A klímaváltozásokról KFKI Veterán Klub, 2012. november 30. és 2013. február 22. Berényi Dénesre emlékezve Válas György előadása.

Az előadások a következő témára: "A klímaváltozásokról KFKI Veterán Klub, 2012. november 30. és 2013. február 22. Berényi Dénesre emlékezve Válas György előadása."— Előadás másolata:

1 A klímaváltozásokról KFKI Veterán Klub, 2012. november 30. és 2013. február 22. Berényi Dénesre emlékezve Válas György előadása

2 Globális felmelegedés! Végveszélyben az emberiség! Az ember maga a hibás! Üvegházhatású gázok! Klímavédelem! Nemzetközi klímakonferenciák! Szén- dioxid kvóták, nemzetközi egyezmények! Egyes országok elszabotálják! Hazánkban már klímavédelmi államtitkár is van! Ezt ma már mindenki tudja! Csak néhány ördögfattya klímaszkeptikus tagadja! Minden időjárási anomáliát a globális felmelegedésre fognak, még a 2009-10-es szokatlanul hideg telet is.

3 Mindenki ezt mondja, a legnagyobb tudósok is ezt mondják!

4 Vizsgáljuk meg a tények szemszögéből ezeket az állításokat! Előbb azonban szedjük rendbe őket.

5 1.Földünk globális klímája melegszik. 2.Ez rendkívüli, soha nem látott jelenség, vagy legalábbis soha nem látott mértékű. 3.A felmelegedés az ipari forradalommal kezdődött, ez bizonyítja, hogy a felmelegedés oka az emberi tevékenység. 4.A katasztrofális felmelegedést az üvegházhatású gázok hatalmas mennyiségű emissziójával okozzuk, a fosszilis energiaforrások elégetéséből származó szén-dioxiddal, az iparszerű állattenyésztésből és a rizstermesztésből származó metánnal. 5.Meg kell fékeznünk az emissziót, különben végveszélybe rohanunk, kihal az emberiség, soha nem látott kihalás sújtja az élővilágot.

6 Vizsgáljuk meg sorjában ezeket az állításokat!

7 1. Földünk globális klímája melegszik. Az állítás lényegében igaz. Lehet teljesen igaz is. A közelmúlt évtizedekben, évszázadokban melegedett a klíma. Ezt bizonyítják a visszahúzódó gleccserek, a fogyatkozó sarki jég és még sok minden más. És még most is melegszik? Ezt majd néhány évtized múlva megtudjuk. A klíma nem határozható meg a napi időjárásból.

8 2. Ez rendkívüli, soha nem látott jelenség. Ez az állítás már teljes tudatlanságról árulkodik, a Darwin előtti világképet tükrözi: a világ olyan, amilyennek az Úristen megteremtette, és soha nem változik.

9 „Hokiütő-görbe”

10 Már a Biblia is klímaváltozásról mesél nekünk. Fiaitoknak meg negyven esztendeig pásztorkodniuk kell a pusztában, s bűnhődniük hűtlenségetekért, egészen addig, míg testetek teljesen el nem enyészik. (Szám 14.33)

11

12 További adatok a Bibliából a klímaváltozásra: Beszámoltak nekik e szavakkal: „Elmentünk abba az országba, ahová küldtél bennünket. Csakugyan tejjel-mézzel folyó (ország), lám, itt a kóstoló gyümölcseiből.” (Szám 13.27) Mondd a Negeb erdejének: Halld az Úr szavát! (Ez 21.3) A király megállt a Kidron-patak völgyében (2Sám 15.23) Azután, hogy ezeket mondta, Jézus kiment tanítványaival a Kidron- patakon túlra. Ott volt egy kert. Odament tanítványaival. (Jn 18.1)

13 Paleoklimatológia Rétegvastagság Csapadék Jégfúrások 18 O/ 16 O arány Hőmérséklet Szerves zárványok C14 Légbuborékok A levegő összetétele Cseppkövek. Fák évgyűrűi. Tengeri és tavi üledékrétegek.

14 Amerre néznek a paleoklimatológusok, mindenütt klímaváltozást látnak. A klíma legfontosabb tulajdonsága az állandó változása.

15 2. Ez rendkívüli, soha nem látott jelenség, vagy legalábbis soha nem látott mértékű. A második változat is teljes tudatlanságot mutat. Egy ellenpélda a pleisztocén-holocén átmenet idejéből:

16 A glaciális olvadékvíz mennyisége Fairbanks, R. G., Nature, Vol. 342, pp. 637-642, 1989. Az alacsonyabbik csúcs: i.e. 8750 körül. A tengerszint 10 év alatt 7 métert emelkedett. (Ma évi 2-3 mm.) A magasabbik csúcs i.e. 11500 körül, a pleisztocén-holocén átmenet kezdete.

17 Az említett időszakban tíz év alatt hét méterrel emelkedett a tengerszint, évente átlag 70 centimétert. Ma az emelkedés évi 2-3 mm, az észlelhetőség határán van. Akkor ebben a mostaniban mi a rendkívüli?

18 3. A felmelegedés az ipari forradalommal kezdődött. Ugyan mire alapozták ezt az állítást? Az ipari forradalom mintegy 200 éve játszódott le. Szisztematikus meteorológiai feljegyzések csak mintegy 150 éve, a XIX. század közepe óta léteznek. Ennél korábbról csak az extremitásokra koncentráló szórvány adatok vannak. Ma már a paleoklimatológusok a jégfúrásokból meghatározták az elmúlt évszázadok hőmérsékletét.

19 1700 Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. Corvina Kiadó, Budapest, 2010

20 3. A felmelegedés az ipari forradalommal kezdődött, ez bizonyítja, hogy a felmelegedés oka az emberi tevékenység. Hamis premisszából levont hamis következtetés. Hamis tételt valósként, bizonyítottként kezel, így von le belőle hamis következtetést. A jelenlegi felmelegedés teljes évszázaddal az ipari forradalom előtt kezdődött, ez éppen azt valószínűsíti, hogy az emberi tevékenységnek nincs köze hozzá, az embertől független természeti jelenség okozza.

21 4. A katasztrofális felmelegedést az üvegházhatású gázok hatalmas mennyiségű emissziójával okozzuk, a fosszilis energiaforrások elégetéséből származó szén-dioxiddal, az iparszerű állattenyésztésből és a rizstermesztésből származó metánnal. Tényleg rengeteg szén-dioxidot bocsátunk a levegőbe, főként a fosszilis energiahordozók elégetésével és a meglévő erdők kiirtásával. Ez a rengeteg szén-dioxid mihez képest rengeteg? Annyi, hogy befolyásolhatja a Föld klímáját?

22 A hatalmas antropogén szén-dioxid kibocsátás a természetes emisszióhoz képest hatalmas? Ki ismeri a természetes emisszió mértékét? Tudjuk, mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki a Föld vulkánjai? Nem tudjuk. Még nagyságrendi becslésünk sincs rá. Azt se tudjuk, hány vulkán van a Földön.

23 A hatalmas antropogén szén-dioxid kibocsátás a Föld kompenzáló képességéhez képest hatalmas? Úgy tűnik, hogy nem. A légkör szén-dioxid koncentrációja nem nőtt az utóbbi 160 évben (Knorr, W.: Geophys. Res. Lett., Vol. 36, 2009)

24 Rengeteg metánt bocsátanak a levegőbe a tenyésztett kérődzők meg a rizsföldek. Mihez képest rengeteget? A természetes emisszióhoz képest? Ki ismeri a mocsarak metánkibocsátásának a mennyiségét? Senki. Ki ismeri egyáltalán a mocsarak kiterjedését a Földön? Senki. Mennyi mocsarat rejtenek a trópusi esőerdők? Nem tudjuk, senki se mérte még fel, senki se térképezte fel még őket. Mennyi mocsarat rejtenek a tajgák? Nem tudjuk. Senki se mérte még fel, senki se térképezte még fel őket. Mennyi metánt bocsátanak ki a nyári tundrák? Nem tudjuk. Senki se mérte még fel.

25 Egyáltalán nőtt vagy csökkent a metánkibocsátó állatok száma, metánemissziója az ember megjelenésével, az állattenyésztés kialakulásával? Eurázsiában már a történelmi idők előtt kiirtottuk az őstulkot, a bölényt, a bivaly vad ősét, az ázsiai orrszarvúféléket, kevés híján az ázsiai elefántot, nem is tudhatjuk, mekkora volt egykor az egyedszámuk. Afrikában százezrével éltek az elefántok és a vízilovak, a kafferbivalyok, a zsiráfok, százmilliószámra a legkülönfélébb antilopok és gazellák, tízezrével a rinocéroszok. Észak-Amerikában százmillió felett volt a bölények egyedszáma. Tízezres csordákban éltek. Mi van ma?

26

27 Az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátása tehát tényleg nagy, mégsem igazolható, hogy ez domináns lenne a természetes emisszióval szemben, a rendelkezésünkre álló adatokból nem mondhatjuk ki, hogy az ember okozza a felmelegedést.

28 Nem valósak tehát azok az érvek, amelyekkel azt igyekeznek bizonyítani, hogy a mai felmelegedést az ember okozza. Az eddigiek nem bizonyítják, hogy az ember okozza a felmelegedést, de azt se bizonyítják egyértelműen, csak valószínűsítik, hogy nem az ember okozza. Van megcáfolhatatlan bizonyíték amellett, hogy a felmelegedés független az emberi tevékenységtől? Van.

29 Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. Corvina Kiadó, Budapest, 2010 A vikingek felfedezik Grönlandot Pártai Lucia adata

30 Ezer éve tehát melegebb volt, mint ma. A felmelegedést nem okozhatta az emberi tevékenység.

31 J. Esper et al., Orbital forcing of tree-ring data, Nature Climate Change, 8 July 2012

32 Kétezer éve is melegebb volt tehát, mint ma. A felmelegedést akkor sem okozhatta az emberi tevékenység.

33 4200 éve is melegebb volt, mint ma. Az adatot jégfúrásból találták, de egybevág az egyiptológusok adatával az Óbirodalom felbomlásáról. A felmelegedést nem okozhatta az emberi tevékenység.

34 125 ezer éve, a legutóbbi interglaciálisban is melegebb volt, mint most van, pedig akkor antropogén emisszió nem volt. Számos helyen végzett mérés szerint a tengerszint 6,6-9,4 méterrel volt magasabb a mainál, a tengerszint-emelkedés 5,6- 9,4 mm volt évente (ma 2-3 mm), a sarki hőmérséklet 3-5 o C- kal lehetett magasabb a mainál. (Kopp, R. E. et al., Nature, Vol. 462, pp. 863-867 (2009))

35 Összefoglalva: 1000 éve is melegebb volt, mint ma. 2000 éve is melegebb volt, mint ma. 4200 éve is melegebb volt, mint ma. 125 000 éve is melegebb volt, mint ma. Egyiket sem okozhatta az emberi tevékenység, mindegyiket az embertől független természeti jelenség okozta. Akkor milyen alapon feltételeznénk, hogy épp ezt a mait az ember okozza, mikor az erre vonatkozó állítólagos közvetlen bizonyítékok sorra megdőltek? A globális felmelegedést nem az emberi tevékenység okozza, hanem az embertől független természeti jelenség.

36 Ha nem mi okozzuk a felmelegedést, akkor meg sem akadályozhatjuk. A „klímavédelem” áltudományos humbug. Azt jelenti ez, hogy felesleges volt minden, amit a szén- dioxid-kibocsátás csökkentésére eddig tettünk? Nem jelenti azt, mert ezzel a fosszilis energiaforrásokkal való takarékosságot szolgáltuk.

37 6. Meg kell fékeznünk az emissziót, különben végveszélybe rohanunk, kihal az emberiség, soha nem látott kihalás sújtja az élővilágot. Bontsuk kétfelé a problémát. 1.Okozhat-e tömeges kihalást, okozhatja-e az emberiség pusztulását a sokáig tartó melegedés? 2. Milyen klimatikus jövő várható? Tényleg beláthatatlan ideig eltart a melegedés?

38 1.Okozhat-e tömeges kihalást, okozhatja-e az emberiség pusztulását a sokáig tartó melegedés? Az emberiség már számos nagy lehűlést és felmelegedést túlélt, glaciálisokból interglaciálisokba, interglaciálisokból glaciálisokba való átmeneteket, mindet túlélte, pedig még nem állt rendelkezésére a mai fejlett technika. Az élővilág fajai közül az ember tud legjobban alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mert a többi faj csak biológiailag alkalmazkodhat, az ember műszaki eszközökkel is.

39 Az élővilágnak öt katasztrofális méretű kihalásáról tudunk. Egyiket sem felmelegedés okozta. (Amikor néhány tucat faj halt ki, például a pleisztocén-holocén átmenet idején, azt a nagy kihalásokhoz hasonlítani szörnyű aránytévesztés.)

40 Az élővilág története során öt katasztrofális kihalásról tudunk. 1.1-2 milliárd éve „hógolyóvá” fagyott a Föld. A tengerek az egyenlítőig befagytak 1000 m mélyen. Még csak archaeumok és prokarióták éltek, főleg az előbbiek nagyon szélsőséges viszonyokat kibírnak, spóra formában az utóbbiak is. 2.600-800 millió éve (egy friss publikáció szerint 715,5 millió éve, P. A. Cohen et al., Harvard Gazette, Nov. 19, 2010, to be published in Science) megint hógolyóvá fagyott a Föld. Már éltek többsejtűek, feltételezések szerint a vulkáni vidékeken élték túl. 3.450 millió éve is volt egy 75%-os kihalás. Valószínű oka: lehülés. 4.252 millió éve a perm-triász kihalást (nagy kihalást) 40 km körüli átmérőjű kisbolygó becsapódása okozta az Antarktisz mellett. Az ismert fajok 90%-a, a tengerekben 95%-a halt ki. 5.65 millió éve a kréta-tercier kihalást 15 km körüli átmérőjű kisbolygó becsapódása okozta a Yukatan-félsziget peremén. Az ismert fajok 65%-a halt ki.

41 Kis kitérő: Eldőlni látszik a vita, hogy kisbolygó-becsapódás vagy vulkánosság okozta-e a két utóbbi kihalást. A mai válasz: nem vagy, hanem és. A becsapódás váltotta ki a vulkánosságot, az antarktiszi becsapódás a szibériai trappot, a Chicxulub becsapódás a dekkáni trappot. A létrejött vulkánosság aztán nagy szerepet játszott a kihalásban, elsősorban kénhidrogén-termelésével.

42 Megjegyzendő még: a nagy kihalások mindig nagy ugrást készítettek elő az élővilág fejlődésében nagy ökológiai cellák szabaddá tételével. Az első hógolyókorszak után népesítettük be a Földet mi eukarióták. A második hógolyókorszak után népesítettük be a Földet mi állatok. A perm-triász kihalás után népesítették be a Földet a hüllők és a nyitvatermők. A kréta-tercier kihalás után népesítették be a Földet az emlősök és a zárvatermők, az utóbbiakkal együtt alakult ki a rovarok hatalmas változatossága.

43 2. Milyen klimatikus jövő várható? Tényleg beláthatatlan ideig eltart a melegedés? Egyenletet felállítani nem tudunk. Csak a múltból következtethetünk a jövőre. Nézzük a múltat három időléptékben!

44 T t N 1 x10 8 év N 2 x10 6 év Jelen

45 T t 20-30x10 3 év 80-100x10 3 év Jelen

46 Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. Corvina Kiadó, Budapest, 2010 A vikingek Grönlandon Pártai Lúcia adata Tatárjárás, 1241-42 Mátyás király, 1458 Wolf minimum, 1290-1340 Spörer minimum, 1420-1500 Maunder minimum, 1645-1715 Németalföldi Korcsolyázós képek

47

48

49 Van épeszű fizikus, aki így folytatná, így extrapolálná ezt a görbét, ahogy a klímahisztérikusok teszik?

50 Én így folytatnám! 0

51 Meddig tart a melegedés? Mikor fordul újabb lehűlésbe? Semmi biztosat nem tudhatunk, de nem lehetetlen, hogy most!

52

53 H. Weiss, New Scientist, 06 August 2012 „Évszázados aszály” I.e. 2200 Akkád birodalom I.e. 1100 Egyiptomi Újbirodalom, Hettita birodalom, Mükéné I.sz. 900 Tang dinasztia, Kína, Maja birodalom

54 J. Esper et al., Orbital forcing of tree-ring data, Nature Climate Change, 8 July 2012

55 Livingston, W. And Penn, M., Eos, Vol. 90, No. 30, ( 2009 )

56 2008–10-es naptevékenységi minimum: 2004 óta 821 napfoltmentes nap, a minimum során átlagosan szokásos 486 helyett. 2013-ra várható naptevékenységi maximum: még most is gyenge a naptevékenység.

57 Lehet tehát, hogy kezdődik egy új kis jégkorszak. Majd meglátjuk.

58 Why Antarctic sea ice cover has increased under the effects of climate change British Antarctic Survey Press Release, 11 Nov 2012

59 Köszönöm a figyelmet.