Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóan."— Előadás másolata:

1 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóan MTA IX. osztály, tudomány hónapja konferencia, november 21.

2 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 2 Tartalom  Közgazdaságtudomány versus gazdálkodástudomány  A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei és ágai  A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés  Közgazdaságtani versus gazdálkodástani képzés  A gazdaságtudományok módszertana

3 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 3 Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány  A közgazdaságtudomány kezdetben (1767) mint politikai gazdaságtan jelent meg. A politikai jelző az államra utalt: az államháztartás gazdálkodásának normatív tudománya.  Később közgazdaságtanra szelídült (Marshall): a termelés, a csere, a jövedelmek (vagyonok) elosztását és felhasználását szabályozó törvényszerűségek deskriptív tudománya.  Az „economic” jelző egyaránt utal gazda(g)ságra és takarékos- ságra. Innen már csak egy kis lépés: a közgazdaságtan a szűkös javakkal való racionális gazdálkodás tudománya, sőt,  voltaképpen a racionális emberi viselkedés (döntések az élet minden területén) általános elmélete, azaz praxeológia.

4 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 4 Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány  A gazdálkodástudomány közös cél(ok) elérésére szakosodott intézmények működését, vezetését és szervezését, döntési mechanizmusát, az erőforrások (a célok elérési szintjében mért) hatékony felhasználását tanulmányozó tudomány.  Részben deskriptív, de alapvetően inkább normatív tudomány.  Szorosan épít közgazdaságtani fogalmakra, összefüggésekre és a felhasznált módszertanban is sok a közös elem, de  a gazdálkodástan a gazdasági egységeken belüli, a közgazda- ságtan elsősorban a gazdasági egységek közötti kapcsolatokat (az azokat szabályozó mechanizmusokat, makrogazdasági viszonyokat) elemzi, de van átfedés (pl. üzletgazdaságtan).

5 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 5 A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei „Ha mármost keletkezésüktől kezdve szemléljük a dolgokat: miként más kérdésekben, itt is így látunk majd a legtisztábban.” (Arisztotelész, Politika) „Történeti távlat nélkül semmi jelenséget nem lehet tulajdon- képpen valóságosan és elfogadhatóan értékelni.” (Szabó T. Attila, Vallomások, Magyar Nyelv, 1988)

6 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 6 A bolognai átálláshoz felhasznált középkori modell  Az egyetem a tanárok és diákok autonóm testülete (céhe): tudományok művelése, hallgatók képzése, fokozatadás.  Az egyetemek kezdeti felépítése (4 fakultás) bölcsészeti kar (artes):általános alapozó képzés fokozatok: baccalaureus, licentiatus, magister (tanító) teológiai, jogi, orvosi karok: szaktudományi képzés fokozat:doctor (szintén tanító!)  Egyetem versus Akadémia: adhat-e teológiai doktori fokozatot.  A litván felelevenítették a bolognai átállás során! A felsőfokú képzés fejlődése Európában

7 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 7 A felsőfokú képzés fejlődése Európában  Általános értelmiségi képzés: artes liberales (universitas), tudományos, akadémiai jellegű képzés;  az általános alapozó képzés kiszélesedik lefelé (elemi és középiskolák), az egyetemi képzés differenciálódik,  a különböző európai országokban eltérő rendszerek és elnevezésű fokozatok alakulnak ki.  Technikai ügyességek: artes mechanicae (polytechnicum) „hivatásos” képzés: agrár, műszaki, gazdasági (Szenc, 1763);  a felsőbb szint tudományos megalapozottsága és kutatási kapacitása közeledik az egyetemekhez,  egy részük beépül az egyetemi rendszerbe (fúzió vagy új karok, ld. pl. USA: CMU vs. MIT).

8 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 8 A modern gazdaságtani felsőfokú képzés  A mai felsőfokú gazdaságtani képzés a két vonulat ötvözete:  artes liberalis: az elméletet előtérbe helyező egyetemi (akadémiai) képzés (Volkswirtschaft, economics),  artes technicae: a gyakorlati ismeretekre összpontosító, (szak)főiskolai képzés (Hochschule, politechnikum) (Betriebswirtschaft, Business Administration).  A 20. század második felében világszerte jelentős közeledés,  sok helyütt intézményi formában is egyesült, de  megmaradtak markáns sajátos vonásaik, és  az alsóbb szintű főiskolai képzés (Fachhochschule, college) többnyire az egyetemi szférán kívül maradt.

9 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 9 A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés  Kelet-Európa: a két képzési ág gyakorlatilag egybeolvadt.  A szovjet terminológia (ekonomicseszkije nauki) átvétele, a nevükben sem lehet megkülönböztetni őket (ágazati szakok),  a korábbi „üzemgazda” (Betriebswirt) megnevezés eltorzult („üzletgazda” elnevezést lehetne ma bevezetni helyette a business administrator magyar megfelelőjeként).  A bolognai átállás folytán a torzulások tovább erősödtek: egybemosódott az egyetemi (akadémiai jellegű) és főiskolai (professzionális) képzés tartalma és intézményei,  az alapozó képzésből szinte kihalt az akadémiai jelleg,  a képzési arányok eltolódtak a főiskolák és az üzleti ág felé.

10 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 10 Közgazdaságtani vs. gazdálkodástani képzés  Meg kellene különböztetni egymástól az akadémiai és a hivatásos képzést minden szinten, ez helyretenné a közgazdaságtani és a gazdálkodástani képzés közötti viszonyt is a magasabb szinteken (M, PhD).  Aszimmetria: közgazdaságtani alapképzésből át lehet menni gazdálkodástani mester­képzésbe, fordítva nem megy,  a közgazdaság­tani alapképzés kiszélesítése ugyanakkor kívánatos lenne az akadémiai jellegű gazdálkodástani mesterképzés számára!  A gazdálkodástani mesterképzés követelményrendszerében és időtartamában is meg kellene különböztetni az akadémiai és a hivatásos jellegű képzést egymástól!

11 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 11 A gazdaságtudományok módszertana  Előzmények: történelem és a morálfilozófia (ma is jelen van).  Mai értelemben vett közgazdaságtudományról igazából csak a 18. századtól fogva beszélhetünk (fiziokraták, klasszikusok).  Az árutermelés jelentős kiszélesedése és kiterjedése: a természeti törvényekre emlékeztető „szabályosságok” a piacok működésében (árak, termelési arányok).  Egyre gyakoribb az érzékletes természettudományos (biológiai, fizikai) metaforák használata (olyan, mint …).  A természettudományokban a 17. századtól egyre sikeresebbé és fokozatosan az egyetlen tudományos módszerré válik az ún. hipotetikus-deduktív modell.

12 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 12 A gazdaságtudományok módszertana  A hipotetikus-deduktív modell lényege: megfigyelések  szabatos (elvont) fogalmakon, axiómákon nyugvó modellek  mérések (identifikáció!), kísérletek  igazolás-cáfolás.  Egyre nagyobb számban jelennek meg matematikára (nyelv és eszköztár) épülő közgazdasági elméletek és modellek.  A korábbi természettudományos metaforák közgazdasági modelleké válnak, tért hódít a pozitivista módszertani felfogás.  A II. vh. után különösen felgyorsul ez a folyamat: matematikus és természettudományos végzettségűek beáramlása a ktanba.  Visszaszorul a gazdasági jelenségek, események „magyarázó megértésen” nyugvó történelmi-társadalmi elemzése (USA).

13 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 13 A gazdaságtudományok módszertana  A hipotetikus-deduktív modell megjelenésétől kezdve jelen van annak erőteljes kritikája a társadalomtudományokban (elégséges utalás: Max Weber, 1904, Ludwig von Mises, 1940).  A természettudományok: tudat és önismeret nélküli tárgyakat vizsgálnak; tudnak objektíven mérni; jelentősen alapozhatnak ellenőrzött kísérletekből (ceteris paribus) nyert tapasztalatokra; vizsgálatuk tárgya, a természet, lassan változik; ezzel szemben  a társadalomtudományok: önismerettel bíró emberek cselekvé- sét vizsgálják; nem tudnak objektíven mérni; a statisztika is csak „történelmi” módszer; csak „eseti-egyedi tapasztalatokra” lehet építeni (számos feltétel változik); a vizsgálatuk tárgya igen gyorsan változik; gyakran az előrejelzés hatására.

14 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 14 A gazdaságtudományok módszertana  Az axiómákon nyugvó elméleti modellek valósághűsége sem alapfeltevéseik, sem előrejelzéseik alapján nem igazolható (Friedman pozitivista álláspontjának kritikája).  Mindezek miatt sokan kétségbe vonják, vannak-e egyáltalán tartós és általános törvényszerűségek a gazdaságban.  A tudományos magyarázatok lehetőségét az teremti meg (az ellensúlyozza a kontrolált kísérletek hiányát ), hogy a kutató építhet a céltudatos emberi viselkedés a priori ismert vagy feltételezett szabályaira (nem egyszerűen „külső megfigyelő”).  El kell viszont fogadni, hogy nem lehet a természettudományok- ban elvárt szigorúsággal empirikusan igazolni a feltételezett ok- okozati összefüggéseket (többféle magyarázat adható).

15 Közgazdaságtudományi Kar Zalai Ernő Közgazdaság- és gazdálkodástudomány 15 A gazdaságtudományok módszertana  Mindezek miatt értelmetlen a „hipotetikus-deduktív” illetve a „magyarázó (interpretative) megértés” módszertanát „vallók” tartós és harcias szembenállása: a társadalomtudományok módszertana szükségképpen összetett, plurális.  Nem tagadható sem a spekulatív axiómákra épülő elméleti modellek (pl. tökéletes versenypiac statikus egyensúlya),  sem a szisztematikus megfigyelésen, intuíción és beleérzésen nyugvó, interpretative elemzések potenciális hasznossága.  Mindkettőt lehet tudós és sarlatán módon művelni, mindkettő magában hordozza a tévedés lehetőségét, ezért előrejelzéseik, magyarázataik óvatosan kezelendők és összevetendők.  Nem versenyeznek egymással, kiegészítik egymást!


Letölteni ppt "Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések