Váci agglomeráció kistérségi tájékoztató VÁC

Az előadások a következő témára: "Váci agglomeráció kistérségi tájékoztató VÁC"— Előadás másolata:

1 Az EUDRS felhasználása a a Vác-kistérség közösségi közlekedése fejlesztésére
Váci agglomeráció kistérségi tájékoztató VÁC Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express Konzorcium

2 A hazai célok uniós egyeztetésén keresztül lehetséges jövőnk fenntartható fejlődése
A Duna hajózása olyan fejlesztést jelentsen, amely a hazai környezetvédelmi feltételeket és gazdasági fellendülést is szolgálja, a NATURA-2000 feltételei mellett, a 2010-es „Zágrábi Megállapodás” szerint A fejlesztések együtt járjanak az árvíz, ivó-víz, és a területfejlesztési komplex célokkal, szolgálják a környező országokat is A hajózás gazdaságossága, és versenyképessége a 20/20/20-nak megfelelő hajópark fejlesztését is szolgálja A fejlesztések eredményeként jelentse a közvetlen gazdasági fellendülés hátterét, egyben az új munkahelyek megteremtését Együtt járjon az Új Széchenyi-Terv végrehajtásával Adjon új esélyt az ország felemelkedésére

3 Magyarország a víziút közepén Kulcs-szerepet tölt be a teljes Duna hajózhatóságában
Az EU többségének célja a Duna akadályok nélküli hajózása

4 A hazai Duna a turizmus, és a helyi gazdaság fejlődése céljait szolgálja
A települések és a főváros gyors és biztonságos közlekedési kapcsolata, a saját gépkocsik használata nélkül, vízi-útra áttérve A helyi, és helyközi látogatók fogadása és a turizmust szolgáló vállalkozások fejlődése Több település együttműködése a termékek és szolgáltatások területi cseréjében A helyi ellátás fejlesztése a környezeti kapcsolatokkal Új vállalkozások és szolgáltatások generálása Új munkahelyek teremtése Határon túli rendszeres kapcsolatok kiépítése

5 Dunakanyar légifotó

6 Komáromi híd

7 Budapest

8 Baja

9 Az EUDRS 2011-es javasolt aláírására kitűzött 11 célrendszere
A magyar Elnökség alatti aláíráskor védnökséget vállal a régió vizes projektjei felett Gyorsforgalmi közút/vasúti/vízi összeköttetések EU É/D irányában A Duna hajózhatósága Energiabiztonság Kultúra és turizmus A vízminőség védelme (hazai felügyelet) Árvíz/aszály védelelem megoldása (hazai felügyelet) A KKV-k versenyképessége Tudásbázisú társadalom Emberi Invesztíció Intézmények felállítása Biztonság a makro-régióban

10 A Duna és a hazai folyószakasz jellemzése, és problémái
A Duna a DMR-csatornával együtt közvetlen kapcsolat a Fekete és Északi tengerek között A Duna teljes hossza: Km. A hazai Duna-szakasz hossza: 417Km. A főág mélysége az alapmérce 0,790 m-nél 2,5m A vízszint legnagyobb változása kb.3,93-7,71m között A folyó legnagyobb szélessége a fővárosnál:1200 m A legkisebb folyószélesség a fővárosnál: 290 m (Erzsébet híd) A Duna hazai szakasza a leginkább elhanyagolt, az árvízvédelem, a hajózás és a környezeti hatások szempontjából is (több mint 30 helyen igényel beavatkozást) A folyó 75-80%-a a Natura-2000 területével érintett. Dunaföldvártól délre erős medersüllyedés!(megállítása kiemelten fontos, ivóvíz bázis! Főági gázlók, öntözés) Bős alatt vizsgálni a medermélyedés megállítását, a környezeti hatásokkal összhangban.

11 A fővárosi folyószakasz alig kihasznált
A Duna menetrendi személyhajózása megszűnt, teherhajózása az 1970-előtti forgalom 3%-ára csökkent, A közösségi közlekedés a folyón megszűnt. Egyedül a nemzetközi szállodahajók közlekedése jellemzi, a hazai teherhajózás éves növekedése 1-1,5%, míg az EU-ban a fejlődés 6-8%

12 A Duna kikötői az intermodális logisztikába bekapcsolhatók
A Dunameder több mint 30 helyen korlátozza az év felében a teljes terhelésű teherhajózást

13 A vízállások hatása a hajózásra
Évek Átlagos vízállás (cm) Legalacsonyabb vízállás (LKHV) Legma-gasabb vízállás (LNHV) Ingado-zás(cm) 2002 333 143 844 701 2003 197 55 536 481 2004 233 58 488 430 2005 264 84 629 545 2006 276 85 856 771 2007 242 83 689 606 2008 238 96 489 393 A 0-pont a Balti tenger szintje felett 94,98 m-el. Nem hajózható az LNHV 668 cm felett,és LKHV 80 cm alatt. Az utóbbi 7 évben kb.30 nap!

14 A víziút szűk keresztmetszetei A D-M-R viziút korlátja
Straubing-Vilshofen Bécs-Pozsony Bős-Mohács Aldunai szakasz A Straubing-Vilshofen szakaszra készült tanulmányok változatai Aktuális állapot Merülés Hajózási napok Jelenlegi 160 cm 160 A-variáns 180 cm 185 C-variáns 230 cm 290 A tanulmány adataival célszerűen vizsgálatok a további szakaszokra, Az Aldunára a C-variánsra két vízlépcsőt terveznek.

15 Az EU” közútról a vízre” programja az intermodális logisztikára épít
A fővárosi hidakon 500 ezer gépkocsi/nap terhelés van A Duna-parti utak terhelése 700 ezer gk./nap Ebből 35 % 2X naponta végigmegy a városon A teljes ország gk. terhelésének 40 %-a használja fel a főváros 9X30 km-es területét a munkanapokon ezzel A fővárosi közlekedésben a legnagyobb súllyal a személykocsis munkába járás, valamint a helyi áru ellátás szerepel.

16 Az egyéb agglomerációs logisztika kialakítás lehetőségei hazánkban
Győr-Gönyü, és térsége Dunaújváros és térsége Baja és térsége Szeged és térsége Tiszafüred és térsége Új lehetőséget ad a határok megszüntetése az EU-ban, az egyes térségi kapcsolatok újra-építésére a határon túli kistérségek felé!

17 Az egyes szállítási ágazatok valós hatékonysági arányai
Azonos energia felhasználású teljesitmény. Belvíz 25 Vasút 8 Közút 1 Beruházási költség t/Km 6 Szállítási díjbevétel 3,5 11,8 Nemzetgazdasági költség tKm 3 9 Baleseti szám 7 15 Emissziós hatás 10 Munkaigény

18 A fejlesztést sürgető tényezők
Az uniós törekvések az EUDRS-kereteinek felállítására, VII.közlekedési folyosó Az uniós 20/20/20, valamint a „közútról a vízre” program Az árvíz és ivóvíz és energia kérdések hazai és nemzetközi megoldása Az intermodális közlekedési megoldások elsődlegessége, (közvetlen közlekedési kapcsolatok) A fővárosi/nagyvárosi forgalmi csillapítás, és légszennyezés megoldása Az élhető környezet településen belüli biztosítása Az egészséges kapcsolatok helyreállítása a lakókörnyezet és folyók között A vidék és a nagytelepülések összekapcsolása

19 Mi a Duna szerepe a jövő fővárosa életében
A főváros és agglomerációja közötti forgalomban mintegy 10%-os részt vállalni a személykocsis munkába járás kiváltására A szolgáltatással belépni a közösségi közlekedés egységes jegyrendszerébe Részt venni a városon belüli É/D forgalomban az új városrészek bekapcsolására Felújítani a teljes-körű menetrendi kapcsolatokat a folyó mentén a városok között Elindítani a fővárosi ellátásban történő működést, kiszorítani a kamionos árupótlást a belső kerületekből A szolgáltatásokat kiterjeszteni a szezonálisról a teljes évi igények kielégítésére Megteremteni a hajózás és a környezetvédelem együttműködését

20 Közút- és hajózás megváltoztatandó gazdaságossági viszonya a fővárosban
Éves szinten kamion marad távol a fővárostól Belső logisztika villamos teherszállító gépkocsikkal Mintegy 3,5 millió/év személykocsi kerülhet a városon kívüli korlátozásra, kulturált közösségi közlekedéssel kiváltva A hajózás energia ellátása biomassza alapon A villamos gépjárműveknél kiemelt K+F+I tevékenység Hazai gyártásban és háttériparban új munkahely létesülhet A hazai teherhajózásban új munkahelyet adhat

21 Katamarán gyorshajó a fővárosi agglomeráció kiszolgálására

22 A szolgáltatások kiterjesztési lehetősége más területi alkalmazásra
Mindkét szolgáltatás kiterjesztési lehetősége más agglomerációs területekre Menetrendi kapcsolatok visszaállítása a városközi személyhajózási közlekedésben Hétvégi menetrendi járatok a Bp-Győr, Bp-Dunaújváros-Baja összeköttetésre Modernizált „kofa-hajózás” a primőr és szezonális ellátásra Nemzetközi összeköttetések újra-építése Új konstrukciók bevezetése a Duna teherhajózásának kiszolgálásába a konténeres szállítás, és RO-RO forgalom lebonyolításában az DWT nagyságrendű korszerű objektumokkal, bekapcsolódás a nemzetközi kamionos tranzit vízre-terelésébe Fentiekkel biztosítani a fenntartható gazdasági és közlekedési fejlődést

23 Az új hajózási rendszerek várható környezeti hatása
Az új hajózási stratégia a gazdaságos, környezetvédelemmel összehangolt alacsony emissziójú hajózást és azt kiszolgáló intermodális eszközöket igényli. Az országos közlekedésben elősegíti az energia takarékosság(20%-os) csökkentését, megújuló energiára előírt legalább 13%-os növelést Visszahat a hajózás, a vízi szakmák, és a gazdaság fejlődésére, a K+F+I hátterének biztosításával Felértékeli az ágazat szerepét a köztudatban Átértékeli a folyam szerepét a nemzetközi kapcsolatokban Jól megfogalmazott vízgazdálkodási feltételek mellett projektjeivel biztosítja a medencében élők fenntartható fejlődését Finanszírozási feltételeivel felszámolhatóak az elmaradt hazai fejlesztések, a környezeti céloknak megfelelően Fejleszti a gazdaságot, és segíti a turizmust

24 A megoldás és a teljes formavilág Molnár L. Péter ipari formatervező
mérnök diplomaterve 2009-ben

25 A Batthyány-térre tervezett központi
hajóállomás

26 A tervezett közösségi közlekedési szolgáltatások adatai és hatása
Megcélzott utasforgalom felfuttatása: 15.000/munkanap indításra/12 hajó 25.000/m.n. öt-hét éven belül/20 hajó 40.000/m.n. tíz éven belül/30-35 hajó Csúcsidős forgalom központi kikötőre fő/ó Utas összetételben prioritás a személyautósok kikapcsolása a fővárosból(P+R szolgáltatás a bérlet és jegyrendszerben) A szolgáltatás várhatóan gépkocsit kapcsol ki a napi ingázásból A bérletben a teljes külső/belső csatlakozások, és parkolás biztosítása A jelenlegi átlagos 15-17,5 Km/ó sebesség emelése a 32-33 Km/ó utqazási sebességre csúcsforgalmi időben

27 Kilátás a központi kikötőből

28 A hajózásban 2010-2020 között vár-ható fejlesztések gazdasági hatása
Teherhajózás tevékenységének javulása a 2,5 m-es merülés eredményeként: mill.euro A teherhajózás teljesítményének duplájára növelése a saját export/importban: mill.euro A teherhajózás teljesítése 4X-es növelése a tranzit és RO-RO hajózásban: mill.euro A személyhajózás agglomerációs közösségi közlekedése hatására: (COx évi 0,5mill.m3) 7,5 mill.euro, externális megtakarítása 21,5 mill.euro Összesen:1 014 mill.euro, 280 mrd Huf éves gazdasági eredményt lehet számítani. Fentieken kívül ezek hatása várható: A menetrendi hajózás újra indításában A turizmust szolgáló hajózás hatásában A fővárosi élelmiszer elosztásban, city-logistics területén Az érintett kikötők helyi KKV-kat érintő kereskedelmében, valamint A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén.

29 A „kofa-hajózás” a fővárosi ellátásban

30 Az Új Széchényi-Terv és a hazai DS összekapcsolása
A városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére rendelkezésre áll (Önkormányzatok és társulásai) mFt, 100%-os támogatással ezek kivitelezésére mFt, 100%-os támogatással Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségére mFt, 100% támogatással A közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitása, és a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, kikötők létesítése és modernizálása 3000 mFt, 100%-os támogatással Kerékpárút hálózat létesítésére(Önkormányzat és társulások) 6466 m Ft, 90%-os támogatással

31 Várom észrevételeiket, felvetéseiket és javaslataikat