Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Kovács József főigazgató főorvos

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Kovács József főigazgató főorvos"— Előadás másolata:

1 Dr. Kovács József főigazgató főorvos
A Békés Megyei Önkormányzat a megyei egészségügyi ellátás javítását célzó intézkedései Dr. Kovács József főigazgató főorvos 1 1

2

3 Kórházunk története 1846-ban 10 ággyal alakult, Békés-vármegye magánkórházaként. A kórház létrehozója és tulajdonosa Gyulán Békés megye tisztikara volt. 1924-ben a kórház állami kezelésbe került és elkezdődött a fejlesztése, valamint új pavilonok építése. Az állam kötelezte magát arra, hogy fenntartja, fejleszti és tökéletesíti az intézményt. 1936-ban a kórház ágyszáma1405 volt. 1950. február 1-én a megyeszékhely Békéscsabára került. 1990-től folytatólagosan Békés megye Képviselő-testülete gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Kórházunk státusza egyedi, az országban egyetlen megyei kórház, amely nem a megyeszékhelyen működik.

4

5 Pándy Kálmán ( ) Ókígyósi származású, nemzetközileg elismert elmeorvos. között a gyulai kórház orvosa, majd a lipótmezői elmegyógyintézet igazgatója. A kórház 1986-ban vette fel a nevét.

6 Az önkormányzat feladata az egészségügyi törvény alapján
Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a helyi önkormányzatok feladataiként határozza meg: 152. § (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. (3) A helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában levő járóbeteg-szakellátást, illetőleg fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények működését.

7 A Békés Megyei Önkormányzat egészségügyi intézményei
Pándy Kálmán Kórház 1846-tól Tüdőkórház ig, majd ig önálló Intézményként, 2007-től teljes szakmai és gazdasági Integrációval a Pándy Kálmán Kórházhoz került Békés Megyei Szenvedélybetegek Otthona Nagyszénás Mezőhegyes és Szeghalom városi önkormányzatoktól feladat átadással került a megyei intézményhez: a Szeghalmi Fekvő- és Járóbeteg szakellátás, a Mezőhegyesi Utókezelő Kórház.

8

9 Pándy Kálmán Megyei Kórház, mint súlyponti kórház
Az év 365 napjában 24 órán át fogadjuk a sürgősségi ellátásra szoruló betegeket. Rendelkezünk a legfontosabb képességekkel: sürgősség, intenzív osztály, az alapszakmák súlyosabb betegségeinek kezelése, a kiemelt kórházak fogadják azokat az eseteket is, amelyeket felszereltség vagy gyakorlat hiányában a területi kórházak nem tudnak megoldani.

10 Pándy Kálmán Megyei Kórház jelenlegi főbb mutatói
Kórházi ágyszám: 1472 - Aktív: 864 - Krónikus: 608 Szervezeti egységek: - 31 terápiás osztály - 10 központosított diagnosztikai egység - 9 gazdasági-műszaki osztály Engedélyezett állások száma: 2115 fő Évente átlagosan: 45 ezer fekvő-beteget és 800 ezer járó-beteget látunk el

11 Az egészségügy finanszírozásának mérföldkövei
1992-ig az egészségügy központi centralizált finanszírozás alapján működött, az ellátást központi forrásból, a központi költségvetésből biztosították. Alapja a tervutasításos bázisalapú intézményfinanszírozás, a működtető az intézményeket finanszírozta függetlenül azok tényleges tevékenységétől. 1993-tól indult a teljesítmény finanszírozás. A fekvőbeteg osztályok esetében a finanszírozás alapját az év adta, melyet bázis időszaknak tekintettek. Ezen időszak teljesítményét a kiírt betegek adatai alapján kellett meghatározni a homogén betegségcsoportokba történő besorolással (HBCS). Az aktív osztályok finanszírozása a HBCS súlyszámok alapján történik. A járó-betegeket pedig ún.: német pont alapján fizették ki az intézményeknek. Ebben az időszakban semmiféle korlátozás nem volt, minden intézmény annyi beteget látott el amennyit akart, és meg is tett ezt a bevétel növelése érdekében. 2004-től bevezették a teljesítmény volumen korlátot. Minden intézmény részére meghatározták a járó és fekvő TVK-t, az azon felül lejelentett teljesítményre degressziós kifizetést alkalmaztak. 2006-tól megszűnt a degressziós kifizetés. Ezt követően csak a teljesítménykorlát mértékéig fizették ki a teljesítményt. 2007. Áprilisban az „egészségügyi reform eredményeként” az aktív ágyszám leépítést követően az intézmények bevételét mintegy 20 %-al csökkentették.

12 Finanszírozás az elmúlt évben
A 2009-es év „rekordot döntött”, egy év alatt háromféle finanszírozási szabály szerint működtek az intézmények. 2009. januártól- márciusig teljesítmény volumenkorlát került meghatározásra, igen alacsony szinten (nem okulva az előző évi kasszamaradványok káosz-szerű kiosztásából). 2009. április 1-től megszűnt az a szabály, amely szerint a szolgáltatók egy meghatározott teljesítmény mennyiség felett nem juthatnak finanszírozáshoz. Minden jelentett és elszámolható szolgáltatói teljesítmény részesül finanszírozásban. Ennek egy része emelt alapdíjjal kerül finanszírozásra, amelynek megnevezése: előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott teljesítmény (EMAFT). Az előre meghatározott és emelt alapdíjjal finanszírozott rész feletti teljesítmény a rendelkezésre álló időarányos (havi) költségvetési forrás és az országosan jelentett tárgyhavi teljesítmény mennyiség által meghatározott lebegő alapdíjjal kerül finanszírozásra. Kiindulás volt a évi jelentett és elszámolhatónak minősített szolgáltatói teljesítmény. Az előre meghatározott díjtételek aktív fekvőbeteg szakellátásban Ft/súlyszám, járóbeteg szakellátásban 1,60 Ft/pont. november-december hónapban ismét teljesítmény volumenkorlát került meghatározásra, mely a évi időarányos teljesítmények 80%-ának felelt meg.

13 Finanszírozás 2010-ben TVK 80%
+ miniszteri tartalék alap, ebből fedezik pl. a közalkalmazotti illetmény kiegészítést stb. Csökkentik a krónikus finanszírozást (amennyiben három hónapon túl fekszik krónikus ágyon egy beteg, akkor akár 50 %-al is kevesebb napidíjat kap érte az intézmény). A minimum feltételek ellenőrzése… szankciók… pl.: rehabilitációs minősítés.

14

15 Önkormányzati támogatás 1998-2002.
címzett-, és céltámogatások a működtetési források beruházásra fordítása kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak

16 Az új Fertőző és Diszlokációs Osztály 2001
1999-es döntést követően megyei területfejlesztési alapból és önerőből hozzávetőlegesen 50-50%-os arányban megvalósult az új Fertőző Osztály beruházása.

17 2002. február 21-én történt meg az ünnepélyes átadása a 7,3 millió Ft költséggel kialakított Drogambulanciának.

18 1998-ban elkezdődött az ún. Központi Orvosi Ellátó Épület 1,9 milliárd értékű címzett állami támogatása, 10%-os önrésszel. A betegellátás infrastruktúrájának jobbá tétele érdekében, illetőleg a pavilon rendszerű kórházak korszerűsítéséhez kapcsolódóan a műtéti tömb a másik nagy szakmát képviselő belgyógyászati tömbbel került összeépítésre.

19 Pszichiátriai tömb 2001. évben szinte példa nélkülinek mondható, hogy
kórházunk újabb, 1,5 milliárd értékű címzett támogatást nyert, melynek tartalmát a régi ideg-elme épület rendbehozatala és a minimum feltételekre felkészülő műszerbeszerzés jelenti szintén 10%-os önrésszel. A beruházás 2004-ben került átadásra.

20 Önkormányzati támogatás 2002-2006.
utolsó címzett Szeghalmi beruházás Széchenyi tervből Reumatológiai szakrendelő felújítása kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak

21 Szeghalmi Járóbetegellátó Egység

22 2002-ben a Várfürdő területén működő Reumatológiai Szakrendelés felújítása kezdődött el részben önerőből, ill. a nyertes Széchenyi pályázatból,melynek az együttes összege elérte a 100 millió Ft-ot.

23 Önkormányzati támogatás 2006-2010.
Tüdő Kórház integrációja a Pándy Kálmán Kórházhoz pályázati önrészek biztosítása kamatmentes lakásvásárlási, felújítási kölcsön a munkatársaknak/szolgálati lakás biztosítás béren kívüli juttatások felelős politizálás, minden támogatás az intézménynek felhalmozásra 200 millió forintot, működtetésre 1 milliárd forintot biztosított az önkormányzat ebben a ciklusban a napokban indult el az új Patológiai Osztály beruházása 600 millió forint összértékben, saját erőből (50% Megyei Önkormányzat, 50% megyei kórház)

24 Zárógondolatok A rendszerváltozás óta eltelt 20 évben a kórház munkatársai „saját erejükből” sokat áldoztak az intézmény működéséért… Munkatársak 70 %-a minimálbért kap… Az egészségügy működtetése törvényben előírt állami feladat, de inkább gátolják, mint segítik a tevékenységünket. Történelmi igazság, hogy az egészségügyet , valamint 2006-tól számított időszakokat kivéve a mindenkori hatalom mostoha gyerekként kezelte… Immár 5 éve EU tagállam vagyunk, de a források ez idő alatt csak szűkültek…. Az utóbbi hónapokban több EU pályázat került kiírásra, mint az elmúlt öt évben. TIOP (SO2), HURO, TIOP (struktúramódosítás) pályázataink vannak folyamatban, melyeknek önerejét a Békés Megyei Önkormányzat biztosítja.

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Dr. Kovács József főigazgató főorvos"

Hasonló előadás


Google Hirdetések