Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései Dr. Kovács József főigazgató főorvos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései Dr. Kovács József főigazgató főorvos."— Előadás másolata:

1 A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései Dr. Kovács József főigazgató főorvos

2

3 Kórházunk története 1846-ban 10 ággyal alakult, Békés-vármegye magánkórházaként. A kórház létrehozója és tulajdonosa Gyulán Békés megye tisztikara volt ben a kórház állami kezelésbe került és elkezdődött a fejlesztése, valamint új pavilonok építése. Az állam kötelezte magát arra, hogy fenntartja, fejleszti és tökéletesíti az intézményt ban a kórház ágyszáma1405 volt február 1-én a megyeszékhely Békéscsabára került től folytatólagosan Békés megye Képviselő-testülete gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Kórházunk státusza egyedi, az országban egyetlen megyei kórház, amely nem a megyeszékhelyen működik.

4

5 Pándy Kálmán ( ) Ókígyósi származású, nemzetközileg elismert elmeorvos között a gyulai kórház orvosa, majd a lipótmezői elmegyógyintézet igazgatója. A kórház 1986-ban vette fel a nevét.

6 Az önkormányzat feladata az egészségügyi törvény alapján Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a helyi önkormányzatok feladataiként határozza meg: 152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. (3) A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg- szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését.

7 A Békés Megyei Önkormányzat egészségügyi intézményei Pándy Kálmán Kórház 1846-tól Tüdőkórház ig, majd ig önálló Intézményként, 2007-től teljes szakmai és gazdasági Integrációval a Pándy Kálmán Kórházhoz került Békés Megyei Szenvedélybetegek Otthona Nagyszénás Mezőhegyes és Szeghalom városi önkormányzatoktól feladat átadással került a megyei intézményhez: a Szeghalmi Fekvő- és Járóbeteg szakellátás, a Mezőhegyesi Utókezelő Kórház.

8

9 Pándy Kálmán Megyei Kórház, mint súlyponti kórház Az év 365 napjában 24 órán át fogadjuk a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket. Rendelkezünk a legfontosabb képességekkel:  sürgősség,  intenzív osztály,  az alapszakmák súlyosabb betegségeinek kezelése,  a kiemelt kórházak fogadják azokat az eseteket is, amelyeket felszereltség vagy gyakorlat hiányában a területi kórházak nem tudnak megoldani.

10 Pándy Kálmán Megyei Kórház jelenlegi főbb mutatói Kórházi ágyszám: Aktív: Krónikus: 608 Szervezeti egységek: - 31 terápiás osztály - 31 terápiás osztály - 10 központosított diagnosztikai egység - 9 gazdasági-műszaki osztály Engedélyezett állások száma: 2115 fő Évente átlagosan: 45 ezer fekvő-beteget és 800 ezer járó-beteget látunk el

11 Az egészségügy finanszírozásának mérföldkövei 1992-ig az egészségügy központi centralizált finanszírozás alapján működött, az ellátást központi forrásból, a központi költségvetésből biztosították. Alapja a tervutasításos bázisalapú intézményfinanszírozás, a működtető az intézményeket finanszírozta függetlenül azok tényleges tevékenységétől tól indult a teljesítmény finanszírozás. A fekvőbeteg osztályok esetében a finanszírozás alapját az év adta, melyet bázis időszaknak tekintettek. Ezen időszak teljesítményét a kiírt betegek adatai alapján kellett meghatározni a homogén betegségcsoportokba történő besorolással (HBCS). Az aktív osztályok finanszírozása a HBCS súlyszámok alapján történik. A járó-betegeket pedig ún.: német pont alapján fizették ki az intézményeknek. Ebben az időszakban semmiféle korlátozás nem volt, minden intézmény annyi beteget látott el amennyit akart, és meg is tett ezt a bevétel növelése érdekében től bevezették a teljesítmény volumen korlátot. Minden intézmény részére meghatározták a járó és fekvő TVK-t, az azon felül lejelentett teljesítményre degressziós kifizetést alkalmaztak tól megszűnt a degressziós kifizetés. Ezt követően csak a teljesítménykorlát mértékéig fizették ki a teljesítményt Áprilisban az „egészségügyi reform eredményeként” az aktív ágyszám leépítést követően az intézmények bevételét mintegy 20 %-al csökkentették.

12 Finanszírozás az elmúlt évben A 2009-es év „rekordot döntött”, egy év alatt háromféle finanszírozási szabály szerint működtek az intézmények januártól- márciusig teljesítmény volumenkorlát került meghatározásra, igen alacsony szinten (nem okulva az előző évi kasszamaradványok káosz-szerű kiosztásából) április 1-től megszűnt az a szabály, amely szerint a szolgáltatók egy meghatározott teljesítmény mennyiség felett nem juthatnak finanszírozáshoz. Minden jelentett és elszámolható szolgáltatói teljesítmény részesül finanszírozásban. Ennek egy része emelt alapdíjjal kerül finanszírozásra, amelynek megnevezése: előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítmény (EMAFT).  Az előre meghatározott és emelt alapdíjjal finanszírozott rész feletti teljesítmény a rendelkezésre álló időarányos (havi) költségvetési forrás és az országosan jelentett tárgyhavi teljesítmény mennyiség által meghatározott lebegő alapdíjjal kerül finanszírozásra.  Kiindulás volt a évi jelentett és elszámolhatónak minősített szolgáltatói teljesítmény.  Az előre meghatározott díjtételek aktív fekvőbeteg szakellátásban Ft/súlyszám, járóbeteg szakellátásban 1,60 Ft/pont november-december hónapban ismét teljesítmény volumenkorlát került meghatározásra, mely a évi időarányos teljesítmények 80%-ának felelt meg.

13 Finanszírozás 2010-ben  TVK 80%  + miniszteri tartalék alap, ebből fedezik pl. a közalkalmazotti illetmény kiegészítést stb.  Csökkentik a krónikus finanszírozást (amennyiben három hónapon túl fekszik krónikus ágyon egy beteg, akkor akár 50 %-al is kevesebb napidíjat kap érte az intézmény).  A minimum feltételek ellenőrzése… szankciók… pl.: rehabilitációs minősítés.

14

15 címzett-, és céltámogatások címzett-, és céltámogatások a működtetési források beruházásra fordítása a működtetési források beruházásra fordítása kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak Önkormányzati támogatás

16 Az új Fertőző és Diszlokációs Osztály es döntést követően megyei területfejlesztési alapból és önerőből hozzávetőlegesen 50-50%-os arányban megvalósult az új Fertőző Osztály beruházása.

17 2002. február 21-én történt meg az ünnepélyes átadása a 7,3 millió Ft költséggel kialakított Drogambulanciának.

18 1998-ban elkezdődött az ún. Központi Orvosi Ellátó Épület 1,9 milliárd értékű címzett állami támogatása, 10%-os önrésszel. A betegellátás infrastruktúrájának jobbá tétele érdekében, illetőleg a pavilon rendszerű kórházak korszerűsítéséhez kapcsolódóan a műtéti tömb a másik nagy szakmát képviselő belgyógyászati tömbbel került összeépítésre.

19 Pszichiátriai tömb évben szinte példa nélkülinek mondható, hogy kórházunk újabb, 1,5 milliárd értékű címzett támogatást nyert, melynek tartalmát a régi ideg-elme épület rendbehozatala és a minimum feltételekre felkészülő műszerbeszerzés jelenti szintén 10%-os önrésszel. A beruházás 2004-ben került átadásra.

20 Önkormányzati támogatás  utolsó címzett Szeghalmi beruházás  Széchenyi tervből Reumatológiai szakrendelő felújítása  kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak

21 Szeghalmi Járóbetegellátó Egység

22 2002-ben a Várfürdő területén működő Reumatológiai Szakrendelés felújítása kezdődött el részben önerőből, ill. a nyertes Széchenyi pályázatból,melynek az együttes összege elérte a 100 millió Ft-ot.

23 Önkormányzati támogatás  Tüdő Kórház integrációja a Pándy Kálmán Kórházhoz  pályázati önrészek biztosítása  kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak/szolgálati lakás biztosítás  béren kívüli juttatások  felelős politizálás, minden támogatás az intézménynek  felhalmozásra 200 millió forintot, működtetésre 1 milliárd forintot biztosított az önkormányzat ebben a ciklusban  a napokban indult el az új Patológiai Osztály beruházása 600 millió forint összértékben, saját erőből (50% Megyei Önkormányzat, 50% megyei kórház)

24 Zárógondolatok  A rendszerváltozás óta eltelt 20 évben a kórház munkatársai „saját erejükből” sokat áldoztak az intézmény működéséért…  Munkatársak 70 %-a minimálbért kap…  Az egészségügy működtetése törvényben előírt állami feladat, de inkább gátolják, mint segítik a tevékenységünket.  Történelmi igazság, hogy az egészségügyet , valamint 2006-tól számított időszakokat kivéve a mindenkori hatalom mostoha gyerekként kezelte…  Immár 5 éve EU tagállam vagyunk, de a források ez idő alatt csak szűkültek….  Az utóbbi hónapokban több EU pályázat került kiírásra, mint az elmúlt öt évben.  TIOP (SO2), HURO, TIOP (struktúramódosítás) pályázataink vannak folyamatban, melyeknek önerejét a Békés Megyei Önkormányzat biztosítja.

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései Dr. Kovács József főigazgató főorvos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések