Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2010 július 22 Ertsey Attila A Magyar Építész Kamara alelnöke Fenntartható építészet és szociális bérlakásépítés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2010 július 22 Ertsey Attila A Magyar Építész Kamara alelnöke Fenntartható építészet és szociális bérlakásépítés."— Előadás másolata:

1 2010 július 22 Ertsey Attila A Magyar Építész Kamara alelnöke Fenntartható építészet és szociális bérlakásépítés

2 2010 július 22 Lovelock forgatókönyve 2007-ből vízözön, klímamenekültek, élelmiszerhiány vízözön, klímamenekültek, élelmiszerhiány Budapest nyári klímája 20 éven belül a mai Bukaresthez ill. Taskenthez lesz hasonló Budapest nyári klímája 20 éven belül a mai Bukaresthez ill. Taskenthez lesz hasonló újra kell gondolni egyes épülettípusokat újra kell gondolni egyes épülettípusokat Tények 2009-ből az angol energiaügyi miniszter közölte, hogy az eddig kitűzött célt, a 2050-ig történő 60 %-os emissziócsökkentést a valóság felülírta, az új cél a 80 %-os redukció az angol energiaügyi miniszter közölte, hogy az eddig kitűzött célt, a 2050-ig történő 60 %-os emissziócsökkentést a valóság felülírta, az új cél a 80 %-os redukció Magyarország kérte az EU-tól a 2020-ig vállalt 20 % redukció 13 %-ra csökkentését Magyarország kérte az EU-tól a 2020-ig vállalt 20 % redukció 13 %-ra csökkentését 85 %-os gázfüggőség 85 %-os gázfüggőség az atomenergia és a fosszilis nem megoldás az atomenergia és a fosszilis nem megoldás fogy az idő fogy az idő

3 2010 július 22 Tények, a Gyurcsány-Bajnai kormány stratégiai gáztározókat épített 1000 mrd Ft-ért, a gázfüggőséget konzerválva a Gyurcsány-Bajnai kormány stratégiai gáztározókat épített 1000 mrd Ft-ért, a gázfüggőséget konzerválva a világ legnagyobb gázérőműve épülne a fölső Tiszán, hulladékhőjét nem lehet használni, a hűtésre felhasználandó víz miatt a folyó vízszintje akár 20 %-kal csökkenhet a világ legnagyobb gázérőműve épülne a fölső Tiszán, hulladékhőjét nem lehet használni, a hűtésre felhasználandó víz miatt a folyó vízszintje akár 20 %-kal csökkenhet 440 MW-os gázerőművet terveznek Szegeden 440 MW-os gázerőművet terveznek Szegeden Szerencsen a világ legnagyobb szalmaerőműve épülne, ellátásához az ország búzatermő területének 20%-ára van szükség, 100 km feletti szállítási távolságokkal Szerencsen a világ legnagyobb szalmaerőműve épülne, ellátásához az ország búzatermő területének 20%-ára van szükség, 100 km feletti szállítási távolságokkal 2007 és 2013 közt Magyarország 83 milliárd HUF (330 millió EUR) támogatást kaphat az EU-tól, az elmúlt 3 évben ennek töredékét használtuk fel 2007 és 2013 közt Magyarország 83 milliárd HUF (330 millió EUR) támogatást kaphat az EU-tól, az elmúlt 3 évben ennek töredékét használtuk fel előkészítés alatt az új paksi blokk 2500 mrd HUF-ért. Mire elkészülne, kifogy az urán. előkészítés alatt az új paksi blokk 2500 mrd HUF-ért. Mire elkészülne, kifogy az urán. Orbán Viktor reálisnak tartja az ország energiaönállóságának elérését 20 év alatt Orbán Viktor reálisnak tartja az ország energiaönállóságának elérését 20 év alatt Mellár Tamás: az ország jövője a vidéken dől el, két pilléren: a megújuló energiaforrásokon és a mezőgazdaságon Mellár Tamás: az ország jövője a vidéken dől el, két pilléren: a megújuló energiaforrásokon és a mezőgazdaságon „Szakértői” grafika, 2010 június

4 2010 július 22 Álmok és valóság Jogszabályözön, visszacsatolási lehetőség nélkül „Maffia-szerű” versengés az állami támogatások megszerzéséért a megújuló energiaforrások területén (idézet Sólyom László köztársasági elnöktől), melynek eredményeként negatív energiamérlegű beruházások létesülnek (szalmaerőmű, biodízel-üzem, bioetanol) A decentralizált, helyi tulajdonú megújuló energiatermelés, vízművek és a szennyvízkezelés hátrányt szenved, a rendszer a nagy, központosított, befektetői tulajdonú rendszereknek kedvez. Az eredmény: növekvő energiaárak és közüzemi díjak (1000 Ft/m3 csatornadíj), monopóliumok Erős lobbik a fosszilis és nukleáris energia mellett Üzleti érdeklődés az ökologikus megoldások körül, elkötelezettség nélkül Környezeti minősítő rendszerek és intézmények (ÉMI, HuGBC) – állami monopólium és ingatlanfejlesztői üzleti érdek egyszerre „Greenwashing” irodaépületek növekvő száma, tülekedés a passzívházpiacon Nagy civil érdeklődés, periferikus helyzetű civil közösségek öko-házépítő törekvései, lebénító állami szabályozás (3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM rendelet) Elégtelen támogatás, bankhitel és megfelelő gazdasági környezet hiánya A lassú és bürokratikus EU-pályázatok mellett gyors és egyszerű finanszírozási konstrukciók születnek (EBRD) közösségek számára

5 2010 július 22 A sivatagi zóna felhúzódása Dél-Európa felől Ma: árvizek és nyári aszályok ingalengése Régen: vizekben gazdag Alföld, Európa legnagyobb halexportőre, szürkemarha Ma: árvizek és nyári aszályok ingalengése Régen: vizekben gazdag Alföld, Európa legnagyobb halexportőre, szürkemarha

6 2010 július 22 A MÉK céljai Kimeneti követelmények felállítása az oktatás számára a fenntartható építészet és településtervezés területén Dereguláció Előny a kis környezetterhelésű és természetes építőanyagoknak A jogalkotás elősegítése az energiahatékonyság és fenntartható építészet céljaiért A helyi, decentralizált energia-, víz- és szennyvízrendszerek támogatása Vidékfejlesztés feltételeinek segítése Szociális bérlakásépítés és fenntarthatóság összekötése építészeti minőség képviselete ellensúly a lobbyérdekekkel szemben lakáspolitikai javaslat - nemcsak bérlakásokra - különös figyelemmel a szociális bérlakásokon belül a lakásszövetkezetekre, valamint a rehabilitációra.

7 2010 július 22 Fenntarthatóság és autonómia Körfolyamatok, egyensúly, életciklus-elemzés Fenntartható tájhasználat Energiatakarékosság –Passzív ház –Passzív hűtés, napvédelem Megújulók használata –nap, szél, víz, geotermia Zéró CO 2 emisszió Fenntartható vízhasználat Energetikai önellátás Klimatikus fenntarthatóság - zöldfelületek

8 2010 július 22

9 Az EU épületenergetikai céljai 2019 után új építésű épület csak alacsony energiaigényű, vagy annál jobb(pl. passzívház) lehet. A Zéró CO 2 emissziós és energetikailag önellátó épületek követelményeinek bevezetését 2019-től több ütemben tervezik.

10

11

12

13

14

15 2010 július 22 „ … Egy fenntartható, kezelhető bérlakás rendszert építéssel (!) lehet kialakítani. Az államilag ösztönzött bérlakásépítés egy olyan konjunktúra-kiegyenlítő eszköz lehetne az állam kezében, amellyel közvetlenül tud hatni a lakásépítésekre. … (ÚSZT, 98. old.)” Mit tehet az állam a kitűzött cél érdekében? Állami Otthonteremtési Programot alkot, ennek részeként bérlakás építési programot indít. Milyen elvárásokat fogalmazzon meg az állam? A bérlakás építési rendszer javasolt alapelve, hogy az állam a támogatásért cserébe alapfeltételként határozza meg / írja elő: -maximált bérleti díjat, -bérlőkiválasztás szempontjait, -bérlői igénynek az építést megelőző bizonyítását, -az életciklus-költségek figyelembevételével meghatározott -maximált kivitelezési költséget, -minőségi, építészeti követelményeket, -használati, fenntartási alapelveket. Jelen anyag a bérlakás építési rendszer minőségi, építészeti hátterének alapjait dolgozza ki. Bérlakás-építési program

16 2010 július 22 Építészeti-településfejlesztési célok A fejlesztések legyenek alátámasztva Integrált Városfejlesztési Stratégiával. Városrehabilitációhoz puffer lakásokra van szükség A felépülő bérlakások bizonyos hányadában (min.: 10 %) az önkormányzatok kapjanak bérlő kijelölési jogot. Ki kell alakítani a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó ellátó funkciókat, ezek céljára szolgáló helyiségeket (óvoda, bölcsőde, fodrász, klub, egyéb szolgáltatások). Ki kell alakítani a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó közösségi és köztereket (pl.: lakóegységen belüli közösségi terek, közparkok, játszóterek, stb.)

17 2010 július 22 F. L. Wright decentralizált városmodellje 1930-ból: ötezer fős kertvárosok városon belül csak gyalogos közlekedés 4000 m2-es lakótelkek munkahely + lakhatás egy helyen Le Corbusier centralizált városutópiája 1922-ből: ötmilliós nagyvárosok zónásítás tömegközlekedés 40 m2-es lakáscellák 20 emeletes lakótornyok

18 2010 július 22 Fenntarthatósági követelményrendszer A közpénzek felhasználását össze kell kötni a környezeti és gazdasági fenntarthatóság követelményével. Osztrák gyakorlat: a „Közpénzből csak fenntarthatót!” elve szerint szociális bérlakást csak passzívházként építenek. A javasolt irány az alacsony energiafelhasználású épületek és ezek megújuló energiával történő kiszolgálása. Az egyedi projekteknél meg kell vizsgálni, hogy az alábbi szempontok közül melyek valósíthatóak meg: éghajlatálló, lakható épületek klímaszabályozás, zöldfelületek zéró karbon épületek életciklus-költségelemzés anyaghasználat, minősítések újrahasznosítás, hulladék-minimalizálás természetes szellőzés, passzív hűtés légkomfort vízhatékonyság: esővíz, szürkevíz hasznosítás, szennyvízkezelés-visszaforgatás árvíz és földrengés elleni védelem természetes megvilágítás, napvédelem passzív fűtés, hőtároló tömeg megújulók: geotermia, nap, biomassza, szél zöldtetők, zöldépítészet hulladékgazdálkodás zajvédelem, akusztika akadálymentesség városi környezet közlekedés üzemeltetés

19 2010 július 22 Gazdasági fenntarthatóság Az alacsony rezsivel működő lakások révén a lakosság adósságcsapdája felszámolható, ez a segélyre szorulók körét szűkíti. Az alacsonyabb üzemeltetési költség magasabb bérleti díjat tesz lehetővé, ez csökkenti a szükséges állami támogatás mértékét. Cél a hatékonyan, olcsón üzemeltethető, értékőrző lakások építése, ezek hosszútávon történő hatékony fenntartása. Az életciklus-költségelemzés (LCC – Life Cycle Cost Analyses) az épület (mint szolgáltatás) szolgáltatási szintjei és a várható költségek összefüggését optimalizálja, amely alapján a megtérülés nemzetgazdasági szinten is számolható.

20 2010 július 22 Forrás: Medgyasszay Péter Életciklus-vizsgálat

21 2010 július 22 Energia A fejlesztésekkel a 2019-ben életbe lépő EU energetikai szabályozást kell közelíteni energiahatékonyság szempontjából. Minimális cél az alacsony energiaigényű épületek építése, megengedve a passzívházak (15 kWh/m2év) megvalósítását is. A fejlesztések fűtési energia ellátását döntően megújuló forrásból (biomassza, geotermia, napenergia) kell biztosítani. Az adott projektnél az egyedi döntést az életciklus költségek elemzésre, valamint a helyi adottságokra tekintettel kell meghozni. Cél a hosszútávon is alacsony működési költségek, közműdíj árstabilitás biztosítása, az ország energia függőségének csökkentése. Az alacsony energiaigényű épületek a jelenlegi átlaghoz képest ~70%, a passzívházak ~ 90% fűtési energia (földgáz) megtakarítást jelentenének és hozzájárulnak a CO2-emisszió csökkentési célkitűzések eléréséhez. A vegyes övezetek és a barnamezős hasznosítás megszünteti az alvóváros-jelleget, helyi munkalehetőségek teremtésével csökkenti a tömegközlekedés volumenét

22

23 2010 július 22 Vízellátás, vízhatékonyság, szennyvízkezelés Meg kell oldani az esővíz hasznosítást és a szürkeszennyvíz újrahasznosítását, továbbá víztakarékos berendezéseket kell alkalmazni. megvalósuló lakóegységek vízhasználatát min. 50%-kal az átlagos vezetékes vízigény alá kell szorítani (napi 150 l/fő-ről 70 l/fő-re). Ezen megoldások részben mérséklik a hálózatfejlesztést, részben tehermentesítik a fennálló hálózatokat, valamint csökkentik a szennyvíz-emissziót és az üzemeltetési költségeket: –Egyes területeken 1000 Ft/m 3 a csatornadíj, ez egy családnak havi Ft állandó költséget jelent, ami több, mint a fűtés. –Ez a költség minimum megfelezhető A zöldfelületek intenzitása révén klimatikus egyensúlyt kell teremteni. Ezáltal mérsékelni lehet pl. a városi hősziget effektust. A hűtést tudatosan kiültetett növényzettel és passzív eszközökkel célszerű megoldani, kiváltva ezzel az energiaigényes gépészeti megoldásokat.

24 2010 július 22 Növényi szennyvíztisztítók Városon belül is telepíthető (Berlin, Kreuzberg)

25 2010 július 22 Példák: öko-lakópark Alacsony energiaigényű, favázas vályogházak zöldtetővel, autonóm működés, napvédelem, falfűtés-hűtés, bioszolár fűtés, növényi tisztító, esővíz-hasznosítás, szürkevíz-visszaforgatás

26 2010 július 22 Anglia, Bill Dunster – Zéró CO 2 házak

27 Első minősített magyar passzívház 125 nm Polisztirol zsalus technológia Lemezalap Levegős talajkollektor Vákumcsöves napkollektor Fűtési költség: évi Ft alatt Bruttó 230 eFt/m 2

28 2010 július 22 megújuló energiás háttéripar: kollektor-összeszerelő üzemek szélgépek gyártása, fejlesztése erdőművelés, fahulladék-feldolgozás, faapríték és pelletgyártás energiahatékonysági háttéripar: hőszivattyú összeszerelő üzemek hővisszanyerő szellőztető rendszerek gyártása-fejlesztése építőipar: nyílászárók, falazatok, szigetelések passzívház-követelményre A bérlakás-építés az építőipar zászlóshajója lehet: háttéripar fejlesztési lehetőségei - költségleszorítás

29 2010 július 22 Közműszolgáltatások Célszerű az energiaellátást és közműszolgáltatást közösségi tulajdonú (szövetkezeti vagy nonprofit kft) vállalkozásba (osztrák és német példák: falufűtőművek, szélerőmű-szövetkezetek, etc.), vagy magánfejlesztés esetén a tulajdonos üzemeltetésébe adni Távlati cél: : energetikailag önellátó települések (Ausztria, Burgenland)

30 2010 július 22 Nap (hő) Bioszolár fűtőművek, Burgenland

31 2010 július 22 Összefoglaló javaslatok Jövőkép: autonóm települések, energiaönállóság A bérlakások és magántulajdonú lakások arányainak lassú javítása Ingatlanspekuláció letörése, lakásárak mérséklése mintaprojektek szociális lakásépítésre

32 2010 július 22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "2010 július 22 Ertsey Attila A Magyar Építész Kamara alelnöke Fenntartható építészet és szociális bérlakásépítés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések