Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ősegyház (I.) Kialakulás, előzmények, történeti háttér, a zsidóságtól való elszakadás (1-2. század)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ősegyház (I.) Kialakulás, előzmények, történeti háttér, a zsidóságtól való elszakadás (1-2. század)"— Előadás másolata:

1 Ősegyház (I.) Kialakulás, előzmények, történeti háttér, a zsidóságtól való elszakadás (1-2. század)

2 Fontos!  Eredetileg nem állt az alapítók szándékában az egyházat ilyen formában, ilyen keretek között szervezzék meg.  Nem véletlen, hogy az egyház ilyen irányban fejlődött az elmúlt 2000 évben.

3 Őskereszténység  Szorosan véve: a jeruzsálemi apostoli egyház  Tágabb értelemben: az apostolok által a Palesztina területén kívül alapított egyházak is

4 Lényege:  Az őskereszténység ideje a folytonosság az Ó- és Újszövetség között, és ez adja meg a zsidóságtól elválasztó többletet.  A többlet pedig Jézus Messiásként és Isten Fiaként való elfogadása, akiben Isten minden ígéretét teljesítette.

5  Eusebios úgy tekintett erre a korra, mint a pogánysággal és az eretnekséggel folytatott folyamatos küzdelem, amelyben a kereszténység győzött.  A keresztény vallás fejlődését nem érzékelte.

6  Pedig nem lehet eltekinteni attól, hogy a pogány római birodalom hellenizált részén élő zsidóságon belül született meg a kereszténység.

7 Az első 300 év feladatai  A) A bibliai Izraellel való kapcsolat fenntartása úgy, hogy a különbségek nyilvánvalóak legyenek.  B) Az apostolok halála után a tekintély kérdése

8 Izraellel való kapcsolat  Kérdés volt, hogy a mózesi törvény mennyire kötelező. Az egyház a középutat választja: Tiltja:  - házasságtörés  - fojtott állat vérének fogyasztása  - bálványáldozati lakomától  Így a pogányoknak is elfogadható.

9  Jeruzsálem 70-ben és 135-ben elpusztul. Ez megkönnyítette az elszakadást. Ekkortól már csak eszme maradt.

10 Apostolok tekintélye  ortodoxok: püspök, presbiter, diakónus az örökös.  - gnosztikusok: a szektaalapítók. Utóbbiak miatt kellett az erős egyházi hierarchia, nélkülük az egyház szétporladt volna. Utóbbiak miatt kellett az erős egyházi hierarchia, nélkülük az egyház szétporladt volna. Ugyanígy fontos a szentírás kanonizálása, valamint a hitvallások. Ezek kellettek a Szentírás értelmezéséhez. Ugyanígy fontos a szentírás kanonizálása, valamint a hitvallások. Ezek kellettek a Szentírás értelmezéséhez.

11 2. század  Keresztény szerzők feladata a kereszténység védelme, mely már túllépett a zsidóságon, de azért még túl közel volt.  Tehát Jusztinosz († 165.) a zsidó és a pogány kihívásra válaszol. (Dialógus a zsidó Trifónnal)  Nála kezdődik a filozófia felhasználása a hit megértéséhez. (Az Újszövetség inkább filozófia ellenes)

12 3. század  Egyház robbanásszerű fejlődésének a kora.  A birodalom közben válságba kerül.  Császárkultusz felerősödik.  a filozófia segítségével a pogányság megújulása is megkezdődött, megszületett a neoplatonizmus. (Porphüriosz)  Iraeneus, Alexandriai Kelemen, Órigenész már a gnoszticizmusra válaszol.  Ehhez szükséges a hit rendszerezése, amihez kell az antik filozófia.

13 Az új vallás központjai  Alexandria, Jeruzsálem, Róma  Alexandria: A hellenizált világ fővárosa, a septuaginta szülőhelye.  Jeruzsálem a gyökér.  Róma: a pogány világbirodalom központja.

14 hellenizmus  Kulturális és vallási jelenségként értelmezhető.  A görög nyelv és kultúra lesz az általános. Egységes kulturális közeg.  Ez egy kozmopolita városi lét, határa az oikumené.

15  A birodalmai adminisztráció miatt tömeges írásbeliség.  Ekkor lesz a könyvtár a tudós társaságok székhelye. Ekkor jelennek meg a szótárak, katalógusok, lexikonok.

16  A világkultúra világvallást igényel.  Régi kultuszok összeolvadnak – szinkretizmus.  Így vallás iránti közömbösség.  Vallás helyett vallásbölcselet.  Az egyén számára útkeresés – gnoszticizmus sikerének az alapja.

17 Hellenizmus hatása a zsidóságra  Komoly ellentéteket szül.  Görög nyelv átvétele, de a törvény megtartása.  Más út Palesztínában, más a diaszpórákban.  Ezek közül a legfontosabb Alexandria.

18 Alexandria  Az itteni zsidóság ápolja jeruzsálemi kapcsolatait, templomba jár, tekintélye kezd vetekedni a palesztinai közösséggel.  Van görög Tóra fordítása  IV. Ptolemaiosz Philometer ( ) uralkodása alatt IV. Onias főpap Leontopoliszban szentélyt állított fel és áldozatot mutatott be.

19  Komoly félelem az elszakadástól.  Alexandriában évente megünneplik a Septuaginta elkészültét.  Palesztinában ez nemzeti gyásznap.  A diaszpórában élő zsidóság mindinkább allegórikusan tekintett a törvényekre.

20 Zsidóság a birodalomban  Pogány környezetben a zsinagógák körül létrejött az istenfélők csoportja, akiknek tetszett a rendezett, erkölcsös családi élet, az összetartásuk, a karitatív jellegük. Ezért prozelita keresztséggel csatlakoztak, körülmetélés helyett vízkeresztség, felesküdés Izrael Szentjére. Ez a társadalmi csoport az apostoli misszió bázisa.

21 Palesztinában  Itt sem egységes  Szadduceus  Farizeus  Esszénus  Zelóta  Tehát a zsidóság nem egységes Krisztus korában, de többségben leszámoltak a messiás elvárásával.

22 Zsidó-görög hagyomány  Biblia az előbbitől, de az utóbbi nyelvén!  A keresztény irodalom első emlékei az apostolok levelei, Szent Pál levelei. A nyelvük görög, de az érvelés rabbinikus. A zsidókhoz írt levél vigasztaló beszéd.  A Jelenések Könyve zsidó apokaliptikus irodalom.

23  Az őskeresztények florilegiumokat olvasták, azaz az ószövetségi helyek messiásról összegyűjtött szövegrészeit. Tehát a korai művek kétarcúak. A zsidó gondolkodásban gyökereznek de a hellén világ számára íródnak. Tehát a korai művek kétarcúak. A zsidó gondolkodásban gyökereznek de a hellén világ számára íródnak.

24  Az őskereszténység nyelve a köznyelvi görög (koiné).  Mivel kezdetektől volt irodalma, így nem az írástudatlan társadalmi rétegek vallása.  De az irodalom náluk nem a múltba, hanem a jövőbe tekintés eszköze volt. Ebben is szakít az antik hagyományokkal.

25  A latin, szír és örmény írásbeliség ebben az időszakban még nem játszott szerepet.  Az első latin nyelvű szöveg a 2. század végén egy vértanú akta.

26 Zsidó-keresztény szétválás  Kezdetben a zsidóságon belül.  De azoktól magukat megkülönböztetve.  A többlet pedig Jézus Messiásként és Isten Fiaként való elfogadása, akiben Isten minden ígéretét teljesítette.

27  A keresztények számára Jézus volt az isteni ige, amely szólt Mózesnek a csipkebokorból, vagy a Sinai kinyilatkoztatáskor.  De több Mózesnél, mert Jézus az Atya fia és Üdvözítő. Kivételessége fogantatásában és feltámadásában nyilvánvaló.

28  A zsidóság többsége nem fogadta el Jézust megígért messiásnak, mert a szenvedő messiás gondolata idegen volt tőlük.

29  A fő probléma a parúzia késlekedése.  Új iratok a kánonba, amit magyarázni kellett.  Stratégiát kellett alkotni -a, hagyományok őrzése -b, missziózás, és a külvilág megértése

30  Már az elején komoly gond a pogányokhoz való viszony. Szükséges-e zsidóknak lenniük, ha keresztények akarnak lenni? Apostoli zsinat: nem.

31  Palesztinában anarchia.  Kr. u. 62. Jakab †  A tömeges kivándorlás célja Antiochia.  200 körül már János és Szűz Mária halálát is idekötik.

32  70. Jeruzsálem elpusztítása.  A zsidókeresztényeket kivetik a zsidók, mert nem vettek részt a felkelésben.  A keresztényeknek nem tetszik, hogy nem misszióznak.  Ekkortól eljelentéktel e nednek.  Iraeneus (†202) már eretneknek és ebionitának, azaz szegénynek nevezi őket.

33  De nem tagadják meg az örökséget!  Markion (2. szd.) gnosztikus alapokon tagadja az Ószövetséget. Szerinte Jahve gonosz, és nem beszélhetünk a próféciák beteljesüléséről. – Kiközösítik.  Valeriosz (2. szd) allegórikusan értelmezi az Ószövetséget.  Miattuk lesz rendszeres katekizmus Rómában.

34  70 után már Róma a fő központ Péter és Pál apostolok miatt.  Ekkor még Nero császár helyi üldözését leszámítva pozitív a birodalomhoz való viszonyuk.

35  Domitianus idején változás. Ő már Dominus et Deus  Irritáló, hogy nem lehetett őket behatárolni.  Misszióztak, és kizárólagosságot követeltek.  A hit alapjait történeti kontextusba helyezték, ami az ókori embert szintén zavarta.

36  De az első két évszázad üldöztetései csak elszórtak voltak.  A keresztények a 2. század végén már Róma felső rétegeiben is jelen voltak.

37 montanizmus  Az üldöztetés újabb problémát vet fel.  Keresztények egy csoportja provokálja a hatóságokat a biztos üdvözülés érdekében.  Új eretnekség, amellyel meg kell küzdeni.


Letölteni ppt "Ősegyház (I.) Kialakulás, előzmények, történeti háttér, a zsidóságtól való elszakadás (1-2. század)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések