Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EUDRS felhasználása a a Vác-kistérség közösségi közlekedése fejlesztésére Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EUDRS felhasználása a a Vác-kistérség közösségi közlekedése fejlesztésére Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express."— Előadás másolata:

1 Az EUDRS felhasználása a a Vác-kistérség közösségi közlekedése fejlesztésére Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express Konzorcium Váci agglomeráció kistérségi tájékoztató VÁC

2 A hazai célok uniós egyeztetésén keresztül lehetséges jövőnk fenntartható fejlődése  A Duna hajózása olyan fejlesztést jelentsen, amely a hazai környezetvédelmi feltételeket és gazdasági fellendülést is szolgálja, a NATURA-2000 feltételei mellett, a 2010-es „Zágrábi Megállapodás” szerint  A fejlesztések együtt járjanak az árvíz, ivó-víz, és a területfejlesztési komplex célokkal, szolgálják a környező országokat is  A hajózás gazdaságossága, és versenyképessége a 20/20/20-nak megfelelő hajópark fejlesztését is szolgálja  A fejlesztések eredményeként jelentse a közvetlen gazdasági fellendülés hátterét, egyben az új munkahelyek megteremtését  Együtt járjon az Új Széchenyi-Terv végrehajtásával  Adjon új esélyt az ország felemelkedésére

3 Magyarország a víziút közepén Kulcs-szerepet tölt be a teljes Duna hajózhatóságában Az EU többségének célja a Duna akadályok nélküli hajózása

4 A hazai Duna a turizmus, és a helyi gazdaság fejlődése céljait szolgálja  A települések és a főváros gyors és biztonságos közlekedési kapcsolata, a saját gépkocsik használata nélkül, vízi-útra áttérve  A helyi, és helyközi látogatók fogadása és a turizmust szolgáló vállalkozások fejlődése  Több település együttműködése a termékek és szolgáltatások területi cseréjében  A helyi ellátás fejlesztése a környezeti kapcsolatokkal  Új vállalkozások és szolgáltatások generálása  Új munkahelyek teremtése  Határon túli rendszeres kapcsolatok kiépítése

5 Dunakanyar légifotó

6 Komáromi híd

7 Budapest

8 Baja

9 Az EUDRS 2011-es javasolt aláírására kitűzött 11 célrendszere  Gyorsforgalmi közút/vasúti/vízi összeköttetések EU É/D irányában  A Duna hajózhatósága  Energiabiztonság  Kultúra és turizmus  A vízminőség védelme (hazai felügyelet)  Árvíz/aszály védelelem megoldása (hazai felügyelet)  A KKV-k versenyképessége  Tudásbázisú társadalom  Emberi Invesztíció  Intézmények felállítása  Biztonság a makro-régióban A magyar Elnökség alatti aláíráskor védnökséget vállal a régió vizes projektjei felett

10 A Duna és a hazai folyószakasz jellemzése, és problémái A Duna a DMR-csatornával együtt közvetlen kapcsolat a Fekete és Északi tengerek közöttA Duna a DMR-csatornával együtt közvetlen kapcsolat a Fekete és Északi tengerek között A Duna teljes hossza: 3500Km.A Duna teljes hossza: 3500Km. A hazai Duna-szakasz hossza: 417Km.A hazai Duna-szakasz hossza: 417Km. A főág mélysége az alapmérce 0,790 m-nél 2,5mA főág mélysége az alapmérce 0,790 m-nél 2,5m A vízszint legnagyobb változása kb.3,93-7,71m közöttA vízszint legnagyobb változása kb.3,93-7,71m között A folyó legnagyobb szélessége a fővárosnál:1200 mA folyó legnagyobb szélessége a fővárosnál:1200 m A legkisebb folyószélesség a fővárosnál: 290 m (Erzsébet híd)A legkisebb folyószélesség a fővárosnál: 290 m (Erzsébet híd) A Duna hazai szakasza a leginkább elhanyagolt, az árvízvédelem, a hajózás és a környezeti hatások szempontjából is (több mint 30 helyen igényel beavatkozást)A Duna hazai szakasza a leginkább elhanyagolt, az árvízvédelem, a hajózás és a környezeti hatások szempontjából is (több mint 30 helyen igényel beavatkozást) A folyó 75-80%-a a Natura-2000 területével érintett.A folyó 75-80%-a a Natura-2000 területével érintett. Dunaföldvártól délre erős medersüllyedés!(megállítása kiemelten fontos, ivóvíz bázis! Főági gázlók, öntözés)Dunaföldvártól délre erős medersüllyedés!(megállítása kiemelten fontos, ivóvíz bázis! Főági gázlók, öntözés) Bős alatt vizsgálni a medermélyedés megállítását, a környezeti hatásokkal összhangban.Bős alatt vizsgálni a medermélyedés megállítását, a környezeti hatásokkal összhangban.

11 A fővárosi folyószakasz alig kihasznált A Duna menetrendi személyhajózása megszűnt, teherhajózása az 1970-előtti forgalom 3%-ára csökkent, A közösségi közlekedés a folyón megszűnt. Egyedül a nemzetközi szállodahajók közlekedése jellemzi, a hazai teherhajózás éves növekedése 1-1,5%, míg az EU-ban a fejlődés 6-8%

12 A Duna kikötői az intermodális logisztikába bekapcsolhatók A Dunameder több mint 30 helyen korlátozza az év felében a teljes terhelésű teherhajózást

13 A vízállások hatása a hajózásra Évek Átlagos vízállás (cm) Legalacso nyabb vízállás (LKHV) Legma- gasabb vízállás (LNHV) Ingado- zás(cm) A 0-pont a Balti tenger szintje felett 94,98 m-el. Nem hajózható az LNHV 668 cm felett,és LKHV 80 cm alatt. Az utóbbi 7 évben kb.30 nap!

14 A víziút szűk keresztmetszetei A D-M-R viziút korlátja  Straubing-Vilshofen  Bécs-Pozsony  Bős-Mohács  Aldunai szakasz A Straubing-Vilshofen szakaszra készült tanulmányok változatai Aktuális állapot Merülés Hajózási napok Jelenlegi160 cm160 A-variáns180 cm185 C-variáns230 cm290 A tanulmány adataival célszerűen vizsgálatok a további szakaszokra, Az Aldunára a C-variánsra két vízlépcsőt terveznek.

15 Az EU” közútról a vízre” programja az intermodális logisztikára épít  A fővárosi hidakon 500 ezer gépkocsi/nap terhelés van  A Duna-parti utak terhelése 700 ezer gk./nap  Ebből 35 % 2X naponta végigmegy a városon  A teljes ország gk. terhelésének 40 %-a használja fel a főváros 9X30 km-es területét a munkanapokon ezzel  A fővárosi közlekedésben a legnagyobb súllyal a személykocsis munkába járás, valamint a helyi áru ellátás szerepel.

16 Az egyéb agglomerációs logisztika kialakítás lehetőségei hazánkban  Győr-Gönyü, és térsége  Dunaújváros és térsége  Baja és térsége  Szeged és térsége  Tiszafüred és térsége Új lehetőséget ad a határok megszüntetése az EU-ban, az egyes térségi kapcsolatok újra-építésére a határon túli kistérségek felé!

17 Az egyes szállítási ágazatok valós hatékonysági arányai Az egyes szállítási ágazatok valós hatékonysági arányai Azonos energia felhasználású teljesitmény. Belvíz Belvíz Vasút Vasút 8 Közút Közút 1 Beruházási költség t/Km Szállítási díjbevétel 1 3,5 3,5 11,8 11,8 Nemzetgazdasági költség tKm Baleseti szám Emissziós hatás Munkaigény

18 A fejlesztést sürgető tényezők  Az uniós törekvések az EUDRS-kereteinek felállítására, VII.közlekedési folyosó  Az uniós 20/20/20, valamint a „közútról a vízre” program  Az árvíz és ivóvíz és energia kérdések hazai és nemzetközi megoldása  Az intermodális közlekedési megoldások elsődlegessége, (közvetlen közlekedési kapcsolatok)  A fővárosi/nagyvárosi forgalmi csillapítás, és légszennyezés megoldása  Az élhető környezet településen belüli biztosítása  Az egészséges kapcsolatok helyreállítása a lakókörnyezet és folyók között  A vidék és a nagytelepülések összekapcsolása

19 Mi a Duna szerepe a jövő fővárosa életében  A főváros és agglomerációja közötti forgalomban mintegy 10%-os részt vállalni a személykocsis munkába járás kiváltására  A szolgáltatással belépni a közösségi közlekedés egységes jegyrendszerébe  Részt venni a városon belüli É/D forgalomban az új városrészek bekapcsolására  Felújítani a teljes-körű menetrendi kapcsolatokat a folyó mentén a városok között  Elindítani a fővárosi ellátásban történő működést, kiszorítani a kamionos árupótlást a belső kerületekből  A szolgáltatásokat kiterjeszteni a szezonálisról a teljes évi igények kielégítésére  Megteremteni a hajózás és a környezetvédelem együttműködését

20 Közút- és hajózás megváltoztatandó gazdaságossági viszonya a fővárosban  Éves szinten kamion marad távol a fővárostól  Belső logisztika villamos teherszállító gépkocsikkal  Mintegy 3,5 millió/év személykocsi kerülhet a városon kívüli korlátozásra, kulturált közösségi közlekedéssel kiváltva  A hajózás energia ellátása biomassza alapon  A villamos gépjárműveknél kiemelt K+F+I tevékenység  Hazai gyártásban és háttériparban új munkahely létesülhet  A hazai teherhajózásban új munkahelyet adhat

21 Katamarán gyorshajó a fővárosi agglomeráció kiszolgálására

22 A szolgáltatások kiterjesztési lehetősége más területi alkalmazásra  Mindkét szolgáltatás kiterjesztési lehetősége más agglomerációs területekre  Menetrendi kapcsolatok visszaállítása a városközi személyhajózási közlekedésben  Hétvégi menetrendi járatok a Bp-Győr, Bp- Dunaújváros-Baja összeköttetésre  Modernizált „kofa-hajózás” a primőr és szezonális ellátásra  Nemzetközi összeköttetések újra-építése  Új konstrukciók bevezetése a Duna teherhajózásának kiszolgálásába a konténeres szállítás, és RO-RO forgalom lebonyolításában az DWT nagyságrendű korszerű objektumokkal, bekapcsolódás a nemzetközi kamionos tranzit vízre-terelésébe  Fentiekkel biztosítani a fenntartható gazdasági és közlekedési fejlődést

23 Az új hajózási rendszerek várható környezeti hatása  Az országos közlekedésben elősegíti az energia takarékosság(20%-os) csökkentését, megújuló energiára előírt legalább 13%-os növelést  Visszahat a hajózás, a vízi szakmák, és a gazdaság fejlődésére, a K+F+I hátterének biztosításával  Felértékeli az ágazat szerepét a köztudatban  Átértékeli a folyam szerepét a nemzetközi kapcsolatokban  Jól megfogalmazott vízgazdálkodási feltételek mellett projektjeivel biztosítja a medencében élők fenntartható fejlődését  Finanszírozási feltételeivel felszámolhatóak az elmaradt hazai fejlesztések, a környezeti céloknak megfelelően  Fejleszti a gazdaságot, és segíti a turizmust Az új hajózási stratégia a gazdaságos, környezetvédelemmel összehangolt alacsony emissziójú hajózást és azt kiszolgáló intermodális eszközöket igényli.

24 A megoldás és a teljes formavilág Molnár L. Péter ipari formatervező mérnök diplomaterve 2009-ben mérnök diplomaterve 2009-ben

25 A Batthyány-térre tervezett központi hajóállomás

26 A tervezett közösségi közlekedési szolgáltatások adatai és hatása  Megcélzott utasforgalom felfuttatása: /munkanap indításra/12 hajó /munkanap indításra/12 hajó /m.n. öt-hét éven belül/20 hajó /m.n. öt-hét éven belül/20 hajó /m.n. tíz éven belül/30-35 hajó /m.n. tíz éven belül/30-35 hajó Csúcsidős forgalom központi kikötőre fő/ó Csúcsidős forgalom központi kikötőre fő/ó  Utas összetételben prioritás a személyautósok kikapcsolása a fővárosból(P+R szolgáltatás a bérlet és jegyrendszerben)  A szolgáltatás várhatóan gépkocsit kapcsol ki a napi ingázásból  A bérletben a teljes külső/belső csatlakozások, és parkolás biztosítása  A jelenlegi átlagos 15-17,5 Km/ó sebesség emelése a Km/ó utqazási sebességre csúcsforgalmi időben

27 Kilátás a központi kikötőből

28 A hajózásban között vár- ható fejlesztések gazdasági hatása  Teherhajózás tevékenységének javulása a 2,5 m-es merülés eredményeként: 100 mill.euro  A teherhajózás teljesítményének duplájára növelése a saját export/importban: 135 mill.euro  A teherhajózás teljesítése 4X-es növelése a tranzit és RO-RO hajózásban: 750 mill.euro  A személyhajózás agglomerációs közösségi közlekedése hatására: (COx évi 0,5mill.m3) 7,5 mill.euro, externális megtakarítása 21,5 mill.euro externális megtakarítása 21,5 mill.euro Összesen:1 014 mill.euro, 280 mrd Huf éves gazdasági eredményt lehet számítani. éves gazdasági eredményt lehet számítani.  Fentieken kívül ezek hatása várható: A menetrendi hajózás újra indításában A menetrendi hajózás újra indításában A turizmust szolgáló hajózás hatásában A turizmust szolgáló hajózás hatásában A fővárosi élelmiszer elosztásban, city-logistics területén A fővárosi élelmiszer elosztásban, city-logistics területén Az érintett kikötők helyi KKV-kat érintő kereskedelmében, valamint Az érintett kikötők helyi KKV-kat érintő kereskedelmében, valamint A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén. A fejlesztések következtében létrejövő munkahelyek számának növekedésében, illetve megtartása, és az árvízmentes létfeltételek biztosítása terén.

29 A „kofa-hajózás” a fővárosi ellátásban

30 Az Új Széchényi-Terv és a hazai DS összekapcsolása  A városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére rendelkezésre áll (Önkormányzatok és társulásai) mFt, 100%-os támogatással ezek kivitelezésére mFt, 100%-os támogatással  Az ország és régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi elérhetőségére mFt, 100% támogatással  A közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitása, és a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, kikötők létesítése és modernizálása 3000 mFt, 100%-os támogatással Kerékpárút hálózat létesítésére(Önkormányzat és társulások)6466 m Ft, 90%-os támogatással

31 Várom észrevételeiket, felvetéseiket és javaslataikat


Letölteni ppt "Az EUDRS felhasználása a a Vác-kistérség közösségi közlekedése fejlesztésére Götz Sándor okl. hajómérnök, gazdasági mérnök Eötvös Lóránd-díjas Duna-Express."

Hasonló előadás


Google Hirdetések