Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF „Keresztény elvek a gazdaságban és a menedzsmentben – emberközpontú közgazdaságtan”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF „Keresztény elvek a gazdaságban és a menedzsmentben – emberközpontú közgazdaságtan”"— Előadás másolata:

1 A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF „Keresztény elvek a gazdaságban és a menedzsmentben – emberközpontú közgazdaságtan”

2 Szociológia – szociálteológia – az Egyház társadalmi tanítása az Egyház társadalmi tanítása szociálteológia szociológia Szociológia (Comte) – társadalomtudomány - társadalmi jelenségekkel és törvényszerűségekkel foglalkozó tudomány - természetes ész fényénél Szociálteológia – teológiai tudomány - a kinyilatkoztatás fényében vizsgálja - teológiai bizonyítás használ, a szociológia és más szaktudományok eredményeire támaszkodik ETT - összefoglalja az egyháznak a társadalomra vonatkozó erkölcsi tanítását, ezt követendő értékként mutatja be - használja: szociológia, szociálteológia, illetve egyéb tudományok eredményeit

3 A katolikus társadalmi tanítás célja és fogalma - NEM a „szociális kérdés” megoldására irányuló gyakorlati irányelvek halmaza - NEM a modern szociológia keresztény szempontból használható ismereteinek ügyes válogatása A katolikus társadalmi tanítás teológiai fontosságának alátámasztása: 1. az ember Isten képmása, Kr. által megváltott, meghívást kapott az Istennel való örök közösségre → nem alacsonyítható le tárggyá és eszközzé 2. Kr. az egész embert váltotta meg → kapcsolat másokkal és a közösséggel 3. a bűnbeesés után is létezik a ts.-i együttlétnek Istennek tetsző rendje → nem préda 4. a ts.-i viszonyoknak az üdvösség szempontjából hatalmas jelentőségük van → küzdeni kell a botrányos állapotok (szegénység, éhség, stb.) ellen 5. Krisztus emberré lett → „beköltözött az emberiség tört.-i és ts.-i életébe is” → „az egyház az emberi társadalom lételve” (XII. Piusz, 1958) Definíció: az emberi társadalom lényegéről és rendjéről, valamint az ezekből adódó és a mindenkori történelmi viszonyokra alkalmazandó normákról és rendezési feladatokról társadalombölcseleti úton és társadalom-hittudományi úton szerzett ismeretek összessége (Joseph Höffner)

4 A társadalmi és a gazdasági kérdések katolikus és protestáns megközelítése Katolikus a Bibliából vett kinyilatkoztatott igazságok + a teremtett világ rendjéből és az ember természetéből (azaz a természeti törvényből) nyert szociálfilozófiai megállapítások ↓ ezeket alkalmazza az adott politikai, társadalmi, gazdasági valóságra Protestáns a Biblia egyedülálló jelentősége cselekvési normák felállítása hallgatólagos feltételezés: ezeket a Bibliából merítik ↓ szociáletika

5 Az Egyház illetékessége társadalmi kérdésekben Szekuláris társadalom: a hit maradjon a magánszférában a kritikus megfontolás és a nemzetközi jog elveti a szétválasztást - magánélet – társadalmi élet: szerves egységben vannak → a hitben gyökerező értékrendet nem lehet/tudják megtagadni - a vallás szabad gyakorlása: egyéni és közösségi gyakorlásának szabadsága (EJENY) → a hívő embernek is joga van ahhoz, hogy hitből fakadó véleményét a közösség kérdésében is kinyilváníthassa ? Nem jogtalan-e a beavatkozás a szaktudományok területébe? GS : elismeri a szaktudományok jogos autonómiáját ez azonban nem jelentheti azok Istentől való teljes függetlenségét szociálteológia: mutasson rá az egyén, a közösség Istennel való kapcsolatára figyelmeztessen a társadalmi élet erkölcsi törvényeire is

6 Az ETT szerepe a teológia oktatásában XI. Pius: Quadragesimo anno (1931): fontos a szerepe elrendelte a papnövendékek társadalomtudományi képzését II. Vatikáni zsinat: Gaudium et spes (1965) a világi tudományok eredményeit is alkalmazni kell (szociológia, lélektan) XXIII. János: Mater et magistra (1961) - kötelező tárgy a katolikus iskolákban, főként a hittudományi főiskolákon - iktassák be a plébániai igehirdetés és a világi apostolság munkatervébe Római Nevelésügyi Kongregáció: Irányelvek (1989) a szociálteológia feladatai: - nyújtson segítséget - mozdítsa elő az igazi társadalmi fejlődést - fontos a papnövendékek és a világi teológusok képzésében (lényege, története, alapelvei, ítéletalkotási kritériumai irányelvei, stb.)

7 Az ETT szentírási alapjai Ószövetség - emberi méltóság – Ter - a szabadsághoz való jog – Kiv - az igazságosság elve – szöv.kötés - a szegények jogai – prófétai tanítás Újszövetség - megtérés: feltétele Isten országa befogadásának – Jézus Krisztus (Mk 1,15) - elkötelezettség a szegények ügye iránt – Jézus Krisztus (Mt 25; Lk) - egyenlőség – Szt. Pál (Gal 3; Kol 3) - a közösség tagjainak kölcsönös segítése – ApCsel, páli levelek

8 Keresztény ókor Keresztény ókor: - Didakhé (Kr.u. 130 k., a tizenkét apostol tanítása): szegények megsegítése - Diognétoszhoz írt levél (230 k.): „ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban” - Didaszkália (250 k., egyházi rendtartás): árvák nevelése, a hitükért szenvedők támogatása LÉNYEG: a caritas (szeretet) gyakorlása, igazságosság a kereskedésben Konstantini fordulat (313) után: téma lesz a hatalom természete és a állam szerepe is (Nazianzoszi Szt. Gergely, Aranyszájú Szt. János, Szt. Ambrus) Szent Ágoston (†430): De civitate Dei (apológia) - az állam feladata az emberek felkészítése az örök életre és a béke biztosítása - igazságos háború (bellum iustum) kérdése - magántulajdon: szükséges, de nem a legfőbb jó; közösségi kötelezettségekkel jár; az igazságosság alapján kell a szegényeket megsegíteni (ex iustitia) → hat Nagy Károly birodalmának kialakítására

9 Keresztény középkor Aquinói Szt. Tamás (†1270) hatalmas rendszerező elme Summa Theologiae, Summa contra gentiles Kiindulás: örök törvény (lex aeterna) – ebből általános és sajátos részesedés utóbbi → természetes erkölcsi törvény (lex naturales): az ember felismeri értelme segítségével az örök törvényt Legfontosabb társadalmi vonatkozású megállapításai: - „Add meg mindenkinek a magáét, ne bántsd a másét!” - az ember természeténél fogva közösségi lény - állam: egymásra utalt személyek közössége célja: földi jólét biztosítása és az örök cél elérésének megkönnyítése ha vezetője nem a közjót (bonum communae) szolgálja, jogos a felkelés - helyes államforma: ha vmilyen módon mindenki részesedhet a kormányzásban → demokratikus monarchia - gazdaságbölcselet: tulajdon: alapvető jog + közösségi kötelezettségek javak egyetemes rendeltetése; munka és igazságos munkabér → a józan ész és a kinyilatkoztatás szintézisét nyújtja – egyetemes érvényű felismerések → ma is értékesek

10 A katolikus társadalmi tanítás alapelvei 1. Az emberi méltóság - az ember a másikat egyenlőként tiszteli – alapja: teremtettség, megváltottság 2. Igazságosság (iustitia) - nem csak jogok és kötelességek vannak → ezek a külső viselkedést határozzák meg - kiindulópont: Isten megelőző és ingyenek szeretete → jó tettre indít - erény: készség a jó megtételére →belső hozzáállást jelent - a szeretet értéket biztosító, jog szerinti tettre indít – kialakul ez az erény - „olyan erény, készség, mely arra irányul, hogy a cselekvő ember mindenkinek megadja azt, ami jog szerint jár neki” (AqSzT) - feltételezi: létezik az „igazság” - ez az Isten által teremtett ember természetéből az Isten által ajándékba kapott értelem segítségével felismerhető - fajtái: általános vagy törvényhozói ig. → politikai tevékenység részleges ig.: csere, osztó, büntető, részesedést vállaló 3. Szociális igazságosság (QA óta) → társadalmi és gazdasági tevékenység a társadalomban élő emberek közös javát szolgálja úgy, hogy nyomatékosan kifejezi benne a „szegények iránti elkötelezettséget” → közjóra irányul (törvényt, jog) – rendező elv 4. Szociális szeretet → az emberi törekvést, karitatív tevékenységet nézi - alapelv

11 5. Szolidaritás - általánosan: annak felismerése, hogy az ember a másik embertől függ - egyh.: a társ.-ban megnyilvánuló olyan jóakarat, mely minden ember javára irányul - NEM érzelmi szánalom – eltökélt akarat, állandó gondoskodás a közjóért - alkalmazás: állam: jogalkotás; ember: szeretet kifejezése → társadalmi összefogásra van szükség - igazságtalan helyzet ne alakuljon ki - anyagi segítség vagy demonstrációk formájában - korlátai: vissza lehet élni a másik jóakaratával rosszul alkalmazva (paternalizmus) csökkenti a kezdeményezőkészséget, gátolja a gazdasági növekedést 6. Szubszidiaritás - a társadalom vagy egy nagyobb társadalmi csoport segítséget/kisegítést ad egy kisebb társadalmi csoportnak – hierarchikus rendszerekre értelmezhető - figyelembe veszi: a csoport önállóságát, szabadságát, egyéni érdekeit - felismerés: a ts. vagy egy nagyobb csoport merev központi irányítása nehezen megvalósítható, magasabb szinten a helyi sajátosságok nehezebben érzékelhetők - végső teológiai alapja: az emberi méltóság ← istenképiség → feladat: a képességek kibontakoztatása a közösségben, a ts.-ban A szolid. elve akkor működik hatékonyan, ha felhasználja a szubszidiaritás elvét.

12 7. Közjó (bonum communae) - klasszikus alapfogalom: összefoglalja, de meg is haladja az eddigi elveket - Messner szerint az etikai elveken kívül magában foglalja: a ts.-i eszközöket, szellemi-lelki értékeket, politikai intézkedéseket - az emberi élet lényege a kiteljesedése egy végső cél (Isten/emberség) felé - biztosítja az alapvető emberi jogok elvi kinyilvánítását és gyakorlati megvalósulását - Egyház: az állam feladata a közjó megvalósítása - Arisztotelész: minden tudomány és művészet célja: állampolgár javainak szolgálata → politika: a közjóért való okos fáradozás - Aquinói Szt. Tamás vitte be a közjó fogalmát a teológiába - az emberiség legfőbb java az, amint Isten kíván számára - az embernek a közösség javát kell szolgálnia = a törvények megtartása - a közjó gyakorlati megvalósulása: igazságos törvények hozása - Gaudium et spes: a közjó elvének két eleme van - cél: érték, mely lelkesíti az embereket – eléjük kell állítani - eszközök: lehetőségek, melyekkel elérhetik a célt – az állam biztosítja - azonos érdekek esetén: a közösség érdeke megelőzi az egyén érdekét - különböző érdekek esetén: nem biztos, hogy a közösség érdeke megelőzi az egyénit - értékek hierarchiája - veszélyezteti: liberális irányzat, kollektivista irányzat, egoista irányzat

13 Egyházi megnyilatkozások szociális kérdésekről Az összegyházat érintő társadalmi dokumentumok Dokumentum címe Rövidítés Típusa Megjelentető Dátum Rerum novarum RN körlevél XIII. Leó 1891 Quadragesimo anno QA körlevél XI. Pius 1931 Mater et magistra MM körlevél XXIII. János 1961 Pacem in terris PT körlevél XXIII. János 1963 Gaudium et spes GS a II. Vatikáni zsinat rendelkezése 1965 Populorum progressio PP körlevél VI. Pál 1967 Octogesima adveniens OA körlevél VI. Pál 1971 Laborem exercens LE körlevél II. János Pál 1981 Sollicitudo rei socialis SRS körlevél II. János Pál 1987 Centesimus annus CA körlevél II. János Pál 1991 Caritas in veritate CV körlevél XVI. Benedek 2009 Magyar vonatkozású dokumentum Igazságosabb és testvériesebb világot! – A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele, 1996

14 A szociális enciklikák eredete Enciklika (görög) :a pápától származó és általában az egész Egyháznak szóló körlevelek Szociális enciklikák: társadalmi kérdésekkel foglalkoznak Történetük - formailag már Péter apostol első levele ilyen (1Pt 1,1: Pontuszban, Galáciában, Kappadókiában, Kis-Ázsiában és Bitiniában élő egyházközségekhez szól) - elnevezése: Epifániosz – „enkyklioi episztolai” formában (Kr.u. IV. sz.) - mai értelemben: I. Márton pp. „encyclica nostra epistola” (Kr.u. 649.) - időközben számos más forma a pápai közlésre (breve, bulla, dekrétum, instrukció, motu proprio, apostoli levél, dogmatikus konstitúció, pápai levél) - újra előkerül a XVIII. században – XIV. Benedek pp. Idézésük kezdő szavaikkal (Rerum novarum = RN) Címzettek - régebben: egyháziaknak („a patriarcháknak, prímásoknak, érsekeknek, megyéspüspököknek”) - „minden jóakaratú embernek” (XXIII. János pp.: Pacem in terris) - „tisztelendő testvéreimnek és szeretett gyermekeimnek” (VI. Pál és II. J.P.) - zsinati egyszerűség és kollegialitás

15 Tekintélyük - általában nem tévedhetetlen tanítást közölnek - hiteles, autentikus útmutatást nyújtanak → tanításukat engedelmességgel kell fogadni (rögzíti: Humanae generis) - komoly teológiai érvekkel vitába is lehet velük szállni - ez nem véthet a köteles tisztelet és a tárgyilagosság ellen Megjelenés, nyelv, felosztás - hivatalos nyelvük: latin, néhány ritka kivétellel (pl. Mit Brennender Sorge, 1937) - megjelenés: Acta Apostolicae Sedis (AAS) – hivatalos pápai lap újabban: L’Osservatore Romano-ban is latin és olasz nyelven (félhivatalos lap) - hivatalos fordítások - 7 nyelven L’Osservatore Romano-ban (olasz, spanyol, portugál, francia, angol, német, lengyel) - hiteles fordításokhoz alap a hiteles latin szöveg, de használható mellette más is - Magyarország: Az Egyház társadalmi tanítása (ETT) SzIT, fejezetbeosztással és számozással készülnek, a latin szöveg ritkán közöl fejezetcímeket Jelentőségük - segítséget adnak a társadalmi jelenségek értelmezéséhez - felhívják a keresztények figyelmét arra, hogy miként tudják hitelesen megélni és hirdetni Krisztus szeretetét a világban - az örömhír elválaszthatatlan a közösségi élettől és így a társadalmi élettől is

16 Rerum novarum (1891) – XIII. Leó pápa 1. Előzmények - ipari forradalom → munkásosztály kialakulása - szervezett munkásmozgalmak – egyházellenesség - Fribourgi Unió (1885) Mermillod vezetésével (Esterházy Miklós Móric gr.) 2. Felépítés és tartalom I. A társadalmi, gazdasági élet problémái - a tulajdon jogossága - Aquinói Szt. T. tanítása alapján - az emberek közötti egyenlőtlenségek - feladatok különbözősége - az „osztályharc” kérdése - nem szükségszerű - a munkás jogai és kötelességei - munkakörülmények, nők, gyerekek - a munkaadó jogai és kötelességei - tárgyalás, bérek rendezése II. A szociális kérdés orvoslásának módjai - az egyház szerepe: tanítás, példa - az állam szerepe: közjó biztosítása - a szakszervezetek szerepe: jogvédelem, keresztény szelleműeket is 3. Történeti értékelés – NAGY HATÁSÚ magántulajdon – értékes a fizikai munka – „NEM” a fegyveres osztályharcra

17 A Rerum novarum hatása Magyarországon - Szabóky Adolf SchP.: az első Kolping-egylet (katolikus legényegylet) - Zichy Nándor gróf: Katolikus Néppárt megalapítása (jövedelme – kat. pol.) - Esterházy Miklós Móric: aktív részvétel a Fribourgi Unióban Prohászka Ottokár (†1927) - RN kivonatos fordítása 1891-ben + társadalmi témájú művek - Regnum Marianum (1903) – ifjúság nevelése - Szociális Misszió Társulat (1908) – szegények, gyerekek, nők Giesswein Sándor (†1923) - Keresztény Munkásegyesület Győrben (pk.-i titkár, OGY képviselő) - Keresztényszocialista Párt (1907) – kurzusok, szoc. tvhozás, földbirtokreform - béke, nemzetiségi kérdés, dialógus Vass József (†1930) - népjóléti miniszterként ts.-i problémák orvoslása: vagonlakók, TBC „LEX VASS”: nyugdíj- és betegbiztosítás (OTI, SZTK)

18 Quadragesimo anno (1931) – XI. Pius pápa 1. Előzmények október 24.: „fekete péntek” N.Y.-ban → munkanélküliség - I. VH utáni helyzet - diktatúrák: nemzetiszoc., fasizmus, kommunizmus - Actio Catholica (1922), Nell-Breuning SJ. (munkatárs), Vatikáni Rádió 2. Felépítés és tartalom I. A RN hatásának bemutatása - egyház: katolikus társadalomtudomány kialakulása - állam: a közjó őre, munkajog kialakulása - szakszervezeti munka: keresztény munkásszerv., valláserkölcsi nevelés II. Az egyház szociális és gazdasági tanításának alapelvei - magántulajdon közösségi jellege; a tőke és a munka kapcsolata - proletariátus jogai, igazságos munkabér: kollektív szerződésben - a társadalmi rend megújítása: szubszidiaritás, korporációk - gazd.-i életet szabályozó elv: szociális igazságosság, szociális szeretet III. Válasz a kor aktuális kérdéseire - kap. rend megvált.; komm. és szoc. eszmék elítélése; erkölcsi megújulás 3. Történeti értékelés proletariátus felemelése – fogalmak és elvek bevezetése – korhoz kötött

19 XII. Pius pápa tevékenysége a béke érdekében 1. Kor márciusa: pápává választják - nincs szociális enciklikája - RN 50. évf.: megemlékezés a pünkösdi rádióbeszédben 2. Karácsonyi rádióbeszédei a béke érdekében nemzetközi erkölcsi és jogi elvek, szerződések betartása - a totális háború és a fegyverkezés elítélése - emberi méltóság, családvédelem, munkásvédelem - keresztény szellemű államelmélet alapelvei - igazságos béke - demokrácia kérdése: állampolgárok, vezetők feladatai - nemzetközi testület létrehozásának sürgetése 3. Értékelés - kiváló teológiai és jogi ismeretek - lelkiismerethez szóló elvek - Vatikán és nagykövetségek: menekültek befogadása

20 Mater et magistra (1961) – XXIII. János pápa 1. Előzmények - II. VH utáni helyzet: kapitalizmus ↔ szocializmus - a „harmadik világ” problémái: elmaradottság, népesedés, fejlődés nincs 2. Felépítés és tartalom I. A RN tartalma és kifejtése a pápák tanításában - tudományos és technikai fejlődés; ts.: népoktatás, szakszerv., tb. - új problémák: ipar ↔ mg., város ↔ falu, fejlett o. ↔ fejlődő o. - az állam befolyása sokszor túl erős; gyarmati országok függetlenedése II. A RN tanításának folytatása - magánkezdeményezések fontossága – szubszidiaritás!!! - fokozott ts.-i szerveződés problémája: összhang kell – önkorm. és állami ir. - kisipar felemelése, tsz-ek, szolidaritás, felelősségérzet; köztulajdon (eszköz) - magántul. körének bővítése: nyereségrészesedés vagy vállalati részvények III. Újabb társadalmi kérdések - mg.-i dolgozók helyzete - gazdaságilag elmaradt országok megsegítése – felesleg, segély - népességszaporodás és gazdasági fejlődés – utóbbi fokozása

21 Mater et magistra (folytatás) IV. A közösség újjáépítése az igazság, a jog és a szeretet alapján - elv: „felmérés” – „ítéletalkotás” – „cselekvés” - ETT: legyen kötelező tárgy - gyermek- és ifjúságnevelés - példamutatás a szociális kérdések megoldásában 3. Történeti értékelés harmadik világ ügyei – mezőgazdaság helyzete – keresztény szellemű társadalmi humanizmus

22 Pacem in terris (1963) – XXIII. János pápa 1. Előzmények - két világrend – állandó fegyverkezés - kubai válság :1962. október – Kennedy-Hruscsov: a pápa közvetít aug. 13.: Berlini Fal – K ↔ NY - a pápa tanítani akar a békéről – mindenkit: „minden jóakaratú emberhez” szól „nyílt levél az egész világhoz, mint párbeszéd” 2. Felépítés és tartalom - „az emberi jogok egyházi Magna Chartája” I. Az emberi jogok és kötelességek – EJENY: december 10. élet, becsület, tudás, vallás, életállapot megválasztása, szabad munkavállalás, gazd.-i tevékenység, tulajdon, békés célú társaságok alapítása, szabad költözés, választójog, jogszolgáltatás biztosítása II. Az állam tekintélye és feladata - közjó; hatóságok három rendje: tvhozás – végrehajtás – bíráskodás III. A nemzetközi kapcsolatok és a béke kérdése - 4 etikai elv: igazság, igazságosság, szeretet, szabadság - tárgyalások, kapcsolatok, atomcsend-egyezmény ajánlása IV. Az ENSZ feladata nemzetközi tekintély – még hathatósabb intézkedéseket! (béke biztosítása)

23 Pacem in terris (folytatás) V. Részvétel a közéletben, az együttműködés kérdése, a béke feltételei - a hívek buzdítása az állam ügyiben való részvételre - együttműködés: szoc., eü., kult. területén is a nem ker./hívőkkel - a béke feltételei: 1. belső, lelki béke 2. a 4 elv érvényesülése a nemzetközi kapcsolatokban 3. az imádságban Krisztust kell kérni (Ő a béke) 3. Értékelés - nagy nemzetközi visszhang (RN után a legnagyobb) az ember alapvető emberi jogai – béke – a pápa személye

24 Populorum progressio (1967) – VI. Pál pápa 1. Előzmények - egyenlőtlen a népek fejlődése – gazd.-i szempontból gyarmatok - „felszabadítás teológiája” (Latin-Amerika), nközi szervezetek (FAO, UNCTAD) - a pápa tájékozódik: utazik – Latin-Am., Afrika, Közel-Kelet; olvas 2. Felépítés és tartalom I. Az egyes ember sokoldalú fejlődése - cél: kitörni a nyomorból, egészség, jó állás, stb. → több lehessen - tört.-i visszapillantás: mit tett az egyház a haladás érdekében - fejlődés ≠ pusztán gazdasági növekedés eszköze: önnevelés és nevelés; munkálói: sok gondolkodó ember - államosítás kérdése, forradalom (indokolt lehet önkényuralmi helyzetben) - a humanizmus értelmezése: Isten felé kell irányulnia a kibontakozásnak II. Az emberiség szolidáris fejlődése - világalapítvány a szegény államok segítésére, cél: önállóság - méltányos kereskedelmi kapcsolatok, a világ sebeinek gyógyítása - a béke új neve: fejlődés 3. Értékelés – Humanae vitae (1968) elnyomja a személyiség teljességének fejlődése – nem vált teljesen valóra – a forradalom elfogadhatósága (hivatkozási alap lett)

25 Octogesima adveniens (1971) – VI. Pál pápa 1. Előzmények - új probléma: urbanizáció → szegénység, bűnözés, politikai mozgalmak - a pápa külföldi útjai: helyi egyházak problémái → direktíva kell - címzett: Card. Maurizio Roy - Iustitia et Pax Biz., A Laikus Ap.-i Munka Biz. 2. Felépítés és tartalom I. Új társadalmi problémák - urbanizáció: új munkásoszt., új szegényréteg, fiatalok, vendégmunkások - fontos a természet és a környezet védelme II. Korunk eszmeáramlatai és a keresztények - a haladás legyen teljes értékű, ne csak gazdasági - törekvés egyenlőséges és a döntésekre való részvételre - alkotmányok - helytelen ideológiák: szoc., marx., lib., pszicholog., szociolog. – óv III. A keresztények magatartása az új problémákkal kapcsolatban - teljes értékű haladás kell – lelki változás – részvétel a döntésekben: jog IV. Felhívás a cselekvésre - egyház: megvilágítja az igazságot, utat mutat a megoldáshoz, példát ad - világiak: öntevékenység – nem kell mindig utasítás, buzdítás tettre (plur.) 3. Értékelés ideológiák veszélyei – pluralizmus a gyak.-i életben – világiak, helyi egyházak

26 Laborem exercens (1981) – II. János Pál pápa Előzmények - az eddigi dokumentumok nem mutatták be a munka teológiai hátterét - munka-tőke kapcsolata a szocializmusban és a kapitalizmusban - pápa: személyes okok – munkatapasztalat, teológus, utazások Felépítés és tartalom – „a munka evangéliuma” I. A szociális kérdés és a munka - a szociális kérdés világméretűvé vált 1891 óta, a munka a téma II. A munka és az ember - az élet alapjelensége: Isten akaratának telj.+ az emb. kitelj. eszköze - kettős értelem: objektív: terméket termel, szubjektív: kiteljesítő tev. - az elsőrendű: a munkát végző személy – materializmus: téves! III. A munka és a tőke közötti konfliktus napjainkban - a munka téves értelmezése - kapitalizmus: ember=eszköz, lényeg: tőke - helyesen: tőke = eszközjellegű, munka = személyes jellegű - probléma oka: a termelést az ember elé helyezték - tulajdon: bizonyos esetekben indokolt a túl nagy vagyonok köztul.-ba vétele IV. A munkások jogai foglalkoztatottság, bér, szociális juttatások, szakszervezetek, paraszti munka problémái, rokkantak, vendégmunkások

27 Laborem exercens (folytatás) V. A munka lelki értékéről - a Teremtő művében való részesedés – kreatív munka - Jézus, Szt. Pál: becsületes munka - Isten országa épül az ember becsületes munkájával 3. Értékelés első szoc. enc. a munka teológiájáról – közvetett-közvetlen munkaadó (állam)

28 Sollicitudo rei socialis (1987) – II. János Pál pápa 1. Előzmények - témakörök: megosztottság okai, igazi fejlődés feltétele, aktívabb ts.-i részvétel - lehetőség: rá lehet mutatni a kollektivista szoc. és a liberális kap. veszélyeire - PP 20. évf. - Iustitia et Pax Biz.: körkérdés a pk.-i karokhoz: hogyan ünnepeljük? 2. Felépítés és tartalom I. Bevezetés – alkalom a tanításra a 20. évforduló II. Új gondolatok a PP enciklikában - fejlődés (erk.-i és kult.), világméretű a szoc. kérdés („m.j.e.”), béke III. A mai világ képe - sötétebb, mint várták – mélyült az É-D szakadék, emb.-i jogok korlátozása - fontos az egyéni kezdeményezés biztosítása (vállalkozás joga) – : urbanizáció; nemz. eladósodása; fegyverkezés; kényszerített születésszab. + : emberi jogok; szolidaritás; körny.- és term.védelem; béke iránti elköteleződés IV. Az igazi emberi fejlődés - különbség: haladás (felvilágosodás korából) ≠ fejlődés (teológiai tartalom) - teljes értékű fejlődés: az élet célja az erkölcsileg tökéletesedő „létezés”, azaz az Istenhez való hasonlóság kibontakoztatása - közösségi feladat is: szolidaritás és szabadság keretében az istenszereteten és az emberszereteten alapulva

29 Sollicitudo rei socialis (folytatás) V. A modern problémák teológiai elemzése - fejlődést gátló „bűnös struktúrák” – mélyén: személyes bűnök láncolata - a profit- és hatalomvágy elhárítása: erkölcsi döntésekkel - őszinte megtérés + igazi szolidaritás VI. Néhány különleges eligazítás - az ETT és a szociológia elemzése – ETT ≠ ideológia; evangelizáció része - NEM kíván 3. út lenni a kapitalizmus és a marxizmus között - az evangélium fényében segítség: a fejlődést gátló bűn leküzdésében és a „szeretet civilizációja” kiépítésében VII. Befejezés - a problémákat csak a teljes értékű fejlődés képes megoldani - együttműködés keresztények és nem ker. között, nemzetközi szolidaritás 3. Értékelés élénk visszhang – rámutatott a két világrend bűneire – bűn struktúrái szolidaritás: jóakarat a közösség javának érdekében ≠ szánalom, együttérzés

30 Centesimus annus (1991) – II. János Pál pápa 1. Előzmények - RN 100. évf.: újraolvasás + szembenézés az új dolgokkal - aktuális politikai és gazdasági változások: kommunista világrendszer felbomlása 2. Felépítés és tartalom I. A RN jellegzetes vonásai – elindult az ETT, „új evangelizáció” II. Napjaink „új dolgai” felé - a RN helyesen ismerte fel a munkáskérdés fontosságát - a szocializmus téves alapja: antropológiai természetű - megoldás: csak az emberről vallott helyes tanítás alapján - a fogyasztói társ. nem tudja a problémákat világviszonylatban megoldani III. Az év – okok - emberi jogok huzamosabb megsértése, - a gazdasági centralizmus csődje - az isteni gondviselés, az egyh. szenvedése és imái, tört.-i személyiségek - erőszak nélküli hatalomváltás, újjáépítés IV. A magántulajdon és a javak egyetemes rendeltetése →→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→→

31 Centesimus annus (folytatás) IV. A magántulajdon és a javak egyetemes rendeltetése - új tulajdonformák: technológia, szaktudás, vállalkozói készség - vállalkozói erények: együttműködés, szorgalom, munkakedv, ésszerű kockázatvállalás, megbízhatóság, tisztesség, hűség - probléma: munkanélküliség, elszegényedés, infláció - megoldás: szolidaritás, szociális gondoskodás, partneri tárgyalások - mérték nélküli fogyasztás → ökológiai problémák V. Az állam és a szellemi kultúra - elítéli a totális államot - valódi demokrácián alapuló jogállam → biztosítja az állam értékrendjét - az emberi élet alapvető igényei nem szoríthatók a piac törvényei közé - elítéli az erkölcsi agnoszticizmus, ill. indifferentizmust (közömbösség) - az állam/közösség feladata: a lelki tényezők támogatása VI. Az ember az egyház útja - ETT célja és központja: az ember 3. Értékelés - a helytelen antropológiára épülő rendszerek magukban hordozzák bukásukat - rámutat a kapitalizmus veszélyeire; a kp.-ban: a konkrét ember – ETT őt szolgálja

32 Caritas in veritate (2009) – XVI. Benedek pápa 1. Előzmények - általános válság jelei - PP 1967 – a pápa továbbgondolja, elmélyít és értékel: „a PP a jelen kor RN-a” - cím: a szeretet és az ig. elválaszthatatlan – Isten helyezte mindkettőt a szívbe szeretet: belső hajtóerő, igazság: fény, mely értelmet, értéket ad a szeretetnek - kapcsolatuk → közjó és igazságosság 2. Felépítés és tartalom I. A PP üzenete és II. Az emberi fejlődés korunkban - jövőbe vetett remény: „többé váljék” az ember – cél: transzc. humanizmus III. Testvériség, gazdasági fejlődés, civil társadalom - nem csak a haszon a cél – érdeknélküli, önzetlen vállalkozások - érdeknélküliség: szolidaritás, az ig.-ért és a közjóért vállalt felelősség alapja - a piac etikailag nem semleges – szolid. és kölcsönös bizalom - a dolgozók javát is nézni kell (érezze: „a sajátjában dolgozik”) IV. A népek fejlődése, jogok és kötelezettségek, környezet - megerősíti: kevés csak az alapvető emberi jogokra hivatkozni - jog + kötelezettség - környezetvédelem: nem eszköz és nem az üdvösség forrása

33 Caritas in veritate (folytatás) V. Az emberiség családjának együttműködése - közös hit + szubszidiaritás, szolidaritás alkalmazása + term.jog elfogadása - lehetőségek: szegény orsz. segítése, szakszervezetek összefogása, stb. - globalizáció: „azzá lesz, amivé az emberek teszik” etikai elvek nélkül veszélyeket rejt, feszültséget okozhat a hazai piacon - politikai világtekintély: figyelemmel kísér → műk. elvei: szubszid., szolid. emb.-i jogok betartása, világgazd., segít, elfogadott tekintély, a világ java VI. A népek fejlődése és a technika - könnyebbé teszi az életet, de vannak veszélyei - nem csak a tech. képes biztosítani a fejlődést - „ami megvalósítható, az egyben jó is” – TÉVES! - a tech. mindig több, mint tech. – hozzátartozik maga az alkotó ember - az emb.-i léthez értékrend tartozik → az igazi fejlődéshez „új szív” kell 3. Értékelés - PP, SRS megerősítése: fejlődés ≠ anyagi javak növekedése - igazi fejlődés: az egész ember és minden ember fejlődése - az általános válság lehetőség: cél újragondolása, alapértékek felfedezése - mindezt a „teljes körű” vagy „transzcendentális humanizmus biztosítja”: remény, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás, összefogás, tech. helyes felhaszn.

34 Felhasznált irodalom: -XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate kezdetű enciklika, SzIT, Az Egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok, Szerk.: Tomka Miklós és Goják János, SzIT, Az Igazság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, SzIT, Beran Ferenc – Lenhardt Vilmos: Az ember útja. Az Egyház társadalmi tanítása, SzIT, Höffner, Joseph: Keresztény társadalmi tanítás, SzIT, 2002.


Letölteni ppt "A katolikus Egyház szociális tanítása Dr. Kék Emerencia, SSzHF „Keresztény elvek a gazdaságban és a menedzsmentben – emberközpontú közgazdaságtan”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések