Pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 módszertani háttere és paraméterei tükrében Arnold Petra, Németh Ágnes, Zsiros Emese, Költő András   Magyar Addiktológiai.

Az előadások a következő témára: "Pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 módszertani háttere és paraméterei tükrében Arnold Petra, Németh Ágnes, Zsiros Emese, Költő András   Magyar Addiktológiai."— Előadás másolata:

1 Pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 módszertani háttere és paraméterei tükrében Arnold Petra, Németh Ágnes, Zsiros Emese, Költő András   Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszus Siófok, november

2 Előadás tematika HBSC bemutatása
HBSC 2010 megbízhatóságát befolyásoló tényezők Pszichoaktív szerhasználat érvényességét befolyásoló tényezők Pszichoaktív szerhasználat megbízhatóság és érvényességi mutatói

3 HBSC bemutatása

4 Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása kutatás (Health Behaviour in School-aged Children)
WHO Keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve 2009/2010: 41 ország Kutatásvezető: Dr. Németh Ágnes Célcsoport: 5,7,9 (11) Résztvevő országok 2009/2010

5 Célok A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezőknek a vizsgálata. A fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása, trendelemzése Eredmények országok közötti összehasonlítása Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítése A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi együttműködés) Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)

6 Főbb témakörök Demográfiai (kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

7 HBSC 2010 megbízhatóságát befolyásoló tényezők

8 Mintavétel Mintavétel módja: többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus, iskola fenntartó) Mintavételi egység: osztály Mintavételi keret: közoktatási statisztika ↓ Mintavétel adatlap kitöltése --> nemzetközi jóváhagyás (ICC International Coordination Comittee)

9 Részvételi hajlandóság
365 iskola: 60 iskola tagadta meg, 53 iskolával pótoltuk → 16,4% esetében pótmintát alkalmaztunk: nettó minta 358 iskola Tanulók száma Bruttó minta %-ban Bruttó minta 9818 100,0 Hiányzók száma 1199 12,2 Visszautasító szülők száma 398 4,1 Visszautasító diákok száma 107 1,1 Kitöltött kérdőívek száma 8114 82,6 Érvénytelen: nem hiánya, 50%, komolytalan válaszadás 18 0,2 Nettó minta 8096 82,5

10 Adatrögzítés, adatbázis létrehozása
Kérdőívek kódolása – érvénytelen kérdőívek kiszűrése Adatrögzítés – 10%-os ellenőrzés Adattisztítás Minta súlyozás: iteratív arányos súlyozás

11 Pszichoaktív szerhasználat érvényességét befolyásoló tényezők (HBSC 2010)

12 Elméleti keret Szakirodalom: Brener és mtsai (2003)* serdülőkre fókuszáló rizikómagatartással kapcsolatos kutatások (mintegy 100 kutatás) módszerének áttekintése: Kognitív és szituációs tényezők ↓ HBSC: milyen módon próbálta az érvényességet befolyásoló kockázati tényezőket kiküszöbölni (példák pszichoaktív szerhasználat) *N D. Brener, J. O. G. Billy, W. R. Grady (2003): Assessment of Factors Affecting the Validity of Self-Reported Health-Risk Behaviour Among Adolescents: Evidence From the Scientific Literature JOURNAL OF ADOLESCENT HEALTH 2003;33:436–457.

13 Kognitív tényezők I. Kérdésfeltevés nyelvezete – kérdések komplexitása, bonyolult nyelvezet, nehezen értelmezhető az időintervallum  Brener és mtsai 2003: valaha fogyasztottad-e életedben kérdésfeltevés pontosabb eredményt ad, mint a gyakoriság kérdés  HBSC: Gyakoriság kérdés (Használtál-e már életedben egyet vagy többet a következő anyagokból? –lehetséges válaszok: Soha / 1-2-szer / 3-5-ször /6-9-szer / szer / szer / 40-szer vagy többször)  Dilemma: Tuják értelmezni a serdülők?

14 Kognitív tényezők II. Drog kifejezések használata (szleng kifejezések) – nem megfelelő szleng kifejezések alkalmazása  HBSC: az adott drog, zárójelben a szleng kifejezés Különböző időintervallumok (élet; éves; havi fogyasztás, első használat életkora) – memória problémák  Brener és mtsai 2003: rövidebb időintervallum pontosabb eredményt ad, mint a hosszabb időintervallum  HBSC: élet, havi prevalencia + első használat életkora Dilemma: Memóriaproblémák?

15 Szituációs tényezők I. Adatfelvétel módja és körülményei: iskolai/otthoni környezet; face to face/önkitöltős Brener és mtsai 2003: - iskolai környezetben magasabb prevalencia értékek, mint az otthoni kérdezés - önkitöltős kérdőív magasabb prevalencia értékek, mint a face to face  HBSC Előkészítés: kérdezőbiztosok felkészítése, etikai jóváhagyás, iskolák, tanulók, szülők felkérése (passzív belegyezés) Kitöltés lebonyolítása: osztályos lekérdezés, iskolai környezet önkitöltős kérdőív, anonim, önkéntes zárt borítékban adják le csak kérdezőbiztosok lehetnek jelen (tanár, iskolai dolgozó nem!)

16 Szituációs tényezők II.
Kérdőív hossza, szerkezete: a kérdések sorrendje téma és kérdések komplexitása figyelembevételével (pl. szenzitív, komplexebb kérdések)  HBSC Szerkezet: rizikómagatartás kérdések nem a kérdőív elején (bevezető, nemzetközi törzskérdések, nemzetközi választható kérdések, nemzeti kérdések) Kérdések: fejlesztés, validálás, elővizsgálat(ok) Kérdőív validitása: fordítás, visszafordítás (nemzetközi összehasonlítás!) Terjedelem: 45 perces tanóra

17 Szituációs tényezők III.
Kulturális kontextus, társadalmi környezet: Drogfogyasztással szembeni attitűd az adott országban Kérdések kulturális beágyazottsága: A kérdéseket minden országban ugyanúgy értik-e HBSC Nemzeti kérdés, illetve kérvényezni kötelező kérdés elhagyását Droghasználat társadalmilag erősen elítélt viselkedési forma Mo-on (Paksi, 2007) + Serdülőkorban alkohol, dohányzás, drogfogyasztás illegális Dilemma: Befolyásolják-e a prevalencia adatokat?

18 Pszichoaktív szerhasználat megbízhatósági és érvényességi mutatói

19 Inkonzisztencia mutatók
Csak 9. és 11. évfolyamosok körében (N=4552) Visszaélésszerű legális és illegális szerhasználat Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együttes használata Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok (ragasztó, oldószer) Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz Egyéb drog Első használat életkora (alkohol, lerészegedés, dohányzás, kannabisz, egyéb drog)

20 Életprevalencia és első használat életkora között inkonzisztencia
Inkonzisztens válaszolók Száma Aránya az összes válaszoló %-ában Dohányzás 263 5,8 Alkoholfogyasztás 129 2,8 Lerészegedés 99 2,2 Kannabisz 227 5,0 Visszaélésszerű legális és illegális szerek (kannabiszon kívüli) 534 11,7 Inkonzisztens válasz: ha az egyiknél egyértelműen nem fogyasztást, a másiknál egyértelműen fogyasztást jelölt Konzisztens válasz: mindkettőnél nem fogyasztást vagy fogyasztást jelölt

21 Első használat életkora
Missingek aránya Élet- prevalencia Első használat életkora Dohányzás 0,9 7,6 Alkoholfogyaztás 1,2 4,8 Lerészegedés 1,4 4,2 Kannabisz 2 7,1 Visszaélésszerű legális és illegális szerek együttesen 13,2

22 Összegzés Megbízhatósági tényezők (mintavétel, válaszolási arány, adatbázis kialakítása, súlyozása) alapján állíthatjuk, hogy megbízhatóak az adatok. A szituációs valamint kognitív tényezők kockázatát, amelyekre hatással tudunk bírni, minimálisra csökkentettük. Dilemma: Drogfogyasztással szembeni elítélő attitűd; gyakorisági kérdés értelmezése; memóriaproblémák mennyiben befolyásolják a prevalencia adatokat? Viszonylag kedvezőek a pszichoaktív szerhasználat megbízhatósági és érvényességi mutatói  DE visszaélésszerű legális és illegális szerek: magasabb inkonzisztens válaszok és missingek aránya

23 Köszönöm a figyelmet!