Az Eu. vidékfejlesztési politikája. Vidéki népesség 1960. a hat tagországból 14 millió farmer 2000. 15 tagországból 7 millió farmer.

Az előadások a következő témára: "Az Eu. vidékfejlesztési politikája. Vidéki népesség 1960. a hat tagországból 14 millió farmer 2000. 15 tagországból 7 millió farmer."— Előadás másolata:

1 Az Eu. vidékfejlesztési politikája

2 Vidéki népesség 1960. a hat tagországból 14 millió farmer 2000. 15 tagországból 7 millió farmer

3 A vidék fogalma "olyan szárazföldi vagy partmenti vidék, amely kis­városokat és falvakat foglal magában, ahol a terület legnagyobb részét a következő célokra használják:

4 folytatás mezőgazdaság, erdészet, halászat; a vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenysége (kézművesség, ipar, szolgáltatások stb.); nem városi pihenő és rekreációs térségek; egyéb célok, mint pl. lakókörzetek.

5 A vidék funkciója - Gazdasági (termelési) funkciók. Magukban foglalják kiemelten a mező- és erdőgazdálkodást, a halászatot, a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a falusi turizmus­üdülés- rekreáció alapjainak hasznosítását és a vidéki térségekben működő termelő és szolgál­tató szervezetek működését. - Ökológiai funkciók. Ezek a funkciók elsősorban az egészséges élet természetes alapjainak védel­mét (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzését, a biológiai sokszí­ nűség (bio-diverzitás), az erdő és más élőhelyek megóvását, általában az ökológiai rendszerek védelmét jelentik. - Társadalmi (közösségi) és kulturális funkciók. Ezek a funkciók az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi kö­ zösségekben megtestesülő értékek megőrzésé­ben nyilvánulnak meg.

6 Régiók csoportosítása Sűrűn lakott térségek: szomszédos városok cso­ portjai, amelyek mindegyikének nép sűrűsége meghaladja az 500 fő/km2t, az összlakosság pedig nem kevesebb 50.000-nél; Köztes területek: városok és falvak csoportjai, amelyek mindegyikének nép sűrűsége meghaladja a 100 fő/kml-t, az összlakosság nem kevesebb 50.000-nél, vagy pedig a terület csatlakozik egy sűrűn lakott térséghez; Ritkán lakott térségek: városok és falvak csoportjai, amelyek sem sűrűn lakottként, sem köztes területként nem határozhatók meg.

7 A vidékfejlesztés fogalma Az EU fogalomrendszerében vidékfejlesztési típusúnak tekintjük azokat az intézkedéseket, amelyek a statisztika által vidéknek tekintett területeken élők életminőségének javításához járulnak hozzá, továbbá azokat, amelyek az egységes vidékfejlesztési rendeletben, illetve a LEADER-rel kapcsolatban a közösségi kezdeményezésekre vonatkozó rendeletben szerepelnek.

8 A vidékfejlesztési politika céljai a vidéki területek versenyképességének növelése, hogy maximalizálhassák hozzájárulásukat a gazdasági fejlődéshez; lehetőséget teremteni a vidéken élőknek, hogy a nemzeti átlagnak megfelelő életszínvonalat érhessenek el; a természeti környezet megóvása és fejlesztése; - a vidéki lakosság helyben tartása és az elvándorlás visszaszorítása; a gazdálkodók jövedelmének növelése; a foglalkoztatási lehetőségek skálájának bővítése annak ellensúlyozására, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás egyre csökken; valamint általánosságban a vidéki élet minőségének fejlesztése, megőrzése; és a táj, a környezet és a hagyományos kulturális környezet megóvása.

9 Vidékfejlesztési történet Mansholt terv: nem valósult meg, túl radikális 1962. EMOGA: Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap (az orientáció a strukturális finanszírozást jelenti) 1972. Szerkezeti irányelvek 1985. Zöld könyv (közös mezőgazdasági perspektíva) 1991. KAP fejlődése (ruális fejlődés)

10 Folytatás 1996. Corki Deklaráció: Céljai: az elvándorlás megelőzése, a szegénység elleni küzdelem, a munkahelyteremtés serkentése, az esélyegyenlőség kialakítása, valamint az egészség, a biztonság, a sze­ mélyiségfejlődés, a pihenés és a vidéki jólét területén megfelelés a növekvő minőségi igényeknek. A vidéki környezetminőség megóvásának és javításának szükségességét a Közösség minden vidék­fejlesztést célzó politikájában szem előtt kell tartani. Az állami kiadások igazságosabb elosztására van szükség a vidék és a városok között az infrasrukturális beruházások, az oktatás, az egészségügy és a távközlési szolgáltatások területén.

11 Folytatás 1997.: Agenda 2000: a cél egy sokszínű és gazdag hagyományokkal rendelkező mezőgazdaság, amelynek nemcsak a végtermék előállítása a célja, hanem amely megóvja és ápolja a vidék képét, a vidéki települések mozgalmas és változatos életét, valamint megőrzi a munka lehetőségeket. A dokumentum megállapítása szerint az európai mezőgazdaság évszázadok óta jelentős szerepet tölt be a gazdaságban, a környezetvédelemben, a társadalomban, valamint a föld meg­óvásában. Az 1999-ben megalkotott jogszabályok alapján, a 2000. évtől valóban egységes közösségi vidékfejlesztési politika jött létre.

12 Vidékfejlesztési intézkedése- programfinanszírozás - a tagországoknak támogatáscsökkentéssel vagy akár támogatás-megvonással kell büntetniük azon termelőket, akik nem veszik figyelembe a környezetvédelmi előírásokat (kereszt­megfeleltetés); - a tagországok csökkenthetik azon termelőknek juttatott támogatásokat, akiknek jövedelme bizonyos korlátot túllép (moduláció); - a közvetlen (kompenzációs) kifizetések egy részét a tagállamok saját hatáskörben oszthatják szét, önállóan mérlegelve, hogy mely termelőknek van szüksége nagyobb összegű támogatásokra - más termelők támogatásának rovására (nemzeti borítékok).

13 A vidékfejlesztés céljai - az agrárgazdaságok és az agrártermékeket feldolgozó és értékesítő ágazatok szerkezetátalakítása, - megfelelő agrártermelési potenciál kialakítása, új technológiák alkalmazásának bevezetése és a termékminőség javítása, - a nem élelmiszer jellegű termékek termelésének szorgalmazása, ezáltal alternatív munkalehető- ségek biztosítása, - a fenntartható erdészeti tevékenység ösztönzése, - a vidéken végzett tevékenységek sokszínűbbé tétele, - az életképes társadalom megőrzése és megerő­ sítése a vidéki térségekben,

14 Folytatás a gazdálkodási tevékenységek fejlesztése, a foglalkoztatottság szinten tartása és új munkahelyek teremtése a meglévő munkaerő-potenciál jobb kihasználása céljából, - a munka- és életkörülmények javítása, - a kis ráfordítást igénylő mezőgazdasági tevé­kenységek megőrzése és támogatása, - a környezetvédelmi elvárásokat tiszteletben tartó, nagy természeti értéket képviselő, fenntartható mezőgazdaság megőrzése és támogatása, - az egyenlőtlenségek megszüntetése, az esély­ egyenlőség támogatása a férfiak és nők között, különösen a nők által kezdeményezett és meg­valósított programok támogatásával.

15 Agrárgazdasági beruházások támogatása A beruházás-támogatás igénylésének céljai a következők lehetnek: - a termelési költségek csökkentése, - a termelékenység növelése, - a minőség javítása, - a természetes környezet, a higiéniai állapotok és az állatok életkörülményeinek megóvása és javítása. Beruházási támogatásban olyan gazdaságok részesülnek: - amelyek gazdaságilag bizonyíthatóan életképe­ sek, - amelyekben betartják az alapvető környezetvédelmi, higiéniai és állat jóléti elvárásokat, és - amelyekben a gazdálkodó megfelelő szakismeretekkel és szakmai alkalmassággal rendelkezik.

16 Fiatal agrárgazdálkodók támogatása A fiatal gazdálkodók vállalkozásának megalapozásához az alábbi feltételek teljesülése esetén ad­ható támogatás: - a gazdálkodó 40 évesnél fiatalabb; - a gazdálkodó megfelelő szakismeretekkel és szakmai alkalmassággal rendelkezik; - a gazdálkodó első alkalommal indít be mező­ gazdasági tevékenységet; A gazdaság vonatkozásában: - a gazdasági életképesség bizonyítható, és

17 Folytatás - betartják a környezetvédelmi, higiéniai és az állatok életkörülményeivel kapcsolatos minimális elvárásokat; - a gazdálkodó a gazdaság vezetője. A támogatás az alábbiakat tartalmazhatja - egy összegben fizetendő támogatást (jelenleg 25000 Euro), kamattámogatást a beinduláshoz felvett hitel költségeinek a fedezetére (a kamattámogatás tő­késített értéke nem haladhat ja meg az egyszeri támogatás összegét).

18 Képzés támogatása A szakmai képzés céljára nyújtott támogatás hozzájárul a gazdálkodók és a mezőgazdasági és erdé­szeti tevékenységeket végző más személyek szak­ismereteinek és szakmai alkalmasságának fejlesz­téséhez és az átképzéshez. A képzés megtervezé­sénél különösen az alábbi szempontokat kell fi­. gyelembe venni: - fel kell készíteni a gazdálkodókat a termelés minőségi irányváltására, a tájkép fenntartásával és gazdagításával összeegyeztethető termelési módszerek alkalmazására, a környezet védel­mére, a higiéniai és állat jóléti követelményekre, a gazdaságilag életképes mezőgazdasági vállalkozás működtetéséhez szükséges szakismere­tek megszerzésére, és - fel kell készíteni az erdőtulajdonosokat és az erdészeti tevékenységeket végző más személyeket az erdők gazdasági, ökológiai vagy társadalmi funkcióit fejlesztő erdőgazdálkodási gyakorlat alkalmazására.

19 Előnyugdíjazás támogatása Az agrártevékenységet végzők előnyugdíjazásának a támogatása hozzájárul az alábbi célkitűzések eléréséhez: - jövedelem biztosítása azoknak az idősebb korú gazdálkodóknak, akik elhatározzák, hogy beszüntetik gazdálkodási tevékenységeiket, - az idősebb gazdálkodók olyan gazdálkodókkal való felváltása, akik képesek javítani a rájuk hagyott gazdaság gazdasági életképességén, - mezőgazdasági terület nem mezőgazdasági hasznosítású területté nyilvánítása olyan esetekben, amikor a gazdaság nem művelhető meg gazdaságosan.

20 A gazdaság átadója - köteles beszüntetni minden kereskedelmi jellegű gazdálkodási tevékenységet; ugyanakkor jo­gosult nem kereskedelmi jellegű gazdálkodást folytatni és megtartani az épületek használati jogát; - az átadás időpontjában nem lehet 55 évesnél fiatalabb, de még a normál nyugdíjkorhatárt nem érte el, és az átadást megelőzően 10 éven keresztül gaz­ dálkodási tevékenységet végzett.

21 A gazdaság átvevője átveszi a gazdaság vezetését, illetve átveszi a teljes átengedett földterületet, vagy annak egy részét. Az átvett gazdaság életképességének javulni a kell egy meghatározott időszakon belül, tehát a régió, illetve a termelés jellegétől függően javulást kell mutatnia az olyan jellemzőknek, mint a farm átvevőjének szakismerete és szakmai alkalmassága, a megművelt terület, az elvégzett munka, vagy a jövedelmezőség; - megfelelő szakismeretekkel és szakmai alkalmassággal kell rendelkeznie; - öt évnél nem rövidebb időtartamra el kell vállalnia a gazdálkodási tevékenységek végzését.

22 Alkalmazottak támogatása Az előnyugdíjazási támogatás nemcsak a gazdaság tulajdonosának, hanem az alkalmazottaknak is jár abban az esetben, ha a gazdaság dolgozója: - véglegesen beszüntet minden mezőgazdasági munkavégzést, - az átadás időpontjában 55 évnél nem fiatalabb, de még a rendes nyugdíjkorhatárt nem érte el, - legalább munkaidejének felében családi kisegítőként vagy gazdasági dolgozóként mezőgaz­dasági munkát végzett az előző öt év folya­mán, - az átadó gazdaságában az átadó előnyugdíjazá­sát megelőző négy év folyamán legalább két teljes munkaidőben ledolgozott évnek megfelelőmunkát végzett, - társadalombiztosítási rendszer tagja. Az előnyugdíjazási támogatás időtartama nem haladhatja meg a 15 évet a gazdaság átadója, és a 10 évet a gazdaság dolgozója esetében. A támogatás nem nyúlhat túl az átadó 75. születésnapján, il_ letve nem haladhat ja meg a gazdaság dolgozójára vonatkozó hivatalos nyugdíjkorhatárt. A közösségi támogatási jogosultság maximális összegei átadóként és évente 15 000 Euro, vagy a teljes összeg átadónként 150 000 Euro, dolgozónként évente 3 500 Euro, vagy a teljes összeg dolgozónként 35000 Euro.

23 A támogatás időtartama: Átadó: 15 év Alkalmazott: 10 év

24 Összege Átadóként: 15 000 eur\év, vagy összesen 150 000 eur Alkalmazott: 3500 eur\év, vagy 35 000 eur

25 Kedvezőtlen adottságú területek Jövedelempótló támogatás adható

26 Feltételek - a meghatározott minimális nagyságú földterületen gazdálkodnak, - vállalják, hogy legalább öt éves időszakon keresztül gazdálkodó tevékenységet folytatnak - a környezet és a tájjelleg megóvásával, különösen a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos elvárásokkal összeegyeztethető gazdálkodási tevékenységet folytatnak.

27 Hegyvidéki térségek - a tengerszint feletti magasság miatti rendkívül nehéz éghajlati viszonyok következtében a termesztésre alkalmas évszak jelentős mértékben lerövidül; - alacsonyabban fekvő területeken túl meredek lejtőn fekszik ahhoz, hogy gépekkel megművelhető legyen, vagy túl drága berendezéseket kellene használni - a fenti két tényező kombinációjának a megléte

28 Egyéb kedvezőtlen adottságú térségek - alacsony hozamú, nehezen megművelhető föld, - az átlagosnál érzékelhetően alacsonyabb hozamokat biztosító, kis termelékenységű természetes környezet, - főként mezőgazdasági tevékenységből élő kis számú vagy fogyatkozó lakosság, ahol az el­ vándorlás veszélyezteti az érintett térséget

29 Sajátos hátrányok által sújtott térségek környezet védelme vagy javítása, a tájjelleg megóvása és a térség idegenforgalmi vonzerejének megőrzése, vagy a partvonal védelme céljából kell mg tevékenységet folytatni

30 Támogatás Kompenzációs járulék: 25-200 Euro\ha

31 Agrár-környezetvédelem - a környezet védelmével és fejlesztésével, valamint a tájjelleg, a talaj, a természeti erőforrások és a genetikai sokféleség megóvásával - a gazdálkodási tevékenység környezet szem­pontjából kedvező extenzifikálását és a kis hozamú legelőkön való gazdálkodást, - a fenyegetett, nagy természeti értéket képviselő, mezőgazdasági hasznosítású környezet meg­óvását, - a táj és a történelmi jellegzetességek fenntartását, - a környezeti tervezés alkalmazását a gazdálkodási gyakorlatban.

32 Kiszámítás alapja elmaradt jövedelem, a vállalt kötelezettségből származó többletköltségek ösztönző nyújtásának szükségessége.

33 A támogatás mértéke egynyári növények esetében 600 Euro/ha évelő növényeknél 900 Euro/ha egyéb célú földhasznosítás során pedig 450 Euro/ha. Ezek az összegek a gazdaság agrár- környezetvédelmi kötelezettségek által érintett részére vonatkoznak.

34 Mg. termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása A beruházás-támogatás elősegíti a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének javítását és ésszerűsítését, ilyen módon hozzájárul e termékek javuló versenyképesség éhez és többlet­értékéhez.

35 Nem támogatható kiskereskedelmi szintű befektetések, harmadik országokból származó termékek feldolgozását vagy értékesítését elősegítő befektetések.

36 Erdészet a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítása az erdészeti tevékenységek fejlesztése az erdészeti erőforrások megóvása és fejlesztése az erdősített térségek növelése.

37 Konkrét célok - erdősítés, feltéve, hogy a telepítést a helyi körülményekhez igazítva végzik és az összeegyeztethető a környezeti viszonyokkal, - erdőgazdasági beruházás végrehajtása, amelynek célja az erdők gazdasági, ökológiai vagy társadalmi értékének jelentős mértékű javítása, - beruházás végrehajtása az erdészeti termékek ki­termelési, feldolgozási és értékesítési módszereinek javítása és ésszerűsítése céljából, - az erdészeti termékek számára új felhasználási területek és értékesítési csatornák létesítés ének elősegítése, - erdőtulajdonosi társaságok létrehozása, amelyeknek célja segítségnyújtás a tagok számára a fenntartható és hatékony erdőgazdálkodási tevékenységek végzésében, - természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdőkitermelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések alkalmazásának bevezetése.

38 Erdőtelepítés támogatása Telepítés erdősített területek után a gondozás költségeinek fedezésére ötéves időszakra járó hektáronkénti éves juttatás, - az erdősítésből eredő jövedelem kiesés fedezésére az erdősített területek után legfeljebb húsz évig járó hektáronkénti éves juttatás olyan gazdálkodók, illetve azok társulásai számára, akik az erdősítést megelőzően az érintett földterületen gazdálkodtak, vagy bármely más magánjogi személy számára.