Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ INFORMATIKA, A HÍRKÖZLÉS ÉS A MÉDIA KONVERGENCIÁJA SIKER KULCSA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ INFORMATIKA, A HÍRKÖZLÉS ÉS A MÉDIA KONVERGENCIÁJA SIKER KULCSA"— Előadás másolata:

0 A Nemzeti Digitális Közmű közpolitikája
Mi a Nemzeti Digitális Közmű? A Nemzeti Digitális Közmű közpolitikája Előadó: Dr. Baja Ferenc, MEH államtitkár, infokommunikációért felelős kormánybiztos 2009. január 26., Budapest 2009. január 26., Budapest A Digitális Közmű a gazdaságélénkítés és az info-kommunikációs versenygerjesztés eszköze – a szélessávú elérés az EU kiemelt célja

1 AZ INFORMATIKA, A HÍRKÖZLÉS ÉS A MÉDIA KONVERGENCIÁJA SIKER KULCSA
1980: osztott infrastruktúra 2008: digitális átállás-integrált infrastuktúra Média Informatika Telekommunikáció Láthatóság, mobilizáció, politikai network Obama McCain MySpace barátok ~ ~41.000 YouTube views ~59 millió ~24 millió A digitális átállásra alapuló közvetlen médiaeléréssel, a Web 2.0-ra alapozva, komoly sikereket lehet elérni Forrás:

2 A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei
A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés A megoldás: Digitális Közmű koncepciója Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

3 A HAZAI TELEKOMMUINKÁCIÓS SZEKTOR SZÁMOS KIHÍVÁSSAL ÁLL SZEMBEN
Drága a valódi szélessávú elérés A magyarországi GDP-arányos telekommunikációs költés kiemelkedően magas európai összehasonlításban Az átlagos magyarországi sávszélesség jóval az európai átlag alatt van Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés Komoly versenyhátrány a magyar gazdaság számára az egész ipari szektorban különösen az informatikai iparágban Az országos szélessávú penetráció nagyon alacsony európai összehasonlításban Különösen a leghátrányosabb helyzetű kistérségi településeken alacsony a szélessávú internet penetráció Alacsony a szélessávú penetráció A meglévő gerinc és aggregációs hálózati kapacitás jelenleg sem megfelelő, a szélessávú penetráció növekedéséhez különösen nem elégséges Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás Az állam magas áron veszi igénybe az infokommunikációs szolgáltatásait Az állami optikai hálózati eszközök integrált hasznosítása nem megoldott

4 1,80 MAGYARORSZÁGON KIEMELKEDŐEN MAGAS A FAJLAGOS TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÖLTÉS, MIKÖZBEN A HÁLÓZAT ELAVULT Legdrágább hálózat… …ami egyben az egyik legrosszabb is Átlagos sávszélesség (Mbps) Telekommunikációs költések aránya a GDP százalékában, 2006, % Átlagos szélessávú háztartási penetráció (%) * Drága a valódi szélessávú elérés 8,8 Románia Hollandia 4,6 Magyarország 5,0 Dánia 21,7 Lengyelország Finnország Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés Csehország Egyesült Királyság 2,6 Svédország Franciaország 17,6 Görögország Svédország 16,8 Spanyolország Spanyolország 1,2 Alacsony a szélessávú penetráció Olaszország Németország 6,0 Egyesült Királyság Portugália 8,1 Hollandia Olaszország 4,2 Németország Csehország 2,0 Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás Finnország Magyarország 3,3 Franciaország Lengyelország 7,9 Portugália Görögország 1,0 Ø 47,0 A 28 OECD ország összehasonlításában a szélessávú versenyképesség tekintetében a nem túl előkelő 25. helyet foglalja el Magyarország * 2008-as ITIF adatok, Románia nem tartozik az elemzett országok közé Forrás: Eurostat; ITIF – Information Technology & Innovation Foundation; Comparison of OECD broadband markets

5 3% A MAGYARORSZÁGI SZÉLESSÁVÚ PIAC TÖBB SZEMPONTBÓL ELÉGTELEN A KÍNÁLATI OLDALRÓL IS A valódi szélessáv elérése korlátos Települések száma Háztartások száma, ezer fő A valódi szélessávú eléréssel rendelkező ~1.000 településen is csak ~ háztartásnak van valódi szélessávú hozzáférése a 3,8 millióból A közháló által elért település közül is csak ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps-os sávszélesség) Drága a valódi szélessávú elérés 3.175* 2.492* Mind az elért települé-sek számában, mind a jelenleg nyújtott tényleges sávszéles-ségben javulásra van szükség 1.050* Összes település Települések legalább 2 Mbps -os eléréssel Települések legalább 8 Mbps-os eléréssel (valódi szélessáv) 3.800 1.100 186 Alacsony a megfelelő sávszélességű Internetes elérés Szélessávú penetráció (lakosságszámhoz) Lakosság száma Az Internet penetráció és a szélessávú pene-tráció felzárkóztatás-ához az árak csökke-nése és az infrastruk-túra radikális fejlesz-tése nélkülöz-hetetlen Dánia: 34,5% Hollandia: 33,5% Finnország: 27,7% Egyesült Királyság: 23,9% Csehország: 13,0% Alacsony a szélessávú penetráció Budapest és megyeszék-helyek Egyéb városok Nagy- községek Községek Kiemelten hátrányos helyzetű települések 3,8M 2,4M 0,5M 2,0M 1,5M Átlag: 12,6% Rugalmatlan és költséges a kormányzati és közintézményi ellátás Az ország fejlődése szempontjából szükség van egy olyan szolgál-tatás létrehozására, mely egységes infra-struktúrával, alacsony költséggel szolgálja ki a már meglévő archi-tektúrákat Az EKG végpontokban az átlagos sávszélesség alacsony, 512 Kbps A végpontok mindössze 20%-a bír nagyobb, mint 2 Mbps sávszélességgel A közháló által elért település közül is csak ben van ADSL kapcsolat (minimum 2 Mbps) A kormányzati szolgáltatás nem megfelelő árú és színvonalú A jelenlegi kormányzati IKT szolgáltatás nem megfelelő * A számok nem összeadandóak; azt mutatják, hogy az egyes kategóriákba az összes település közül hány tartozik Forrás: KSH, NHH

6 Fizikai eszközök hiányossága
PÉLDA: AZ IT INFRASTRUKTÚRA AZ OKTATÁSBAN IS ELÉGTELEN, AZAZ NEM TÁMOGATJA A MODERN TUDÁSÁTADÁST A hazai technológiai ellátás elégtelen… … európai szinten komoly hátrányban vagyunk az informatikai ellátás és gondolkodás terén is PC/100 diák „…a Sulinet program keretében kiépült az iskolákat összekötő szélessávú hálózat, az iskolán belüli IKT-eszközök fejlesztése mindezzel nem tartott lépést.” A jelenleg meglévő infrastruktúra, megfelelő források hiányában, folyamatosan öregszik, pótlására, felújítására, az átlagéletkor fenntartására nincs lehetőség Egy tanterem sávszélesség-igénye, amennyiben egyetlen gépen, a pedagógus használja az Internetet, 512 kb/s. Amennyiben a tanteremben a diákok is használnak számítógépet, úgy a sávszélesség-igény meghúszszorozódik. Egy átlagos intézmény vonatkozásában ez elérheti a 100 Mbps-t is, ami 800 település esetén az egész település elérhető sávszélességét többszörösen meghaladja Magyarország EU átlag EU ajánlás A számítástechnikát külön tárgyként kell oktatni? Fizikai eszközök hiányossága Tanárok %-a Magyarország EU átlag Finnország A számítógépet és az internetet az alap képességek oktatására is fel kell használni? Tanárok %-a Magyarország EU átlag Finnország Forrás: ÚMFT Programfejlesztési Iroda; TIOP; Európai Bizottság: e-learning; Benchmarking access and use of ICT in European schools, 2006

7 KOMOLY IT ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSEKRE VAN KILÁTÁS, AMIHEZ AZ INFRASTRUKTURÁLIS ALAP – DIGITÁLIS KÖZMŰ - IS SZÜKSÉGES Fejlesztési célkitűzések A közoktatási informatikai infrastruktúrafejlesztés fázisai Az informatikai oktatást már a közoktatás első évfolyamain meg kell kezdeni, miközben tartalma kibővül a digital literacy-nak megfelelő tartalommal A Tanulói Laptop Program közvetlen célja a közoktatás kritikus tömegének elérésével az IKT alapú oktatás alapjainak megteremtése, azaz, mintegy 100 000 diák ellátása hordozható személyi számítógéppel Középiskolai laptoppal rendelkező diákok aránya +225% 60–70% Cél a kompetencialapú oktatás elterjesztéséhez megfelelő alapinfrastruktúra megteremtése A teljes intézményrendszerre kiterjed (5.500 intézmény) Tervezett forrás 7 évre 40,2 milliárd Ft tanterem felszerelése (aktívtábla, projektor, számítógép) Jelenleg 2012–2014 várható érték A digitális palatábla rendszerek a legnagyobb hatást a 8-11 éves gyermekek esetén érik el. Ezen kor felett már inkább a teljesen személyre szabott, saját, teljes értékű eszközök használata nyújthat megoldást hosszútávon A laptoppal már rendelkező diákok számára nem „kielégítő” megoldás az „Ultra Cheap PC”. Ők a saját laptopjukat használnák elsősorban Forrás: Horváth Ádám – ÚMFT Programfejlesztési Iroda

8 Megkövetelt sáv- szélesség
Leírás Társadalmi előny AZ ÉRTÉKNÖVELT, LAKOSSÁGI ÉS ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJ- TÁSÁHOZ IS VALÓDI SZÉLESSÁV– LEGALÁBB 6 MBPS – SZÜKSÉGES Megkövetelt sáv- szélesség Távoktatás Település-csoportban „távmunkában” akár csak iskolának interaktív, központi szolgáltatás biztosítása Az osztályok látják egymást, mozgásokkal, játékokkal együtt, és hallják is egymást 6 Mbps Az oktatás színvonalának emelésével a fiatalok leszakadása megakadályozható, a későbbi elhelyezkedést, munkavállalást segíti 1 Radiológiai és más orvosi adatelemzések és távkonzultáció egy központi helyről Elektronikus kórlapkezelés és elektronikus repect A jogszabályi korlátok között egészségügyi adatokkal történő önrendelkezés 6 Mbps Az egészségügyi szolgáltatások színvonalának javítása jótékony hatással van az életminőségre Távdiagnosztika 2 Családi integrált hang, Internet és médiafelhasználó Magas sávszélességű Internet alacsony áron Interaktív televíziózás Jó minőségű, olcsóbb telefonálás 10 Mbps Jobb minőségű telekommunikációs szolgáltatás javítja az életminőséget 3 Videókonferencia, jó minőségű kép és hang- továbbítással Üzletfelek találkozóinak lebonyolítása, több Önkormányzat dolgozóinak egyidejű oktatása személyes jelenlét nélkül, jelentős idő- és költségmegtakarítással 10 Mbps Növeli a foglalkoztatás rugalmasságát; lehetővé teszi a távmunka szélesebb körű elterjedését 4 Több telephelyes KKV*-k integrált irányítása Kvázi bérelt vonal szolgáltatás által nagymértékben növelhető a KKV-k működési hatékonysága 10 Mbps KKV szektor versenyképessége nő Vállalatirányítási költségek csökkennek 5 A kínálati oldali hiányosságok rövid távon korlátozzák az értéknövelt szolgáltatások elterjedését, pedig a valódi szélessáv rengeteg előnyt hordoz mind az lakossági, mind az üzleti felhasználók számára; jelentős életminőség növelő hatása van * Kis- és középvállalat

9 27 A SZÉLESSÁVÚ INTERNET ERŐS ÖSSZEFÜGGÉST MUTAT AZ ORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉVEL, EZÁLTAL A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGÉVEL Versenyképességi index az internet-penetráció függvényében** Versenyképességi index A versenyképességi index* számításánál figyelembe vett tényezők Innovációs képesség (szabadalmak száma) Modern technológia beáramlása Információs és kommunikációs technológia fejlettsége Jogbiztonság foka Korrupció elterjedtsége Makro-ökonómiai stabilitás Magyarország versenyképességének javításához az internet-penetráció növelése elengedhetetlen, valódi szélessávú (jövőbe mutató) alapon * Growth Competitiveness Index ** 2005-ös adatok alapján Forrás:

10 A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei
A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés A megoldás: Digitális Közmű koncepciója Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

11 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR KIHÍVÁSAINAK MEGOLDÁSÁHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES – A GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI PROGRAM SZERVES RÉSZEKÉNT A piaci szereplőktől önmagában nem várható a digitális felzárkóztatás… …ezért állami szerepvállalás szükséges Hosszú megtérülés Az optikai hálózati beruházások megtérülése 10 év feletti, közműszerű Az államnak kell kezdeményeznie Az állami beruházáshoz felhasználható erre a célra elkülönítetten EU-forrás Alacsony társadalmi költséggel elindítható a közmű jellegű megtérülést biztosító beruházás Megnyitása gyorsan javíthatja a versenyhelyzetet Alacsony hozam Teljes finanszírozás szempontjából nem kínál kiemelkedő hozamot, ami a csupán magánbefektetői finanszírozást a kockázatok miatt lehetetlenné teszi Magas forrás igénye van, ami a jelenlegi finanszírozási és gazdasági környezetben különösen nehézzé teszi a magánbefektetők részvételét Pénzügyi válság Örökség Inkumbensek elavult, de már számvitelileg leírt hálózatukat nem szívesen cserélik le A beruházás jellege és externáliái miatt az állami szerepvállalás kívánatos. A Digitális Közmű létrehozása: Növeli az átviteli kapacitást, ami új alkalmazások megjelenését eredményezi Az új alkalmazások megjelenése az IKT piac jelentős növekedését eredményezi Az IKT piac fejlődése a gazdaság más szektoraira is jótékony hatással van

12 ÁLLAMI IKT BERUHÁZÁSOKRA SZÁMOS NEMZETKÖZI PÉLDA LÉTEZIK
Olaszország Szingapúr Az olasz kormány 2008 szeptemberében bejelentette, hogy 1 milliárd euróval támogatja a következő generációs hálózat (NGN) országos kiépítését. A projekt 2013-ban fejeződik be, célja: Az ország teljes szélessávú lefedése a célja A gazdaság élénkítése a infokommunikációs fejlesztés révén Az állam 400 millió euróval támogatja az optikai hálózat kiépítését, aminek révén a szingapúri háztartások és vállalkozások több mint fele számára hozzáférhető lesz az új generációs szélessávú hálózat Amsterdami önkormányzat Piaci helyzet A szolgáltatók szelektíven telepítet-tek optikai hálózatokat Amsterdam egyes – gazdagabb negyedeiben Amszterdam városa felismerte az optikai kapcsolat kiterjesztésében rejlő versenyelőnyöket Döntés A beruházó GNA-t (Glasvezel Amsterdam CV) öt ingatlanüzemel-tető (33%), pénzügyi intézetek (ING Real Estate és Reggefiber, 33%) és Amszterdam önkormányzata (33%) összesen 18 millió euróval alapította meg Végeredmény A rendszer telepítése 2006 decemberében kezdődött és 2010-ig tart Több, mint 75 Internetszolgáltató tervezi a belépést az új rendszerbe, a nagykereskedelmi szolgáltatást a BBned fogja nyújtani Dél-koreai kormányzat A koreai kormány a ’90-es évek végén egy többlépcsős, összesen milliárd Ft értékű IT fejlesztési programot hirdetett meg a következő főbb elemekkel Nagy teljesítményű, nyílt gerinchálózat kiépítése Optikai hozzáférési hálózat széleskörű fejlesztése E-learning népszerűsítése (ingyen számítógép és Internet az iskolákban) E-government (földhivatali ügyintézés, adózás stb.) Távdiagnosztika Végeredmény 94%-os szélessávú penetráció (ennek 34%-a optikai alapú) 50 Mbps-os átlagos sávszélesség Görög kormányzati beruházás 2008 szeptember 4-én jelentette be a görög kormány, hogy országos optikai hálózatot épít, optikai hozzáférést biztosítva 2 millió háztartás számára. A projekt tervezett költségvetése 2.1 milliárd euró Nyílt hozzáférésű (Open-access) hálózat kiépítése Athén, Thesszaloniki és az 50 legnagyobb város hozzáférésének kiépítése Állami/önkormányzati beavatkozással indulnak projektek a digitális átállás elérésére. Ezek a legmodernebb technológiára épülő, optikai alapú hálózatok; a projektek integrált infrastruktúraként épülnek

13 AZ EU LEGFŐBB STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÉ TARTOZIK A DIGITÁLIS TÁRSADALOM ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE
A hazai infokommu- nikációs piac helyzete i 2010 program Az Európai Unióban a termelékenység növekedésének 40%-a az IKT-nek tulajdonítható Célkitűzés: a megfizethető, biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt biztosító egységes európai információs tér létrehozása A magyarországi háztartások 29%-a rendelkezik Internet kapcsolattal az EU átlag 56%-al szemben Az átlag sávszélesség 3 Mbps szemben az európai átlag 7 Mbps-el A 2008-as félidei értékelés Európa jelentős haladást ért el a hálózatokra épülő gazdaság megvalósítása felé, de magasabb sebességre kell kapcsolnia, hogy a hálózatok új generációjára való áttérésben is vezető szerephez jusson Európai Gazda-sági Helyre-állítási Terv Európa ellátása modern infrastruk-túrával a vasútépítéssel vetekedő jelentőségű feladat A tagállamoknak meg kell alkotniuk szélessávú stratégiájukat, melynek célja a hálózatépítés felgyorsítása Cél, hogy 2010-re 100%-os legyen a gyors Internet lefedettség A Bizottság a transz-európai energia-kapcsolatok és a szélessáv elterjedés-éig félretett 5 mrd Euró forrásból 1 mrd Eurót javasol erre a célra A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének koncepciója egybevág az EU világgazdasági helyzetből adódó célkitűzéseivel; átmeneti és tartós munkahelyteremtő hatása van és támogatja az ÚMFT programjainak célját és azok megvalósulását

14 A legtöbb piacon lassú kezdet után dinamikus növekedést tapasztalunk.
, AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁS A TAPASZTALATOK SZERINT POZITÍV HATÁSSAL VAN AZ INTERNET PENETRÁCIÓ ALAKULÁSÁRA Jelentős állami támogatás megléte: Szélessávú Internetelérés penetrációja, százalék, háztartásra vetítve Dél-Korea ü ü Államilag támogatott szélessávú eléréses országok Szingapúr Dánia ü Kanada ü Svédország ü USA Francia- ország Az 5 kiemelkedő szélessávú ország mind állami támogatással hozta létre a hálózatát Fejlett országok állami támogatás megléte nélkül Észtország Spanyol- ország Románia Lengyelország Törökország Fejlődő országok Brazília 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008T A legtöbb piacon lassú kezdet után dinamikus növekedést tapasztalunk. A nemzeti telekommunikációs szabályozás- és támogatás rendszerek fontos determináló tényezők az Internet elérési penetráció országok közötti különbségeinek kialakulásakor, ezért a szélessáv elterjedése közszolgáltatási kötelezettségnek tekinthető * 2008-as EIU E-readiness rangsor Forrás: ScreenDigest; EIU (Economic Intelligence Unit)

15 AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁST PIACKONFORM MÓDON KELL VÉGREHAJTANI
Minimum kritériumok a piac konformitáshoz Mindenki számára nyitva áll Az európai normáknak megfelelően nyitott (open-access) hálózat létrehozása Modernizációs, jövőbemutató Támogatja a jövőbe mutató, új generációs, szupergyors Internet hozzáférést Versenysemleges Egyes piaci játékosoknak nem biztosít méltánytalan előnyt Állami beavatkozás Versenyt fokozó Fokozza a versenyt és további új szereplők számára nyitja meg a belépés lehetőségét Állami folyó kiadások csökkentésével jár Az állami optikai eszközök integrált hasznosítása többszörös megtakarítást jelent az államháztartás számára Esélyegyenlőséget növelő A leghátrányosabb helyzetű kistérségek bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe a szélessávú elérés biztosításával A Digitális Közmű koncepció teljes mértékben kielégíti ezen kritériumokat

16 A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei
A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés A megoldás: Digitális Közmű koncepciója Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

17 MI A DIGITÁLIS KÖZMŰ? EU pénzből létrehozott
Jelenlegi állami eszközöket bevonó Homogén, optikai hálózat Korlátlan kapacitást ad, valódi szélessáv Mindenki számára nyitott Hozzáférési versenyt biztosít Piaci logikával, önfenntartó módon működtethető Olcsó Internet Gyors hálózat Jelentősen megugró penetráció Rugalmas és olcsóbb kormányzati és közintézményi ellátás lehetősége A közvetlen IKT piac nagyságát és ezáltal a GDP-t is növeli és kihat a gazdaságélénkítés okán a teljes piacbővülésre is

18 A DIGITÁLIS KÖZMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI
15% Nemzetközi példáknak és az EU irányelveknek való megfelelés A DIGITÁLIS KÖZMŰ MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI Állami kezdeményezéssel Integrálja a felhasználható elemeket Biztosítja az EU forrást ráépülve az ÚMFT operatív programjaira és kiemelt EU projektként kezeli Vállalatot hoz létre a projekt beindítására További állami forrásbevonás nem szükséges További költségvetési forrásra nincs szükség Működtetésből származó bevételből pótlás, fejlesztés, kiegészítés finanszírozása Üzemeltetési költségek a bevételekből finanszírozandóak Működtetés: közmű jelleggel, távközlési üzleti modell szerint Hatékony felhasználás közmű jelleggel, de távközlési üzleti modell szerint működő szervezettel Kiépíti Üzemelteti Hasznosítja Közép távon közműszerű megtérülés várható Az állam egyszeri beavatkozásával hosszú távon előremutató, az ország jövőjét alapvető módon meghatározó pozitív hatás

19 A DIGITÁLIS KÖZMŰ LÉTREHOZÁSA MEGOLDÁST JELENT A PROBLÉMÁKRA
Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely mindenki számára elérhető, szimmetrikus (fel- és letöltésben azonos), nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít Ennek eszköze: az állam által kezdeményezett homogén és integrált optikai gerinc- és aggregációs hálózat, minden település maradéktalan elérésével.; Magyarországon több, mint 2000 település nem érhető el valódi szélessávval A digitális közmű a megfelelő sávszélességgel alkalmas lesz tényleges munkavégzésre, eGovernment alkalmazások támogatására, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére – élet-, munka-, tanulás szerves részévé válik Az állam közvetlenül és állami vállalatai révén számos optikai hálózati infrastrukturális elemmel rendelkezik.Ezek – kiegészítéssel, feljavítással, konszolidációval – közvetlenül hozzájárulhatnak az digitális közmű teljeskörű létrehozásához A digitális közművel elmaradott térségek bekapcsolhatók a társadalom és gazdaság vérkeringésébe (a települések 31%-án az internetelérés nem éri el a 6%-t) és a tényleges internethasználatot megduplázhatja (európai átlag: 52 %, Magyarország: 38%) A digitális közmű biztosítani tudja az e-government megvalósításához szükséges jövőálló infrastrukturális feltételrendszert, integrálni tudja a jelenleg elkülönült kormányzati-közigazgatási infrastruktúrákat (open access) A szétaprózódott állami IKT eszközök és források hatékony kihasználása, tényleges megtakarítások és értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi

20 A probléma: a hazai infokommunikációs piac hiányosságai és ennek gazdasági következményei
A kihívás: minimális állami beavatkozással, EU- és piackonform módon, maximális verseny és hatékonyság növelés A megoldás: Digitális Közmű koncepciója Piaci hatás: A Digitális Közmű mind az info-kommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír

21 A DIGITÁLIS KÖZMŰ SZÉLESKÖRŰ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSSAL BÍR
Végső kedvezmény-ezettek 10 millió lakos ~700 ezer vállalkozás „Kedvezmény közvetítők” Állami intézmények Önkormány-zatok és intézményei Vasút, közút Infokommu-nikációs cégek Tartalom szolgáltatók Egyéb szolgáltatók Átvivő közeg Digitális Közmű Szolgáltató Munka Tanulás Életminőség Videókonferencia Közigazgatás Adminisztráció Közös munka Távmunka Munka szélessávú Interneten Távoktatás Digitális Palatábla Videókonferencia Kistérségi könyvtárelérés Egészségügy (távdiagnosztika, recept, azonosítás, stb) Szórakozás (interaktivitás, kapcsolattartás) Közigazgatás Adminisztráció „A kedvezmény közvetítők” mint szolgáltatásnyújtók, EU forrásaik hatékony felhasználása miatt közvetlen érdekük a Digitális Közmű létrejötte

22 AZ IBM LEGÚJABB KUTATÁSA IS FELHÍVJA A FIGYELMET A DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ HATÁSÁRA Hatás Hatékonyabb áramellátás Alternatív energiaforrások jobb bekapcsolása az ellátó rendszerbe Negyedmillió új munkahely a hálózatfejlesztés és kapcsolódó területein, valamint a megújuló energiaforrások és alternatív autógyártás területén Javaslat 10 milliárd dollár beruházás intelligens elektromos hálózatok létesítésére: digitális érzékelők, megfelelő eszközök telepítése Barack Obama által felkért IBM kutatása szerint a jelenlegi gaz-dasági válság-ban 30 milliárd dolláros célzott infrastruk-turális beruházás 1 millió új munkahelyet teremthet egy év alatt Hatás Diagnosztika, gyógyszergyártás, egészségügyi ellátók össze-kapcsolása Fejlettebb személyekre szabottabb gyógyszeres kezelés új munkahely közvetve és közvetlenül Javaslat 10 milliárd dolláros beruházás az egészségügyi rendszer integrációjába és hatékonyságának fejlesztésére A Digitális Közmű kialakítása mindhárom célkitűzésre képes választ adni Magyaror-szágon Javaslat Az ’50-es évek közútfej-lesztései jelentős lökést adtak a vállalkozások terjeszkedéséhez A mai digitális világban, ahol az értékeink online vannak nyilvántartva, a kereskedelem is virtuális; a digitális úthálózat fejlesztése elengedhetet-len, 10 milliárd dolláros beruházás javasolt a szélessávú infrastruktúra kiépítésére Hatás Ahogy az ’50-es években az úthálózat fejlesztése, úgy ez is szignifikánsan növelné a foglalkoztatást Félmillió új munkahely évente A szélessávú infrastruktúra fejlesztésének fontossága az USA-ban is nagy hangsúlyt kap

23 A DIGITÁLIS KÖZMŰ AZ IPARÁG LEGFRISSEBB GONDOLKODÁSA SZERINTI, HIPERMODERN KONCEPCIÓ
„Melyek azok a pillérek, amelyekre építve a fejlődő nemzet egy igazán prosperáló nemzetté válhat? Ezek a pillérek: az oktatás, az infrastruktúra, az innováció, a piaci változások felismerésének képessége, a támogató kormányzat az együttműködés.” „Az országoknak - hasonlóan a vállalatokhoz - nem elég csak felismerniük a gazdaság, a piac és a társadalom változásait, hanem világos vízióval kell rendelkezniük arról, hogy hová és hogyan akarnak eljutni!” … mindenki által használható infrastruktúra … amivel jelentősen javítható az oktatás színvonala … a benne részt vevők együttműködésén alapszik … a támogató állam kialakulását segíti … a változás felismerésén alapszik A Digitális Közmű A Digitális Közmű hozzájárul Magyarország fejlődéséhez… … az IKT piac fejlesztése által … az egész gazdaság fejlesztése által 1 2 John Chambers, a Cisco Systems elnöke, január 8. Las Vegas, CES kiállítás Általános gazdaságfejlesztő hatásában a Digitális Közmű az elkövetkező évek talán legnagyobb lehetősége

24 A DIGITÁLIS KÖZMŰ BERUHÁZÁS HATÁSÁRA SZÁMOTTEVŐEN BŐVÜL-NEK AZ IKT PIAC SZEREPLŐINEK LEHETŐSÉGEI
…eddig optikával el nem ért településeket is bekapcsol A települések egyharmadának nincs optikai elérése A Digitális Közmű az ország minden településére nagyteljesítményű optikai végpontot épít ki Nemzetközi tapasztalatok alapján 4– új internet előfizető megjelenésére lehet számítani, akik valódi szélessávon, termékek széles körét vehetik igénybe* Több IKT és KTV internet előfizetés Több megrendelés a tartalom- és szoftverfejlesztő cégek számára Az optikai hálózat kiépítése jelentősen növeli az IKT piacot, hiszen… …növeli az országos szélessávú penetrációt A nemzetközi tapasztalatok alapján a kormányzati beruházások egyértelműen pozitívan hatnak a szélessávú penetrációra A jelenlegi ~30%-os penetráció 60–70%-ra emelkedik az elkövetkező 5 évben …növeli a fajlagos sávszéles-séget A nagyteljesítményű optikai gerinc- és aggregációs hálózat lehetővé teszi a valódi szélessávú (6–10 Mbps) hozzáférést, ami számos új szolgáltatás (távmunka, távoktatás, videokonferencia, stb.) elterjedését teszi lehetővé * A nemzetközi tapasztalatok alapján 15–20%-pontos háztartásra vetített penetrációbeli különbség van azon hasonló fejlettségű országok között, ahol volt illetve ahol nem volt kormányzati szélessávú infrastrukturális beruházás

25 A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA ELTERJEDÉSE SZÁMOS GAZDASÁGI ELŐNYHÖZ VEZET
Rengeteg idő megtakarítás az online ügyintézéssel/vásárlással Több telephelyes cégek koordinációs költségei csökennek Társadalmi költségek A beruházás egyszeri gazdaságélénkítő hatásán túl számos csatornán keresztül serkenti a gazdaságot a valódi szélessáv elterjedése Új alkalmazások és így új IKT szereplők megjelenése Foglalkoztatottság növelés (ld. lentebb) Gazdasági növekedés Szélessáv használata Foglalkoztatási mobilitás növekedése a távmunka szélesebb körű elterjedésével Üzleti vállalkozások terjeszkedési lehetőségeinek bővítése Munkahely-teremtés A távoktatáson és a hátrányos helyzetű kistérségek bekapcsolásán keresztül csökkenthető az elmaradott területek rendkívül magas munkanélküliségi rátája Oktatás A videokonferencia és egyéb interaktív alkalmazások bevezetésével csökken a tanulók, dolgozók utazási igénye CO2 kibocsájtás csökkentése Kórházak összeköttetése, tudatbázis jobb menedzselése révén javítható a pontos diagnózisok aránya, így a kórházi betegnapok száma csökkenthető Idősebb betegek felügyelete távolról is megoldhatóvá válik Egészségügyi kiadások csökkentése A Digitális Közmű csökkenti a távolságokat, növeli a gazdaság hatékonyságát, munkahelyeket teremt és csökkenti az egészségügyi kiadásokat Forrás: Connected Nation, az Egyesült Államok legjelentősebb a szélessávú internet elterjesztésén dolgozó szervezete, mely non-profit, private-public partnership formában működik

26 A SZÉLESSÁVÚ PENETRÁCIÓ GDP-RE GYAKOROLT POZITÍV HATÁSA JELENTŐS
Ennek megfelelően 15%-pontos szélessávú penetráció bővülés 9%-kal növeli a foglalkoztatást, vagyis 4.6% pontos foglalkoztatottsági ráta növekedést eredményez Ami ~351 ezer új munkahelyet eredményez Egy sokat hivatkozott amerikai tanulmány* statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutatott ki a szélessávú penetráció és a foglalkoztatottsági ráta között: 1%-pontos szélessávú penetráció növekedés 0,6%-os foglalkoztatottság növekedést eredményez 3 éven belül, hiszen Távmunka elterjedésével nő a munkaerőpiac mobilitása Üzleti vállalkozások terjeszkedését elősegíti (úthálózat fejlesztéséhez hasonlóan) Online alapú szolgáltatások elterjedését növeli (pl.: pénzügyi szektor) Foglalkoztatottak száma** Ezer fő Foglalkoztatottsági ráta** % 3 millió Ft-os éves átlagos bérrel számolva az évi ~1.050 milliárd Ft-os, vagyis közel 4%-os GDP növekedést eredményez A GDP 4% pontos növekedése megközelítőleg 500 milliárd Ft-tal növeli a költségvetés bevételét 6.000 55,3 50,7 4,6*** 4.258 4.000 3.907 351 2.000 A szélessávú penetráció növekedése a foglalkoztatottak számának emelkedésén keresztül számottevő mértékben növeli a GDP-t, a fogyasztói multiplikátor hatást figyelme kívül hagyva legalább 4%-kal Ezzel egybecseng az olasz gazdaságfejlesztési államtitkár, Paolo Romani nyilatkozata, aki szerint a 10 milliárd EUR-s olaszországi NGN fejlesztés évi 1,5–2% ponttal növeli a GDP-t * Robert W. Crandall, Robert E. Litan, William Lehr: “The Effects of Broadband Deployment on Output and Employment: A Cross-sectional Analysis of US Data” ** KSH, szeptember–november *** 15% pontos szélessávú penetráció növekedést feltételezve

27 MA A SZÉLESSÁVÚ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK FONTOS-SÁGA A KORÁBBI IDŐSZAKOK ÚT ÉS VASÚTI HÁLÓZAT FEJLESZ-TÉSEIHEZ MÉRHETŐ Nemzeti infrastruktúra hálózatok összehasonlítása Hálózat Úthálózat Vonathálózat Posta Vezetékes telefonhálózat Televízió Mobil telefonhálózat Szélessávú internet hálózat Elterjedtség Interaktivitás Sebesség Kapacitás Elsődleges használat A legtöbb fejlett országban a 20. század második felében lezajló gazdasági transzformáció áthelyezte a hangsúlyt a gyártásról a szerviz-szektorra A 21. században hasonló gazdasági transzformáció zajlik a tudás és az információ irányába Az új gazdasági világrendben az adatok feldolgozásának sebessége, tudása és a hozzá kapcsolódó innováció határozza meg a gazdasági versenyképességet Disztribúció Disztribúció Disztribúció Kommunikáció Kommunikáció Kommunikáció Mindkettő Magas Közepes Alacsony A szélessávú infrastruktúra jellemzői alapján leginkább a posta-rendszerhez hasonlít. Ahogy egyre inkább elterjedté válik a sebességéből kifolyólag egy még hatékonyabb médiummá válik Forrás: KPMG

28 A DIGITÁLIS KÖZMŰ FEJLESZTÉSE MÁS-MÁS HATÁSSAL BÍR AZ EGYES ÉRDEKCSOPORTOKRA, ÉS A HATÁS DÖNTŐEN POZITÍV Fogyasztói piac ISP-k, kábelszolgáltatók, mobil szolgáltatók Növeli a felhasználók számát és az egy főre eső felhasznált sávszélességet Csökkenti a fogyasztói árakat, helyenként azonos áron jelentős szolgáltatás prémiumot biztosít Jelentősen csökkenti a nagykereskedelmi árakat és ezáltal a szolgáltatók költségeit A telekommunikációs szektor fejlesztése pozitív hatással van az addicionális üzletágakra Állam Inkumbens szolgáltatók Gazdasági versenyképesség növekedése Munkahelyteremtés (mérnöki és építői munkaórák) Csökkenti az állami telekommunikációs szolgáltatói kiszolgáltatottságot és költségeket Új piaci szegmensek bevonása, pl.: leghátrányosabb helyzetű kistérségek Növekszik az egész IKT piac, az inkumbensek jobban tudnak versenyezni egymás területén Új piaci szereplő megjelenése, hatékonyságnövekedési kényszer A Digitális Közmű létrejötte pozitív hatással van szinte minden érdekcsoportra; a meglévő inkumbenseknek is biztosít új lehetőségeket

29 ÖSSZEFOGLALÓ Történelmi és strukturális okok miatt Magyarországon van az Európai Unió és az OECD egyik fajlagosan legdrágább, ugyanakkor egyik legalacsonyabb szolgáltatási szintű telekom hálózata, aminek következtében: Drága a valódi szélessávú elérés Alacsony a szélessávú penetráció és lassan terjed a szélessávú Internet a lakosság körében A hátrányos helyzetű kistérségekben korlátozott az elérés, ami megnehezíti a társadalmi felzárkózást Az állam szolgáltatás igénybevétele rugalmatlan és költséges Az üzleti felhasználók korlátozottan tudnak értéknövelt IKT szolgáltatásokat igénybe venni Mindezek negatívan hatnak a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességére és a gazdaság fejlődésére Miután ezt a problémát eddig a piac nem oldotta meg üzleti alapon, állami beavatkozás szükséges oly módon, hogy az a leginkább EU- és piackonform legyen A fenti kritériumokat együttesen egy állami kezdeményezésű megoldás tudja kielégíteni: Egy infrastrukturális eszköz, a Digitális Közmű létrehozása EU forrásból: mindenki számára nyitott, optikai gerinc és aggregációs hálózat a meglévő állami optikai eszközök felhasználásával; a Digitális Közmű működtetése megfelelő módon csatlakozik ehhez Az EU is, kiemelt céljaként, a valódi szélessávú elérés megvalósítását tűzte ki A Digitális Közmű mind az infokommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír Hozzájárul az életminőség javulásához A gazdaság egészét pozitívan érinti A pénzügyi válság idején különösen üdvözölendő infrastrukturális beruházás


Letölteni ppt "AZ INFORMATIKA, A HÍRKÖZLÉS ÉS A MÉDIA KONVERGENCIÁJA SIKER KULCSA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések