Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BAROKK. BAROKK A 19. század végéig negatív, elítélő, megrovó értelemben használták. A 18. század közepén francia építészek kezdték ezzel a szóval illetni.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BAROKK. BAROKK A 19. század végéig negatív, elítélő, megrovó értelemben használták. A 18. század közepén francia építészek kezdték ezzel a szóval illetni."— Előadás másolata:

1 BAROKK

2 BAROKK A 19. század végéig negatív, elítélő, megrovó értelemben használták. A 18. század közepén francia építészek kezdték ezzel a szóval illetni a 17. századi itáliai építészetet. A 19. század végéig negatív, elítélő, megrovó értelemben használták. A 18. század közepén francia építészek kezdték ezzel a szóval illetni a 17. századi itáliai építészetet. Ez a negatív vélemény a 19. század végéig uralkodott a művészettörténészek körében. A barokk egyértelmű volt a „szabálytalan”, a „szokatlan”, az „érthetetlen”, az „értelmetlen” fogalmával Ez a negatív vélemény a 19. század végéig uralkodott a művészettörténészek körében. A barokk egyértelmű volt a „szabálytalan”, a „szokatlan”, az „érthetetlen”, az „értelmetlen” fogalmával

3 Klasszicizmus

4 „A barokk a különlegesség felső foka, a nevetségesség túlzása. Borromino megőrült.” „A barokk a különlegesség felső foka, a nevetségesség túlzása. Borromino megőrült.”

5 Francesco Borromini Francesco Borromini ( ) ( )

6 San Carlo alle Quattro Fontane-kolostor templom belső terének és a szomszédos épületek felújítása volt; a homlokzatot csak élete végén készítette el. A templomot San Carlo Borromeónak szentelték, s ez sarkallta nevének megváltoztatására. San Carlo alle Quattro Fontane-kolostor templom belső terének és a szomszédos épületek felújítása volt; a homlokzatot csak élete végén készítette el. A templomot San Carlo Borromeónak szentelték, s ez sarkallta nevének megváltoztatására.

7 Sant’ Ivo alla alla Sapienza Sant’ Ivo alla alla Sapienza ( ) ( )

8 Klasszicizmus

9 Heinrich Wölfflin A 19. század végén azonban Heinrich Wölfflin svájci művészettörténész rehabilitálta a barokkot A 19. század végén azonban Heinrich Wölfflin svájci művészettörténész rehabilitálta a barokkot

10 Heinrich Wölfflin Rámutatott arra, hogy a barokk a reneszánsszal és a klasszicizmussal egyenértékű, de attól lényegesen különböző művészeti stílus Rámutatott arra, hogy a barokk a reneszánsszal és a klasszicizmussal egyenértékű, de attól lényegesen különböző művészeti stílus

11 Barokk

12 Barokk

13 Nagyszombat – Keresztelő Szent János templom

14 Franz Anton Maulbertsch

15 Barokk A 20. század elején a szó jelentése egyre inkább kiterjedt, előbb barokk zenéről és irodalomról kezdtek beszélni, majd a 16. század közepe és a 18. század közepe közti két évszázad egész kultúráját, szellemiségét a barokk szóval jelölték. Végül magát az egész korszakot, annak minden történeti-társadalmi jelenségét a barokk címszava alatt foglalták össze A 20. század elején a szó jelentése egyre inkább kiterjedt, előbb barokk zenéről és irodalomról kezdtek beszélni, majd a 16. század közepe és a 18. század közepe közti két évszázad egész kultúráját, szellemiségét a barokk szóval jelölték. Végül magát az egész korszakot, annak minden történeti-társadalmi jelenségét a barokk címszava alatt foglalták össze

16 Barokk Szekfű Gyula: Egyes barokk jelenségek, életek és művek után a XVIII. századnak egész élete egységesen barokk színt ölt magára, a barokk gondolkodás a műveltebb osztályokban, nemesség és városi polgárság körében, katholikusoknál és protestánsoknál egykép elterjed.” Szekfű sajátos gondolkodás- és életformának tartja a barokkot. „A barokkban életformát, belső, lelki magatartást, s azt az élet különböző terein kifejező külső formákat látunk… Tartalma egyszerre több életjelenségre terjed ki… Legvilágosabban érzékelhető a képzőművészet terén, honnan nevét is nyerte Szekfű Gyula: Egyes barokk jelenségek, életek és művek után a XVIII. századnak egész élete egységesen barokk színt ölt magára, a barokk gondolkodás a műveltebb osztályokban, nemesség és városi polgárság körében, katholikusoknál és protestánsoknál egykép elterjed.” Szekfű sajátos gondolkodás- és életformának tartja a barokkot. „A barokkban életformát, belső, lelki magatartást, s azt az élet különböző terein kifejező külső formákat látunk… Tartalma egyszerre több életjelenségre terjed ki… Legvilágosabban érzékelhető a képzőművészet terén, honnan nevét is nyerte

17 A Tridenti Zsinatot követő katolikus reform célkitűzéseinek tökéletesen megfelelt az akkoriban megjelenő barokk stílus. A Tridenti Zsinatot követő katolikus reform célkitűzéseinek tökéletesen megfelelt az akkoriban megjelenő barokk stílus. Ez fordítva is igaz: a katolikus reform a maga igényei szerint alakította a barokk művészetet. Ez fordítva is igaz: a katolikus reform a maga igényei szerint alakította a barokk művészetet. A megújult egyház hatása alá akarta vonni a társadalom minden rétegét. Ehhez olyan művészetre volt szüksége, amely monumentalitásával és dinamizmusával érzékeltetni tudja az egyház visszanyert életerejét és nagyságát. A megújult egyház hatása alá akarta vonni a társadalom minden rétegét. Ehhez olyan művészetre volt szüksége, amely monumentalitásával és dinamizmusával érzékeltetni tudja az egyház visszanyert életerejét és nagyságát.

18 Csapodi Csaba: „Szent Ignác spanyol katonai szelleme nemcsak rendjét hatja át maradéktalanul, hanem a kor egész lelkét befolyásolja. Talán az ő egyéniségének volt legnagyobb része abban, hogy a renaissance pogány héroszának helyét az athleta Christi eszménye foglalta el. […] A világnézetében mélyen vallásos, állameszméjében abszolutista, társadalomfelfogásában hierarchikus-arisztokratikus berendezés alapján álló, egyéni lelki alkatában szenvedélyes, színpadias, külsőségekre igen hajlamos barokk ember, a vallási hős és pompakedvelő udvari ember kettősségében éli életét.” Csapodi Csaba: „Szent Ignác spanyol katonai szelleme nemcsak rendjét hatja át maradéktalanul, hanem a kor egész lelkét befolyásolja. Talán az ő egyéniségének volt legnagyobb része abban, hogy a renaissance pogány héroszának helyét az athleta Christi eszménye foglalta el. […] A világnézetében mélyen vallásos, állameszméjében abszolutista, társadalomfelfogásában hierarchikus-arisztokratikus berendezés alapján álló, egyéni lelki alkatában szenvedélyes, színpadias, külsőségekre igen hajlamos barokk ember, a vallási hős és pompakedvelő udvari ember kettősségében éli életét.”

19 Jellemzi ezt a művészetet a pátosz, az ünnepélyes reprezentáció, a hősiesség kultusza, de ugyanakkor a tetszelgés, az érzéki hatásokra törekvés is. A barokk világában minden színpadias: ez az illúziókeltés művészete. Jellemzi ezt a művészetet a pátosz, az ünnepélyes reprezentáció, a hősiesség kultusza, de ugyanakkor a tetszelgés, az érzéki hatásokra törekvés is. A barokk világában minden színpadias: ez az illúziókeltés művészete.

20 Barokk vallásosság Amint a képzőművészetek barokk stílusa különbözik az érett középkor gótikus stílusától, úgy a barokk kor vallási élete, lelkisége és áhitatformái is sokban eltérnek a középkori vallásosságtól. Amint a képzőművészetek barokk stílusa különbözik az érett középkor gótikus stílusától, úgy a barokk kor vallási élete, lelkisége és áhitatformái is sokban eltérnek a középkori vallásosságtól.

21 Barokk vallásosság II új típusú főpapok, akik egyházmegyéjük területén tartózkodtak, rendszeresen látogatták a plébániákat, gondoskodtak a papság neveléséről és képzéséről, papjaik számára lelkigyakorlatokat szerveztek, egyházmegyei és tartományi zsinatokat tartottak, jövedelmeiket pedig egyházi, oktatási és karitatív intézmények alapítására, fenntartására és fejlesztésére fordították. új típusú főpapok, akik egyházmegyéjük területén tartózkodtak, rendszeresen látogatták a plébániákat, gondoskodtak a papság neveléséről és képzéséről, papjaik számára lelkigyakorlatokat szerveztek, egyházmegyei és tartományi zsinatokat tartottak, jövedelmeiket pedig egyházi, oktatási és karitatív intézmények alapítására, fenntartására és fejlesztésére fordították. Az új típusú főpapok közül nálunk is legismertebb Borromei Szent Károly milánói érsek Az új típusú főpapok közül nálunk is legismertebb Borromei Szent Károly milánói érsek

22 Barokk eszmények; életszentség Bossuet püspök: „Én ellenben olyan egyéneket akarok oktatni, akik a világban, a családban, sőt a királyi udvarban élnek, kik állásukból kifolyólag a külső világnak és a közönségnek tartoznak élni, és gyakran a lehetetlenség ürügye alatt gondolni sem akarnak arra, hogy a jámbor életet megpróbálják.” Mindnyájan arra hívattunk, hogy tökéletesedjünk. „A tökéletességre jutás módjai azonban különfélék a hivatások különbözősége szerint. Kinek-kinek állása és hivatása szerint kell megteremni a jámborság méltó gyümölcseit.” Állapotbeli kötelességeink teljesítése nélkül nincs valódi jámborság,,,aki ezeknek nem tesz eleget, támasszon föl bár holtakat, mégis bűnben van, és ha így hal meg, elkárhozik.” Bossuet püspök: „Én ellenben olyan egyéneket akarok oktatni, akik a világban, a családban, sőt a királyi udvarban élnek, kik állásukból kifolyólag a külső világnak és a közönségnek tartoznak élni, és gyakran a lehetetlenség ürügye alatt gondolni sem akarnak arra, hogy a jámbor életet megpróbálják.” Mindnyájan arra hívattunk, hogy tökéletesedjünk. „A tökéletességre jutás módjai azonban különfélék a hivatások különbözősége szerint. Kinek-kinek állása és hivatása szerint kell megteremni a jámborság méltó gyümölcseit.” Állapotbeli kötelességeink teljesítése nélkül nincs valódi jámborság,,,aki ezeknek nem tesz eleget, támasszon föl bár holtakat, mégis bűnben van, és ha így hal meg, elkárhozik.”

23 Barokk – új spiritualitás Páli Szent Vince (1581–1660) Páli Szent Vince (1581–1660) Szalézi Szent Ferenctől: az állapotbeli kötelességek becsületes teljesítésével s az Isten és felebarát iránti szeretet gyakorlásával az egyszerűek, közepesek, átlagosak is éppoly biztosan szentelhetik meg életüket és juthatnak üdvösségre, mint a kivételesek és a választottak Szalézi Szent Ferenctől: az állapotbeli kötelességek becsületes teljesítésével s az Isten és felebarát iránti szeretet gyakorlásával az egyszerűek, közepesek, átlagosak is éppoly biztosan szentelhetik meg életüket és juthatnak üdvösségre, mint a kivételesek és a választottak

24 Barokk – új spiritualitás Bérulle bíborostól: kriszto­centrizmus Bérulle bíborostól: kriszto­centrizmus Páli Szent Vince (1581– 1660): Páli Szent Vince (1581– 1660): Az ember immár a vallásos életben is több önállóságra és tevékenységre tartott igényt; nem félrevonulni kívánt többé, hanem az életben benne állva követni az evangélium parancsait és járni a megszentelődés útját

25 Nyíregyháza – Evangélikus templom


Letölteni ppt "BAROKK. BAROKK A 19. század végéig negatív, elítélő, megrovó értelemben használták. A 18. század közepén francia építészek kezdték ezzel a szóval illetni."

Hasonló előadás


Google Hirdetések