Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek egészségügyi szakembereknek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek egészségügyi szakembereknek."— Előadás másolata:

1

2 „Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek egészségügyi szakembereknek

3 www.aurora-project.eu Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott „AURORA” projektben került kidolgozásra.

4 TARTALOM Kommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részére Kommunikáció az egészségért Orvos-beteg kapcsolat a preventív ellátásban Az orvos szemszögéből Alapszabályok Teendők A kifejezésmód A Pap teszt megelőző jellegének közvetítése Az egészségkultúra megváltoztatása A helytelen egészségkultúra megváltoztatása Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése Ismeretterjesztő megközelítés Félelem Miért jön a változás? A vizit Alapelvek Légy tájékozott és gondolj a felelősségedre Egészség-pszichológia Összegzés Hivatkozások

5 Kommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részére

6 Orvos-beteg kapcsolat a preventív ellátásban Igen, de… dilemma Kifejezésmód a betegekkel Az egészségkultúra megváltoztatása Motivációs interjú o Miért változik az ember? o Példa: Orvos-beteg dialógus Összegzés O-b kapcsolatok Igen, de... A kifejezésmód Egészségkultúra Interjú Összegzés Kommunikáció az egészségért

7 Orvos-beteg kapcsolat a megelőző ellátásban A beteggel történő első találkozás meghatározó; lehet egy effektív együttműködés kezdete, vagy mindkét fél csalódottságát is okozhatja, mely egy másik ellátó kereséséhez, vagy a preventív ellátás teljes elutasításához is vezethet. D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

8 Az orvos-beteg kommunikáció verbális és non-verbális folyamatokból áll, melyek során az orvos információt kap, majd közöl a beteggel, ezáltal kialakítva a terápiás kapcsolatot. A kommunikáció egyszerűnek tűnik. A gyakorlatban ez a fajta kommunikáció inkább kihívást jelentő. Az orvos szemszögéből D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

9 D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

10 Alapszabályok Különösen igaz a preventív ellátásban. Amit az orvosnak először észlelnie kell: D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

11 IGEN, DE…DILEMMA Amikor meg akarunk változni, de ugyanakkor mégsem. Amikor Pap tesztet akarunk… de egyidejűleg ott a kényelmetlenség, ismeretek hiánya, kulturális vagy vallási gátak jelenléte, melyek meggátolják akaratunkat. Pap-teszt….? D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

12 Amikor: A vegyes érzelmek konfliktusa és annak feloldása központi jelentőségű a változásban. Az ambivalens érzelmek révén lehetséges a változást megalapozó értékes döntések meghozatala. Az ambivalencia felfedése az elakadás lényegének kulcsa. D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but IGEN, DE…DILEMMA

13 Teendők Keresd a beteg tekintetét, fogjatok kezet, mutatkozzatok be! Nyugtasd meg és próbáljatok összhangba kerülni! Ne állj! Engedd a beteget beszélni! Tégy fel megválaszolandó kérdéseket! Ne feltételezd, hogy tudják, miről van szó – magyarázz – említs példákat! Ismerd meg a beteg hátterét (vallási vagy kulturális gátak)! Bátorítsd őket kérdés-feltevésre! Figyeld a gondolatmenetét! Kerüld az ítélkező jellegű beszédet vagy magatartást! Bátorítsd! Legyetek partnerek – ez segíteni fog neki abban, hogy visszajöjjön következő tesztre! Figyelj a non-verbális kommunikációdra – ne mutasd az ingerültségedet, rosszallásodat, türelmetlenségedet! D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

14 NENE Szeretnék Pap tesztet… de olyan kínos… Ne érezze így, rengeteg nőt vizsgálok meg naponta! Különösen a társadalom peremén élő nők, mint az emigránsok, kulturális és vallási okokból nem engedik, hogy férfi orvos vizsgálja meg őket A kifejezésmód D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

15 Megértem – de beszéljük meg, hogy miről is van szó, mennyit tehet így az egészségéért EHELYETTEHELYETT Szívesebben venné, ha egy nővér végezné el a mintavételt? ;) D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

16 NENE “A saját egészségéről van szó” vagy “ezzel tehet a rák ellen” Rengetegen már a daganat említésétől is megrémülnek. Sokan, különösen a fejlődő országokból úgy gondolják, ha jól érzik magukat, minden rendben van. Jól vagyok, miért lenne szükségem a Pap-tesztre? D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

17 Magyarázd el a Pap-teszt megelőző jellegét EHELYETTEHELYETT D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

18 Magyarázd el a Pap-teszt megelőző jellegét EhelyettEhelyett Sok betegség csak hosszú idő alatt alakul ki – ha az időszakos teszteléssel figyel magára, pénzt és sok problémát spórolhat a jövőben vissza D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

19 Magyarázd el a Pap-teszt megelőző jellegét Megelőzi a prekancerózus elváltozást még jóval a daganat kialakulása előtt EHELYETTEHELYETT vissza D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

20 Félek a daganattól … nem akarom tudni, hogy nekem is van NENE Megértem, hogy fél, de nem olyan veszedelmes, mint gondolja D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

21 Egyszerű, hiteles információt adj a Pap-teszt megelőző természetét illetően! Ne gondold, hogy minden nő érti, amit mondasz! Légy megnyugtató és megértő, akármilyen egyszerű kérdés is hangzik el! EHELYETTEHELYETT D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

22 D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but MagyarázzMagyarázz

23 NENE Nem akarom tudni, hogy HPV fertőzött vagyok, a partnerem dühös lesz, bajban leszek D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

24 A HPV fertőzés lényegét gyakran nem értik, vagy félreértik a szexualitással való kapcsolata miatt NENE Sok orvos inkább nem avatkozik be e ponton, ezzel félreértésekre adva okot D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

25 EHELYETTEHELYETT Mesélj a vírusról; A leggyakoribb fertőződési módokról; A fertőzés aszimptomatikus jellegéről; Arról, hogy a fertőződés nem feltétlenül vezet daganathoz; Lásd el felvilágosító anyaggal; D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

26 Az egészségkultúra megváltoztatása “ Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki az ablakon keresztül: ki kell kísérni a lépcsőházba, s azután fokonként lecsalogatni. ” Mark Twain D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

27 A helytelen egészségkultúra megváltoztatása Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése Ismeretterjesztő megközelítés Félelem D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

28 Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése Adj kézzel fogható képet a helytelen egészségkultúra következményeiről Érezd magad is motiváltnak a jó irányba történő változásban Kampányok A motiváció felkeltése Nem lehet sikert elérni pusztán a teendők ‘tanításával’ D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

29 Ismeretterjesztő megközelítés Az üzenetek egyértelmű közléseket hordozzanak A méhnyakrákszűrést favorizáló kommunikáció egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy úgy kell szemléletet váltani, hogy a szűrés mindenképpen eleme legyen a változásnak Több erős üzenet nagyobb változást eredményez, de csak egy bizonyos pontig A túl extrém üzenetek nem hatásosak A diagnosztikus vizsgálatokhoz, mint a méhnyakrákszűréshez való pozitív hozzáállás kialakítását az segítheti a legjobban, ha a beteg megismeri a szűrés hiányában esetlegesen kialakuló betegségeket, következményeket Az egészségvédő magatartás kialakulásához (mint pl. fényvédő krémek használata) hatékonyabb a megszerezhető előnyök hangsúlyozása D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

30 Ha a hallgatóság befogadó az egészségkultúra változtatását illetően, szerencsésebb csak a kedvező tények említése Ha a hallgatóság elutasító, mindkét típusú kommunikáció alkalmazandó Például: A méhnyakrákszűrésre hajlandó rétegnél elégséges csak a megszerezhető egészségi előnyök bemutatása Azoknál azonban, akik haboznak a részvételt illetően, célra vezetőbb lehet az a fajta kommunikáció, amiben az elmaradt teszt rizikója domborodik ki Ismeretterjesztő megközelítés D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

31 Ismeretterjesztő megközelítés Az információközlés nem feltétlenül biztosíték arra, hogy a helyes üzenet érkezett meg, főleg ha az egészséget negatívan befolyásoló tényeket közöltek Az üzenet defenzív választ válthat ki Az elvárt változás helyett éppen a probléma túldimenzionálása vagy bagatellizálása alakulhat ki D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

32 Félelem Feltételezés: Ha félelem alakul ki, hogy egy bizonyos szokás árt az egészségnek, mindent megteszünk, hogy a félelmünk csökkenjen Minél nagyobb a félelem, annál erősebb a változtatásra való késztetés Természetesen ez nem mindig teljesül Változtassak vagy ne..? D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

33 Félelem A túlságosan meggyőző üzenetek, melyek túl sok félelmet oszlatnak el, gátolhatják a hozzáállás változását A félelem önmagában: Nem elégséges a hozzáállás megváltozásához Nem feltétlen eredményez hosszú távú változást Hacsak nem társul: Cselekvési tanácsokkal A változás eredményességéről kapott információkkal D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

34 Miért jön a változás? A beteg motivációinak megismerésében az első lépés gyakran annak felismerése, hogy a beteg miért nem akarja a Pap-tesztet. De még ennél is hasznosabb és előrébb vezető kérdésfelvetés, hogy miért akar tenni valamit saját egészségéért. Miller és Rollnic (2002) szerint a motivációnak 3 összetevője van: Hajlandóság a változásra Képesség annak véghez vitelére Késznek lenni rá D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

35 Az emberek meg akarnak változni, ha érzik, hogy a jelenbeli tett és a jövőbeli nyereség között aránytalanul nagy a különbség. Hajlandóság: A változás fontossága D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

36 Képesség: A változásba vetett hit Néha a beteg azt érzi, hogy akarna, de nem képes tenni az egészségéért. A beszélgetésnek ebben a fázisában nyújthat az orvos segítséget, megoldást. D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

37 Readiness: Prioritások D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Meglehet a hajlandóság és a képesség is a saját egészségért való tevésért, de a tett mégis hiányzik. Nem szeretnék méhnyakrákot kapni, de a Pap-teszt most nem a legfontosabb dolog. Yes..but

38 A találkozás Mit tud a méhnyakrákról? Már hallottam róla… A doktor megválaszolandó kérdéssel nyit D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

39 A találkozás Tudja, hogy megelőzheti? Mit tegyek? D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

40 A találkozás Járjon rendszeresen szűrésre! Tudom, de egy kicsit problémás számomra. A páciens azonnal kifejezi habozását, ami védekező álláspontot is jelenthet D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

41 A találkozás Miért problémás? Kényelmetlenül érezném magam. A konfrontálódás helyett az orvos csak reflektál Tudom, hogy nem kellemes vizsgálatról van szó. Nem, valóban nem. Nem tudom, de remélem, hogy egészségesebb leszek. Reflekció és megerősítés a fontos kérdésekben Igen, lehetséges, de szerintem mindenképpen megnyugtatná magát azzal, ha Pap tesztet végeztetne. Az orvos látja, hogy a beteg még mindig habozik, ezért tovább erősíti a beteg motivációját előre mutató feltevésekkel Mit gondol, mi történhet, ha részt vesz a Pap teszten? D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

42 A vizit D D: Miért problémás? P: Nincs rá időm. D D: Ez igaz, valamennyi időbe természetesen kerül. P: Dolgozom, a gyerekek, tényleg nincs most rá időm. D D: Szóval, ha nem jön el szűrésre, több ideje marad. P: Természetesen! D D: Rendben, és mit gondol, mi lesz, ha mégis valami abnormális folyamat indul el a méhnyakban? P: Remélem, nem történik ilyesmi. D D: Természetesen, reméljük, nem, de ha mégis, mennyi időbe fog az kerülni? P: Ez igaz. A terápia sokkal több időbe kerül és akkor nem is tudok dolgozni. D D: Más problémát is szülne? P: Senki sem tudna a gyerekekre vigyázni... D: Tehát, D: Tehát, egy óra Pap teszttel sok-sok napot takaríthat meg? P: Igen, valóban. Egyszerű helyeslés. Konfrontáció helyett az orvos simán csak reflektál. Az orvos látja a beteg további habozását, kihasználja az alkalmat a megerősítésre jövőbeli feltevésekkel. Az orvos reflektál és folytatja az előre tekintést. Cselekvésre buzdít. Az orvos szuggesztív kérdéseket használ. D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

43 A vizit A Pap teszt hogyan segít nekem? Ha rákos vagyok – ez van, semmi sem segíthet már. Ez a vizsgálat méhnyak betegséget fedhet fel, mely akár rákossá is válhat. Ha korán felfedezzük, hogy valami elindult, megelőzhetjük a rák kialakulását. Az információ átadása D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

44 Alapelvek Együttműködés – a felsőbbrendű hozzáállás kerülendő, helyette partner jelleggel kommunikáljunk a beteggel Inkább kérdezzünk, mintsem kijelentéseket tegyünk Felfedés exhortation helyett Támogatás meggyőzés helyett Az orvos helyett inkább a beteg sorolja fel érveit a változás mellett D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

45 Légy tájékozott és gondolj a felelősségedre Ha kirekesztett helyzetű nőkkel találkozunk: Figyelj a nyelvi különbségekre, kérj tolmácsolást Ha férfi vagy, tudj női kollégáról, aki megcsinálja a tesztet; magyarázd el a Pap tesztet, a méhnyakrákot, a HPV szerepét Légy tárgyilagos és ne elítélő, amikor a HPV-ről, és annak kapcsolatáról a méhnyakrákról beszélsz. Mondd el, mennyire mindennapos a HPV fertőzés. Mondd el, hogy majdnem minden nő fertőződött valaha, de csak nagyon keveseknek lesz méhnyakrákjuk. Fogadd el a különleges kulturális szokásokat, szégyenérzetet, félelmet és kellemetlenség-érzést. D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

46 Egészség-pszichológia Professzionális megközelítés az életviteli szokások változtatására, melyek magukban foglalnak: Edukációs tényezőket Motivációs tényezőket Szükséges megvizsgálni: Egy bizonyos rizikóra való fogékonyság értelmezése Az életviteli szokások fontossága a fenti rizikó tekintetében A személyes cselekvések súlyának érzékelése a fenti rizikó csökkentésére D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

47 Összegzés Azt, hogy az adott személy milyen életvitelű, számos tényező befolyásolja: A veszély nagysága A személy képzete arról, hogy milyen személyes fogékonysága van az adott betegségre A szándék, melyben a személy valóban hisz, hogy képes felelősséggel viseltetni azért, hogy a veszélyt csökkentse (ön- hatékonyság) Az alkalmazott értékelési tényező hatékonysága, alkalmazhatósága D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary All photos licensed by FreeDigitalPhotos.net Ambro, Stewart Miles, Castillo Domonici, Andy Newson, photostock Yes..but

48 D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary igaz hamis igaz hamis Yes..but Referenciák: katt ideide

49 D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Nagyon jó!! Yes..but

50 D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary De nem elég! Yes..but

51 Hivatkozás Banks, SM., Salovey, P., Greener, S., Rothman, A.J., Moyer, A., Beauvais, J., & Spel, E. ( 1995). The effects of message framing on mammography utilization. Health Psychology, 14, 178-184. Barry D. Weiss. Health literacy and patient safety: Help patients understand. Manual for clinicians. Second edition2007 American Medical Association Foundation and American Medical Association. Becker, M.H. & Janz, N.K. (1987). On the effectiveness and utility of health hazard/health risk appraisal in clinical and nonclinical settings. Health Services Research, 22, 537-551. Carlson, N.R. (1998). Psychology of behavior. Boston: Allyn & Bacon. Conner, M. & Norman, P. (1995). Predicting health behavior: Research and practice with social cognition models. Buckingham, Philadelphia: Open University Press. Croyle, R.T., Sun, Y. C., & Louie, D. H. ( 1993). Psychological minimization of cholesterol test results: Moderators of appraisal in college students and community residents. Health Psychology, 12, 503-507. Gerrard, M., Gibbons, F. X., Benthin, A. C., & Hessling, R. M. (1996). A longititudinal study of the reciprocal nature of risk behaviors and cognitions in adolescents: What you do shapes what you think, and vice versa. Health Psychology, 15, 344-345. Kalichman, S. C., & Coley, B. (1996). Context framing to enhance HIV- antibody-testing messages targeted to African American women. Health Psychology, 14, 247-254. Leventhal, H. (1970). Findings and theory in the study of fear communications. In L. Berkowitz (Ed.), Advances in experimental social psychology (Vol. 5, pp. 120-186). New York: Academic Press. Millar, M. G., & Millar, K. (1995). Negative affective consequences of thinking about disease detections behaviors. Health Psychology, 14, 141- 146. Millar, M. G., & Millar, K. (1996). The effects of anxiety on response times to disease detection and health promotion behaviors. Journal of Behavioral Medicine, 19, 401- 414. Miller, W.R., Rollnick, S. (2002). Motivational Interviewing. Preparing People for Change. New York, London: The Guilford Press. Norman, P., Abraham, C. & Conner, M. (2000). Understanding and Changing Health Behavior: From Health Beliefs to Self-Regulation. Australia: Hardwood academic publishers. Ogden, J. (2003). Health Psychology: A textbook (2nd Eds). Buckingham: Open University Press. Rothman, A.J., & Salovey, P. (1997). Shaping perceptions to motivate healthy behavior: The role of message framing. Psychological Bulletin, 121, 3-19 Rutter, D. & Quine, L. (2002). Changing Health Behavior. Buckingham: Open University Press. S.E. Taylor & Thompson, S.C. (1982). Stalking the elusive ‘vividness’ effect. Psychological Review, 89, 155-181. Savard, M. Bridging the Communication Gap between Practitioners and their Patients. Role of HPV and Advances in Cervical Cancer Prevention in Monsonego J. (ED.) Emerging Issues on HPV Infections from Science to Practice, Basel: Karger Publications, 2006. Self, C. A., & Rogers, R.W. (1990). Coping with threats to health: Effects of persuasive appeals on depressed, normal, and antisocial personalities. Journal of Behavioral Medicine, 13. 343-358. Stroebe, W. & Stroebe, M., S. (1997). Social Psychology and Health. Great Britain: St Edmundsbury Press. Sturges, J. W., & Rogers, R.W. (1996). Preventive health psychology from a developmental perspective: An extension of protection motivation theory. Health Psychology, 15, 158-166. Sutton, S. R., & Eiser, J. R. (1984). The effect of fear-arousing communications on cigarette smoking: An expectancy-value approach. Journal of Behavioral Medicine, 7, 13-34. Weinstein, N.D. (1993). Testing four competing theories of health-protective behavior. Health Psychology, 12, 324-333.


Letölteni ppt "„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek egészségügyi szakembereknek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések