Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Krízis,-krízisintervenció,- krízismegelőzés Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Krízis,-krízisintervenció,- krízismegelőzés Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar."— Előadás másolata:

1 Krízis,-krízisintervenció,- krízismegelőzés Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

2 A lelki egészség felborulására utaló tünetek, tünetegyüttesek Alvászavartanulási zavar Szorongásfigyelem zavar evészavardepresszió krónikus fáradtság syndroma alkalmazkodási zavar Burn-out tünetegyüttes alkohol és drogfogyasztás impulzus kontroll zavarai

3 A krízishelyzet pszichológiája 1. Kríziselmélet gyökerei: II. világháború, /azonnali terápia a leghatékonyabb/ 2. Erick Lindermann: bostoni tűzvész 3. Gerald Caplan: 1950-es évek 1.Támogató szolgálat fontossága 2.Nem mindegy, hogy az egyén sikeresen vagy károsodással kerül-e ki a krízishelyzetből as évektől telefonos szolgálatok 4.Később speciális szolgálatok/ özvegyek, elváltak, krónikus betegek/

4 Gondolatok a krízisről „ Mély regresszív állapot” „Krízis az amit annak él meg a személyiség” „ A krízis kritikus időszak, fordulópont.” „A krízis sajátos ketrec.” „A krízis egyik barátunk, a fejlődést, a változást segíti elő.” „ A krízis mindig interperszonális.”

5 G. Caplan, 1964, krízisállapot: Olyan, lélektanilag kritikus állapot, melyben: a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető, a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető, a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet, a személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet, minden figyelme, erőfeszítése erre irányul, minden figyelme, erőfeszítése erre irányul,

6 de: a személy kénytelen szembenézni a helyzettel, és a szokásos problémamegoldó eszközeivel ill. energiájával megoldani nem képes.

7 Krízis fajtái I. Fejlődési krízis /Erik Erikson/ II. Akcidentális /járulékos/ krízis

8 Erikson az életet fejlődési szakaszokra osztja. Minden szakasz leírható egy, az adott szakaszra jellemző dilemma segítségével, melynek megválaszolása döntő a személyiség fejlődése szempontjából. A fejlődési szakaszok végén képződik egy belső erő, melyet én-erősségnek nevezhetünk. Ilyenek a remény, akaraterő, cél, hozzáértés, hűség, szeretet, gondoskodás és bölcsesség. A fejlődési szakaszok végén képződik egy belső erő, melyet én-erősségnek nevezhetünk. Ilyenek a remény, akaraterő, cél, hozzáértés, hűség, szeretet, gondoskodás és bölcsesség.

9 Fejlődési krízis Hosszabb periódusok, melyeket dinamikusabb változások jellemeznek éves kor: bizalom, vagy bizalmatlanság

10 Az ebben a korszakban jelentkező trauma (az anya kiszámíthatatlan, szorongó, szeretetet nem adó, stb.) azt eredményezi, hogy alapvető bizalmatlanság, gyanakvás alakul ki, ez későbbiekben paranoid gondolkodás formájában nyilvánulhat meg. Nem alakul ki a remény, mint alapvető én-erősség, ez pedig mély depresszióra és kilátástalanságra való személyiségvonásokat eredményez.

11 „Van reményem. Tudok egyszerűen csak lenni. Tudok bízni másokban és magamban.”

12 2-3 éves kor (autonómia vagy szégyen, kétség) Ha a környezet az önálló cselekvésekre és felfedezésekre, az anyától való eltávolodásra kritikával, büntetéssel reagál, vagy túlzott féltésből kifolyólag korlátozza a gyermeket, akkor az önállóság és autonómia érzése helyett kétség és szégyen érezése lesz uralkodó. Ez megakadályozza az akaraterőnek, mint én-erősségnek a kialakulását

13 „Van akaraterőm. Egyedül is meg tudok lenni. Tudok kíváncsi lenni, felfedezést tenni és cselekedni. Ugyanakkor elfogadom, hogy vannak korlátaim.”

14 4-5 éves kor (kezdeményezőkészség vagy bűntudat) ahogyan a szülők a gyermek önálló kezdeményezéseire, cselekvéseire és szellemi teljesítményeire reagálnak, meghatározza a gyermek jövőbeli kezdeményező készségét. „Van lelkiismeretem. Van célom és értékem. Tudok képzelődni és érezni. Van szexualitásom.”

15 6-11 éves kor (teljesítmény vagy csökkentértékűség) E korszak dilemmájának sikeres feloldásaként kialakul a hozzáértés (kompetencia) mint én-erősség, és ebből következően a tudás, tanulás és együttműködés energiája.

16 „Vannak képességeim. Vannak képességek, amelyekben jó vagyok. Értek dolgokhoz. Tudok gondolkozni és tanulni.”

17 12-18 éves kor (identitás vagy szerepdiffúzió) A gyermek a dolgokat más aspektusból, a másik ember szemszögéből is kezdi megismerni és különböző helyzetekben kezd másként viselkedni úgy, ahogy azt a helyzet megkívánja Kialakul a hűség, mint én-erősség, és ebből következőleg a valakihez tartozás és megújulás energiája.

18 „Van belső érzékelésem arról, hogy ki vagyok. Tudok változni, meg tudok újulni. Hűséges tudok lenni egy személyhez vagy egy ügyhöz. Egyszeri és megismételhetetlen vagyok.”

19 Fiatal felnőttkor (intimitás vagy izoláció) Szexuális, érzelmi, morális felelősséget jelent a másik személlyel szemben. Kialakul a szeretetre való képesség, mint én-erősség, illetve ebből következően a szeretet és megújulás energiája rendelkezésre fog állni.

20 „Van valakim, aki megerősíti lényem belső értékét. Tudok szeretni. Tudok teljesen közel és teljesen külön lenni. Bensőséges kapcsolatban vagyok saját lényemmel és mással.”

21 Érett felnőttkor (generációs törekvések vagy stagnálás) Generációs törekvés szükségletén Erikson a saját személyes létezésen túlmutató érdeklődést és aktivitást érti, amely a családra, társadalomra, és később jövő generációkra terjed ki. Kialakul a gondoskodás, mint én-erősség, és ebből következően a megújulás és tevékenység energiája

22 „Van személyes erőm. Tudok alkotni és termelni. Gondot tudok viselni a következő nemzedékre. Elkötelezem magam az élet iránt.”

23 Idős kor (én-integritás vagy kétségbeesés) Ebben az utolsó életszakaszban az ember visszapillant arra, amiből és amivé lett „Bölcs vagyok. Teljesen el tudom magam fogadni. A mindenség része vagyok, és mindennel egy vagyok.”

24 Ha a visszatekintéskor valaki azt éli meg, hogy az életét hibásan irányította, nem oda szeretett volna eljutni, ahol van, akkor teljes kétségbeesésbe torkollik ez az életszakasz, hiszen már lekéstünk arról, hogy haraggal tekintsünk vissza, és arról is, hogy bizakodva tekintsünk a jövőben.

25 Akcidentális krízis Rendszerint külső események provokálják: 1. katasztrófa 2. szeretett személy halála 3. válás 4. párkapcsolat megszakadása 5. egzisztenciális zuhanás 6. munkahelyvesztés, jelentős dolgok elveszítése 7. életveszélyes betegségek rokkantság

26 A krízis kialakulását befolyásoló tényezők a. a krízist kiváltó inger erőssége b. személy coping mechanizmusai c. személy konfliktuskezelő technikái d. mentális kontrollfunkciók milyensége e. személy érettsége, harmonikossága f. aktuális pszichés és szomatikus állapota g. egy éven belül voltak-e egyéb krízisek

27 A krízist kiváltó események jellemzői I. - váratlanok - az esemény az egyént érzelmileg megérinti - adott kontextusban kitüntetett jelentőségű - veszteség, a kudarc, jellegzetességei megtalálhatók benne - tehetetlenséget, félelmet provokál

28 A krízist kiváltó események jellemzői II. - A megszokott coping mechanizmusok nem elégségesek /mert eredetileg sem voltak megfelelőek, vagy az egyén beszűkülése miatt használhatatlanok/

29 Veszélyeztetett személyek - Gyengébb színvonalú énvédő mechanizmusok - Halmozódó kudarcélmények - Impulzus kontroll zavarral küzdők - Balesetek, halálos betegségek, rokkantság áldozatai - Szerepváltás, mobilitás, élettér változások

30 Veszélyeztetett személyek II. - gyenge mentális fékrendszer: alacsony frusztráció tűrés, agresszió, önérétkelési problémák, - pszichés tünetekkel küzdők: depresszió, szorongás, identitásproblémák - teljesítmény krízisek - inaktivitási, pszichés, fizikai hanyatlás

31 Krízisállapot szakaszai Caplan szerint Provokatív tényezőKRÍZIS I. I. szakasz: készenléti állapot II. II. szakasz: küzdelem III. III. szakasz: kapkodás IV. IV. szakasz: összeomlás

32 I. szakasz: Készenlét állapota Fenyegetettség érzés, szorongás dominál. Az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása a megbomlott érzelmi és kognitív egyensúly visszaállítására. Cél: visszaállítani a felborult lelki egyensúlyt

33 Kimenetel: 1. A krízis megoldódik 1. Az egyén a második szakaszba kerül

34 II. szakasz: a küzdelem Feszültség tovább nőa cselekvések megszokott rendje, összerendezettsége felbomlik Az egyén aktív erőfeszítéseket vesz igénybe a probléma megoldására Jellemző: próba-hiba, próba-eredmény Kimenetel: 1. Megoldódás 2. Feszültség nő

35 III. szakasz: a kapkodás - Újabb és újabb technikák kerülnek kipróbálásra - A sok eredménytelen kísérlet rontja az egyén önértékelését, érzelmi állapotát és ez a helyzetet tovább súlyosbítja. - Ebben a szakaszban is megoldódhat a krízis, ha a kiváltó tényező megszűnik, külső segítséget kap az egyén

36 IV. szakasz: összeomlás - a személyiség alkalmazkodó képessége kimerül - Megindul a személyiség harmóniájának destruktív irányú megváltozása -Szuicidum -Auto,- heteroagresszió -Impulzív reakciók

37 Külső segítség nélkül teljes dekompenzáció következhet be. A krízis egy korábbi viszonylagos egyensúly felbomlását jelenti. Az ideiglenesen fellazuló személyiség új egyensúly kialakulását keresi a helyzet megoldására. Az új egyensúly minőségileg több vagy kevesebb lehet az előzőnél!!!

38 - a krízis időben korlátozott jelenség hét alatt lezajlik - krónikus krízis nincsen, de utóhatása van. -1. fejletebb egyensúlyi állapot elérése -2. egyensúlyba kerülés diszfunkcionális működés árán /pl. depresszió, neurózis/

39 A krízisállapot „Janus arcú” jelenség: - személyiség veszélyeztető - lehetőség a fejlődésre

40 Hirschovich modellje OK OK KRÍZIS KRÍZIS NYUGTALANSÁG NYUGTALANSÁG ALKALMAZKODÁS ALKALMAZKODÁS

41 Kritikus életszakaszok- tipikus krízisek 1. Pubertás kor 1. Pubertás kor –biológiai változás –pszichológiai változás: –szociológiai változások –elszakadás –autoritás krízis: lázadás kiélezett formája

42 2. A fiatal felnőttkor krízisei: 2. A fiatal felnőttkor krízisei: foglalkozási szerep, munkábaállás foglalkozási szerep, munkábaállás párválasztás párválasztás családalapítás /új feladatkör és szerepek/ családalapítás /új feladatkör és szerepek/

43 3. Női szerepváltások: 3. Női szerepváltások: klasszikus és modern szerepek összeegyeztetése klasszikus és modern szerepek összeegyeztetése

44 4. Családi instabilitás, válás krízise 4. Családi instabilitás, válás krízise kooperáció csökkenése kooperáció csökkenése közös célok elvesztése közös célok elvesztése szerepek összehangoltságának hiánya szerepek összehangoltságának hiánya érzelmi attitűdök konszenzusának hiánya érzelmi attitűdök konszenzusának hiánya

45 5. Midlife krízis- életközép krízis- 40-es évek 5. Midlife krízis- életközép krízis- 40-es évek „most vagy soha” „most vagy soha” „tettem-e eleget? megvalósítottam-e magam?” „tettem-e eleget? megvalósítottam-e magam?” „ez a párkapcsolat a jó?” „ez a párkapcsolat a jó?”

46 6. Inaktivitás krízis: 6. Inaktivitás krízis: idősödés, nyugdíjaztatás, krónikus betegség, egészségkárosodás idősödés, nyugdíjaztatás, krónikus betegség, egészségkárosodás „teher a társadalom számára” „teher a társadalom számára” társ elveszítése társ elveszítése

47 Krízisintervenció / beavatkozás Célja: Célja: –minimális: gyors veszélyelhárítás, lelki egyensúly visszaállítása, –maximális: fejlettebb lelki egyensúlyi állapot létrehozása –

48 krízisintervenció Alapgondolat: a krízis kialakulásához vezető probléma megoldása megoldja magát a krízisállapotot is. Alapgondolat: a krízis kialakulásához vezető probléma megoldása megoldja magát a krízisállapotot is. A problémára koncentrál A problémára koncentrál

49 Krízisintervenció alapelvei 1. Feszültségcsökkentés és katasztrófa elhárítás 1. Feszültségcsökkentés és katasztrófa elhárítás 2. Támasznyújtás, elérni, hogy a krízisben lévő képes legyen elfogadni a segítséget, a teljes személyiség elfogadása /bármilyen rendezetlen is/ 2. Támasznyújtás, elérni, hogy a krízisben lévő képes legyen elfogadni a segítséget, a teljes személyiség elfogadása /bármilyen rendezetlen is/ 3. Érzelmi realitás megőrzése 3. Érzelmi realitás megőrzése 4. akció irányultság: a nagy érzelmi teher által „bénult” egyén mozgatása, beszűkülés óvatos tágítása 4. akció irányultság: a nagy érzelmi teher által „bénult” egyén mozgatása, beszűkülés óvatos tágítása

50 5. a probléma világos megfogalmazása 5. a probléma világos megfogalmazása 6. a valóság elfogadtatása 6. a valóság elfogadtatása 7. megoldás megtervezése, és együttes kivitelezése 7. megoldás megtervezése, és együttes kivitelezése

51 Az egyént úgy kell segíteni, hogy a legelfogadhatóbb megoldást ő válassza. Az egyént úgy kell segíteni, hogy a legelfogadhatóbb megoldást ő válassza. A döntéshozás a tartalmi megoldások meghozatala a krízisben lévő egyén kompetenciája. A döntéshozás a tartalmi megoldások meghozatala a krízisben lévő egyén kompetenciája.

52 Megoldási lehetőség 1. Fejlettebb egyensúlyi állapot elérése 1. Fejlettebb egyensúlyi állapot elérése 2. Diszfunkcionális elemek kialakulása: 2. Diszfunkcionális elemek kialakulása: –szenvedélybetegség –öngyilkosság

53 A krízisintervenciót nem mindig pszichológus, mentálhigiénikus vagy pszichiáter végzi, ápoló szociális gondozó is végez a munkája során ilyen jellegű munkát. A krízisintervenciót nem mindig pszichológus, mentálhigiénikus vagy pszichiáter végzi, ápoló szociális gondozó is végez a munkája során ilyen jellegű munkát. Szakemberhez fordulás fontossága!!! Szakemberhez fordulás fontossága!!!

54 Irodalomjegyzék Atkinson, et al: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, Atkinson, et al: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, Carver C. S., Scheier F. M.: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, Carver C. S., Scheier F. M.: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, Aronson: A társas lény, Jogi és üzleti Kiadó, Bp., Aronson: A társas lény, Jogi és üzleti Kiadó, Bp., 2002.


Letölteni ppt "Krízis,-krízisintervenció,- krízismegelőzés Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések