TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon-

Az előadások a következő témára: "TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon-"— Előadás másolata:

1 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? GLOBÁLIS VÁLTOZÁSOKRÓL ? AZ EMBERISÉG JÖVŐJE? Az EU-ban mintegy negyven évvel ezelőtt vetődött fel először a környezet megóvásának kérdése. Az erőforrások végesek, s a környezet tönkremegy, ha nem vigyázunk rá. E fölismerés után kezdett önálló életet élni a környezetvédelem. A legfontosabb hívószava, a fenntartható fejlődés mára kérdéssé változott: fenntartható-e a fejlődés? (Meskó Attila akadémikussal készült interjú nyomán; ÉT 2004/38)

2 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? 1.A fenntartható fejlődés Mit értünk fenntartható fejlődésen? Fenntarthatóság jelenti: Minden ember számára biztosítani a szükséges javakat Megőrizni a természeti környezetet az elkövetkező generációk számára, s jól sáfárkodni a természeti erőforrásokkal Egyelőre egyik sem valósul meg. A fejlődő országokban jellemzően az első feltétel nem teljesül, A fejlett társadalmakat pedig az jellemzi, hogy tönkreteszik természeti környezetüket és fölélik az erőforrásokat.

3 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? (Szerencsésebb fenntarthatóságról beszélni, mert a fejlődésen mindenki mennyiségi növekedést ért.) A fenntarthatóság alappillérei: Társadalom, társadalmi viszonyok Gazdaság, annak minden elemével:IPAR, MEZŐGAZDASÁG, KÖZLEKEDÉS, ENERGIATERMELÉS… (eszköz) A környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás (feltétel) Az ember ezek nélkül hosszabb távon csak vegetálhat, nem élhet értelmes életet. A cél tehát az emberi élet.

4 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? 2. Hol húzódnak az értelmes élet határai? Kialakítható-e valamiféle egyensúlyi állapot a fejlődő és a gazdag országok igényei között? Nehéz kérdés. A kettőnek párhuzamosan kellene megvalósulnia. Persze ez évtizedekig tartó, hosszú folyamat. A hangsúly ma inkább a fejlődő világ elmaradottságának fölszámolásán, szükségleteinek kielégítésén van. Azaz mindenkinek legyen ivóvize, megfelelő tápláléka, rendes lakóhelye, ruhája és munkája, részesüljön egészségügyi ellátásban és oktatásban.

5 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Az élelmiszersegélyek hosszú távon nem nyújtanak megoldást. A cél most az, hogy a szegény országok „kitermeljék”magukból azokat a mérnököket, szakmunkásokat, orvosokat, akik aztán a fejlődés motorjai lehetnek. 3.Elképzelhető-e, hogy a gazdag országok mostani szintjén az egész világ igénye kielégíthető a Földön? Nem, mert a gazdagabbik rész pazarlóan él. Nagyban vissza kellene fognia magát. Sok mindent megvásárolunk, amire igazából nincs is szükségünk. Sőt, a reklámokkal sokszor kifejezetten káros termékek vásárlására sarkallnak bennünket. Ezzel ráadásul rossz példát is mutatunk.

6 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Újabban némelyek új földtörténeti időegységről: antropocén korról beszélnek. Ennyire kritikus a helyzet? A földtörténet nagy kihalási eseményei. 439 millió éveordovicum és szilur időszak határa 364 millió évedevon időszak vége 251 millió éveperm és triász határa 199 millió évetriász vége 65 millió évekréta és harmad határa

7 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Találó elnevezés! Az emberiség lélekszáma elért egy kritikus határt, s az emberi tevékenységnek és a természeti erők működésének hatása immáron egymással összemérhető. Ez példa nélküli az emberiség és a Föld történetében. „Úgy vélem, sok mással együtt, hogy az öt nagy kihalási esemény után tevékenységével az ember egy hatodikat indított útjára” (Meskó A.) Mi sodorja, sodorhatja az antropocén kor lényeit a pusztulás felé? Röviden: a természeti környezet pusztítása és az erőforrások kimerítése.

8 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Pl. károkozások a Légkörben (ózonprobléma, üvegházhatás fokozódása…) Talajban Vizekben Légkör legalsó rétegében … Akkor, amikor nagymértékben fogyasztjuk az energiakészleteket és rohamosan növeljük a szén-dioxid kibocsátást, egyidejűleg kettős katasztrofális hatást okozunk. ÉS MIÉRT IS EZ AZ ESZEVESZETT FOGYASZTÁS?

9 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? 4. AZ ÓZONPROBLÉMÁRÓL A sztratoszférikus ózont ózonpajzsnak mondjuk, holott csupán annyi ózonmolekula alkotja, amennyi a Föld felszínén, az ottani légnyomáson mindössze 3 mm vastag rétegben van. A szárazföldi élet nem alakulhatott volna ki az ózon megjelenése nélkül,az ózonpajzs 600 millió éve védi az élőlényeket a Nap ultraibolya B sugárzásától. Amikor felismerték, hogy a magaslégköri ózon mennyisége csökken (ózonlyuk) számba vették a lehetséges okokat.

10 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? -A fő bűnös a halogénezett szénhidrogének csoportja. Ezek a reakcióra nem képes vegyületek sok esetben hasznosnak bizonyultak, sőt még környezetbarátnak is gondolták őket. Aztán kiderült, hogy – éppen a reakcióképtelenségük miatt egészen a sztratoszféráig hatolnak, s ott katalizálják az ózon bomlását. -A betiltásukért hatalmas küzdelem kezdődött, mely azután egy évtizeden át tartott. A tudósközösségnek végül sikerült meggyőznie a döntéshozókat; 1987-ben megszületett a Montreáli Jegyzőkönyv, amely korlátozta a halogénezett szénhidrogének kibocsátását és felhasználását.

11 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? A megállapodást később kiegészítették az összes ózont károsító anyag kibocsátásának tilalmával. Tehát van esélyünk, hogy az ózonréteg helyreáll, és mondjuk - ötven év múlva olyan lesz, mint volt. Ez tekinthető a fenntartható fejlődés első sikertörténetének is.

12 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? -A nitrogén-oxidokat is az „ózonmérgek” közé sorolták. Ilyet a Concorde gépek is kibocsátottak. Más okból ugyan, de a járatok ma már megszűntek. 5. ENERGIA ÉS SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS Nincs könnyű dolgunk. Energiára szükségünk van, és az energia java része fosszilis tüzelőanyagokból származik. Akár olajat, gázt, szenet, biomasszát égetünk el, mindenképpen szén-dioxid kibocsátásával jár. A légköri mérések kezdete óta eltelt mintegy 50- 60 év alatt kb. 30 %-kal nőtt az atmoszféra szén-dioxid tartalma.

13 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? A földtörténet során a légkörben a szén-dioxid aránya sokat változott. Ám most az a baj, hogy nagyon felgyorsult ez a folyamat, a növekedés sokkal gyorsabb, mint amekkorát a természet produkál. A szén-dioxid üvegház hatású, és biztosítja, hogy elviselhető legyen a Föld klímája. Az üvegházhatás nélkül mintegy 33°C-kal lenne alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete. A túl nagy mennyiség azonban globális felmelegedést okozhat.

14 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? 6. EGYÉB LEHETŐSÉGEK ENERGIANYERÉSRE Vízi energia (kis hányad) Szél, nap, geotermikus (kis hányad) Nukleáris (hasadási) Fúziós reaktor (a jövő ígérete, a XXI. sz. második felében várható) Az EU 2010-ig a megújuló energiaforrások arányát 12 %-ra kívánja növelni. Azonban ma ettől még nagyon messze vagyunk. Az Uniónak most a hatodik környezetvédelmi akcióprogramja van (2001 – 2010). Ebben a klímaváltozás problémaköre az élen szerepel, s a hulladékgazdálkodás és a biodiverzitás megőrzése is helyet kapott. Léteznek nagy összegű pályázatok különösen szennyvíz ill. hulladékkezelésre.

15 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Az Unió előírásai kényszerítenek bennünket bizonyos környezetvédelmi előírások betartására. Ám nagy változást csak az hoz majd, ha gondolkodásunk is megváltozik, ez pedig még sok-sok időbe telik.

16 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? 7. AZ ESÉLYEINK Milyennek látja az esélyeinket? „Az emberiség jelenleg nem fenntartható módon tevékenykedik. Hosszú távon nem folytatható, ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk. A XXI. század halaszthatatlan feladata az, hogy ezen változtasson. A természet törvényei 13 milliárd éve ugyanazok. A törvényeket fel kell ismerni és azokhoz igazodva kell létezni. Egyszerű tétel- mégis attól tartok, hogy katasztrófák sorozata következik be addig, amíg az emberiség erre rájön, s másképpen nem kezd működni:

17 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? a takarékosságra, a termelés és fogyasztás más, a mostanitól különböző módjaira tér át, és fölszámolja a környezetszennyező termelést. Ez a feltétele az eljövendő generációk életének.

18 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk?

19 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? 8. ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS (ÉT 2005/10) A WWF ötödik alkalommal készítette el felmérését a Föd állapotáról, illetve a bolygónkra gyakorolt emberi hatásokról. Eszerint 20 %-kal több természeti erőforrást használunk el, mint amennyi képes lenne megújulni. Az értékelés az egyes ember természetre gyakorolt hatását több tényező összegzéséből hektárban kifejezett mutatószámmal, úgynevezett ökológiai lábnyommal adja meg. Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár. Ez két és félszer nagyobb, mint 1961-ben. Valójában a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelületre esik 6,1 milliárd ember, s eszerint minden emberre csak 1,8 hektár jut.

20 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Néhány számszerű adat ökológiai lábnyomra: FogyasztójaÁtlagos érték hektárban Afrikai vagy Ázsia1,4 Nyugat-Európa5,0 Észak-Amerika9,6 Egyesült Arab Emirátusok Amerikai Egyesült Államok Kuvait 9,5-9,8 Magyarország3,8

21 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Különösen energialábnyomunk növekedése aggasztó: ez 1961 és 2000 között 700 %-kal nőtt a fosszilis energiahordozók ( szén, kőolaj, földgáz) elégetése miatt. Földünk vízfelhasználása 1960 óta megduplázódott, a globális átlagfogyasztás évi 550 köbméter. Mint láttuk, Magyarország sem felel meg a fenntarthatóságnak. (WWF: Természetvédelmi Világalap World Wide Fund for Nature)

22 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? 9. MIT TEHETÜNK? „Mi az egyén és mi az állam szerepe a fenntarthatóságban? Az államok rendre megszegik az előírásokat. Nem célszerű másokra mutogatni! Nem célszerű másokra mutogatni! Ha más pazarol, ha más az autóját a patakban mossa, engem nem jogosít fel ugyanerre. A fenntarthatóságból adódó teendőket minden ágazatban és minden egyénnek komolyan kell vennie. Nem elég hivatalokat létrehozni. A takarékosság, a felkészülés és az elővigyázatosság elvét követve kell (kellene) élnünk. Jó volna, ha a szolidaritás is jobban érvényesülne.” (Meskó Attila)

23 TARTALOM 1.Fenntartható- ságFenntartható- ság 2.Az értelmes élet határaiAz értelmes élet határai 3.Lehetőségek a FöldönLehetőségek a Földön 4.Az ózon- problémárólAz ózon- problémáról 5.Energia és szén-dioxid kibocsátásEnergia és szén-dioxid kibocsátás 6.Egyéb lehetőségekEgyéb lehetőségek 7.Az esélyeinkAz esélyeink 8.Élő Bolygó JelentésÉlő Bolygó Jelentés 9.Mit tehetünk?Mit tehetünk? Hazánkban is működik már program, mely a klímaváltozás okozta hatásokra adandó válaszlépéseket keresi (VAHAVA – program: Változás-Hatás-Válasz). A kutatók az ide vonatkozó ismereteiket és eredményeiket összegzik, s különböző forgatókönyveket dolgoznak ki. Így jött létre a hőségprogram…