Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi fejlesztéspolitika kihívásai és lehetőségei Magyarország számára MTA–MeH kutatási projekt 2007. május 1. – 2008. június 30. Projektvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi fejlesztéspolitika kihívásai és lehetőségei Magyarország számára MTA–MeH kutatási projekt 2007. május 1. – 2008. június 30. Projektvezető."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi fejlesztéspolitika kihívásai és lehetőségei Magyarország számára MTA–MeH kutatási projekt május 1. – június 30. Projektvezető és a kutatás irányítója: Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet

2 1. A kutatás célja  donor közösség (DAC, EU) → GNI arányos ODA-hozzájárulás 0,17%-ra, illetve 0,33%-ra emelése 2010-re, illetve 2015-re (jelenleg = 0,08%), A középtávú magyar nemzetközi fejlesztéspolitika (NEFE = Development Co-operation Policy) megalapozása, amely képes eleget tenni az alábbi elvárásoknak:

3  recipiensek, kedvezményezettek → Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG), szegénycsökkentés priorizálása,  NGO-k → ne csak a segély mennyisége emelkedjék, de minősége is javuljon („valódi segély” – „genuine aid”, segély- hatékonyság, transzparencia),  kormány, adófizetők, üzleti körök → NEFE politikai, gazdasági célokat (is) szolgáljon, befizetéseink térüljenek meg.

4 2. A kutatás tematikája és az elért eredmények A) A bilaterális donorok (Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Japán, Spanyolország, Svédország) NEFE-politiká- jának legfőbb jellemzői, várható trendjei → tanulságok Magyarország számára A magyar NEFE-politika nemzetközi környezete:

5 Tanulságok:  magas szintű politikai elkötelezettség, kormány és ellenzék konszenzusa,  világos fejlesztéspolitikai stratégia és célrendszer,  átlátható működés,  intézményrendszer ne fragmentálódjék,  források földrajzi és szektorális koncentrálása,  független projekt és programértékelés.

6   Jogszabályi háttér:   - 5 ország (USA – 1961, Ausztria – 1974, UK – 2002, 2006, Spanyolország – 1998, Svédország – 2003) – törvényi szabályozás   - 6 ország ( Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Japán) – stratégiák, tervek, programok

7

8  aktív(abb) részvétel a fejlesztés finanszí- rozásával foglalkozó nemzetközi fórumokon,  a multilaterális segélyezés → átfogó rendszer: kereskedelem, közvetlen beruházás, fejlesztésfinanszírozás, adósság-elengedés,  a fogadó ország érdekeinek fokozottabb figyelembe vétele,  hatékonyság javítás.

9 C) Az EU fejlesztéspolitikája  A világ legnagyobb donora – 55%  Az EU ezredfordulót követő fejlesztés- politikájának elvei, gyakorlata, működési mechanizmusa és az EU Afrika- stratégiája  Az EU-s tagság milyen lehetőségeket kínál a magyar NEFE számára, hol és hogyan tudunk bekapcsolódni az EU fejlesztési mechanizmusaiba

10  közötti pénzügyi eszközök, az Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund), amelyhez már Magyarország is hozzájárul 124,751 millió euróval.  Legfőbb megállapítások, következtetések: o Az Unió NEFE-mechanizmusában a magyar NEFE követő magatartást tanúsít. o Részt veszünk a donorok közötti munkamegosztásban – tudunk-e vezető donorok lenni?

11 o Tartható-e a 0,17, illetve 0,33%-os elvárás/kötelezettségvállalás a jelenlegi alulfinanszírozás mellett? o Át kell értékelni Magyarország Afrika- politikáját. o A EFA mellett más, közösségi finanszírozású programokra is figyelmet kell fordítani.

12 D) A kedvezményezettek véleménye a bi- és multilaterális segélypolitikákról:  A fejlődő országok sem a támogatások mennyiségével, sem pedig minőségével nincsenek megelégedve.  Követelik: o a segély-áramlás kiszámíthatóságát, o a kötött segélyezés gyakorlatának lazítását, o az adomány-elem emelését, o a segélyek feltételességének eltörlését, o a támogatásoknak a Millenniumi Fejlesztési Célokra való fókuszálását.

13 Magyar tanulságok:  A magyar NEFE-támogatások kiválasztása során lehetőség szerint a magyar érdeket és a recipiens valós érdekét összhangba kell hozni.  A projektek előkészítésében maximálisan együtt kell működni a helyi szakemberekkel, állami szervezetekkel.

14  Magyarországnak is a „valódi” gazdaságfejlesztési célokat kell előtérbe helyezni.  Szükséges innovatív nemzeti és nemzetközi fejlesztési források bevezetése.  A segély kötöttségének oldása, a szabad felhasználású rész, valamint az állami költségvetést finanszírozó eszközök hányadának emelése.

15 2.2. A donorok érdekei  A nemzetközi fejlesztési segélyezés milyen gazdasági hatással jár a donor országokban?  Rövidtávon (1-3 éven belül): exportnövekedés, import piacok szerzése, gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság, a fogyasztás és a beruházások emelkedése, adóbevételek növekedése.

16  Hosszú távon (5-10 év, vagy több) a gazdasági hatások az ún. kapacitásépítés révén érhetők el → a donor ország cégeinek erősítése, → a recipiens ország gazdaságának fejlesztése. → a recipiens ország gazdaságának fejlesztése.

17  A nemzetközi segélyezésből származó gazdasági hatások növelésének eszközei: o intenzívebb politikai dialógus a fejlődő partnerekkel, o vállalatok és szakértők felkészítése a nemzetközi szervezetek fejlesztési tenderein való sikeres részvételre,

18 o kötött segélyezés és segélyhitelezés, o exporthitelezés- és biztosítás, valamint exportösztönzés, o műszaki-tudományos együttműködés és ösztöndíjasok fogadása, valamint o pozitív ország-imázs teremtése.

19 2.3. A magyar fejlesztéspolitika eddigi tapasztalatai  A magyar NEFE mind a mai napig nem ágyazódott be a hazai külkapcsolatok rendszerébe, nem vált társadalmi szinten ismertté, a központi finanszírozás gyenge és a magyar politikában általában nem kap kellő figyelmet és helyet.

20  A magyar NEFE intézményei és működési struktúrája 2001 és 2003 között alakult ki: a NEFE-koncepciót a kormány 2001-ben fogadta el, megtörtént a célországok kiválasztása.  A magyar NEFE keretében megvalósított projektek kisléptékű közvetlen kormányzati projektek és/vagy támogatási típusú programok.

21  A NEFE-politikával kapcsolatban is alapkövetelmény az átláthatóság, a hatékonyság és a mérhetőség, vagyis az egyes projektek vizsgálata, monitorozása, értékelése → 7 projekt értékelésének elvégzése.  Hogyan tovább magyar NEFE?  Lesz-e magyar NEFE-törvény s ha igen, milyen?

22  A Külügyminisztérium határozott álláspontja, hogy a fentiekben ismertetett kutatás és elért kutatási eredmények nemcsak a magyar NEFE jobbításához járultak hozzá, de a célul kitűzött NEFE- stratégia kidolgozásához is.

23 3. A kutatás résztvevői   MTA-MeH megállapodás   Kutatók (VKI, Corvinus Egyetem)   Kormányzati szféra (KüM, PM, GKM, KVM, FVM)   NGO-k (HAND)   Üzleti szféra   Köszönet a résztvevőknek!

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A nemzetközi fejlesztéspolitika kihívásai és lehetőségei Magyarország számára MTA–MeH kutatási projekt 2007. május 1. – 2008. június 30. Projektvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések