Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

John Stuart Mill. John Stuart Mill (1806-1873) Gyermekkorát a kor három híres közgazdásza határozza meg: 1809-től apja, James Mill görögül tanítja, majd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "John Stuart Mill. John Stuart Mill (1806-1873) Gyermekkorát a kor három híres közgazdásza határozza meg: 1809-től apja, James Mill görögül tanítja, majd."— Előadás másolata:

1 John Stuart Mill

2 John Stuart Mill ( ) Gyermekkorát a kor három híres közgazdásza határozza meg: 1809-től apja, James Mill görögül tanítja, majd 1819-től politikai gazdaságtan leckéket vesz tőle 1821-ben egy nyarat tölt apja közeli barátjának, Ricardonak a házában megvitatva a politikai gazdaságtan kérdéseit 1822-ben elolvassa Jeremy Bentham Értekezés a törvényhozásról című munkáját

3 Az utilitarizmus „a legnagyobb boldogság biztosítása a legtöbb ember számára” (greatest happiness for the greatest number) a boldogság az élvezet és a fájdalom hiánya („hedonizmus”) felicific calculus: Bentham módszere az egyes cselekedetekkel járó élvezet és fájdalom mennyiségének meghatározására mennyiségi szemlélet: „a költészet és a pókerezés egyformán jó dolog, ha mindkettő azonos nagyságú élvezetet okoz” politikai téren liberális szemlélet: a polgári szabadságjogok mellett és a kormányzati beavatkozással szemben

4 Fordulat 1826 telén Mill depresszióba esik, majd a romantika felé fordul, és szembeszáll Bentham nézeteivel. „Szívesebben lennék egy elégedetlen Szókratész, mint egy jól hizlalt disznó.” Megragadja a költészet szépsége: Goethe, Coleridge, Wordsworth verseit olvassa ban szenvedélyesen szerelmes lesz, választottja Harriet Taylor ban édesapja meghal, és Mill publikálni kezdi új szemléletű műveit.

5 Főbb művei ( ) A politikai gazdaságtan definíciójáról Bentham A deduktív és induktív logika rendszere Tanulmányok a politikai gazdaságtan néhány megoldatlan kérdéséről A nemzetgazdaságtan alapelvei (The Principles of Political Economy with some of their Applications to Social Philosophy)

6 A nemzetgazdaságtan alapelvei „a gyakorlati alkalmazás szempontjából a politikai gazdaságtan elválaszthatatlanul egybefonódik a társadalomfilozófia más ágaival [...] nincs olyan gyakorlati kérdés [...] amelyet kizárólag közgazdasági premisszák alapján el lehet dönteni.” I. kötet: A termelés „A vagyon termelése, vagyis az emberi élet és élvezet eszközeinek a föld anyagaiból való előállítása: világosan láthatólag nem valami önkényszerű dolog. Megvannak ennek saját szükségképpeni feltételei. [...] Sem az anyag, sem a szellem alaptulajdonságait nincs módunkban megváltoztatni.” II. kötet: A vagyonmegoszlás „A termelés törvényeitől különbözőleg, a vagyonmegoszlás törvényei már egy részben emberi intézmények, mivel azon mód, amely szerint a vagyon valamely adott társadalomban szétoszlik, az ezt eszközlő határozatoktól vagy szokásoktól függ. [E] szabályok [...] a különböző korban, és különböző népeknél igen különbözők...”

7 A nemzetgazdaságtan alapelvei III. kötet: A forgalom „A kereslet és a kínálat, vagyis a keresett és kínált mennyiség kiegyenlítik egymást. Ha nem egyenlők is valamely pillanatban: a verseny kiegyenlíti azokat; és az út és mód, amely szerint ez történik: az árak alkalmazkodása.” IV. kötet: A társadalomfejlődés befolyása a vagyon termelésére és megoszlására „...a nemzeti vagyonosodás pályája nem végtelen, [...] és egykor a nyugalmi állapotnak kell következni [... Ez] kétség kívül felettébb kellemetlen és és lehangoló hatással volt az utolsó két nemzedék közgazdasági íróira...” „Megvallom nem vagyok szerelmes abba az életeszménybe, melyet azok rajzolnak elénk, kik azt hiszik, hogy az emberiség rendeltetésszerű állapota a boldogulásért való folytonos küzdés; és hogy azon folytonos előretörekvés, lökdösődés, taszigálódzás, amely a mai társadalmi élet típusaként tűnik fel előttünk: a legkívánatosabb sors az emberiségre nézve...”

8 A nemzetgazdaságtan alapelvei V. kötet: A kormány befolyása „általános szabályul a laisser-faire féle elv tartandó szem előtt [... De] egy bizonyos korszak vagy állam bizonyos körülményei között mindig van valamely, a közérdekre valóban nagyobb fontossággal bíró oly ügy, melyre nézve [...]kívánatos vagy épen szükséges, hogy maga a kormány vegye kezébe a dolgot.” a kormány meghatározó szerepe az adózásban, segélyezésben és közoktatásban „A jó kormány minden segélyt oly alakban nyújt a népnek, hogy ez által az egyéneknél található tevékenységi szellem bármi csekély kezdete is felbátorítva tovább fejlődjék.”

9 Későbbi művek A szabadságról „Egyetlen dolog kell még, polgártársaim - egy bölcs és takarékos kormányzat, amely megakadályozza, hogy egyik ember kárt tegyen a másikban, de máskülönben szabadon hagy mindenkit saját belátása és szorgalma szerint saját boldogulására tevékenykedni, és nem veszi ki a munkás szájából a kenyeret, amit megkeresett...” „...ha valaki is akad, akinek fizikai nyomort vagy erkölcsi megaláztatást kell elszenvednie, aki a testi szükségleteit nem elégítheti ki, vagy csak úgy, ahogy az csupán az érzéketlen baromnak megfelelő, akkor ez, ha nem is feltétlenül a társadalom bűne, pro tanto a társadalmi berendezkedés hibája.” A képviseleti kormányzásról A haszonelvűség

10 „Csekély öröm szemlélni olyan világot, amelyben semmi sem marad a természet spontán aktivitása számára; ahol minden egyes földdarabot megművelnek [...], minden felhasználhatatlan növényt vagy természetes rétet beszántanak, és kiirtanak minden olyan négylábút vagy madarat, amelyet emberi célokra nem tudnak domesztikálni. Ha a Földnek ilyen sokat el kell veszítenie bájából, én komolyan remélem, hogy az ember egy stacionárius állapottal jóval azelőtt beéri, hogy erre a szükség rákényszeríti.”

11 Kérdések? Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "John Stuart Mill. John Stuart Mill (1806-1873) Gyermekkorát a kor három híres közgazdásza határozza meg: 1809-től apja, James Mill görögül tanítja, majd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések