A térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon Németh Zsolt (KSH) Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület konferenciája Lajosmizse, 2012.

Az előadások a következő témára: "A térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon Németh Zsolt (KSH) Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület konferenciája Lajosmizse, 2012."— Előadás másolata:

1 A térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon Németh Zsolt (KSH) Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület konferenciája Lajosmizse, 2012. február 23.

2 2 Amiről beszélni szeretnék: Elméleti keret: –Milyen volt az urbanizáció mintázata 1990 és 2001 között Magyarországon, a klasszikus urbanizációs ciklusok közül melyeket lehetett azonosítani? Közelkép: –Az urbanizáció folyamatát mozgató migráció milyen változásokat okozott a térbeli társadalomszerkezetben?

3 3 Történeti előzmények 1. (A népesség megoszlásának változása a főbb településtípusok között) Telep ü - l é st í pus Az á lland ó A lak ó - Az 1980. é vi telep ü l é sszer- kezetre sz á m í tott Az 1990. é vi telep ü l é sszer- kezetre sz á m í tott á lland ó lak ó - á lland ó lak ó - n é pess é g megoszl á sa 1980- banmegoszl á sa 1990-ben Budapest18,7 19,2 18,6 19,4 18,619,4 V á rosok33,3 34,0 35,1 35,4 42,242,4 K ö zs é gek48,0 46,8 46,3 45,2 39,238,1 Ö sszesen100,0

4 4 Történeti előzmények Az urbanizáció állapota az 1980-as évek végén: –lelassult, dinamikáját vesztett urbanizáció; –alul-urbanizáltság, relatíve alacsony városi népesség- koncentráció; –az urbanizáció folyamatának további ciklusai nem azonosíthatók; –agglomerálódás szuburbanizáció nélkül. A térbeli társadalomszerkezet jellemzői: –települési lejtő = társadalmi lejtő éles szakadás az urbanizált és a rurális területek között; –az alacsony iskolázottságú, rossz foglalkoztatási helyzetű, marginális csoportok koncentrálódása a településhálózat perifériáján. Migráció: –változás a migráció fő irányaiban.

5 5 A főbb településtípusok állandó vándorlásainak egyenlege

6 6 Rendszerváltozás: megszakítottság és folyamatosság Megszakítottság: –plurális politikai berendezkedés, a piacgazdaság intézményeinek bevezetése. Folyamatosság: –A társadalom értékrendszere, magatartási mintakészlete – útfüggőség. Új elem: –a globalizáció. Következmények : ismét kétséges, hogy Magyarország visszatér-e az urbanizáció klasszikus, más társadalmak által már bejárt útjára.

7 7 Módszer 1. Az empirikus elemzés a 2001. évi népszámlálás személyi adataiból történt (10,2 millió rekord). Az adatok dinamizálása a „hol volt az előző állandó lakóhelye” kérdés segítségével. –Előnyei: a társadalmi, demográfiai ismérvek széles köre. –Hátrányai: csak azokra terjedt ki, akik életben voltak 2001. február 1-jén; hiába váltott valaki többször lakóhelyet az 1990-es évek során, csak a legutóbbiról rendelkeztünk információval; nem illeszthetők a térbeli és a társadalmi mobilitás információi.

8 8 Módszer 2. 12 településcsoport kialakítása az urbánus - rurális tengely mentén 1.Budapest. 2.Budapesti szuburbia. 3.Megyei jogú városok. 4.Vidéki szuburbia. 5.Középvárosok. 6.Kisvárosok. 7.Üdülővárosok. 8.Városiasodó települések. 9.Városi agglomerációk községei. 10.Üdülőfalvak. 11.Falvak. 12.Aprófalvak.

9 9 Módszer 2. (A településtípusok néhány jellemzője.) Telep ü l é st í pusok A n é pess é gA telep ü l é sek sz á ma megosz- l á sasz á ma megosz- l á sa Budapest177792117,4%10,0% Budapesti szuburbia6317256,2%692,2% Megyei jog ú v á rosok203391919,9%220,7% Nagyv á rosi szuburbia1226951,2%752,4% K ö z é pv á rosok9357489,2%341,1% Kisv á rosok8917568,7%712,3% Ü d ü lőv á rosok744920,7%110,4% V á rosiasod ó telep ü l é sek6634496,5%1113,5% Agglomer á ci ó s falvak3176443,1%1725,5% Ü d ü lőfalvak2701522,6%1645,2% Falvak222726121,8%146546,7% Apr ó falvak2515532,5%94030,0% Magyarorsz á g10198315100,0%3135100,0%

10 10 A településhálózat urbanizált része

11 11 A településhálózat rurális része

12 12 Módszer 3. A 2001. évi népszámlálás adataira a KSH-ban kialakított rétegződési ismérvek alkalmazásával a népesség 7 társadalmi csoportba sorolása: 1.Elit csoportok. 2.Felső középrétegek. 3.Középrétegek. 4.Alsó középrétegek. 5.Alsó rétegek. 6.Depriváltak. 7.Inaktívak, akik soha nem dolgoztak.

13 13 Módszer 3.1. A társadalmi rétegződési index (TRI) kidolgozása: TRI= ahol K=7 Jellemzői: –Minimum = 12; –Maximuma nincs, az a vizsgált csoport elemszámának függvénye –Egyenletes eloszlás esetén, ha minden társadalmi rétegbe ugyanannyian tartoznak, értéke 15. (Magyarország teljes népességének TRI értéke 50,4.)

14 14 A vándorlások településcsoportonkénti főbb jellemzői Településtípusok A népesség Az 1989 után A vándorlási egyenleg, fő A népes- ség A beván- dorlók Az elván- dor - lók beván- dorlók elván- dorlók száma, főTRI értéke Budapest177792197705185810-8810575,172,484,7 Budapest szuburbiája631725134566513808318677,0105,372,8 Megyei jogú városok2033919131760186641-5488153,862,365,9 Vidéki szuburbia12269536658218211483757,569,759,5 Középvárosok9357487725886888-963054,262,362,7 Kisvárosok8917567093176485-555446,547,753,9 Üdülővárosok74492993410210-27657,669,465,2 Városiasodó települések6634496153569715-818038,241,545,7 Agglomerációs falvak3176445775255514223860,896,656,9 Üdülőfalvak2701524049637374312251,067,756,1 Falvak22272612197021527106699240,651,049,2 Aprófalvak2515533421837967-374933,846,339,9 Magyarország 10198315 972515 050,459,6

15 15 Eredmények – Budapest példáján Budapest kerületei lakóik státuszjellemzője szerint 1 1. A töréspontokat a Jenks-féle algoritmus alapján határoztuk meg

16 16 A kerületek a más településcsoportokból beköltözők TRI értékei szerint

17 17 Budapest szuburbán övezete Kibocsátó településcsoport Az 1989 után betelepülők A kibocsátó telcsop. számaaránya, %TRI értéke Budapest10378674,0125,775,1 Megyei jogú városok52003,7101,953,8 Vidéki szuburbia1930,1125,857,5 Középvárosok59734,381,454,2 Kisvárosok26951,973,846,5 Üdülővárosok2240,2176,452,5 Városiasodó települések23111,656,738,5 Agglomerációs települések20731,573,360,8 Üdülőfalvak12800,960,851,0 Falvak102177,357,240,6 Aprófalvak6140,453,833,8 Egyéb56104,068,4.. Összesen140176100,0105,3x

18 18 Megyei jogú városok A fővárossal és szuburbán övezetével szemben a migrációs csere mennyiségi és minőségi értelemben is veszteséggel zárult. A középvárosokkal és a kisvárosokkal szemben hasonló elit elszívó hatást gyakoroltak, mint velük szemben Budapest. Jelentős regionális különbségek. A rurális területekről elapadó migráció – 11 év alatt 81 ezer fő.

19 19 Városiasodó települések Régió A telepü- lések A népesség Az 1989 után beköl tözők száma TRI- je Közép- Magyarország3900780,180,2 Közép-Dunántúl117055156,152,3 Nyugat-Dunántúl93277857,968,5 Dél-Dunántúl103828142,539,8 Észak-Magyarország177754933,742,1 Észak-Alföld3825935933,639,5 Dél-Alföld2317592440,536,0 Összesen11166344938,240,9 Központi szerepkörük megkérdőjelezhető Szociológiai jellemzőikben nem különböznek a falvaktól Erős regionális különbségek A reruralizálódás színterei A beköltözők státusza a legalacsonyabb a településcsoportok között.

20 20 Falvak A ’90-es években közel 315 ezer fő költözött más településcsoportokból a falvakba; Közel felük urbanizált térségekből; –A születési helyére költözött vissza 11% - reruralizálódás ; Jelentős területi különbségek: Győr-Moson- Sopron falvainak TRI értéke 80,9, BAZ megye 29,5; A bevándorlók TRI-je GyMS megyében 96,8, Szabolcsban 32,8. A Budapestról Szabolcsba és Somogyba vándorolt 3 ezer fő TRI-je 32 – visszatorlódás.

21 21 Aprófalvak Rossz demográfiai és iskolázottsági helyzet. A lakók több mint nyolctizede rurális térségben született; Az urbanizált térségekben születettek státusza is alacsony; A beköltözők 10%-a a szülőfalujába tért vissza; Regionális különbségek: GyMS, Fejér TRI > 79, Szabolcs 24,9, BAZ 25,5; Beköltözők TRI: Fejér 231, Komárom 104,6, Vas 98,5 – Szabolcs 24; A települések felének nincs az elit rétegbe tartozó lakója; A legmagasabb TRI értékű települések is ebből a csoportból kerültek ki;

22 22 Tér-kép

23 23 Az urbanizáció mintázata Szuburbanizáció Az összes településtípusok közötti vándorlások 18%-a a szuburbán csoportokba irányult – a szuburbanizáció évtizede. Dezurbanizáció Fogalmi okokból is nehezen azonosítható, némi kényszeredettséggel talán az üdülővárosok esetében, de ezek súlya túl kicsi az urbanizációs ciklus „hordozásához”. Reurbanizáció Jól azonosítható a főváros és a megyei jogú városok esetében, mintegy 30 ezer fő képviselte. A magas státuszú csoportok koncentrálódása Globalizációs hatás erősítette a korában is létező tendenciát. Reruralizálódás A vándorlások harmada az urbanizált területekből a rurálisba irányult, jobbára alacsony státuszú csoportok formájában.

24 24 Következtetések A dinamikát nélkülöző társadalomban és gazdaságban nem működik az egész társadalmat átható urbanizációs ciklus, az urbanizált és a rurális térségek közötti határvonal az ország nagyobb részében alig mozdult 1990 után, helyette a különböző társadalmi csoportok különböző urbanizációs mintázat szerint viselkednek és vándorolnak a településcsoportok között. Zsugorodó társadalom.

25 25 Az 1990-es évek vándorlásai Terület Hova Bp és szubur- biája vidéki urbani- zált terület rurális terület Hon- nan Bp és szuburbiája34,4%3,1%2,7% vidéki urbanizált terület4,3%13,3%13,5% rurális terület4,3%11,6% 12,8% N = 1487 ezer

26 26 A térbeli társadalomszerkezet mintázata Magyarázat a következtetésekre: Az urbanizált és a rurális területek közötti éles határvonalat az erőtlen urbanizáció alig tudta mozdítani. A különböző státuszú csoportok ebben a kétosztatú térben keresik a helyüket. Hova Bp és szubu rbiája vidéki urbani zált terület rurális terület Hon- nan Bp és szuburbiája99,773,656,3 vidéki urbanizált terület80,369,654,4 rurális terület53,752,539,4

27 27 Konklúzió 1.Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet kialakult és rögzült mintázatán csak a defenzívából dinamizmusba váltó társadalom és gazdaság hozhat változást. 2.A leszakadt, erodálódott rurális térségek felzárkóztatására csak a társadalomszerkezetük rehabilitálásával van esély. Üzenet Az ország területének nagyobbik felét szegényházként működtetni rossz biznisz.