Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Élet a fátyol mögött Cherry Lindholm és Charles Lindholm írása alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Élet a fátyol mögött Cherry Lindholm és Charles Lindholm írása alapján."— Előadás másolata:

1 Élet a fátyol mögött Cherry Lindholm és Charles Lindholm írása alapján

2 Az iszlám világ Az iszlám világa a hetedik században kezdődött, amikor Mohammed próféta tanítani kezdett. Az iszlám fokozatosan terjedt el Ázsiában, Afrikában.

3 A Purdah Az iszlám világban, a muzulmán patriarchális életben a Purdah egy olyan viselkedésforma, gyakorlat, mely megóvja a nőket attól, hogy őket férfiak lássák. A Purdah egyik formája az, amikor a nő eltakarja majdnem teljes testét a külvilág szeme elöl. A nők óriási lepelbe burkolózva láthatatlan, titokzatos, arc nélküli figurákká válnak. Amikor otthonuk biztonságából kénytelenek kilépni, csadort viselnek. Legfeljebb pár nyugati hatás enyhítheti a látványt: egy napszemüveg, egy enyhén magas sarkú cipő – ilyen a Közel-Kelet muzulmán nője.

4 A Swat-völgy Cherry Lindholm és Charles Lindholm kilenc hónapot töltött az egyik legszigorúbb, legradikálisabb Purdah- közösségben, a pakisztáni Swat- völgyben található Yusufzai Pakhtunban, ahol a nők életét figyelték meg. A magasan fekvő Swat-völgy a Hindu Kush-hegységben található

5 A swati nők A swati nők mindig csak más nők társaságában mutatkozhatnak, sohasem egyedül, és csak ünnepek alkalmával, vagy férjük kivételes beleegyezésével hagyhatják el otthonukat. Beszédes, hogy a férj szó (Pakhto) az ők nyelvükön Isten jelent. Kiskapuk mindenhol vannak, és a bátrabb swati nők meg is találják azokat. Egy alkalommal például kolera elleni oltást kellett volna kapjanak, ám nem mehettek ki a házból. A férfiakat elküldték a mecsetbe, ahová amúgy a nő nem léphet be, és karjukat a résnyire kitárt ajtón kinyújtva oltatták be magukat. A nő helye otthon vagy a temetőben van – tartja egy Pakhtun mondás. Régebben, mely nő megszegte a purdahot, azt férje megölhette, vagy megcsonkíthatta, hogy becsületét megőrizze. Úgy tartják, egy szégyentelen nő veszélyt jelent társadalmukra. A büntetéseket az iszlám törvénykezés írja elő. Napjainkban már ritka a hasonló okok miatt elkövetett gyilkosság, de bizonyítottan félrelépő nők esetében előfordul.

6 Csábítás A szegényebb családok nem tudják olyan szigorúan betartani a Purdahot, mint gazdag szomszédjaik, hisz az asszony szolgaként a mezőn is kell segítsen férjének. A házból kilépve viszont már csábíthat, és szeretőt szerezhet, aki többnyire gazdagabb, és pénzt is ad a nőnek. A Swat- völgyben, ahol a Közel-Kelet legellenségesebb kapcsolata létezik nő és férfi között, a férj nem mutatja ki érzelmeit. Hiányérzete miatt a nő megszegi a törvényt, férje tudta nélkül kilép otthonából, és abban bízva, hogy férje a tettét nem torolja meg, amikor az nincs otthon, szeretőt visz haza. Nem ritka eset ez, ezért, bár férfi felsőbbrendűségről beszélnek, félnek nagyon a nőktől. Úgy tartják, kontrollálni kell a nőt, hogy ne tudjon szégyent hozni a családra, a házra. A Purdah tehát igazából a férfit védi a potenciális női, avagy szexuális cselekedetektől. A modernebb, nagyobb városokban nincs ekkora szigor, mint amiről imént szóltunk: a nő a csadort sok esetben egy fejlepellel helyettesíti. Hogy mennyire ’alakulhat át’, az az adott társadalom attitűdjétől függ. Így előfordul, hogy a szigorúbb Purdah-régiók városaiban komolyabban veszik a törvényeket, mint sok faluban. Persze a nőnek nagyobb a mozgásszabadsága egy nagy településen: rokonait látogathatja, vásárolni mehet. Összességében tehát városon a nőnek nagyobb szabadsága van, hisz férje sem feltétlenül ragaszkodik annyira az ősi törvényekhez.

7 Kinship A férfi felsőbbrendűségének dinamikája, a Purdah intézménye, és a nők szexuális erejére vonatkozó ideológia akkor érthető meg, ha a muzulmán világ szociális szerkezetét kívülről szemlélhetjük. Ebben a család nem egy különálló egység, a ’kinship”, vagyis a rokoni, leszármazási és házassági kapcsolatok összessége a fontos. Az embereket nem egyéni érdekeik mozgatják, hanem ezen rokoni szálak mentén kialakított elvek szerint cselekszenek. Érdekesség, hogy a családfa készítésénél csak a férfi ágát jegyzik. Ha annak rokonait támadás, baj éri, kiáll mellettük, ám ’békeidőben’ a közel-keleti híres mondás érvényesül: én a testvéreim ellen, én és testvéreim az unokatestvéreim ellen, és unokatestvéreim, testvéreim és én a világ ellen. Ez azt is fedi, hogy a családon belül férfiágon nagy a harc az örökösödésért. A rendszerben látszólag a nőnek nem jut szerep, még akkor sem, ha ő szüli a gyerekeket. Ellentmondásos, hiszen a férfivonalas családfa tulajdonképpen egy nőtől indul. A nőt mégis gyerekként, alsóbbrendűként kezelik: a férfi tulajdona, képességeiben, intelligenciájában alulmarad, nem beszámítható, ezért bíróságon nem is tanúskodhat, vidéken pedig nem is örökölhet.

8 Családon belüli háború Az iszlám megengedi a poligámiát, egy férfinak – ha pénzből futja - négy felesége is lehet. Tilos a válás. A nők elnézik, ha férjük megcsalja őket, így egy második feleséget nem a szexuális vágyai miatt visz a házba a férfi, hanem, hogy megalázza a túlságosan magabiztos elsőt. A nők között így ádáz harc dúl, intrikákkal, különböző trükkökkel igyekeznek egymást kitúrni. Férj és feleségei között is lehet villongás: a férfi ’elfelejt’ bevásárolni, visszavonul saját házába, a nő nem főz, és megtagad minden ’szolgáltatást’. Minél idősebb egy nő, annál bátrabb, és annál többet megenged magának. A férfi erőszakkal válaszol, vagy hoz egy újabb feleséget, büntetésként. Mindeközben a gyerekek is megedződnek, így felnőve, ha szeretnek, akkor mindent beleadnak, ha utálnak, a legádázabb módon teszik azt. Furcsa világ, de büszkén és tartással élik nehéz életüket.


Letölteni ppt "Élet a fátyol mögött Cherry Lindholm és Charles Lindholm írása alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések