Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Metanyelvi megfigyelések Módszerek, kételyek, eredmények Szabó Tamás Péter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Metanyelvi megfigyelések Módszerek, kételyek, eredmények Szabó Tamás Péter."— Előadás másolata:

1 Metanyelvi megfigyelések Módszerek, kételyek, eredmények Szabó Tamás Péter

2 A megfigyelő(k) Ha elkezdjük megfigyelni, hogyan működik a tudomány a gyakorlatban […] – hogyan jön létre konszenzus, hogyan zárul le egy vita, hogyan kínálkoznak az evidenciák stb. –, akkor az, hogy mi a valós, igaz és pontos, csak azokhoz az eljárásokhoz viszonyítva ítélhető meg, amelyeket a tudósok végeznek ezen eredmények érdekében. Valójában tehát a valóság a tudományos eljárásoknak nem a kiindulópontja, hanem a(z átmeneti) végeredménye, annak ellenére, hogy a tudományos diskurzus egyik megfigyelhető jellegzetessége az, hogy az állításokat és az eredményeket egy külsődlegesen létező és elsődleges valósághoz viszonyítva fogalmazzák meg. (Edwards 1993: 221; ford., kiem.: Sz. T. P.) Edwards, Derek But What Do Children Really Think? Discourse Analysis and Conceptual Content in Children’s Talk. Cognition and Instruction 3–4: 207–225.

3 A megfigyelés körülményei Terepmunka: január–május – Budapest, városok, falvak – 1–4., 7. és 11. osztály – Diákok és magyartanáraik MIM (Magyar Iskolai Metanyelv) korpusz – Kérdőívválaszok interakciós elemzése (N = 1195) – Tantermi diskurzusok elemzése (N = 61 tanóra; szavas korpusz) – Félig strukturált interjúk (74 interjú 133 interjúalannyal, 47,7 óra lejegyzett beszéd, szó)

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14 252: Ja, én szerintem csak a | kér | tehát nem, nem lehet dönteni a kérdések között. Tehát hogy nem lehetett eldönteni. | E | ez egy olyan kérdés, ahol nincsen jó válasz vagy nincsen megfelelő megoldás. (1 mp) Tehát itt szerintem az egyedüli lehetséges válasz minden kérdésnél az volt, hogy „nem tudom”, mert ezt nem lehet tudni a körülmények ismeretete nélkül. Tehát abból nem lehet megállapítani, hogy milyen ö dialektusban beszél a két lány | a | az, hogy milyen okosan vagy szépek vagy nem tudom, mik voltak a kérdések. (11. évf. gimn. fiú)

15 Feladatszöveg Ha tetszik nekem valaki, de olyan levelet kapok tőle, vagy olyan írását olvasom, ami hemzseg a hibáktól, már nem tetszik tovább. Elolvasok egy hibás levelet, és egy pillantás alatt elmúlik belőlem a vágy, az érzés, és minden, amit iránta addig éreztem. Ez van. Számomra az írás nagyon fontos megnyilvánulása a jellemnek. Természetesen a beszéd is. (Hozzászólás internetes fórumon)

16 IV: Ö szoktatok-e ezzel a véleménnyel találkozni, hogy (2 mp) „a jellem megnyilvánulása a beszéd vagy a írás”, s ha igen, akkor 252: == Azért szerintem ez == IV: == milyen körben hallotok erről? == 252: nem, tehát ez a szöveg szerintem nem egészen azt mondja, IV: Ühm. 252: hogy a jellem megnyilvánulása a beszéd, IV: Ühm.

17 252: én én tehát hogy IV: Tehát hogy megnyilvánul, igen? 252: én is ilyen vagyok személy szerint, tehát hogy ha mondjuk valaki azt látom, tehát annyira helytelenül beszél vagy vagy annyira helytelenül ír, hogy én azt már nem tudom elfogadni, akkor akkor akkor ez [ti. egy párkapcsolat] nyilván nem működne soha, de ez csak azért van, mert nem kompatibilis velem, de amúgy, tehát ezt én, szerintem ez nem egy IV: Ühm. 252: jellemhiba. (11. évf. gimn. fiú)

18 MIÉRT? MIT?

19 „…folk…” A folk linguistics terminust tágan fogom értelmezni, nem csak azokat a kommentárokat értve alatta, amelyeket nem-nyelvészek nyelvészeti témákról alkotnak, hanem a nyelvváltozatokkal és a nyelvhasználattal kapcsolatos reakcióikat is, a nyílt és a nem tudatosodott válaszaikat is ide értve. (Preston 2011: 15; ford.: Sz. T. P.) Preston, Dennis R Methods in (applied) folk linguistics. Getting into the minds of the folk. AILA Review 24: 15–39.

20 „…megpróbálhatjuk irányítani…” Ha ismerjük mások attitűdjeit, akkor a világ kiszámíthatóbbá válik. E tudás alakíthatja saját gondolkodásunkat és viselkedésünket, és megpróbálhatjuk irányítani mások viselkedését azáltal, hogy megváltoztatjuk attitűdjeiket. (Bohner 2007: 214; kiem.: Sz. T. P.) Bohner, Gerd Attitűdök. In: Miles Hewstone–Wolfgang Stroebe (szerk.) Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai. 213–249.

21 „…kiállja-e a próbát…” az emberekben megkonstruált tudásrendszerek, naiv hitek és tudások szervezett rendbe illeszkednek, magyarázatok keretéül szolgálnak, előrejelzések kiindulópontjai, segítségükkel irányítja az egyén a cselekvését. E kognitív rendszerek adaptív jelentőséggel bírnak […]. egy elmélettel kapcsolatban – legalábbis ha konstruktivista módon közelítünk a problémához – nem vethetjük fel azt, hogy igaz-e vagy hamis, csak azt kérdezhetjük, hogy kiállja-e a próbát, amikor magyarázatok, előrejelzések, cselekvések háttereként működik. (Nahalka 2003: 97, 99; kiem.: Sz. T. P.) Nahalka István A tanulási eredményességről alkotott elképzelések. Iskolakultúra 4: 95–100.

22 Nahalka István Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 55. l.

23 „…nem érdek nélkül…” amikor kifejezik ezeket a nézeteket, e nyelvészeknek igenis van ideologikus céljuk: a nyelvhasználatról való közvélekedés megváltoztatása. E tekintetben nem érdek nélkül vizsgálódó tudósok, és a közösség ezt helyesen veszi észre (Milroy 2001: 538; ford., kiem.: Sz. T. P.) Milroy, James Language ideologies and the consequences of standardization. Journal of Sociolinguistics 530–555.

24 „…nem a tudatos szándék…” nem a tudatos szándék okozza a cselekvést, hanem mind a cselekvés, mind a némi késéssel átélt tudatos szándék oki következménye az agyi aktivitásnak. Ez élesen ellentmond a laikus és klasszikus filozófiai képünknek, amely szerint „szabad” akaratunk, tudatosan átélt szándékunk irányítja cselekvésünket (Győri 2008: 289; kiem.: Sz. T. P.) Győri Miklós Tudatosság és megismerés. In: Csépe Valéria–Győri Miklós–Ragó Anett (szerk.), Általános pszichológia 3. Budapest, Osiris. 267–297.

25 „…cselekvésorientált, közösen konstruált…” [Korábbi elméletek] a diskurzussal mint absztrakt logikai és referenciális rendszerrel – nyelvvel – bánnak inkább, mint lokálisan szervezett, cselekvésorientált, közösen konstruált forrással (Potter–Edwards (2003: 95; ford., kiem.: Sz. T. P.) Potter, Jonathan–Derek Edwards Sociolinguistics, Cognitivism, and Discursive Psychology. International Journal of English Studies 1: 93–109.

26 „…a társalgási tevékenység része…” interakciós nézőpontból a nyelvről való beszéd a társalgási tevékenység része, mint a válaszadás, a védekezés, a szidás, a vádolás és a bocsánatkérés (Laihonen 2008: 669; ford., kiem.: Sz. T. P.) Laihonen, Petteri Language ideologies in interviews: A conversation analysis approach. Journal of Sociolinguistics 668–693.

27 3. osztályos, 9 éves fiú 071: […] nem azt mondja, hogy add ide, hanem add oda. IV: Ühm. 071: S amikor ha valaki azt mondja, hogy add oda, akkor én kérdezem, hogy „kinek?”. Mert ö úgy kéne mondani, hogy add ide. IV: Ühm. És hogyha azt mondja, hogy add oda, akkor egyébként nem érted meg, hogy ö hogy mire 071: De, tudom, hogy mit akar mondani, értem, (2 mp) IV: Ühm. 071: csak megmondom neki, hogy hogy kell mondani. De akkor is úgy mondja, mert nem tudja kiverni a fejéből, hogy nem úgy kell mondani.

28 3. osztályos, 9 éves fiú: előzmények Narratívák „átirányítások”-ról – Mi van? : Tessék? (otthon) – húgy : pisi (tanító néni) – szar : kaka (osztálytárs) – tata, vén szatyor : ? („öreg nénikkel tisztelettudóan kell beszélni”) Narratívák más kontextusban történő javításról – Mint például == a azt | mon | nem azt | mon | ilyen nem csúnya szó, de, nem csúnya szó, azt mondta, hogy, nem azt nem azt mondta, hogy próbálom, hanem tróbálom. Próbálom vele megértetni, hogy hogy úgy kell mondani, hogy próbálom, mert ö ( 3 mp) csúfolják, hogy ezt mondja, hogy tróbálom.

29 3. osztályos, 9 éves fiú 071: […] nem azt mondja, hogy add ide, hanem add oda. IV: Ühm. 071: S amikor ha valaki azt mondja, hogy add oda, akkor én kérdezem, hogy „kinek?”. Mert ö úgy kéne mondani, hogy add ide. IV: Ühm. És hogyha azt mondja, hogy add oda, akkor egyébként nem érted meg, hogy ö hogy mire 071: De, tudom, hogy mit akar mondani, értem, (2 mp) IV: Ühm. 071: csak megmondom neki, hogy hogy kell mondani. De akkor is úgy mondja, mert nem tudja kiverni a fejéből, hogy nem úgy kell mondani.

30 IV: És ö miért ö gondolod úgy, hogy ö hogy úgy kell mondani inkább, hogy add ide és nem úgy, hogy add | o | 071 : Mert több ember így használja, de néhány ember úgy használja, ahogy ahogy az előbb mondtam. IV: Ühm, ühm. És ö szerinted jó lenne, hogyha akkor ezentúl is úgy mondaná, ö ezentúl úgy mondaná, hogy add ide? 071: Igen, úgy jobb lenne, hogyha úgy mondaná IV: Ühm. 071 : mindenki. IV: S miért, miért lenne szerinted jobb? 071 : Mert értelmesebb szó, mint a add oda vagy (2 mp) vagy enyimé.

31 IV: Ühm. És öö, igen, ugyanez érdekelne egyébként az enyimével kapcsolatban, hogy akkor azzal ugyanez a helyzet, ugyanemiatt szólsz rá? 071: Nem rászólok, én IV: Vagy nem nem szólsz rá? Vagy hát szóval nem úgy értem, hogy szólsz rá, hanem hogy mondjuk | meg | megmondod neki vagy 071: Hát igen, úgy igen. IV: Ühm, ühm. Igen. És ö milyen (1 mp) milyen szavakkal szoktad mondjuk neki mondani, hogy ezt inkább ne így mondja? 071: Én nem ilyen élesen. Például azt mondom, például azt mondta valaki nekem ma, hogy adjam neki, hogy hogy add oda a labdát, én pedig mondtam, hogy „| k | kinek?” Azt ő meg azt mondta, hogy izé, hogy nekem. Mert hogy izé mert öö az az, (2 mp) hogy amikor először mondta nekem így, azt hittem, hogy valakinek, valaki másnak adjam oda a labdát, mert azt mondta, hogy add oda.

32 071: == […] apukám ==, apukám is, apukám még ö vidéki volt IV: Ühm. 071: és ö ott (2 mp) ott máshogy beszéltek, mint itt és akkor anyukám is megtanította, hogy hogy kell beszélni, s akkor már ő már megtanulta, s ö most apukám is elmondta, hogy hogy kell mondani, hogy hogy enyém meg hogy add ide, s akkor IV: Ühm. 071: megtanították, hogy ezt így kell (2 mp), IV: Ühm. 071: hát akkor én is megtanultam.

33 IV: És hogyan hogyan ö tudta szerinted megtanulni, hogy máshogy kell beszélni? 071: Anyukám szerintem úgy tanulta meg, hogy emberektől meghallja, (2 mp) hogy hogy valaki hogy valaki kitalálta, hogy azt nem úgy kell, hanem, vagy úgy, hogy ö hogy értelmesebb inkább, hogy IV: Ühm. 071: ahogy inkább ő mondja, vagy vagy mint a másik. IV: Ühm. 071: Úgy értelmesebb. IV: Igen. És ki, kit, mondtad, hogy ö valaki kitalálta, hogy úgy értelmesebb. ki lehet az, aki kitalálta ezt? 071: Nem tudom. Néhány értelmesebb ember inkább. IV: Ühm. 071: Akik nem olyan (2 mp) nem olyanok, mint mi, akik így mondják.

34 IV: Nem olyan milyenek? 071: Akik akik úgy mondják, olyan (2 mp) hát akik úgy tanulták, inkább azok, azoknak nem olyan jó. De ők azt hiszik, hogy így értelmesebb, ahogy ők mondják. IV: Ühm. És mondtad, hogy nekik nem olyan jó, hogy miben, miben nem olyan jó szerinted? 071: Hát hogy valaki elkezdi csúfolni vagy valaki vagy valami, hogy nem IV: Ühm. 071 : úgy kell. Vagy IV: És szerinted 071: vagy hogy azt mondja, hogy ö „én jobban tudom használni a szavakat, mint te” meg minden s csúfolja. IV: Ühm. És szerinted jogosan csúfolják ilyenkor? 071: Nem. Hát ö azt hiszi, hogy ő hogy ő hogy őt muszáj kiközösíteni, mert ő más, mint ő. Azt hiszi, hogy ő olyan tökéletes. De mikor mikor ezt mondom neki, azt mondja, azt is megmondom neki, hogy „milyen lenne, hogyha téged csúfolnának így”.

35 nem találtunk igazolást arra, hogy külön kezeljük az interakciós jártasságot a tananyag tudásától, sem pedig arra, hogy az előbbit az utóbbinak alárendeltként fogjuk fel. Úgy tűnik, az iskolázás tanítási és interakciós oldalai olyannyira összefonódnak, hogy lehetetlen őket szétválasztani; mint egyetlen mechanizmus egymást kiegészítő folyamatai legfeljebb heurisztikus célokból választhatók szét egymástól (Griffin–Mehan 1995: 214; kiem.: Sz. T. P.) Griffin, Peg–Hugh Mehan Értelem és rítus a tantermi beszélgetésekben. In: Pléh Csaba– Siklaki István–Terestyéni Tamás (szerk.), Nyelv, kommunikáció, cselekvés. 2. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 187–214.

36 Korai metanyelvi szocializáció A metanyelv mint narratív rutin (vö. folk psychology; Hutto 2008) Szabó Tamás Péter–Mátyus Kinga: Towards a developmental folk linguistics. Sociolinguistics Symposium 19, Berlin, aug. 24. Adatok forrása: – Magyar Iskolai Metanyelv (MIM) korpusz (Szabó T. P.) – Magyar Óvodai Nyelvi Korpusz (Mátyus Kinga; metanyelvi modul alapja: Szabó 2012) 4;6-5;6 éves óvodások két budapesti óvodából (elit/külvárosi) 60 interjúalany, 28 óra rögzített beszéd

37 561: fiú, 1. osztály, 6 éves IV: Ühm, mi a mi a különbség? 561: Igen, mert a felnőttek általába, mármint ö szinte mindig választékosak és a gyerekek, szóval nem teljesen választékosak. [...] IV: Ö mit értettél az alatt, hogy ö hogy választékosabb? Milyen milyen az a választékos? 561: Milyen az a választékos? Hát hogy én is az vagyok meg a ‘Bence’ is és hogy megválasztják a szavaikat, hogy ö mit mondanak a felnőtteknek és a gyerekekkel [!]

38 291: lány, 292: fiú. 3. oszt., 9 évesek 291: Régen én is használtam, aztán az apukám egyszer rám sz- szólt, hogy » vagy de, vagy viszont «. == És én azóta megjegyeztem == 292: == Mert ugyanaz a kettő. == 291: és mikor valaki ezt mondja nekem, akkor azt mondom, hogy azt, » annak nincs értelme (nevet) így «. IV: Ühm. És ezt így magadba mondod, hogy nincs értelme, vagy esetleg meg is mondod az illetőnek, hogy most éppen rossz == ö szót használt? == 291: == Hát hogyha == olyan az illető, akkor néha megmondom neki, hogyha nagyon jó barátom, akkor esetleg megmondom neki. IV: Ühm. És öö miért van ez, hogy öö miért van ez, hogy mondjuk a nagyon jó barátnak mondod és a mondjuk idegennek vagy kevésbé jó barátnak nem mondod? 291: Azért, mert ő lehet, hogy megsértődne ettől.

39 Óvoda (akad.), lány, kor: 5;1 *FW1:a gyerekekkel ugyanúgy lehet beszélgetni, mint a felnőttekkel? *CH2:nem. *FW1:miért nem ? *CH2:azér, mert a gyerekek nem a felnőttes dolgokat szeretik. *CH2:hanem a gyerekes dolgokat. *FW1:tudsz mondani ilyet ? *CH2:például aztról [: arról] szeretnek a lányok beszélgetni, hogy # hogy # hogy nem tudom. *FW1:és olyan már volt, hogy valahogy beszéltél, és arra mondta anya azt, hogy így nem szabad beszélni ? *CH2:például régen volt ilyen # mondatom otthon, hogy # nem emlékszem rá. *FW1:és mit mondott rá anya, arra emlékszel ? *CH2:hát megütött, aztán azt mondta, hogy nem szabad ilyet csinálni, beszélni.

40 *FW1:és vannak olyan szavak, amiket nem szabad mondani ? például azt, hogy buta vagy hülye. *FW1:így van. miért nem szabad ezeket a szavakat mondani ? *CH2:mert mert csak a felnőttek mondhatják ezt. *CH2:a *FW1:[ szabad ? tényleg ? *FW1:de miért van az, hogy a felnőtteknek szabad. *FW1:a gyerekeknek meg nem szabad ? *CH2:azért, mert mert a nem a gyerekek fegyelmeznek, hanem a felnőttek. a többit nem tudom. *FW1:és például itt az óvodában szabad ilyen szavakat használni ? nem ? miért nem ? *CH2:azért, mert mert # *FW1:na ? *CH2:nem tudom. *FW1:miért nem szabad ? mit gondolsz ? miért nem használnak a gyerekek ilyen szavakat az óvodában ? *CH2:azért, mert akkor vagy, amikor megyünk reggelizni, akkor a sor végére állnak. *CH2:vagy mérgesek lesznek a felnőttek és büntetésbe kerülünk. *FW1:és hogyha nem kapnátok büntetést érte. *FW1:akkor használnátok ezeket a csúnya szavakat ? *CH2:én nem. *FW1:te nem ? és mit gondolsz mások ? *CH2:hát a barátnőim az biztos nem. és esetleg a fiúk ? *CH2:ők se.

41 Fiú, óvodás (akad.), 5;2 éves *FW1:mit jelent azt, hogy szépen beszélni ? *CH1:azt, hogy nem mondjuk azt, hogy kaki. *FW1:aha, tehát nem mondunk csúnya szavakat ? *CH1:igen. *FW1:mért nem mondunk csúnya szavakat ? *CH1:mert akkor nem szeret minket az Isten. *FW1:igen ? *FW1:értem. *FW1:és mit jelent még az, hogy szépen beszélünk ? *CH1:azt, hogy hogy # azt, hogy hogy hoogy nem azt mondjuk, hogy fúj torta.

42 Lány, óvodás (külv.), 5;3 éves *FW1:és eszedbe jut olyan, hogy például ha gyerekekkel beszélgetsz, akkor valahogy máshogy kell beszélgetni mint a felnőttekkel ? *FW1:igen ? *CH1:olyan, hogy nem szabad kimondani olyan csúnyát, amilyet a felnőttek. *CH1:mer mi nem felnőttek vagyunk, hanem gyerekek. *FW1:és a gyerekeknek nem szabad csúnyán beszélni, csak a felnőtteknek ? *CH1:igen, mer] a felnőtteknek megengedik. *FW1:kicsoda ? *CH1:hát, az anyukájuk a felnőtteknek megengedik. *CH1:mer az anyukájuk is a felnőtteknek csúnyán beszél. értem. *FW1:és mi az, hogy csúnyán beszél ? *CH1:az, hogy # nagyon csúnyákat mond #, amit nem szabad a gyerekeknek, csak az anyukáknak, meg az apukáknak.

43 *FW1:és ha arról beszél anya, hogy a beszédedre mond valamit. *FW1:hogy így nem szabad beszélni ? *FW1:mindig azt mondod, hogy # hát, ez ilyen. *FW1:hát az olyan. *FW1:és akkor nem mondja anyu, hogy # hát nem mondd annyit, hogy hát. *FW1:nem szokott ilyen lenni ? *CH1:de. *FW1:mit szokott például mondani még, elmeséled ? *CH1:azt amikor hülyézünk, akkor mindig kapunk egy nyaklevest. *CH1:meg a tesóm is már iskolás. *CH1:és sosem játszik velem. *CH1:és # anya, amikor # még a tesóm csúnyát mond #, hogy hagyjál már te #, hülye gyerek, akkor is a tesómat anyukám [//] anyukánk pofán vágja. *FW1:igen ? *CH1:mer [: mert] ilyet nem szabad mondani. *FW1:de nem ám. *FW1:és szerinted van olyan, amikor szabad csúnyán beszélni ? *CH1:nincs. *FW1:nincsen. *FW1:azt egyáltalán nem szabad. *FW1:ugye ?

44 *FW1:és hogyha nem kapnátok ki, akkor beszélnétek csúnyán ? *FW1:például te beszélnél csúnyán. *FW1:ha nem kapnál ki érte [>] ? *CH1: [<] nem. *CH1:azért # melt [: mert] akkor se [: sem] szabad csúnyán beszélni, ha # nem kapok ki. *FW1:miért nem ? *CH1:azér [: azért] mer [: mert] [//]. *CH1:mer [: mert] ha csúnyán beszélsz, akkor # anyukád főleg pofán vág. *CH1:de ha nem beszélsz csúnyán, akkor nem vág pof [//].

45 ÓvodaIskola Felmerülő kifejezések magyarázata Példák (hülye, buta)Példák és idézett definíciók VálasztípusokBüntetésekről szóló narratívák (tekintélyek: szülők, tanító/tanár, Isten) – operáns kondicionálásról szóló ideológiák Dekontextualizált válaszok (a kontextus később következik, ha van egyáltalán; a példák elicitációja nehezebb) & büntetésekről szóló narratívák Érvelés alapjaBeszédaktusok tiltása, pl. undor/nemtetszés kinyilvánítása (páciensként) Változatok értékelése előíró szemlélettel (ágensként) & beszédaktusok tiltása (ágensként vagy páciensként) Hang (vö. Aro 2009)Tekintélyekre hivatkozás narratívákban (ritka a tekintély idézése) Tekintélyek hangjának asszimilációja és idézése & tekintélyekre hivatkozás narratívákban

46 Órajegyzőkönyvi példák

47 Tanár: „Ki írta a Himnuszt?” Diák1: „Kölcsey.” Tanár: „Egész mondatokban próbáljunk meg fogalmazni. Ilyen példás mondatokban.” Diák1 (elnyújtva): „A Himnuszt Kölcsey Ferenc írta.” Tanár: „Nem kell ennyire túlkarikírozni.” [...] Diák2 (tanári kérdésre): „Népies kifejezések.” Tanár: „Igen, népies kifejezések szerepelnek benne.” (Bp., gimn., 7. o., magyar irodalom)

48 Tanár: Ki támogatta Petőfit? Diák: Vörösmarty. Tanár: Vörösmarty (nyomatékkal) Mihály. Igen. (Budapest, ált. isk., 7. osztály, magyar irodalom)

49 Diák: (Arany János A fülemile című költeményének cselekményét ismerteti.) Aztán kiröhögte őket. Tanár: Fogalmazzunk finomabban. Nem kiröhögte, hanem (várakozik) Diák: Kifigurázta. Tanár: Kifigurázta. Látható, mennyivel szebb és tartalmasabb ez a szó. (Budapest, ált. isk., 7. oszt., magyar irodalom)

50 Tanár: „Hogyan kapjuk meg a körgyűrű területét?” Diák1: „A területeket kivonjuk egymásból.” Tanár: „Mi az, hogy a területeket kivonjuk? Melyiket melyikből vonjam?” Diák2: „Kiszámoljuk a nagyobb és a kisebb kör területét és kivonjuk a ki­sebbet a nagyobból.” Tanár: „Nagyon szépen mondtad, ismételd meg!” Diák2: „Kiszámoljuk a nagyobb és a kisebb kör területét és kivonjuk a kisebbet a nagyobból.” Tanár: „(Diák1-hez) Én értelek téged, ’Péter’, de úgy mondd, hogy más is megértse!” (Baranya megye, gimnázium, 7. osztály, matematika)

51 Diák: „Azelőtt, hogy kimondták volna ezeket a sajtószabadság meg ilyen cuccokat, milyen dolgokat nem szabadott kimondani?” Tanár: „Ezeket a cuccokat hagyjuk.” Diák: „Szóval amíg nem írták le, hogy sajtószabadság meg ilyenek meg szólásszabadság meg ilyenek, addig...” Tanár (gúnyosan): „Meg ilyenek.” Diák: „Igen, csak nem akartam (érthetetlen; hadar). Tehát amíg nem voltak ezek leírva, addig mit nem szabadott mondani?” Tanár (elkezd érdemben válaszolni a kérdésre) (Bp., gimn., 7. o., történelem)

52 Köszönöm a figyelmet! A vizsgálat eredményeit összefoglaló kötet letölthető:


Letölteni ppt "Metanyelvi megfigyelések Módszerek, kételyek, eredmények Szabó Tamás Péter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések