Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi munkamegosztásra és szakosodásra vonatkozó elméleti koncepciók Mi határozza meg? Egyenlő vagy egyenlőtlen, előnyös vagy előnytelen? (Szentes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi munkamegosztásra és szakosodásra vonatkozó elméleti koncepciók Mi határozza meg? Egyenlő vagy egyenlőtlen, előnyös vagy előnytelen? (Szentes."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi munkamegosztásra és szakosodásra vonatkozó elméleti koncepciók Mi határozza meg? Egyenlő vagy egyenlőtlen, előnyös vagy előnytelen? (Szentes IV. f.)

2 Irodalom jövő hétre William Milberg: Say’s Law in the open economy: Keynes’s rejection of the theory of comparative advantage, 239 p. Keynes, Uncertainty and the Global Economy Beyond Keynes, Volume Two Edited by Sheila C. Dow Honlapon: Keynes_biz_konyv

3 Korai elméleti irányzatok felfogása a nemzetközi munkamegosztásról. A merkantilisták saját országuk szakosodását, feldolgozóiparának fejlesztését állították koncepciójuk középpontjába, hogy az áruexport ellenében több aranyhoz jussanak hozzá A fiziokraták nézeteiben már megjelent a kölcsönösen előnyös csere gondolata, valamint az abszolút előnyök koncepciójának csírája

4 Klasszikus közgazdaságtan Abszolút előnyök (Adam Smith) A szabad kereskedelem előnyei A munka termelékenységében meglévő nemzetközi eltérések figyelembe vétele A z abszolút előnyök szerinti szakosodás alapja a munkaérték elmélet A termékek természetes árát előállításuk munkában mért költség e határozza meg.

5 Smith „Minden bölcs családapának az az elve, hogy semmi olyat nem próbál odahaza megcsinálni, ami neki magának többe kerülne, mintha megvásárolná. Ha valamely külország valamilyen áruval olcsóbban elláthat bennünket, mint amennyiért mi előállítjuk, akkor ezt jobb tőlük megvásárolni saját magunk által termelt termékek egy részével.”

6 Abszolút előnyök A külkereskedelem hatására a piacok kibővülnek, így az országok jobban ki tudják használni a rendelkezésükre álló termelési tényezőket. Ez pedig a termelt termékek nagyobb volumenéhez vezet, aminek következtében javul a nemzetek jóléte. Az országoknak azon termékek termelésére kell szakosodniuk, amelyeket a legolcsóbban állítanak elő a kereskedelmi partnereikhez képest, és azokat kell importálnia, amelyeket drágábban tudnak megtermelni, mint valamelyik partnerük. Tehát egy országnak abszolút előnye van egy termék termelésében, ha kevesebb ráfordítással, olcsóbban tudja megtermelni azt, mint a kereskedelmi partnerei. Az elmélet hiányossága, hogy nem tér ki arra az eshetőségre, ha egy ország mindent olcsóbban tud megtermelni, mint egy másik. Erre a problémára David Ricardo adott választ a komparatív előny modelljében

7 Abszolút előnyök Ha a nemzetgazdaságok az abszolút előnyeik alapján szakosodnak, akkor a rendelkezésre álló munkaidőt hatékonyabban tudják kihasználni és olyan termékek termelésében érnek el többlettermelést, amelyeket a hazai csereértékeikhez képest kedvezőbb csereértékeken értékesíthetik a nemzetközi piacon mindaddig, amíg a csereértékek ki nem egyenlítődnek. Az abszolút előnyök alapján történő nemzetközi szakosodás és kereskedelem révén a jólét kölcsönösen (ha nem is egyenlő mértékben) növekszik (többlettermelés, többletfogyasztás).

8 A komparatív előnyök (Ricardo) A spontán piaci mechanizmus feltételezett racionalitását a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területére is kiterjesztette. „ Korlátlan szabadkereskedelmi rendszerben minden egyes ország természetesen azokba a vállalkozási ágakba fekteti be a tőkéjét és munkáját, amelyek az ő szempontjából a legelőnyösebbek. Az önérdek követése az egyes országok részéről csodálatra méltó módon kapcsolódik össze az egész világ egyetemes érdekével. Fokozza a szorgalmat, jutalmazza a kezdeményezést, a legcélravezetőbben él természet adta erőforrásokkal, s ezáltal a leghatásosabban és leggazdaságosabban osztja meg a munkát, növeli tehát a termelést, ezzel általános jólétet áraszt és a közös érdekek és kapcsolatok kötelékével fűzi egybe a nemzetek egyetemes társadalmát az egész művelt világon:” (Ricardo – 138. o.)

9 A komparatív előnyök (Ricardo) Szakítás a munkaérték-elmélettel ! „Az a törvény, amely a javak viszonylagos értékét az országon belül szabályozza, nem szabályozza egyben a két vagy több ország között cserélt javak viszonylagos értékét is. … Az Anglia posztójáért cserébe adandó bor mennyiségét nem az a munkamennyiség határozza meg, amelyet a két ország termelésére fordítottak, mint ahogyan ez abban az esetben történne, ha mind a két árut vagy Angliában, vagy Portugáliában állították volna elő.” (uo o.)

10 Az, hogy a cserében mindkét ország használati értékben nyerhet, miközben a munkaértékben eltérő nagyságok cserélődnek azon a feltevésen nyugszik, hogy a tőke immobil Ricardo nagyon is tisztában van vele, hogy: „a tárgyalt körülmények között mind Anglia tőkései, mind pedig a két ország fogyasztói szempontjából az lenne az előnyösebb, ha a bort is és a posztót is Portugáliában termelnék, és ebből a szempontból a posztógyártásba fektetett angol tőkét és munkát Portugáliába vinnék át.” (uo o.) Ebben az esetben nem arról van szó elsősorban, hogy jogosult-e ez a feltevés Ricardo korában, hanem arról, hogy szándékosan olyan feltevést alkalmaz, amely szükségszerűen előnyössé teszi a cserét a fejletlen ország számára is, a munka elszívás ellenére. A munkaérték-elmélet feladásának elsődleges oka, hogy bizonyítsa a nemzetközi kereskedelem harmóniáját, ennek rendeli alá az elemzést és ebből fakadnak a szükséges (jogosult, vagy jogosulatlan) előfeltevések is. Szentes szerint Ricardo korában indokolt feltevés a tőke immobilitásának feltevése, amelyet a bizonytalanságra és a szokásokra hivatkozva állított. A tőketulajdon és a tőkefunkció elkülönülésével ez az érv már nem tartható. (Szentes o.)

11 A komparatív előnyök (Ricardo) Egyfelől egy világméretű munkamegosztás és specializáció igenlése, másfelől /nemzetgazdasági szemléleténél fogva/ egy integrált világgazdaságnak, egy világpiacnak a tagadása. Kiinduló feltételezése a termelési tényezők nemzetközi immobilitása, valamint a természeti feltételek szerepének hangsúlyozása. És a legfőbb érv a protekcionizmus ellen! Azzal, hogy előfeltételezi kiinduló helyzetként az országok közti különbségeket, kizárja, hogy a különbségeket maga a csere egyenlőtlensége indukálja!

12 A modell korlátai -Szentes 1. „A természeti feltételeknek, illetve azok kihasználhatóságának a termelőeszközök, a tudomány és technika fejlettségi színvonalától, az alkalmazott technológiától való és a társadalmi viszonyoktól elvonatkoztatott megítélése.” 2. „A termelékenységi színvonalkülönbségeket és a költségarányokat alapvetően meghatározó technikai fejlődéstől és a munkaerő minőségétől, képzettségétől és munkakultúrájától való nagymértékű elvonatkoztatás.” 3. A szállítási költségek és az infrastruktúra fejlődéséből fakadó „külső gazdaságosság” figyelmen kívül hagyása. 4. A szakosodás folytán az exportszektorban kialakuló „belső gazdaságosság „ lehetőségének kizárása (növekvő hozadék, konvex transzformációs görbe).

13 A modell korlátai 5. A szabadkereskedelem és az állami beavatkozás hiánya, szabad pénzmozgás 6. Az államokon belüli tökéletes egyensúly feltételezése 7. A termelési tényezők nemzetgazdaságon belüli tökéletes helyettesíthetősége. 8. A nemzetközi tényezőmobilitás kizárása. 9. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bilateralizmusa.

14 A modell korlátai 10. A relatív ár és relatív költségarányok azonosságának feltevése (egy-tényezős termelési fg.) 11. A nemzetközi költségek összehasonlíthatósága. 12. A természeti monopóliumtól való elvonatkoztatás. 13. A nemzetközi monetáris problémáktól való elvonatkoztatás, az adós hitelezői viszony kizárása 14. A keresleti tényezőktől való eltekintés és a demonstrációs hatások figyelmen kívül hagyása. 15. Statikus jelleg: jövőbeni komparatív előnyök?

15 A modell korlátai – a feltevések A termelési tényezők immobilitása A teljes foglalkoztatás és kapacitáskihasználás Az automatikus alkalmazkodási mechanizmusok A modell statikus jellege

16 (Stiglitz 2006) „Védelem nélkül, egy olyan országban, amelynek statikus komparatív előnye van, mondjuk a mezőgazdaságban, a stagnálás kockázata, hogy a komparatív előnye megmarad a mezőgazdaságban, korlátozott növekedési kilátásokkal. Széles körű ipari védelem esetén az ipari szektor növelheti a méretét, amely, szinte mindenhol, a forrása az innovációnak, az ilyen előnyök átterjedhetnek a gazdaság többi részére, az intézmények fejlődése a haszna, mint például a pénzügyi piacoké, az ipari szektor növekedése kísérheti. Sőt, a nagy és egyre növekvő ipari ágazatok (és a vámok iparcikkekre) bevételeket jelentenek, amelyekkel a kormány finanszírozni tudja az oktatást, az infrastruktúrát és egyebeket.”

17 A neoklasszikus iskola - Heckscher-Ohlin tétele The “H-O” appendix or addendum to the Ricardian foundations of international trade, if it would also pretend to clarify the origins of the international differences of productivity – which in Ricardo’s work can not be detected – does not improve the analysis of the role of technology. On the contrary, in the “H-O” model the production functions of the same commodities – that define the frame of the exchange – produced by the traders are explicitly supposed to be equal. As it is well known it is the different endowment of production factors that explains the specialisation of each country: the country that is relatively richer than its partner in terms of capital with regard to labour will consequently export commodities that require relatively more capital than labour, importing commodities that require relatively more labour than capital, and vice versa. The Ricardian structure of international exchanges remains untouched as far as comparative costs are concerned; and because the exchanges of goods subsume the exchange of production factors, the international trade will continue until the equality of these factors will be realized. So the static-stationary Ricardian framework is replaced by a static comparative construction instead of a true dynamical scheme. (V. Orati)

18 Kritikák 1. A két termelési tényező homogén egységekből állásának feltételezése. 2. A partnerországok termelési függvényeinek azonossága. 3. A természeti körülmények különbözőségétől való elvonatkoztatás. 4. A tényezőigényesség átfordulásának kizárása. 5. A „tökéletes egyensúly” és a „tökéletesen versenyző piac” feltételezése.

19 Kritikák 6. A modellben nincs helye a „belső és külső gazdaságosságnak”, valamint nem számol a gazdasági növekedéssel. 7. A partnerek egyenlőségének, illetve szuverenitásának implicit feltételezése. 8. A demonstrációs hatások figyelmen kívül hagyása. 9. A specializáció visszahatásának (gazdasági növekedésre, belső piacra) problematikája leegyszerűsített. 10. Valamint mérési problémák.

20 Lényeg Statika A tőke bősége (felhalmozott munka – Ricardo) miből fakad – nem ugyanaz, mint a munka, vagy a természeti tényezők (Ricardonál felhalmozott munka) A termelékenységi különbségek éppen a különböző tőkeellátottságban jelennek meg Tényezők mobilitása aláássa

21 A tényező-ellátottság változása A Rybczynski tétel : arra az esetre vonatkozik, amikor a termelési tényezők egymáshoz viszonyított arányában változás következik be. Lényege, hogy állandó termékárakat feltételezve az egyik termelési tényező mennyiségének megnövekedése annak a terméknek termelési arányaiban is változást okoz, amelyiknek a termelése a mennyiségében megnövekedett termelési tényező intenzív felhasználását igényli. Nagyobb a bővülés, mint a tényezőé Az exportszerkezet olyan áruk irányába tolódik el, amelyek a kibővült tényezőt használják A termelési lehetőségek görbe egyoldalú kibővülése A szakosodás és a gazdasági növekedés kapcsolata

22 Stratégiai kereskedelemelmélet Integrálja a tökéletlen verseny, a méretgazdaságosság, a választékgazdaságosság, a tapasztalatszerzés, a K+F jelentőségének, a technológia tovagyűrűző hatásának kérdéskörét. Tökéletlen verseny esetén a meghatározó vállalatok döntései hatással vannak a többi vállalat reálváltozóira, tehát stratégiai jelentőséggel bírnak. A méretgazdaságosság csökkentheti a résztvevők számát -> oligopol piac, monopolista piac. Pl. csúcstechnológiai ágazatok (számtech., félvezetők, biotech.) nemzetbiztonságilag is fontosak (duális ágazatok)

23 Stratégiai kereskedelemelmélet Megkérdőjelezi a szabad kereskedelem alapjait A SKE szerint a kormány segítheti a stratégiai szektorokat, befolyásolhatja a profit áramlását. Pl. elrettentés támogatással SKE bizonyos szektoroknak kitüntetett szerepet tulajdonít (Porter), K+F optimalizáció állami beavatkozást igényel

24 Keynes A tökéletes egyensúly elvetése = keresletkorlátos gazdaság → Az ár- és költségviszonyok eltérőek A jövedelmi mechanizmus sem biztosítja a fizetési mérlegek kiegyenlítődését → tartós többletek és hiányok

25 Marx Szerkezeti aránytalanságok a világgazdaságban A tőke civilizál, de a terjeszkedése (gyarmatosítás) megrázkódtatásokkal jár A világpiac kiterjedése nem feltétlenül homogenizál Az egyenlő csere egyenlőtlensége (Ricardo naivitásának bírálata) Hatalmi, kizsákmányolási viszonyok → imperializmus-elmélet

26 A poszt-keynesiánus reformista irányzat Nemcsak a gazdaságára vonatkozó „tökéletes egyensúly” koncepcióját kezdte ki, de rámutattak az egyensúlytalanságok kumulatív növekedésének tendenciájára. Gyarmatosítás kritikája → egyenlőtlen munkamegosztás, kikényszerített bilateralizmus Myrdal: a termelés kialakult szerkezete fékezi a terjedési hatásokat, „elvetélt fejlődés” Singer: Az előnytelen specializáció (dualizmus kettős kárt okoz: 1. A beruházás kapcsolódó hatásai (linkake effects) a beruházó országban érvényesülnek. 2. A specializáció nem kedvez a technikai fejlődésnek (külső és belső gazdaságosság) Tagadták a fejlődő országok komparatív előnyök szerinti szakosodásának lehetőségét és a munkamegosztásból élvezhető előnyöket (teljes foglalkoztatás helyett krónikus munkanélküliség). + állandóan változnak és mindig a szegények rovására, mert a gazdagok alakítják.

27 Az újbaloldali, neomarxista nézetek Nemcsak a poszt-keynesiánus irányzat általános tételeinek radikális továbbvitele, hanem a fejlődő országok számára a változó szakosodás ugyancsak feltételezetten kedvezőtlen hatásának problematikája is → akármire szakosodnak sohasem nyernek, mert az alacsony bérek a fő ok (Emmanuel, Amin) A nemzetközi munkamegosztás egyenlőtlen szerkezete Oscar Braun ezzel szemben hangsúlyozza a specializációt → hiányzó iparágak (tőkejavak termelése) Wallerstein: centrum-periféria, egyenlőtlen csere

28 A szabadkereskedelem mai kritikusai A szabadkereskedelem a fejlettek ideológiája, ráadásul álságos Noam Chomsky: Az USA szabad- kereskedelemmel kapcsolatos attitűdje a következőkben foglalható össze: "free trade for you, but not for me"


Letölteni ppt "A nemzetközi munkamegosztásra és szakosodásra vonatkozó elméleti koncepciók Mi határozza meg? Egyenlő vagy egyenlőtlen, előnyös vagy előnytelen? (Szentes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések