Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szolnok, 2012. szeptember 12. A népegészségügy feladatai - gondolatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szolnok, 2012. szeptember 12. A népegészségügy feladatai - gondolatok."— Előadás másolata:

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szolnok, szeptember 12. A népegészségügy feladatai - gondolatok a munkahelyi stresszről Dr. Sinkó–Káli Róbert megyei tiszti főorvos

2 Az NSZSZ főbb feladatai 1.Közegészségügyi és járványügyi megelőző tevékenység 2.Az egészségügyi ellátórendszer szakmai felügyelete 3.Egészségügyi hatósági tevékenységek végzése 4.Egészségfejlesztési és népegészségügyi módszertani munka 5.Egészségügyi vészhelyzetek kezelése, egészségügyi katasztrófavédelmi tevékenységek koordinálása NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

3 1997. évi CLIV.tv. (Eü.tv.) „A népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése – különös tekintettel az egészség előfeltételeire: élelem, élelem, lakás, lakás, munkahely, munkahely, oktatás, oktatás, jövedelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés Fel kell tárni és meg kell határozni az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre…” NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

4 Munka és foglalkozás eü. (2007) Kikerült az ÁNTSZ feladatköréből április 15-től a munkáltató foglalkozás-egészségügyi ellátás biztosítási kötelezettségéhez kapcsolódó hatáskörök (munkáltató bejelentési kötelezettsége, hatósági ellenőrzési jogkör) május 13-tól Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek valamint halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, nyilvántartása) Munkaegészségügyi szabálytalanságok a Keszonmunka, túlnyomásos munkahely levegő-minőség ellenőrzése Munkavégzéssel összefüggő hátsérülések Képernyő előtti munkavégzés Biológiai tényezővel történt expozíció miatt bekövetkezett fertőzés vagy megbetegedés - munkavállalók körének kijelölése, kockázatbecslés Rákkeltő anyagnak kitett munkavállalók esetében-kockázatbecslés gyakoriságának előírása (nyilvántartás, betekintés, adatelemzés) Foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészség-károsodások megelőzését szolgáló követelmények betartásának hatósági ellenőrzése.

5 Sugáregészségügyi és a Kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységek kémiai és biológiai légszennyezettség egészsé- gügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés, az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek kimunkálása és ellenőrzése, az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek közegészségügyi követelményeinek kimunkálása és érvényesítése. Megmaradt feladatkörök NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

6 Az „ egészség” fogalma lelkiszociális testi NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

7 Egészségünk meghatározó tényezői NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert Életmód % Életmód % Genetikai tényezők % Genetikai tényezők % Környezeti hatások % Környezeti hatások % Egészségügyi ellátás % Egészségügyi ellátás %

8 Munkahelyi stressz Munkával összefüggésben akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse (vagy kezelje) A stressz nem betegség, de ha intenzív és bizonyos ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményt, és elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentő célokat sikerül elérni. Ha azonban túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az stresszhez vezet. Ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a szervezet számára. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

9 EU - munkahelyi stressz Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz (MÖS) jelenti - a hátfájás után – a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi problémát, amely az EU munkavállalóinak - közel 40 millió munkavállaló egészségét-, a népesség mintegy 28%-át érinti. Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik. A szakértők a leggyakoribb okát a munkakö- rülmények feletti ellenőrzés hiányában látják. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

10 A MÖS okai a munkával összefüggő egészségi problémák miatt bekövetkező két hetes vagy annál hosszabb távollétek több, mint ¼ ennek köszönhető. MÖS oka lehet: pszichoszociális veszélyek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, (pl. magas elvárások a munkában és alacsony szintű ellenőrzés, valamint olyan tényezők, mint a megfélemlítés és az erőszakoskodás). Fizikai veszélyek, például a zaj és hőmérséklet NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

11 Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége - intézkedései július 2-án a elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát. Az Európai Bizottság intézkedéseket hozott a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére. Az évi Tanácsi irányelv (89/391) tartalmazza a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó alapvető előírásokat. a munkáltatókat teszi felelőssé, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalókat a munka során ne érje semmiféle ártalom, beleértve a MÖS hatásait is. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

12 Intézkedések 2. A tagállamok valamennyien átültették ezt az irányelvet saját jogrendjükbe, néhányuk pedig ezen felül útmutatókat is kidolgozott a MÖS megelőzésére. Az irányelv megközelítési módját alkalmazva, a MÖS kiküszöbölése vagy csökkentése végett a munkáltató köteles: törekedni a MÖS megelőzésére; felmérni a MÖS kockázatát úgy, hogy megvizsgálja, milyen nyomás keletkezik a munka során, amely magas szintű és sokáig tartó stresszt okozhat, meghatározni, hogy kit érhet ilyen ártalom; megfelelő intézkedéseket hozni az ártalom megelőzésére. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

13 Európai Bizottság - MÖS A MÖS megelőzése jelenti az egyik kitűzött célt az Európai Bizottság munkahelyi egészség és biztonság új stratégiájáról szóló közleményében évi adatok alapján úgy becsülték, hogy a MÖS, a tagállamoknak mintegy 20 milliárd euro kiadást jelent évente. Olyan állapotokhoz vezethet, mint a depresszió, szorongás, idegesség, fáradtság vagy szívbetegség. komoly zavarokat okozhat a termelékenység, kreativitás és versenyképesség terén. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

14 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európában a becslések szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka. Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14%-a szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy szorongástól (anyagi- következmények). A lelki zavarokból eredő teljes termelékenység csökkenést Európában évi 136,3 milliárd euróra becsülik ( a 2010-es magyar központi költségvetés összkiadásának ötszöröse) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

15 Átfogó munkahelyi stressz- felmérés Magyarországon (2004) A Magyar vállalatok körében végeztek átfogó munkahelyi stressz-felmérést, Eredmények: A megkérdezettek 20 %-a szenved stresszel összefüggő tartós betegségben. A vállalatok mindössze 1,6% - ánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

16 Felmérés Magyarországon 2. A éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akik négy évvel korábban munkahelyi bizonytalanságot tapasztaltak, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek munkájuk felett A megoldás egy komplex, egészség- program a munkaadók részéről, amelynek részét képezhetik a konkrét szűrések, az egészséges életvitel támogatása és a stresszkezelési technikák bevezetése, a lehetőségek biztosítása. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

17 Magyarországi megoldási lehetőségek 1) 1)Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP)Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) új európai programot indított „Munkahely Lélekre hangolva” 2) 2)Népegészségügyi Program 3) 3)A Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) Munkahelyi egészségtervek, pályázatok TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok-lokális színterek NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

18 2. Munkahelyi egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) Európai programot indított „Munkahely. Lélekre hangolva” (Work. In tune with life) címmel, amelynek hazai megvalósító szervezete az Országos Egészségfejlesztési Intézet volt.Országos Egészségfejlesztési Intézet A program januárjában indult és tekinthető a 2009-ben befejeződött és hazai szinten nagy sikereket elért Move Europe program folytatásá- nak. A munkavállalók mentális egészsége és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés került fókuszba. A programra olyan munkahelyek jelentkeztek, akik kiemelten foglalkoztak dolgozóik lelki egészségének védelmével, fenntartásával. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

19 ENWHP 2. A Move Europe program eredménye: a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP) 2006-tól 2009-ig tartó programja A hazai koordináló szervezete az Országos Egészségfejlesztési Intézet volt. A projekt elnyerte az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségének támogatását is. A program célkitűzése: átfogó kampány keretében vállalatokat mozgósítson annak érdekében, hogy az „Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken” cél megvalósulhasson - európai és országos szinten egyaránt. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

20 A program négy területre fókuszált: fizikai aktivitásra való motiválás, egészséges táplálkozás elősegítése, dohányzás visszaszorítása munkahelyi stressz megelőzése. A legjobb munkahelyi egészségfejlesztési modelleket megvalósító szervezetek és cégek elnyerték az Egészségbarát Európai Vállalat címet és elismerő díjazásban is részesültek. (pl.: résztvevő cégek Allianz, MOL Nyrt, Paksi Atomerőmű Zrt. Procter&Gamble) ENWHP 3. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

21 2. Magyar Népegészségügyi Program III. Megbetegedés, halálozás  Koszorúér- és agyér betegség  Daganatos betegségek  Mozgásszervi betegségek csökkentése  Lelki egészség megerősítése  HIV/AIDS megelőzés IV. Egészségügy, Népeü. Intézményrendszer  Népegészségügyi szűrővizsgálatok  Ellátásfejlesztés  Erőforrás fejlesztés  Monitorozás II. Életmód  Dohányzás visszaszorítása  Alkohol és drogmegelőzés  Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság  Aktív testmozgás elterjesztése  Közegészségügyi és járványügyi biztonság NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert I. Környezet  Egészséges ifjúság  Idősek egészségi áll. javítása  Esélyegyenlőség az egészségért  Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein

22 Lelki Egészség Országos Program (LEGOP) ig tartó – több kormányzati cikluson átívelő – szakmai fejlesztés A stratégiai dokumentum céljai: a lelki egészség javitását célzó szakpolitikák és a leghatékonyabb fejlesztési döntések segítésének meghatározása, a rendszerszerű összefoglalása, a fejlesztési lépesek programozása, a szükséges erőforrások felmérése, a megfelelő ütemterv kialakítása NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

23 LEGOP - Magyarországi adatok Öngyilkos magatartás Az öngyilkossági halálozás (SHA) 100 ezer lakosra számítva a 2005-os 23,2-volt. Az öngyilkossági halálozásban Litvánia mögött Magyarország áll a 2. helyen az EU-ban. Nem csökken, sőt, enyhen emelkedik a gyermek- serdülőkori öngyilkosságok száma. Évek óta rendre az első három halálok között szerepel a korcsoport mortalitási statisztikaiban. A depresszió és szorongás tényleges kockázata lényegesen magasabb közvetlen élettani hatásánál, mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető tényezők, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás gyakoriságát is. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

24 Mentális zavarok A Vezető probléma a depresszió. A mentális zavarok terhei társadalmi, társas és individuális szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi közvetlen költségei és az indirekt terhek (pl. munkaképtelenségből fakadó gazdasági veszteség); a család és az egyén szintjén a kirekesztettség, stigmatizáció, szubjektív szenvedés emelhető ki. A mentális egészség szoros összefüggést mutat az általános egészséggel, illetve az egészség- problémákkal. Szomatikus betegek gyakran válnak depresszióssá, ám ez az összefüggés fordítva is igaz (szomatizáció). NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

25 Mentális zavarok 2. Fáradtság, gyakori idegesség, lehangoltság 35 év felett, a fejletlen kistérségek lakóira jellemző leginkább, ott is elsősorban az időskorúakra. Bizonyos mentális zavarok esetében lényeges nemi különbségek vannak. A nők mentális egészsége rosszabb, mint a férfiaké. A nőkhöz képest 14%-kal több férfi érezte kiegyensúlyozottnak magát az elmúlt négy hétben. A mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

26 Öngyilkosság előfordulása között (SHH) az Észak –Alföldi Régióban az országos adatokhoz viszonyítva ( ) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

27 Mentális problémák – betegségek összefüggése Szoros a mentális egészségproblémák össze- függése egyéb egészségproblémákkal A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest évvel csökkentik a beteg várható élettartamát. A magasabb halandóság mögött az öngyilkossá-gon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat (dohányzás, alkohol, drog). NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

28 Mentális egészség, fizikai és szellemi erőnlét az Észak-Alföldi régió kistérségeiben (2009) Forrás: Egészségmagatartás/ OLEF régiós online felmérés NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

29 3. A munkahelyi egészségtervek- pályázatok Lényege: Folyamat-jellegű, munkahelyi programok támogatása (szemléletformálás- munkahelyi egészségterv) A megvalósításának főbb lépései: 1.kiinduló helyzet felmérése (állapotleírás), 2.egészségstratégia és cselekvési terv kidolgozása, 3.programok megvalósítása 4.az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja, 5. a program megvalósulásának és eredményeinek folyamatos monitorozása, értékelése, az eredmények visszacsatolása a megvalósításba. NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

30 NSZSZ népegészségügyi/ egészségfejlesztési célok  A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek számának növelése NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

31 A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az EU (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és JNKSZ megyében (2009) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

32 Egészségfejlesztés- „Ép testben ép lélek” Folyamat – képesség jobb egészség elérése Folyamat – képesség jobb egészség elérése Célja elősegíteni az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával: az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását, évi CLIV.törvény az egészségügyről 3). alapelve: „Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése” Az egyén szerepe, felelőssége: Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyuláshoz és az orvosi rehabilitációhoz. Mindenkinek joga van:   olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben,   saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel tartozni NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

33 A prevenció szintjei Primer prevenció: - a betegségek kialakulásának megakadályozása Szekunder prevenció: - a betegségek kockázati tényezőinek feltárása - korai stádiumban történő felismerés - az időben történő adekvát beavatkozás - szűrővizsgálat végzése és célzott intervenció bevezetése Tercier prevenció: - a betegség következményeinek és szövődményeinek megelőzése - a krónikus betegségek komplex kezelése és a betegek rehabilitációja NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

34 Elsődleges prevenció által befolyásolható korai halálozások országoshoz viszonyított alakulása megyénkben ( SHH) NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert

35 A lelki problémákat egyszerűbb megelőzni, mint kezelni! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert


Letölteni ppt "Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szolnok, 2012. szeptember 12. A népegészségügy feladatai - gondolatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések