Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon Németh Zsolt (KSH) Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület konferenciája Lajosmizse, 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon Németh Zsolt (KSH) Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület konferenciája Lajosmizse, 2012."— Előadás másolata:

1 A térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon Németh Zsolt (KSH) Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület konferenciája Lajosmizse, február 23.

2 2 Amiről beszélni szeretnék: Elméleti keret: –Milyen volt az urbanizáció mintázata 1990 és 2001 között Magyarországon, a klasszikus urbanizációs ciklusok közül melyeket lehetett azonosítani? Közelkép: –Az urbanizáció folyamatát mozgató migráció milyen változásokat okozott a térbeli társadalomszerkezetben?

3 3 Történeti előzmények 1. (A népesség megoszlásának változása a főbb településtípusok között) Telep ü - l é st í pus Az á lland ó A lak ó - Az é vi telep ü l é sszer- kezetre sz á m í tott Az é vi telep ü l é sszer- kezetre sz á m í tott á lland ó lak ó - á lland ó lak ó - n é pess é g megoszl á sa banmegoszl á sa 1990-ben Budapest18,7 19,2 18,6 19,4 18,619,4 V á rosok33,3 34,0 35,1 35,4 42,242,4 K ö zs é gek48,0 46,8 46,3 45,2 39,238,1 Ö sszesen100,0

4 4 Történeti előzmények Az urbanizáció állapota az 1980-as évek végén: –lelassult, dinamikáját vesztett urbanizáció; –alul-urbanizáltság, relatíve alacsony városi népesség- koncentráció; –az urbanizáció folyamatának további ciklusai nem azonosíthatók; –agglomerálódás szuburbanizáció nélkül. A térbeli társadalomszerkezet jellemzői: –települési lejtő = társadalmi lejtő éles szakadás az urbanizált és a rurális területek között; –az alacsony iskolázottságú, rossz foglalkoztatási helyzetű, marginális csoportok koncentrálódása a településhálózat perifériáján. Migráció: –változás a migráció fő irányaiban.

5 5 A főbb településtípusok állandó vándorlásainak egyenlege

6 6 Rendszerváltozás: megszakítottság és folyamatosság Megszakítottság: –plurális politikai berendezkedés, a piacgazdaság intézményeinek bevezetése. Folyamatosság: –A társadalom értékrendszere, magatartási mintakészlete – útfüggőség. Új elem: –a globalizáció. Következmények : ismét kétséges, hogy Magyarország visszatér-e az urbanizáció klasszikus, más társadalmak által már bejárt útjára.

7 7 Módszer 1. Az empirikus elemzés a évi népszámlálás személyi adataiból történt (10,2 millió rekord). Az adatok dinamizálása a „hol volt az előző állandó lakóhelye” kérdés segítségével. –Előnyei: a társadalmi, demográfiai ismérvek széles köre. –Hátrányai: csak azokra terjedt ki, akik életben voltak február 1-jén; hiába váltott valaki többször lakóhelyet az 1990-es évek során, csak a legutóbbiról rendelkeztünk információval; nem illeszthetők a térbeli és a társadalmi mobilitás információi.

8 8 Módszer településcsoport kialakítása az urbánus - rurális tengely mentén 1.Budapest. 2.Budapesti szuburbia. 3.Megyei jogú városok. 4.Vidéki szuburbia. 5.Középvárosok. 6.Kisvárosok. 7.Üdülővárosok. 8.Városiasodó települések. 9.Városi agglomerációk községei. 10.Üdülőfalvak. 11.Falvak. 12.Aprófalvak.

9 9 Módszer 2. (A településtípusok néhány jellemzője.) Telep ü l é st í pusok A n é pess é gA telep ü l é sek sz á ma megosz- l á sasz á ma megosz- l á sa Budapest ,4%10,0% Budapesti szuburbia ,2%692,2% Megyei jog ú v á rosok ,9%220,7% Nagyv á rosi szuburbia ,2%752,4% K ö z é pv á rosok ,2%341,1% Kisv á rosok ,7%712,3% Ü d ü lőv á rosok744920,7%110,4% V á rosiasod ó telep ü l é sek ,5%1113,5% Agglomer á ci ó s falvak ,1%1725,5% Ü d ü lőfalvak ,6%1645,2% Falvak ,8%146546,7% Apr ó falvak ,5%94030,0% Magyarorsz á g ,0% ,0%

10 10 A településhálózat urbanizált része

11 11 A településhálózat rurális része

12 12 Módszer 3. A évi népszámlálás adataira a KSH-ban kialakított rétegződési ismérvek alkalmazásával a népesség 7 társadalmi csoportba sorolása: 1.Elit csoportok. 2.Felső középrétegek. 3.Középrétegek. 4.Alsó középrétegek. 5.Alsó rétegek. 6.Depriváltak. 7.Inaktívak, akik soha nem dolgoztak.

13 13 Módszer 3.1. A társadalmi rétegződési index (TRI) kidolgozása: TRI= ahol K=7 Jellemzői: –Minimum = 12; –Maximuma nincs, az a vizsgált csoport elemszámának függvénye –Egyenletes eloszlás esetén, ha minden társadalmi rétegbe ugyanannyian tartoznak, értéke 15. (Magyarország teljes népességének TRI értéke 50,4.)

14 14 A vándorlások településcsoportonkénti főbb jellemzői Településtípusok A népesség Az 1989 után A vándorlási egyenleg, fő A népes- ség A beván- dorlók Az elván- dor - lók beván- dorlók elván- dorlók száma, főTRI értéke Budapest ,172,484,7 Budapest szuburbiája ,0105,372,8 Megyei jogú városok ,862,365,9 Vidéki szuburbia ,569,759,5 Középvárosok ,262,362,7 Kisvárosok ,547,753,9 Üdülővárosok ,669,465,2 Városiasodó települések ,241,545,7 Agglomerációs falvak ,896,656,9 Üdülőfalvak ,067,756,1 Falvak ,651,049,2 Aprófalvak ,846,339,9 Magyarország ,459,6

15 15 Eredmények – Budapest példáján Budapest kerületei lakóik státuszjellemzője szerint 1 1. A töréspontokat a Jenks-féle algoritmus alapján határoztuk meg

16 16 A kerületek a más településcsoportokból beköltözők TRI értékei szerint

17 17 Budapest szuburbán övezete Kibocsátó településcsoport Az 1989 után betelepülők A kibocsátó telcsop. számaaránya, %TRI értéke Budapest ,0125,775,1 Megyei jogú városok52003,7101,953,8 Vidéki szuburbia1930,1125,857,5 Középvárosok59734,381,454,2 Kisvárosok26951,973,846,5 Üdülővárosok2240,2176,452,5 Városiasodó települések23111,656,738,5 Agglomerációs települések20731,573,360,8 Üdülőfalvak12800,960,851,0 Falvak102177,357,240,6 Aprófalvak6140,453,833,8 Egyéb56104,068,4.. Összesen ,0105,3x

18 18 Megyei jogú városok A fővárossal és szuburbán övezetével szemben a migrációs csere mennyiségi és minőségi értelemben is veszteséggel zárult. A középvárosokkal és a kisvárosokkal szemben hasonló elit elszívó hatást gyakoroltak, mint velük szemben Budapest. Jelentős regionális különbségek. A rurális területekről elapadó migráció – 11 év alatt 81 ezer fő.

19 19 Városiasodó települések Régió A telepü- lések A népesség Az 1989 után beköl tözők száma TRI- je Közép- Magyarország ,180,2 Közép-Dunántúl ,152,3 Nyugat-Dunántúl ,968,5 Dél-Dunántúl ,539,8 Észak-Magyarország ,742,1 Észak-Alföld ,639,5 Dél-Alföld ,536,0 Összesen ,240,9 Központi szerepkörük megkérdőjelezhető Szociológiai jellemzőikben nem különböznek a falvaktól Erős regionális különbségek A reruralizálódás színterei A beköltözők státusza a legalacsonyabb a településcsoportok között.

20 20 Falvak A ’90-es években közel 315 ezer fő költözött más településcsoportokból a falvakba; Közel felük urbanizált térségekből; –A születési helyére költözött vissza 11% - reruralizálódás ; Jelentős területi különbségek: Győr-Moson- Sopron falvainak TRI értéke 80,9, BAZ megye 29,5; A bevándorlók TRI-je GyMS megyében 96,8, Szabolcsban 32,8. A Budapestról Szabolcsba és Somogyba vándorolt 3 ezer fő TRI-je 32 – visszatorlódás.

21 21 Aprófalvak Rossz demográfiai és iskolázottsági helyzet. A lakók több mint nyolctizede rurális térségben született; Az urbanizált térségekben születettek státusza is alacsony; A beköltözők 10%-a a szülőfalujába tért vissza; Regionális különbségek: GyMS, Fejér TRI > 79, Szabolcs 24,9, BAZ 25,5; Beköltözők TRI: Fejér 231, Komárom 104,6, Vas 98,5 – Szabolcs 24; A települések felének nincs az elit rétegbe tartozó lakója; A legmagasabb TRI értékű települések is ebből a csoportból kerültek ki;

22 22 Tér-kép

23 23 Az urbanizáció mintázata Szuburbanizáció Az összes településtípusok közötti vándorlások 18%-a a szuburbán csoportokba irányult – a szuburbanizáció évtizede. Dezurbanizáció Fogalmi okokból is nehezen azonosítható, némi kényszeredettséggel talán az üdülővárosok esetében, de ezek súlya túl kicsi az urbanizációs ciklus „hordozásához”. Reurbanizáció Jól azonosítható a főváros és a megyei jogú városok esetében, mintegy 30 ezer fő képviselte. A magas státuszú csoportok koncentrálódása Globalizációs hatás erősítette a korában is létező tendenciát. Reruralizálódás A vándorlások harmada az urbanizált területekből a rurálisba irányult, jobbára alacsony státuszú csoportok formájában.

24 24 Következtetések A dinamikát nélkülöző társadalomban és gazdaságban nem működik az egész társadalmat átható urbanizációs ciklus, az urbanizált és a rurális térségek közötti határvonal az ország nagyobb részében alig mozdult 1990 után, helyette a különböző társadalmi csoportok különböző urbanizációs mintázat szerint viselkednek és vándorolnak a településcsoportok között. Zsugorodó társadalom.

25 25 Az 1990-es évek vándorlásai Terület Hova Bp és szubur- biája vidéki urbani- zált terület rurális terület Hon- nan Bp és szuburbiája34,4%3,1%2,7% vidéki urbanizált terület4,3%13,3%13,5% rurális terület4,3%11,6% 12,8% N = 1487 ezer

26 26 A térbeli társadalomszerkezet mintázata Magyarázat a következtetésekre: Az urbanizált és a rurális területek közötti éles határvonalat az erőtlen urbanizáció alig tudta mozdítani. A különböző státuszú csoportok ebben a kétosztatú térben keresik a helyüket. Hova Bp és szubu rbiája vidéki urbani zált terület rurális terület Hon- nan Bp és szuburbiája99,773,656,3 vidéki urbanizált terület80,369,654,4 rurális terület53,752,539,4

27 27 Konklúzió 1.Az urbanizáció és a térbeli társadalomszerkezet kialakult és rögzült mintázatán csak a defenzívából dinamizmusba váltó társadalom és gazdaság hozhat változást. 2.A leszakadt, erodálódott rurális térségek felzárkóztatására csak a társadalomszerkezetük rehabilitálásával van esély. Üzenet Az ország területének nagyobbik felét szegényházként működtetni rossz biznisz.


Letölteni ppt "A térbeli társadalomszerkezet változása Magyarországon Németh Zsolt (KSH) Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület konferenciája Lajosmizse, 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések