Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a rendelkezésre álló források mérőszámai Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a rendelkezésre álló források mérőszámai Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi."— Előadás másolata:

1 Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a rendelkezésre álló források mérőszámai Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

2 Kérdések és kifejtendő állítások Jó-e a GDP - mint az aggregált jólét mutatója? – NEM; ki kell egészíteni a nemzeti számlák rendszerén (NSZR) kívüli mutatókkal Jó-e a GDP - mint a makrogazdasági teljesítmény összevont mutatója? – IGEN (fenntartásokkal és kiegészítésekkel  makrogazdasági stabilitás és közgazdasági fenntarthatóság) Kellően árnyalt képet ad-e a GDP a makrogazdasági teljesítményről, jövedelemről, nemzetgazdasági forrásokról? – NEM Fel kell-e találni a NSZR-en kívüli új mutatókat a GDP-n alapuló makrogazdasági kép árnyalásához? – NEM: a kiegészítő mutatók rendelkezésre állnak, illetve előállíthatók a NSZR-en belüli adatokból Ha a kiegészítő mutatók nem állnak készen rendelkezésre, az elemzőnek érdemes- e fáradságot fordítania a kiszámításukra? – IGEN (Ha nem számolja ki, nem tudhatja meg, hogy érdemes volt-e kiszámolni; de ha kb. a GDP-hez jut vissza, akkor is megéri az utat végigjárni) Ha mindent kiszámított, tudja-e milyen állapotban van a gazdaság? – NEM: a „puha” indikátorokat (pl. befektetési környezeti, bizalmi indexeket) is vizsgálnia kell

3 Fő témák A Stiglitz-bizottság jelentéséről (jó-e a GDP?) Miért kellenek a NSZR-en kívüli mutatók a jólét (környezet, fenntarthatóság) méréséhez - röviden Mit mutatnak az NSZR-en belüli, a GDP-t kiegészítő mutatók a makrogazdasági teljesítményről (jövedelemről, forrásokról, egyensúlyról) – részletesebben – A kiegészítő mutatók tartalma – Magyarországra vonatkozó időbeni összehasonlítások – Nemzetközi összehasonlítások Mit jelezhetnek a NSZR-en kívüli mutatók a bizalomról és a gazdasági tevékenységek alapját jelentő intézményekről? – röviden Néhány tanulság

4 Kiindulópont: szemelvények a Stiglitz-bizottság évi jelentéséből */ „Az a mód, ahogyan a statisztikai adatokat bemutatják vagy használják, torz képet adhat a gazdasági jelenségek irányzatairól.” „…nagy hangsúlyt kap a GDP, holott a nettó nemzeti összterméknek (ami számításba veszi [=nem tartalmazza] az értékcsökkenés hatását) sokkal lényegesebbnek kellene lennie.” „Nem arról van szó, hogy a GDP mint olyan rossz, csak rosszul használják.” „A GDP főként a piaci termelést méri, és mint ilyen, valóban hasznos. Gyakran azonban úgy kezelik, mintha a gazdasági jólét mérőeszköze lenne.” „Az anyagi helyzettel sokkal közelebbi kapcsolatban áll a nettó nemzeti jövedelem.” „A termelés akkor is nőhet, amikor a jövedelem csökken, és megfordítva” */ Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress

5 Miért kellenek a NSZR-en („GDP-n”) kívüli mutatók a jólét (környezet stb.) méréséhez? Mert a NSZR nem a jólétet (a környezet állapotát, a jövedelemelosztást stb.-t) méri Hanem: (Edmond Malinvaud) National accounts are “the presentation, in a rigorous accounting framework, of all the quantitative information relating to the nation’s economic activity”. (De: Samuelson híres példája: feleségül veszi a takarítónőt) Mi mindennel lehet/érdemes kiegészíteni? Jó példa: KSH

6 A társadalmi haladás mutatószámrendszere Forrás: KSH

7

8

9 A GDP-n túli, de a NSZR-en belüli mutatók alapján megválaszolható, alapvető kérdések ( amortizáció, explicit és implicit külföldi transzferek és egyensúlyhiányok) A GDP a hazai bruttó (amortizációt tartalmazó) termelés (=belföldön megtermelt jövedelem) mutatója További fontos kérdések (I. források) – Hogyan alakult a nettó (az amortizáció feletti beruházásokat tartalmazó) hazai termelés? – Hogyan alakult a bruttó/nettó nemzeti (rendelkezésre álló) jövedelem (  „explicit” külföldi jövedelem-transzferek hatása) DE: visszaforgatott jövedelem! – Hogyan alakult a tőketranszferekkel korrigált nemzeti jövedelem (EU-alapokból származó beruházási pénzek) – „nemzeti források” – Növekedési ütemek: hogyan változott a hazai, ill. nemzeti (bruttó/nettó) reáljövedelem - a cserearány-változás mennyivel növelte (csökkentette) az ország forrásait (  „implicit” jövedelemtranszfer hatása) Még további fontos kérdések (II. a makrogazdasági egyensúlyhiányok fenntarthatósága) – Külső egyensúly és nettó külföldi adósságráta alakulása – Államháztartási egyensúly és az államadósság-ráta alakulása

10 GDP - Amortizáció  NDP elsődleges külföldi jövedelemtranszferek (bérek, profitok, kamatok)  GNI + másodlagos külföldi jövedelemtranszferek (egyoldalú folyó átutalások)  GNDI + [külföldi tőketranszferek  GNDI+K] + cserearány-változás miatti nyereség/veszteség  RGDI Kombinált mutatók „Explicit” jövedelmi és tőketranszferek hatása „Implicit” jövedelemtranszfer hatása A GDP-t kiegészítő alapmutatók

11 GDP - Amortizáció  NDP elsődleges külföldi jövedelemtranszferek (bérek, profitok, kamatok)  GNI + másodlagos külföldi jövedelemtranszferek (egyoldalú folyó átutalások)  GNDI + [egyoldalú külföldi tőketranszferek  GNDI+K] + cserearány-változás miatti nyereség/veszteség  RGDI Miért érdekesek/fontosak a kiegészítő mutatók? A növekedés „reál”- fenntarthatósága (pl.: van-e, mekkora a nettó beruházás?) a) a belföldi felh.-al összehasonlítva: külső egyensúly- hiányok mértéke, fenntarthatósága b) hazai források terjedelme, változása A GDP az erőfeszítést (ráfordítást), az RGDI az eredményt (jövedelmet) mutatja

12 Mit mutatnak a kiegészítő/kombinált mutatók Magyarországról közép és hosszabb távon? A GDP-hez viszonyított relatív szintek és növekedési ütemek GDP-arányos szintek: – NDP – GNI, GNDI, GNDI+K – NNI, NNDI, NNDI+K – GNI+REIg; GNDI+K+REIg, NNDI+K+REIg Növekedési ütemek – GDP – RGDI; RNDI – RGNDI+K; RNNDI+K – RGNDI+K+REIg; RNNDI+K+REIg Tőketranszfer Visszaforgatott jövedelem Amortizáció nélkül Jövedelem Cserearány-változással korrigálva

13 A makrogazdasági jövedelem (források) bruttó mutatói Magyarországon ( ): szintek a GDP %-ában

14 A makrogazdasági jövedelem (források) nettó mutatói Magyarországon: szintek a GDP %-ában

15 Változatlan áron mért növekedési ütemek (évi átlagos %-os változás)

16 A GDP + a cserearány-változás hatásával korrigált évi átlagos volumenváltozások

17 Az, hogy 2001-ig vagy ban volt-e gyorsabb a növekedés, nemcsak a mutatón, hanem a kezdő éven (1996 vagy 1997) is múlik…

18 Az EU-tőketranszfer (K) hatása a reál-források bővülésére: évi kb. 0,3%-pont között (látszólag csekély, de évi 30% többlet a GNDI növekedése fölött!)

19 Mit mutatnak a kiegészítő mutatók Magyarországról nemzetközi összehasonlításban? Relatív szintek Európai felzárkózás és fenntarthatóság

20 GDP/fő 2005 évi árakon és PPP-n (EU15=100)

21 (GNDI+K)/fő 2005 évi árkon és PPP-n (EU15=100)

22 Felzárkózás és makrogazdasági fenntarthatóság: a GDP/fő (EU15=100) és GDP-arányos bruttó államadósság és nettó külföldi adósság A 2006-ig tartó gyors hazai GDP-növekedés fenntarthatatlan adósság-növekedéseken alapult

23 Az áttekintett mutatók a múltról szólnak – mivel kell kiegészíteni, hogy a jelenről, illetve a jövőről is képet kapjunk? Jelen, közeljövő: „puha” indikátorok:  – Üzleti/befektetési környezet – Várakozások Középtáv: – Idősor-elemzés – Termelési függvény becslése  „no policy change” szenáriók

24 Egy felmérés eredményei 1. A gazdaságpolitika kiszámíthatósága

25 2. Üzleti hangulat alakulása

26 3. A tavalyi és 2012-re tervezett beruházások változása

27 Összefoglalás, tanulságok (I) A GDP megkerülhetetlen, de a makrogazdasági folyamatok megértéséhez ki kell egészíteni – makro-fenntarthatósági (az egyensúlyhiányokat jelző) – nettó szemléletű és – háromféle jövedelmi típusú mutatóval Explicit jövedelem-transzferek Visszaforgatott jövedelmek Implicit jövedelem-transzferek (cserearány-hatás), továbbá – a felhasználható forrásokra vonatkozó mutatókkal

28 Összefoglalás, tanulságok (II) Hazai tapasztaltok Az egyes periódusok megítélése erősen függ attól, hogy a GDP-t, vagy az alternatív mutatókat tekintjük mércének, pl. – 1990-es évek második fele vs es évek első fele – a évi visszaesés mértéke A gazdasági folyamatok árnyalt megítéléséhez nem elegendő a GDP A GDP-t kiegészítő mutatók nem jelezték egyértelműen a 2000-es évek első felét jellemző hazai folyamatok fenntarthatatlanságát (főleg a NDP és származékai) Azt, hogy a kiegészítő mutatók jobb helyzetet jeleznek re, mint a GDP, a „puha” indikátorok fényében kell értelmezni A „puha” bizalmi indexek baljós irányzatokra utalnak


Letölteni ppt "Túl a GDP-n: a makrogazdasági teljesítmény, a jövedelem és a rendelkezésre álló források mérőszámai Oblath Gábor MTA-KRTK KTI és ELTE Közgazdaságtudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések