Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sporogenezis Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sporogenezis Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú."— Előadás másolata:

1 Sporogenezis Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében

2 Sporogenezis mikrosporogenezis= pollenképződés porzólevelek (mikrosporofillum) pollenzsák (mikrosporangium) pollen= mikrospóra pollen hím gametofiton makrosporogenezis= embriózsáksejt képződése termőlevelek (makrosporofillum) magkezdemény (makrosporangium) embriózsáksejt= makrospóra embriózsáksejt női gametofiton

3 Makrogametogenezis női gametofiton: embriózsákból (makrospórából) három felső sejt a petekészülék. a nagyobb a petesejt másik kettő a segítősejt három alsó sejt antipoda középen maradó két mag egybeolvad: diploid vegetatív mag Összesen: 8 sejt

4 A megporzás virágpor (pollen) a bibére kerül típusai: egy egyeden belül (önmegporzás) két különböző egyed (idegenmegporzás) különböző fajok között (kereszteződés): hibrid heterosztília: eltérő porzóhosszúság Módjai:  Vízmegporzás  Szélmegporzás  Rovarmegporzás

5 A megtermékenyítés megporzást követi a pollen tömlőt hajt a generatív sejt osztódik: két spermasejt mikrogametogenezis a spermasejtek közül az egyik a petesejttel a másik a diploid maggal olvad össze kettős megtermékenyítés

6 megtermékenyített petesejtbőlembrió megtermékenyített központi magbólendospermium nucellusz testébőlperispermium integumentumokból maghéj magkezdeménybőlmag Tápanyagraktározás a magban: perispermium endospermiumsziklevél

7 valódi termés: csak a termő magházából termésfal: exokarpium mezokarpium endokaprium

8 áltermés: a termőn kívül más virágrész is vacok: szamóca, csipkebogyó, alma, tök; lepellevelek: eperfa;

9 Termések csoportosítása húsos száraz felnyíló zárt Makk (aszmag, lependék) Kaszat Szem Szütyő Csonthéjas Tüsző Hüvely Becő Tok Bogyó Narancs Kabak

10 hasadó termések száraz, zárva maradó résztermésekre esnek szét:  Makkocskák  Ikerlependék  Ikerkaszat

11 csoportos termések egy virágból több termés keletkezik:  Tüszőcsokor  Csonthéjas terméscsoport

12 Terméságazatok virágzatból kialakuló együtt terjedő termések:  makk terméságazat: fügetermés  bogyó terméságazat: ananász

13 A magvak és termések terjesztése  Szél útján terjedő (anemochor)  felületnagyobbító kélpződmények  lependéktermések: kőris, szil, juhar;  szárnyas magvak: fenyők, nyugati tuja, szivarfa, császárfa),  apró méretük és nagy felületük miatt spóraszerűen: orchideamagvak.  A víz útján terjedő (hydrochor)  úszni tudnak a víz színén: fehér tündérrózsa, kókuszdió.

14  Az állatok útján terjedő (zoochor)  endozoochor: az állat tápcsatornájában  epiozoochor: az állat szőrén, tollán  myrmekochor: hangyaterjesztés.  ember által (anthoropochor)  vetőmagok közé keveredve (például parlagfű),  botanikus kertekből.  önterjesztő (dinamochor)  turgornyomás által: hüvely- és toktermés felrepedése, gólyaorrtermés  egyes növények a magot el is ültetik (például földimogyoró, gémorr, árvalányhaj)

15 Nemzedékváltakozások A növényegyed életciklusa: gametofiton: ivarsejtek sporofiton: ivartalan szaporítósejtek ez a két szakasz a két nemzedék Tendencia: a gametofiton egyre kisebb, rövidebb életű és a sporofitonon „élősködik”

16 sporofiton nemzedék:zárvatermők haploid ivarsejtek egyesülésetermőben diploid zigótamagban növény kifejlődése haploid ivartalan szaporítósejtekpollen+embriózsák gametofiton nemzedék: haploid spórapollen+embriózsák ivarsejtek létrehozása.sperma+petesejt

17 A növények fejlődéstörténete Hányféle élőlény népesíti be a földet? Mi az oka ennek a rendkívüli változatosságnak? Miért különböznek egymástól a földrészek élővilága? A növényvilág fejlődéstörténete: több százmillió éves kísérletsorozat Célja: az élet számára rendelkezésre álló tér meghódítása, a természeti erőforrások minél hatékonyabb felhasználása. Alapelve: alapvetően gazdasági. Minél kisebb energia és anyag felhasználásával minél nagyobb produkció és utódbiztonság.

18 Az élővilág eddig leírt fajainak száma (kerekítve):  Gerincesek  Ízeltlábúak  Puhatestűek  Férgek  Űrbelűek  Szivacsok  Tüskésbőrűek  Állati egysejtűek  Egyéb állatok  Állatok:

19  Virágos növények  Harasztok  Mohák  Moszatok (algák)  Növények:  Valódi gombák  Nyálkagombák 500  Gombák:  Kémoszatok 760  Baktériumok  Prokarióták  Vírusok 200 Élővilág összesen faj.

20 az élőlények 6 országa:  Vírusok,  Ősplazmások (baktériumok, ősbaktériumok és kékmoszatok),  Eukarióta egysejtűek (eukariota algák, egysejtű állatok és nyálkagombák),  Gombák (valódi gombák),  Növények (mohák, harasztok, nyitva- és zárvatermők),  Állatok (többsejtű állatok).

21 négy nagy evolúciós lépés a növényvilágban:  Az élet kialakulása és az első növény megjelenése a Prekambriumban.  A szárazföld meghódítása a felső Szilur és Devon folyamán.  A magvas növények kialakulása és térhódítása a Karbon és Perm folyamán.  A zárvatermő virágos növények megjelenése az Alsó Krétában.

22 Prekambrium  Az élet megjelenése (kb. 3,1 milliárd évvel ezelőtt);  A fotoszintézis kialakulása, az oxigén feldúsulása a vízben és a légkörben;  A sejtmag kialakulása (kb. 1 milliárd évvel ezelőtt);  A növény és állatvilág fejlődésének szétválása.

23 Kambrium 570–500 millió éve a tengeri moszatvilág gazdag kibontakozása zöld- és a vörösmoszatok a teleptest változatos kialakulása mész és kovavázas moszatcsoportok robbanásszerű fejlődése.

24 Szilur 500–405 millió éve ózonburok: a szárazföldi élet megjelenése a légkör oxigéntartalma 2%-ra (a mai 10%-ára) emelkedett

25 Devon 405–350 millió éve első szárazföldi növénycsoport, az ősharasztok (Psilpohytopsida) kialakultak a szárazföldi léthez szükséges anatómiai tulajdonságok, szervek, mint a gyökérszőrök, az epidermisz, a kutikula, a gázcserenyílás (stoma), az ivarszerv (gametangium), a spóra, a szilárdító elemek és a szállítóelemek és a szállítónyalábok heterospória és hozzá kapcsolódóan a mag lemezes szerkezetű levél kambium szövettípus, és vele a másodlagos vastagodás. első szárazföldi gombák és a mikorhizás együttélés lehetősége első mohák.

26 Karbon 350–285 millió éve a harasztok tündöklésének kora egyenlítői öv alá került szárazföldek trópusi éghajlat jelentős szerep a nyitvatermő magvaspáfrányoké a földtörténet leghatalmasabb heterospórás fái: pikkelyfák (Lepidodentron), pecsétfák (Sigillaria), zsurlófák (Calamites) megindult a szárazföldi flóra területi elkülönülése erdők energiafelvevő emeletei, a lombkorona-, cserje-, és a mohaszint

27 Perm 285–235 millió éve a növényvilág első nagy őrségváltásának korszaka meleg száraz trópusi, szubtrópusi éghajlat nedvességigényes nagy termetű harasztok kihalása a szárazságtűréshez jobban alkalmazkodott nyitvatermők fenyők (Coniferales) cikászok (Cycadopsida), bennettiteszek (Bennettitopsida) és páfrányfenyők (Ginkgopsida). a törzsfejlődés első lombhullató fái

28 A triász, jura és kréta triász (235–195 millió éve) jura (195–137 millió éve) kréta (137–67 millió éve) zárvatermők alsó-kréta időszaki megjelenése bennettiteszek kihaltak cikászok és páfrányfenyők erősen visszaszorultak fenyők a mérsékelt övbe és a hegyvidékekre húzódtak vissza


Letölteni ppt "Sporogenezis Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések