Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális paktumok Európában, paktum-kísérletek Magyarországon „Magyar Moncloa-paktumot tervez a Fidesz” Népszabadság 2008. május 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális paktumok Európában, paktum-kísérletek Magyarországon „Magyar Moncloa-paktumot tervez a Fidesz” Népszabadság 2008. május 13."— Előadás másolata:

1 Szociális paktumok Európában, paktum-kísérletek Magyarországon „Magyar Moncloa-paktumot tervez a Fidesz” Népszabadság május 13.

2 Vázlat A nyugat-európai paktumok közös jellemzői Néhány ország példája –Spanyolország, Hollandia, Írország, Olaszország A nyugat-európai paktumok tanulságai Kelet-Európai tripartizmus, intézményfejlődés A szlovén paktum mint kivétel Magyarországi paktum-félék: kísérletek és kudarcok –1991, 1998, 1995, , 2006…

3 A nyugat-európai paktumok meghatározása, fejlődési fázisaik Előzmény: es évek: „neo-korporatívizmus” –Szakszervezetek és munkáltatók részvétele az országos politikaformálásban, megállapodások Definíció: inkább tartalmi (átfogó két, de inkább háromoldalú megállapodások a makro-gazdaságpolitikáról), mintsem formai (tripartit intézmény is annak tekinthető) –1980-as évek: kitörés „a stagfláció ördögi köréből: stagnáló gazdaság  munkanélküliség növekedése  növekvő szociális kiadások  emelkedő adók  gazdasági növekedés lefékeződése 1999-: az Euró bevezetéséhez kapcsolódó paktumok, új tartalommal –Euro-zóna: a paktumok vége?

4

5 Spanyolország 1977: Moncloa paktum / Franco halála után) –Kivételesen a pártok kötötték, mert a politikai „rendszerváltást” is rendezte (pl. gyülekezési jog) –Inflációt mérséklő stabilizációs intézkedések, bérindexálás módosítása –Keynes-i gazdaságpolitika, reformok: társadalom- biztosítás, oktatás, lakáspolitika, adórendszer, az állami vállalatok rányitásának a reformja (de megőrzésük) –Franco-féle munkaügyi rezsim lebontása: rövid idejű munkaszerződés, elbocsátás gazdasági okból –sztrájkmoratórium 1982: neoliberális fordulat, paktum nélkül, humán beruházások, gyors felzárkózás : Újabb paktumokkal az Euró övezet felé

6 Hollandia 1982: Wassenaar egyezmény –Okok: versenyképesség csökkenése, munkanélküliség –Szakszervezetek: egyoldalú kormányzati restrikció helyett –Bérvisszafogás munkaidő-csökkentésért –Közszféra bérindexálásának megszűntetése, jóléti kiadás-csökkentés, de részfoglalkoztatás támogatása –Hatása:’munkanélküliséget generáló jóléti államból munkahelyteremtő, szolgáltató gazdasággá vált Későbbi fejlemények: –1993: ALMP, jóléti rendszerek kontrollja –1997 és 2004: Flexicurity törvények (létszámleépítés, on-call, munkaerőkölcsönzés)

7 Írország A hetvenes-nyolcvanas évek gazdasági problémái: –Recesszió, munkanélküliség, infláció, költségvetési deficit, kiszolgáltatva a Thatcher-i politikának : A nemzeti kibontakozás programja –Centralizált bérmegállapodás: mérsékelt bérnövekedés alapja a nemzetközi versenyképesség növelésének és a költségvetési kiadások kontrolljának –Leépítés a közszférában –Adócsökkentés, a munkavállalók számára kedvező adóváltozások, munkahelyteremtés Gyors gazdasági fejlődés külföldi tőkére alapozva, infrastruktúra fejlesztés EU támogatással

8 További ír paktumok… – : Nemzeti kibontakozás programja – : Gazdasági és társadalmi fejlődés programja – : Versenyképesség és munka programja – : Partnerség 2000 a társadalmi befogadásért, a foglalkoztatásért és a versenyképességért – : Prosperitás és igazságosság – : Fenntartható haladás : Euró kritériumok a középpontban 2000-től civil szervezetek részvételével Intézményépítés is (tripartit monitoring, előkészítés) Szakszervezetek különleges szerepe Írországban

9 Olaszország 1990-es évek eleje –Eladósodottság, valutaválság, politikai válság- instabilitás, szakszervezeti egység (új CGIL) paktumjai: –‘Scala mobile’ eltörlése, bér-befagyasztás, többszintű, összehangolt bér-megállapodási rendszer (Ciampi), egységes szakszervezeti képviselet, infláció sikeres megfékezése 1995: nyugdíjreform (Berlusconi kudarca) 1996: ’Paktum a foglalkoztatásért’ – és rugalmasítás munkajogi reformokkal (Prodi) 1998: „Karácsonyi paktum” már az Euró felé… 2000 után nincs paktum (szakszervezeti belharc)

10

11 A paktumok tartalma Bérpolitika –Bérvisszafogás, indexálás megszűntetése, ár-bér spirál megtörése A munkaerőpiac szerveződése –Flexibilizálás, aktív munkaerő-piaci politikák, szakképzés fejlesztése Társadalombiztosítás reformja –Költségcsökkentés, korhatár-emelés, stb. –Innovatív megoldások is (pl ben Finnországban puffer-alap a TB gazdasági válsághelyzetben bekövetkező krízishelyzetére a bérvisszafogásért cserébe)

12

13

14

15 A nyugat-európai paktumok közös jellemzői „A kijózanodás pillanata”, lemondanak a hagyományos érdekérvényesítési célokról hosszú távú előnyök („nemzeti célok”) érdekében A három oldal együttes tanulásának folyamata (kísérleti bevezetés, tesztelés, módosítás…), fokozatosan táguló napirend, intézmények építése, megszilárdítása Eszközök, kritikus pontok: –mérsékelt bérnövekedés, adóreform, jóléti- és nyugdíj- rendszer reformja, munkaerőpiaci politika, flexibilizálás –Mit kapnak a szakszervezetek cserébe? Legitimitást? Hogyan adják el a reformokat tagságuknak? Az Euró bevezetése előtt: konszenzuális makrogazdasági politika ‘szociális paktumok’ révén

16 Tanulságok, kutatási kérdések Viszonya a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszereihez –Létező országos egyezmények, tripartit intézmények mellett vagy helyett –Béralku centralizációja, ritkábban decentralizációja –Centralizáció ágazati megállapodásokkal felpuhítható A politika és gazdasági megállapodás kapcsolata –Ellenzéki párt részvétele ritka Krízishelyzetben vagy prosperitás idején? (Olaszország vs. Írország) Egyszeri megoldás vagy rutin? Instabil – alkalmi szakszervezeti együttműködés?

17 Kelet-Európai perspektíva Az új tagállamokban fejlett tripartit intézmények működnek –Csatlakozás előtt: EU javaslatok paktum-kötésre, illetve ajánlások ‘többéves bérmegállapodások’ megkötésére Felkészültek-e az Euró bevezetésére a tripartit intézmények? Miért nem jönnek létre a nyugat-európaihoz hasonló szociális paktumok az új tagállamokban? Szlovéniában létrejött – miért kivétel?

18 1990-től tripartit intézményépítés Nemzetközi támogatás (ILO, EU-Phare) A tripartit fórumok számos állandó szakbizottságokkal minden új tagállamban Problémák: –Politikai és gazdasági kihívások, a tárgyalások gyakori felfüggesztése, nemzeti konszenzus hiánya –Reprezentativitási problémák és a szociális partnerek szervezeti gyengesége –Kérdés, hogy a makrogazdasági- és bér- megállapodások rendszere és azok érvényesülése megfelelő-e? –Gyenge ‘artikuláció’, decentralizált kollektív alku!

19

20 A tripartizmus makrogazdasági, jövedelempolitikai szerepe Mindenhol konzultációk (esetleg „kvázi-alku”) a bér és jövedelem mellett más makro-gazdasági témákról is. Pozíciók: –Szakszervezetek: béremelési igények és/vagy munkahelyteremtés, és szociális kompenzáció az átmenet terheihez és a megszorító csomagokhoz –Munkáltatók: követelések adókról és a versenyképesség más tényezőiről –Látens funkciók: A szociális partnerek legitimitását és a kormány munkaügyi kapcsolat-rendszerben betöltött szerepét is erősíti

21 A tripartit fórumok jövedelempolitikai témái Minimálbér (a leggyakoribb, megállapodások után a kormány kihirdeti) Éves béremelkedés (ritkább, csak ajánlások) A közszféra létszáma, bére és reformja –Országonként más-más technikák, a szociális partnerek változó szerepekben További jövedelmeket befolyásoló tényezők –adók, adómentességek, árpolitika, munkaerőpiaci politikák, stb. –‘háttérként’ az infláció, monetáris politika konzultációja

22

23

24

25

26 A bérmegállapodások korlátjai Gyenge szociális partnerek: gyenge korreláció a kialkudott béremelés és a megvalósult közötti (eltérések mindkét irányban!) a kormányok szélsőséges szerepben –makrogazdasági stabilitás „őrei” –és/vagy populista rezsimek szakszervezetek: irreális bérkövetelések és/vagy munkahelyteremtés a hosszú-távú megállapodások ritkák Nemzetközi intézmények mint korlátozó tényezők (IMF, WB Romániában és Bulgáriában, illetve a Maastrichti kritériumok)

27 A kivétel: Szlovénia 1994-től: tripartit Gazdasági és Szociális Tanács 1997: Konszenzus szociális partnerek között makro-gazdasági stratégiai kérdésekről az EMU csatlakozás érdekében 2001: Ellentétek szakszervezetek és kormány között a reform és a minimálbér kérdésről, a kormány automatikus emelési mechanizmust vezetett be 2002: megállapodás bérpolitikáról az infláció csökkentése érdekében –Formula: termelékenység növekedésénél 1%-kal alacsonyabb reálbérnövekedés

28 Szlovénia, szociális paktumok : –Korábbi bérformula átvétele –További tartalma tág: adó, jóléti reform, regionális fejlesztés, szakképzés, foglalkoztatás, lakás, esélyegyenlőség, stb – 2009: –Béremelés: az infláció és a termelékenység függvényében ágazati szinten, de a vállalati KSZ ettől eltérhet –Vita a kollektív alkurendszerről (ágazati vs. vállalati szint), a szakszervezetek ágazati szinten erősek! –További nagyszámú „feladat” a kormánynak címezve… (pl. munkavállalói tulajdon törvényi szabályozása)

29 Miért Szlovénia? 2004-es gazdasági helyzet: –„Elpazarolt” 90-es évek után gyors, külföldi tőkebefektetésekre koncentráló export-orientált gazdaság politika, erőteljes reformok, jóléti szolgáltatások csökkentése –‘Jóléti harmonizáció’ nem volt kérdés, egyetlen igazi probléma az infláció (7%) csökkentése volt Magyarázatok a szakszervezetek erejére –Jugoszláv sztrájk-hagyomány –Új nemzet születik, nemzeti összefogás –90-es évek: szociáldemokrata kormányok –Sikerekben edzett szakszervezetek (nyugdíjreform)

30 Magyarországi paktum-félék 1991: Átfogó ÉT megállapodás az MSZOSZ sztrájk után : „Társadalmi-Gazdasági Megállapodás” tárgyalások kudarca, Bokros-csomag –Szakszervezetek: eszkalálódó követelések, kormány: támogatás a megszorításokhoz? –SZDSZ ellenzi a „korporatívizmust” 1998: a kormány sikertelen ‘bér-formula’ ajánlata : Az Euró bevezetés, konvergencia program kapcsán PM és MNB szakértők kezdeményezése –a bérnövekedést a termelékenység növekedéséhez igazította volna, de érdemi folytatás nincs, közel az éves bértárgyalás meg a választás… (Az időzítés problémája)

31 OÉT: intézmény-történeti áttekintés 1988: az OÉT megalakítása : taxisblokád, újjáalakítás új tagokkal, a bérmegállapodás rendszerének kialakulása : legitimitási és vagyonviták : „reform”: megállapodások helyett konzultatív fórum, kiszorítási kísérletek : Visszaszorulás: helyette OMT és GT 2002: második újjáalakítás, megerősítés 2003: ‘tripartit plusz’: GSZT (EGSZB minta) –További résztvevők: MTA, gazdasági szereplők, civilek –A kormány nem tagja, szabályozatlan kapcsolat

32 OÉT: Jogi-intézményi fejlemények Minta: ILO tripartizmusa, Belgium Törvényi háttér nélkül: háromoldalú kölcsönös legitimáció. Majd semmitmondó Mt. szöveg (1991) Szakbizottságok, MPA Irányító testület, stb. 1996: Alkotmánybírósági döntés az alsóbb fokú testületek működéséről, új törvények : Minimálbér: hatáskörmegvonás 2005: Reprezentativitási tv. kidogozása 2006: Elmaradt GSZB törvény, 2007: köztársasági elnöki vétó, AB… (elakad az OÉT/ÁPB reprezentativitását szabályozó törvény)

33 Miért maradt el a magyar szociális paktum megkötése 2006 nyarán? Igazi válsághelyzet… (ld. Írország, stb.) Kronológia: – eleje : optimista bérmegállapodás és adócsökkentési kezdeményezések, ígéretek GSZT: „Társadalmi Megállapodás” kezdeményezése –A választások „másnapján” munkáltatói kezdeményezés –2006 június: OÉT ülés, sokkoló miniszterelnöki beszéd, eredménytelen tárgyalások a részletekről szeptemberig –2006 szeptember a konvergencia-terv benyújtása –2006 július-szeptember: a GSZT nem tárgyal a konvergencia-programról, de a Társadalmi Megállapodást továbbra is napirenden tartja…

34 Partnerek pozíciói: –Kormányok: választási ciklusokhoz igazodó koncepciók –Munkáltatók: versenyképesség, bérnövekedés lelassítása, adóterhek csökkentése –Szakszervezetek: európai bérszínvonal minél gyorsabb utolérése A kudarc lehetséges magyarázatai: –Felkészületlen partnerek („öszödi beszéd”) –Nincs igazi kormányzati szándék, nincs játéktér a kormány javaslataiban. Magyar reform-diktatúra hagyomány? –Csak megszorítás, a reform előkészítetlen (nincs hosszútávú nyereségre, alkura lehetőség) –A nagy államférfi/szakszervezeti vezető egyéniség hiánya –A kiélezett pártok közötti versengés –Gyengék és megosztottak gazdasági érdekszervezetek –Intézményi kettősség hátránya (OÉT-GSZT)


Letölteni ppt "Szociális paktumok Európában, paktum-kísérletek Magyarországon „Magyar Moncloa-paktumot tervez a Fidesz” Népszabadság 2008. május 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések