Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kettészakadt magyar gazdaság termelési függvényei Dr. György Boda, A Boda & Partners Kft. partnere A budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Pécsi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kettészakadt magyar gazdaság termelési függvényei Dr. György Boda, A Boda & Partners Kft. partnere A budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Pécsi."— Előadás másolata:

1 A kettészakadt magyar gazdaság termelési függvényei Dr. György Boda, A Boda & Partners Kft. partnere A budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Pécsi Tudásmenedzsment Konferencián, Pécs, 2014, április 3.

2 Az adóbevallás 350 ezer működő vállalatát felbontottuk külföldiekre, állami hazaiakra és magán hazaiakra. A külföldi tulajdon értéke / a jegyzett tőke értéke hányados alapján kiszámítottuk a külföldi tulajdoni hányadot. Az állami és önkormányzati tulajdon értéke / a jegyzett tőke értéke hányados alapján pedig az állami tulajdoni hányadot. Külföldi vállalatoknak tekintettük azokat a vállalatokat, melyeknél a külföldi tulajdoni hányad nagyobb mint 50 százalék. Állami vállalatnak pedig azokat a vállalatokat tekintettük, ahol az állami tulajdoni hányad meghaladja az 50 %-ot. A többit hazai magán vállalatnak tekintettük. A 350 ezer vállalatból 20 ezer vállalatot azonosítottunk külföldiként, míg 2,7 ezer vállalatot államiként.

3 A vállalatokat a foglalkoztatott létszám szerint is csoportosítottuk A Magyarországra betelepült külföldi és az állami vállalatokon belül nagyobb a közép és nagyvállalatok súlya. A hazai magán vállalkozások szerkezetében a mikró vállalkozások dominálnak.

4 A külföldi vállalatok, melyek a vizsgált vállalati sokaságnak mindössze 6 százalékát alkotják, a nemzet teljesítményének felét hozzák, vagy annál többet. Az állami vállalatok teljesítménye néhány területen kiegészítő jellegű, összességében nem domináns.

5 Mi áll e nagy hatékonyság különbség mögött?

6 Új értéket csak eszközökkel lehet termelni! Y = c T T + c L L + c I I Ahol: Y = hozzáadott érték T = látható eszközök (mérlegfőösszeg) L = létszám I = a termelésben felhasznált, a vállalat által pótlólagosan befektetett immateriális-, vagy tudáseszközök, c T = a T látható eszközök használatának fajlagos költsége, c L = az L létszám és az általa hordozott személyes tudás, jártasság és elkötelezettség használatának fajlagos költsége és c I = az I vállalati immateriális-, vagy tudás eszközök használatának költsége.

7 Az Y = c T T + c L L + c I I egyenletben csak c I ismeretlen. Ha c I -t megbecsüljük, akkor I kiszámítható az alábbi módon: I = (Y - c T T - c L L)/c I = C I I/c I(2 Számításaink során feltételeztük, hogy a jóval kockázatosabb immateriális tőkebefektetések hozamelvárásai (vállalkozói várakozásokkal növelt költségei) kétszer nagyobbak (c I = 2 ∙ c T ), mint a tangible tőkebefektetések elvárásai. A 2-es szorzó hatását érzékenységvizsgálatokon keresztül teszteltük. A szorzó variálása az érdemi mondanivalót kevéssé változtatta. Így meghatározhattuk a kettészakadt magyar gazdaság két vállalatcsoportjának aggregált termelési függvényeit:

8 Kevesebb vállalattal, kisebb létszámú, de értékesebb munkaerővel, több tangible és még több immateriális tőkével ugyanakkora hozzáadott értéket lehet termelni. A hazai vállalatok kevésbé támaszkodnak a tudástőkére, mint a külföldiek. A külföldi tulajdonú vállalatok igazi verseny előnye az immateriális tőkefelszereltségben van. A hazai vállalatoknak a munkaerő felhasználási költségei minden bizonnyal kisebbek, mint a külföldi vállalatoké, de nagyobbak, mint az állami vállalatoké. 4,1 millió FT./fő és 6,7 millió Ft./fő közé esik és a hozzáadott értékük is magasabb. Ez egyben a számviteli és adózási rendszerünk eltorzulást jelzi.

9 A termelőerők korszerűsítésének lehetőségei

10 A tőkeakkumuláció egyik útja a további külföldi tőkebevonás. Probléma A tőkebevonás jelenlegi módja vezetett a magyar gazdaság kettészakadásához. Ennek mindenképpen változtatni kell a tartalmán.

11 A tőke akkumuláció másik útja a gyorsított tudástőke akkumuláció. A leghatékonyabb tőkeakkumuláció a tudástőke akkumuláció, amikor is a tangible eszközökben való szegénységünket innovációval és tudástőke befektetésekkel ellentételezzük. A gazdaságpolitikának ide kell koncentrálnia az erőfeszítéseit. Ugyanakkor a hagyományos – döntően az oktatási rendszeren keresztüli - tudástőke felhalmozás nem a leghatékonyabb út.  Nagy az átfutási ideje.  Hatalmas veszteségekkel jár  Sokan elmennek külföldre.  A hazai gazdag multinacionális cégek elszívják a krémet. A hatékonyság jelentősen növelhető, ha a rendelkezésre álló forrásokat a középes méretű vállalatok tudástőkéjének erősítésére tudjuk koncentrálni.

12 A magyar vállalati piramist a közepén kell erősíteni! Ha gyorsítani tudjuk a kicsi- és középméretű vállalatok növekedését, akkor ugrásszerű javulást tudunk előidézni mind a foglalkoztatásban, mind a GDP termelésében.

13 A kis és középvállalatok termelési függvényei 2012-ben A dezaggregált kép valóban azt jelzi, hogy a hazai kis és közepes vállalatok a tangible tőkehiányt tudástőke akkumulációval igyekeznek ellentételezni. Különösen jól látszik ez a főt foglalkoztatottak kategóriájában. Ezt a folyamatot kell felerősíteni! Külföldi vállalatok termelési függvényeiHazai magán vállalatok termelési függvényei

14 A kis- és középvállalati tudástőke akkumuláció néhány eszköze Piacszerzés támogatása - (I 1 E ) Export piacokon Hazai piacokon Adórendszer átalakítása (társasági adóval csökkenthető TB. Járulék a 20 fő alatti vállalati körben) – (I 2 K ) Keltető házak rendszere A beszállítóvá válás és a minősülés támogatása – (I 1 I,I 2 K ) Az innováció és a K+F támogatása – (I 1 I ) A belső képzés támogatása – (I 1 I,I 2 K ) A rugalmas foglalkoztatás támogatása – (I 1 I,I 2 K ) A pályáztatási és közbeszerzési rendszer továbbfejlesztése Az ágazati prioritások átrendezése Ez a tangible tőkeakkumulációt is felgyorsítja.

15 Back up diák

16 Tudástőke ellentételezés nőtt. Ebben jelentősebbet fejlesztett a külföldi tőke.

17 ?

18 A 0-3 fős vállalatok tudástőke ellentételezése ugrásszerűen javult a válság hatására. A külföld még jobban fejlesztett.

19 A 3-6 fős vállalatok tudástőke ellentételezése mérsékelten javult a válság hatására. A külföld még jobban fejlesztett. Itt valami nincs rendben

20 A 6-10 fős vállalatok tudástőke ellentételezése javult a válság hatására. A külföld még jobban fejlesztett.

21 A fős vállalatok tudástőke ellentételezése valamit javult a válság hatására.

22 A fős vállalatok tudástőke ellentételezése a válság előtt is magas volt. A hazai vállalatok tudástőke ellentételezése a romlás ellenére is a legmagasabb.

23 A fős vállalatok tudástőke ellentételezése javult a válság hatására.

24 A hazai nagyvállalatok tudástőke ellentételezése nagyon magas volt, de valamiért leromlott. Ezzel szemben a külföldieké javult.

25 A 0-10 fős vállalatok tudástőke ellentételezése a primer adatoknak megfelelően javult. A külföldieké jobban.

26 A fős vállalatok tudástőke ellentételezése a primer adatoknak megfelelően javult. A külföldieké jobban.

27 Az fős vállalatok tudástőke ellentételezése a primer adatoknak megfelelően javult. A külföldieké jobban.

28 A 0-20 fős vállalatok tudástőke ellentételezése a primer adatoknak megfelelően javult. A külföldieké jobban.

29 A 20 főnél többet foglalkoztató hazai vállalatok tudástőke ellentételezése a valamiért nem javult. A külföldieké igen. Valami a hazai nagyvállalatoknál nem stimmel.


Letölteni ppt "A kettészakadt magyar gazdaság termelési függvényei Dr. György Boda, A Boda & Partners Kft. partnere A budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Pécsi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések