Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kalászos gabonák biológiai alapjai; változások, újdonságok Prof. Dr. Balla László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kalászos gabonák biológiai alapjai; változások, újdonságok Prof. Dr. Balla László."— Előadás másolata:

1 Kalászos gabonák biológiai alapjai; változások, újdonságok Prof. Dr. Balla László

2 A magyarországi állapotok általános jellemzése a rendszerváltás után a külföldi kooperációs partnerek önállósodása az EU csatlakozás után a közösségi fajtajegyzék létrehozása: magyar fajták rákerültek az EU fajtalistára, az EU listán lévő fajták vizsgálat nélkül szaporíthatók és forgalmazhatók Magyarországon a fajtatulajdonos engedélyével, ha nem maga forgalmazza Az OMMI összevonása több más intézménnyel = MgSzH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) létrehozása

3 a volt OMMI szerepének elsorvasztása: a fajtakísérleti állomások számának drasztikus csökkentése, búza esetén 25-ről 8-ra a minősített fajták vizsgálatának megszüntetése a nyolc állami fajtakísérleti állomáson csak fajtajelöltek vizsgálata a leíró fajtajegyzék – melyben a vizsgált fajták eredményeit közzétették – megszüntetése A magyarországi állapotok általános jellemzése

4 a posztregisztrációs fajtakísérlet létrehozása nyolc helyen a Vetőmag Szövetség és Terméktanács valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által OMMI fajtabemutatók megszűnése a fajtatulajdonosok bemutatóinak kiszélesedése, a DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézete pl ben bemutatót tart Karcagon, Debrecenben, Kisvárdán, Gödöllőn és Szentesen. A magyarországi állapotok általános jellemzése

5 A posztregisztrációs kísérletek első évi eredményei

6 Az első éves posztregisztrációs vizsgálatok után az alábbi fajtákat kizárták a további vizsgálatokból: Balaton Atacama GK Fény GK Piacos GK Szala Mv Hombár Pannónia NS Silueta Balada Mv Süveges GK Hunyad Mv Csárdás Fabula Mv Mazurka GK: 4 MV: 4 Egyéb: 6

7 2009-ben az alábbi 34 fajtát vizsgálják a posztregisztációs kísérletben: GK Ati GK Békés GK Csillag GK Élet GK Garaboly GK Kalász GK Kapos GK Petur GK Rába Mv Béres Mv Csárdás Mv Kolo Mv Ködmön Mv Laura Mv Lucia Mv Magdaléna Mv Marshall Mv Regiment Mv Suba Mv Toborzó Mv Verbunkos Mv Walzer KG Bendegúz KT Hasáb Amerigó Bakfis Baletka Buzogány Capo Komárom Lupus Mulan Quebon Saturnus

8 Pannon prémium minőségi kategóriába sorolják: Martonvásár: Mv Palotás Mv Suba Mv Ködmön Mv Kolo Mv Mazurka KITE: Lupus Saturnus Bitop Mv Mazurka

9 Állami elismerésben részesíthető az a fajtajelölt, amely: –megkülönböztethető más minősített fajtáktól, egyöntetű és állandó –bejegyezhető fajtanévvel van ellátva (a karcagi fajták pl. a KG márkanevet viselik) –a fajtafenntartást az EU területén végzik –a fajtajelöltnek meghatározott gazdasági értéke van Az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága előterjesztésére az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság határoz és a fajta rákerül a Nemzeti Fajtajegyzékre és az EU fajtalistára

10

11 A Nemzeti Fajtajegyzék A listán feltüntetik a : –fajta nevét –az állami elismerés idejét –a bejelentőt, képviselőt és fajtafenntartót –megjegyzésként feltüntetik a fajta tenyészidejét (KO=korai, KÖ=középérésű, KÉ= középkései) és a hasznosítási irányt (búza esetében: J=javító, M= malmi, E= egyéb, azaz gyengébb minőségű, takarmányozásra alkalmas búza)

12 A Nemzeti Fajtajegyzékben feltüntetik még a fajta jogi helyzetét –MSZH FO = Nemzeti Fajtaoltalomban részesített fajta –MSZH FB = Nemzeti Fajtaoltalomra bejelentett fajta –CPVO FO = Közösségi Fajtaoltalomban részesített fajta –CPVO FB = Közösségi Fajtaoltalomra bejelentett fajta A jelzések egyikébe sem soroltak azok a régebbi fajták, amelyek szabadon forgalmazhatók.

13

14 Őszi búza A Nemzeti Fajtajegyzéken lévő fajták száma: 133 –Külföldi: 56 –Hazai vagy hazai érdekeltségű: 77 Ebből –GK Kft (Szegedi): 31 –Mv: 28 –Karcag: 9 –Kompolt: 4 –HP: 3 –Kiskun: 2 –Minőség szerint: –Javító: 25 –Malmi: 98 –Egyéb: 10

15 A vezető 12 búzafajta minősítésének ideje FajtaMinősítés éve GK Kalász1996 Mv Magdaléna1996 Lupus1998 GK Petur1999 Mv Csárdás1999 Mv Palotás2000 Mv Verbunkos2001 Mv Marsall2001 Mv Ködmön2002 Saturnus2002 Mv Suba2002 GK Békés2005

16 A karcagi búzafajták minősítésének ideje FajtaMinősítés éve Kondor1995 Alex1999 Róna1998 Hunor1998 KG Magor2002 KG Kunhalom2002 KG Széphalom2004 KG Kunhalom2005 KG Bendegúz2006

17 A karcagi tritikálé fajták minősítésének ideje FajtaMinősítés éve Dusi2001 Titán2006 KG Berek2009

18 FajtaMinősítés éve Kunsági KG Puszta2002 KG Konta2008 A karcagi őszi árpa fajták minősítésének ideje

19 Az őszi búza fajták részaránya a szaporító terület alapján (forrás: MGSzH) Fajta %2007. %2008. % Mv Suba3,34,96, Mv Csárdás7,46,75, Lupus6,06,45,7 4. GK Kalász5,85,15, Mv Magdaléna7,16,35, GK Békés0,31,64, Mv Verbunkos5,74,64, Mv Marsall2,72,93, Mv Ködmön3,5 2, GK Petur4,33,42, Saturnus2,83,32, Mv Palotás4,43,32,3 7 Mv fajta30,3% 3 GK fajta12,9% 2 külföldi fajta 8,0 % 51,2%

20 A táblázatban felsorolt első 12 fajtán kívül az alábbi fajták szerepelnek: GK Csillag GK Élet GK Garaboly Jubilejnaja 50 Mv Toborzó Mv Magvas GK Kapos Capo GK Ati Mv Béres Mv Kolo Mv Walzer Mv Süveges Buzogány Mv Mazurka Mulan Bitop Astardo Qeebon Adriana Mv Emese Fabula Soisson Cornelius Antonius GK Csongrád Dunai Kiskun Gold Az első 40 fajta összesen 86%

21 Karcagi búzakísérletek Vizsgált fajták: extenzív fajtacsoport azokat leváltó standard fajták azokat követő vezető fajták a legújabb és legbőtermőbb fajták Cél a genetikai haladás meghatározása a karcagi fajták teljesítményének összehasonlítása a vezető búzafajtákkal

22 Búzafajták termőképessége 2003/2004

23 Búzafajták termőképessége 2004/2005

24 Búzafajták termőképessége 2006/2007

25 Búzafajták termőképessége 2007/2008

26 Búzafajták termőképessége átlaga (kivonat)

27 A karcagi búzakísérletek konklúziója Hét éve vizsgáljuk a fajták extenzív csoportját és azok leváltása utáni vezető fajták termésalakulását a különböző években. Az extenzív búzák termésátlaga jellemzően 4,5-4,8 t/ha között ingadozott. Az azokat leváltó fajták két tonnával termettek többet, jellemzően 6-7 t/ha között. A következő korszak fajtái meghaladták a 7,5-8 tonnát és a legújabbak pedig elérték a 10 tonnát. Ha a genetikai haladást megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy közel 100%-os ha a Bánkútihoz, közel 40%-os ha a Bezosztajához és 6-8%-os ha - a ma legelterjedtebb fajtához - az Mv Magdalénához viszonyítjuk. A fejlődésben azonban nincs megállás. Az 1980-as és ’90- es években az Mv fajták domináltak a köztermesztésben, az 1990-es években született néhány GK fajta, amely csaknem felzárkózott és most jön a fajták újabb csoportja, amely 9-10 t/ha termésre képes.

28 Mi örömmel konstatáljuk, hogy ezek között vannak az új karcagi nemesítvények, honosítások és két GK fajta is. Reméljük, hogy ezt felfedezik a termelők is és élni fognak az új lehetőségekkel. Mondhatom, hogy a nemesítés megtette a magáét, a termelők feladata a fajták genetikai potenciáljának a realizálása. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy az új nagy termőképességű fajták minősége minden tekintetben megfelel a kor különböző minőségi igényeinknek. Ezek után bemutatjuk, hogy mit is tudnak a karcagi fajták.

29 Megállapíthatjuk, hogy a négy évig vizsgált karcagi fajták mindegyike (KG Kunglória, KG Kunhalom, Hunor, KG Magor, Alex és Róna) a 8 tonnás kategóriába tartozott 8,50 t/ha átlagterméssel. Ebbe a csoportba sorolható még az Mv Pálma, GK Öthalom, Mv Magdaléna, Fatima 2 és az Mv 15, 8,18 t/ha átlagterméssel. A 7 tonnások csoportjába került az Mv Csárdás, a GK élet, az Mv Palotás, az Mv Magvas és az Mv 23. Ezek átlagos termése 7,65 t/ha volt. Az extenzív búzákat felváltó három fajta, a Bezosztaja 1, az Mv 4 és a Jubilejnaja 50 a 6 tonnások kategóriájába tartozott, 6,73 t/ha átlaggal. Míg végül a négy extenzív búza az őshonos Tiszavidéki, a Fleischmann 481, a Bánkúti 1201 és a Fertődi 293 4,43 t/ha termést adott a négy év átlagában.

30 Befejezésül szeretném kiemelni a hétéves vizsgálataink alapján a „legjobb fajtákat” a karcagi vagy inkább az alföldi ökológiai feltételek között: 10 t/ha-t termettek: KG Kunglória KG Kunhalom Hunor KG Bendegúz GK Békés GK Holló 10 t/ha-t megközelítették (9,5-10,0 t/ha) GK Cipó GK Hattyú GK Ati Buzogány KG Magor Alex Mv Pálma Mv Magdaléna Róna KG Széphalom GK Élet

31 A karcagi gabona fajták vetőmag szaporítása

32

33

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Kalászos gabonák biológiai alapjai; változások, újdonságok Prof. Dr. Balla László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések