Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzem – és szervezetszociológia I. (a szervezetszociológia klasszikusai) Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzem – és szervezetszociológia I. (a szervezetszociológia klasszikusai) Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010."— Előadás másolata:

1 Üzem – és szervezetszociológia I. (a szervezetszociológia klasszikusai) Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia Március 3.

2 A szervezetelméletek szintjei, és a vizsgálati területek Makro szint: – Szervezetek közötti kapcsolatok (együttműködés, szervezeti populáció fejlődése, kapcsolatháló, stb.) Mezo szint: – Egyetlen szervezet teljes körű vizsgálata (szervezeti struktúrák, működési funkciók – diszfunkciók, meghatározó körülmények, stb.) Mikro szint: – Szervezet tagjainak viselkedése (szervezeti magatartás, stb.)

3 A szervezetek vizsgálatának főbb módszerei Formális dokumentumok vizsgálata – Objektív – Személytelen – Konkrét Módszertani individualizmus érvényesítése – Szervezetben jelenlévő emberek és cselekvéseik vizsgálata Módszerei: közgazdasági megközelítés, szociológiai, pszichológiai módszerek, stb.

4 A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése – lineáris szervezetek Lineáris szervezetek: – Jellemző: szabályos, soros elrendezés – Első megjelenési formáik: ősi közösségek első vallási szervezetek, hadseregek, hordák – Történeti korszak: ~ I. Istvántól – Mária Teréziáig – Az első gazdasági szervezetek formái is ilyenek voltak. Pl. céhek

5 Tulajdonos/vezető alkalmazottak A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek II. A szervezetek fejlődése: 1. Elemi szervezet

6 Tulajdonos/vezető alkalmazottak 2. Elemi szervezet horizontális bővülése A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek III.

7 Tulajdonos/vezető Középvezető alkalmazottak 3. Több lépcsős szervezetek – az elemi struktúra vertikális bővülése A vezető a magasabb profit reményében lemond hatalma egy részéről Elindul a nagy szervezetek fejlődése A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek III.

8 4. A többlépcsős szervezetek horizontális bővülése – Következmények: Az al/középvezetők kooperálhatnak a vezető ellen Megjelenik a szolgálati út (katonai és egyházi példa) A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek III. Tulajdonos/vezetőKözépvezető alkalmazott Középvezető alkalmazott

9 Következmények folyt.: – A vezetők feladata az al/középvezetők irányítása – A szolgálati út megjelenése lassítja a folyamatokat – Két alsóbb szintű vezető csak felsővezetőn keresztül kommunikálhat egymással – A szervezet méretének növekedésével a döntések komplikáltabbá válnak  tanácsadói testületre van szükség – Elindul a szervezet a funkcionalitás irányába A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek IV.

10 A lineáris szervezet értékelése: – Könnyen átlátható, könnyen működtethető – Átlátható az információ útja – A vezető dönt  egyedül az őt ért külső hatások számítanak – Az emberi tényezőket figyelmen kívül hagyták (ember, mint munkaerő) – Merev struktúra  fejlődési lehetőségek korlátozottak – A részegységek elzártak voltak (túl és alulértékelés) – Mai formái: kisvállalkozások A szervezetek fejlődésének szociológiai megközelítése - lineáris szervezetek V.

11 Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja Korszak: XIX. század második fele  olcsó és szakképzetlen munkaerő áll rendelkezésre Munkássága: – kísérletezés a munkásokkal – kísérletezés a munkafolyamat hatékonyabbá tétele érdekében (optimális szerszám kiválasztásának problémája)

12 Céljai: – A fizikai és szellemi munkások szétválasztása – Az emberi teljesítmény magas szinten tartása – A kiválasztás technikájának modernizálása – A munkaadók és munkavállalók közötti béke megteremtése Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja II.

13 A fizikai és szellemi munkások szétválasztása A tevékenységről való döntés szellemi döntés  ki kell hozni az üzemekből A munkások célja a lógás  szabályokat kell felállítani nekik  KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS A munkavégzés elemzése IDŐ ÉS MOZDULATSOR ELEMZÉSsel – Kiindulópont: bármely tevékenységet elemeire lehet bontani – minden részfeladatnak van optimális ideje  NORMAIDŐ kialakítása Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja

14 Az emberi teljesítmény magas szinten tartása Prémium/bónuszrendszer kidolgozása Munkairoda problémája: új munkakörök a munkairodában – Programozó: a művezetőt tájékoztatja, hogy a termék melyik géptől melyikig halad, és mi a termék útja – Normás: elemi mozdulatokat meghatározza, hogy ahhoz időt rendeljen – Kalkulátor: egy-egy mozdulatra mennyi bért lehet fizetni Új munkakörök az üzemben: – Ellenőrök: a munkafolyamatot vizsgálta – Felügyelő: magatartást vizsgálta – Minőségellenőr: folyamatos ellenőrzés – Karbantartó: gépek mellett mindig legyen félkész termék, tiszta környezet, jó gépek, stb. Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja III.

15 Az emberi teljesítmény magas szinten tartása II. Prémium meghatározása: – A művezető jutalmazása: ha minél több ember teljesíti a normát – Normás jutalmazása: ha minél kevesebben tudják a normát teljesíteni – Cél: szigorúbb normák Büntető rendszer: – Pénzbírság – Fizetés megvonás – Munkából való kizárás – Büntető pontok Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja V.

16 A kiválasztás technikájának modernizálása A megfelelő ember kiválasztását tűzte ki célul Szervezetpszichológiai módszerek alkalmazása Alkalmassági vizsga bevezetése Pl: a reakció időt mérte. Megbékélés a munkaadók és a munkavállalók között Ha az emberek sokat dolgoznak akkor jól keresnek Az ő rendszerében jutalmazzák a sok munkát  mindenki jól jár  megszűnik a tőke – munka ellentét  nincs szükség szakszervezetekre. Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja VI.

17 Alapelvei:  A vezetésnek tudományos alapon kell szabályoznia minden egyes munkaelem elvégzését.  A vezetők válasszák ki a munka szempontjából leginkább megfelelő munkásokat és tanítsák be őket az új munkamódszerre és biztosítsák továbbképzésüket.  Dolgozzanak a vezetők a munkásokkal egyetértésben.  A vezetés vegye át a teljes szellemi irányítást, a munkás csak az előírt elemeket végezze, semmiben ne döntsön. Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja VII.

18 Módszerei: időtanulmányok (norma kialakítása, nem maximum, sokkal inkább optimum) speciális, illetve funkcionális szakosított „mesterek” az üzemen belül. az összes szerszám és készülék szabványosítása az összes kézi művelet pontos előírása Munka-előkészítő, diszpozíciós osztály, amely a termelés tágan értelmezett előkészítését, tervezését látja el, gondoskodik a szükséges anyagokról. különféle számolólécek alkalmazása pontos műveleti, munkavégzési előírás feladat és bónusz rendszer meghatározása differenciál-bérrendszer. anyag-, szerszám-, készülékraktározás, - ellátás lényeges korszerűsítése az egyes megrendelésekhez szükséges munkák részfeladatra való bontása. Frederick Winslow Taylor (1856 – 1915) – a tudományos munkaszervezés atyja VIII.

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Üzem – és szervezetszociológia I. (a szervezetszociológia klasszikusai) Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010."

Hasonló előadás


Google Hirdetések