Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biológia és IT kölcsönhatásai Kömlődi Ferenc. Mélyfúrások aktualizálása Mélyfúrások aktualizálása iránti igény Eredeti mélyfúrások és aktualizált mélyfúrások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biológia és IT kölcsönhatásai Kömlődi Ferenc. Mélyfúrások aktualizálása Mélyfúrások aktualizálása iránti igény Eredeti mélyfúrások és aktualizált mélyfúrások."— Előadás másolata:

1 Biológia és IT kölcsönhatásai Kömlődi Ferenc

2 Mélyfúrások aktualizálása Mélyfúrások aktualizálása iránti igény Eredeti mélyfúrások és aktualizált mélyfúrások közti különbségek –Terjedelmi –Tartalmi –Szerkezeti

3 Eredeti mélyfúrások szerkezete Tézis Megnevezés és rövid leírás Jelenlegi helyzet A várható fejlődés eredményének jellemzése Szükséges technológiai előfeltételek Néhány folyamatban lévő K+F projekt rövid ismertetése Az IKT más területeire való hatások bemutatása Társadalmi-gazdasági hatások elemzése Magyar vonatkozások Következtetések

4 Aktualizált mélyfúrások szerkezete Tézis Témakör Jelenlegi helyzet 2.1 Technológia 2.2 Alkalmazás 3.Folyamatban lévő kutatások, fejlesztések 4.A várható fejlődés 5.Befolyásoló tényezők (driverek) 5.1 Technológia 5.2 Társadalom 5.3 Gazdaság 6.Várható hatások 6.1 Technológia 6.2 Társadalom 6.3 Gazdaság 7.Hazai helyzet 7.1 Jelenlegi helyzet 7.2 Fejlesztések és várható fejlődés 7.3 Befolyásoló tényezők és hatások 8.Összefoglalás

5 Tézis, témakör bemutatása Biológia és számítástudomány kölcsönösen és egyre erőteljesebben hatnak egymásra: az élővilágból „ellesett” megoldásokat mind gyakrabban alkalmazzák számítógépes rendszerekre, ugyanakkor az informatika széleskörű elterjedése egyrészt felgyorsítja a biológiai kutatásokat, másrészt lehetővé teszi, hogy jobban megértsük, illetve részben átalakítsuk az élővilágot. A folyamat elsősorban három biológiai jelenségcsoportra vonatkozik: az ember és a főemlősök (neuronális) alapú elmeműködése, az élőlények (DNS-alapú) működési mechanizmusai, az élőlények kölcsönhatásain keresztül érvényesülő evolúció.

6 Miként használjuk fel a szerves anyagokat infokommunikációs célokra? Hogyan építsünk belőlük számítógépeket? Milyen mesterséges-élő szimbiózisok várhatók? Milyen interaktív összjátékok alakulhatnak ki mesterséges és organikus rendszerek között? Folyamat hatására: új tudományterületek (bioinformatika, szintetikus biológia) kialakulása, biológia egyre markánsabb jelenléte a számítástudományban (evolúciós számítások, mesterséges élet).

7 Az IT- és az élővilág kölcsönhatásai

8 Biológiai és infokommunikációs rendszerek közötti különbségek Élőlények szaporodásra, önálló, autonóm működésre, környezethez való alkalmazkodásra képesek. Gépek csak egyes esetekben közelítik az autonómiát, nincs önálló életük, nem szaporodnak, nagyon kezdetleges alkalmazkodás.

9 Jelenlegi helyzet Biológia a számítástudományban Neurális mesterséges rendszerek: –agyunkhoz, vagy legalábbis annak egyes részeihez hasonló hardver fejlesztése, –idegsejtek elektromos tulajdonságait lemásoló áramkörök létrehozása (neuromorphing), –neurális hálózatok. Élőlények működési mechanizmusairól mintázott gépek: –biológiai minták infokommunikációs technológiákba történő átvétele, –az élővilág szolgai másolása helyett a tervezők a természet legjobb „ötleteit”, működési alapelveit építik be a rendszerekbe.

10 Evolúció és számítástudomány: –evolúciós módszerek/algoritmusok, –mesterséges élet. Élő és élettelen összekapcsolása (neuron-szilícium interfészek): –biológiai szempontból fontos lépés az elektronikus áramkörök és az élő idegrendszer magasabb szintű szintézise felé, –számítástudományi oldalról a hibrid neuroelektronikus (az emlősök idegsejt-hálózatainak képlékenységét utánozni igyekvő) eszközök a jövő infokommunikációs technológiáinak alapjai közé fognak tartozni.

11 Számítástudomány a biológiában Bioinformatika: –főként három információtárolási mechanizmusra fókuszál: a DNS és a gének egydimenziós szerkezeti adataira, a fehérjék háromdimenziós struktúráira, komplex rendszerekre, azok emergens viselkedésére. –Bioinformatikai háttér révén valósulhattak volna meg a genomelemzések.

12 Biotechnológia és szintetikus biológia: –Fordulópont a biológiában: analízis után szintézis. –Biotechnológia szintetikus biológiát készíti elő –Szintetikus biológia alapvetése: biológiai elemekből, „alkatrészekből” új, a biológiai szerkezet hierarchiájának minden szintjén (molekula, sejt, szövet, organizmus) működtethető kombinációk, élő rendszerek hozhatók létre, melyekkel az eddigieknél is jobban kiaknázhatók az élő anyagban rejlő lehetőségek.

13 Folyamatban lévő kutatások, fejlesztések (MOBIUS)

14 (Mesterséges élet)

15 (Biobricks)

16 (J. Craig Venter Intézet – Mycoplasma genitalium)

17 Várható fejlődés

18 Elmekutatás és IT: –trináris számítások - míg a számítógépek a zérók és egyesek bináris rendszerében kezelik az információt, –az idegsejtek hármas (trináris) kódokban (zérókban, egyekben és mínusz egyekben) kommunikálják elektronikus jelzéseiket.

19 Szerves számítógépek: –mik válthatják fel a szilíciumalapú számítógépeket? Lehetséges megoldások: hagyományos informatikai áramkörök jellegének megőrzése és a szilícium méretéből adódó problémák felszámolása, –molekulákból álló logikai áramkörökön alapuló számítógépek = klasszikus architektúra + virtuálisan (majdnem) végtelen gyorsaság, DNS-számítások – DNS-kombinációk módja elvben kiszámítható, előre jelezhető, – DNS-darabkák processzorokká alakításával elvileg többmilliárd művelet szimultán elvégzésére képes parányi (nanoszintű) számítógép hozható létre, párhuzamos architektúrák, kvantum-számítógép.

20 Evolúciós modellek: a hagyományos tervezési módszerek mellett és helyett hardver- és szoftverszinten egyaránt elterjednek az evolúciós technikák –(elektromos áramköröket hoznak létre velük, –evolúciós algoritmusokkal optimalizálnak, –vagy az evolúciós jellegű szoftverfejlesztés során az apró változtatásokat, előrelépéseket azonnal tesztelik). –Rendszerevolúció: olyan „önmagukat tervező” rendszerek fejleszthetők, amelyek akkor is végrehajtják feladataikat, ha a rendszert működtető embernek fogalma sincs, mitévő legyen, mihez kezdjen.

21 –Élő gépi rendszerek felé: –mikor és mitől válhat élővé egy gépi rendszer? Komplexitás egy bizonyos szintjének elérése után, ha önteremtő, önszervező, önfenntartó. –Szintetikus biológia: folytatódik a rendszerek alapjaként funkcionáló biológiai építőkockák fejlesztése és tesztelése. Integrációjuk hatékonyabbá tételéhez: –a szintetikus részeknek teljes összhangban kell működniük a biológiai komponensekkel, –a sejtet és moduljait úgy kell módosítani, hogy új tulajdonságokkal és funkciókkal rendelkezzen, –szabványosítás, specializáció.

22 Befolyásoló tényezők

23 Várható hatások Technológia Infokommunikációs technológiák Medicina (bio- és orvosi informatika összekapcsolódása) Társadalom, gazdaság Fokozódó igény az IT-t és a biológiát egyesítő megoldások iránt Oktatási innováció Csökken a környezetszennyeződés „Láthatatlan” környezetszennyeződés Bioterroritmus Gyógyászat, gyógyszeripar, mezőgazdaság

24 Hazai helyzet Biotechnológiai hagyományok Analogikus számítógép Élőlények működési mechanizmusai, evolúció és számítástudomány Idegélettani kutatások Bioinformatika, szintetikus biológia

25 Összegzés elme- és mesterségesintelligencia-kutatás összefonódása, élőlények működési mechanizmusainak és az evolúció elveinek beépítése számítógépes rendszerekbe, szerves anyag processzorokká, számítógéppé alakítása, számítástudományi elvek és módszerek alkalmazása biológiai, genetikai kutatásokban, mesterséges élet és szintetikus biológia közötti párhuzamok és átfedések.

26 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Biológia és IT kölcsönhatásai Kömlődi Ferenc. Mélyfúrások aktualizálása Mélyfúrások aktualizálása iránti igény Eredeti mélyfúrások és aktualizált mélyfúrások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések