Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mondatmegértésről.Kóstoló Jó étvágyat hozzá! Pszicholingvisztika 2007. november 23.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mondatmegértésről.Kóstoló Jó étvágyat hozzá! Pszicholingvisztika 2007. november 23."— Előadás másolata:

1

2 A mondatmegértésről.Kóstoló Jó étvágyat hozzá! Pszicholingvisztika november 23.

3 A megértés folyamata 1. bemenet: írott/beszélt 2. beszédészlelés= kb. beszédpercepció (kódolás-dekódolás), de visszahat rá a többi szint is: 3. megértés = – 1. mondatmegértés – 2. percepció+mondatmegértés+elemzés: a bemenet nem függ a modalitástól 4. kimenet

4 A megértés modelljei 1. Interakciós 2. Moduláris 3. Konnekcionista  Lásd még a kiosztmányon!

5 Interakciós modell Felülről-lefelé haladó folyamatok Hajlékony összetevők Opportunista rendszer, heurisztikus megoldások Kiemelt a szófelismerés Kísérletek „rontott helyzetben”

6 Moduláris felfogás Alulról-felfelé egyirányú infóáramlás Rögzített, autonóm összetevők (DE a lexikonhoz mindegyik hozzáfér) Ostoba feldolgozás (kontextusfüggetlen) Kísérletek „természetes helyzetben”

7 Konnekcionista modell (erről már volt szó korábban, lásd 3. előadás) Párhuzamosan dolgozó komponensek Asszociatív kapcsolatok, hálók Terjedő aktivációs szintek

8 Csoportfeladat: Vajon melyik ábra melyik modellnek felel meg? Miért?  kiosztmány Melyik modell mondhatná? a) Azért gyors a megértés, mert minden egyszerre működik és csupán izgalom-gátlás mintázat terjedése. b) A megértés folyamatába az ismereti és a kontextuális elvárások elébe mennek az ingernek. c) A kontextuális hatások magát az észlelést nem, csak az értelmezést befolyásolják. d) Nagy számú, önmagában ostoba kapcsolatból álló komplex kapcsolathálókat feltételez. e) A mondattan autonóm. f) A formai és tartalmi elemzés nem független egymásól. g) A tanulás és az ingerfeldolgozás között folyamatosság van: minden új feldolgozás módosít a hálózaton.

9 Egy kis szintaxis. Avagy milyen szerkezetei vannak egy mondatnak? 1. összetevők szerinti elemzés: propozíciós, kimenet: logikai jelentés 2. adott-új információs elemzés: a mondat kommunikációs perspektívája. Pragmatikai 3. cselekvésszempontú elemzés: illokúciós erő, mondatfajták (beszédaktuselmélet, Austin-Searl)

10 1. összetevők szerinti elemzés endocentrikus (X’-elmélet) és exocentrikus (predikátum- argumentum) viszonyok  Lásd a táblát meg a fogalomtárat! vertikális kapcsolatok: a reprezentációs szintek (esetrag, mondatrész, thematikus szerep, jelentésreprezentáció) összefüggnek, pl. AG-Num.-SUBJ, vagy DIR/PAT-ACC- OBJ:  esetragok  Lásd a táblát meg a fogalomtárat! horizontális kapcsolatok: mondatok közti összefüggések

11 Minta. Egy konkrét mondat elemzése egy transzformációs generatív nyelvészeti keretben Nyuszi felkapálta a kertet. V V’ AdvP fel igekötő NP Nyuszi valaki NP a kertet valamit VP AdvP i fel  i Topik NP j Nyuszi  S= j

12 2. Adott-új információs elemzés adott: elvileg a már elhangzott vagy eleve ismert, de nem mindig  tévedések  adott-új szerződés (Clark & co.): – azonosítsd az adott és az új infót! – keresd meg mentális reprezentációdban az adotthoz tartozó csomópontot, – kapcsold hozzá az új infót! a magyarban szintaktizálódott: a mondatszerkezet utal rá (FOC, TOP)  Lásd a táblát!  vannak-e alapszórendek? Mi a kölcsönhatás a propozicionális és az adott-új tagolás közt?

13 A magyar nyelvi rendszerről I. Esetragok és szórend II. Igekötők III. Anaforaértelmezés

14 „Megveri a telefon a púposteve” Ki csinálta? Azaz: Hogyan végezzünk mondatmegértési kísérletet?

15 Támpontok a mondatmegértésben Eljárás: mondatlejátszás Függő változók: 1. Főnév a Ki csinálta? kérdésre + latenciaidők Személyek: ovisok felnőtt kontrollcsoporttal Faktorok Ragok: 1. főnév, 2. főnév, nincsen Szórend: NVN, NNV, VNN Élőség(+): +-, -+, ++ Nyomaték: ige előtt van/nincs Példamondatok: – Nincs rag, normál nyomaték, NNV: A cipő a malac elfogja. – Rag az első főnéven, nincs nyomaték, VNN: Lelöki a vaddisznót az üveg. – Rag a 2. főnéven, van nyomaték, NVN: A nyaklánc üti meg a férfit. Eredmények: 3 éves kortól az esetrag a meghatározó szempont, a szemantikai tényező belejátszásával. Az életkor növekedésével egyre esetragközpontúbb a feldolgozás.

16 Amikor az esetragok nem egyértelműen jelölnek… alany-tárgy: nem egyértelmű jelölés: E/1. és 2. személyű birtokosnál elmarad az esetrag (A barátnőm nézi a fiú/ a filmet.) A –nAk mint DAT és mint POSS esetrag (A lány kistestvérének adta a cumit/ van egy gumikacsája) a szemantikai tárgyat (PAT/DIR) jelölhetjük tárgyesettel vagy más függő esettel a perspektívának megfelelően (Megkeni a kenyeret vajjal/ Vajat ken a kenyérre.) a thematikus szerepek és a morfémák meg nem felelései, pl. ACC  PAT/RES Shrek összetörte az üveget.  PAT Shrek lefestette a kerítést.  RES. segítenek-e a megértésben a szemantikai megszorítások? Könnyebb-e érteni konkrét jelenéses (pl. LOC) vagy a nem jelentéses ragokat? Mit gondoltok? – (Péter a problémán gondolkodott vs. Péter a könyvön gondolkodott vs. Péter a széken gondolkodott.)

17 Az esetragok és az agglutináció (2) Tövek különböző tőtípusok elsajátításának folyamata: – 1. az alternáció szabályainak felismerése (pl. ló-lovak) – 2. produkcióban a különböző alakok versengenek a konnekcionisták szerint (lók-lovak) – 3. percepcióban: a különböző alakok egyazon szótári egységre való alkalmazása (ló- lov). DE: megmaradnak a hibás alakok is.

18 Tőtípusok a magyarban Csoportfeladat: A kapott szavakat próbáljátok meg csoportosítani. A szempont: Hogy viselkedik a szótő, ha tárgyrag járul hozzá?

19 Tőtípusok a magyarban I. CC-torlódásos pl. mókus II. V nyúlásos pl. macska III. V rövidüléses pl. tehén IV. Kötőhangos pl. zsiráf V. Hangzóejtéses pl. majom

20 A tőtípusok hatása a megértésre: nehezen felismerhető esetek az accusativus meghallásának kudarca: ha O áll elöl, akkor a tőtípustól függ a megértés sikeressége  Nehéz töveknél: a személy nem hallja a tárgyragot vagy a ragtalant tárgyasnak hallja: az I. típusnál (mókus(t)) valami mást hall tárgynak: II. típusnál a birtokos és a tárgyas alak hasonlít (macskád-macskát) 5-6 évesek sokkal jobbak, mint a kisebbek

21 A szórend és a megértés viszonya van-e könnyebb szórend a megértés szempontjából? Szerintetek melyiket egyszerűbb megérteni? Miért? – Shrek segített Szamárnak. vs. Szamárnak segített Shrek. mikor jelennek meg sorrendi (konfigurációs) stratégiák? lokálisak-e a döntések? milyen viszony van az adott-új és a propozicionális elemzés közt?

22 „Az első főnév cselekvő” stratégia amikor a mintamondatokban nincs esetrag Orosz-magyar kétnyelvűeknél gyengébb interakció végződéstípus és életkor közt: –k–kezdetben túláltalánosítás –5–5 éves kor után a stratégia felülbírálása, ha félrevezető (pl. A tigrised megsimogatja az oroszlán.) –a–ahol a tárgy megelőzi az alanyt, idősebb gyerekeknek is vannak problémáik

23 A kitüntetett vagy alapszórendek a magyarban -SVO kitüntetett szerepe határozott tárgy esetén (még vonatkozói mellékmondatokban is): az olvasási tempó is gyorsabb, ahol az S előbb van mint az O -az eszményi perspektíva tulajdonságai: elvárásrendszer: a topik vagy perspektíva a nyelvtani alany a perspektíva (a beszélő énjéhez közeli) vagy topik legyen élő a topik vagy perspektíva legyen határozott szemantikailag érintettebb résztvevők jobb topikok -SOV kitüntetett szerepe határozatlan tárgy esetén: Ha csupasz NP-k állnak az ige előtt (Sid pitypangot rágcsál.)

24 „Az ablakon ugrott be a macska” Azaz: Az igekötők viselkedése

25 Mik azok az igekötők? -preverbális elemek, mint pl. az NP-k -gyakoriak, nyitott, állandóan bővülő csoport -funkciójuk: az ige jelentésének specifikálása befejezettség kifejezése: aspektualizációs szerepük a sorrendtől is függ kapcsolatban az ige vonzatával, illetve a annak ragjaival megváltoztathatják az ige vonzatszerkezetét kapcsolatban a fókusz-tagolással elmozdulhatnak preverbális helyzetükből

26 Jelentésspecifikáció igen korán megjelenik a gyerekeknél a gyermeknek meg kell tanulnia, hogy az igében kódolt irány letiltja bizonyos igekötők jelenlétét (pl. *felcsukja a szemét) a magyar mint szatellitanyelv: az irányt külön elemek kódolják komplex igék megértése: prefixumlevágással?  függ a gyakoriságtól és a transzparenciától (mennyire áttetsző) átmegy vs. átráz

27 Aspektuális használat a gyerekek igen korán használják az igekötők használatának össz.-aránya életkorral nő inkorporált vonzatoknál (pl. ugrálókötelezik) ritka az igekötő

28 Igekötők és a szórend preverbális módosítók könnyebbek, életkorral nő az eredeti sorrend visszaadása visszamondásos tesztben Fókuszba emelés  igekötő elválik az igétől: a nyomaték legbiztosabb jelölője  gyerekeknél nincs igekötőelválás a) aluljelölés: a gyerek az elvárt helyen nem mozgatja el az igekötőt b) túljelölés: a gyerek ott is mozgat, ahol nem kellene  kezdetben minden nyomatéknál igekötőelválasztás, csak azután alkalmazzák FOC-ra

29 Igekötők és vonzat kapcsolat igekötő és igei vonzatkeret között  megszorítások  elősegítheti az esetragok feldolgozását – elővételezési hatás bizonyos argumentumok felé (pl. A farkas összefutott Piroskával.  „társhatározót” várunk.) – az igekötővel homonim helyrag lesz az egyik főnéven (pl. Malacka BEment Nyuszi kertjéBE.)  nem szignifikáns  az igekötő a vonzatkeret elvárásán keresztül gyakorol hatást a feldolgozásra

30 Az anafora megértése a visszautaló elemek szerepe: a kódolási ökonómia és a szöveg szituatív lehorgonyzása a visszautalás produkcióban előnyös, percepcióban visszakeresést igényel eszközei: eredetileg indexikus (deiktikus) névmások és szemantikailag üres névszók

31 Az anafora típusai – Ismétlés (TOPI nem tudott énekelni. TOPI ezért táncolni kezdett.) – alá-fölérendelés (Hyperonymie) (AZ OGRÉK nagy zöld lények. SHREK sem kivétel.) – Szinonima (A SZURIKÁTÁK felfüleltek valamire. Ha baj van, figyelmeztetik a többi RÓKAMANGUSZTÁT.) – zéró anafora (A 3 vakegér állást keres. Bárénekesi karrierre vágynak (pro ők ) – névmási anafora (Róbert Gida rögzítette Füles farkát EGY RAJZSZÖGGEL. EZT a szekrény mögött találta.) – rész-egész viszony (Kontiguitätsubstitution)…stb. (A PAGONYBAN ma is zuhogott a hó. A FÁK közt Micimackóék talán egy menyét nyomát keresik.)

32 Visszautalások a nyelvpszichológiában A visszautalás és az előzmény viszonya: ha thematikus szereprácson üresen marad egy hely, az ezt kitöltő anafora megértése könnyebb. (pl. János kipakolt a kocsijából.  A bőrönd nehéz volt. kipakol )  a proformás (névmási) anafora értelmezésének elméletei: – Nyelvtani: elsődleges a nyelvtan, amit a pragmatika felülírhat VAGY – Pragmatika: elsődleges a pragmatika, másodlagos a nyelvtan VAGY – Középutas: párhuzamos a 2 stratégia

33 „A medve megijeszti a lovat, és aztán az beugrik a kocsiba.” Azaz: Anaforák értelmezése a magyarban

34 Feladat: Döntsük el, ki az alany a példák első és második mondatában! Hogyan, milyen formában jelenhet meg az alany a 2. mondatban? Milyen szabályosságokat veszünk észre? Töltsük ki a táblázatot! -Tigris megijeszti Malackát az ugrabugrálásával. Még énekel is hozzá. -Sid elcsaklizta a pitypangot a rinocéroszok elől. Ezért azok üldözni kezdték. -Fiona szereti a nagy zöld férjjelölteket. Ő is ogrévá változik napnyugtakor. -Topi találkozott más pingvinfajokkal is. Elindult velük megkeresni az idegeneket. -Az oroszlán elkíséri a malacot, és aztán az beugrik a kocsiba. - Shrek összeszidta barátját, mert elfelejtette felolvasni a csodalötty mellékhatásait.

35 Legfontosabb értelmezési mankók alanyismétlésnél 2. mondatban törölt alany az mutató névmás az alanyváltás jele nyomatékos ismétlődő alany: személyes névmás az 1. mondat nem alanyi NP-jével koreferens NP a 2. mondatban személyes névmásként jelenik meg, ha az nem tárgy

36 A kísérletek érdekes eredményei ha az 1. M-ban az Ágens mellett a Páciens is aktív (végez mozgást), akkor ő is lehet a 2. mondat alanya).  az életkorral alakul ki. 5-6 éves életkor körül még „ismételt cselekvő”  8 évesen alakul ki az „aktív tárgy lehet cselekvő” stratégia ige és szereplők mentális felépítésén múlik a dolog vannak igék, amelyek eleve alanytartást feltételeznek, s vannak, amelyek alanyváltást  ez a legfontosabb az értelmezésben pl. itt alanyváltó az ige  Csak alanyismétlő igéknél volt hatása a proformának.

37 „ A rendőr odament a beteghez az ápolóval. Az megkérdezte tőle, milyen fájdalmai vannak.” Azaz: Pragmatikai és kognitív meghatározók az anaforaértelmezésben Ki kérdezett kitől? Honnan tudjuk?

38 Pragmatikai és kognitív meghatározók az anaforaértelmezésben Ha 3 NP van az előzményben: A vonzatot előbb ismerik föl antecedensnek, mint a nem vonzatot minimális távolság: antecedensben utolsó NP az alany személyes névmás inkább a korábbi alannyal koreferens, mint az 1. M szabad határozójával pragmatikai tényezők erősen befolyásolnak

39 Diskurzusérzékeny feldolgozási modell a magyar anaforarendszerre a magyar rendszer mondatfeldolgozás-függő (mert nincs nyelvtani nem) tendenciák: – a thematikus szerepek fontosabbak, mint a morfológiai jelölés – thematikus szerepek és topikalizációs tagolás együtt feldolgozási perspektívát adnak, ami számon tartja az aktív cselekvőt – az egyedi propozíciók kognitív reprezentációját csak később vesszük figyelembe – „párhuzamos funkció” hipotézis működik (azaz ahol a fej a főmondatban és a mellékmondatban azonos funkciót tölt be, pl. alany, akkor könnyebb a megértés) – bizonytalan helyzetben befolyásol az elvárási rendszer alkalmi narratív ill. naiv okozási koherencia

40 …itt a vége, fuss el véle! Remélem ízlett. Főszakács: PLÉH Csaba (1998): A mondatmegértés a magyar nyelvben. Pszicholingvisztikai kérdések és modellek. Osiris, Budapest Segédszakácsok: ALBERTI, Gábor; MEDVE, Anna (2002): Generatív grammatikai gyakorlókönyv, Janus/Books, Budapest CANISIUS, Peter (2006): Textgrammatik in kontrastiver Perspektive, Pécs (kézirat) É.KISS Katalin; KIEFER Ferenc; SIPTÁR Péter (1999): Új magyar nyelvtan, Osiris, Budapest KIEFER Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan, I. Mondattan (1992) III. Morfológia (2000) Akadémiai Kiadó, Budapest Felszolgálta: Veronika


Letölteni ppt "A mondatmegértésről.Kóstoló Jó étvágyat hozzá! Pszicholingvisztika 2007. november 23."

Hasonló előadás


Google Hirdetések