Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika."— Előadás másolata:

1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika Doktori Iskola vezetője Az informatikai doktori képzés helyzete

2 2 Főbb pontok Rövid történelem A VIK dokori iskola adatai Fokozatszerzési id ő Sikeresség Állami és nem állami ösztödíjasok aránya Témavezt ő i sikeresség Problémafelvetések Doktori iskolák összehasonlító analízise Konklúziók Javaslatok

3 3 Történelem 1993 – doktori programok indulása 2001 – doktori iskolák megalapítása 2007 – MAB törvényességi felülvizsgálat 2009 – Újra-akkreditálás 2009 – A „pangás éve” (ötéves hallgatók kifutottak, a mintanterv szerint még nem végeztek MSc-s hallgatók)

4 4 Rövid helyzetkép Külső hatások: Az informatikai ipart is érintő válság (csökkenő összegek R&D tevékenységre) A cégek nagy része „jól képzett rendszergazda szintű tudást akar” (VISZ) Egyetemi hatások: Csökken az oktatói létszám A PhD hallgatók nélkülözhetetlenné váltak az oktatásban és a projekt jellegű munkákban Oktatási hatások „felgyűrűzése” A 7 féléves BSc felborít mindent A középiskolai alapozás egyre gyengül (az egyetemi bejutáshoz nem kötelező az emelt szintű érettségi) Csökkenő („alultrenírozott”) absztrakciós képességek

5 5 Alapkérdés Hogyan sikerül megvalósítani a doktori képzés céljait ? nemzetközi színvonalú tudományos értékű és eredményességű képzés megvalósítása az informatika területén; az informatikához kapcsolódó diszciplináris tudományok összekapcsolása a gyakorlati információs technológiákkal amely új, „értéknövelt” informatikai rendszerek és szolgáltatások létrehozásához vezet; a terület hazai oktatói és kutatói utánpótlásának biztosítása. Oktatás Külvilág Egyetem

6 6 Adatok és kihívások a saját doktori iskolában 1994-től, alapító: Selényi Endre 13 törzstag 97 témavezető Átlagosan 80 jelentkező évente Kb. 25 fő Állami Ösztöndíj keret 75 (100-ból) kari felvételi ponthatár, az első 25 kap Állami Öszöndíjat.

7 7 PhD fokozatszerzések PhD

8 8 Állami ösztöndíjasok aránya

9 9 Fokozatszerzési idő Átlag: 5.7 év

10 10 Törzstagok életkori eloszlása Átlagéletkor 56.4 év

11 11 Konklúziók Az állami ösztöndíjasokra vetítve a kihozatal appr. 72 % Az összpopulációra vetítve appr. 38% (de a nem állami ösztöndjas hallgatókat „mi tartjuk el”) Az átlagos fokozatszerzési idő a 3 év felett van (5.7 év) Témavezetők kora miatt nem fenyeget a 7 alá csökkenés

12 12 Értelmezés, okok és hatások Az egyetemek finanszírozásában egyre nagyobb súlyozással vannak jelen a K+F tevékenységből származó projektpénzek (BME-n 46%, VIK—en 64 %) Ezek a lehetőségek más területhez képest hatványozottan vannak jelen az informatikában Nagy a motiváció, hogy a PhD tanulmány a kutatás helyett projektrészvétellé alakuljon A jól bevált hallgatókat PhD közben elszívja az ipari partner

13 13 EU-s támogatások eloszlása

14 14 Részvétel az IST projektekben

15 15 Ipari háttér „A cégek többsége jól képzett, rendszer- gazda szintű ismereteket igényel” (VISZ) Az ipari külvilág számára nem világos az MSc és a PhD fokozatok hozzáadott értéke A hallgatók nagy része a BSc után elhagyja az egyetemet, viszonylag jól fizető állásokat kapva Az ipari kezdőfizetés az egyetemi tanáréhoz közelít.

16 16 A témavezetés hatása Motiváltak-e a témavezetők ? Csak oktatási terhek enyhítésére használják-e PhD hallgatókat ? Projekt humán erőforrássá alakulnak-e a PhD hallgatók ? Mennyiben van a kiírt témának tudományos, tézisértékű eredményekkel kecsegtető ereje ?

17 17 BME-VIK felmérés Miért jelentkezett doktorandusznak?

18 18 Témavezetői háttér Témája mennyire alkalmas doktorihoz? Kapcsolódik tanszéki kutatáshoz? Milyen a konzulens tudományos aktivitása? Öt év alatt határozott romlás!

19 19 5 év alatt javulás !

20 20

21 21 Témavezetői eredményesség – egy lehetséges metrika A doktori képzés a fokozatszerzés szempontjából eredménytelennek tekinthető, ha a hallgató a felvételtől számított 4 éven belül nem szerzi meg az abszolutóriumot, vagy az abszolutórium megszerzését követő 2 éven belül nem indít fokozatszerzési eljárást, vagy az abszolutórium megszerzését követő 4 éven belül nem szerez fokozatot. A képzés a fokozatszerzés szempontjából eredményes, ha a hallgató 8 éven belül PhD fokozatot szerez. Folyamatban lévők azok a 8 éven belüli esetek tekinthetők, amelyek nem kerülnek az eredménytelen kategóriába, de még nem történt fokozatszerzés sem.”

22 22 Törzstagok eredményessége (BME VIK)

23 23 Témavezetők eredményessége A témavezetés hatékonyságán javítani kell !

24 24 Megteremtettük-e saját utánpótlásunkat ? Igen, de jelzésértékű az ipari karrier relatíve alacsony aránya !

25 25 Összehasonlítás más doktori iskolákkal (1999)

26 26 A doktori iskolák 2009-ben IntézményDoktori iskolaDoktori iskola vezetője Törzs-TémavezetőkTéma- tagokkiírás BME Informatika Levendovszky János tól ELTE Informatika Demetrovics János tól DE Informatika Pethő Attila alp tól ME Informatika Tóth Tibor alpr tól PE Informatika Friedler Ferenc tól PPKE Interdiszciplináris Roska Tamás alpr. a 3-ből SZE Multidiszciplináris Keviczky László alpr. a 3-ból SZTE Mat. és számtud. Hatvani László alpr. a 3-ból BCE Gazdaságinformatikai Cser László akkreditálás alatt Össz:

27 27 Eredményesség között IntézményFelvettek éventeAbszolutórium évente Fokozatszerzés 6év/1év BME40 – 5025 – 309/11 ELTE25 – 3015 – 207/6 ME6 – 105 – 79/1 PE10 – 158 – 124/8 PPKE10 – 156 – 1010/5 SZTE14 – 1813 – 175/0 Összesen105 – /31

28 28 Publikációs minimum követelmények IskolaPublikációs minimum követelmények „Pontszám” BME 4 publikláció, ebből 12 2 SCI vagy Scopus figyelt cikk ELTE 2 rangos, lektorált, referált cikk (vagy konferencia-cikk) nincs DE 1 SCI cikk kb. 15 ME 4 publikáció, ebből kb lektorált idegen nyelvű PE 2 rangos idegen nyelvű cikk nincs PPKE 2 SCI cikk nincs SZTE 1 egyszerzős vagy 2 kétszerzős lektorált idegen nyelvű cikk kb. 15

29 29 Változások között 6 doktori program -> 8+1 doktori iskola > felvett évente > fokozat évente

30 Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon Fokozatszerzési életkor - kandidátusi fokozat

31 Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon Életkor a matematikai tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor Átlag: 35.2 év

32 Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon Életkor a mûszaki tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor Átlag: 40.6 év

33 33 Fokozatszerzési idők PhD átlag 28.7 év Mat. tud kandidátusa 35.2 év Műsz. tud. Kandidátus 40.6 év Appr 10 évvel korábban szereznek PhD fokozatot

34 34 Törzstagok kor szerinti eloszlása

35 35 Törzstagok kor szerinti eloszlása

36 36 Törzstagi minősítések Doktori IskolaNem MTA Dr/Törzstag % BME VIK0/130 % SZTE0/70 % Pannon0/90 % DE1/911,1% PPKE4/1625% ELTE9/1947,3% SZTE8/1457,1% Corvinus6/1060 % Miskolc8/1080%

37 37 Közös veszélyek A kétciklusú képzésben fogyatkozó számú MSc diákok kiürülő doktori iskolákat eredményeznek Ezel az egyetem oktatási és K+F potenciálja csökkenhet A 7 féléves BSc miatt az MSc képzésből egyenes és keresztfélévben kilépő hallgatói populációhoz nem illeszkedik az évenkénti felvételi A témavezetők nem kellően motiváltak a fokozatszerzésben A hallgatók fokozatszerzése jelentősen meghaladja az Állami Ösztöndíj 3 évét

38 38 Javaslatok Belső „doktorjelölti ösztöndíj” bevezetése a hallgatók ittartására az Állami Ösztöndíj meghosszabítása gyanánt (a BME-n a harmadik év végén a doktori cselekményüket megindító hallgatók havi 110 eFt) A témavezetés sikeressége legyen publikus és legyen magas súlyozású oktatási terhelésként elismerve Azon témavezető, aki tartósan (3 éve) sikertelen az adott metrika szerint, ideiglenesen ne írhasson ki új témákat Nagyobb számban alapítani ipari ösztöndíjat, ami kellő tudományos kontrol mellett céges témákat is engedélyez

39 39 Javaslatok (folyt.) Meg kell fontolni a félévenkénti felvételt a doktori iskolákba (lehet-e az Állami Ösztöndíjat félévre tartalékolni, hogyan lehet fair eljárást biztosítani) ? Az MSc-s hallgatók csökkenése mellett meg kell fontolni, hogy lehet-e más (pl. magyar gyűrűből, vagy külföldi) hallgatókat nagyobb létszámban becsatolni a képzésbe (pl. ipari ösztöndíjakkal, amikre multinacionális cégek hajlandóságot mutatnak).

40 40 Végszó Változások nélkül veszélyben a doktori képzés ! Változások nélkül veszélyben az egyetemi és tudományos utánpótlásunk !

41 41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések