Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre."— Előadás másolata:

1 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóan MTA IX. osztály, tudomány hónapja konferencia, november 21.

2 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Tartalom Közgazdaságtudomány versus gazdálkodástudomány A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei és ágai A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés Közgazdaságtani versus gazdálkodástani képzés A gazdaságtudományok módszertana Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

3 Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány
A közgazdaságtudomány kezdetben (1767) mint politikai gazdaságtan jelent meg. A politikai jelző az államra utalt: az államháztartás gazdálkodásának normatív tudománya. Később közgazdaságtanra szelídült (Marshall): a termelés, a csere, a jövedelmek (vagyonok) elosztását és felhasználását szabályozó törvényszerűségek deskriptív tudománya. Az „economic” jelző egyaránt utal gazda(g)ságra és takarékos-ságra. Innen már csak egy kis lépés: a közgazdaságtan a szűkös javakkal való racionális gazdálkodás tudománya, sőt, voltaképpen a racionális emberi viselkedés (döntések az élet minden területén) általános elmélete, azaz praxeológia. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

4 Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány
A gazdálkodástudomány közös cél(ok) elérésére szakosodott intézmények működését, vezetését és szervezését, döntési mechanizmusát, az erőforrások (a célok elérési szintjében mért) hatékony felhasználását tanulmányozó tudomány. Részben deskriptív, de alapvetően inkább normatív tudomány. Szorosan épít közgazdaságtani fogalmakra, összefüggésekre és a felhasznált módszertanban is sok a közös elem, de a gazdálkodástan a gazdasági egységeken belüli, a közgazda-ságtan elsősorban a gazdasági egységek közötti kapcsolatokat (az azokat szabályozó mechanizmusokat, makrogazdasági viszonyokat) elemzi, de van átfedés (pl. üzletgazdaságtan). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

5 A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei
„Ha mármost keletkezésüktől kezdve szemléljük a dolgokat: miként más kérdésekben, itt is így látunk majd a legtisztábban.” (Arisztotelész, Politika) „Történeti távlat nélkül semmi jelenséget nem lehet tulajdon-képpen valóságosan és elfogadhatóan értékelni.” (Szabó T. Attila, Vallomások, Magyar Nyelv, 1988) Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

6 A felsőfokú képzés fejlődése Európában
A bolognai átálláshoz felhasznált középkori modell Az egyetem a tanárok és diákok autonóm testülete (céhe): tudományok művelése, hallgatók képzése, fokozatadás. Az egyetemek kezdeti felépítése (4 fakultás) bölcsészeti kar (artes): általános alapozó képzés fokozatok: baccalaureus, licentiatus, magister (tanító) teológiai, jogi, orvosi karok: szaktudományi képzés fokozat: doctor (szintén tanító!) Egyetem versus Akadémia: adhat-e teológiai doktori fokozatot. A litván felelevenítették a bolognai átállás során! Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

7 A felsőfokú képzés fejlődése Európában
Általános értelmiségi képzés: artes liberales (universitas), tudományos, akadémiai jellegű képzés; az általános alapozó képzés kiszélesedik lefelé (elemi és középiskolák), az egyetemi képzés differenciálódik, a különböző európai országokban eltérő rendszerek és elnevezésű fokozatok alakulnak ki. Technikai ügyességek: artes mechanicae (polytechnicum) „hivatásos” képzés: agrár, műszaki, gazdasági (Szenc, 1763); a felsőbb szint tudományos megalapozottsága és kutatási kapacitása közeledik az egyetemekhez, egy részük beépül az egyetemi rendszerbe (fúzió vagy új karok, ld. pl. USA: CMU vs. MIT). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

8 A modern gazdaságtani felsőfokú képzés
A mai felsőfokú gazdaságtani képzés a két vonulat ötvözete: artes liberalis: az elméletet előtérbe helyező egyetemi (akadémiai) képzés (Volkswirtschaft, economics), artes technicae: a gyakorlati ismeretekre összpontosító, (szak)főiskolai képzés (Hochschule, politechnikum) (Betriebswirtschaft, Business Administration). A 20. század második felében világszerte jelentős közeledés, sok helyütt intézményi formában is egyesült, de megmaradtak markáns sajátos vonásaik, és az alsóbb szintű főiskolai képzés (Fachhochschule, college) többnyire az egyetemi szférán kívül maradt. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

9 A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés
Kelet-Európa: a két képzési ág gyakorlatilag egybeolvadt. A szovjet terminológia (ekonomicseszkije nauki) átvétele, a nevükben sem lehet megkülönböztetni őket (ágazati szakok), a korábbi „üzemgazda” (Betriebswirt) megnevezés eltorzult („üzletgazda” elnevezést lehetne ma bevezetni helyette a business administrator magyar megfelelőjeként). A bolognai átállás folytán a torzulások tovább erősödtek: egybemosódott az egyetemi (akadémiai jellegű) és főiskolai (professzionális) képzés tartalma és intézményei, az alapozó képzésből szinte kihalt az akadémiai jelleg, a képzési arányok eltolódtak a főiskolák és az üzleti ág felé. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

10 Közgazdaságtani vs. gazdálkodástani képzés
Meg kellene különböztetni egymástól az akadémiai és a hivatásos képzést minden szinten, ez helyretenné a közgazdaságtani és a gazdálkodástani képzés közötti viszonyt is a magasabb szinteken (M, PhD). Aszimmetria: közgazdaságtani alapképzésből át lehet menni gazdálkodástani mester­képzésbe, fordítva nem megy, a közgazdaság­tani alapképzés kiszélesítése ugyanakkor kívánatos lenne az akadémiai jellegű gazdálkodástani mesterképzés számára! A gazdálkodástani mesterképzés követelményrendszerében és időtartamában is meg kellene különböztetni az akadémiai és a hivatásos jellegű képzést egymástól! Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

11 A gazdaságtudományok módszertana
Előzmények: történelem és a morálfilozófia (ma is jelen van). Mai értelemben vett közgazdaságtudományról igazából csak a 18. századtól fogva beszélhetünk (fiziokraták, klasszikusok). Az árutermelés jelentős kiszélesedése és kiterjedése: a természeti törvényekre emlékeztető „szabályosságok” a piacok működésében (árak, termelési arányok). Egyre gyakoribb az érzékletes természettudományos (biológiai, fizikai) metaforák használata (olyan, mint …). A természettudományokban a 17. századtól egyre sikeresebbé és fokozatosan az egyetlen tudományos módszerré válik az ún. hipotetikus-deduktív modell. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

12 A gazdaságtudományok módszertana
A hipotetikus-deduktív modell lényege: megfigyelések  szabatos (elvont) fogalmakon, axiómákon nyugvó modellek  mérések (identifikáció!), kísérletek  igazolás-cáfolás. Egyre nagyobb számban jelennek meg matematikára (nyelv és eszköztár) épülő közgazdasági elméletek és modellek. A korábbi természettudományos metaforák közgazdasági modelleké válnak, tért hódít a pozitivista módszertani felfogás. A II. vh. után különösen felgyorsul ez a folyamat: matematikus és természettudományos végzettségűek beáramlása a ktanba. Visszaszorul a gazdasági jelenségek, események „magyarázó megértésen” nyugvó történelmi-társadalmi elemzése (USA). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

13 A gazdaságtudományok módszertana
A hipotetikus-deduktív modell megjelenésétől kezdve jelen van annak erőteljes kritikája a társadalomtudományokban (elégséges utalás: Max Weber, 1904, Ludwig von Mises, 1940). A természettudományok: tudat és önismeret nélküli tárgyakat vizsgálnak; tudnak objektíven mérni; jelentősen alapozhatnak ellenőrzött kísérletekből (ceteris paribus) nyert tapasztalatokra; vizsgálatuk tárgya, a természet, lassan változik; ezzel szemben a társadalomtudományok: önismerettel bíró emberek cselekvé- sét vizsgálják; nem tudnak objektíven mérni; a statisztika is csak „történelmi” módszer; csak „eseti-egyedi tapasztalatokra” lehet építeni (számos feltétel változik); a vizsgálatuk tárgya igen gyorsan változik; gyakran az előrejelzés hatására. Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

14 A gazdaságtudományok módszertana
Az axiómákon nyugvó elméleti modellek valósághűsége sem alapfeltevéseik, sem előrejelzéseik alapján nem igazolható (Friedman pozitivista álláspontjának kritikája). Mindezek miatt sokan kétségbe vonják, vannak-e egyáltalán tartós és általános törvényszerűségek a gazdaságban. A tudományos magyarázatok lehetőségét az teremti meg (az ellensúlyozza a kontrolált kísérletek hiányát ), hogy a kutató építhet a céltudatos emberi viselkedés a priori ismert vagy feltételezett szabályaira (nem egyszerűen „külső megfigyelő”). El kell viszont fogadni, hogy nem lehet a természettudományok- ban elvárt szigorúsággal empirikusan igazolni a feltételezett ok- okozati összefüggéseket (többféle magyarázat adható). Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő

15 A gazdaságtudományok módszertana
Mindezek miatt értelmetlen a „hipotetikus-deduktív” illetve a „magyarázó (interpretative) megértés” módszertanát „vallók” tartós és harcias szembenállása: a társadalomtudományok módszertana szükségképpen összetett, plurális. Nem tagadható sem a spekulatív axiómákra épülő elméleti modellek (pl. tökéletes versenypiac statikus egyensúlya), sem a szisztematikus megfigyelésen, intuíción és beleérzésen nyugvó, interpretative elemzések potenciális hasznossága. Mindkettőt lehet tudós és sarlatán módon művelni, mindkettő magában hordozza a tévedés lehetőségét, ezért előrejelzéseik, magyarázataik óvatosan kezelendők és összevetendők. Nem versenyeznek egymással, kiegészítik egymást! Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő


Letölteni ppt "Közgazdaság- és gazdálkodástudomány Zalai Ernő A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata – nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések