Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Marketing, public relations és reklám az egészségügyben VI. Országos Konferencia Budapest 2003. február 27-28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Marketing, public relations és reklám az egészségügyben VI. Országos Konferencia Budapest 2003. február 27-28."— Előadás másolata:

1 Marketing, public relations és reklám az egészségügyben VI. Országos Konferencia Budapest február

2 Az Európai Unió és az egészségügy- a magyar egészségügy előtt álló kihívások Dr. Vojnik Mária elnök Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága

3 egészséghez való nemzetközi jog  Egészségügyi Világszervezet (1946) alapokmánya  A koordinációt a 1408/71. és 574/72. számú EGK rendeletek valósítják meg  Az Európai Parlament és a Tanács szeptember 23-án határozatot fogadott el, amellyel létrehozta a Közösség akcióprogramját a népegészségügy területén ( ). 1786/2002/EK (HL L /1)

4 a program általános célkitűzései  tökéletesíteni az információkat és ismereteket a népegészségügy fejlesztése érdekében;  fokozni az egészséget fenyegető tényezőkre való gyors és összehangolt reagálási képességet;  fejleszteni az egészséget és megelőzni a betegségeket az egészséget meghatározó tényezőknek a befolyásolásával valamennyi politikában és tevékenységben.

5 főbb területet érintő témakörök  egészségügyi hatásértékelés  egészség a jelölt országokban  az egészség egyenlőtlenségeinek kezelése  a tagországok együttműködése a betegek mobilitásának az egészségügyi szolgálatokra kifejtett hatásai vonatkozásában a legjobb gyakorlat és a hatékonyság elősegítése  öregedés

6 egészséginformáció  az egészséginformációs rendszer fejlesztése és koordinációja  az egészségügyi monitoring rendszer működtetése  egészségügyi problémák jelentésének és elemzésének, valamint népegészségügyi beszámolók készítésének mechanizmusai

7 egészséginformáció  adatokhoz való hozzáférés és adatáramlás javítása EU népegészségügyi portál és egyéb publikációs platformokon  E-egészségügy

8 személyek szabad mozgása és a dolgozók szociális biztonsága  Az Európai Uniónak nem célja egységes egészségügyi rendszer bevezetése az egyes tagállamokban.  RSZ 42. cikke (ex 51.) személyek szabad mozgásának alapelve, melynek megvalósításához valamennyi tagállam szociális biztonsági rendszerét koordinálni kell

9 Maastrichti Egyezmény  Az első mandátum a közösségi erőforrásokra támaszkodó egészségügy/népegészségügy – mint szolgáltatás egységesítésére  A munka kezdete: „Europe without Frontiers – Európa határok nélkül” (London School Hygiene and Tropical Medicine)

10 A 1408/71. és az 574/72. EGK számú rendeletek alapelvei  azonos elbírálás  csak az egyik ország jogrendszere vonatkozik a dolgozóra (lex loci laboris)  a szerzett jogok megtartása (ellátások exportja)  a szerzett jogok összeszámítása

11 egészségbiztosítási rendelkezések  biztosítási idők összeszámítása  sürgősségi ellátás (turisták)  teljes ellátás (áttelepülők)  külföldi gyógykezelés (engedély)

12 egészségügy / népegészségügy mint szolgáltatás

13 a lakosság egészségi állapotára ható tényezők Közegészségügyi jellegű termékek, anyagok fő csoportjai: 1. Fizikai környezet (levegő, talaj, víz) - környezetszennyező anyagok szabványosított határértékei 2. Települések, létesítmények 3. Munkafolyamatok, munkakörülmények – munkahelyen előforduló ártalmas anyagok megengedett maximális koncentrációi

14 1. Élelmiszerek (beleértve tápszerek, italok, fűszerek, élvezeti cikkek) – megengedett élelmiszer-adalékanyagok és azok határértékei 2. A lakosság egészségét veszélyeztetni képes különféle anyagok, vegyszerek, gyógyszerek, oltóanyagokkal kapcsolatos minőségi követelmények 3. Sugárzó anyagok és készítmények – szabványosított határértékekkel

15 gyógyító szolgáltatások az Unió országai abban egységesek, hogy:  állami, tartományi, önkormányzati és társadalombiztosítási alapon finanszírozottan  szolidaritási elven alapuló, közösségi finanszírozású egészségügyi rendszert működtetnek.

16 gyógyító szolgáltatások eltérések:  finanszírozó kiléte,  tulajdonos személye  intézményrendszer összetétele  egészségügyi személyzet jogállása  szolidaritási elven járó „szolgáltatás- csomag” tartalma  szolgáltatások ára

17 gyógyító szolgáltatások eltérések:  minőségbiztosítási rendszerben  orvos-egészségügyi eljárásokban. A szolidaritási elv alapján nyújtott egészségügyi szolgáltatások mellett jelen vannak a kiegészítő magánbiztosítások és magánszolgáltatók is, de különböző mértékben.

18 feladatok  harmonizált egészségügyi információs rendszer kiépítése  fontosabb egészségügyi- orvosi eljárások standardizálása  az egészségügyi szolgáltatások struktúrájának standardizálása  egységes követelmény – és eljárásrendszer kidolgozása

19 az egészségügyi-orvosi eljárások, technológiák  az Unióban csak értékelt és hatásos, valamint költség-hatékonynak bizonyult egészségügyi- orvosi technológiákat alkalmazzanak és finanszíroznak  Unió szintű „Technology Assessment” - centrum létrehozásának szükségessége

20 fertőző betegségek  az Unió országaiban nem kötelező a fertőző betegségek szűrése (AIDS, tbc, hepatitis stb.) és a védőoltás annak ellenére sem, hogy a veszélyes betegségek behurcolásának veszélye fennáll.  HIV-AIDS: az emberi jogok tiszteletben tartásának kérdése  dohányzás, kábítószer

21 a munkaerőmozgással kapcsolatos kérdések, letelepedés szabadsága  a migráns munkások szociális biztonsága: az öregség, halál, munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, valamint rokkantság esetén járó nyugdíjak, ellátások exportja, valamint a családi pótlék fizetési kötelezettség az a szülővel állandóan ott tartózkodó gyermek után  az Unióban illetve itthon szerzett időt azonban nem lehet összeszámítani

22 az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség szabványügy, fogyasztóvédelem területén:  vegyi anyagok biztonságos kezelése  immunológiai készítmények (vakcinák), diagnosztikumok minőségének ellenőrzése  gyógyszerügy- a gyógyszerminőség szabályozása, a kábítószerek gyártására, forgalmazására vonatkozó szabályok egységesítése

23 az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség  a települési környezet szennyezettségi szintjének ellenőrzése –levegő tisztaság védelem, lakossági felhasználású vizek tisztasága, talajtisztaság, zajszennyezés – valamint a jelentős szennyezők biológiai monitorozása  sugárvédelem –foglalkozási és lakossági sugárterhelés

24 az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség  munkahelyi egészség és biztonság – munkahelyi egészségvédelem, foglalkozás megbetegedések, egyéni védőeszközök, fizikai és kémiai kóroki tényezőkre (különös tekintettel a rákkeltőkre) vonatkozó egészségügyi követelmények

25 az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség  járványügyi mikrobiológiában a fertőtlenítési és sterilizálási eljárások, eszközök, anyagok vizsgálata és tanúsítása  orvostechnika – a minőség biztosítására és tanúsítására vonatkozó direktívák, szabványok

26 az emberi egészség és élet védelme, környezet és egészség  élelmiszerbiztonság közegészségügyi követelményei, az importált termékek engedélyezésére vonatkozó szabályozás, speciális élelmiszerek (diétás, csecsemőtápszer, bébiétel), adalékanyagok, csomagolóanyagok, bevonatok  kozmetikumok, gyermekjátékok

27 az egészséghez való jog értelmezése  Európai Szociális Charta megfelelő népegészségügy: szükségletek szerinti orvosi és paramedikus személyzet és felszerelés, amely az egész lakosság számára orvosi ellátást nyújt és emellett alkalmas a betegségek megelőzésére és diagnózisára

28 az egészséghez való jog értelmezése  anyákat, gyermekeket és időseket különleges intézkedések védik,  általános intézkedések a víz és levegő tisztaságának érdekében, radioaktív sugárzás, zajkárok ellen, élelmiszerhigiéné előmozdítása, az alkohol és kábítószer fogyasztás csökkentése

29 az egészséghez való jog értelmezése  egészségügyi nevelés rendszere  védőoltások, fertőtlenítés és járványos betegségek ellenőrzése: mind az epidemikus mind az endemikus jellegű megbetegedések esetében  az egészségügyi költségeket vagy legalább annak lényeges részét kollektív testületeknek kell állniuk

30 a betegek jogai  tájékoztatás  beleegyezés és hozzájárulás  a titoktartás, személyiségi jogok tiszteletben tartása  gondozás és kezelés  és ezek megvalósítása (jogi képviselő, betegjogi képviselő)

31 az UNIÓS csatlakozásból fakadó népegészségügyi előnyök  az egészség, a szociális védelem és biztonság közös érték  jelentős támogatási lehetőség  Az EU-s előírások átvétele és alkalmazása segíti az egészségi állapot javítását  Elősegíti a gyors és összehangolt reagálást az egészséget fenyegető veszélyekre  A horizontális elv segíti az egészség szempontjának érvényesülését a döntéshozatali folyamatban

32

33 Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó egészséget kívánok!


Letölteni ppt "Marketing, public relations és reklám az egészségügyben VI. Országos Konferencia Budapest 2003. február 27-28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések