Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Tisza Völgye VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Tisza Völgye VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Tisza Völgye VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Fenntartható vidékgazdálkodás, magas hozzáadott értékű, minőségi élelmiszertermeléssel, turisztikai termék-fejlesztéssel.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Felső-Tisza Völgye VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 40 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 45%-a, 18 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 16 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 36 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Felső-Tisza Völgye VE területe 31 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 36,212 fő, a városokban élő lakosok száma 9,193 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 36, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Vásárosnamény 9,193 fő 2,312 fő 2,134 fő 1,943 fő Tarpa Aranyosapáti Pap Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 10 Fejlesztési intézkedések száma 36 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 40 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Felső-Tisza Völgye VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,675,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Felső-Tisza Völgye VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪9▪9▪1,675,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪3▪3▪480,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪232,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪790,110 ▪Leader közösségi fejlesztés▪11▪640,400 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪7▪7▪181,075 ▪Leader képzés▪1▪1▪30,000 ▪Leader rendezvény▪6▪6▪356,300 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪8,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪3▪3▪100,700 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Felső-Tisza Völgye VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legnagyobb problémája a hátrányos helyzetből fakadó munkanélküliségből és az alulmotiváltságból, a forráshiányból adódik. Súlyosbítja a helyzetet a kohézió, a szinergia hiánya, a közösségi rendszer fejletlensége, a kommunikációs csatorna nem megfelelő, inkább gyengének nevezhető működése a különböző szférák között, gondolva az önkormányzatokra, civil szervezetekre és a vállalkozói rétegre. Mindezeket tetézi a térségre különösen jellemző magas elvándorlási arány és az ebből fakadó korösszetétel romlása, melyet főleg a gyenge munkaerő-megtartó képesség generál. ▪A térségben megtalálható gazdálkodási módszerek leginkább a gyümölcstermesztéshez és feldolgozásához kapcsolódnak. A vállalkozások ebbe az irányba kis ráfordításokkal még motiválhatók. A csomagolás, szállítás és marketing fejlesztésével széleskörű piacbővítés realizálható. Kimagasló a Beregi térség turisztikai adottsága. Fejlesztésekkel jó eredmények érhetőek el a műemléki-, vallási-, természeti és gasztronómiai turizmus terén. Sikeres LEADER-program megvalósítás esetén a Felső-Tisza Völgy valódi hungarikum területté, illetve termék előállítóvá válhat, fenntartható életformát és esélyegyenlőséget biztosítva a lakossága számára.

7 6 Célok: - Tájra jellemző termékek magas minőségű előállítása - Természet-közeli, hagyományokat őrző turisztikai termék-fejlesztés - Térségben élők hálózati rendszerének kiépítése a szinergia növelésére - Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, munkalehetőséggel - Fenntartható vidékgazdálkodás és tájhasználat, mint hungarikum - Modern társadalom kiszolgálása, vívmányainak elérhetősége Az alapvető célok megfogalmazásánál a térség fontos problémáit és lehetőségeit vettük figyelembe. Problémaként jelentkezik a modern társadalom és gazdaság átalakulásából eredeztethető hátrányos helyzet: fejlesztések elmaradása, befektetések alacsony intenzitása, fiatal és képzett lakosság számára inattraktív vidéki élettér. Munkahelyek szűkösségéből, a helyi jövedelmi források átlagos szintjéből levezethető a gyenge fizetési kereslet és vásárlóerő, különösképpen a helyi termékek és szolgáltatások irányába. Ugyanakkor a térség rendelkezik azokkal a természeti javakkal, sikeresen termeszthető őshonos állat- és növényfajokkal, fenntarthatóság irányába fejleszthető gazdálkodási módokkal, valamint kulturális-műemléki- történelmi értékekkel, melyek segítségével olyan javak és szolgáltatások állíthatók elő, amit a modern társadalom fizetőképes, főleg városi rétege hajlandó és képes megvásárolni. Célok: - Tájra jellemző termékek magas minőségű előállítása - Természet-közeli, hagyományokat őrző turisztikai termék-fejlesztés - Térségben élők hálózati rendszerének kiépítése a szinergia növelésére - Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, munkalehetőséggel - Fenntartható vidékgazdálkodás és tájhasználat, mint hungarikum - Modern társadalom kiszolgálása, vívmányainak elérhetősége Az alapvető célok megfogalmazásánál a térség fontos problémáit és lehetőségeit vettük figyelembe. Problémaként jelentkezik a modern társadalom és gazdaság átalakulásából eredeztethető hátrányos helyzet: fejlesztések elmaradása, befektetések alacsony intenzitása, fiatal és képzett lakosság számára inattraktív vidéki élettér. Munkahelyek szűkösségéből, a helyi jövedelmi források átlagos szintjéből levezethető a gyenge fizetési kereslet és vásárlóerő, különösképpen a helyi termékek és szolgáltatások irányába. Ugyanakkor a térség rendelkezik azokkal a természeti javakkal, sikeresen termeszthető őshonos állat- és növényfajokkal, fenntarthatóság irányába fejleszthető gazdálkodási módokkal, valamint kulturális-műemléki- történelmi értékekkel, melyek segítségével olyan javak és szolgáltatások állíthatók elő, amit a modern társadalom fizetőképes, főleg városi rétege hajlandó és képes megvásárolni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Felső-Tisza Völgye VE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemző. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetővé a városi funkciók szóródását, emiatt vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központként alakult ki Vásárosnamény mai helyzete. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetűek magas aránya és az idős korúak növekvő aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentős szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektől vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparűzési adó beszedésre nyílik lehetőségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. Az ipar területén a mezőgazdasági termékek késztermékké történő feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetően a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület. A térség kulturális örökségének ápolásáért a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, így folyamatosan növekszik a hagyományőrző céllal megtartott rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülő Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülő rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományőrző rendezvények között kiemelkedő a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál". A térségben az idegenforgalomban rejlő lehetőségek jelentősek, a gazdag hagyományok megfelelő marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a turizmus húzóágazat lehet. Összességében a hely szelleme megragadható a térség egyedülálló természeti értékében, ebből eredeztethető gazdálkodási módokban és az elmúlt évszázadok során kialakult vagy kialakított termékekben és kultúrtáji elemekben. A Beregi térségre az aprófalvas települések nagy száma a jellemző. Ez a kisfalvas településszerkezet nem teszi lehetővé a városi funkciók szóródását, emiatt vidéki forgalmat lebonyolító vonzás-központként alakult ki Vásárosnamény mai helyzete. A Bereg gazdasági, társadalmi helyzetét tekintve messze elmarad az országos átlagtól, a nagyarányú munkanélküliség, a halmozottan hátrányos helyzetűek magas aránya és az idős korúak növekvő aránya miatt a helyi önkormányzatoknak jelentős szociális költségvetési kiadásokkal kell számolnia, ami az esetleges fejlesztésektől vonja el a forrásokat. Az önkormányzatoknak a gazdaságilag elmaradott térségben - Vásárosnamény kivételével - minimális iparűzési adó beszedésre nyílik lehetőségük. Az önkormányzati fejlesztések többnyire kimerülnek a középületek, közintézmények felújításában, illetve a vonalas infrastruktúra fejlesztésében, a településkép javításában. Pályázati támogatás nélkül azonban ez is nehezen valósítható meg, bár sok esetben a pályázathoz szükséges saját forrás biztosítása is problémát jelent. A térség területén inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. Az ipar területén a mezőgazdasági termékek késztermékké történő feldolgozása lehetne az egyik olyan ágazat, amire a fellendülés alapozható. A térség egyedi történelmi és néprajzi hagyományainak köszönhetően a tradíciókhoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítására alkalmas terület. A térség kulturális örökségének ápolásáért a helyi önkormányzatok is egyre többet tesznek, így folyamatosan növekszik a hagyományőrző céllal megtartott rendezvények száma. Ezek közé sorolható az 1965 óta Vásárosnaményban rendezett Beregi Ünnepi Hét kulturális programsorozata és az 1963 óta évente június végén megrendezésre kerülő Nemzetközi Fafaragó Tábor. A július végén, augusztus elején megrendezésre kerülő rendezvénysorozat, a "Jeles Napok a Beregben" egyre több vendéget csábít. A községi hagyományőrző rendezvények között kiemelkedő a beregdaróci "Kenderes Napok" és a tarpai "Kuruc Fesztivál". A térségben az idegenforgalomban rejlő lehetőségek jelentősek, a gazdag hagyományok megfelelő marketingjével, programcsomagok, túraútvonalak összeállításával és ajánlásával a turizmus húzóágazat lehet. Összességében a hely szelleme megragadható a térség egyedülálló természeti értékében, ebből eredeztethető gazdálkodási módokban és az elmúlt évszázadok során kialakult vagy kialakított termékekben és kultúrtáji elemekben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Tudományos elemzések, piaci tapasztalatok bizonyítják azoknak az őshonos növény-, és állatfajoknak létjogosultságát, amelyekre az akciócsoport gazdasági programja építhető. Az említettek alapján olyan élelmiszerek készíthetők, amelyekre beltartalmi értékeik alapján hazai és külpiaci értékesítési stratégiák építhetők. A hely szelleme által biztosított kohézió, szinergia és ismertség felhasználásával termékeink valódi piacképes hungarikumokká fejleszthetők. Ilyen irányú fejlesztésekkel megfelelhetünk a tervezési szempontként kezelt fenntarthatósági elvek elvárásainak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A Leader csoportba tartozó települések két kistájon találhatók. 19 település és Vásárosnamény gergelyiugornyai része a Bereghez, míg a többi település a Nyírséghez tartozik. A Bereg felszínét legnagyobb részét egészen fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják, termékenységük a kis tápanyagtőke miatt igen gyenge. A Nyírségi oldal sem rendelkezik jó minőségű földekkel, laza szerkezetű homoktalajok a jellemzőek. A sajátos földrajzi és vízrajzi helyzetnek köszönhetően a Beregben igen sajátságos, mozaikos tájszerkezet alakult ki az évezredek folyamán. Az itt található biodiverzitás fenntartásának megőrzése fontos feladat, mely megmutatkozik abban is, hogy a Beregben igen magas a védett területek és a Natura 2000 védettség alatt álló területek aránya. Az itt található lápok és az erdők egy része fokozottan védett terület, jelentős a bennük élő fokozottan védett és védett növény- és állatfajok száma. A nyírségi oldalon a védett területek kiterjedése szinte csak a Tisza hullámterére korlátozódik. A Tisza hullámtere az egész szakaszon Ramsari védettségű terület, igen értékes maradványerdőkkel és szentély jellegű holtágakkal. A Beregben a hagyományos állattartás és gyepgazdálkodás igen sok helyen értékes füves élőhely kialakulásához vezetett, melyeken számos, csak ezekre a területekre jellemző növény- és állatfaj fordul elő. A füves térségek csökkenő darabjainak nagy része enyhén szikesedő nedves legelő, félszáraz kaszáló, azonban helyenként erdőssztyepp jellegű foltokra is rábukkanhatunk. A legelők nagy része az alulhasznosítás következtében erőteljes cserjésedésnek és gyomosodásnak indult, ami nem kedvező a legelő és a füves élőhelyekhez kötődő növény- és állattársulások életében, ráadásul a Tisza szabályozása és a folyamatos belvízelvezetés következtében a gyepek vízellátása rosszabb, így hozamuk kevesebb a szabályozás előttiekhez képest, így a szárazságkedvelő gyomfajok terjedtek el. A legelők növény- és állattársulása természetvédelmi szempontból nagyon jelentős a különleges és gazdag biodiverzitása miatt. Az itt található talajok alacsony termőképességűek a legtöbb kultúrnövény számára, illetve igen nagy ráfordítást igényelnek a szántóföldi művelés során. Viszont erdőnek, fáslegelőnek, kaszálónak kiválóak most is, és ez fokozható rendszeres vízpótlással. A nyírségben elsősorban a gyümölcstermesztés és a szántóföldi gazdálkodás volt a jellemző, az utóbbi időben azonban itt is előtérbe kerültek az erdősítések. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A Bereg gazdasága nagy változásokon ment keresztül. A hajdani vízből időkben a hagyományos tájhasználat elemeit alkalmazták igen eredményesen, majd az intenzív technológiákat alkalmazták, kevesebb sikerrel. A vízhiány nem csak a természetvédelem számára jelent problémát, hanem a térség gazdaságát is nehéz helyzet elé állítja. A területen található vízfolyások – a belvízelvezető rendszer részeként - azt a célt szolgálják, hogy a lehető leghamarabb levezessék a vizet, csökkentve a talajvíz mennyiségét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A Beregi térség az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A népesedési viszonyokat tekintve a megye Magyarország harmadik legnépesebb megyéje, de a kistérségre ez már nem mondható el, mert a népsűrűség jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. A kistérség egyetlen városának, Vásárosnaménynak vonzáskörzetébe (a várost is beleértve) 27 település tartozik, 568 km2-nyi területtel, több mint 32 ezer állandó lakossal, ebből a kisebbség aránya jelentős, közel 6000 fős. A megyében, különösen a térségre jellemző a magas elvándorlási arány és a korösszetétel romlása, melynek oka elsősorban a térség nagyon gyenge munkaerő-megtartó képessége és a kelet-magyarországi területeken általánosan tapasztalható gazdasági lemaradás. Az elvándorlók zömét a éves lakosság adja, akik elvágynak ebből a hátrányos térségből. A munkanélküliséggel összefüggő elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A térségben dominanciát a mezőgazdasági jelleg élvez, iparosodása nem túl jelentős. A kistérség főbb vállalkozásai Vásárosnaményban működnek. Az ipari jellegű vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet végző iparosok közé tartozik. Az agrár-jellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. Ugyanakkor a családokra és aktív egyénekre épített mikrovállalkozási rendszer a zöldség- és gyümölcstermesztésben jelentős rétegeknek biztosíthatna kiegészítő jövedelmet. Ezáltal a térség roma és női lakossága garantált esélyhez juthatna, éppúgy a foglalkoztatás, mint a jövedelemszerzés területén. A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelő kiépítése, amely a gazdaság fejlődése szempontjából is húzóerő lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentős a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévő, leghátrányosabb kistérség igen nehezen elérhető. A Beregi térség az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A népesedési viszonyokat tekintve a megye Magyarország harmadik legnépesebb megyéje, de a kistérségre ez már nem mondható el, mert a népsűrűség jóval alacsonyabb, mint a megyei átlag. A kistérség egyetlen városának, Vásárosnaménynak vonzáskörzetébe (a várost is beleértve) 27 település tartozik, 568 km2-nyi területtel, több mint 32 ezer állandó lakossal, ebből a kisebbség aránya jelentős, közel 6000 fős. A megyében, különösen a térségre jellemző a magas elvándorlási arány és a korösszetétel romlása, melynek oka elsősorban a térség nagyon gyenge munkaerő-megtartó képessége és a kelet-magyarországi területeken általánosan tapasztalható gazdasági lemaradás. Az elvándorlók zömét a éves lakosság adja, akik elvágynak ebből a hátrányos térségből. A munkanélküliséggel összefüggő elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A térségben dominanciát a mezőgazdasági jelleg élvez, iparosodása nem túl jelentős. A kistérség főbb vállalkozásai Vásárosnaményban működnek. Az ipari jellegű vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet végző iparosok közé tartozik. Az agrár-jellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. Ugyanakkor a családokra és aktív egyénekre épített mikrovállalkozási rendszer a zöldség- és gyümölcstermesztésben jelentős rétegeknek biztosíthatna kiegészítő jövedelmet. Ezáltal a térség roma és női lakossága garantált esélyhez juthatna, éppúgy a foglalkoztatás, mint a jövedelemszerzés területén. A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelő kiépítése, amely a gazdaság fejlődése szempontjából is húzóerő lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentős a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévő, leghátrányosabb kistérség igen nehezen elérhető. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 A jelenlegi kedvezőtlen viszonyokon jelentősen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minőségének javítása. A kistérség egyik felemelkedési lehetősége az idegenforgalmi potenciálja, mivel sokszínű, vonzerőkben gazdag területekkel rendelkezik. Szintén előnyös helyzetben tudhatja magát a térség a Tisza vonzereje miatt, emellett fő értékét és egyben turizmusának egyik bázisát képezik az érintetlen természeti területek. A táj sok értékes fajt megőrzött egykori állat- és növényvilágából, valamint földtani különlegességek is találhatóak a területen. Emellett a kistérség több települése rendelkezik építészeti kulturális emlékekkel. Ideális a kistérség a vízi-, lovas, horgász, öko- és termálturizmus számára egyaránt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 7% 8% 28% 8% 6% 13% 11% 0% 13% 5%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 5% 25% 15% 3% 9% 2% 32% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 20.6%, ami 4.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 20.6% ▪Változás 2003-hoz képest 4.8 százalékpont

20 19 Az egyik legfontosabb probléma, hogy az adott területen kiemelkedően magas a munkanélküliség, ami komoly feladatot jelent a szociálpolitikában. A megye és a térség munkaerőpiacát a 90-es évtizedben a recesszióval és a gazdasági átrendeződéssel párhuzamosan a munkanélküliség tömegessé válása, az elhelyezkedési lehetőségek beszűkülése, a foglalkoztatási problémák tartóssá válása jellemezte leginkább. Az 1990-es években az általános gazdasági visszaesés közepette bezárásra kerülő ipari nagyüzemek és a felbomló, átalakuló tsz-ek tömegével szabadultak meg a feleslegessé váló munkaerőtől. A falusi térségekben mindezzel együtt a tsz-ek széthullása volt a munkanélkülivé válás fő tényezője, hiszen sok helyen a tsz volt az egyetlen foglalkoztató, így annak megszűntével az újra elhelyezkedésre alig maradt esély. Sajnálatos módon ez a folyamat napjainkban is megfigyelhető, hiszen a szociálpolitika kiadásait növeli a térségben a kedvezőtlen demográfiai helyzet. Egyrészt a munkanélküliség miatt a leszakadó területek elnéptelenedése, másrészről a képzett munkaképes korú szakemberek elvándorlása. Az öregkorúak aránya így a településeken növekszik és az aktív dolgozókhoz viszonyítva magas az eltartottak aránya. Ennek a folyamatnak az eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális válsága tovább mélyül. Külön gondot okoz a térségnek, hogy magas a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya. A megyében kb. 70 ezer roma él, ami a lakónépesség 12%-át jelenti. A program célja, hogy olyan közreműködés alakuljon ki az önkormányzatok, a civilek, a vállalkozások, és a munkaügyi a központ között, ami a térségben keletkező igényeket, lehetőségeket, információkat, minél nagyobb mértékben tudja továbbítani a társadalom különböző rétegei felé. Az oktatás feladata a megszerzett tudással felvértezett szakemberekkel kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket, illetve a képzés során nem az átlagos munkaerőpiac irányába kell a hangsúlyt tenni, hanem sokkal inkább olyan helyi boldogulást elősegítő programok kidolgozására, amik elősegítik a helybemaradást, növelik a vállalkozó kedvet és javul a hátrányos helyzetű rétegek munkához jutása. Az egyik legfontosabb probléma, hogy az adott területen kiemelkedően magas a munkanélküliség, ami komoly feladatot jelent a szociálpolitikában. A megye és a térség munkaerőpiacát a 90-es évtizedben a recesszióval és a gazdasági átrendeződéssel párhuzamosan a munkanélküliség tömegessé válása, az elhelyezkedési lehetőségek beszűkülése, a foglalkoztatási problémák tartóssá válása jellemezte leginkább. Az 1990-es években az általános gazdasági visszaesés közepette bezárásra kerülő ipari nagyüzemek és a felbomló, átalakuló tsz-ek tömegével szabadultak meg a feleslegessé váló munkaerőtől. A falusi térségekben mindezzel együtt a tsz-ek széthullása volt a munkanélkülivé válás fő tényezője, hiszen sok helyen a tsz volt az egyetlen foglalkoztató, így annak megszűntével az újra elhelyezkedésre alig maradt esély. Sajnálatos módon ez a folyamat napjainkban is megfigyelhető, hiszen a szociálpolitika kiadásait növeli a térségben a kedvezőtlen demográfiai helyzet. Egyrészt a munkanélküliség miatt a leszakadó területek elnéptelenedése, másrészről a képzett munkaképes korú szakemberek elvándorlása. Az öregkorúak aránya így a településeken növekszik és az aktív dolgozókhoz viszonyítva magas az eltartottak aránya. Ennek a folyamatnak az eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális válsága tovább mélyül. Külön gondot okoz a térségnek, hogy magas a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya. A megyében kb. 70 ezer roma él, ami a lakónépesség 12%-át jelenti. A program célja, hogy olyan közreműködés alakuljon ki az önkormányzatok, a civilek, a vállalkozások, és a munkaügyi a központ között, ami a térségben keletkező igényeket, lehetőségeket, információkat, minél nagyobb mértékben tudja továbbítani a társadalom különböző rétegei felé. Az oktatás feladata a megszerzett tudással felvértezett szakemberekkel kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket, illetve a képzés során nem az átlagos munkaerőpiac irányába kell a hangsúlyt tenni, hanem sokkal inkább olyan helyi boldogulást elősegítő programok kidolgozására, amik elősegítik a helybemaradást, növelik a vállalkozó kedvet és javul a hátrányos helyzetű rétegek munkához jutása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A képzési program modulokból épül fel, így a társadalmi és a gazdasági igények függvényében egyre magasabb fokú képzettség és készségfejlesztés válik lehetővé, a meglévő adottságok figyelembevételével. Ez az identitástudat erősítését és az egyre magasabb fokú hozzáadott érték előállításához való hozzájárulást biztosítja. A távolabbi cél társadalom formálása az ökológiai természeti élettér megtartása mellet a 21. század elvárásainak megfelelése. Harmónia és az egyensúly megteremtése a modern és régi kultúrák összekapcsolásával. A képzési program modulokból épül fel, így a társadalmi és a gazdasági igények függvényében egyre magasabb fokú képzettség és készségfejlesztés válik lehetővé, a meglévő adottságok figyelembevételével. Ez az identitástudat erősítését és az egyre magasabb fokú hozzáadott érték előállításához való hozzájárulást biztosítja. A távolabbi cél társadalom formálása az ökológiai természeti élettér megtartása mellet a 21. század elvárásainak megfelelése. Harmónia és az egyensúly megteremtése a modern és régi kultúrák összekapcsolásával. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Vásárosnamény székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 9 db 1,503 fő 19% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪554 ▪236 ▪152 ▪133 ▪132 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Vásárosnamény ▪Aranyosapáti ▪Vásárosnamény Főtevékenység ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪2020 Falemezgyártás ▪1513 Hús-, baromfihús- készítmény gyártása ▪5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme ▪2811 Fémszerkezet gyártása Név ▪Berwin Ruhagyár Rt. ▪Interspan Faipari Kft. ▪Kárpát-Hús Zrt. ▪Kiss B. Ker Kft. ▪Nafém Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Építőipar ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪100 ▪68 ▪58 ▪40 ▪30 ▪Vásárosnamény ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪0123 Sertéstenyésztés ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás ▪1513 Hús-, baromfihús- készítmény gyártása ▪6024 Közúti teherszállítás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Koncz Bau Kft. Név ▪Agrana Juice Magyarország Kft. ▪Young Kft. ▪Balázs Sped Kft. ▪Pig-Hús Kft

25 24 A vállalkozások egyharmada, illetve a jogi személyiség nélküli társaságok közel fele a térség központjában Vásárosnaményban találhatóak. A városon kívül a kistelepüléseken kevés létszámot foglalkoztató vállakózások működnek, itt az egyéni vállalkozási forma dominál. A vállalkozások száma csaknem minden vállalkozási forma esetében elmarad a megyei átlagtól. Az elmaradás mértéke leginkább a jogi személyiség nélküli társaságok esetében mutatja legnagyobb eltérést, ahol a tízezer lakosra jutó piaci szereplők száma tekintetében a megyei átlag felét sem éri el. A térségi vállalkozások többsége kisvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a főt. A jogi személyiségű társaságok esetében a vállalkozások héttizede nem foglalkoztat többet tíz főnél, 300-nál több dolgozóval rendelkező társaság, pedig csak egy működik a térségben. Ami a vállalkozások ágazati megoszlását illeti, a körzetben az ágazatok zöme megtalálható. Meg kell említeni, hogy ezen a területen inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. A Felső-Tisza Völgye térségben igen nagyszámú szakképzetlen munkaerő aránya, ezért a vállalkozások szempontjából a betanított munkahelyi forma lenne a foglalkoztatás szempontjából a legmegfelelőbb. Azonban részben a gazdaságpolitikai döntéseknek (egyre súlyosbodó adó és járulékterhek,) másrészben az infrastruktúra hiányosságainak köszönhetően, ebben a térségben ilyen jellegű munkát profitorientáltan nem lehet biztosítani. Ezért elsősorban a Természet-közeli, hagyományokat megőrző turizmus fejlesztése, a mezőgazdasági tájtermékek (szilva, alma, méz, dió stb.) feldolgozás szintjének a növelése, illetve térségre jellemző hungarikum minőséget garantáló védjegy bevezetése lehet az irányadó. Esélyegyenlőségi elvek figyelembe vételével a térség roma és női lakossága aktívan kiveheti a részét mind a termesztésben, mind a feldolgozásban, még akkor is, ha az átlagosnál alacsonyabb képzettségekkel rendelkeznek. A vállalkozások egyharmada, illetve a jogi személyiség nélküli társaságok közel fele a térség központjában Vásárosnaményban találhatóak. A városon kívül a kistelepüléseken kevés létszámot foglalkoztató vállakózások működnek, itt az egyéni vállalkozási forma dominál. A vállalkozások száma csaknem minden vállalkozási forma esetében elmarad a megyei átlagtól. Az elmaradás mértéke leginkább a jogi személyiség nélküli társaságok esetében mutatja legnagyobb eltérést, ahol a tízezer lakosra jutó piaci szereplők száma tekintetében a megyei átlag felét sem éri el. A térségi vállalkozások többsége kisvállalkozás, ahol a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a főt. A jogi személyiségű társaságok esetében a vállalkozások héttizede nem foglalkoztat többet tíz főnél, 300-nál több dolgozóval rendelkező társaság, pedig csak egy működik a térségben. Ami a vállalkozások ágazati megoszlását illeti, a körzetben az ágazatok zöme megtalálható. Meg kell említeni, hogy ezen a területen inkább a mezőgazdasági jelleg dominál, ipara nem túl jelentős. A Felső-Tisza Völgye térségben igen nagyszámú szakképzetlen munkaerő aránya, ezért a vállalkozások szempontjából a betanított munkahelyi forma lenne a foglalkoztatás szempontjából a legmegfelelőbb. Azonban részben a gazdaságpolitikai döntéseknek (egyre súlyosbodó adó és járulékterhek,) másrészben az infrastruktúra hiányosságainak köszönhetően, ebben a térségben ilyen jellegű munkát profitorientáltan nem lehet biztosítani. Ezért elsősorban a Természet-közeli, hagyományokat megőrző turizmus fejlesztése, a mezőgazdasági tájtermékek (szilva, alma, méz, dió stb.) feldolgozás szintjének a növelése, illetve térségre jellemző hungarikum minőséget garantáló védjegy bevezetése lehet az irányadó. Esélyegyenlőségi elvek figyelembe vételével a térség roma és női lakossága aktívan kiveheti a részét mind a termesztésben, mind a feldolgozásban, még akkor is, ha az átlagosnál alacsonyabb képzettségekkel rendelkeznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 Természetesen a LEADER-programunkban az oktatás területére jelentős forrásokat kívánunk allokálni, hogy az általános képesség és készség fejlődjön ezeknél a rétegeknél, illetve a kézműipari tevékenységre alkalmas egyéneknél a szakmai képesítésen túl személyes motivációt is kívánunk biztosítani. A térségben prioritást kell biztosítani a vállalkozások fejlődésének támogatását illetően a nagyobb létszámú településeknek, ahol a kis centrumok létrehozásával, és megfelelő képzési formákkal egy adott vállalkozás működéséhez szükséges munkaerőt a legkevesebb utaztatással garantáltan biztosítani lehessen. A helyi mezőgazdasági vállalkozások a vidék megtartó képességének növeléséhez nagymértékben hozzá tudnak járulni, megfelelő vállalkozói hajlam meglétével, az évszázadok alatt megszerzett szaktudással és a piac által sugallt igények összekapcsolódásával. A mikro vállalkozások szempontjából a tőkeszegénység gátolhatja a jó elképzelések továbbfejlesztését, ezért célszerű olyan vállalkozások támogatását preferálni, ahol a hozzáadott érték tovább tudja csökkenteni a térség hátrányos helyzetének megítélését. Természetesen a LEADER-programunkban az oktatás területére jelentős forrásokat kívánunk allokálni, hogy az általános képesség és készség fejlődjön ezeknél a rétegeknél, illetve a kézműipari tevékenységre alkalmas egyéneknél a szakmai képesítésen túl személyes motivációt is kívánunk biztosítani. A térségben prioritást kell biztosítani a vállalkozások fejlődésének támogatását illetően a nagyobb létszámú településeknek, ahol a kis centrumok létrehozásával, és megfelelő képzési formákkal egy adott vállalkozás működéséhez szükséges munkaerőt a legkevesebb utaztatással garantáltan biztosítani lehessen. A helyi mezőgazdasági vállalkozások a vidék megtartó képességének növeléséhez nagymértékben hozzá tudnak járulni, megfelelő vállalkozói hajlam meglétével, az évszázadok alatt megszerzett szaktudással és a piac által sugallt igények összekapcsolódásával. A mikro vállalkozások szempontjából a tőkeszegénység gátolhatja a jó elképzelések továbbfejlesztését, ezért célszerű olyan vállalkozások támogatását preferálni, ahol a hozzáadott érték tovább tudja csökkenteni a térség hátrányos helyzetének megítélését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység6 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység16 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység32 Oktatással kapcsolatos tevékenység15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 20 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok2 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Hazánk egész területére jellemző az utóbbi tíz évben, hogy a non-profit szervezetek mennyisége, működési köre és területe egyre nagyobb számban és mértékben jelenik meg a társadalom minden területén. Így ezen szervezetek iránt folyamatosan erősödő érdeklődés tapasztalható a hétköznapi emberek részéről. Sajnálatos módon a térségben az a fajta aktív civil részvétel, amelyre a terület- és vidékfejlesztési szakirodalom gyakorta hivatkozik, kevésbé figyelhető meg. Annak ellenére, hogy a bejegyzett civil szervezetek száma jelentős, ezek jelentős része vagy zárt közösségeket alkotó vadász, illetve horgász egyesület, vagy országosan bejegyzett szervezeteknek a helyi szervezetei (pl.: polgárőr egyesületek). A térségben lévő hátrányos rétegeket képviselő szervezetek létszáma minimális, tevékenységük nem érzékelhető! Kiemelt jelentőséggel bírnak a térség történelmi egyházai, akik működésük során szakmai értelemben vett civil tevékenységet is kifejtenek. A programunk során mindenképpen támogatni kívánjuk a közösségszervező, helyi kultúrát erősítő tevékenységüket. A legaktívabb tevékenységet a kulturális és idegenforgalmi célú egyesületek végeznek. Ezek a helyi rendezvények szervezése során képesek lehetnek a lakosság aktív részvételét is elérni a programokon. Emellett előfordulnak egyéb céllal bejegyzett non-profit szervezetek is (pl.: környezetvédelmi, ifjúsági stb.) A civil szervezetek közötti együttműködés nem tekinthető rendszeresnek, alapvetően egymástól elszigetelten, kis költségvetéssel működnek. A helyi önkormányzat döntéseiben az érdekérvényesítő tevékenységük gyakorlatilag még elhanyagolható. Elmondható viszont az a pozitív tendencia, hogy a térségen belül is fokozódik az igény a helyi szinten történő együttműködésre, hiszen a szervezetek egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy egy országos szintű összefogás jöhessen létre elsősorban helyi, illetve regionális területen kell biztos és hatékony alapokra helyezni az együttműködést, egymás segítését, sőt sok szempontból főként egymás megismerését. Hazánk egész területére jellemző az utóbbi tíz évben, hogy a non-profit szervezetek mennyisége, működési köre és területe egyre nagyobb számban és mértékben jelenik meg a társadalom minden területén. Így ezen szervezetek iránt folyamatosan erősödő érdeklődés tapasztalható a hétköznapi emberek részéről. Sajnálatos módon a térségben az a fajta aktív civil részvétel, amelyre a terület- és vidékfejlesztési szakirodalom gyakorta hivatkozik, kevésbé figyelhető meg. Annak ellenére, hogy a bejegyzett civil szervezetek száma jelentős, ezek jelentős része vagy zárt közösségeket alkotó vadász, illetve horgász egyesület, vagy országosan bejegyzett szervezeteknek a helyi szervezetei (pl.: polgárőr egyesületek). A térségben lévő hátrányos rétegeket képviselő szervezetek létszáma minimális, tevékenységük nem érzékelhető! Kiemelt jelentőséggel bírnak a térség történelmi egyházai, akik működésük során szakmai értelemben vett civil tevékenységet is kifejtenek. A programunk során mindenképpen támogatni kívánjuk a közösségszervező, helyi kultúrát erősítő tevékenységüket. A legaktívabb tevékenységet a kulturális és idegenforgalmi célú egyesületek végeznek. Ezek a helyi rendezvények szervezése során képesek lehetnek a lakosság aktív részvételét is elérni a programokon. Emellett előfordulnak egyéb céllal bejegyzett non-profit szervezetek is (pl.: környezetvédelmi, ifjúsági stb.) A civil szervezetek közötti együttműködés nem tekinthető rendszeresnek, alapvetően egymástól elszigetelten, kis költségvetéssel működnek. A helyi önkormányzat döntéseiben az érdekérvényesítő tevékenységük gyakorlatilag még elhanyagolható. Elmondható viszont az a pozitív tendencia, hogy a térségen belül is fokozódik az igény a helyi szinten történő együttműködésre, hiszen a szervezetek egyetértenek abban, hogy ahhoz, hogy egy országos szintű összefogás jöhessen létre elsősorban helyi, illetve regionális területen kell biztos és hatékony alapokra helyezni az együttműködést, egymás segítését, sőt sok szempontból főként egymás megismerését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Nem egyszerű azonban egy régió szervezeteit összefogni olyan formában, hogy a szervezetek mindegyikénél más és más igények, működési normák, szükségletek merülnek fel. Találni kell olyan közös érdeket, amely mindegyik civil szervezet számára egyformán fontossá és jelentőssé válhat. A Felső-Tisza Völgye térség területén található civil szervezetek esetében első és meghatározó lehet, a hatékony információhoz jutás, illetve az információk jelentősége és hatása az adott szervezet életére, működési területére. Ezért fontos a civil szervezetek bevonásával egy megfelelő hálózati rendszer kiépítése, továbbá a szervezetek feladatai között kell szerepelni térségben élők identitás tudatának és önértékelésének visszabillentése a vidéki élet élhetőségének bemutatásával. Olyan programok rendezvények szervezése, ami megismerteti a civil társadalom fontosságát, jelentőségét. Elősegíti a térségben élő lakosság megismertetését a LEADER és más Európai Uniós programok kínálta lehetőségekkel. Nem egyszerű azonban egy régió szervezeteit összefogni olyan formában, hogy a szervezetek mindegyikénél más és más igények, működési normák, szükségletek merülnek fel. Találni kell olyan közös érdeket, amely mindegyik civil szervezet számára egyformán fontossá és jelentőssé válhat. A Felső-Tisza Völgye térség területén található civil szervezetek esetében első és meghatározó lehet, a hatékony információhoz jutás, illetve az információk jelentősége és hatása az adott szervezet életére, működési területére. Ezért fontos a civil szervezetek bevonásával egy megfelelő hálózati rendszer kiépítése, továbbá a szervezetek feladatai között kell szerepelni térségben élők identitás tudatának és önértékelésének visszabillentése a vidéki élet élhetőségének bemutatásával. Olyan programok rendezvények szervezése, ami megismerteti a civil társadalom fontosságát, jelentőségét. Elősegíti a térségben élő lakosság megismertetését a LEADER és más Európai Uniós programok kínálta lehetőségekkel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 862 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 862 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 37,07436,83636,70336,56636,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 18% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 14% 8% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 30% 6% 5% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A 31 településből álló Felső-Tisza Völgye térségben, 568 km2 területen, 2005 elején a megye lakosságának 5,5%-a, azaz 36,2 ezer fő él. A roma kisebbség aránya közel 20%. Népsűrűsége alacsonyabb a megyei átlagnál, 57fő/km2. A térség egyetlen városa Vásárosnamény. A körzeten belül igen nagy szóródás tapasztalható az egységnyi területre vetített népességszámban, a települések kétharmadában fő jut egy km2-re. A térség három legsűrűbben lakott települése Vásárosnamény (143 fő/km2), Nagyvarsány (126 fő/km2) és Aranyosapáti (100 fő/km2). A térséget évek óta kedvezőtlen demográfiai folyamatok jellemzik. A folyamatos természetes fogyás és a vándorlási veszteség következtében lakóinak száma csökken, a korösszetétel romlik. Az utóbbi években tapasztalt elvándorlások a népesség csökkenésén túlmenően negatívan hatottak a népesség természetes szaporodására. E település-együttes korösszetétele az állandó népesség alapján kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. A gyermekkorúak aránya (24,8%)a megyeinél (19,5 %)nagyobb, viszont az időseké 19,02 %,amely szintén meghaladja a megyei átlagot (16,9 %)- az aktív korúak rovására (56,18 %). A települések felében az elöregedés még nagyobb mértékű. A munkanélküliséggel összefüggő elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A körzet népességének csökkenése alapvetően összefügg a térség eltartó képességének romlásával. A 2005 év végén nyilvántartott munkanélküliek száma 3,7 ezer főt tett ki, hattizedük már több mint fél éve szerepel a regiszterekben. Jövedelempótló támogatásra 2,3 ezren voltak jogosultak. A munkanélküliség mértéke tartósan a legmagasabbak között van, jelentős részét a kisebbség teszi ki, 2005 decemberben 14,5 % volt a vásárosnaményi munkaerő-piaci körzetben. A regisztrált munkanélküliek fele alapfokú iskolai végzettséggel, 33%-a szakmunkás bizonyítvánnyal, 14,5 %-a érettségivel, 1,8 %-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ebből a kisebbség iskolázottsága minimális. A 31 településből álló Felső-Tisza Völgye térségben, 568 km2 területen, 2005 elején a megye lakosságának 5,5%-a, azaz 36,2 ezer fő él. A roma kisebbség aránya közel 20%. Népsűrűsége alacsonyabb a megyei átlagnál, 57fő/km2. A térség egyetlen városa Vásárosnamény. A körzeten belül igen nagy szóródás tapasztalható az egységnyi területre vetített népességszámban, a települések kétharmadában fő jut egy km2-re. A térség három legsűrűbben lakott települése Vásárosnamény (143 fő/km2), Nagyvarsány (126 fő/km2) és Aranyosapáti (100 fő/km2). A térséget évek óta kedvezőtlen demográfiai folyamatok jellemzik. A folyamatos természetes fogyás és a vándorlási veszteség következtében lakóinak száma csökken, a korösszetétel romlik. Az utóbbi években tapasztalt elvándorlások a népesség csökkenésén túlmenően negatívan hatottak a népesség természetes szaporodására. E település-együttes korösszetétele az állandó népesség alapján kedvezőtlenebb a megyei átlagnál. A gyermekkorúak aránya (24,8%)a megyeinél (19,5 %)nagyobb, viszont az időseké 19,02 %,amely szintén meghaladja a megyei átlagot (16,9 %)- az aktív korúak rovására (56,18 %). A települések felében az elöregedés még nagyobb mértékű. A munkanélküliséggel összefüggő elvándorlások nagymértékben csökkentették a népesség számát, másrészt rontották a korösszetételt. A körzet népességének csökkenése alapvetően összefügg a térség eltartó képességének romlásával. A 2005 év végén nyilvántartott munkanélküliek száma 3,7 ezer főt tett ki, hattizedük már több mint fél éve szerepel a regiszterekben. Jövedelempótló támogatásra 2,3 ezren voltak jogosultak. A munkanélküliség mértéke tartósan a legmagasabbak között van, jelentős részét a kisebbség teszi ki, 2005 decemberben 14,5 % volt a vásárosnaményi munkaerő-piaci körzetben. A regisztrált munkanélküliek fele alapfokú iskolai végzettséggel, 33%-a szakmunkás bizonyítvánnyal, 14,5 %-a érettségivel, 1,8 %-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett, ebből a kisebbség iskolázottsága minimális. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 A születések számának csökkenése és a magas halandóság miatt a kilencvenes években a természetes szaporodás tovább lassult, s 2005-ben a születések-halálozások egyenlege már negatív eredményt mutat. A vándorlási mérleg szerinti nagyobb arányú népmozgás alapvetően kistérségen belüli lakóhely változtatást jelent. A térség egyik legsúlyosabb demográfiai problémáját a roma lakosság jelenti februárjában a roma lakosság körében elvégzett kérdőíves felmérés tanúsága szerint ez a réteg fő problémának a munkalehetőség hiányát jelölte meg. Mind a felmérésből, mind a személyes tapasztalatokból kiderült a roma lakosság LEADER-programunk iránti motivációjának gyengesége. Megfelelő arányú források biztosításával az infókommunikációs akadályokat meg kívánjuk szüntetni, a tervezésben kért esélyegyenlőséget ennek a rétegnek ily módon is biztosítva. A kialakítandó működési szervezetünkben kiemelt figyelemmel és infrastrukturális háttérrel kerül támogatásra a roma lakosság LEADER-program számára is elengedhetetlen motiválása és integrálása. A születések számának csökkenése és a magas halandóság miatt a kilencvenes években a természetes szaporodás tovább lassult, s 2005-ben a születések-halálozások egyenlege már negatív eredményt mutat. A vándorlási mérleg szerinti nagyobb arányú népmozgás alapvetően kistérségen belüli lakóhely változtatást jelent. A térség egyik legsúlyosabb demográfiai problémáját a roma lakosság jelenti februárjában a roma lakosság körében elvégzett kérdőíves felmérés tanúsága szerint ez a réteg fő problémának a munkalehetőség hiányát jelölte meg. Mind a felmérésből, mind a személyes tapasztalatokból kiderült a roma lakosság LEADER-programunk iránti motivációjának gyengesége. Megfelelő arányú források biztosításával az infókommunikációs akadályokat meg kívánjuk szüntetni, a tervezésben kért esélyegyenlőséget ennek a rétegnek ily módon is biztosítva. A kialakítandó működési szervezetünkben kiemelt figyelemmel és infrastrukturális háttérrel kerül támogatásra a roma lakosság LEADER-program számára is elengedhetetlen motiválása és integrálása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 45% 19% 3% 94% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Állati hulladék tároló ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelő kiépítése, amely a gazdaság fejlődése szempontjából is húzóerő lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentős a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévő, halmozottan hátrányos kistérség igen nehezen elérhető, több helyen a külterületen lévő utcákban élő gyerekek iskolába járása nem megoldott. Közúton a kistérség valamennyi települése elérhető. A közúti közlekedés fő útvonala a térséget átszelő 41. számú, Nyíregyháza- Vásárosnamény- Beregsurány közötti főút, amely a települések egy részét közvetlenül érinti. Távolsági buszjárat minden községben van, Vásárosnaményon keresztül a megyeszékhely és a többi megyei város is elérhető autóbuszon. A jelenlegi kedvezőtlen viszonyokon jelentősen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minőségének javítása. Az autópálya augusztusában elérte Nyíregyházát, és várhatóan Vásárosnaményi szakasz elkészülte 2010-re tehető, melynek pozitív hatást a térség gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból is várhatóan érzékelni fog. A közúti közlekedéshez kapcsolódnak még a térségben lévő határátkelőhelyek Lónya, Barabás, Beregsurány, valamint a szomszéd kistérségekben Záhony és Tiszabecs, melyek Ukrajnával teremtenek kapcsolatot, valamint a szomszéd kistérség települése Csengersima, mely Románia felé szolgáltat átkelőhelyet. A térség egyik kitörési pontja lehet a szomszédos országokkal való közreműködés, mert tényleges fejlődésről csak az egyes országok határ menti területeikre vonatkozó fejlesztési elképzelésinek összehangolása révén tudunk eredményt elérni. A gazdaság fontos feltétele az infrastruktúra megfelelő kiépítése, amely a gazdaság fejlődése szempontjából is húzóerő lehet. A legfontosabb infrastrukturális elemek jelen vannak a kistérségben, ennek ellenére a megyei és országos átlagtól jelentős a térség lemaradása. Regionális és országos viszonylatban sajnos Vásárosnamény és térsége, mint határ menti, perifériahelyzetben lévő, halmozottan hátrányos kistérség igen nehezen elérhető, több helyen a külterületen lévő utcákban élő gyerekek iskolába járása nem megoldott. Közúton a kistérség valamennyi települése elérhető. A közúti közlekedés fő útvonala a térséget átszelő 41. számú, Nyíregyháza- Vásárosnamény- Beregsurány közötti főút, amely a települések egy részét közvetlenül érinti. Távolsági buszjárat minden községben van, Vásárosnaményon keresztül a megyeszékhely és a többi megyei város is elérhető autóbuszon. A jelenlegi kedvezőtlen viszonyokon jelentősen javíthatna az M3-as autópálya határig tartó szakaszának megépülése, valamint az ehhez csatlakozó utak minőségének javítása. Az autópálya augusztusában elérte Nyíregyházát, és várhatóan Vásárosnaményi szakasz elkészülte 2010-re tehető, melynek pozitív hatást a térség gazdasági, kulturális és turisztikai szempontból is várhatóan érzékelni fog. A közúti közlekedéshez kapcsolódnak még a térségben lévő határátkelőhelyek Lónya, Barabás, Beregsurány, valamint a szomszéd kistérségekben Záhony és Tiszabecs, melyek Ukrajnával teremtenek kapcsolatot, valamint a szomszéd kistérség települése Csengersima, mely Románia felé szolgáltat átkelőhelyet. A térség egyik kitörési pontja lehet a szomszédos országokkal való közreműködés, mert tényleges fejlődésről csak az egyes országok határ menti területeikre vonatkozó fejlesztési elképzelésinek összehangolása révén tudunk eredményt elérni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 Vasútvonal a Bereg felé csak Vásárosnaményig vezet, a térség többi települése csak közúton érhető el. A szatmári térségben is Fehérgyarmaton kívül csupán néhány települést érint a vaspálya, így számos település teljes forgalmi árnyékban fekszik a vasútvonalakat illetően. A létező vonalak sem villamosítottak, a vonatok ritkán közlekednek, a vasúti kocsik korszerűtlenek, leromlott állapotúak. Tovább rontja a térségben lakók helyzetét, hogy a munkacélú ingázás visszaszorulásával párhuzamosan a MÁV és a Volán számos járatot megszüntetett vagy ritkított. A rossz megközelíthetőség nem pusztán a helyi lakosok életében jelent kényelmetlenségeket, hanem a térség gazdasági lehetőségeit is alapjában érinti. A térség kerékpárút-hálózata meglehetősen gyér, mivel a forgalom nem túl nagy, a közutak is alkalmasak kerékpározásra. A Tisza menti töltések lehetőségeket adnak a kerékpárútvonalak kijelölésére, segítve a kerékpáros turizmus fejlődését. A vezetékes ivóvízellátás valamennyi településen kiépült. A közüzemi szennyvízcsatorna viszont csak 13 településen van kiépítve. Megoldást jelenthet a kisebb lélekszámú településeken több község összefogása. Ezt nehezíti a térség magas talajvízállása, a fokozott ár- és belvíz, illetve az ivóvíz készletek megóvása. Vasútvonal a Bereg felé csak Vásárosnaményig vezet, a térség többi települése csak közúton érhető el. A szatmári térségben is Fehérgyarmaton kívül csupán néhány települést érint a vaspálya, így számos település teljes forgalmi árnyékban fekszik a vasútvonalakat illetően. A létező vonalak sem villamosítottak, a vonatok ritkán közlekednek, a vasúti kocsik korszerűtlenek, leromlott állapotúak. Tovább rontja a térségben lakók helyzetét, hogy a munkacélú ingázás visszaszorulásával párhuzamosan a MÁV és a Volán számos járatot megszüntetett vagy ritkított. A rossz megközelíthetőség nem pusztán a helyi lakosok életében jelent kényelmetlenségeket, hanem a térség gazdasági lehetőségeit is alapjában érinti. A térség kerékpárút-hálózata meglehetősen gyér, mivel a forgalom nem túl nagy, a közutak is alkalmasak kerékpározásra. A Tisza menti töltések lehetőségeket adnak a kerékpárútvonalak kijelölésére, segítve a kerékpáros turizmus fejlődését. A vezetékes ivóvízellátás valamennyi településen kiépült. A közüzemi szennyvízcsatorna viszont csak 13 településen van kiépítve. Megoldást jelenthet a kisebb lélekszámú településeken több község összefogása. Ezt nehezíti a térség magas talajvízállása, a fokozott ár- és belvíz, illetve az ivóvíz készletek megóvása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %141% %120%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Kereskedelem, javítás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,134 ▪Község▪821 ▪Község▪868 ▪Község▪607 ▪Község▪621 ▪Község▪611 ▪Község▪904 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Aranyosapáti Barabás Beregdaróc Beregsurány Csaroda Gelénes Gemzse Munkanél- küliség (%) ▪22.36% ▪17.77% ▪20.26% ▪17.59% ▪18.72% ▪31.17% ▪21.69% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪249,146 ▪290,751 ▪257,306 ▪332,597 ▪359,409 ▪179,544 ▪213,993 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.075 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.316 ▪0.494 ▪0.259 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪971 ▪Község▪1,293 ▪Község▪285 ▪Község▪1,339 ▪Község▪867 ▪Község▪779 ▪Község▪1,036 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Gulács Gyüre Hetefejércse Ilk Jánd Jéke Kisvarsány Munkanél- küliség (%) ▪23.69% ▪21.85% ▪22.56% ▪29.01% ▪22.12% ▪14.97% ▪18.14% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪204,039 ▪295,440 ▪120,105 ▪184,072 ▪273,396 ▪372,250 ▪359,344 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.847 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪836 ▪Község▪536 ▪Község▪435 ▪Község▪335 ▪Község▪1,586 ▪Község▪732 ▪Község▪757 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Lónya Lövőpetri Márokpapi Mátyus Nagyvarsány Nyírlövő Olcsva Munkanél- küliség (%) ▪20.63% ▪16.53% ▪26.05% ▪21.39% ▪14.47% ▪11.98% ▪17.11% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪227,711 ▪390,952 ▪289,420 ▪210,924 ▪357,608 ▪392,372 ▪269,123 Magas** kat. (db/fő) ▪0.309 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.244 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,943 ▪Község▪382 ▪Nagyközség▪2,312 ▪Község▪720 ▪Község▪998 ▪Község▪974 ▪Község▪515 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Pap Tákos Tarpa Tiszaadony Tiszakerecseny Tiszaszalka Tiszavid Munkanél- küliség (%) ▪10.15% ▪21.34% ▪24.76% ▪25.28% ▪24.92% ▪13.85% ▪23.64% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪368,885 ▪272,264 ▪235,980 ▪209,091 ▪207,672 ▪350,759 ▪131,473 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.202 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.524 ▪0.153 ▪0.264 ▪0.000 ▪0.132

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 5/5 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪224 ▪Község▪598 ▪Város▪9,193 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tivadar Vámosatya Vásárosnamény Munkanél- küliség (%) ▪23.45% ▪24.68% ▪15.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪393,934 ▪292,648 ▪466,470 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.763 Alacsony** kat. (db/fő) ▪ ▪0.000 ▪1.760

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 1/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Aranyosapáti ▪„Nagy munkanélküliség, hátrányos helyzetű családok nagy száma, foglalkoztatói üzemek hiánya, szennyvízelvezetés megoldatlansága, közösségi központ hiánya” ▪Barabás ▪„Munkanélküliség, a település kiöregedése, a lakosság elszegényedése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahely teremtésére alkalmas lehetőségek” ▪„Ukrán határ közelsége, M3-as autópálya országhatár csatlakozási pontja, termálvíz/gyógyvíz/, szép természeti környezet.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 2/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Beregdaróc ▪„Munkanélküliség” ▪Beregsurány ▪„Szennyvíz” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az autópályához kapcsolódó fejlesztések lehetősége (határátlépő, ipar, ipari park, vámszabad övezet, szolgáltatások)” ▪„Határmenti közelségéből adódó lehetőségek”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 3/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csaroda ▪„Munkanélküliség, elöregedés.” ▪Gelénes ▪„Jelentős mértékű munkanélküliségi ráta.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi túrizmus, környezettudatos, értékőrző gazdálkodás” ▪„Természeti értékek kihasználása”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 4/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gemzse ▪„Munkanélküliség” ▪Gulács ▪„Nincs szennyvízelvezetés és tisztítás,nincs játszótér, nincs közpark és szilárd burkolatú mezőgazdasági út.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálkút kihasználhatósága” ▪„Munkahely teremtő beruházások”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 5/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gyüre ▪„Munkanélküliség” ▪Hetefejércse ▪„Belterületi vízrendezés befejezése; Orvosi rendelő kialakítása; Védőnői rendelő kialakítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahely teremtés” ▪„A fenti problémák megszüntetése érdekében pályázat benyújtására van lehetőség.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 6/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ilk ▪„Munkahelyteremtő beruházások, és munkahelyek hiánya, önkormányzati intézmények felújításának hiánya, közösségi ház, illetve teleház hiánya, közösségi terek, játszóterek hiánya, idősek otthonának hiánya stb.” ▪Jánd ▪„Munkanélküliség. Szennyvízelvezetés és tisztítás megoldása. Lakosság számának arohamos csökkenése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtő beruházásokhoz közművesített területek biztosítása.” ▪„A település turisztikai adottságai kiválóak, ezért a fejlesztéseknek ebbe az irányba kell megtörténnie.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 7/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jéke ▪„Képzettségi szint; a település megtartó képességének hiánya: munkalehetőség hiánya, a település lakosainak elöregedése, elvándorlás.” ▪Kisvarsány ▪„A településre kiterjedő belterületi vízrendezés. Ófalú árvívédelmi bevédése (Rákóczi u.), Közösségi ház, kábeltévé” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fenti problámák megoldása, szabad munkaerő általi lehetőségek kihasználásával.” ▪„Árvízvédelmi gát megépítése, belvízrendezés”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 8/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lónya ▪„Munkanélküliség” ▪Lövőpetri ▪„A település elöregedik, magas a munkanélküliek aránya, nincs helyben munkahely.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztika, gasztronómia, vadászat” ▪„Közbiztonság, társadalmi összefogás”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 9/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Márokpapi ▪„Elöregedés” ▪Mátyus ▪„A településen munkalehetőség nincs. Sok az időskorú magára maradt, ember akik önmaguk ellátására nem képesek, ezért van szükség a településen idősek gondozóháza építésére valamint a falugondnoki kisbusz cseréjére.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztika” ▪„A község természeti adottságát kihasználva a turisztika fejlesztésére különös tekintettel a rózsás holtág kialakítása ahol horgászati lehetőség van.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 10/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyvarsány ▪„Ár és belvíz elvezetésének végleges megoldása. A 7-8 árvízvédelmi mű kiépítése. Munkanélküliség” ▪Nyírlövő ▪„Munkanélküliség aránya, utak portalanítása, oktatás helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az uszoda kihasználatságának törekvése, s szélesköribb megismertetése ami lehetőséget ad nemzetközi rendezvények megrendezésére is. ▪A munkahelyi leépítés miatt szabad munkaerő megléte, mely új lehetőséget ad új munkahelyteremtő beruházásokra.” ▪„Oktatás fejlesztése, társadalmi aktivítás.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 11/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Olcsva ▪„Településünkön munkahely nincs, az emberek nagy része (munkaképes korú), a szociális ellátásokból él.” ▪Pap ▪„Pap községben a legfontosabb probléma a helyi foglalkoztatás hiánya, mivel az önkormányzati foglalkoztatáson kívül a magánszférában minimális lehetőség van a helyben való munkavégzésre. ▪A meglévő közösségi élet esetében problémát jelent a szabadban megrendezendő programokhoz szükséges tér hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Településünk fejlesztésre, munkahelyteremtésre lehetőség nincs!” ▪„Pap községben a legfontosabb lehetőség a civil szervezetek megléte, a településért tenni akarók közössége valamint az önkormányzati tulajdonban lévő épületek és közterületek megléte.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 12/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tákos ▪„Vállalkozások támogatása a helyi lehetőségek figyelmbe vételével ; A 3:1-ben lakosság fogyás csökkentése, megállítása; A nagyszámú turista forgalomnak megfelelő fogadó készség javítása; Multifunkcionális kulturális tér kialakítása ; Szilvaút helyi tartalommal való megtöltése” ▪Tarpa ▪„Településünk gazdasági-kulturális- természeti értékei folyamatosan erodálódnak, pusztulnak. A lakosság nem érzi értékei megmentésének szükségességét, nem látja az ebből fakadó piaci lehetőséget. Gyenge a lakosság tőkeereje. A pályázatok önerejét nem tudják biztosítani, bizonytalanok a gazdasági fejlődést illetően. Gyenge a motiválásra is alkalmas tanácsadási rendszer.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Meglévő ingatlanok fenti célú felhasználására. Munkahelyteremtés fiatalok számára; Turisták részére pihenőpark, padok, kerékpártároló, csoportos szálláshely, mosdó, WC kialakítása az elhagyott iskola épület és környezete átalakításával; sportpálya építés, kiszolgáló helyiségek, fedett szabadtéri színpad; a Szilva-út keretében helyi áruk értékesítése, kézműipari eszközök bemutatása” ▪„Minőségi élelmiszertermelésnek a természeti adottságai megvannak, ismeretekkel a lakosság jelentős része rendelkezik. Családi gazdálkodások száma, a helyben előállított minőségi termékek élőmunka tartalma jelentős. Lehetőség van egyes termékek előállítására, bemutatására (organikus gabonatermelés, helyi őrlés, házikenyérsütés,gyümölcstermesztés, aszalás, lekvár főzés pálinkafőzés s”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 13/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaadony ▪„FOGLALKOZTATÁS, MUNKAHELY HIÁNYA” ▪Tiszakerecsen y ▪„munkanélküliség, elöregedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus fejlesztése.” ▪„Szabad munkaerő, falusi turizmus”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 14/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaszalka ▪„Munkahely hiánya, foglalkoztatási gondok.” ▪Tiszavid ▪„Munkanélküliség hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közművesített és közúton elérhető ipari park. Munkahelyteremtésre alkalmas épületek. A Csaronda és Tisza part természeti szépsége.” ▪„falusi turizmus fejlesztés”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 15/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tivadar ▪„- Munkanélküliség ▪- szennyvízhálózat és tisztítómű hiánya” ▪Vámosatya ▪„Jelentős mértékű munkanélküliségi ráta.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztika, falusi vendéglátás” ▪„Természeti, illetve az épített kultúrális emlékek kihasználása turisztikai szempontból.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 16/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vásárosnamé ny ▪„A település munkanélküliségi problémáinak megoldása. Városrehabilitáció megvalósítása. Iparterület értékesítése és működtetése. Autópálya vásárosnaményi szakaszának megépítése. A város iparterületeit megközelítő út létesítése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az autópálya Vásárosnamény- Nyíregyháza közötti szakaszának megépülése. Ennek megvalósulása kihatással lenne az iparterület benépesítésére, mely munkahelyteremtő hatást váltana ki a településen. A városrehabilitációs pályázat elnyerése nagy kihatással lenne a város fejlődésére.”

62 61 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

63 62 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 36 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása, ezek propagálása és társadalmi célú hasznosítása.” ▪„Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása” ▪„Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völgyében” ▪„Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben” ▪„Felső – Tisza Völgyi infokommunikációs terek és hálózatok kiépítése, modernkori vívmányok és szolgáltatások elérhetővé tételének elősegítése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Felső- Tisza Völgye fenntartható környezet- és erőforrás gazdálkodása, szemléletformálással” ▪„Tudományos célú ökológiai mintagazdaságok létrehozása, fenntartása, kiemelten magas hozzáadott értékű termékek előállítására, termékpályák kialakítására” ▪„Felső – Tisza völgye és a határon átnyúló történelmi Bereg kapcsolatrendszerének kialakítása, hazai térségek közötti együttműködés erősítése, integritások fejlesztése.” 62 5 db 4 db 5 db 4 db 1,263,110 1,038,000 1,032, , ,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 2 db 3 db 480, , ,700

64 63 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2 A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 36 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Felső-Tisza völgye, a hagyományok völgye - kreativitás és innováció (hagyomány, mint új értékek alkotásának alapja, és régi-új eljárások alkalmazásának színtere)” ▪„A fenntartható vidéki életforma, a tudatos fogyasztói kultúra és az eredményes gazdálkodási/vállalkozási módszerek tudásalapjainak biztosítása esélyegyenlőségi szempontok alapján.” Fő fejlesztési prioritás 63 3 db 2 db 76,000 60,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

65 64 ▪Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi lakosságnak és az idelátogatóknak nyújtott, idevágó szolgáltatások fejlesztése (történelmi falu központok, műemléki, vagy helyi védettséget élvező épületek – épület együttesek fejlesztése, ezek szolgáltatással való ellátása). ▪Felső-Tisza völgyi attraktív (vonzó) élettér kialakítása fiatalok számára. ▪Helyi piacok kialakítása és térségi kiemelt vásárok szervezése ▪(keress globálisan, fogyassz lokálisan!) ▪Szabadtéri (out door) szabadidős és rekreációs tevékenységek körülményeinek javítása, lehetőségek bővítése (tanösvények, erdei iskolák, erdei tornapályák, szabadidős parkok). Fő fejlesztési prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása, ezek propagálása és társadalmi célú hasznosítása. Allokált forrás (EUR) 98, ,300 55, , ,810

66 65 ▪Helyi termékeket feldolgozó látványüzemek kialakítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi vállalkozások fejlesztése a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében. ▪Kézműipari tevékenységeket bemutató látványműhelyek kialakítása. ▪Vidék-gazdálkodást bemutató látogatómajorok, farmok kialakítása, szolgáltatásainak bővítése. Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Allokált forrás (EUR) 84, ,000 24, ,000

67 66 ▪Magas természeti értékű területeken megvalósuló állattenyésztés, feldolgozás, és helyi fogyasztásának elősegítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Magas hozzáadott értékű kézműipari tevékenységeket folytató mikrovállalkozások támogatása. ▪Magas természeti értékű területeken megvalósuló mezőgazdasági termékek előállításával és feldolgozásával foglalkozó mikrovállalkozások és családi vállalkozások fejlesztése. ▪Erdőgazdálkodás (mint természeti-gazdasági értékalkotás és megújuló erőforrás-alapanyag) támogatása. ▪Zászlóshajó szerepét betöltő, eddig is sikeres integrátor vállalkozások, vagy új integrátor hálózatok tevékenységének támogatása (termesztés, tenyésztés, beszállítói hálózat szélesítése, csomagolástechnológia fejlesztése, megjelenés, piaci termékpály Fő fejlesztési prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völgyében Allokált forrás (EUR) 84, , , ,000 2,000

68 67 ▪Vallásturizmus és szolgáltatásainak fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Meglévő épületek falusi vendéglátóhelyekké történő átalakítása, együttműködési hálózatának kiépítése, helyi termékek és szolgáltatások integrálásával. ▪Meglévő, LEADER-tervünkhöz igazodó turisztikai szolgáltatások továbbfejlesztése. ▪Szatmár-Beregi lovas postakocsi-rendszer kiépítése és üzemeltetése. ▪Felső-Tisza Völgy brand jellegét (egyedülállóságát) bemutató és népszerűsítő kulturális – gasztronómiai rendezvények hálózatosítása, lebonyolításuk támogatása. Fő fejlesztési prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Allokált forrás (EUR) 61, , , , ,000

69 68 ▪Információs hálózati rendszer kiépítése valamennyi akciócsoportbeli település bevonásával, on-line (állandó összeköttetés) biztosításával, saját honlappal, időszaki kiadványokkal, visszacsatolási, értékelési rendszer működtetésével. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Non-profit szervezetek, mint hálózati integrátorok felelős szerephez juttatása, fejlesztési stratégia sikerét elősegítő működésük támogatása. ▪Önkormányzati feladatvállalás biztosítása a hálózati rendszer teljes lefedettségéhez. ▪Vállalkozások érdekeltté tétele a hálózat kiépítésében, fenntartásában, hasznosításában Fő fejlesztési prioritás: Felső – Tisza Völgyi infokommunikációs terek és hálózatok kiépítése, modernkori vívmányok és szolgáltatások elérhetővé tételének elősegítése Allokált forrás (EUR) 90,000 80, ,000

70 69 ▪Környezettudatos szemléletformálás és propaganda a gyerekek és a fiatalok körében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Megújuló erőforrások felhasználásának elősegítése (nap – energia, geotermikus energia, mezőgazdasági melléktermékeket felhasználó energiatermelés vagy gazdálkodás). Fő fejlesztési prioritás: Felső- Tisza Völgye fenntartható környezet- és erőforrás gazdálkodása, szemléletformálással Allokált forrás (EUR) 80, ,000

71 70 ▪Minta gazdálkodási módok és gazdaságok kialakítása, beüzemelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Infrastrukturális bázis kialakítása ▪Hatékony marketing kommunikáció az ökológiai gazdálkodásból származó kiemelt tápértékű és hatóanyag-tartalmú termékek megismertetésére, nemzetközi színvonalon történő versenyképessé tételére. Fő fejlesztési prioritás: Tudományos célú ökológiai mintagazdaságok létrehozása, fenntartása, kiemelten magas hozzáadott értékű termékek előállítására, termékpályák kialakítására Allokált forrás (EUR) 150,000 10,075 0

72 71 ▪Szatmári és a kisvárdai térség LEADER-akciócsoportjaival való együttműködés kialakítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 8/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪M3-as autópálya várható gazdaságélénkítő hatásainak kihasználása. ▪Kulturális-társadalmi-gazdasági együttműködés szélesítése a történelmi Bereg megye ukrajnai területeivel. Fő fejlesztési prioritás: Felső – Tisza völgye és a határon átnyúló történelmi Bereg kapcsolatrendszerének kialakítása, hazai térségek közötti együttműködés erősítése, integritások fejlesztése. Allokált forrás (EUR) 60,700 50,000 40,000

73 72 ▪Hagyományokat ápoló közösségek támogatása, tevékenységük propagálása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 9/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Hagyományos gazdálkodási módok és eljárások termék-előállításának támogatása, piacon való megismertetése. ▪Népi kulturális és gasztronómiai hagyományok rendezvényeken való megjelenítése. Fő fejlesztési prioritás: Felső-Tisza völgye, a hagyományok völgye - kreativitás és innováció (hagyomány, mint új értékek alkotásának alapja, és régi-új eljárások alkalmazásának színtere) Allokált forrás (EUR) 8,000 48,000 20,000

74 73 ▪Oktató, képző, foglalkoztató programok szervezése, mini inkubátorházak létrehozása, különös tekintettel a térség nő lakosságára és roma kisebbségére Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 10/10 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ működtetése. fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Felső-Tisza völgyi roma kultur-misszió humán és technikai infrastruktúrájának kialakítása, érintettek integritásának elősegítése Fő fejlesztési prioritás: A fenntartható vidéki életforma, a tudatos fogyasztói kultúra és az eredményes gazdálkodási/vállalkozási módszerek tudásalapjainak biztosítása esélyegyenlőségi szempontok alapján. Allokált forrás (EUR) 30,000

75 74 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

76 75 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 7% 8% 28% 8% 6% 13% 11% 0% 13% 5% 8% 37% 22% 4% 14% 4% 0% 6% 2% 10% 60% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 45% 0% 23% 0% 13% 20% 0% 20% 0% 33% 0% 13% 33% 0%

77 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Ösztönözni kell a térségben jellemző mikro- vállalkozások létrehozását és fejlesztését. A mikrovállalkozások általános fejlesztésén keresztül megvalósítható a munkahelyteremtés, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. Az intézkedés emellett hozzájárul a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás mérsékléséhez is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben a projektek megindítását követő második év végére 5 új vállalkozás kialakulására és mikrovállalkozás továbbfejlesztésére számítunk, amelyektől 40 új tartós munkahely megteremtését várjuk.”

78 2 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A települések vendéglátó-kapacitásának növelése a helyi idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása révén. Az agrártermelés és a helyi értékesítés összekapcsolása a falvak idegenforgalmi kínálatával, a vidéki értékek megőrzése és kiaknázása, a természeti értékek bemutatása, valamint az aktív időtöltés lehetőségeinek megteremtése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Eddig is eredményesen működő turisztikai szolgáltatók egyedi, térségspecifikus programjaikkal, hálózatrendszerükkel, helyi termék- kínálatukkal, komplexebb, versenyképesebb idegenforgalmi szolgáltatásukkal térségünkbe tudják invitálni a fizetőképes keresletet. Kihasználtságuk, bevételük növekszik, szezonalítási problémáik csökkenek %-os bevétel növekedés várható az intézkedés elkezdésétől számított 2 éven belül.”

79 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A falusi szálláshely-kapacitás növelése és a meglévő szálláshelyek szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása révén. Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, továbbá piacra lépésük támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szálláshely fejlesztések következtében 8 új falusi magánszálláshely és 8 felújított szálláshely létrejöttére, illetve a falusi szálláshelyeket igénybe vevő turisták számának 5 %-os növekedésére számítunk a projektek elindítását követő második év végére.”

80 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 ▪„Termelői hálózat létrehozása a gyümölcstermesztés megszervezésére, a meglévő tudás és tapasztalat cseréjére, fenntartható gazdálkodásra a kiemelt termesztési adatottságokkal rendelkező beregi térségben. Kimondottan őshonos gyümölcsfajták előkészítése. Egy gesztor vállalkozás, és civil hálózat közreműködésével.” ▪„Kellő mennyiségű, őshonos, magas tápértékű gyümölcs termesztése, az értékesítési termékpálya hazai és európai kiszélesítésére, legalább 300 család, mikrovállalkozás és néhány közepes vállalkozás bevonásával. Érintett családoknál mellékjövedelem termelés következtében %-os életszínvonal javulás 2010-re, új telepítések esetén 2015-re. Közepes vállalkozások esetében összességében 20 új munkahely teremtés 2010-ig.” 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

81 80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A turisztikai attrakcióvá is fejleszthető kézműipari tevékenységeket és műhelyeket hálózati rendszerbe kell építeni. Kellő fejlesztéssel mind a termelési hatékonyságot, mind a látványosságot növelni kell. Ismertségüket szervezett marketing koncepcióval kell segíteni.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben előállított kézműipari termékek köre és annak minősége javul. A látogatottság és a vásárlási hajlam többletbevételt eredményez az érintetteknek, mely életszínvonal- növekedést eredményezhet az intézkedéstől számított egy év múlva. ▪Magas minőségű, képzőművészeti szintű termékeik rendezvényeken, kiállításokon való megjelenése emeli a térség brand-jellegét, jól ismertségét.”

82 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Értékeink bemutatásához, megközelítéséhez, propagálásához a Szatmár-Beregi Turisztikai és Lovasklub lovas kocsis személyszállító rendszer, mint turisztikai attrakció kiépítésével a halmozottan hátrányos helyzetű mikrokörzet előtt soha nem látott fejlődési lehetőséget nyit meg minden itt élő előnyére, jövedelemszerző képességének növelésére és az idelátogatók örömére, értékeink iránti érdeklődés felkeltésére. A térségi rendezvényeken, falunapokon, nemzeti ünnepeinken, iskolai rendezvényeken, lovasbemutatókon egységes arculattal és felszerelésben emelik az attrakció fényét a szatmári és beregi lovasok új színfolttal gyarapítva a palettát. A szervezet informatikai, technikai és személyi hátterének biztosításával megoldjuk a mikrokörzet és a lovas postakocsi-rendszer marketingjét, kommunikációját. A lovas postakocsi rendszerrel együttműködésben megteremtjük a lovastúra útvonalakhoz, kialakításához szükséges feltételeket, amelyek a térségen túlnyúló útvonalak részeiként is működhetnek majd.” ▪„Tekintettel arra, hogy szatmár-beregi lovas postakocsi-rendszerünk a „Megújuló energiaforrások honosítása, lovastanyák fejlesztése” című projektünkkel párhuzamosan, arra ráépülve valósul meg, olyan innovatív attrakcióval, lehetőséggel, szervezettséggel, térségi összefogással és érdekeltséggel gazdagodik a térség turizmus fellendítő szándéka, hogy nem kétséges az idelátogatók, a természeti és autentikus turizmus iránt érdeklődők számának ugrásszerű növekedése. ▪Ez a térség ismertségét, az itt élők megélhetését, a falvak gazdasági és szellemi pezsgését, a lakosság életérzését, kötődését, patriotizmusát jelentősen javítja.” 81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

83 82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Hálózat létrehozása a legelők, rétek, kaszálók elsősorban extenzív hasznosítására a magas természeti értékű területeken. Ki kell dolgozni egy olyan motivációs rendszert, mely mind az állattartás, mind az ebből fakadó termék- feldolgozás minőségét és egységesítését garantálja az őstermelők körében. Az őshonos fajtákat előtérbe helyező állattartásban és az ebből származtatható termékekben meg kell jeleníteni a térség megkülönböztethető sajátosságára épített egyediséget, hungarikum jelleget. Külön kidolgozott marketing kommunikációval a termékeket helyben, illetve nagyobb, városi piacokon és szélesebb csatornákon is értékesíteni kell úgy, hogy a teljes szektornak turisztikai attrakcióvá kell fejlődni, az organikus fenntarthatóság jegyében.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térség gazdálkodására, egykori életformájára jellemző hagyományok kreatív és innovatív módon való megóvása során erősödik a térség brand-je, ugyanakkor az érintetteknél árbevétel növekedést érhet el %-ban az intézkedés utáni első év végétől.” Szektor

84 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 8 ▪„A helyi aktív közösségek további motiválásával az egyházi, vallási hagyományokra épített turisztikai attrakció- fejlesztés, amelynek célja, hogy a térségbe érkezett turistákat igényük szerint szakrális élményekkel és ismeretekkel lássák el. Ugyanakkor ezek a közösségek animációs (a résztvevőket tevékenységre, aktív részvételre ösztönző) szerepet is vállaljanak az események, rendezvények, szertartások turisztikai célú lebonyolításában. ▪Ki kell dolgozni az együttműködési hálózatot az érintettek között, meg kell határozni a szolgáltatási alapokat és el kell készíteni a szükséges marketingkommunikációt. ▪A több települést érintő, közösen megtartott, hálózatosan kialakított rendezvények jelentős mobilizáló, innovatív fejlesztési potenciált hordoznak magukban, melyek nemcsak a vallási közösségek, hanem a települések egésze életének megújulását, megelevenedését eredményezhetik.” ▪„Szélesedik az a turisztikai réteg, amely célpontként (desztinációként) választja térségünket, vallási, spirituális élményeket keresve. ▪Nő a turisztikai ágazat helyi bevétele, erősödik, színesedik a Felső-Tisza Völgye brand. Sikeres turisztikai attrakciók következtében az egyházak aktív híveinek a száma emelkedhet, erősödik a közösségi összetartozás és az önbecsülés. A helyben készített turisztikai kegytárgyak értékesítéséből befolyt összeg az érintettek életszínvonalát emeli az intézkedéstől számított egy éven belül.” 83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

85 84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A meglévő értékek, a gazdasági, társadalmi, kulturális stratégiai tervek figyelembe vételével munkakapcsolatokat kell kialakítani olyan térségekkel, LEADER- akciócsoportokkal, melyekkel együttműködve a szinergia hatás következtében a Felső-Tisza Völgye stratégiai fejlesztési programja sikeresebben valósítható meg. Külön hangsúlyt kell fektetni azokra a környékbeli térségekre, amelyeknek földrajzi helyzete, gazdálkodási kultúrája, hagyományainak megléte jelentős, így kedvező befolyást gyakorolhat a fenntartható vidék gazdálkodásunk kialakítására.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Más térségekkel együttműködve a szinergia hatás következtében a Felső-Tisza Völgye fejlődése kiegyensúlyozottabb lesz. A kölcsönös tapasztalatszerzés, a fenntartható, megújuló erőforrások minden érintett fél számára előnyös cseréje a térség lakosságának életszínvonalát emelheti.”

86 ▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„A hagyományokat ápoló, azt magas szinten bemutatni is tudó civil közösségeket a térségben fel kell kutatni. Tevékenységük tökéletesítésére, bemutatására lehetőséget és forrást kell biztosítani.” ▪„Összetartó, jól működő közösségek által ápolt hagyományok hosszú távon fennmaradhatnak, illetve a rendezvényeken bemutató produkciók erősítik a térség brand- jellegét. A közösségek létszáma folyamatosan bővül, a tagok identitása erősödik az intézkedés utáni első év végére.” 85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

87 86 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Kiemelt történelmi értékekkel rendelkező, helyi védettség alatt nem álló települési központokat, olyan turisztikai attrakcióra kell fejleszteni, amelynek eredményei (multiplikátor hatásai) az akció csoport valamennyi településére kedvező befolyással vannak. A frekventált helyen lévő, helyi védettséget, élvező épületeket felújítás után közösségi szolgáltatóvá kell fejleszteni. A térség hálózati rendszerét ki kell építeni.” Megoldási javaslat ▪„Felújított, hiteles faluközpontokkal, helyi védettséget élvező épületek megóvásával a térség lakosságának életszínvonala, komfortérzete nő, a Felső-Tisza Völgy brand-jellege erősödik az intézkedést követő egy év után.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Olyan többcélú közösségi tér kialakítása, amely a település kulturális életének meghatározó színtere lehet. A kialakított infrastruktúra alkalmas lesz a helyi egyházi élet eseményein túl a települést érintő rendezvények és akár több településre is kiterjedő egyházi, kulturális, társadalmi események lebonyolítására. Az ingatlan célszerűsége, szinergikus adottsága és fenntarthatósága mind a korszerűsített kialakításban, mind a techniológiailag garantált gazdaságos működtetésben, mind a sokrétű funkciót egyszerre magába ölelő jellegében testet ölt. A létesítmény így teret biztosít majd a helyi egyházi, közösségi, kulturális, hagyományőrző, a közösség környezettudatos nevelésre, valamint a leader-típusú vidékfejlesztési szemlélet megismertetésére irányuló programoknak, képzéseknek, turisztikai szolgáltatásoknak. Emblematikus létesítményként mintaként szolgál mind helyi, mind térségi szinten az európai szintű vidéki életforma megteremtésére és fejlesztésére.” Megoldási javaslat ▪„A település közösségi kulturális életének, s ezen keresztül a helybenntartó erőnek, a vidéki életforma attraktivitásának, a fenntartható gazdálkodási szemlélet erősödésére számítunk az elkövetkező években, amely a rendezvények számának és látogatottságának növekedésében lesz leginkább érzékelhető. A településre nézve a rendezvények száma 50%-os, a résztvevők összlétszámának 30%-os növekedésére számítunk projekt megvalósulását követő 5 éven belül.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Kiemelt történelmi értékekkel rendelkező, helyi védettség alatt nem álló települési központokat, olyan turisztikai attrakcióra kell fejleszteni, amelynek eredményei (multiplikátor hatásai) az akció csoport valamennyi településére kedvező befolyással vannak. A frekventált helyen lévő, helyi védettséget, élvező épületeket felújítás után közösségi szolgáltatóvá kell fejleszteni. A térség hálózati rendszerét ki kell építeni.” Megoldási javaslat ▪„A vásárokon a helyi termék előállítók és forgalmazók bevétele növekszik, ugyanakkor a térség ismertsége, brand-jellege erősödik. Az események javítják a helyben élők identitását, önbecsülését az intézkedést követő első év után.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

91 90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Természet kímélésére, környezettudatos gondolkodásra és gazdálkodásra való ösztönzéssel el kell érni a helyben élőknél, hogy egyre több területet tekintsenek rekreációs célból hasznos, jövedelmet is termelő területnek. Fejleszteni források felhasználásával tanösvények, kerékpár- bekötőutak, szabadidős parkok létrehozását kell támogatni. Ezeket hálózatosítva hatékony marketinggel a szolgáltatásokat a helyi lakosság és a potenciális turisztikai réteg felé kommunikálni kell. Nagy szabású, térségen is túl nyúló rendezvényeket, sportversenyeket kell szervezni, melyek nem léphetik túl a táj fenntarthatóság szerinti teherbírását.” Megoldási javaslat ▪„Kedvező szabadidős és rekreációs feltételek kialakulásával a helyben élők komfortérzete, egészségállapota javul. Az idelátogatók megismerhetik a szabadidős és sporttevékenységük közben a térség értékeit. Az animáció növekedésével a visszajáró turisták száma is növekszik az intézkedés utáni első év végétől.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

92 91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Szervezett ifjúságmegtartó programokkal, tanulmányi vetélkedőkkel, szakmai versenyekkel, ösztöndíj kiírásokkal, fiatal értelmiségieknek szóló kulturális programokkal, szakmai kiállításokkal, vállalkozást beindító szakmai tanácsadással, más térségek ez irányú sikereit bemutató tanulmányutakkal minél több fiatalt helyben kell tartani.” Megoldási javaslat ▪„Az elvándorlás aránya csökken, egyre több fiatal marad szülőföldjén, erősödhet a családi kohézió. A szakismeretek helyben történő alkalmazásával a térség össztermékének (GDP-jének) nagysága nőhet. A következő évtizedekre rendelkezésre állhat a szükséges humán erőforrás a térség valós fejlesztéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Oktatás”

93 92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A társadalmilag elfogadott hosszú távú térségfejlesztési stratégia ismeretében ki kell dolgozni és meg kell valósítani az oktatási, képzési programokat, melyek valós helyi igényeket elégítenek ki. A képzések során hangsúlyt kell fektetni a hasznosítható mezőgazdasági, feldolgozóipari, kézműipari ismeretek hatékony átadására.” Megoldási javaslat ▪„A valós igényekre és a kellően motivált egyénekre alapozott oktatási és képzési rendszer hozzájárul a Felső-Tisza Völgy stratégiai programjának eredményes megvalósításához. A tanulásba fektetett energia megújuló erőforrásként fog működni a térség javára. Növekszik az újonnan szerzett ismeretek, tudásanyagok birtokosainak a száma, akik ezeket felhasználva saját boldogulásukat is megalapozzák a térségben. Várható új munkahelyek száma fő, életszínvonal emelkedés az érintettek körében 30-70% lehet az intézkedést követő második év végére.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

94 93 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Szervezett ifjúságmegtartó programokkal, tanulmányi vetélkedőkkel, szakmai versenyekkel, ösztöndíj kiírásokkal, fiatal értelmiségieknek szóló kulturális programokkal, szakmai kiállításokkal, vállalkozást beindító szakmai tanácsadással, más térségek ez irányú sikereit bemutató tanulmányutakkal minél több fiatalt helyben kell tartani.” Megoldási javaslat ▪„Az elvándorlás aránya csökken, egyre több fiatal marad szülőföldjén, erősödhet a családi kohézió. A szakismeretek helyben történő alkalmazásával a térség össztermékének” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

95 94 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Helyi roma kisebbség valós helyzetének, megmenthető/megmentendő értékeinek a felkutatása után hosszútávú programot kell integrálódásukra kidolgozni. A felső- Tisza völgyi roma kultúrmisszió a cigány kultúra és kézművesség megóvását, fejlesztését, bemutatását és értékesítését tűzi ki célul. A fejlesztési programban szakembert kell megbízni kisebbségi referensként a hatékony problémakezelés és hiteles helyzetbemutatás céljából. A térségben létre kell hozni a cigány kultúra és kézművesség házát, amelyet szolgáltatási centrumként kell működtetni. Itt helyet kell biztosítani a kézműves mesterségek oktatásának, gyakorlásának, bemutatásának, illetve az előállított termékek értékesítésének, különös tekintettel a roma nők családban betöltött meghatározó szerepére.” Megoldási javaslat ▪„A Felső-Tisza Völgye megismeri a roma kisebbség valódi értékeit. Átfogó integrációs és képzési programok segítségével a térség humánerőforrás kihasználtsági foka megnövekszik. A roma közösségek szemléletformálásával a helyi társadalmi feszültségek csökkennek, a szegregációs folyamatok fokozatosan megszűnnek. Tudatos családtervezéssel a roma lakosság az eltartó képességének megfelelő létszámmal növekszik. Valós, felhasználható ismeretek megszerzésével a munkához jutás esélye emelkedni fog a roma lakosság körében. Kézművesipari tevékenységek támogatásával, népszerűsítésével jelentős jövedelmet termelhet ez a réteg, illetve új munkahelyek teremtődnek. ▪A programban résztvevő roma lakosság átlagos életszínvonala %-kal nőhet, illetve legalább 5 új munkahely teremtődik az intézkedést követő második év végére. A helyi társadalom komfortérzete jelentősen nő, a roma kisebbség irányába érzett előitélet számottevően csökken a program megvalósításával.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

96 95 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Kiemelt történelmi értékekkel rendelkező, helyi védettség alatt nem álló települési központokat, olyan turisztikai attrakcióra kell fejleszteni, amelynek eredményei (multiplikátor hatásai) az akció csoport valamennyi településére kedvező befolyással vannak. A frekventált helyen lévő, helyi védettséget, élvező épületeket felújítás után közösségi szolgáltatóvá kell fejleszteni. A térség hálózati rendszerét ki kell építeni.” Megoldási javaslat ▪„Felújított, hiteles faluközpontokkal, helyi védettséget élvező épületek megóvásával a térség lakosságának életszínvonala, komfortérzete nő, a Felső-Tisza Völgy brand-jellege erősödik az intézkedést követő egy év után.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

97 96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Széles társadalmi kommunikációt kell folytatni az autópálya gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai hatásáról. Más hazai és külföldi projektek bemutatása által fel kell készíteni az érintett önkormányzatokat, vállalkozókat az autópálya infrastruktúra-fejlesztéséből fakadó előnyeinek kihasználására. Speciális oktatási- információs projekteken keresztül fel kell készíteni a helyi társadalmat a keletkező előnyök lehető leghatékonyabb kihasználására.” Megoldási javaslat ▪„Az autópálya építésével párhuzamosan a helyi társadalom és a helyi vállalkozói réteg kedvező arányba részesül az autópálya építésből eredeztethető fejlesztési lehetőségekből, valamint hatékonyabban tudja elkerülni vagy csökkenteni ezek kedvezőtlen hatásait. Hosszú távon nő a vállalkozói hajlam, a térség bevétele növekszik, új munkahelyek jönnek létre. Élénkül a társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolat a térségen kívüli területekkel is.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

98 97 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-15 Sorszám: 3228 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Helyi lakosságnak és az idelátogatóknak nyújtott, idevágó szolgáltatások fejlesztése (tört... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben számos, jelentős történelmi múlttal és közismert épített műemlékekkel rendelkező település van. A hungarikum jellegű területté váláshoz megvannak az alapfeltételek az épített örökség szempontjából is. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő pályázatok hiányában ezek a települések nem jutottak forrásokhoz épített örökségük megőrzése céljából. A vidéken élők számos szolgáltatást nélkülöznek, mert nem biztosítható a szolgáltatások infrastrukturális hátterének döntő többsége. A térség identitását, valós arcát szimbolizáló történelmi településközpontok nélkül (amelyek egyben növekedési pólusok is lehetnek) nem lehet kellő hatékonysággal a Felső-Tisza Völgy valós értékeit kommunikálni, bemutatni és értékesíteni. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt történelmi értékekkel rendelkező, helyi védettség alatt nem álló települési központokat, olyan turisztikai attrakcióra kell fejleszteni, amelynek eredményei (multiplikátor hatásai) az akció csoport valamennyi településére kedvező befolyással vannak. A frekventált helyen lévő, helyi védettséget, élvező épületeket felújítás után közösségi szolgáltatóvá kell fejleszteni. A térség hálózati rendszerét ki kell építeni. Megoldási javaslat ▪Felújított, hiteles faluközpontokkal, helyi védettséget élvező épületek megóvásával a térség lakosságának életszínvonala, komfortérzete nő, a Felső-Tisza Völgy brand-jellege erősödik az intézkedést követő egy év után. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-15 Sorszám: 3228 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-17 Sorszám: 3701 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Helyi lakosságnak és az idelátogatóknak nyújtott, idevágó szolgáltatások fejlesztése (tört... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben lévő kis településeken a helyi történelmi egyház(ak) a lakosság egésze szempontjából döntő jelentőségű társadalmi tőkével, közösségi integrációs potenciállal rendelkezik. Ezen kívül a helyi történeti, kulturális épített, tárgyi és szellemi örökség, a helyi kulturális tőke kiemelkedően fontos bázisai, forrásai. A helyi egyházközségeknek az ingatlanai azonban többnyire leromlott állapotúak, és sok korszerűségi kritériumnak nem felelnek meg. Helyzet/ adottság ▪A helyi közösségi összetartozásában, a helyi identitás megőrzésében, a hagyományok ápolásában fontos lehetőségeket hordoz magában a helyi egyházközség társadalmi súlyával, kapcsolati rendszerével, szervezeti adottságaival. Gazdálkodási mutatóihoz képest kimagasló arányban képes a lakosság jelentős mértékű elérésére. Az egyház infrastruktúrájának fejlesztése, korszerűsítése keretet biztosít mind a helyi értékek megőrzéséhez, mind e közösségi identitásnak a piacgazdasági feltételek és globális kihívások közötti fenntarthatóságához. Probléma/ lehetőség ▪Olyan többcélú közösségi tér kialakítása, amely a település kulturális életének meghatározó színtere lehet. A kialakított infrastruktúra alkalmas lesz a helyi egyházi élet eseményein túl a települést érintő rendezvények és akár több településre is kiterjedő egyházi, kulturális, társadalmi események lebonyolítására. Az ingatlan célszerűsége, szinergikus adottsága és fenntarthatósága mind a korszerűsített kialakításban, mind a techniológiailag garantált gazdaságos működtetésben, mind a sokrétű funkciót egyszerre magába ölelő jellegében testet ölt. A létesítmény így teret biztosít majd a helyi egyházi, közösségi, kulturális, hagyományőrző, a közösség környezettudatos nevelésre, valamint a leader-típusú vidékfejlesztési szemlélet megismertetésére irányuló programoknak, képzéseknek, turisztikai szolgáltatásoknak. Emblematikus létesítményként mintaként szolgál mind helyi, mind térségi szinten az európai szintű vidéki életforma megteremtésére és fejlesztésére. Megoldási javaslat ▪A település közösségi kulturális életének, s ezen keresztül a helybenntartó erőnek, a vidéki életforma attraktivitásának, a fenntartható gazdálkodási szemlélet erősödésére számítunk az elkövetkező években, amely a rendezvények számának és látogatottságának növekedésében lesz leginkább érzékelhető. A településre nézve a rendezvények száma 50%-os, a résztvevők összlétszámának 30%-os növekedésére számítunk projekt megvalósulását követő 5 éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-17 Sorszám: 3701 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-18 Sorszám: 3754 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Helyi lakosságnak és az idelátogatóknak nyújtott, idevágó szolgáltatások fejlesztése (tört... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben számos, jelentős történelmi múlttal és közismert épített műemlékekkel rendelkező település van. A hungarikum jellegű területté váláshoz megvannak az alapfeltételek az épített örökség szempontjából is. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő pályázatok hiányában ezek a települések nem jutottak forrásokhoz épített örökségük megőrzése céljából. A vidéken élők számos szolgáltatást nélkülöznek, mert nem biztosítható a szolgáltatások infrastrukturális hátterének döntő többsége. A térség identitását, valós arcát szimbolizáló történelmi településközpontok nélkül (amelyek egyben növekedési pólusok is lehetnek) nem lehet kellő hatékonysággal a Felső-Tisza Völgy valós értékeit kommunikálni, bemutatni és értékesíteni. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt történelmi értékekkel rendelkező, helyi védettség alatt nem álló települési központokat, olyan turisztikai attrakcióra kell fejleszteni, amelynek eredményei (multiplikátor hatásai) az akció csoport valamennyi településére kedvező befolyással vannak. A frekventált helyen lévő, helyi védettséget, élvező épületeket felújítás után közösségi szolgáltatóvá kell fejleszteni. A térség hálózati rendszerét ki kell építeni. Megoldási javaslat ▪Felújított, hiteles faluközpontokkal, helyi védettséget élvező épületek megóvásával a térség lakosságának életszínvonala, komfortérzete nő, a Felső-Tisza Völgy brand-jellege erősödik az intézkedést követő egy év után. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága79300 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-18 Sorszám: 3754 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-19 Sorszám: 3758 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Helyi lakosságnak és az idelátogatóknak nyújtott, idevágó szolgáltatások fejlesztése (tört... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben lévő kis településeken a helyi történelmi egyház (ak) a lakosság egésze szempontjából döntő jelentőségű társadalmi tőkével, közösségi integrációs potenciállal rendelkezik. Ezen kívül a helyi történeti, kulturális épített, tárgyi és szellemi örökség, a helyi kulturális tőke kiemelkedően fontos bázisai, forrásai. A helyi egyházközségeknek az ingatlanai azonban többnyire leromlott állapotúak, és sok korszerűségi kritériumnak nem felelnek meg. Helyzet/ adottság ▪A helyi közösségi összetartozásában, a helyi identitás megőrzésében, a hagyományok ápolásában fontos lehetőségeket hordoz magában a helyi egyházközség társadalmi súlyával, kapcsolati rendszerével, szervezeti adottságaival. Gazdálkodási mutatóihoz képest kimagasló arányban képes a lakosság jelentős mértékű elérésére. Az egyház infrastruktúrájának fejlesztése, korszerűsítése keretet biztosít mind a helyi értékek megőrzéséhez, mind e közösségi identitásnak a piacgazdasági feltételek és globális kihívások közötti fenntarthatóságához. Probléma/ lehetőség ▪Olyan többcélú közösségi tér kialakítása, amely a település kulturális életének meghatározó színtere lehet. A kialakított infrastruktúra alkalmas lesz a helyi egyházi élet eseményein túl a települést érintő rendezvények és akár több településre is kiterjedő egyházi, kulturális, társadalmi események lebonyolítására. Az ingatlan célszerűsége, szinergikus adottsága és fenntarthatósága mind a korszerűsített kialakításban, mind a techniológiailag garantált gazdaságos működtetésben, mind a sokrétű funkciót egyszerre magába ölelő jellegében testet ölt. A létesítmény így teret biztosít majd a helyi egyházi, közösségi, kulturális, hagyományőrző, a közösség környezettudatos nevelésre, valamint a leader-típusú vidékfejlesztési szemlélet megismertetésére irányuló programoknak, képzéseknek, turisztikai szolgáltatásoknak. Emblematikus létesítményként mintaként szolgál mind helyi, mind térségi szinten az európai szintű vidéki életforma megteremtésére és fejlesztésére. Megoldási javaslat ▪A település közösségi kulturális életének, s ezen keresztül a helybentartó erőnek, a vidéki életforma attraktivitásának, a fenntartható gazdálkodási szemlélet erősödésére számítunk az elkövetkező években, amely a rendezvények számának és látogatottságának növekedésében lesz leginkább érzékelhető. A településre nézve a rendezvények száma 50%-os, a résztvevők összlétszámának 30%-os növekedésére számítunk projekt megvalósulását követő 5 éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% 8000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-19 Sorszám: 3758 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-13 Sorszám: 3230 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Szabadtéri (out door) szabadidős és rekreációs tevékenységek körülményeinek javítása, lehe... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség valamennyi településének környéke alkalmas turisztikai célú fejlesztésre a szabadtéri szabadidős és rekreációs szolgáltatások irányában. Tanösvények, jelölt turistautak további, ki nem használt lehetőséget jelentenek. A világ és egyben a hazai turisztikai trend is egyre inkább az ilyen irányú szolgáltatások felfutását igazolja. A helyi lakosságnak is szüksége van az egészség megőrzését segítő szolgáltatás fejlesztésére. Helyzet/ adottság ▪Az említett területek jelenleg nem alkalmasak az ilyen irányú igények magas fokú kielégítésére. Nincs kellő infrastruktúra, nem elég tudatos és elkötelezett a lakosság az ilyen irányú fejlesztések és rendezvények iránt. Nincs meg a kellő jó hírnév és turisztikai vonzerő, amely a fenntartható turizmus jegyében tömegeket vonzana a térségbe az erre igényt tartó rétegből. A hálózatiság teljesen hiányzik. Meggondolatlan tájhasználat, környezetterhelő gazdálkodás eredményeként (vegyszerek, mérgek használata intenzíven látogatott természetvédelmi területeken) nem lehet egyértelműen kommunikálni és értékesíteni adottságainkból származtatható szolgáltatásainkat. Probléma/ lehetőség ▪Természet kímélésére, környezettudatos gondolkodásra és gazdálkodásra való ösztönzéssel el kell érni a helyben élőknél, hogy egyre több területet tekintsenek rekreációs célból hasznos, jövedelmet is termelő területnek. Fejleszteni források felhasználásával tanösvények, kerékpár-bekötőutak, szabadidős parkok létrehozását kell támogatni. Ezeket hálózatosítva hatékony marketinggel a szolgáltatásokat a helyi lakosság és a potenciális turisztikai réteg felé kommunikálni kell. Nagy szabású, térségen is túl nyúló rendezvényeket, sportversenyeket kell szervezni, melyek nem léphetik túl a táj fenntarthatóság szerinti teherbírását. Megoldási javaslat ▪Kedvező szabadidős és rekreációs feltételek kialakulásával a helyben élők komfortérzete, egészségállapota javul. Az idelátogatók megismerhetik a szabadidős és sporttevékenységük közben a térség értékeit. Az animáció növekedésével a visszajáró turisták száma is növekszik az intézkedés utáni első év végétől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-13 Sorszám: 3230 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-14 Sorszám: 3760 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Szabadtéri (out door) szabadidős és rekreációs tevékenységek körülményeinek javítása, lehe... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség valamennyi településének környéke alkalmas turisztikai célú fejlesztésre a szabadtéri szabadidős és rekreációs szolgáltatások irányában. Tanösvények, jelölt turistautak további, ki nem használt lehetőséget jelentenek. A világ és egyben a hazai turisztikai trend is egyre inkább az ilyen irányú szolgáltatások, felfutását igazolja. A helyi lakosságnak is szüksége van az egészség megőrzését segítő szolgáltatás fejlesztésére. Helyzet/ adottság ▪Az említett területek jelenleg nem alkalmasak az ilyen irányú igények magas fokú kielégítésére. Nincs kellő infrastruktúra, nem elég tudatos és elkötelezett a lakosság az ilyen irányú fejlesztések és rendezvények iránt. Nincs meg a kellő jó hírnév és turisztikai vonzerő, amely a fenntartható turizmus jegyében tömegeket vonzana a térségbe az erre igényt tartó rétegből. A hálózatiság teljesen hiányzik. Meggondolatlan tájhasználat, környezetterhelő gazdálkodás eredményeként (vegyszerek, mérgek használata intenzíven látogatott természetvédelmi területeken) nem lehet egyértelműen kommunikálni és értékesíteni adottságainkból származtatható szolgáltatásainkat. Probléma/ lehetőség ▪Természet kímélésére, környezettudatos gondolkodásra és gazdálkodásra való ösztönzéssel el kell érni a helyben élőknél, hogy egyre több területet tekintsenek rekreációs célból hasznos, jövedelmet is termelő területnek. Fejleszteni források felhasználásával tanösvények, kerékpár-bekötőutak, szabadidős parkok létrehozását kell támogatni. Ezeket hálózatosítva hatékony marketinggel a szolgáltatásokat a helyi lakosság és a potenciális turisztikai réteg felé kommunikálni kell. Nagy szabású, térségen is túl nyúló rendezvényeket, sportversenyeket kell szervezni, melyek nem léphetik túl a táj fenntarthatóság szerinti teherbírását. Megoldási javaslat ▪Kedvező szabadidős és rekreációs feltételek kialakulásával a helyben élők komfortérzete, egészségállapota javul. Az idelátogatók megismerhetik a szabadidős és sporttevékenységük közben a térség értékeit. Az animáció növekedésével a visszajáró turisták száma is növekszik az intézkedés utáni első év végétől. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-14 Sorszám: 3760 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-16 Sorszám: 3231 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Helyi piacok kialakítása és térségi kiemelt vásárok szervezése (keress globálisan, fogya... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség számos olyan természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékekkel rendelkezik, amelyek fejlesztésre, piacképessé tétele a helyi fogyasztási igények kielégítésén túl szélesebb fogyasztói igényeket is kielégíthet, egyben turisztikai attrakcióvá is fejleszthető. Helyzet/ adottság ▪A térség több településén található olyan központi terület, ahová helyi termékek eladását segítő időszakos helyi piac kialakítása eredményre vezetne. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt történelmi értékekkel rendelkező, helyi védettség alatt nem álló települési központokat, olyan turisztikai attrakcióra kell fejleszteni, amelynek eredményei (multiplikátor hatásai) az akció csoport valamennyi településére kedvező befolyással vannak. A frekventált helyen lévő, helyi védettséget, élvező épületeket felújítás után közösségi szolgáltatóvá kell fejleszteni. A térség hálózati rendszerét ki kell építeni. Megoldási javaslat ▪A vásárokon a helyi termék előállítók és forgalmazók bevétele növekszik, ugyanakkor a térség ismertsége, brand-jellege erősödik. Az események javítják a helyben élők identitását, önbecsülését az intézkedést követő első év után. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/56 Kód: ÉA-36-SzF-A-16 Sorszám: 3231 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/56 Kód: ÉA-36-GF-1-09 Sorszám: 3568 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség értékei megadhatják a gazdasági- társadalmi- kulturális fejlődés alapjait a következő évtizedekben. Össztársadalmi igény is mutatkozik a vidék értékeinek megőrzésére, minél szélesebb társadalmi réteg számára történő bemutathatóságára és szolgáltatásként való elérésére. Magyarország nemzetközi megítélését segíti elő a hungarikum- értékű területek, tájegységek, kisrégiók felfejlesztése, hatékony propagálása. Helyzet/ adottság ▪A térség jelenleg nem rendelkezik megfelelő marketing kommunikációs hálózattal, a meglévő értékek propagálása esetleges. Nincs markáns arculat, elsilányul a megkülönböztethető előnyök és sajátosságok megjelenítésének minősége. Probléma/ lehetőség ▪Ki kell dolgozni a térség marketing kommunikációjának stratégiáját. A valóban megkülönböztethető előnyökre és adottságokra épített brand-el, térség arculattal el kell érni, hogy a Felső-Tisza Völgye hungarikum jellegű területként váljon ismertté először hazai, majd nemzetközi szinten is. Valamennyi akciócsoportbeli település központjában olyan információs pontot, táblát vagy helyet kell kialakítani, amelyen keresztül a felső-Tisza völgyi brand egységesen megjeleníthető. A térségnek rendelkeznie kell egy sok funkciós információs központtal is, amely lehet a munka szervezeten belül is. Megoldási javaslat ▪Szervezett marketing tevékenység, arculatformálás, egységes megjelenés és megjelenítés következtében a térség egyre ismertebbé válik. Termékein, szolgáltatásain, rendezvényein keresztül több bevétel realizálódik helyben, amely hozzájárulhat az itt élők életszínvonal emeléséhez az intézkedést követő első év után. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/56 Kód: ÉA-36-GF-1-09 Sorszám: 3568 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/56 Kód: ÉA-36-GF-5-01 Sorszám: 3773 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Marketing – kommunikációs tevékenység, arculatformálás és fenntartás, információs központ... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség értékei megadhatják a gazdasági-, társadalmi-, kulturális fejlődés alapjait a következő évtizedekben. Össztársadalmi igény is mutatkozik a vidék értékeinek megőrzésére, minél szélesebb társadalmi réteg számára történő bemutathatóságára és szolgáltatásként való elérésére. Magyarország nemzetközi megítélését segíti elő a hungarikum-értékű területek, tájegységek, kisrégiók felfejlesztése, hatékony propagálása. Helyzet/ adottság ▪A térség jelenleg nem rendelkezik megfelelő marketing kommunikációs hálózattal, a meglévő értékek propagálása esetleges. Nincs markáns arculat, elsilányul a megkülönböztethető előnyök és sajátosságok megjelenítésének minősége. Probléma/ lehetőség ▪Ki kell dolgozni a térség marketing kommunikációjának stratégiáját. A valóban megkülönböztethető előnyökre és adottságokra épített brand-el, térség arculattal el kell érni, hogy a Felső-Tisza Völgye hungarikum jellegű területként váljon ismertté először hazai, majd nemzetközi szinten is. Valamennyi akciócsoportbeli település központjában olyan információs pontot, táblát vagy helyet kell kialakítani, amelyen keresztül a felső-Tisza völgyi brand egységesen megjeleníthető. A térségnek rendelkeznie kell egy sok funkciós információs központtal is, amely lehet a munka szervezeten belül is. Megoldási javaslat ▪Szervezett marketing tevékenység, arculatformálás, egységes megjelenés és megjelenítés következtében a térség egyre ismertebbé válik. Termékein, szolgáltatásain, rendezvényein keresztül több bevétel realizálódik helyben, amely hozzájárulhat az itt élők életszínvonal emeléséhez az intézkedést követő első év után. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/56 Kód: ÉA-36-GF-5-01 Sorszám: 3773 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/56 Kód: ÉA-36-SzF-4-05 Sorszám: 3562 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Felső-Tisza völgyi attraktív (vonzó) élettér kialakítása fiatalok számára. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A világgazdasági folyamatok és a társadalmi igények változása következtében a térségben számos olyan új keletű vállalkozás hozható létre, mely az említett változásokból származtatható igényeket elégítené ki. Elsősorban nagy hozzáadott értékű, fenntartható erőforrásokat felhasználó, egészséges életformát segítő termékeknek és szolgáltatásoknak lehetne a térségben nagyobb teret adni. Számos olyan fiatal él a Felső-Tisza völgyében, akik kellő munkalehetőség és önmegvalósítási feltétel megléte esetén szívesen maradna szülőföldjén és kezdene bele legalább középtávon perspektívát nyújtó vállalkozásokba. Helyzet/ adottság ▪A fiatal lakosság nem talál kedvező munkavállalási, vállalkozói feltételeket a térségben, ezért szakképzettségei, diplomái megszerzése után elköltözik, másutt hasznosítja megszerzett tudását. Probléma/ lehetőség ▪Szervezett ifjúságmegtartó programokkal, tanulmányi vetélkedőkkel, szakmai versenyekkel, ösztöndíj kiírásokkal, fiatal értelmiségieknek szóló kulturális programokkal, szakmai kiállításokkal, vállalkozást beindító szakmai tanácsadással, más térségek ez irányú sikereit bemutató tanulmányutakkal minél több fiatalt helyben kell tartani. Megoldási javaslat ▪Az elvándorlás aránya csökken, egyre több fiatal marad szülőföldjén, erősödhet a családi kohézió. A szakismeretek helyben történő alkalmazásával a térség össztermékének (GDP-jének) nagysága nőhet. A következő évtizedekre rendelkezésre állhat a szükséges humán erőforrás a térség valós fejlesztéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/56 Kód: ÉA-36-SzF-4-05 Sorszám: 3562 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/56 Kód: ÉA-36-SzF-4-06 Sorszám: 3777 Prioritás: Felső-Tisza völgye természeti, kulturális, történelmi és gazdálkodási értékeinek megóvása,... Intézkedés: Felső-Tisza völgyi attraktív (vonzó) élettér kialakítása fiatalok számára. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A világgazdasági folyamatok és a társadalmi igények változása következtében a térségben számos olyan új keletű vállalkozás hozható létre, mely az említett változásokból származtatható igényeket elégítené ki. Elsősorban nagy hozzáadott értékű, fenntartható erőforrásokat felhasználó, egészséges életformát segítő termékeknek és szolgáltatásoknak lehetne a térségben nagyobb teret adni. Számos olyan fiatal él a Felső-Tisza völgyében, akik kellő munkalehetőség és önmegvalósítási feltétel megléte esetén szívesen maradna szülőföldjén és kezdene bele legalább középtávon perspektívát nyújtó vállalkozásokba. Helyzet/ adottság ▪A fiatal lakosság nem talál kedvező munkavállalási, vállalkozói feltételeket a térségben, ezért szakképzettségei, diplomái megszerzése után elköltözik, másutt hasznosítja megszerzett tudását. Probléma/ lehetőség ▪Szervezett ifjúságmegtartó programokkal, tanulmányi vetélkedőkkel, szakmai versenyekkel, ösztöndíj kiírásokkal, fiatal értelmiségieknek szóló kulturális programokkal, szakmai kiállításokkal, vállalkozást beindító szakmai tanácsadással, más térségek ez irányú sikereit bemutató tanulmányutakkal minél több fiatalt helyben kell tartani. Megoldási javaslat ▪Az elvándorlás aránya csökken, egyre több fiatal marad szülőföldjén, erősödhet a családi kohézió. A szakismeretek helyben történő alkalmazásával a térség össztermékének Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 5000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága5000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/56 Kód: ÉA-36-SzF-4-06 Sorszám: 3777 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/56 Kód: ÉA-36-GF-A-06 Sorszám: 3297 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: A helyi vállalkozások fejlesztése a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség társadalmi-gazdasági szempontból a leghátrányosabb helyzetű térségek közé tartozik. A munkanélküliség és az inaktivitás az országos átlagot meghaladja. Az inaktivitás csökkentése, illetve a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében szükséges a foglalkoztatási bázis kiszélesítése. A jövedelemszerző lehetőségek csökkenésével párhuzamosan a térségben a mezőgazdaságon kívüli jövedelemtermelő és vállalkozási lehetőségek nemcsak a gazdálkodók, hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is szükségessé váltak. Helyzet/ adottság ▪A vidéki területet sújtó, szociális és gazdasági hátrányokat eredményező inaktivitás és munkanélküliség csökkenthető a vidék belső erőforrásain alapuló, fenntartható gazdasági fejlődés révén. ▪A halmozottan hátrányos helyzetű térségben szükséges a térség versenyképességének erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, amely lehetővé teszi új munkahelyek létrehozását. Probléma/ lehetőség ▪Ösztönözni kell a térségben jellemző mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését. A mikrovállalkozások általános fejlesztésén keresztül megvalósítható a munkahelyteremtés, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. Az intézkedés emellett hozzájárul a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás mérsékléséhez is. Megoldási javaslat ▪A térségben a projektek megindítását követő második év végére 5 új vállalkozás kialakulására és mikrovállalkozás továbbfejlesztésére számítunk, amelyektől 40 új tartós munkahely megteremtését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma150 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/56 Kód: ÉA-36-GF-A-06 Sorszám: 3297 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/56 Kód: ÉA-36-GF-A-08 Sorszám: 3786 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: A helyi vállalkozások fejlesztése a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség társadalmi-gazdasági szempontból a leghátrányosabb helyzetű térségek közé tartozik. A munkanélküliség és az inaktivitás az országos átlagot meghaladja. Az inaktivitás csökkentése, illetve a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében szükséges a foglalkoztatási bázis kiszélesítése. A jövedelemszerző lehetőségek csökkenésével párhuzamosan a térségben a mezőgazdaságon kívüli jövedelemtermelő és vállalkozási lehetőségek nemcsak a gazdálkodók, hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is szükségessé váltak. Helyzet/ adottság ▪A vidéki területet sújtó, szociális és gazdasági hátrányokat eredményező inaktivitás és munkanélküliség csökkenthető a vidék belső erőforrásain alapuló, fenntartható gazdasági fejlődés révén. ▪A halmozottan hátrányos helyzetű térségben szükséges a térség versenyképességének erősítése, a helyi gazdaság élénkítése, amely lehetővé teszi új munkahelyek létrehozását. Probléma/ lehetőség ▪Ösztönözni kell a térségben jellemző mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését. A mikrovállalkozások általános fejlesztésén keresztül megvalósítható a munkahelyteremtés, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése. Az intézkedés emellett hozzájárul a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás mérsékléséhez is. Megoldási javaslat ▪A térségben a projektek megindítását követő második év végére 2 új vállalkozás kialakulására és 5-7 mikrovállalkozás továbbfejlesztésére számítunk, amelyektől 8 új tartós munkahely megteremtését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/56 Kód: ÉA-36-GF-A-08 Sorszám: 3786 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/56 Kód: ÉA-36-GF-A-04 Sorszám: 3221 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: Vidék-gazdálkodást bemutató látogatómajorok, farmok kialakítása, szolgáltatásainak bővítése. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség beregi területein található magas természeti értékű területei, fokozottan védett természetvédelmi övezetek, valamint a térségre még jellemző környezetkímélő tájgazdálkodás alapot adhat egy olyan turisztikai attrakciófejlesztésnek, ahol a helyi termék előállítása mellett a hagyományos, állatbarát gazdálkodás bemutatható. A városi látogatók szemlélet formálásán túl a térség egykori jó hírneve az állattartás területén is újra megerősödhet. Helyzet/ adottság ▪A még működő majorok, farmok többsége kellemes természeti környezetben fekszik, azonban hiányzik a turisztikai attrakció-fejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen „fenntartható” infrastruktúra, az esztétikusságra és tájharmóniára való törekvés. Az animációs cselekvésre ösztönző képesség a jelenlegi tulajdonosoknál nem kialakult. ▪Nincsenek ezek a vállalkozások hálózatosítva, nincs számottevő marketing stratégiájuk sem a saját termékeikre, sem a helyi szolgáltatásaikra. Probléma/ lehetőség ▪A fenntarthatóság, a hagyományos gazdálkodási módok és a turisztikai igények figyelembevételével olyan fejlesztéseket támogatni a vállalkozásoknál, amelyek eredményeként létrejövő hálózat segíti a gazdálkodás eredményességét, annak bemutathatóságát. Turisztikai attrakcióra való fejlesztés alapja a magas természeti érték, a kultúrtáji adottság és a hagyományos, beregi állattartás tiszteletben tartása.A állattartás tiszteletben tartása. Megoldási javaslat ▪Az intézkedést követő 2 év elteltével létre jönnek olyan bemutató farmok, látogató majorok, ahol a helyi termék előállítása mellett turisztikai attrakció is található, animációs szolgáltatással. Az érintettek bevétele növekszik, a térség brand-jellege erősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma24 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/56 Kód: ÉA-36-GF-A-04 Sorszám: 3221 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/56 Kód: ÉA-36-GF-1-08 Sorszám: 3746 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: Vidék-gazdálkodást bemutató látogatómajorok, farmok kialakítása, szolgáltatásainak bővítése. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség beregi területein található magas természeti értékű területei, fokozottan védett természetvédelmi övezetek, valamint a térségre még jellemző környezetkímélő tájgazdálkodás alapot adhat egy olyan turisztikai attrakciófejlesztésnek, ahol a helyi termék előállítása mellett a hagyományos, állatbarát gazdálkodás bemutatható. A városi látogatók szemlélet formálásán túl a térség egykori jó hírneve az állattartás területén is újra megerősödhet. Helyzet/ adottság ▪A még működő majorok, farmok többsége kellemes természeti környezetben fekszik, azonban hiányzik a turisztikai attrakció-fejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen „fenntartható” infrastruktúra, az esztétikusságra és tájharmóniára való törekvés. Az animációs cselekvésre ösztönző képesség a jelenlegi tulajdonosoknál nem kialakult. ▪Nincsenek ezek a vállalkozások hálózatosítva, nincs számottevő marketing stratégiájuk sem a saját termékeikre, sem a helyi szolgáltatásaikra. Probléma/ lehetőség ▪Házi készítésű, természetkímélő gazdálkodásból származó élelmiszer alapanyagok feldolgozói infrastruktúrájának fejlesztése családok és mikrovállalkozók között. Nevesítve: Házi lekvárfőzők, aszalók, kenyérsütő kemencék, tejtermékkészítők, zöldségfeldolgozók, gyógynövény begyűjtők és feldolgozók fejlesztésének támogatása, helyi speciális élelmiszereket termelő civil szervezetté való szerveződéssel. Megoldási javaslat ▪Az intézkedést követő 2 év elteltével létre jönnek olyan bemutató farmok, látogató majorok, ahol a helyi termék előállítása mellett turisztikai attrakció is található, animációs szolgáltatással. Az érintettek bevétele növekszik, a térség brand-jellege erősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága5000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/56 Kód: ÉA-36-GF-1-08 Sorszám: 3746 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/56 Kód: ÉA-36-GF-1-04 Sorszám: 3218 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: Helyi termékeket feldolgozó látványüzemek kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben található számos olyan család, mikrovállalkozás, amely szívesen áldozna fejlesztésre. A hagyományőrzésre, az ökológiai gazdálkodásra alapozva helyi termék-feldolgozót üzemeltetne, egyben turisztikai attrakciót szolgáltatna. Aszalók, lekvárfőzők, mikro péküzemek, kemencék és egyéb, a vidéki életformát bemutatott eszközök, adottságok, infrastruktúrák még rendelkezésre állnak a térségben. Helyzet/ adottság ▪A térség házilag vagy mikrovállalkozás formájában előállított gasztronómiai termékei már most keresettek. Hiányzik a jól szervezett hálózatuk, minőségi és technológiai rendszerük. A tevékenység marketing kommunikációja nagyon gyenge, ugyanakkor rohamosan erősödik az ilyen jellegű szolgáltatás iránti igény. Az Európai Unióban erre a célra már külön pénzügyi forrásokat csoportosítottak át (Food and Tourizm, azaz Élelmiszer és Turizmus). Probléma/ lehetőség ▪Házi készítésű, természetkímélő gazdálkodásból származó élelmiszer alapanyagok feldolgozói infrastruktúrájának fejlesztése családok és mikrovállalkozók között. ▪Nevesítve: Házi lekvárfőzők, aszalók, kenyérsütő kemencék, tejtermékkészítők, ▪ zöldségfeldolgozók, gyógynövény begyűjtők és feldolgozók fejlesztésének ▪ támogatása Megoldási javaslat ▪A hatósági előírásoknak is megfelelő, felső-Tisza völgyi brand-et erősítő élelmiszer feldolgozói kör bővülésével egy hálózat jön létre, amely saját termékeit, szolgáltatásait nagy hatékonysággal tudja értékesíteni, miközben turisztikai attrakciót is nyújt. Az érintettek bevétele %-kal nő az intézkedést követő 2. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/56 Kód: ÉA-36-GF-1-04 Sorszám: 3218 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/56 Kód: ÉA-36-GF-1-06 Sorszám: 3738 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: Helyi termékeket feldolgozó látványüzemek kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben található számos olyan család, mikrovállalkozás, amely szívesen áldozna fejlesztésre. A hagyományőrzésre, az ökológiai gazdálkodásra alapozva helyi termék-feldolgozót üzemeltetne, egyben turisztikai attrakciót szolgáltatna. Aszalók, lekvárfőzők, mikro péküzemek, kemencék és egyéb, a vidéki életformát bemutatott eszközök, adottságok, infrastruktúrák még rendelkezésre állnak a térségben. Helyzet/ adottság ▪A térség házilag vagy mikrovállalkozás formájában előállított gasztronómiai termékei már most keresettek. Hiányzik a jól szervezett hálózatuk, minőségi és technológiai rendszerük. A tevékenység marketing kommunikációja nagyon gyenge, ugyanakkor rohamosan erősödik az ilyen jellegű szolgáltatás iránti igény. Az Európai Unióban erre a célra már külön pénzügyi forrásokat csoportosítottak át (Food and Tourizm, azaz Élelmiszer és Turizmus). Probléma/ lehetőség ▪Házi készítésű, természetkímélő gazdálkodásból származó élelmiszer alapanyagok feldolgozói infrastruktúrájának fejlesztése családok és mikrovállalkozók között. Nevesítve: Házi lekvárfőzők, aszalók, kenyérsütő kemencék, tejtermékkészítők, zöldségfeldolgozók, gyógynövény begyűjtők és feldolgozók fejlesztésének támogatása, helyi speciális élelmiszereket termelő civil szervezetté való szerveződéssel. Megoldási javaslat ▪A hatósági előírásoknak is megfelelő, felső-Tisza völgyi brand-et erősítő élelmiszer feldolgozói kör bővülésével egy hálózat jön létre, amely saját termékeit, szolgáltatásait nagy hatékonysággal tudja értékesíteni, miközben turisztikai attrakciót is nyújt. Az érintettek bevétele %-kal nő az intézkedést követő 2. évtől kezdődően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/56 Kód: ÉA-36-GF-1-06 Sorszám: 3738 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/56 Kód: ÉA-36-GF-1-10 Sorszám: 3219 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: Kézműipari tevékenységeket bemutató látványműhelyek kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség bizonyos településein (Tákos, Beregdaróc, Csaroda, Vásárosnamény, Tarpa) jelentős hagyománya van a kézműipari tevékenységeknek. Főleg ezekben a településekben élnek olyan kézműves szakemberek, akik tevékenységüket turisztikai attrakció formájában is be tudnák mutatni helyben, illetve rendezvényeken. Helyzet/ adottság ▪Ezek a fellelhető, az átlagosnál nagyobb érdeklődésre számot tartó kézműves tevékenységek nincsenek kellően hálózatba tömörítve, tevékenységüket nem tudják kellő hatékonysággal bemutatni, ugyanakkor hiányzik a hagyományos eljárásokat is figyelembe vevő technológiai fejlesztés ezekben az üzemekben. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai attrakcióvá is fejleszthető kézműipari tevékenységeket és műhelyeket hálózati rendszerbe kell építeni. Kellő fejlesztéssel mind a termelési hatékonyságot, mind a látványosságot növelni kell. Ismertségüket szervezett marketing koncepcióval kell segíteni. Megoldási javaslat ▪A térségben előállított kézműipari termékek köre és annak minősége javul. A látogatottság és a vásárlási hajlam többletbevételt eredményez az érintetteknek, mely életszínvonal-növekedést eredményezhet az intézkedéstől számított egy év múlva. ▪Magas minőségű, képzőművészeti szintű termékeik rendezvényeken, kiállításokon való megjelenése emeli a térség brand-jellegét, jól ismertségét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/56 Kód: ÉA-36-GF-1-10 Sorszám: 3219 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/56 Kód: ÉA-36-GF-1-07 Sorszám: 3743 Prioritás: Helyi termékek és szolgáltatások családi és mikrovállalkozások formájában történő előállítása Intézkedés: Kézműipari tevékenységeket bemutató látványműhelyek kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség bizonyos településein (Tákos, Beregdaróc, Csaroda, Vásárosnamény,Tarpa) jelentős hagyománya van a kézműipari tevékenységeknek. Főleg ezeken a településekben élnek olyan kézműves szakemberek, akik tevékenységüket turisztikai attrakció formájában is be tudnák mutatni helyben, illetve rendezvényeken. Helyzet/ adottság ▪Ezek a fellelhető, az átlagosnál nagyobb érdeklődésre számot tartó kézműves tevékenységek nincsenek kellően hálózatba tömörítve, tevékenységüket nem tudják kellő hatékonysággal bemutatni, ugyanakkor hiányzik a hagyományos eljárásokat is figyelembe vevő technológiai fejlesztés ezekben az üzemekben. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai attrakcióvá is fejleszthető kézműipari tevékenységeket és műhelyeket hálózati rendszerbe kell építeni. Kellő fejlesztéssel mind a termelési hatékonyságot, mind a látványosságot növelni kell. Ismertségüket szervezett marketing koncepcióval kell segíteni. Megoldási javaslat ▪A térségben előállított kézműipari termékek köre és annak minősége javul. A látogatottság és a vásárlási hajlam többletbevételt eredményez az érintetteknek, mely életszínvonal-növekedést eredményezhet az intézkedéstől számított egy év múlva. ▪Magas minőségű, képzőművészeti szintű termékeik rendezvényeken, kiállításokon való megjelenése emeli a térség brand-jellegét, jólismertségét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/56 Kód: ÉA-36-GF-1-07 Sorszám: 3743 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/56 Kód: ÉA-36-GF-A-12 Sorszám: 3284 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Magas hozzáadott értékű kézműipari tevékenységeket folytató mikrovállalkozások támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség elsősorban beregi falvaiban az elmúlt évtizedek-évszázadok során olyan kézművesipari tevékenység folyt, melynek jelentős élőmunka tartalma, megújuló erőforrás-felhasználása, magas hozzáadott értéke hozzájárult az itt élők életszínvonalának stabil szinten tartásához, alkalmanként annak országos átlag fölé emeléséhez. ▪A LEADER-elven alapuló megkülönböztethető előnyök és sajátosságok többek között ennek a jelenségnek is köszönhető a Felső-Tisza Völgyében. Különösen elismert volt a térségben a fafaragás, fafeldolgozás, a keresztszemes (házi himzés) készítés (terítők, abroszok, díszítő textíliák), kosár fonás, gyékényfonás, kender-feldolgozás, fonás- szövés. ▪A mai fogyasztói társadalom egyre jelentősebb része keresi az említett termékeket, amely termékeknek ebben a vonatkozásban nem csak funkciójuk van, hanem a természetesség, az egészséges élettér és életforma, az emberi alkotó munka fontosságának szimbólumai is. Helyzet/ adottság ▪Az értékesítési lehetőségek fokozatos szűkülése veszélyezteti a térség kézműves tevékenységének fennmaradását. A termékek jelentős része a hagyományos formában nem versenyképes nem tudnak jelentős piacot gerjeszteni. ▪A térségre jellemző, szociális és gazdasági hátrányokat eredményező inaktivitás és munkanélküliség csökkenthető a vidék belső erőforrásain alapuló, fenntartható jövedelemtermelő tevékenységek révén. Probléma/ lehetőség ▪Versenyképes kézműipari termékeket előállító vállalkozások kialakítása, illetve a meglévők fejlesztése, amely elősegíti a térségi inaktivitás csökkentését, illetve a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítését és a Felső-Tisza Völgye kézműipari tevékenységének felélesztését. Megoldási javaslat ▪A vállalkozásfejlesztés következtében 5 új munkahely létrehozására és a helyi kézműves termékek értékesítésének 15%-os növekedésére számítunk a projektek elindítását követő második év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/56 Kód: ÉA-36-GF-A-12 Sorszám: 3284 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/56 Kód: ÉA-36-GF-A-03 Sorszám: 3207 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Magas hozzáadott értékű kézműipari tevékenységeket folytató mikrovállalkozások támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség elsősorban beregi falvaiban az elmúlt évtizedek-évszázadok során olyan kézművesipari tevékenység folyt, melynek jelentős élőmunka tartalma, megújuló erőforrás-felhasználása, magas hozzáadott értéke hozzájárult az itt élők életszínvonalának stabil szinten tartásához, alkalmanként annak országos átlag fölé emeléséhez. ▪Különösen elismert volt a térségben a fafaragás, fafeldolgozás, a keresztszemes (házi hímzés) készítés (terítők, abroszok, díszítő textíliák), kosár fonás, gyékényfonás, kender-feldolgozás, fonás- szövés. ▪Bár e mesterségek művelői kihalóban vannak, megfelelő motiválással a fiatalabb generációra átörökíthetők a mesteremberek tudásanyagai, ami megteremti annak lehetőségét, hogy ezek a termékek megújult, versenyképes formában hozzájáruljanak a térség gazdasági fejlődéséhez. Helyzet/ adottság ▪Az ismeretek megkopottsága, a minőségi nyersanyagok hiánya, az értékesítési lehetőségek fokozatos szűkülése veszélyezteti a térség kézműves tevékenységének fennmaradását. ▪A jelenlegi látvány, dizájn, és marketing gyengeségei nem tudnak jelentős számú új vásárlóerőt gerjeszteni. ▪Mivel minőségi alapanyag termelésre és a humán erőforrás biztosítására, illetve az értékesítés növelésére eddig kihasználatlan lehetőségek mutatkoznak, stratégiai tervet kell készíteni a Felső-Tisza Völgye kézműipari tevékenységének felélesztésére. Probléma/ lehetőség ▪Stratégiai tervkészítéssel és marketing stratégiával segíteni kell a kézműves vállalkozások piacra jutását, versenyképességét. Külön hangsúlyt kell adni a valós igények által generált képzésnek, gyakorlati műhelyek létrehozásának és a termékek piacon történő megjelenítésének. ▪A nagy tapasztalattal rendelkező térségbeli kézműipari mesterek oktató –népszerűsítő tevékenységét támogatni kell, munkájukat a fiatalok számára érdekessé, vonzóvá kell tenni. ▪Az alapanyagok előállítására megfelelő anyaglelőhelyet, termőföldterületet kell biztosítani (nemes-fűzfa, csomoros nyárfa, kender, agyag, tölgyfa, diófa, gyékény, stb.) ▪A kézműipari tevékenységek folyamatát és eredményét egyben turisztikai attrakcióvá kell tenni. Megoldási javaslat ▪A képzések következtében 4 új kézműves vállalkozás létrejöttére, a térségi kézműves termékek ismertségének növekedésére, az alapanyagot biztosító piaci együttműködések kialakulására, illetve a marketing tevékenység együttes hatásaként a kézműves termékek értékesítésének 15 %-os növekedésére számítunk a projektek elindítását követő második év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/56 Kód: ÉA-36-GF-A-03 Sorszám: 3207 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/56 Kód: ÉA-36-GF-A-07 Sorszám: 3721 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Magas hozzáadott értékű kézműipari tevékenységeket folytató mikrovállalkozások támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség elsősorban beregi falvaiban az elmúlt évtizedek-évszázadok során olyan kézművesipari tevékenység folyt, melynek jelentős élőmunka tartalma, megújuló erőforrás-felhasználása, magas hozzáadott értéke hozzájárult az itt élők életszínvonalának stabil szinten tartásához, alkalmanként annak országos átlag fölé emeléséhez. ▪A LEADER-elven alapuló megkülönböztethető előnyök és sajátosságok többek között ennek a jelenségnek is köszönhető a Felső-Tisza Völgyében. Különösen elismert volt a térségben a fafaragás, fafeldolgozás, a keresztszemes (házi hímzés) készítés (terítők, abroszok, díszítő textíliák), kosárfonás, gyékényfonás, kender-feldolgozás, fonás- szövés. ▪A mai fogyasztói társadalom egyre jelentősebb része keresi az említett termékeket, amely termékeknek ebben a vonatkozásban nem csak funkciójuk van, hanem a természetesség, az egészséges élettér és életforma, az emberi alkotó munka fontosságának szimbólumai is. Bár e mesterségek művelői kihalóban vannak, megfelelő motiválással. Helyzet/ adottság ▪Az ismeretek megkopottsága, a minőségi nyersanyagok hiánya, az értékesítési lehetőségek fokozatos szűkülése veszélyezteti a térség kézműves tevékenységének fennmaradását. ▪A jelenlegi látvány, dizájn, és marketing gyengeségei nem tudnak jelentős számú új vásárlóerőt gerjeszteni. ▪Mivel minőségi alapanyag termelésre és a humán erőforrás biztosítására, illetve az értékesítés növelésére eddig kihasználatlan lehetőségek mutatkoznak, stratégiai tervet kell készíteni a Felső-Tisza Völgye kézműipari tevékenységének felélesztésére. Probléma/ lehetőség ▪Mikrovállalkozás-fejlesztés ebben a tevékenységi körben jelentős eredményt hozhat. Külön hangsúlyt kell adni a valós igények által generált képzésnek, gyakorlati műhelyek létrehozásának és a termékek piacon történő megjelenítésének. A nagy tapasztalattal rendelkező térségbeli kézműipari mesterek oktató –népszerűsítő tevékenységét támogatni kell, munkájukat a fiatalok számára érdekessé, vonzóvá kell tenni. Az alapanyagok előállítására megfelelő anyaglelőhelyet, termőföldterületet kell biztosítani (nemes-fűzfa, csomoros nyárfa, kender, agyag, tölgyfa, diófa, gyékény, stb.) A kézműipari tevékenységek folyamatát és eredményét egyben turisztikai attrakcióvá kell tenni. Megoldási javaslat ▪A piacképes termékeket előállító térségbeli kézművesipari tevékenység nagy esélyt adhat a hátrányos helyzetű lakosság részére is. Kellő motiváltság hatására a fiatalok körében is népszerűvé lehet tenni ezeket a tevékenységeket, akik közül a legtehetségesebbeket, legszorgalmasabbakat inkubátorház-jellegű szolgáltatással sikeres vállalkozóvá lehet tenni, így számos új munkahely és jelentős jövedelem realizálódhat a térségben. ▪A helyben előállított termékeket falumegújításra, faluszépítésre, örökségvédelmi feladatok ellátására is felhasználva jelentősen nőhet az érintett települések idegenforgalmi attrakciója. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/56 Kód: ÉA-36-GF-A-07 Sorszám: 3721 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/56 Kód: ÉA-36-GF-1-02 Sorszám: 3198 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Magas természeti értékű területeken megvalósuló mezőgazdasági termékek előállításával és f... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akciócsoport területének elsősorban beregi részén családok, mikrovállalkozások jelentős mennyiségű, magas tápértékű gyümölcsöt állítanak elő. A begyűjtés után szervezetlenül, az aktuális piaci áron értékesítik a terményt, sokszor kiszolgáltatva magukat a felvásárlók igényeinek. Számos helyen található a családi portákon egyedi gyümölcsfeldolgozó (lekvárfőző, aszaló, cefréző). Helyzet/ adottság ▪A megtermelt gyümölcs magas minőségű az említett területeken. Az előállított félkész vagy késztermék magas tápértékű, illetve további feldolgozásra kiválóan alkalmas. A helyi élőmunka – potenciál, technológiai ismeret megvan a tevékenység kiszélesítésére, az egységességet, de magas minőséget jelentő termelési eljárás fejlesztésére, a nyersen nem értékesített gyümölcsök helyben történő feldolgozására. Családi, kistermelői szinten nem éri meg a technológiai fejlesztés, szabványoknak, előírásoknak való megfelelés. Probléma/ lehetőség ▪Félkész vagy késztermék előállításának egységesítése, szabványosítása, az idevágó hagyományok lehetőség szerinti megtartásával, magas minőség és tápérték garantálásával, termelői- feldolgozói hálózat létrehozásával az érintett települések termesztőinek, feldolgozóinak körében.Helyben termesztett gyümölcsök egyeztetett, magas minőségű feldolgozása, önszerveződő civil szervezetekbe való tömörüléssel. Megoldási javaslat ▪Megfelelő mennyiségű és minőségi házilag előállított félkész és késztermék állítható elő helyi piacokon, térségbeli és országos rendezvényeken való termelői megjelenéshez, valamint értékesítési hálózatokba való becsatornázáshoz. Az érintettek ezen tevékenységen keresztül % árbevétel növekedést realizálhatnak 2010-től. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/56 Kód: ÉA-36-GF-1-02 Sorszám: 3198 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/56 Kód: ÉA-36-GF-1-01 Sorszám: 3197 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Magas természeti értékű területeken megvalósuló mezőgazdasági termékek előállításával és f... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akciócsoport területének elsősorban beregi részein magas természeti értékek találhatók, ahol nem intenzív, hanem fenntartható és organikus tájhasználat javasolt. Tudományos tényekkel alátámasztottam rendkívül magas beltartalmi értékekkel rendelkező gyümölcsfajták termeszthetők. A termesztés elaprózott, néhány közepes és nagyon sok családi vállalkozás, illetve magánszemély között. Helyzet/ adottság ▪Az elaprózottság és a nagyobb terméshozamú fajták (amelyek intenzívebb, környezetterhelő gazdálkodást igényelnek) nem teszik egyedi értékűvé a termesztést, így extrabevétel sem realizálható. Kellő mennyiségű gyümölcsöskert és gyümölcsös, őshonos fajtákkal már most rendelkezésre áll. Megfelelő tulajdonosi motiváltsággal további 300 hektár készíthető elő betelepítésére. Probléma/ lehetőség ▪Termelői hálózat létrehozása a gyümölcstermesztés megszervezésére, a meglévő tudás és tapasztalat cseréjére, fenntartható gazdálkodásra a kiemelt termesztési adatottságokkal rendelkező beregi térségben. Kimondottan őshonos gyümölcsfajták előkészítése. Egy gesztor vállalkozás, és civil hálózat közreműködésével. Megoldási javaslat ▪Kellő mennyiségű, őshonos, magas tápértékű gyümölcs termesztése, az értékesítési termékpálya hazai és európai kiszélesítésére, legalább 300 család, mikrovállalkozás és néhány közepes vállalkozás bevonásával. Érintett családoknál mellékjövedelem termelés következtében %-os életszínvonal javulás 2010-re, új telepítések esetén 2015-re. Közepes vállalkozások esetében összességében 20 új munkahely teremtés 2010-ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma70 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/56 Kód: ÉA-36-GF-1-01 Sorszám: 3197 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/56 Kód: ÉA-36-GF-A-02 Sorszám: 3201 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Zászlóshajó szerepét betöltő, eddig is sikeres integrátor vállalkozások, vagy új integráto... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben működnek kis és közepes gyümölcsfeldolgozó vállalkozások. A beszállítói hálózat bizonytalansága, az eltérő minőség, valamint az önös érdekérvényesítés következtében gyakran kényszerülnek feldolgozói kapacitás – csökkentésre, vagy térségen kívüli felvásárlásra. Helyzet/ adottság ▪Az érintett vállalkozásoknál megvan a szándék a feldolgozás mennyiségét és minőségét növelő integrátori szerepvállalásra. Ugyanakkor szerződésben rögzített feltételek alapján kialakuló és kölcsönös érdekérvényesítő együttműködés eredményeként az érintett vállalkozások motiváltak saját értékesítési hálózatukon keresztül történő piacbővítésben, továbbá az egységes csomagolás, arculat, marketing és brand ( írnév) kialakításban. Probléma/ lehetőség ▪A piaci igények ismeretében létre kell hozni az említett fejlesztési célokat megvalósító hálózatot. Környezettudatos, természetkímélő, de piacorientált gazdálkodókat, feldolgozókat kell kiképezni és motiválni, akik ökológiai/organikus helyben megtermett alapanyagaikat (szilva, alma, meggy, stb) rendszeresen bevizsgáltatva elegendő terméket biztosítanak a forgalmazók számára a tudatosan gerjesztett piaci igények kielégítésére. Fogyasztási igények ismeretében el kell készíteni a hosszú távú stratégiát a táplálék-kiegészítők és gyógyhatású készítmények piacán való megjelenéshez, melyhez garantált mennyiségű és minőségű alapanyagot kell biztosítani. A hitelesség, gyakorlati bemutathatóság, sőt turisztikai attrakció céljából ki kell alakítani néhány mintagazdaságot és mintafeldolgozó üzemet, ahol speciális gazdálkodási és feldolgozási módok alkalmazásával az alapanyagbázis jelentős része előállítható. Ezekre kidolgozott szabványok és minőségbiztosítási rendszerek hosszútávon a térséget nagyban elismerté tehetik. Megoldási javaslat ▪A térség legerősebb, legjövedelmezőbb és legjobban kommunikálhatóbb gazdasági szegmense jöhet létre, mely 5 új munkahely teremtésével, jövedelemtermeléssel az integrátor szerepét is ellátó, zászlóshajós vállalkozásokat, valamint a gyümölcstermelő szegmens valamennyi résztvevőjét segíti. Az életszínvonal növekedés 2010-től %-osra tehető. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/56 Kód: ÉA-36-GF-A-02 Sorszám: 3201 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/56 Kód: ÉA-36-GF-A-01 Sorszám: 3199 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Zászlóshajó szerepét betöltő, eddig is sikeres integrátor vállalkozások, vagy új integráto... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben kiváló genetikai adottságokkal rendelkező, őshonos gyümölcsfafajták található, amelyek fokozatosan elöregedtek, vírussal fertőződtek. ▪A piaci igények alapján szükség lenne jelentősen megnövelt gyümölcstermesztő területekre, illetve meg lévő, de felújított gazdakertekben történő rekultivációra (újraélesztésre) Helyzet/ adottság ▪Elkülönített, egyedi telepítésű kertekben, gyümölcsösökben az őshonos gyümölcsfafajtákat legtöbbször vadon kihajtott csemeték, magoncok formájában szerzik be és telepítik, melyek általában vírushordozók és átkeresztezett fajok. ▪Az idősebb generáció már nem tudja újítani, gondozni őshonos gyümölcsösét, a fiatalabb generáció, pedig nem motivált a gyümölcsösök telepítésére, karbantartására. ▪Igény lenne kb. 300 hektárnyi új vagy felújított gyümölcsösre. A szükséges csemetéket meglévő faiskola – vállalkozások integrátor szerepvállalásával lehetne biztosítani. Probléma/ lehetőség ▪Integrátorok vezetésével hálózat létrehozása a telepítésben vagy kertfelújításban érdekelt gazdálkodók, családok részvételével. Ezáltal a fafajták, térállások, karbantartási és művelési módszerek egységesíthetők, így garantálhatóbbá tehetők a terméshozamok. Megoldási javaslat ▪Faiskola, tanácsadói hálózat és folyamatos termesztési technológia felügyelet 2 új munkahelyteremtést igényel. Az egységesített, ellenőrzött telepítés és utógondozás következtében elegendő mennyiségű és minőségű gyümölcs állítható elő a piaci igények kielégítésére. Az érintettek realizálható többletbevételhez juthatnak a gyümölcsösök termőre fordulása után.2010-től realizálható életszínvonal emelkedés állhat elő, % mértékben a gyümölcsösök nagyságától és egyéb bevételektől függően. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/56 Kód: ÉA-36-GF-A-01 Sorszám: 3199 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/56 Kód: ÉA-36-GF-2-01 Sorszám: 3200 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Zászlóshajó szerepét betöltő, eddig is sikeres integrátor vállalkozások, vagy új integráto... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A beregi területeken jelentős mennyiségű őshonos, magas beltartalmi értékű gyümölcs termeszthető. Elsősorban családok és kis vállalkozások birtokában vannak a gyümölcstermő területek. A gyümölcsfelvásárlást gyakran nem helyi vagy térségben érdekelt kereskedő végzi. Helyzet/ adottság ▪A megtermelt gyümölcsöknek jelentős piaci értéke van, azonban a termelők külön – külön nincsenek elég erős alkupozícióban a felvásárlási árak megállapításánál. Probléma/ lehetőség ▪Értékesítési hálózat létrehozása az érintett feldolgozóüzemek bevonásával, a felesleges közvetítői láncszemek elhagyásával, melynek során ki kell dolgozni az érdekeltségi és minőségi elvárásokat.A cél gyümölcsfa termelésre, gyümölcs termesztésre és gyümölcsértékesítésre szerveződő civil hálózat. Megoldási javaslat ▪Garantált érdekeltség és minőség a térség gazdálkodói és feldolgozói számára. Ennek eredményeként a piaci értékesítés bővítése, termékpálya kialakítása és a marketingkommunikáció programja kidolgozható. Biztosabb jövedelem következtében az érintettek életszínvonala %-al növekedhet 2010-től, valamint legalább 2 új munkahely létesül Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200 EUR▪Önkormányzatok100% 2000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/56 Kód: ÉA-36-GF-2-01 Sorszám: 3200 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/56 Kód: ÉA-36-GF-1-03 Sorszám: 3205 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Magas természeti értékű területeken megvalósuló állattenyésztés, feldolgozás, és helyi fog... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben jelentős kiterjedésű legelők, kaszálók vannak önkormányzati, illetve osztatlan közös tulajdonban. A magas természeti értékű területeken lehetőség lenne az extenzív állattartás bővítésére, vagy újra történő beindítására. A vonatkozó természetvédelmi jogszabályok sem engedik meg az intenzív tájhasználatot. A húsfeldolgozásnak megvannak a helyi, jól bevált hagyományai, és folyamatos az igény a garantált minőségű, szavatolt forrású húskészítmények és tejtermékek iránt, azonban az előállítási módok egyediek. Helyzet/ adottság ▪Az érintett legelő –és kaszálótulajdonosok, illetve ingatlanjaik nehezen fellelhetők, azonosíthatók, maga az élő munkaerő nehezen motiválható. ▪Nincs kellő szándék az állatállomány újbóli beállítására, tenyésztésére. Az állattartás helyi, háztáji gazdálkodási infrastruktúrája legtöbb esetben még létezik (istálló, csűr, pajta, zabora stb.). Az érintettek, illetve az állattartás iránt érdeklődők számára nem világos a mai érdekeltségi rendszer, támogatási forma és piaci, turisztikai értékesítési lehetőség. Nem szabályozottak a termék-feldolgozási hagyományos eljárások, így piacra vitelük még helyi szinten is nehézkes. Hiány van a fiatal szakemberekből is, mert a hozzáértők korosztálya jelentős mértékben kiöregedett. Probléma/ lehetőség ▪Hálózat létrehozása a legelők, rétek, kaszálók elsősorban extenzív hasznosítására a magas természeti értékű területeken. Ki kell dolgozni egy olyan motivációs rendszert, mely mind az állattartás, mind az ebből fakadó termék-feldolgozás minőségét és egységesítését garantálja az őstermelők körében. Az őshonos fajtákat előtérbe helyező állattartásban és az ebből származtatható termékekben meg kell jeleníteni a térség megkülönböztethető sajátosságára épített egyediséget, hungarikum jelleget. Külön kidolgozott marketing kommunikációval a termékeket helyben, illetve nagyobb, városi piacokon és szélesebb csatornákon is értékesíteni kell úgy, hogy a teljes szektornak turisztikai attrakcióvá kell fejlődni, az organikus fenntarthatóság jegyében. Megoldási javaslat ▪Legalább 5 új munkahely jön létre, egységes de térség specifikus kiváló minőségű, diverzifikált termékskálájú készítmények az intézkedéstől számított 2 éven belül, ugyanakkor teljesülnek a horizontális elvek fenntarthatóságra és esélyegyenlőségre vonatkozó előírásai is, tekintettel a jelenleg kihasználatlan, de megújuló erőforrásnak tekinthető több ezer hektárnyi legelő és rét rekultivációjára. Egy kapcsolódó, kiegészítő projekt keretében a helyi piacon megjelenő termékeikkel az érintettek kiválthatnák a bizonytalan eredetű és silány minőségi ipari élelmiszer készítményeket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/56 Kód: ÉA-36-GF-1-03 Sorszám: 3205 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/56 Kód: ÉA-36-GF-1-05 Sorszám: 3719 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Magas természeti értékű területeken megvalósuló állattenyésztés, feldolgozás, és helyi fog... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben jelentős kiterjedésű legelők, kaszálók vannak önkormányzati, illetve osztatlan közös tulajdonban. A magas természeti értékű területeken lehetőség lenne az extenzív állattartás bővítésére, vagy újra történő beindítására. A vonatkozó természetvédelmi jogszabályok sem engedik meg az intenzív tájhasználatot. A húsfeldolgozásnak megvannak a helyi, jól bevált hagyományai, és folyamatos az igény a garantált minőségű, szavatolt forrású húskészítmények és tejtermékek iránt, azonban az előállítási módok egyediek. Helyzet/ adottság ▪Az érintett legelő –és kaszálótulajdonosok, illetve ingatlanjaik nehezen fellelhetők, azonosíthatók, maga az élő munkaerő nehezen motiválható. ▪Nincs kellő szándék az állatállomány újbóli beállítására, tenyésztésére. Az állattartás helyi, háztáji gazdálkodási infrastruktúrája legtöbb esetben még létezik (istálló, csűr, pajta, zabora stb.). Az érintettek, illetve az állattartás iránt érdeklődők számára nem világos a mai érdekeltségi rendszer, támogatási forma és piaci, turisztikai értékesítési lehetőség. Nem szabályozottak a termék-feldolgozási hagyományos eljárások, így piacra vitelük még helyi szinten is nehézkes. Hiány van a fiatal szakemberekből is, mert a hozzáértők korosztálya jelentős mértékben kiöregedett. Probléma/ lehetőség ▪Hálózat létrehozása a legelők, rétek, kaszálók elsősorban extenzív hasznosítására a magas természeti értékű területeken. Ki kell dolgozni egy olyan motivációs rendszert, mely mind az állattartás, mind az ebből fakadó termék-feldolgozás minőségét és egységesítését garantálja az őstermelők körében. Az őshonos fajtákat előtérbe helyező állattartásban és az ebből származtatható termékekben meg kell jeleníteni a térség megkülönböztethető sajátosságára épített egyediséget, hungarikum jelleget. Külön kidolgozott marketing kommunikációval a termékeket helyben, illetve nagyobb, városi piacokon és szélesebb csatornákon is értékesíteni kell úgy, hogy a teljes szektornak turisztikai attrakcióvá kell fejlődni, az organikus fenntarthatóság jegyében. Megoldási javaslat ▪Legalább 5 új munkahely jön létre, egységes de térség specifikus kiváló minőségű, diverzifikált termékskálájú készítmények az intézkedéstől számított 2 éven belül, ugyanakkor teljesülnek a horizontális elvek fenntarthatóságra és esélyegyenlőségre vonatkozó előírásai is, tekintettel a jelenleg kihasználatlan, de megújuló erőforrásnak tekinthető több ezer hektárnyi legelő és rét rekultivációjára. Egy kapcsolódó, kiegészítő projekt keretében a helyi piacon megjelenő termékeikkel az érintettek kiválthatnák a bizonytalan eredetű és silány minőségi ipari élelmiszer készítményeket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok60% 8000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/56 Kód: ÉA-36-GF-1-05 Sorszám: 3719 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/56 Kód: ÉA-36-GF-2-02 Sorszám: 3203 Prioritás: Munkahelyteremtő, brand-típusú (hírnéverősítő) vállalkozások fejlesztése a Felső-Tisza völ... Intézkedés: Erdőgazdálkodás (mint természeti-gazdasági értékalkotás és megújuló erőforrás-alapanyag... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség beregi területein jelentős erdőségek találhatók nemes fafajtákkal, melyek a korábbi évszázadokban alapanyagot szolgáltattak az egykori térségbeli mezővárosoknak, nagytelepüléseknek kézműiparuk kialakításához, fenntartásához. Jelenleg ezen erdők túlnyomó többségben, állami tulajdonban vannak. Az erdőkben keletkező faanyag, mint megújuló erőforrás elsősorban a védett erdők vegetációjának egyensúlyát biztosítják, azonban ezen túlmenően több ezer m3 úgynevezett lábon kiszáradt, minőségi faanyag van a helyi társadalom számára hasznosítatlanul. Helyzet/ adottság ▪A kiszáradt fák minősége kiváló, ugyanakkor nem szolgálják a helyi társadalom fenntarthatóságát, megújulását, kézműiparuk fejlesztését, arculatformálását. Problémát jelent feldolgozásra történő kiválasztásuk, erdőterületekről utakhoz történő kiszállításuk, magas hozzáadott értékre történő feldolgozásuk. Probléma/ lehetőség ▪Az érintett erdők állami fenntartóival való együttműködés keretében meg kell határozni a feldolgozható hányadot, nem fakitermelés, csak elhordás, közösségi célra való felhasználásra. Lovas fogatokkal meg kell oldani a farönkök utakhoz történő szállítását. Biztosítani kell az így kinyert minőségi faanyag kézműipari feldolgozását, majd a feldolgozott faanyag közösségi célú, térségi arculatformálásra történő felhasználását. Fafaragókat, famegmunkálókat kell képezni, illetve legalább két lovasfogatot (4 db ló, 2 tulajdonos) kell folyamatosan foglalkoztatni Megoldási javaslat ▪A védett erdők természeti egyensúlyának megtartása mellett a térség érintett települései megújuló erőforrásokhoz jutnak, melyeket, mint minőségi alapanyagot, magas élőmunka tartalommal feldolgozzák és csak helyi szinten közösségi célokra, illetve faluarculat formálásra felhasználják. ▪További eredmény 2 munkahely 2009-től, és jelentős természeti, megújuló érték beépítése az érintett települések infrastruktúráiba. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/56 Kód: ÉA-36-GF-2-02 Sorszám: 3203 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/56 Kód: ÉA-36-GF-A-09 Sorszám: 3208 Prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Intézkedés: Meglévő épületek falusi vendéglátóhelyekké történő átalakítása, együttműködési hálózatának... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség elsősorban beregi falvai kiváló természeti-műemléki-kulturtáji-hagyományőrző értékekkel rendelkeznek, amely egyenlőre csak csekély mértékben kiaknázott. Az aprófalvas környezetben az országos átlaghoz mérten kedvezőtlenebb foglalkoztatottsági helyzet (magasabb munkanélküliség) jellemző, illetve a falvak lakkosságának jelentős része mezőgazdaságból él. Az alternatív jövedelemszerzési lehetőség kevés. Ezért a térség fontos kitörési pontja a turisztikai potenciálja. Az említett térségben már most számos helyen foglalkoznak falusi szálláshely szolgáltatással. Helyzet/ adottság ▪A beregi térség falvaiban a szálláslehetőség kevés, ezért a turisták tartózkodási ideje rövid. A falusi szálláshelyek többségére a viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal, illetve szerény kapacitáskihasználtság jellemző, ugyanakkor a falusi turizmus népszerűsége folyamatosan növekszik. A szolgáltatások színvonala a célcsoportok igényeihez nem minden esetben igazodik. ▪A falusi magán szálláshely szolgáltatás jó lehetőséget biztosít kiegészítő jövedelemszerzésre a helyi lakosságnak és a turizmus ágazat térségi fejlesztését is jelentősen segítheti. Probléma/ lehetőség ▪A falusi szálláshely-kapacitás növelése és a meglévő szálláshelyek szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása révén. Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, továbbá piacra lépésük támogatása. Megoldási javaslat ▪A szálláshely fejlesztések következtében 8 új falusi magánszálláshely és 8 felújított szálláshely létrejöttére, illetve a falusi szálláshelyeket igénybe vevő turisták számának 5 %-os növekedésére számítunk a projektek elindítását követő második év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma70 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/56 Kód: ÉA-36-GF-A-09 Sorszám: 3208 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/56 Kód: ÉA-36-GF-A-11 Sorszám: 3724 Prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Intézkedés: Meglévő épületek falusi vendéglátóhelyekké történő átalakítása, együttműködési hálózatának... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség elsősorban beregi falvai kiváló természeti-, műemléki-, kulturtáji-, hagyományőrző értékekkel rendelkeznek, amely egyelőre csak csekély mértékben kiaknázott. Fokozott igény jelentkezik össztársadalmi szinten olyan turisztikai szolgáltatásokra, amelyek a pihenés mellett új készségek elsajátítására, spirituális élmények közösségi szinten történő átélésére, egészséges életmódra, gyógyterápiára vonatkozhatnak. Mindezt hiteles környezetben és hiteles, hozzáértő szervezésben. Az említett térségben már most számos helyen található falusi vendéglátásra alkalmas porta, azonban eltérő minőségben, nem szabványosítottan és nem hálózatban működve. A térségben sok olyan, hungarikum számba menő élelmiszer és étel állítható elő, amelyek alkalmasak a falusi vendéglátóhelyek kínálatainak színesítésére, térség specifikussá tételére. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai attrakciófejlesztésre elsősorban a beregi térség alkalmas. ▪Azonban a hálózat hiánya, az egységes arculat és marketingkommunikáció kialakulatlansága és a szolgáltatás helyi szabványának kidolgozatlansága miatt nincs meg a szervezett falusi vendéglátás alapfeltétele. Helyi termékek falusi vendéglátóhelyeken történő kínálata nem egységes, nem leszabályozott. Hiányzik a megkülönböztethető sajátosságok bemutatása és kommunikálása. Probléma/ lehetőség ▪Falusi vendéglátóhelyek térségspecifikus, de helyileg szabványosított kialakítása, erre alkalmas épületek átalakítása, illetve vendéglátóhelyek hálózatának kiépítése, marketingkommunikációjának kialakítása. Szükség van a helyi termékek térségspecifikus szabványosítására, majd ezek szisztematikus megjelenítésére a falusi vendéglátóhelyek kínálatában. ▪On-line, azaz állandóan működő és rendszeresen frissített hálózati kapcsolatrendszer kialakítása, fenntartása egymás között, illetve megyei, régiós és országos idegenforgalmi szervezetekkel alapfeltétele a sikeres programnak. ▪Folyamatos termékfejlesztés, ennek fenntarthatósága és az esélyegyenlőség figyelembevétele olyan, helyi értékekre alapozott szolgáltatás- kínálat kialakítását eredményezheti, amely erősíti a térség hungarikum jellegét és brand-jét. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ökoturisztikai termékek kifejlesztésére. Megoldási javaslat ▪Új munkahelyek kialakítása (5-15 fő), illetve a résztvevők életszínvonal-emelkedése (20-50%) az intézkedés elkezdésétől számított 2 éven belül. ▪Erősödik a térség ismertsége, értékeinek fenntartható kínálat-kereslete. Javuló imidzs, jó hírnév hatására élénkül a befektetési, betelepülési és visszatelepülési hajlam. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/56 Kód: ÉA-36-GF-A-11 Sorszám: 3724 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/56 Kód: ÉA-36-GF-4-01 Sorszám: 3209 Prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Intézkedés: Meglévő, LEADER-tervünkhöz igazodó turisztikai szolgáltatások továbbfejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben működő turisztikai szolgáltatók részéről a helyi attrakciók, a természeti és kulturális értékek bemutatása még nem megfelelő. Hiányzik a látványosságok összehangolt bemutatása és az ezekre vonatkozó egységes kínálat. A falusi magánszálláshely szolgáltatók programcsomagjai hiányosak, gyenge a kapcsolat a falusi- és agroturizmus szereplői között. Az idegenforgalom számottevő multiplikátorhatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát a térségben, következésképp elősegítheti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások szerepet kapnak a vidéki területek gazdasági átalakulásában. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életminőség javításához és a regionális gazdasági hátrányok enyhítéséhez. Helyzet/ adottság ▪A meglévő, turisztikai szolgáltatásokat nyújtó szereplők nem aknázzák ki a helyi, megkülönböztethető előnyökben és adottságokban rejlő lehetőségeket. Tevékenységük és szolgáltatások nem térségspecifikus, nem erősítik a brand-et és a sajátos, felső-Tisza völgyi arculatot. ▪A turisták fokozódó környezet- és egészségtudatosságának köszönhetően a természeti környezet és ezáltal a vidéki táj felértékelődik a szabadidő szempontjából. Főként a városi környezetből érkező vendégek részéről igény van a helyi termékek, kulturális értékek és életmód megismerésére. Probléma/ lehetőség ▪A települések vendéglátó-kapacitásának növelése a helyi idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása révén. Az agrártermelés és a helyi értékesítés összekapcsolása a falvak idegenforgalmi kínálatával, a vidéki értékek megőrzése és kiaknázása, a természeti értékek bemutatása, valamint az aktív időtöltés lehetőségeinek megteremtése. Megoldási javaslat ▪Eddig is eredményesen működő turisztikai szolgáltatók egyedi, térségspecifikus programjaikkal, hálózatrendszerükkel, helyi termék- kínálatukkal, komplexebb, versenyképesebb idegenforgalmi szolgáltatásukkal térségünkbe tudják invitálni a fizetőképes keresletet. Kihasználtságuk, bevételük növekszik, szezonalítási problémáik csökkenek %-os bevétel növekedés várható az intézkedés elkezdésétől számított 2 éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/56 Kód: ÉA-36-GF-4-01 Sorszám: 3209 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/56 Kód: ÉA-36-GF-B-01 Sorszám: 3212 Prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Intézkedés: Felső-Tisza Völgy brand jellegét (egyedülállóságát) bemutató és népszerűsítő kulturális –... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben évtizedek óta rendeznek gasztronómiai, kulturális, hagyományőrző és természetvédelmi programokat. Különösen nagy múltra tekint vissza a Beregi Ünnepi Hét rendezvény sorozat és a Beregi Jeles Napok. Az eseményeket non profit jelleggel, elsősorban önkormányzatok és civil közösségek szervezik. A vidéki életformát bemutató színvonalas programok valós tartalommal történő megtöltésére a térségnek kihasználatlan adottságai vannak. Helyzet/ adottság ▪A gasztronómiai, kulturális, hagyományőrző, a természeti és épített örökséget bemutató, valamint folklór programok magas szintű bemutatására kiemelkedő turisztikai igény mutatkozik, de nincs kellő szervezettség, egymásra építettség és szinergia az egymás után következő rendezvények között. Nem hatékony a rendezvények marketing kommunikációja. A rendezvények nem tudják kellő hatékonysággal a Felső-Tisza Völgy valódi, hungarikum jellegű arculatát bemutatni. Hiányzik a helyi termékek, emléktárgyak, kegytárgyak eredményes értékesítése a rendezvényeken. Probléma/ lehetőség ▪Az említett rendezvények átgondoltabb szervezésével, hálózatosításával, egymásra építettségével komplex turisztikai attrakció érhető el. Átgondolt marketingkommunikációval jelentősen növelhető a rendezvények fizetőképes, költeni akaró látogatóinak a száma. El kell érni, hogy a rendezvények koreográfiája, tartalma és üzenete a Felső-Tisza Völgy hungarikum jellegét erősítve hozzájáruljon a térség brand – jéhez (minősített jellegéhez.) Teret kell biztosítani a térség rendezvényein az emléktárgyak, kegytárgyak, helyi termékek, jövedelmező forgalmazásának. Megoldási javaslat ▪A jó szervezettség, komplex tartalom és a magas színvonal miatt a rendezvények látogatottsága, és ezen keresztül a bevétel növekedése valószínűsíthető. A sikeres turisztikai attrakciók eredményeként erősödik a térség ismertsége és elismertsége. A rendezvényeken forgalmazott, elsősorban helyi készítésű termékek általi bevétel növekszik. A térség jó hírneve növekszik, mely hozzájárul az elvándorlás megállításához, sőt erősíti a biztos jövedelemmel rendelkezők visszatelepedését, továbbá a befektetők, vállalkozók térség iránti érdeklődését. Összességében a rendezvények hozzájárulnak az itt lakók önbecsüléséhez, komfortérzetük növekedéséhez, életszínvonaluk javulásához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál e

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma100 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/56 Kód: ÉA-36-GF-B-01 Sorszám: 3212 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/56 Kód: ÉA-36-GF-A-10 Sorszám: 3215 Prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Intézkedés: Szatmár-Beregi lovas postakocsi-rendszer kiépítése és üzemeltetése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Szatmár-Bereg aprófalvas településszerkezetű tájegység. Szinte mindegyik település bővelkedik természeti, épített, néprajzi, turisztikai kulináris, stb. nevezetességekben. Helyzet/ adottság ▪A térségben vonatközlekedés nincs, az autóbuszjárat ritka. A falvak közötti együttműködés és információcsere nem megfelelő, nincs egységes turisztikai arculat. A turisták tájékoztatása nem kielégítő, az interneten érdeklődők információval való teljes körű, térségi szemléletű ellátása nem elegendő, a falurendezvények propagálása szűk körű és rendszerint késik. ▪A gergelyiugornyai és a tivadari strandok látogatása tömegközlekedéssel rossz. Ugyanez elmondható a beregi és a szatmári falvak turisztikai adottságainak megközelíthetőségéről is. Vannak természeti értékek (vadaspark, erdők, tavak, lápok), amik csak lóval, lovaskocsival érhetők el. ▪Jelentős az igény a csoportos kirándulásokra (osztálykirándulások, iskolai rendezvények, erdei iskola programok, európai uniós ifjúsági projektek, turistacsoportok), melyeket jelenleg pl. a vásárosnaményi Turistaszálló bérel autóbuszokkal kisbuszokkal old meg, így némely látnivalókat nem tud programba iktani. Probléma/ lehetőség ▪Értékeink bemutatásához, megközelítéséhez, propagálásához a Szatmár-Beregi Turisztikai és Lovasklub lovas kocsis személyszállító rendszer, mint turisztikai attrakció kiépítésével a halmozottan hátrányos helyzetű mikrokörzet előtt soha nem látott fejlődési lehetőséget nyit meg minden itt élő előnyére, jövedelemszerző képességének növelésére és az idelátogatók örömére, értékeink iránti érdeklődés felkeltésére. A térségi rendezvényeken, falunapokon, nemzeti ünnepeinken, iskolai rendezvényeken, lovasbemutatókon egységes arculattal és felszerelésben emelik az attrakció fényét a szatmári és beregi lovasok új színfolttal gyarapítva a palettát. A szervezet informatikai, technikai és személyi hátterének biztosításával megoldjuk a mikrokörzet és a lovas postakocsi-rendszer marketingjét, kommunikációját. A lovas postakocsi rendszerrel együttműködésben megteremtjük a lovastúra útvonalakhoz, kialakításához szükséges feltételeket, amelyek a térségen túlnyúló útvonalak részeiként is működhetnek majd. Megoldási javaslat ▪Tekintettel arra, hogy szatmár-beregi lovas postakocsi-rendszerünk a „Megújuló energiaforrások honosítása, lovastanyák fejlesztése” című projektünkkel párhuzamosan, arra ráépülve valósul meg, olyan innovatív attrakcióval, lehetőséggel, szervezettséggel, térségi összefogással és érdekeltséggel gazdagodik a térség turizmus fellendítő szándéka, hogy nem kétséges az idelátogatók, a természeti és autentikus turizmus iránt érdeklődők számának ugrásszerű növekedése. ▪Ez a térség ismertségét, az itt élők megélhetését, a falvak gazdasági és szellemi pezsgését, a lakosság életérzését, kötődését, patriotizmusát jelentősen javítja. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/56 Kód: ÉA-36-GF-A-10 Sorszám: 3215 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/56 Kód: ÉA-36-GF-4-02 Sorszám: 3210 Prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Intézkedés: Vallásturizmus és szolgáltatásainak fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A turisztikai ágazatban egyre erősödik a spirituális és vallási szolgáltatásokkal színesített turisztikai attrakciókra irányuló igény. A térségben működő történelmi egyházak (református, római katolikus, görög katolikus) jelentős közösségformálók, azonban nyitottak a társadalmi szerepvállalásra, és meglévő emberi erőforrásaik további motiválásával. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg nincs kidolgozott programja a térség történelmi egyházainak a vallásturizmus fejlesztésére, illetve hiányzik ennek marketingkommunikációs stratégiája. Probléma/ lehetőség ▪A helyi aktív közösségek további motiválásával az egyházi, vallási hagyományokra épített turisztikai attrakció-fejlesztés, amelynek célja, hogy a térségbe érkezett turistákat igényük szerint szakrális élményekkel és ismeretekkel lássák el. Ugyanakkor ezek a közösségek animációs (a résztvevőket tevékenységre, aktív részvételre ösztönző) szerepet is vállaljanak az események, rendezvények, szertartások turisztikai célú lebonyolításában. ▪Ki kell dolgozni az együttműködési hálózatot az érintettek között, meg kell határozni a szolgáltatási alapokat és el kell készíteni a szükséges marketingkommunikációt. ▪A több települést érintő, közösen megtartott, hálózatosan kialakított rendezvények jelentős mobilizáló, innovatív fejlesztési potenciált hordoznak magukban, melyek nemcsak a vallási közösségek, hanem a települések egésze életének megújulását, megelevenedését eredményezhetik. Megoldási javaslat ▪Szélesedik az a turisztikai réteg, amely célpontként (desztinációként) választja térségünket, vallási, spirituális élményeket keresve. ▪Nő a turisztikai ágazat helyi bevétele, erősödik, színesedik a Felső-Tisza Völgye brand. Sikeres turisztikai attrakciók következtében az egyházak aktív híveinek a száma emelkedhet, erősödik a közösségi összetartozás és az önbecsülés. A helyben készített turisztikai kegytárgyak értékesítéséből befolyt összeg az érintettek életszínvonalát emeli az intézkedéstől számított egy éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok70% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága46300 EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak70%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma45 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/56 Kód: ÉA-36-GF-4-02 Sorszám: 3210 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/56 Kód: ÉA-36-GF-4-03 Sorszám: 3728 Prioritás: Turisztikai attrakció fejlesztése a Felső-Tisza völgyben Intézkedés: Vallásturizmus és szolgáltatásainak fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A turisztikai ágazatban egyre erősödik a spirituális és vallási szolgáltatásokkal színesített turisztikai attrakciókra irányuló igény. A térségben működő történelmi egyházak (református, római katolikus, görög katolikus) jelentős közösségformálók, azonban nyitottak a társadalmi szerepvállalásra, és meglévő emberi erőforrásaik további motiválásával. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg nincs kidolgozott programja a térség történelmi egyházainak a vallásturizmus fejlesztésére, illetve hiányzik ennek marketingkommunikációs stratégiája. Probléma/ lehetőség ▪A helyi aktív közösségek további motiválásával az egyházi, vallási hagyományokra épített turisztikai attrakció-fejlesztés, amelynek célja, hogy a térségbe érkezett turistákat igényük szerint szakrális élményekkel és ismeretekkel lássák el. Ugyanakkor ezek a közösségek animációs (a résztvevőket tevékenységre, aktív részvételre ösztönző) szerepet is vállaljanak az események, rendezvények, szertartások turisztikai célú lebonyolításában. ▪Ki kell dolgozni az együttműködési hálózatot az érintettek között, meg kell határozni a szolgáltatási alapokat, és el kell készíteni a szükséges marketingkommunikációt. ▪A több települést érintő, közösen megtartott, hálózatosan kialakított rendezvények jelentős mobilizáló, innovatív fejlesztési potenciált hordoznak magukban, melyek nemcsak a vallási közösségek, hanem a települések egésze életének megújulását, megelevenedését eredményezhetik. Megoldási javaslat ▪Szélesedik az a turisztikai réteg, amely célpontként (desztinációként) választja térségünket, vallási, spirituális élményeket keresve. ▪Nő a turisztikai ágazat helyi bevétele, erősödik, színesedik a Felső-Tisza Völgye brand. Sikeres turisztikai attrakciók következtében az egyházak aktív híveinek a száma emelkedhet, erősödik a közösségi összetartozás és az önbecsülés. A helyben készített turisztikai kegytárgyak értékesítéséből befolyt összeg az érintettek életszínvonalát emeli az intézkedéstől számított egy éven belül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/56 Kód: ÉA-36-GF-4-03 Sorszám: 3728 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/56 Kód: ÉA-36-GF-B-03 Sorszám: 3689 Prioritás: Felső – Tisza Völgyi infokommunikációs terek és hálózatok kiépítése, modernkori vívmányok... Intézkedés: Vállalkozások érdekeltté tétele a hálózat kiépítésében, fenntartásában, hasznosításában Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Térségben élő vállalkozók nagy többsége belátta, hogy rendszerszemlélet és térségbeli vállalkozói - önkormányzati – civil hálózati rendszer nélkül sem értékesítési, sem munkaerő gazdálkodási, sem hatékony erőforrás felhasználási üzletpolitika nem valósítható meg. Jelentős igény van a vállalati – vállalkozási szféra modern, üzleti szemléletű hálózatosítására, a versenypiaci szabályzat tiszteletben tartó hatékony szinergia megvalósítására. Helyzet/ adottság ▪A térség vállalkozói sem üzleti, sem érdekérvényesítési, sem arculatformálási szempontból nem használták ki a hálózati rendszer működéséből származtatható előnyöket. Munkaerőigényük, erőforrás felhasználás-optimalizálásuk, értékesítési rendszerük fejlesztése szükségszerű, ha eredményesen akarják megvalósítani üzlet politikájukat az egyre élesedő piaci versenyben. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozói réteg tevékenységi körét, üzleti érdekeltségét, erőforrás felhasználtságát és fejlesztési igényét felmérő tanulmányt kell készíteni szektoronként. Ezek egymáshoz illesztésével tovább kell bővíteni a civil társadalom és a közszféra területére tervezett hálózati rendszert, melynek célja a vállalkozói szférában az üzleti eredményesség fokozása. A LEADER – közösség vállalkozói bázisát ilyen irányú fejlesztésekre kell ösztönözni. ▪Számukra tapasztalatszerzési lehetőségeket kell biztosítani képzésekkel, tanulmányutakkal, mintaprojektek bemutatásával. Megoldási javaslat ▪A térség vállalkozási rétege hosszú távon stabilabb termelést produkálhat, a profitképzés hatékonysága megnő. Erősödik a térségszemlélet, valamint a vállalkozási szféra által előállított termékszerkezet egyre inkább tartalmazza a Felső- Tisza Völgye értékrendszerének jellegzetességeit, a helyi, megújuló erőforrások jelentős mértékű felhasználásával. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/56 Kód: ÉA-36-GF-B-03 Sorszám: 3689 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-05 Sorszám: 3688 Prioritás: Felső – Tisza Völgyi infokommunikációs terek és hálózatok kiépítése, modernkori vívmányok... Intézkedés: Önkormányzati feladatvállalás biztosítása a hálózati rendszer teljes lefedettségéhez. Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A Felső-Tisza Völgye akciócsoport legerőteljesebb és leghatékonyabb szegmense infokommunikáció szempontjából az önkormányzati szféra. Helyzet/ adottság ▪Az egyre növekvő információforgalom és ennek magas fokú feldolgozottsági igénye növekvő terhet ró az önkormányzatokra. Személyi állományuk leterheltsége, információtechnológiai ismereteinek bizonyos hiányosságai, valamint az információtechnológiai infrastruktúra leterheltsége, részbeni elavultsága nem szavatolja az önkormányzati szféra hatékony szerepét a kohézióra, a szinergiára és a teljes társadalmi lefedettségre épített közösségfejlesztésre. ▪Igény és szándék van az önkormányzatok még hatékonyabb szerepvállalására a LEADER –program megvalósításánál. Probléma/ lehetőség ▪A felső- Tisza völgyi stratégiai terv megvalósításához szükség van, a hálózatosított önkormányzati szféra közreműködésére. A valós infokommunikációs igényeket szakértők segítségével fel kell mérni, az információáramlást és érintettek általi feldolgozását humánerőforrás fejlesztéssel és technológiai fejlesztéssel kell biztosítani az önkormányzati szektorban. Az akciócsoport munkaszervezetének kicsiben leképezett, de adott településre jellemző munkasejtjeit kell létrehozni minden egyes önkormányzatnál, amelynek további funkciója a települések lakóival való kétirányú LEADER-kommunikáció. Az önkormányzatok érintett dolgozóit folyamatos képzésben kell részesíteni, LEADER- szemléletű projektmenedzseri ismeretekkel kell ellátni. Megoldási javaslat ▪A LEADER-forrásokat hatékonyan kihasználó térség erős önkormányzati infokommunikációs támogatottsággal kijelöli a valós vidékgazdálkodás irányát, megalapozva a helyi igényekre épített további fejlesztéseket az eredményesen motivált érintettek közreműködésével. Az önkormányzatok hatékonysága a helyi és térségbeli fejlesztések irányában jelentősen javul. A fenntarthatóságra épített értékmegőrzési és érték alkotási folyamatok erősödnek, jelentős financiális és erkölcsi hasznot nyújtva az érintettek számára, a vidék lakosságmegőrző képessége számottevően megerősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-05 Sorszám: 3688 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/56 Kód: ÉA-36-GF-2-04 Sorszám: 3237 Prioritás: Felső – Tisza Völgyi infokommunikációs terek és hálózatok kiépítése, modernkori vívmányok... Intézkedés: Információs hálózati rendszer kiépítése valamennyi akciócsoportbeli település bevonásával,... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Felső-Tisza Völgye akciócsoport egyik kiemelt célja a modernkori társadalmi-gazdasági elvárásoknak való megfelelés, illetve ezek vívmányainak alkalmazása, elérhetővé tétele. ▪Ily módon megvalósulhat egy olyan egységes, megkülönböztethető sajátosságokra és előnyökre épített vidékfejlesztési program, amelynek középpontjában egy jól definiált és jól kommunikált marketingstratégia áll. A térség továbbfejlődése, saját arculatának megformálása és piaci bevezetése, elfogadtatása nagyban függ a marketingkommunikáció stratégiájától, az infokommunikációs hatékonyságától. Helyzet/ adottság ▪A térség jelenleg nem rendelkezik egy megbízható, valamennyi szférát érintő információs hálózati rendszerrel, ennek hatékonysága nem felel meg a LEADER- követelményeknek, nem használja fel a modern információtechnológiai és információ feldolgozás vívmányait. Alacsony intenzitású a kommunikációja mind belső, mind a külső környezet irányába. Probléma/ lehetőség ▪Az arculatformálással együtt folyamatosan erősíteni kell a sokoldalú, multilaterális kommunikációt, amelynek célja a valós értékek, állapotok, folyamatok megismerhetővé tétele a LEADER- stratégia megvalósítása során, a lehető legszélesebb körben. Az önkormányzatok feladata folyamatos üzemmódban (on- line-ban) tartott, állandóan frissülő és elérhető háttértár, honlap, időszaki kiadványok, médiaprogramok, hatékony public relation (ismertséget erősítő egyéb tevékenységek) elérhetőségéhez szükség van a hálózatépítés fejlesztésére a kapcsolódó HPME-k alapján.állandóan frissülő és elérhető háttértár, honlap, időszaki kiadványok, médiaprogramok, hatékony public relation (ismertséget erősítő egyéb tevékenységek) elérhetőségéhez szükség van a hálózatépítés fejlesztésére a kapcsolódó HPME-k alapján. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés eredményeként egy jól megkülönböztethető, egyértelműen azonosítható és egyre szélesebb körben ismertté váló Felső- Tisza Völgye arculat, azaz brand jön létre, a hely szellemének eredményes kommunikálásával. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/56 Kód: ÉA-36-GF-2-04 Sorszám: 3237 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/56 Kód: ÉA-36-GF-B-02 Sorszám: 3687 Prioritás: Felső – Tisza Völgyi infokommunikációs terek és hálózatok kiépítése, modernkori vívmányok... Intézkedés: Non-profit szervezetek, mint hálózati integrátorok felelős szerephez juttatása, fejlesztés... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Felső-Tisza Völgye akciócsoport által lefedett terület településszerkezete meglehetősen elaprózott. Az érintett 31 település valódi gazdasági-társadalmi súllyal rendelkező közösségé kíván szerveződni. A közös értékek és érdekek mentén való integrálódáshoz a szándék megvan az érintettek körében. Hatékony hálózati rendszerben való működéshez szükség van a civil társadalom megnyeréséhez, velük való szoros együttműködéshez. Helyzet/ adottság ▪A térségben működnek civil szervezetek, azonban valós társadalmi igények kommunikálásához és helyi civil érdekek hatékony érvényesítéséhez hiányzik hálózati rendszerben való működésük. A megfelelő civil szervezetek nem reprezentálják teljes egészében a helyi társadalmat. Probléma/ lehetőség ▪A helyi társadalom valós igényeit és érdekeit képviselő civil szervezeti rendszer kialakítása, működésük hálózattá való fejlesztése elsődleges feladat. A LEADER program sikeres megvalósítását segítő új civil szervezetek létrehozását támogatni kell. ▪Folyamatos és hatékony kapcsolatot kell biztosítása a helyi társadalom valamennyi szereplője között, elsősorban a civil szervezetek koordinálásával. ▪Hálózati rendszer működtetésével a térség fejlesztéseit a valós igényekhez kell igazítani, úgy hogy az igények megfogalmazása, infokommunikációs csatornákba terelése kiemelten a civil szervezeteken keresztül történjen. Megoldási javaslat ▪A helyi értékeket és érdekeket hatékonyan megfogalmazó civil társadalom alakul ki, a civil szervezetek integrátori szerepvállalásával. A fejlesztési igények valós megfogalmazása és ezek forrásainak célirányos felhasználása következtében a térségben élő emberek életszínvonala javul, identitásuk erősödik az intézkedést követő első év után. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 5. Prioritás - Az Észak-Alföldi Operatív Program lebonyolításának finanszírozása (techn...

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/56 Kód: ÉA-36-GF-B-02 Sorszám: 3687 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-07 Sorszám: 3693 Prioritás: Felső- Tisza Völgye fenntartható környezet- és erőforrás gazdálkodása, szemléletformálással Intézkedés: Megújuló erőforrások felhasználásának elősegítése (nap – energia, geotermikus energia, mez... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A világgazdasági folyamatokból származtatható erőforrásköltség- növekedés érzékenyen érinti a térségben élőket is. A meglévő természeti adottságok alapján szándék mutatkozik a vállalkozói és közszférában a megújuló erőforrások felhasználására. Helyzet/ adottság ▪Erre alkalmas technológiai rendszerek között ugyan széles választék mutatkozik, azonban a sajátos, felső- Tisza völgyi termék-előállítás vagy szolgáltatás igényeihez ezek illeszthetősége még nem kidolgozott. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell az olyan környezetkímélő, megújuló erőforrás- felhasználásokat, amelyek alkalmazásával, térségspecifikus, magas hozzáadott-értékű termékek és szolgáltatások állítható elő, ugyanakkor bemutatható projektként is szolgálnak. Különös hangsúlyt kell fektetni a mezőgazdasági melléktermékek, mint magújuló erőforrások felhasználására. Megoldási javaslat ▪A világgazdasági folyamatok és a környezettudatos, természetbarát technológia fejlesztésének köszönhetően a térségben mintaprojektek elindításával alapot lehet teremteni egy hosszú távú, természetkímélő gazdálkodásnak, melynek végeredménye megjelenik a tájtermékekben és szolgáltatásokban is. Ezen termékek és szolgáltatások marketingkommunikációs sikerét és eladhatóságát is segítik a megvalósított fejlesztések. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-07 Sorszám: 3693 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-08 Sorszám: 3695 Prioritás: Felső- Tisza Völgye fenntartható környezet- és erőforrás gazdálkodása, szemléletformálással Intézkedés: Megújuló erőforrások felhasználásának elősegítése (nap – energia, geotermikus energia, mez... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben van néhány példaértékű, egymást évek óta segítő beregi és szatmári lovastanya, melyek tulajdonosai nagy létszámú ifjúsági és turistacsoportok fogadására alkalmas szálláshely-szolgáltatókkal összefogni szándékoznak mindannyiunk számára fontos fejlesztési irányvonalak mentén. Helyzet/ adottság ▪A lovasturisztikai szolgáltatások fejlesztése új dimenziót jelenthet Szatmár és Bereg turisztikai palettáján. Megteremthetők a lovagoltatás, lovaskocsizás, lovasbemutatók feltételei. ▪Mozgássérült és fogyatékkal élő gyerekek és embertársaink felépülésének, regenerálódásának záloga lehet térségi összefogáson alapuló fejlesztésük, magával vonzhatja a lóhoz kötődő kismesterségek feléledését (patkózás, szíjgyártás, szekérgyártás, stb.). Közös, erőteljes marketinggel bevonhatók a hazai és a külföldi érdeklődők olyan innovatív szegmensekbe, mint rehabilitációs célú lovagoltatás, éjszakai lovaglás, lóhoz kötődő őskultúra bemutatása, lovas íjászat, lógondozás, lovas természetjárás, stb. is. ▪Hálózat kialakítással biztosítható nagy létszámú turistacsoportok a térség attrakcióira épülő programjának (a vásárosnaményi Turistaszálló által szervezett osztálykirándulások, európai uniós multilaterális ifjúsági projektek résztvevői) lovasprogrammal való bővítése. Probléma/ lehetőség ▪A térségi szerveződés lovastanyák és nagy létszámú csoportok elhelyezésére alkalmas szálláshely-szolgáltatók körében beregi és szatmári településekről az alábbiakra irányul: ▪-a lovastanyák területének rendbetételére, ▪-a lovastanyák eszközállományának (istálló, karám, állatsimogató, stb.) bővítésére, ▪-ahol nincs áramellátás, vagy igen költséges volna kiépítése, ott szélkerék üzembe állítására használati víz és/vagy horgásztó vízellátásának biztosítására, ▪-napkollektoros használati melegvíz-ellátás biztosítására ill. geotermikus energia hasznosítására (hűtés-fűtés) lovastanyákon és nagy létszámú csoportok elhelyezésére alkalmas szálláshelyeken (Turistaszálló) Megoldási javaslat ▪1.A kulturált környezetben fellelhető és jól felszerelt lovastanyák új elemekkel bővítve Szatmár-Bereg turisztikai palettáját a térségbe vonzzák majd a lovas szabadidő eltöltés iránt érdeklődő turistákat, akik a térség többi szolgáltatóját is gyarapítják itteni költésükkel, itt-tartózkodásukkal. ▪2.a térség híres lesz lovasturizmusáról. Ez újabb lehetőségeket nyit meg és új vállalkozásokat, szerveződéseket generál (lósportok, gyógylovaglás, nemzetközi rendezvények, stb.), így erősödik a térség népességmegtartó ereje és kisugárzása is. ▪3.Mintaértékű megújuló energia-hasznosítást valósítunk meg üzemeltetési költségcsökkentési célzattal, segítve ezzel térségi elterjedését és bemutathatóságát. ▪4.Újszerű projektünk generatív hatást gyakorol a térség önszerveződő képességére, erősíti a turizmusban szolgáltatók aktivitását, lehetőséget nyújt az őstermelőknek, a lakosságnak a mezőgazdaságban, feldolgozó kisiparban és a háztartásban megtermelt, előállított fölöslegek értékesítésében az i Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-08 Sorszám: 3695 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-04 Sorszám: 3697 Prioritás: Felső- Tisza Völgye fenntartható környezet- és erőforrás gazdálkodása, szemléletformálással Intézkedés: Környezettudatos szemléletformálás és propaganda a gyerekek és a fiatalok körében. Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A Felső-Tisza Völgyében régóta megoldatlan problémát jelent a szennyvíztisztítás. Részben megoldottnak tekinthető a térség központjában, Vásárosnaményban, míg több településen próbálkozások történnek kisebb- nagyobb eredménnyel. Helyzet/ adottság ▪A szennyvíztisztítás nagyobb arányú elterjedésének jogszabályi és anyagi okai vannak. Mivel a térség jelentős része védett természeti területen vagy sérülékeny vízbázison van, nagyon sok feltételnek kell megfelelni. Probléma/ lehetőség ▪A természet közeli szennyvíztisztítás egyre inkább teret hódít. A tisztítási folyamatot különböző élő növényzet („élőgépek”) és technológiai elemek sorrendbe állítása adja. ▪Mindezek ökopark jellegűen megtervezve és megépítve, ahol a természet és az üzemi tevékenység teljes összhangba kerül, példát adva a fiatalok (és felnőttek) részére a környezetünk megóvására egy olyan helyzetben, amikor más körülmények között, más technológiával ez a tevékenység nem minden esetben nevezhető környezetbarát megoldásnak. Megoldási javaslat ▪Egy minta projekten keresztül modellezhető a szennyvíztisztítás olyan formája, amely a fenntartható fejlődést szolgálja. Ugyanakkor iránymutatást ad a fiataloknak és idősöknek egyaránt, hogy jól tudják használni az előző generációtól átvett természeti örökséget. A mintaprojekt eredményeit felhasználva lehetőség lesz újabb ökopark - szennyvíztisztitók létrehozása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÉMOP - 5. prioritás - Térségi közlekedés fejlesztése

186 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret80000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-04 Sorszám: 3697 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Lövőpetri, Nyírlövő ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/56 Kód: ÉA-36-GF-A-05 Sorszám: 3280 Prioritás: Tudományos célú ökológiai mintagazdaságok létrehozása, fenntartása, kiemelten magas hozzáa... Intézkedés: Minta gazdálkodási módok és gazdaságok kialakítása, beüzemelése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A beregi térség speciális, magas tápértékű termékei egyre szélesebb körben válnak ismertté, ugyanakkor a helyi termelők és feldolgozók egyre jelentősebb része hajlandóságot mutat ökológiai, illetve organikus gazdálkodási forma megvalósítására, minta gazdaságok, bemutatókertek létrehozására. Helyzet/ adottság ▪Az érintett termelők, gazdálkodók magatartásából még jelentős mértékben hiányzik a környezettudatosság, a természeti értékek megőrzésére való hajlam, a fenntartható és organikus gondolkodási ismeretek megléte. Különösen nagy probléma, hogy a helyiek még nem ismerték fel a felsorolt elvek szerinti gondolkodásból származó termékek rohamosan bővülő piaci térhódítását. Nincs meg a rendszeres, jól dokumentálható és kommunikálható termékbevizsgálások módszere. Nincs elegendő és biztos alap a garantáltan ökológiai, illetve organikus alapanyag-előállításra, így nem lehet a jelenlegi viszonyok között egy erőteljes marketing és értékesítési stratégiát megvalósítani az ökológiai/organikus táplálék-kiegészítő termékek, illetve gyógyhatású készítmények széles hazai és külföldi forgalmazására. ▪Nincs meg a hálózat azon gazdálkodók, feldolgozók, forgalmazók és a tudományos bázis között, akik egyébként elszántak és elkötelezettek lennének az ilyen irányú fejlesztések iránt. Probléma/ lehetőség ▪A piaci igények ismeretében létre kell hozni az említett fejlesztési célokat megvalósító hálózatot. Környezettudatos, természetkímélő, de piacorientált gazdálkodókat, feldolgozókat kell kiképezni és motiválni, akik ökológiai/organikus helyben megtermett alapanyagaikat (szilva, alma, meggy, stb) rendszeresen bevizsgáltatva elegendő terméket biztosítanak a forgalmazók számára a tudatosan gerjesztett piaci igények kielégítésére. Fogyasztási igények ismeretében el kell készíteni a hosszú távú stratégiát a táplálék-kiegészítők és gyógyhatású készítmények piacán való megjelenéshez, melyhez garantált mennyiségű és minőségű alapanyagot kell biztosítani. A hitelesség, gyakorlati bemutathatóság, sőt turisztikai attrakció céljából ki kell alakítani néhány mintagazdaságot és mintafeldolgozó üzemet, ahol speciális gazdálkodási és feldolgozási módok alkalmazásával az alapanyagbázis jelentős része előállítható. Ezekre kidolgozott szabványok és minőségbiztosítási rendszerek hosszútávon a térséget nagyban elismerté tehetik. Megoldási javaslat ▪A program hosszú távú megvalósulása során új munkahely jöhet létre. Az extra bevételek következtében jelentősen javul az érintettek életszínvonala az intézkedést követő harmadik évtől kezdődően. ▪A jó hírnév erősödése következtében élénkül a befektetési és fejlesztési hajlam, tovább nő a vissza-, vagy betelepülők száma. A hungarikum-jelleg erősíti a térség kulturális-turisztikai vonzerejét is. A szinergikus hatás tudatos kihasználása jövetkeztében a térség egyedülálló fejlődési pályára állhat, amelyhez más ágazati, hazai vagy uniós forrásokat is igénybe kell venni, illetve 2013 után elő kell készülni a LEADER újabb kiírásaira is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok50% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek50% ▪Egyházak50%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/56 Kód: ÉA-36-GF-A-05 Sorszám: 3280 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

189 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/56 Kód: ÉA-36-GF-2-06 Sorszám: 3277 Prioritás: Tudományos célú ökológiai mintagazdaságok létrehozása, fenntartása, kiemelten magas hozzáa... Intézkedés: Infrastrukturális bázis kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A beregi térség bizonyos termékei rendkívül magas beltartalommal rendelkeznek, amelyek élettani, gyógyászati hatását tudományos vizsgálatok igazolják. Évről- évre fokozatosan erősödő piaci igény jelentkezik az ökológiai gazdálkodásból származó szermaradvány nélküli és méregmentes alapanyagokból készült élelmiszerek, táplálék kiegészítők és gyógyhatású készítmények iránt. Helyzet/ adottság ▪A tudományos tények és az elmúlt évtizedek kedvező fogyasztói visszajelzéseinek ellenére nem alakult ki az a szervezett, jól kommunikálható folyamat a termék előállítók és a vizsgálati laboratóriumok között, amelyek nagy hatékonysággal járulnának hozzá a magas fokú, de kíméletes feldolgozáshoz, egyre szélesedő termékkört, illetve feldolgozási módot érintve. Hiányzik továbbá az eredmények hatékony kommunikálása is. Probléma/ lehetőség ▪Kutatók, táplálkozástudományi szakértők és marketinges szakemberek bevonásával ki kell dolgozni a termék-bevizsgálási módszerek tematikáját, meg kell nevezni az infrastrukturális és logisztikai igényeket. Biztosítani kell az érintett tudományos intézetek szabadkapacitásának rendelkezésre állását. Ki kell dolgozni az említett termékkivonatok táplálék kiegészítővé, gyógyhatású készítménnyé való feldolgozásának módszerét és piaci értékesítési stratégiáját. A közösség felhasználja és minden lehetséges eszközzel hasznosítja a termékeire vonatkozó tudományos eredményeket. A minőség garantálása után lépéseket tesz a védjegy kialakítására. Megoldási javaslat ▪A helyi speciális termékek magas beltartalmi értékének tudományos tényekre alapozott hatékony kommunikációja következtében növekszik a piaci kereslet, új értékesítési távlatok nyílnak meg a helyi termékek iránt. ▪ A táplálék kiegészítők és gyógyhatású készítmények piacon való megjelenésének lehetősége tovább növeli az esélyt a térség gazdasági felemelkedése számára. A rendszeres tudományos elemzések és az eredményes marketing kommunkáció hozzájárul a térség hungarikum – jellegének megerősítéséhez. Hosszú távon jelentős árbevétel növekedés és érezhető életszínvonal javulás prognosztizálható új munkahelyek létrejöttével. Konkrét eredmények az intézkedést követő második év végétől várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10075 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/56 Kód: ÉA-36-GF-2-06 Sorszám: 3277 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

191 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/56 Kód: ÉA-36-GF-6-01 Sorszám: 3235 Prioritás: Felső – Tisza völgye és a határon átnyúló történelmi Bereg kapcsolatrendszerének kialakítá... Intézkedés: Szatmári és a kisvárdai térség LEADER-akciócsoportjaival való együttműködés kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség számos megkülönböztethető előnyökkel és adottságokkal rendelkezik. Ugyanakkor más térségekkel való intenzív, szinergikus kapcsolatrendszer tovább erősítheti az érintettek gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységét, kölcsönösen színesítheti turisztikai attrakcióját és elősegítheti az üzleti kapcsolatok kialakítását. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg nincs a Felső-Tisza Völgynek más térségekbe irányuló jelentős kapcsolatrenszere, nincs előkészítve a szinergián alapuló együttműködési stratégiai program. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő értékek, a gazdasági, társadalmi, kulturális stratégiai tervek figyelembe vételével munkakapcsolatokat kell kialakítani olyan térségekkel, LEADER- akciócsoportokkal, melyekkel együttműködve a szinergia hatás következtében a Felső-Tisza Völgye stratégiai fejlesztési programja sikeresebben valósítható meg. Külön hangsúlyt kell fektetni azokra a környékbeli térségekre, amelyeknek földrajzi helyzete, gazdálkodási kultúrája, hagyományainak megléte jelentős, így kedvező befolyást gyakorolhat a fenntartható vidék gazdálkodásunk kialakítására. Megoldási javaslat ▪Más térségekkel együttműködve a szinergia hatás következtében a Felső-Tisza Völgye fejlődése kiegyensúlyozottabb lesz. A kölcsönös tapasztalatszerzés, a fenntartható, megújuló erőforrások minden érintett fél számára előnyös cseréje a térség lakosságának életszínvonalát emelheti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

192 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/56 Kód: ÉA-36-GF-6-01 Sorszám: 3235 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/56 Kód: ÉA-36-GF-6-03 Sorszám: 3784 Prioritás: Felső – Tisza völgye és a határon átnyúló történelmi Bereg kapcsolatrendszerének kialakítá... Intézkedés: Szatmári és a kisvárdai térség LEADER-akciócsoportjaival való együttműködés kialakítása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség számos megkülönböztethető előnyökkel és adottságokkal rendelkezik. Ugyanakkor más térségekkel való intenzív, szinergikus kapcsolatrendszer tovább erősítheti az érintettek gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységét, kölcsönösen színesítheti turisztikai attrakcióját és elősegítheti az üzleti kapcsolatok kialakítását. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg nincs a Felső-Tisza Völgynek más térségekbe irányuló jelentős kapcsolatrendszere, nincs előkészítve a szinergián alapuló együttműködési stratégiai program. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő értékek, a gazdasági, társadalmi, kulturális stratégiai tervek figyelembe vételével munkakapcsolatokat kell kialakítani olyan térségekkel, LEADER- akciócsoportokkal, melyekkel együttműködve a szinergia hatás következtében a Felső-Tisza Völgye stratégiai fejlesztési programja sikeresebben valósítható meg. Külön hangsúlyt kell fektetni azokra a környékbeli térségekre, amelyeknek földrajzi helyzete, gazdálkodási kultúrája, hagyományainak megléte jelentős, így kedvező befolyást gyakorolhat a fenntartható vidék gazdálkodásunk kialakítására. Megoldási javaslat ▪Más térségekkel együttműködve a szinergia hatás következtében a Felső-Tisza Völgye fejlődése kiegyensúlyozottabb lesz. A kölcsönös tapasztalatszerzés, a fenntartható, megújuló erőforrások minden érintett fél számára előnyös cseréje a térség lakosságának életszínvonalát emelheti. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10700 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 48/56 Kód: ÉA-36-GF-6-03 Sorszám: 3784 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nyírlövő, Pap ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

195 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-06 Sorszám: 3601 Prioritás: Felső – Tisza völgye és a határon átnyúló történelmi Bereg kapcsolatrendszerének kialakítá... Intézkedés: M3-as autópálya várható gazdaságélénkítő hatásainak kihasználása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatrendszere erősödik a megye, a régió és Budapest irányában az autópálya folyamatos közeledésével. Számos eddigi kiaknázatlan lehetőség kínálkozik a közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődésével. Helyzet/ adottság ▪A térségben nincs kidolgozott és jól kommunikálható tanulmány az autópálya helyi lakosságot érintő előnyeiről, hátrányairól. A térség vállalkozói rétege nincs felkészítve az előálló gazdasági környezet- változásból fakadó előnyök kihasználására. Probléma/ lehetőség ▪Széles társadalmi kommunikációt kell folytatni az autópálya gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai hatásáról. Más hazai és külföldi projektek bemutatása által fel kell készíteni az érintett önkormányzatokat, vállalkozókat az autópálya infrastruktúra-fejlesztéséből fakadó előnyeinek kihasználására. Speciális oktatási-információs projekteken keresztül fel kell készíteni a helyi társadalmat a keletkező előnyök lehető leghatékonyabb kihasználására. Megoldási javaslat ▪Az autópálya építésével párhuzamosan a helyi társadalom és a helyi vállalkozói réteg kedvező arányba részesül az autópálya építésből eredeztethető fejlesztési lehetőségekből, valamint hatékonyabban tudja elkerülni vagy csökkenteni ezek kedvezőtlen hatásait. Hosszú távon nő a vállalkozói hajlam, a térség bevétele növekszik, új munkahelyek jönnek létre. Élénkül a társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolat a térségen kívüli területekkel is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

196 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/56 Kód: ÉA-36-SzF-B-06 Sorszám: 3601 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jéke, Kisvarsány, Lónya, Lövőpetri, Márokpapi, Mátyus, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Pap, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Vámosatya, Vásárosnamény ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

197 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/56 Kód: ÉA-36-GF-6-02 Sorszám: 3606 Prioritás: Felső – Tisza völgye és a határon átnyúló történelmi Bereg kapcsolatrendszerének kialakítá... Intézkedés: Kulturális-társadalmi-gazdasági együttműködés szélesítése a történelmi Bereg megye ukrajna... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az egykori történelmi Bereg megye az 1700-as évektől az 1900-as évek elejéig jelentős gazdasági szerepet játszott a régió életében. Természeti értékekben, megújuló erőforrásokban, sajátos hagyományokban gazdag, egységes vidék eredményesen alkalmazkodhat a mai modern társadalom és gazdaság igényeihez, valamint kihívásaihoz, amennyiben a magyar-ukrán határon átnyúló kapcsolatrendszerét kiszélesíti, megalapozza és valóban működőképessé teszi. Helyzet/ adottság ▪A XX. század határrevíziói derékba törték az egységes Bereg fejlődését, korábban központi szereppel bíró mezővárosok, nagytelepülések (Beregszász, Mezővári,Tarpa,Csaroda) rendkívül hátrányos helyzetbe kerültek, amelyek negatív következményei az elmúlt évtizedben felerősödtek. A határ mindkét oldalán igény lenne a kapcsolatrendszer szélesítésére, majd ennek hatékony kihasználására. Jelenleg az uniós külső határ kialakítása miatt az elmúlt években elkezdett kapcsolatépítés intenzitása is lelassult. Probléma/ lehetőség ▪Fel kell mérni a határon túli beregi települések LEADER-szempontú értékeit. Ezeket illeszteni kell a szinergia elve alapján a Felső-Tisza Völgy programjához. Szakemberek, diplomáciai testületek bevonásával ki kell dolgozni a két térség határmenti együttműködési stratégiáját. Ezzel párhuzamosan a meglévő kapcsolatrendszer felkarolásával erősíteni kell a gazdasági, társadalmi, kulturális együttműködést. Valós programok, közös befektetések, tükörprojektekre benyújtott pályázatokkal alapot kell teremteni a hosszú távú hatékony együttműködésre. Megoldási javaslat ▪Szakértőkkel, diplomáciai testületekkel támogatott együttműködési programok hatására élénkül a kétoldali befektetési hajlam. Turisztikai attrakciók kölcsönös figyelembe vételével ▪jelentősebb bevételt biztosító idegenforgalmi fejlesztések érhetők el. A társadalmi, kulturális kapcsolatok hatásos szélesítésével a határ két oldalán élők identitása, önbecsülése erősíthető, családi, baráti kapcsolatok újra kiteljesedhetnek. A felsorolt eredmények szignifikánsan (egyértelműsítve) az intézkedést követő második évtől várhatók. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

198 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret100