Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Szeptember 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Cserhátalja HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Szeptember 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Cserhátalja HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Szeptember 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Cserhátalja HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. A Cserhátalja és Nyugat-Mátra Európában

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Cserhátalja HK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 24 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 25%-a, 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Cserhátalja HK területe 26 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 34,085 fő, a városokban élő lakosok száma 9,875 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 34, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Pásztó 9,875 fő 2,266 fő 2,263 fő 2,033 fő Jobbágyi Buják Szurdokpüspöki Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 16 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 24 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 28 Cserhátalja HK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 740,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Cserhátalja HK – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪12 ▪6▪6 ▪6▪6 Allokált forrás (EUR) ▪740,000 ▪715,000 ▪423,580

6 5 Cserhátalja HK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség gazdasága stagnál, csökkent a foglalkoztatás, elöregedett a lakosság, hiányosak a köz- és lakossági szolgáltatások, kritikus az infrastruktúra, romlik az esélyegyenlőség és az életminőség. Bezártak vagy elköltöztek a meghatározó cégek, s az agrártermelők természeti, piaci és hatékonysági okokból veszteségessé, tőkehiányossá váltak. Szerény az innováció, alig érzékelhető a technológiai kutatás és fejlesztés. A turizmus szerepe elmarad a lehetőségektől, s a gyenge termék- és szolgáltatás-marketing gátolja a gazdaság fejlődését, kedvezőtlenül érinti a közösségeket, növeli a falvak elöregedését és a fiatalok elvándorlását. ▪A helyi gazdaság fellendítése, munkahelyek teremtése, a jövedelemtermelő esélyek és az életminőség javítása a természeti és emberi erőforrások jobb hasznosításával. A közösségi együttműködés és az esélyegyenlőség megteremti az erőforrások hatékony és sokszínű felhasználását, a hagyományőrzést. Jobban kiaknázható lesz a főváros közelsége és a nemzetközi főútvonalból eredő kereskedelmi lehetőség a mező-, az erdő- és vadgazdálkodás, a turisztika, az ipar és a szolgáltatás terén. Az öko-gazdálkodás bővítésével, a megújuló energia-alapanyagok termelésével és a térségi vízgazdálkodással sokszínűbbé tehető, bővíthető a gazdálkodás.

7 6 A HVS alapvető célja, hogy HVK 26 településén hozzájáruljon a gazdasági környezet, a köz- és civil szféra, valamint a vállalkozások fejlesztéséhez, az ipari és az agrártermelés, az állattenyésztés, az erdészet, a turizmus fejlesztéséhez, a vidéki életminőség javításához, az Európai Uniós és a nemzeti fejlesztési források jobb kihasználásához. A közösségek együttműködése és az egészséges életmód kialakítása révén erősítse a lakosok kötődését a vidékhez. Mutasson irányt a közösségért és az alkotó egyénekért tenni akaró lakosságnak és segítse azon rétegeket, amelyek önállóan erre képtelenek. Óvja, és alkotó módon hasznosítsa az épített, a természeti és a kulturális örökséget. A humán erőforrás fejlesztésével és a társadalmi tőke erősítésével járuljon hozzá a lehetőségek feltárásához és a legkedvezőbb megoldások megkereséséhez. Fokozott figyelemmel segítse a térség megismertetését, a termékek és szolgáltatások piacra jutását, az elmaradott vidék gazdasági, társadalmi és kulturális felzárkóztatását. Ösztönözze a közösségi, a térségek közötti és a nemzetközi együttműködést, a jó példák megismertetését, más fejlesztési források elérését és járuljon hozzá az ÚMVP sikeréhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Cserhátalja HK – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Cserhátalja előzetesen elismert HVK Nógrád megyében a pásztói (25 település) és a balassagyarmati (1 település) kistérségek területén tevékenykedik. Földrajzi környezetében a fő tájat a Cserhát hegység adja, keleten a Mátra határolja. A két hegység között található a Zagyva folyó völgye. A térség közvetlenül határos Heves és Pest megyével, észak felé a megyeszékhely, Salgótarján érintésével, a Szlovák Köztársasággal. A kistérséget Hatvannal és az M3-as autópályával, valamint Szlovákiával a 21-es számú fő közlekedési út és a 81-es számú vasúti fővonal köti össze. A közösség 26 településének népességszáma fő. A lakosság 70%-a kisebb településeken él, melyek többsége aprófalvas adottságú. A térség egyetlen városa Pásztó, népességszáma 9875 fő. Pásztó földrajzi fekvése jó, tőle 30 km-re helyezkedik el Salgótarján, Szécsény, Gyöngyös és Hatvan is. Budapest közigazgatási határa a kistérségi központból az M3-as autópályán 1 órán belül elérhető. Kelet felé a Mátrába, nyugati irányba Hollókőre és Szécsénybe lehet eljutni. Pásztó jó színvonalú közigazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltatói ellátást biztosít. Az egészségügyi szolgáltatói háttér a jelenlegi egészségügyi szabályzókat tekintve megfelelő, de nem kielégítő. A lakosság országos átlag alatti egészségi állapota ellenére a sportoláshoz és rekreációs tevékenységekhez szükséges feltételek hiányosak. A nonprofit szektor kapcsolata és érdekérvényesítő ereje gyenge. A közösség területe jó színvonalú gépipari és mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. A centrumban és néhány településen működő jelentősebb vállalkozáson kívül a térségben nem biztosított a kellő számú és megfelelő bérezésű munkahely. A 10 %-os munkanélküliség elsősorban a képzetlen, valamint az egyébként is hátrányos helyzetű roma lakosságot sújtja. Budapest agglomerációjának munkaerő felszívó hatása viszont kompenzáló lehetőséget biztosít az ingázók (több mint 50 %) számára. A vidék csodálatos természeti és geológiai jelenségekben gazdag, számos védett növény és állatfaj található itt, kedvelt természetjáró, ökoturisztikai és vadász célterület. A változatos és szinte érintetlen Cserhát hegység egy része az országos jelentőségű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik. A Cserhátalja előzetesen elismert HVK Nógrád megyében a pásztói (25 település) és a balassagyarmati (1 település) kistérségek területén tevékenykedik. Földrajzi környezetében a fő tájat a Cserhát hegység adja, keleten a Mátra határolja. A két hegység között található a Zagyva folyó völgye. A térség közvetlenül határos Heves és Pest megyével, észak felé a megyeszékhely, Salgótarján érintésével, a Szlovák Köztársasággal. A kistérséget Hatvannal és az M3-as autópályával, valamint Szlovákiával a 21-es számú fő közlekedési út és a 81-es számú vasúti fővonal köti össze. A közösség 26 településének népességszáma fő. A lakosság 70%-a kisebb településeken él, melyek többsége aprófalvas adottságú. A térség egyetlen városa Pásztó, népességszáma 9875 fő. Pásztó földrajzi fekvése jó, tőle 30 km-re helyezkedik el Salgótarján, Szécsény, Gyöngyös és Hatvan is. Budapest közigazgatási határa a kistérségi központból az M3-as autópályán 1 órán belül elérhető. Kelet felé a Mátrába, nyugati irányba Hollókőre és Szécsénybe lehet eljutni. Pásztó jó színvonalú közigazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltatói ellátást biztosít. Az egészségügyi szolgáltatói háttér a jelenlegi egészségügyi szabályzókat tekintve megfelelő, de nem kielégítő. A lakosság országos átlag alatti egészségi állapota ellenére a sportoláshoz és rekreációs tevékenységekhez szükséges feltételek hiányosak. A nonprofit szektor kapcsolata és érdekérvényesítő ereje gyenge. A közösség területe jó színvonalú gépipari és mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik. A centrumban és néhány településen működő jelentősebb vállalkozáson kívül a térségben nem biztosított a kellő számú és megfelelő bérezésű munkahely. A 10 %-os munkanélküliség elsősorban a képzetlen, valamint az egyébként is hátrányos helyzetű roma lakosságot sújtja. Budapest agglomerációjának munkaerő felszívó hatása viszont kompenzáló lehetőséget biztosít az ingázók (több mint 50 %) számára. A vidék csodálatos természeti és geológiai jelenségekben gazdag, számos védett növény és állatfaj található itt, kedvelt természetjáró, ökoturisztikai és vadász célterület. A változatos és szinte érintetlen Cserhát hegység egy része az országos jelentőségű Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A településeket összekötő utak rendkívül rossz állapotúak. A csatornázás mindössze öt településen, míg a szilárd háztartási hulladék elhelyezése rövidtávon ig- minden településen megoldott. A HVK területén 15 hátrányos helyzetű település található a 240/2006. Kormányrendelet szerint. A térségben az országos átlagnál szebb természeti környezetben, de jóval alacsonyabb színvonalon élőket a palóc kitartás, a sorsukért való tenni akarás jellemzi. Becsülik az ősök hagyatékát, lehetőségeikhez mérten védik a természeti, kulturális és egyéb értékeket és saját erejük biztosítása mellett, nemzeti és EU források felhasználásával tervezik jövőjüket. A településeket összekötő utak rendkívül rossz állapotúak. A csatornázás mindössze öt településen, míg a szilárd háztartási hulladék elhelyezése rövidtávon ig- minden településen megoldott. A HVK területén 15 hátrányos helyzetű település található a 240/2006. Kormányrendelet szerint. A térségben az országos átlagnál szebb természeti környezetben, de jóval alacsonyabb színvonalon élőket a palóc kitartás, a sorsukért való tenni akarás jellemzi. Becsülik az ősök hagyatékát, lehetőségeikhez mérten védik a természeti, kulturális és egyéb értékeket és saját erejük biztosítása mellett, nemzeti és EU források felhasználásával tervezik jövőjüket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térségben jelentős kiterjedésűek az országos, illetve helyi védettségű területek, amelyek ritka növény- és állatfajoknak adnak otthont. A megye középső részét a Cserhát uralja, de a nyugati részen elhelyezkedő Börzsöny, illetve keleten a Mátra, míg az északon elhelyezkedő Karancs-Medves jelent kiemelkedő természeti értéket. A természeti táj megőrzésére létesült 1985-ben a „Mátrai Tájvédelmi Körzet „mintegy hektáron. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mátrai Tájvédelmi Körzet Nógrád megyében Hasznos, Nagybátony (494 ha) közigazgatási területét érinti. A Zagyva folyó völgyének nyugati oldalát a Cserhát hegység keleti nyúlványai foglalják el. A területet 1989-ben „Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet” néven országos védettségűvé nyilvánította a környezetvédelmi miniszter (9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet). A védett terület nagysága: 6916 hektár, ebből szigorúan védett 493 hektár. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a Hollókő, Ecseg és Bokor községek által határolt területen húzódik. A Keleti-Cserhát kistájcsoporton belül a Központi-Cserhát a legnagyobb és legváltozatosabb kistáj Nógrád megye területén. A terület legmagasabb pontja a Tepke, 567 méter és a Bézma 513 méter. A célterület erdősültsége csaknem 30%-os. A helyi értékeket bemutató tanösvények oktatási céllal lettek kialakítva. A térségben található a kozárdi Pogányvári-kőfejtő, a mátraszőlősi Függő-kő, cserhátszentiváni és a felsőtoldi Kecske-hegy két kisebb kőfejtőjében kialakított bemutatóhelyek. A térség talajminősége (13,5 Ak - átl. KTJ) a Magyarországi átlagtól (19 Ak) jelentősen elmarad, ami a földterületek megfelelő mezőgazdasági hasznosításának mérlegelését kívánja. A közösség területén hét fő talajtípus fordul elő (agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalaj, réti öntéstalaj és fiatal nyers öntéstalaj, köves, földes kopárok). A legkedvezőbb talajadottságokkal a térség három mikrotérsége közül a palotási rendelkezik, ahol a területek negyede csernozjom barna erdőtalaj. A talajokra a legnagyobb veszélyt a talajpusztulás jelenti. Nógrád az ország legerodáltabb talajadottságú megyéje. A talajok szennyezésében jelentős szerepet játszik a megoldatlan szennyvízkezelés és a kellő védelem nélküli hulladéklerakók, valamint az illegális hulladéklerakók. A térségben jelentős kiterjedésűek az országos, illetve helyi védettségű területek, amelyek ritka növény- és állatfajoknak adnak otthont. A megye középső részét a Cserhát uralja, de a nyugati részen elhelyezkedő Börzsöny, illetve keleten a Mátra, míg az északon elhelyezkedő Karancs-Medves jelent kiemelkedő természeti értéket. A természeti táj megőrzésére létesült 1985-ben a „Mátrai Tájvédelmi Körzet „mintegy hektáron. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Mátrai Tájvédelmi Körzet Nógrád megyében Hasznos, Nagybátony (494 ha) közigazgatási területét érinti. A Zagyva folyó völgyének nyugati oldalát a Cserhát hegység keleti nyúlványai foglalják el. A területet 1989-ben „Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet” néven országos védettségűvé nyilvánította a környezetvédelmi miniszter (9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet). A védett terület nagysága: 6916 hektár, ebből szigorúan védett 493 hektár. A tájvédelmi körzet Pásztótól nyugatra, megközelítőleg a Hollókő, Ecseg és Bokor községek által határolt területen húzódik. A Keleti-Cserhát kistájcsoporton belül a Központi-Cserhát a legnagyobb és legváltozatosabb kistáj Nógrád megye területén. A terület legmagasabb pontja a Tepke, 567 méter és a Bézma 513 méter. A célterület erdősültsége csaknem 30%-os. A helyi értékeket bemutató tanösvények oktatási céllal lettek kialakítva. A térségben található a kozárdi Pogányvári-kőfejtő, a mátraszőlősi Függő-kő, cserhátszentiváni és a felsőtoldi Kecske-hegy két kisebb kőfejtőjében kialakított bemutatóhelyek. A térség talajminősége (13,5 Ak - átl. KTJ) a Magyarországi átlagtól (19 Ak) jelentősen elmarad, ami a földterületek megfelelő mezőgazdasági hasznosításának mérlegelését kívánja. A közösség területén hét fő talajtípus fordul elő (agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföldek, csernozjom barna erdőtalaj, réti öntéstalaj és fiatal nyers öntéstalaj, köves, földes kopárok). A legkedvezőbb talajadottságokkal a térség három mikrotérsége közül a palotási rendelkezik, ahol a területek negyede csernozjom barna erdőtalaj. A talajokra a legnagyobb veszélyt a talajpusztulás jelenti. Nógrád az ország legerodáltabb talajadottságú megyéje. A talajok szennyezésében jelentős szerepet játszik a megoldatlan szennyvízkezelés és a kellő védelem nélküli hulladéklerakók, valamint az illegális hulladéklerakók. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A vízföldrajzi adottságai közül a kisebb-nagyobb tavak népszerűek (Pásztó, Palotás, Kozárd) A terület a Zagyva vízgyűjtőjéhez tartozik. A Zagyva jobb oldali mellékpatakjai a Szuha-patak és az általa összegyűjtött Zsunyi-patak és Bokor-ág; a Herédi-patakba folyó Bér- és Vanyarci (Nógrádi)-patak, valamint a Bér-patakba torkolló Bujáki-patak. A térségben légszennyezés tekintetében jelentős ipari kibocsátók nincsenek. A forgalmas útvonalak közvetlen környezetében a forgalomtól és az időjárási viszonyoktól függően időszakosan jelentősebb, de határértéket nem túllépő levegőszennyezésre lehet számítani. A határértéket megközelítő zajterhelések a pásztói és néhány más településen működő ipari üzemek csúcsteljesítményének idejében fordulnak elő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A Cserhátalja HVK területén található 26 település közül a 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet alapján 15 minősül hátrányos helyzetűnek. Lakosságuk január 1-én fő. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések: Ecseg, Héhalom, Kálló, Kozárd. Az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések: Alsótold, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Mátraszőlős, Szarvasgede, és Tar. Mindkét kategóriában Bér, Bokor, Erdőtarcsa és Szirák található meg. A települések többsége jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, melynek kiaknázása elkezdődött, de még nem a lehetőségeknek megfelelő. Jelentős történelmi, épített, természeti, geológiai, és kulturális értékekkel bírnak, melyek bemutatása együttműködés esetén több napos szabadidős programot jelenthet az idelátogató turisták részére, akik a szállás és vendéglátásban még szűkölködő településeken a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet látványos növényi és állatvilágát is megtekinthetik, akár az országos kéktúra útvonalának követésével is. A helyben lakók életminőségét befolyásoló szolgáltatások alacsony színvonalúak, a munkalehetőségek száma csekély, ezért az ingázás jelentős. Több zsáktelepülés is található köztük, mely kedvezőtlenül befolyásolja a tömegközlekedés fejlesztésének lehetőségét. A teljesség igénye nélkül pl. Kozárdon 1999-től kezdődően tervszerű vidékfejlesztési program zajlik, mintegy kettő milliárd forint beruházással, mezőgazdasági és turisztikai projektek valósultak meg. Szirákon működik a helyreállított XVII. század végén épült Teleki-Dégenfeld-kastély épülete, amely a megye egyik legjobb állapotban lévő műemléke, jelenleg négycsillagos szállodaként funkcionál, parkjában turistaszálló is igénybe vehető, egyik szárnyában galéria létesült. Bokorban a mezőgazdasági termeléssel, juhtenyésztéssel és juhsajt-gyártással foglalkozó Hiksz Kft. folytat jelentős fejlesztéseket. Egyéni kezdeményezés keretében több vendégház is megvalósult. Taron elsősorban kereskedelmi cégek a település vállalkozásai (Vipker Kft., Csépe és Társai Kft.), Kállón pedig a foglalkoztatásban a 160 főt alkalmazó Alutech Kft. Nem hallgathatjuk el a helyi (általában forráshiányos) önkormányzatok erőfeszítését, mellyel megindultak az európai normáknak megfelelő falufejlesztések irányába. A Cserhátalja HVK területén található 26 település közül a 240/2006 (XI.30.) Korm. rendelet alapján 15 minősül hátrányos helyzetűnek. Lakosságuk január 1-én fő. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések: Ecseg, Héhalom, Kálló, Kozárd. Az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű települések: Alsótold, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb, Mátraszőlős, Szarvasgede, és Tar. Mindkét kategóriában Bér, Bokor, Erdőtarcsa és Szirák található meg. A települések többsége jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, melynek kiaknázása elkezdődött, de még nem a lehetőségeknek megfelelő. Jelentős történelmi, épített, természeti, geológiai, és kulturális értékekkel bírnak, melyek bemutatása együttműködés esetén több napos szabadidős programot jelenthet az idelátogató turisták részére, akik a szállás és vendéglátásban még szűkölködő településeken a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet látványos növényi és állatvilágát is megtekinthetik, akár az országos kéktúra útvonalának követésével is. A helyben lakók életminőségét befolyásoló szolgáltatások alacsony színvonalúak, a munkalehetőségek száma csekély, ezért az ingázás jelentős. Több zsáktelepülés is található köztük, mely kedvezőtlenül befolyásolja a tömegközlekedés fejlesztésének lehetőségét. A teljesség igénye nélkül pl. Kozárdon 1999-től kezdődően tervszerű vidékfejlesztési program zajlik, mintegy kettő milliárd forint beruházással, mezőgazdasági és turisztikai projektek valósultak meg. Szirákon működik a helyreállított XVII. század végén épült Teleki-Dégenfeld-kastély épülete, amely a megye egyik legjobb állapotban lévő műemléke, jelenleg négycsillagos szállodaként funkcionál, parkjában turistaszálló is igénybe vehető, egyik szárnyában galéria létesült. Bokorban a mezőgazdasági termeléssel, juhtenyésztéssel és juhsajt-gyártással foglalkozó Hiksz Kft. folytat jelentős fejlesztéseket. Egyéni kezdeményezés keretében több vendégház is megvalósult. Taron elsősorban kereskedelmi cégek a település vállalkozásai (Vipker Kft., Csépe és Társai Kft.), Kállón pedig a foglalkoztatásban a 160 főt alkalmazó Alutech Kft. Nem hallgathatjuk el a helyi (általában forráshiányos) önkormányzatok erőfeszítését, mellyel megindultak az európai normáknak megfelelő falufejlesztések irányába. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Meg kell ismételni azonban, hogy az eddigi fejlesztések nem elégségesek. Lehetőségként kínálkoznak pl. a feltáratlan és kihasználatlan gyógy- és hő források, amelyek nyomára elsősorban ásványi kincsek iránti kutatások vezettek, de a Taron is található savanyúvíz (Csevice), hasznosításának lehetősége feltáratlan. Jelen van jelentős munkaerő, melynek képzése szükséges, de ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni olyan programokat, amivel ide lehet vonzani befektetőket, vállalkozásokat, és legfőképpen az itt levőket lehet fejleszteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 4% 13% 25% 6% 16% 8% 0% 18% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 34%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 4% 34% 11% 3% 7% 3% 2% 20% 15% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 10.0%, ami 1.6 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 10.0% ▪Változás 2003-hoz képest 1.6 százalékpont

20 19 A Cserhátalja HVK területén a regisztrált álláskeresők létszámának folyamatos növekedése tapasztalható 2001 évtől. A vállalkozások nagy része finanszírozási gondokkal küzd, s emellett a megye nyugati felében is megtorpant a gazdasági tevékenység. A évek közötti időszakban egyetlen gazdasági ág sem volt létszámfelvevő. A létszámkibocsátás és a létszámigény aránya a mezőgazdaságban 26,1%, az iparban 67,7%, az építőiparban 40,3% az anyagi szolgáltatások területén 81,3%, míg a nem anyagi szolgáltatások területén 65,4%. A térségben a regisztrált munkanélküliek relatív mutatója ingadozó mértékben ugyan, de a vizsgált időszak minden évében a megyei alatt volt 2százalékponttal. Számuk viszonylatában 3,25 százalékponttal emelkedett és 9,44 %-ot főt- ért el az országos 6,69%-al szemben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kedvezőbb fekvésű, és korösszetételű községek 4,38%-tól kezdődő relatív mutatója a térségen belül is nagy változatosságot mutat és 21,78%-ig terjed. Ugyanezen időszakban a térség munkáltatói fokozatosan csökkenő számú betöltetlen álláshelyet jelentettek be, mely az időszak végére közel egy harmadára esett vissza. A kereslet és kínálat viszonyaként egy bejelentett betöltetlen álláshelyre 29,6 álláskereső jutott 2006-ban. A regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben befolyásolja, ezért is kedvezőtlen, hogy térség lakóinak iskolázottsága alacsonyabb az országos átlagnál (középiskolai tanulmányokat 6, míg felsőfokú tanulmányokat 6,5 százalékponttal kevesebben folytattak) A vizsgált időszakban a nem szakképzettek csoportjában (általános iskolát el nem végzettek, csak általános iskolát végzettek, és gimnáziumi érettségivel rendelkezők) száma növekedett, ami meghaladta a regisztrált álláskeresők számának növekedését. A szakmával rendelkezők (szakmunkás, szakközépiskolai illetve technikusi végzettségűek) száma is gyarapodott, kisebb mértékben, mint a regisztrált álláskeresők száma. Az egyetemet, főiskolát végzett regisztrált álláskeresők körében is folyamatos, de kisebb arányú volt a növekedés. A Cserhátalja HVK területén a regisztrált álláskeresők létszámának folyamatos növekedése tapasztalható 2001 évtől. A vállalkozások nagy része finanszírozási gondokkal küzd, s emellett a megye nyugati felében is megtorpant a gazdasági tevékenység. A évek közötti időszakban egyetlen gazdasági ág sem volt létszámfelvevő. A létszámkibocsátás és a létszámigény aránya a mezőgazdaságban 26,1%, az iparban 67,7%, az építőiparban 40,3% az anyagi szolgáltatások területén 81,3%, míg a nem anyagi szolgáltatások területén 65,4%. A térségben a regisztrált munkanélküliek relatív mutatója ingadozó mértékben ugyan, de a vizsgált időszak minden évében a megyei alatt volt 2százalékponttal. Számuk viszonylatában 3,25 százalékponttal emelkedett és 9,44 %-ot főt- ért el az országos 6,69%-al szemben. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kedvezőbb fekvésű, és korösszetételű községek 4,38%-tól kezdődő relatív mutatója a térségen belül is nagy változatosságot mutat és 21,78%-ig terjed. Ugyanezen időszakban a térség munkáltatói fokozatosan csökkenő számú betöltetlen álláshelyet jelentettek be, mely az időszak végére közel egy harmadára esett vissza. A kereslet és kínálat viszonyaként egy bejelentett betöltetlen álláshelyre 29,6 álláskereső jutott 2006-ban. A regisztrált álláskeresők iskolai végzettsége elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben befolyásolja, ezért is kedvezőtlen, hogy térség lakóinak iskolázottsága alacsonyabb az országos átlagnál (középiskolai tanulmányokat 6, míg felsőfokú tanulmányokat 6,5 százalékponttal kevesebben folytattak) A vizsgált időszakban a nem szakképzettek csoportjában (általános iskolát el nem végzettek, csak általános iskolát végzettek, és gimnáziumi érettségivel rendelkezők) száma növekedett, ami meghaladta a regisztrált álláskeresők számának növekedését. A szakmával rendelkezők (szakmunkás, szakközépiskolai illetve technikusi végzettségűek) száma is gyarapodott, kisebb mértékben, mint a regisztrált álláskeresők száma. Az egyetemet, főiskolát végzett regisztrált álláskeresők körében is folyamatos, de kisebb arányú volt a növekedés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A decentralizált foglalkoztatási alapból 669 millió forint került felhasználásra öt év alatt. A térségben működő munkáltatók helyzete romló tendenciájú, amit igazol az, hogy növekvő számú volt a tervezett ) a térség munkanélküliségének mérséklésére. A támogatással érintett létszám 38munkaviszony megszüntetési szándék. Jelentősebb foglalkoztatók - kis és középvállalkozások – csak Pásztón és Kállón találhatók. A térségben élők egy része miután lakóhelyén nem talál megfelelő munkahelyet, kénytelen utazni foglalkoztatásának érdekében. Ez történhet térségen belüli, megyén belüli, vagy megyén kívüli munkahelyre. Az ingázók 43,1% más megyébe utazik naponta munkahelyére és vissza, amit magyaráz előnyös földrajzi elhelyezkedése. Az ingázás, munkahelyre utazás általában saját, vagy a munkáltató által szervezett eszközökön zajlik, a tömegközlekedés adottságai nem támogatják ezt a lehetőséget. A decentralizált foglalkoztatási alapból 669 millió forint került felhasználásra öt év alatt. A térségben működő munkáltatók helyzete romló tendenciájú, amit igazol az, hogy növekvő számú volt a tervezett ) a térség munkanélküliségének mérséklésére. A támogatással érintett létszám 38munkaviszony megszüntetési szándék. Jelentősebb foglalkoztatók - kis és középvállalkozások – csak Pásztón és Kállón találhatók. A térségben élők egy része miután lakóhelyén nem talál megfelelő munkahelyet, kénytelen utazni foglalkoztatásának érdekében. Ez történhet térségen belüli, megyén belüli, vagy megyén kívüli munkahelyre. Az ingázók 43,1% más megyébe utazik naponta munkahelyére és vissza, amit magyaráz előnyös földrajzi elhelyezkedése. Az ingázás, munkahelyre utazás általában saját, vagy a munkáltató által szervezett eszközökön zajlik, a tömegközlekedés adottságai nem támogatják ezt a lehetőséget. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Pásztó székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8 db 7 db 1,120 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪339 ▪135 ▪115 ▪100 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Pásztó ▪Jobbágyi Főtevékenység ▪3150 Világítóeszköz gyártása ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪2224 Nyomdai előkészítő tevékenység ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) ▪1822 Felsőruházat gyártása Név ▪EGLO Magyarország Kft ▪AGRO-PRODUKT MEZÖGAZDASÁGI ÉS HUSIPARI KFT ▪Állami Nyomda NyRt. ▪Fővárosi Kézműipari KHT. ▪Sal-Kon Kft

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪96 ▪75 ▪70 ▪45 ▪Szirák ▪Kálló ▪Pásztó ▪5510 Szállodai szolgáltatás ▪2840 Fémalakítás, porkohászat ▪2830 Gőzkazán gyártása ▪2513 Egyéb gumitermék gyártása ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Phönix Kft. Név ▪Polytechnik Hungária Kft. ▪SIC Hungária Kft. ▪Frigopan Kft. ▪Alutech Kft

25 24 A Cserhátalja HVK területe közepesen fejlett, felzárkózó térségcsoportba tartozik, de helyzete az elmúlt években romlott, foglalkoztatási és tőkevonzó képessége csökkent. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 65,2. A vállalkozások nagyobb része tőkeszegény, működési gondokkal küzd. A társas vállalkozások között, és a foglalkoztatotti létszám tekintetében is a kis- és középvállalkozások dominálnak. A térségben az építőipari tevékenység miatt nagyarányú az ipari társas vállalkozások száma, de a szektor munkavállalóinak kb. 50%-a Budapestre és annak agglomerációjába ingázik. Nagyvállalati méretkategóriájú vállalkozás csak a pásztói telephelyű EGLO Magyarország Kft. Az 50 és 250 fős középvállalkozások száma 7, ezek a foglalkoztatottak 10%-át alkalmazzák. Az egyéni, többségében ön-, vagy mikrofoglalkoztatást végző vállalkozások aránya több mint 67%. A térséget elsősorban a bel- és külpiacokat kiszolgáló fémfeldolgozás, az élelmiszeripar, a nyomdaipar, a gépgyártás, a hulladékhasznosítás és a faipar jellemzi. Ipari központja Pásztó, de néhány nagyobb vállalkozás működik Kállón, Szurdokpüspökiben, Taron és Jobbágyiban. Kozárdon, Palotáson, Mátraszőlősön, Ecsegen, Taron találunk jelentősebb kereskedelmi, illetve mezőgazdasági termelő, feldolgozó vállalkozásokat. A közösség területén fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, amelyet az országos átlagnál alacsonyabb aranykorona értékű földek, és kedvezőtlenebb domborzati-termőhelyi adottságok jellemeznek. A helyi viszonyok intenzív agrártermelést nem tesznek lehetővé. Az agrárvállalkozások számaránya 4%, az egyéni - különösen a nem főfoglalkozású őstermelők 975 gazdaságot működtettek 2007-ben. Általános a szántóföldi növénytermesztés, de növekvő szerepű, - a szőlő (pásztói-mátraaljai területek 145 ha), és gyümölcstermesztés (Pásztó, Kozárd és Palotás körzetében 300 ha). Az állatállományban a sertés és a szarvasmarha dominál (70%), jelentős a juh, a nyúl és főleg a háztájiban tartott baromfiállomány. Az egyetlen komplex sertéstenyésztő és feldolgozó üzem, az Agroprodukt Kft. (évi 30 ezer darab) Pásztón működik, Kozárdon a nemzeti géntartalék részét képező őshonos mangalica, míg Bokorban a hazai legnagyobb Gyimesi racka farm található. A térség lóállománya a megyei átlagnak több mint kétszerese, a lótartás különösen Vanyarcon és Ecsegen jelentős. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A szolgáltató szektorban a közigazgatás és az egészségügy jelentős szerepet tölt be. A szolgáltatásokat az elaprózott szervezeti struktúra és erős kistérségi központi szerepkör jellemzi. Az aprófalvas településeken csak minimális színvonalú szolgáltatói háttér található. A szolgáltatói szektor a térség foglalkoztatotti létszám, több mint 40%-ának biztosít munka-helyet. A kistérség nagyon kedvező idegenforgalmi lehetőségei messze nincsenek kihasználva. A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások a célterület felére (Palotás, Kozárd, Szurdokpüspöki, Bokor, Alsótold) koncentrálódnak. A vállalkozásfejlesztés nehézségeit a tőkeszegénység, az infrastruktúra hiányosságai, és a szakképzett munkaerő hiánya okozza. A szolgáltató szektorban a közigazgatás és az egészségügy jelentős szerepet tölt be. A szolgáltatásokat az elaprózott szervezeti struktúra és erős kistérségi központi szerepkör jellemzi. Az aprófalvas településeken csak minimális színvonalú szolgáltatói háttér található. A szolgáltatói szektor a térség foglalkoztatotti létszám, több mint 40%-ának biztosít munka-helyet. A kistérség nagyon kedvező idegenforgalmi lehetőségei messze nincsenek kihasználva. A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások a célterület felére (Palotás, Kozárd, Szurdokpüspöki, Bokor, Alsótold) koncentrálódnak. A vállalkozásfejlesztés nehézségeit a tőkeszegénység, az infrastruktúra hiányosságai, és a szakképzett munkaerő hiánya okozza. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység10 Vallással kapcsolatos tevékenység10 Sporttal kapcsolatos tevékenység25 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység33 Oktatással kapcsolatos tevékenység14 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 4 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 14 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 3 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A Cserhátalja közösség településein a civil szervezetek száma meghaladja a kétszázat, ebből a tervezés idején Pásztón 94 működik. Lakosságarányosan Béren és Kozárdon a legmagasabb a civil szervezetek száma. Kedvező jelenség, hogy számuk 2002 óta megduplázódott. A közhasznú és a közhasznúsági státusszal nem rendelkező szervezetek száma közel azonos, kiemelten közhasznú a civil szervezetek kb. 10%-a. Jellemzően legmagasabb a sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytatók száma, ezek az összes non-profit szervezet valamivel több, mint 35%-át teszik ki. Nagy részük még mindig úgynevezett hobbi szervezetként működik, és nem igazán tekinti céljának, hogy a szociális gazdaság szereplője legyen. Eredményességüket tekintve a városi sportegyesületek a jelentősebbek (NBII/C kosárlabdacsapat, Európa bajnok karate csapat). Jelentősek még a polgárőr, és településfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységű szervezetek (térségi árvízkatasztrófák elhárítása) száma. A kultúrával foglalkozók közül kiemelendő a hagyományőrzéssel, elsősorban néptánccal foglalkozók, ezek közül is a pásztói Muzsla és az Ágasvár együttesek, amelyek országos, sőt nemzetközi fesztiválokon is eredményesen szerepelnek és utánpótlással is komolyan foglalkoznak. A hagyományőrzés a közösség területén nagy népszerűségnek örvend, pl. Palotásnak három néptánc csoportja is van. Az oktatással és a vallással foglalkozókra jellemző, hogy munkájuk egy-egy intézményhez kötődik, céljuk a (templomok, iskolák, óvodák) rendelkezésére álló anyagi források kiegészítése. Azok a tevékenységi körök (pl. gazdasági tevékenység, szolgáltatás) melyek a szervezetek hosszú távú fenntartásához nagymértékben hozzájárulhatnának, jellemzően ritkák. Főként önkéntesekkel dolgoznak, infrastrukturális és technikai ellátottságuk nem kielégítő. A civil szervezetek céljainak megismertetése is javításra szorul. Például saját honlapja ma még keveseknek van (Zöld Pihenő Alapítvány, Kozárdért Alapítvány), és az egyes települések honlapjain is csak néhány esetben érhetőek el a település civil szervezetei és azok tevékenysége. A Cserhátalja közösség településein a civil szervezetek száma meghaladja a kétszázat, ebből a tervezés idején Pásztón 94 működik. Lakosságarányosan Béren és Kozárdon a legmagasabb a civil szervezetek száma. Kedvező jelenség, hogy számuk 2002 óta megduplázódott. A közhasznú és a közhasznúsági státusszal nem rendelkező szervezetek száma közel azonos, kiemelten közhasznú a civil szervezetek kb. 10%-a. Jellemzően legmagasabb a sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytatók száma, ezek az összes non-profit szervezet valamivel több, mint 35%-át teszik ki. Nagy részük még mindig úgynevezett hobbi szervezetként működik, és nem igazán tekinti céljának, hogy a szociális gazdaság szereplője legyen. Eredményességüket tekintve a városi sportegyesületek a jelentősebbek (NBII/C kosárlabdacsapat, Európa bajnok karate csapat). Jelentősek még a polgárőr, és településfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységű szervezetek (térségi árvízkatasztrófák elhárítása) száma. A kultúrával foglalkozók közül kiemelendő a hagyományőrzéssel, elsősorban néptánccal foglalkozók, ezek közül is a pásztói Muzsla és az Ágasvár együttesek, amelyek országos, sőt nemzetközi fesztiválokon is eredményesen szerepelnek és utánpótlással is komolyan foglalkoznak. A hagyományőrzés a közösség területén nagy népszerűségnek örvend, pl. Palotásnak három néptánc csoportja is van. Az oktatással és a vallással foglalkozókra jellemző, hogy munkájuk egy-egy intézményhez kötődik, céljuk a (templomok, iskolák, óvodák) rendelkezésére álló anyagi források kiegészítése. Azok a tevékenységi körök (pl. gazdasági tevékenység, szolgáltatás) melyek a szervezetek hosszú távú fenntartásához nagymértékben hozzájárulhatnának, jellemzően ritkák. Főként önkéntesekkel dolgoznak, infrastrukturális és technikai ellátottságuk nem kielégítő. A civil szervezetek céljainak megismertetése is javításra szorul. Például saját honlapja ma még keveseknek van (Zöld Pihenő Alapítvány, Kozárdért Alapítvány), és az egyes települések honlapjain is csak néhány esetben érhetőek el a település civil szervezetei és azok tevékenysége. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 A szervezetek költségvetése többségében nagyon alacsony, a működési költséget is alig fedezi. Bevételi forrás általában tagdíj, pályázatok, támogatás, önkormányzati támogatás (ami pl. Pásztó esetében szervezetenként – Ft-ot jelent). Jelentősebb szervezeteknél anyagi forrást jelenthetnek a szponzorok és a szolgáltatásból származó bevételek. Az 1% szja érdekében folytatott kampányuk is gyenge. Hiányzik a hosszú távú tervezés, a kidolgozott stratégia a szervezet stabilitásához, a programok megvalósításához. Probléma az elszigetelt működés, rivalizálás, előnyt jelenthetne a partnerségi együttműködés, a közös projektek. Elmondható, hogy sok non-profit szervezet működik színes, gazdag programokkal és segíti a térség társadalmának fejlődését. Kezdeményezés indult a térség civilszervezeteinek együttműködési megállapodására, illetve további feladatok ellátására (egészséges életmódra- és munkára nevelésben, oktatásban betöltött szerepük súlyának növelésére. A szervezetek költségvetése többségében nagyon alacsony, a működési költséget is alig fedezi. Bevételi forrás általában tagdíj, pályázatok, támogatás, önkormányzati támogatás (ami pl. Pásztó esetében szervezetenként – Ft-ot jelent). Jelentősebb szervezeteknél anyagi forrást jelenthetnek a szponzorok és a szolgáltatásból származó bevételek. Az 1% szja érdekében folytatott kampányuk is gyenge. Hiányzik a hosszú távú tervezés, a kidolgozott stratégia a szervezet stabilitásához, a programok megvalósításához. Probléma az elszigetelt működés, rivalizálás, előnyt jelenthetne a partnerségi együttműködés, a közös projektek. Elmondható, hogy sok non-profit szervezet működik színes, gazdag programokkal és segíti a térség társadalmának fejlődését. Kezdeményezés indult a térség civilszervezeteinek együttműködési megállapodására, illetve további feladatok ellátására (egészséges életmódra- és munkára nevelésben, oktatásban betöltött szerepük súlyának növelésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 404 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 404 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 34,48934,41034,26034,31034,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 22% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 7% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 31% 8% 5% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A Cserhátalja HVK demográfiai helyzetére a folyamatos népesség fogyás, valamint az elöregedés jellemző. A népesség száma 1997-től 2006-ig jobban (átlagosan évi 137 fővel) csökkent (96,5%) az ország átlagnál, (98,1%), míg az idős korosztály aránya meghaladja az országos átlagot. A térségben az 1000 főre eső születések száma 10 év átlagában alacsonyabb (8,9) mint a megyei (9,2) és az országos (9,5), ugyanakkor az ezer főre eső halálozások száma ezen időszak átlagában alacsonyabb (14,5), mint a megyei (14,7), de magasabb mint az országos (13,3). Az ezer főre vetített vándorlási egyenleg öt évet ( ) figyelembe véve pozitív (éves átlagban 0,58), de 2006-ban negatív (-2,1). A térség népessége összességében fogy, 10 év alatt 1234 fővel. A fiatal korosztály aránya 2006-ban (14 év alattiak 15,3%) a megyei átlaggal (15,2%) csaknem megegyező, az idős korosztály (59 év felettiek 21,9%) a megyei átlag alatt van (22%). Az öregedési index 144% a megyeitől (145%) alig tér el. Az országos mutatóktól azonban minden tekintetben kedvezőtlenebb. A 7 évesnél idősebb népesség iskolázottságának vizsgálata is rosszabb képet mutat, mivel a térség maximum 8 általánost végzett lakói a vizsgáltnak 56,2%-át teszik ki az országos 46%-al szemben. Középiskolai tanulmányokat 38% folytatott az országos 42%-al ellentétben, és arányaiban a több mint kettőszörös a felsőfokú tanulmányokat folytató-folytatottak száma, ami a HVK területén 5,5%, míg országosan 12%. A térségen belül a 26 település közül 23-ban fogy a lakónépesség száma, 3 esetében (Kálló, Jobbágyi, Szarvasgede) a lakónépesség számának növekedése regisztrálható a vizsgált intervallumban. Kiemelkedően nagymértékű lakónépesség-szám csökkenés (10% feletti) 4 községre (Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kozárd) jellemző, amelyek kihalással a leginkább veszélyeztetettek. A természetes szaporulat (a vizsgált 10 éves időszakban) a térségben egyetlen egy településen, Kállón pozitív mindössze, az összes többi településen negatív évben ez négy településen pozitív (Ecseg, Kálló, Szirák, Vanyarc). A Cserhátalja HVK demográfiai helyzetére a folyamatos népesség fogyás, valamint az elöregedés jellemző. A népesség száma 1997-től 2006-ig jobban (átlagosan évi 137 fővel) csökkent (96,5%) az ország átlagnál, (98,1%), míg az idős korosztály aránya meghaladja az országos átlagot. A térségben az 1000 főre eső születések száma 10 év átlagában alacsonyabb (8,9) mint a megyei (9,2) és az országos (9,5), ugyanakkor az ezer főre eső halálozások száma ezen időszak átlagában alacsonyabb (14,5), mint a megyei (14,7), de magasabb mint az országos (13,3). Az ezer főre vetített vándorlási egyenleg öt évet ( ) figyelembe véve pozitív (éves átlagban 0,58), de 2006-ban negatív (-2,1). A térség népessége összességében fogy, 10 év alatt 1234 fővel. A fiatal korosztály aránya 2006-ban (14 év alattiak 15,3%) a megyei átlaggal (15,2%) csaknem megegyező, az idős korosztály (59 év felettiek 21,9%) a megyei átlag alatt van (22%). Az öregedési index 144% a megyeitől (145%) alig tér el. Az országos mutatóktól azonban minden tekintetben kedvezőtlenebb. A 7 évesnél idősebb népesség iskolázottságának vizsgálata is rosszabb képet mutat, mivel a térség maximum 8 általánost végzett lakói a vizsgáltnak 56,2%-át teszik ki az országos 46%-al szemben. Középiskolai tanulmányokat 38% folytatott az országos 42%-al ellentétben, és arányaiban a több mint kettőszörös a felsőfokú tanulmányokat folytató-folytatottak száma, ami a HVK területén 5,5%, míg országosan 12%. A térségen belül a 26 település közül 23-ban fogy a lakónépesség száma, 3 esetében (Kálló, Jobbágyi, Szarvasgede) a lakónépesség számának növekedése regisztrálható a vizsgált intervallumban. Kiemelkedően nagymértékű lakónépesség-szám csökkenés (10% feletti) 4 községre (Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kozárd) jellemző, amelyek kihalással a leginkább veszélyeztetettek. A természetes szaporulat (a vizsgált 10 éves időszakban) a térségben egyetlen egy településen, Kállón pozitív mindössze, az összes többi településen negatív évben ez négy településen pozitív (Ecseg, Kálló, Szirák, Vanyarc). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 31% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Filmszínház ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Agrárkamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A közúti közlekedés fő eleme a 21-es számú főközlekedési út, mely az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. A terület elérhetőségében kulcsszerepet játszó főút állapota több helyen nem kielégítő. A tervek szerint 2011-ben elkészül a főközlekedési út teljes négysávosítása Salgótarján és Pásztó között, a program egy része szakaszosan 2007-ben megvalósult. A településeket összekötő alsóbbrendű utak állapota sok helyen kritikusnak mondható, számos útszakaszon az úttestet kátyúk borítják. A rossz útviszonyokra kiragadott példaként említhető a sz. közút, melynek a Kozárd-Ecseg-Csécse közötti része alkalmatlan az általános közlekedésre és a kozárdi hűtőházat kiszolgáló gyümölcsszállító kamionok fogadására. A térségben a Bért-Bujákot-Ecseget összekötő út tervezése évtizedek óta húzódik. Ecseg és Buják egymástól alig 5 km-re lévő községek, ennek ellenére 25 km-t kell utazni ahhoz, hogy kiépített úton Ecsegről Bujákra, vagy közel 30 km-t, hogy Ecsegről Bérre jusson az ember. Pásztó kedvező helyzetben van, a Hatvan-Salgótarján közötti átmenő forgalom elkerüli a települést, mivel a 21. sz. főút a város nyugati szélén halad. A Mátra felé áramló forgalom viszont a településen megy keresztül. Tervezik a Hatvan-Salgótarján-Losonc vasútvonal rekonstrukciója és villamosítása. Ez javítana a vasúti összeköttetés állapotán és jelentős mértékben csökkenthetné a főútvonal kamionforgalmát. Az átszállások okozta kellemetlenségeket tetézi a Hatvan-Salgótarján vonal műszaki állapota miatti sebességkorlátozás, ezért a közúti buszközlekedés folyamatos térnyerése figyelhető meg. A ritka járatszámokból következően viszont bizonyos időszakokban zsúfoltság alakul ki, és a menetrend nem ad lehetőséget a tömegközlekedés turisztikai hasznosítására. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételei nem kedvezőek. Egyedül Pásztón található 1,4 km-es kerékpárút szakasz. A rendkívül elhasználódott, keskeny közutak meglehetősen nehezítik a kerékpárral való közlekedést. A 26 település közül 8-nak a belterületi úthálózata teljes mértékben kiépített, ez térségi szinten 75%-os. A közúti közlekedés fő eleme a 21-es számú főközlekedési út, mely az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. A terület elérhetőségében kulcsszerepet játszó főút állapota több helyen nem kielégítő. A tervek szerint 2011-ben elkészül a főközlekedési út teljes négysávosítása Salgótarján és Pásztó között, a program egy része szakaszosan 2007-ben megvalósult. A településeket összekötő alsóbbrendű utak állapota sok helyen kritikusnak mondható, számos útszakaszon az úttestet kátyúk borítják. A rossz útviszonyokra kiragadott példaként említhető a sz. közút, melynek a Kozárd-Ecseg-Csécse közötti része alkalmatlan az általános közlekedésre és a kozárdi hűtőházat kiszolgáló gyümölcsszállító kamionok fogadására. A térségben a Bért-Bujákot-Ecseget összekötő út tervezése évtizedek óta húzódik. Ecseg és Buják egymástól alig 5 km-re lévő községek, ennek ellenére 25 km-t kell utazni ahhoz, hogy kiépített úton Ecsegről Bujákra, vagy közel 30 km-t, hogy Ecsegről Bérre jusson az ember. Pásztó kedvező helyzetben van, a Hatvan-Salgótarján közötti átmenő forgalom elkerüli a települést, mivel a 21. sz. főút a város nyugati szélén halad. A Mátra felé áramló forgalom viszont a településen megy keresztül. Tervezik a Hatvan-Salgótarján-Losonc vasútvonal rekonstrukciója és villamosítása. Ez javítana a vasúti összeköttetés állapotán és jelentős mértékben csökkenthetné a főútvonal kamionforgalmát. Az átszállások okozta kellemetlenségeket tetézi a Hatvan-Salgótarján vonal műszaki állapota miatti sebességkorlátozás, ezért a közúti buszközlekedés folyamatos térnyerése figyelhető meg. A ritka járatszámokból következően viszont bizonyos időszakokban zsúfoltság alakul ki, és a menetrend nem ad lehetőséget a tömegközlekedés turisztikai hasznosítására. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételei nem kedvezőek. Egyedül Pásztón található 1,4 km-es kerékpárút szakasz. A rendkívül elhasználódott, keskeny közutak meglehetősen nehezítik a kerékpárral való közlekedést. A 26 település közül 8-nak a belterületi úthálózata teljes mértékben kiépített, ez térségi szinten 75%-os. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 Vezetékes gázszolgáltatás a lakások 68%-ában épült ki a térségben, az ivóvízhálózat kiépítettsége 92%-os, míg a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 33% alatti. A célterület települései közül Jobbágyi, Mátraszőlős, Pásztó, Tar, Galgaguta, Kozárd és Garáb rendelkezik szennyvízcsatorna–hálózattal. A háztartási szilárd hulladék lerakóhelyekkel 2008-ig van a térség településeinek megállapodása, ezt követően az elhelyezés megoldatlan. A települések nagy részén komoly problémák tapasztalhatók a csapadékvíz-elvezető csatornákat, vízfolyásokat illetően. Állapotuk számos helyen nem kielégítő, árvízveszélyes állapotokat előidézhetnek elő. A vezetékes telefon és szélessávú internet ellátottság megfelelő, de lakossági szinten a keresletet az anyagi lehetőségek korlátozzák. Mobil hálózati lefedettség kilenc településen nem teljes körű, de ez a probléma eltörpül az ipari park, illetve övezetek hiánya mellett. Vezetékes gázszolgáltatás a lakások 68%-ában épült ki a térségben, az ivóvízhálózat kiépítettsége 92%-os, míg a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 33% alatti. A célterület települései közül Jobbágyi, Mátraszőlős, Pásztó, Tar, Galgaguta, Kozárd és Garáb rendelkezik szennyvízcsatorna–hálózattal. A háztartási szilárd hulladék lerakóhelyekkel 2008-ig van a térség településeinek megállapodása, ezt követően az elhelyezés megoldatlan. A települések nagy részén komoly problémák tapasztalhatók a csapadékvíz-elvezető csatornákat, vízfolyásokat illetően. Állapotuk számos helyen nem kielégítő, árvízveszélyes állapotokat előidézhetnek elő. A vezetékes telefon és szélessávú internet ellátottság megfelelő, de lakossági szinten a keresletet az anyagi lehetőségek korlátozzák. Mobil hálózati lefedettség kilenc településen nem teljes körű, de ez a probléma eltörpül az ipari park, illetve övezetek hiánya mellett. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %37% %53%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Építőipar ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Építőipar ▪Közszféra ▪Építőipar Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪262 ▪Község▪441 ▪Község▪141 ▪Község▪2,263 ▪Község▪992 ▪Község▪152 ▪Község▪1,244 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alsótold Bér Bokor Buják Csécse Cserhátszentiván Ecseg Munkanél- küliség (%) ▪13.92% ▪18.00% ▪18.42% ▪9.19% ▪6.97% ▪21.78% ▪10.62% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪442,355 ▪70,000 ▪350,709 ▪429,810 ▪383,286 ▪556,742 ▪339,742 Magas** kat. (db/fő) ▪0.569 ▪2.800 ▪0.000 ▪0.438 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.099 ▪0.077 ▪0.000 ▪0.651 ▪0.428

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪524 ▪Község▪579 ▪Község▪629 ▪Község▪168 ▪Község▪738 ▪Község▪62 ▪Község▪1,068 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Egyházasdengeleg Erdőkürt Erdőtarcsa Felsőtold Galgaguta Garáb Héhalom Munkanél- küliség (%) ▪9.57% ▪4.74% ▪13.90% ▪11.90% ▪4.83% ▪10.81% ▪5.20% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪519,377 ▪483,281 ▪331,505 ▪302,170 ▪525,021 ▪257,391 ▪478,858 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.941 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.351 ▪0.000 ▪6.048 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,266 ▪Község▪1,641 ▪Község▪464 ▪Község▪188 ▪Község▪1,638 ▪Község▪1,722 ▪Város▪9,875 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Jobbágyi Kálló Kisbágyon Kozárd Mátraszőlős Palotás Pásztó Munkanél- küliség (%) ▪5.44% ▪8.60% ▪5.24% ▪6.48% ▪13.17% ▪5.51% ▪10.61% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪429,606 ▪319,500 ▪470,640 ▪388,217 ▪394,791 ▪575,583 ▪558,931 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.103 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.060 ▪5.984 ▪0.027 ▪0.408 ▪0.215

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪449 ▪Község▪1,185 ▪Község▪2,033 ▪Község▪2,007 ▪Község▪1,354 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szarvasgede Szirák Szurdokpüspöki Tar Vanyarc Munkanél- küliség (%) ▪6.96% ▪13.58% ▪6.44% ▪13.83% ▪4.38% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪383,286 ▪279,149 ▪509,549 ▪372,269 ▪438,459 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪4.072 ▪0.592 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.244 ▪0.014 ▪0.175

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 1/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsótold ▪„A község teherviselő képessége, ebből eredően forrásfelvevő képessége alacsony. Az önkormányzat folyamatosan „ÖNHIKI- s”Kevés szervezett program, így a turistaforgalom csak áthalad a falun, de nem áll meg.” ▪Bér ▪„Az elöregedés, a munkanélküliség, az infrastruktura leromlása a finanszirozások megvonása miatt,” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község adottságai, hogy ilyen kedvező táji környezetben fekszik, olyan idegenforgalmi célú fejlesztések megvalósítására, ami egyrészt munkahelyet jelent, másrészt jövedelmet a falunak.” ▪„Természeti környezet”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 2/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bokor ▪„-elöregedés ▪-gyermekszám csökkenés ▪-önkormányzat ÖNHIKI-s ▪-környező településekkel az összefogás hiánya ▪-vállalkozások hiánya-” ▪Buják ▪„Zárt település, munkanélküliség, fiatalok elvándorlása, úthálózat minősége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„-védett vízbázis adta lehetőség ▪-természeti környezet ▪-zsákfalu átmenő forgalom nélkül” ▪„A turizmus fejlesztése, a természeti és egyéb adottságok kiaknázása, népviselet, hagyományok ápolása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 3/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csécse ▪„Lakosság elöregedése, helyi munkahelyek hiánya.” ▪Cserhátszenti ván ▪„-elöregedés-elnéptelenedés- hétvégiház ingatlantulajdonosok nincsenek bejelentkezve a településre- Önkormányzat ÖNHIKI-s- Közlekedés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezet, jó megközelíthetőség.” ▪„-Falusi turizmus-Természeti értékek kihasználása”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 4/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ecseg ▪„Munkanélküliség, a munkába járóknak messzire kell ingázni, a kisgyermekes anyáknak nincs munkalehetősége. Az iskola kihasználtsága rossz, de a létszám javuló tendenciát mutat. A magas működési kiadások miatt a fejlesztésekre kevés lehetőség van. A település úthálózatának nagy része rossz állapotban van.” ▪Egyházasden geleg ▪„A helyben foglalkoztatás aránya nagyon alacsony, jelentős méretű vállalkozások nem találhatók itt. A munkavállalók jelentős része az építőiparban helyezkedik el, mely a téli hónapokban nem biztosít foglalkoztatást. ▪Tömegközlekedési eszközökkel egyre nehézkesebb a környező városok (települések) megközelítése, mely a munkavállalást nehezíti. A közúthálózat rossz állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti adottságokban rejlő értékek kihasználása a turizmus által.” ▪„A Cserhát és a Mátra találkozás rendkívül szép természeti környezete, a Váci Egyházmegye párja-nincs árpádkori temploma, és a vélhetően gyógyhatású termálvíz turisztikai hasznosítása.A település külterületén 2 évtizede gyógyhatású termálvizet tártak fel, ennek hasznosítása nem történt meg.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 5/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Erdőkürt ▪„A munkahelyek hiánya, illetve a közeli városokban lévő munkahelyek megközelítése.” ▪Erdőtarcsa ▪„lakosság elöregedése,szennyvízkezelés problémája,kórházi és szakrendelés nagy távolsága,helyi munkalehetőség hiánya,fiatalkorú bűnözés léte,megyébe irányuló tömegközlekedés hiánya,munkanélküliek magos aránya,” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti adottságok következtében a turisztika.” ▪„turizmus”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 6/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőtold ▪„-Önkormányzat ÖNHIKI-s folyamatosan-Alacsony teherviselő képesség-Néhány ingatlan állapota romlófélben- Lakosság szám csökkenése” ▪Galgaguta ▪„Gyakori rendőri jelenlét hiánya. Tűzoltóság nagy távolsága. Az orvosi rendelés heti két alkalommal történő működése. A súlyponti kórház nagy távolsága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„-Idegenforgalmi célú fejlesztések megvalósítása-Turizmus fejlesztés- Vállalkozók bevonása a község fejlesztésébe(víztározó, cross pálya)” ▪„A főváros közelsége, a jó levegő, a gyönyörű környezet által biztosított turisztikai lehetőségek.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 7/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Garáb ▪„-elnéptelenedés,- munkahely hiánya,- önkormányzat ÖNHIKI-s,- Település kép (utak,árkok, stb. rendbetétele),- Közlekedés (autóbusz járat hiányossága)” ▪Héhalom ▪„Kiépítetlen infrastruktúra: szennyvíz elvezetés, csapadékvíz elvezetés. Helyi munkahelyek hiánya. Korszerű közösségi színtér hiánya. Belső úthálózat kiépítetlensége. Tőkeerős vállalkozások hiánya. Fogyó, és elöregedő lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése, a látogatottság javítása programok szervezésével.” ▪„Jó termőföldi adottság kihasználása. Tó építésre alkalmas területek. Falusi turizmusra alkalmas környezet. Budapest közelsége. Meglévő munkaerő szakmai összetétele.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 8/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jobbágyi ▪„közmű, közbiztonság” ▪Kálló ▪„Az elöregedés, a fiatalok elköltözése, a cigány lakosság körében az iskolázatlanság, illetve az aluliskolázottság, az alapfokú oktatás nehézségei, a romapolitika hiánya, a munkanélküliség magas aránya és a munkahelyek hiánya, fiatalkorúak bűnözése, a szülők közömbössége és a kötelezettségek semmibe vétele. Állami utak kátyúsok, járhatatlan szakaszok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„megközelíthetőség, munkaerő jelenléte” ▪„Szükséges, hogy az önkormányzat rendelkezzen megfelelő saját erővel, annak érdekében, hogy a pályázati forráshoz legyen önerő. Fontos a stratégia kidolgozása és olyan célok meghatározása, ami az önkorányzatok és a településen élő vállalkozók számára elérhető és megvalósítható.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 9/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisbágyon ▪„- szennyvízcsatorna és tisztító hiánya, helyi intézmények hiánya és más településeken való elérése, a település elöregedése, üresen álló ingatlanok számának növekedése” ▪Kozárd ▪„Vállalkozások gazdasági ellehetetlenülése, súlyos adó és közterhek, tőkehiány miatt pályázati lehetőségek elvesztése. A közút rossz állapota. A lakosok átlagéletkora magas, a lélekszám egyre csökken. Többségében távoli munkalehetőségek, óvoda és iskola elérhetősége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- víztározó tó és környéke fejlesztése Palotással együttműködve, mezőgazdasági feldolgozáshoz termőföldi adottságok, helyi hagyományőrzés, önkormányzati ingatlanok léte, azok kihasználtságának bővítése, közösségi élet színterének fejlesztése, községi zöldterületek nagysága azokon arborétum park kialakítása, falugondnoki szolgálat fenntartása és ehhez szükséges feltételek bővítése,” ▪„Minőségi gyümölcstermesztés, feldolgozás ▪Logisztikai szolgáltatások ▪Természeti, kulturális, szellemi örökség ▪Népi-falusi-vidéki életmód bemutatása ▪Komplex vidékfejlesztés ▪Nemzetközi együttműködés ▪Pályázati lehetőségek ▪Egyetemekhez kötődő gyakorlati oktatás ▪Minőségi szálláshely és programfejlesztés ▪Biomassza, termálvíz feltárás, hasznosítás ▪Fiatalok betelepítése”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 10/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mátraszőlős ▪„A kistérségi településeknek egy úthálózatra történő felfűzésének hiánya akár egy tömegközlekedési eszközzel is.” ▪Palotás ▪„munkahelyek hiánya, nem megfelelő infrastruktúra, fiatalok elvándorlása, település elöregedése,befektetési tőke hiánya, alacsony képzettség, ingázók magas száma, népesség csökkenés” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen működő Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet léte.” ▪„munkahelyek teremtése,fiatalok helyben maradása, település felzárkózása, páyázati lehetőségek kihasználása, jövedelem termelőképesség javulása, civil szféra megerősítése, belföldi turizmus erősödése, olcsóbb energiaforrások”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 11/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pásztó ▪„Egészségügyi ellátás színvonaának - lakosság eü. állapotának romlása. Úthálózat rossz állapota, elöregedés-elvándorlás, közoktatási intézmények nem megfelelő állaga, ingázók magas száma. Befektetések - előkészített ipari terület - szolgáltatások- sport- rekreációs létesítmények- bölcsöde- munkahelyek hiánya, nem megfelelő állapota. Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése” ▪Szarvasgede ▪„A lakosság elöregedése, helyi munkahely teremetésének szükségessége” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Összefogáson alapuló az adottságokhoz illeszkedő fejlesztések előkészítése, pályázati lehetőségek minél magasabb arányú kihasználása az infrastruktúra, a munkahely teremtés és a turizmus fejlesztés érdekében, humán erőforrás fejlesztés, egyűttműködés bővítése a hátrányok csökkentése érdekében” ▪„Természeti környezet, jó megközelíthetőség”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 12/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szirák ▪„Közbiztonság gyengesége. Infrastruktúra alacsony színvonala. Piactér hiánya. Buszmegállók elhelyezkedése.” ▪Szurdokpüspö ki ▪„A születések alacsony száma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Rendőri iroda kialakítása. Szennyvízberuházási pályázat beadása. Piactér kialakítása. Új buszforduló és buszmegálló kialakítása.” ▪„A Mátra-alja tiszta, egészséges természeti környezete.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 13/13 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tar ▪„Növekvő munkanélküliség” ▪Vanyarc ▪„A szennyvízkezelés megoldatlan.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Rendelkezésre álló munkaerő” ▪„Érintetlen természeti környezetben túravonalak kiépítése.”

57 56 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

58 57 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése” ▪„2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése” ▪„1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése” ▪„3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése” ▪„6. Az 1-5. prioritások és intézkedések bekapcsolása a közösség tagjai-, a térségek közötti és a nemzetközi együttműködésekbe (magánszemélyek, vállalkozások, köz és civil szféra, valamint ezek intézményeinek együttműködésének támogatása).” Fő fejlesztési prioritás ▪„5. Térségi marketing tevékenység elősegítése” 57 3 db 4 db 3 db 4 db 1 db 1,123,000 1,057,078 1,053, ,000 45,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 1 db0

59 58 ▪4.1. A vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai kínálat fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 81,000 EUR – a(z) 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪4.3. Kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztése ▪4.2. Helyi és térségi programok támogatása, összehangolása Fő fejlesztési prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Allokált forrás (EUR) 545, , ,000

60 59 ▪2.4. Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 81,000 EUR – a(z) 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪2.1. A vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások és az azokhoz való hozzáférés ▪2.3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápolása. ▪2.2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása Fő fejlesztési prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Allokált forrás (EUR) 599,588 55, ,490 0

61 60 ▪1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 81,000 EUR – a(z) 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪1.3.Az ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség feltételeinek támogatása. ▪1.2. A biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítése és fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése Allokált forrás (EUR) 450, , ,000

62 61 ▪3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 81,000 EUR – a(z) 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪3.2. Fenntartható együttműködési formák támogatása ▪3.3. Környezettudatosság erősítése ▪3.4. Az esélyegyenlőség biztosítása Fő fejlesztési prioritás: 3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 81,000 47,

63 62 ▪6.1. Az 1-5. prioritások és intézkedések bekapcsolása a közösség tagjai-, a térségek közötti és a nemzetközi együttműködésekbe (magánszemélyek, vállalkozások, köz és civil szféra, valamint ezek intézményeinek együttműködésének támogatása). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 81,000 EUR – a(z) 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: 6. Az 1-5. prioritások és intézkedések bekapcsolása a közösség tagjai-, a térségek közötti és a nemzetközi együttműködésekbe (magánszemélyek, vállalkozások, köz és civil szféra, valamint ezek intézményeinek együttműködésének támogatása). Allokált forrás (EUR) 45,000

64 63 ▪5.1. A térségi együttműködésre alapozott megjelenés és egységes arculat kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 81,000 EUR – a(z) 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: 5. Térségi marketing tevékenység elősegítése Allokált forrás (EUR) 0

65 64 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

66 65 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 4% 13% 25% 6% 16% 8% 0% 18% 4% 5% 42% 13% 3% 9% 4% 2% 0% 19% 2% 10% 80% 0% 10% 0% 25% 17% 8% 25% 8% 0% 8% 0% 8% 0% 30% 20% 0% 30% 10% 0% 10% 0%

67 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Olyan meglevő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a termőhelyi adottságokhoz, készek a biotermelés, növényi és állati termékek másodlagos feldolgozására, helyi tájjellegű termékek kialakítására. Kiemelten ámogatandók a helyben lakó pályakezdő közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek, az erdei és a helyi termék előállítással foglalkozók.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„3 meglevő és legalább 2 új mikrovállalkozás indítása várható, amelyek ön- és alkalmazotti foglalkoztatásban 5 új munkahelyet jelentenek. Az ökogazdálkodásban kiemelt lehetőség a helyi termékek előállítására, a roma vállalkozás indítására és roma munkaerő foglalkoztatása. Szélesedik a termesztett növények skálája, a parlagterületeken legeltetéses állattartás indul meg. A vad élőhely fejlesztéssel 10,000 hektáron elindul a szakszerű apróvadtenyésztés és vadászat.”

68 2 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Olyan meglevő és új vállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a kistérség favagyonának és biomassza potenciáljának hasznosítási lehetőségéhez. Előnyben részesítendők a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok és termesztett biomassza gyűjtése, feldolgozása, saját és értékesítési célra.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„HVK szinten 2 új mikrovállalkozás indítása várható, amelyek ön- és alkalmazotti foglalkoztatásban 5 új munkahelyet jelentenek. Az erdőgazdálkodásban kiemelt lehetőség nyílik az innovatív erdőművelési módok alkalmazására. Támogatásra kerül a térségben levő roma vállalkozás indítása és roma munkaerő foglalkoztatása. Javul a környezet állapota.”

69 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Olyan meglevő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, know-how megvásárlásának és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének, valamint marketing tevékenység támogatása, melyek lehetővé teszik a értéknövelő fa és hulladékfeldolgozást, a megújuló energia termelő berendezések előállítását.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„2 vállalkozás jön létre, a helyi minőségi faalapanyag értéknövelt feldolgozásra kerül, alacsony képzettségű és szakképzett munkaerő foglalkoztatása egyaránt megvalósul (15 illetve 10 fő), csökken a hulladékterhelés, új termékek-alapanyagok jelennek meg, kedvező árfekvésű berendezések kerülnek forgalomba.”

70 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Támogatni kell új falusi szálláshelyek létesítését, a HVK területére kiterjedő szálláshely-hálózatok létrejöttét, a meglevők minőségi javítását. Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építészet munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése.” ▪„5 új falusi szálláshely (40 ágy) létesítése, 5 fogadóhely (30 ágy) komfortfokozatának emelése, a foglalkoztatás növelése, 8 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok) gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.). A HVK-t alkotó 26 település környezetének turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.” 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

71 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A támogatások lehetővé teszik a meglévő és induló szállítási, raktározási, kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének fejlesztését, létrehozását. Pl térségi szintű televíziózás, illetve helyi vállalkozásalapú internet és irodai szolgáltatás kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Emelkedni fog a mikrovállalkozások szállítási színvonala, korszerűbb, környezetkímélőbb szállítójárművek kerülnek megvásárlásra. Növekszik a raktározási biztonság. A tervezett információáramlás erősíti a helyi identitás tudatot, a közösség együttműködési színvonalát és a vállalkozási hatékonyságot, bővíti az elérhető alapszolgáltatások körét. A munkahelyek megtartását és 4 új státusz létrehozását eredményezi.”

72 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 6 ▪„Társ-intézkedés keretében fel kell tárni és meg kell tervezni a bor, gasztro- és üdülőturizmus lehetőségeit. Támogatni kell új és meglevő szolgáltató helyek építészeti és eszközfejlesztését, falu környéki szőlők, borospincék és présházak összehangolt fejlesztését, bor- és gasztronómiai rendezvények feltételeinek megteremtését. Szükséges borárusító helyek kialakítása.” ▪„Pl. 3 LHH település (Ecseg, Héhalom, Kozárd) pincesorának felújítása, borturisztikai hellyé változtatása, további 4 turisztikai gasztronómiai fejlesztés elindítása, amelyek főként nők foglalkoztatására adnak esélyt. 3 településen (pl. Alsótold, Tar, Kozárd) bor és helyi termék árusító sarok létesítése, berendezése. A szomszédos térségekkel (Ipoly mente HVK, "8 Palóc+28" HVK kialakulnak a gasztro és termék utak (almaút, szilvaút, palóc ízek útja stb.) növelve a komplex csomagok és vendégéjszakák számát.” 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Támogatni kell az egyéb szolgáltatások létrehozását, kiegészítve a jelenlegi szerény kínálatot (ajándéktárgy készítés, árusítás, lovagoltatás, helyi termékek előállítása forgalmazása, vidéki- falusi élet bemutatása, művészeti alkotótábor, stb). Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építészet munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„3 új tevékenység beindítása, a foglalkoztatás növelése, 3 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok) hasznosítására.” Szektor

74 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„A szántőföldi és kertészeti biotermelés tipikusan hálózatos, fenntartható együttműködésekben valósulhat meg a legeredményesebben. Ezt a gazdálkodást ugyanis kistermelők vagy KKV-k végzik. Ugyanakkor a biotermelés szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz, azáltal, hogy vegyszermentes terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi termékek elállításához és a vidéki turizmushoz. Technológiai gépek, célgépek támogatása lehetséges.” ▪„A projekt keretében mintaprojektek jönnek létre LEADER forrásból. Támogatjuk a tönkölybúza, alakor, sáfrányos szeklice és más növények bevezetését a térségi vetésforgóba. A megtermelt alapanyagokat a tari bio- vagy ökomalom veszi át és juttatja piacra, de a klaszter vagy termelői csoport önálló marketinggel is elindulhat” 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Az ökológiai élelmiszer-alapanyag feldolgozás és másodlagos biotermékek előállítása feltétele a fenntartható mezőgazdasági fejlesztésnek. Ma már hozzáférhetők azok a minimalmok és másmobil élelmiszerfeldolgozók, amelyek gyakorlatilag a termelők helyébe mennek és ott végzik el a feldolgozást, ahelyett, hogy az alaptermékeket drágán egy nagy feldolgozóba szállítanák. Az ilyen látványüzem.szerű feldolgozás hozzájárul a helyi termékek elállításához és a vidéki turizmushoz. Ezen intézkedés keretében technológiai gépek, célgépek támogatása lehetséges.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A projekt keretében az öko- és bioélelmiszer alapanyag termeléshez kapcsolódva manufaktúra miniprojektek eszközeinek, gépeinek támogatására kerül sor LEADER forrásból.”

76 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 10 ▪„Olyan térségi összehangolt turisztikai marketing létrehozásának és a hagyományőrző rendezvények koordinálásának támogatása szükséges, amely elősegíti az egységes turisztikai desztináció fejlesztést és bekapcsolja az LHH települések turisztikai szolgáltatóit a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetbe. Ezzel együtt a HVK LHH és nem LHH településcsoportjai fejlesztésének legteljesebb harmonizálása lehetséges.” ▪„A projekt keretében a rendezvényeket szervező, koordináló turisztikai hálózatfejlesztés mintaprojektje jön létre LEADER forrásból. Ebben a kategóriában a szervezet későbbi döntése alapján az LHH és nem LHH települések célirányos forrásainak harmonizálására is sor kerül. Ezzel megvalósul a Cserhátalja és Nyugat- Mátra térségi, térségek közötti és nemzetközi turisztikai marketingje.” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

77 76 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Meglevő és új szabadidős-sport projektek (non-profit jogi személyek, önkormányzatok és társulásaik), ingatlan és eszköz fejlesztéseinek támogatása, mely szolgálja a helyben lakók és ide látogatók pihenését, rekreációs lehetőségeit, a gyermekek egészséges és biztonságos időtöltését.” Megoldási javaslat ▪„Elsősorban Alsótoldon, Bokorban, Héhalomban, Kállón, Kozárdon felmerülő fejlesztési szándék alapján kerülhet sor ilyen típusú fejlesztésre. Ezek nagyrész közfoglalkoztatók, profitérdekeltségük nem közvetlen. Ilyen létesítményeket minden korosztály tud használni. Javítja az egymás mellett élés alapjainak megteremtését, hozzájárul az egészséges életmódhoz, a népcsoportok kultúrájának kölcsönös elfogadásához.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Összehangoltan támogatni kell a természeti értékek megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozát. Biztosítani kell 19 település szelektív hulladékgyüjtésének eszközfeltételeit és fenntartható működését. Támogatni kell a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrád Geopark létesítési feltételeinek kialakítását.” Megoldási javaslat ▪„A megóvott természeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő, a látogatók száma, amely elősegíti a helyben lakók életkörülményeinek javítását. Megvalósul a HVK-t alkotó 26 település környezetének kulturális és természeti turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Olyan megoldásokról van szó, amelyekben a javasolt intézkedés történelmi bázisra épül és segíti a meglevő létesítmény jobb hasznosítását. Ezért összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozát.” Megoldási javaslat ▪„A megóvott építészeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő, a látogatók száma, amely elősegíti a helyben lakók életkörülményeinek javítását. Ilyen kiegészítő kulturális örökségmegóvó projekt létesülhet Bujákon, Bokorban, Héhalomban, Mátraszőlősőn, Ecsegen és Kozárdon. Egyúttal megvalósul a HVK-t alkotó 26 település környezetének kulturális és természeti turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Olyan meglevő és új kulturális turisztikai projektek (non-profit jogi személyek, önkormányzatok és társulásaik valamint az egyházak), ingatlan és eszközfejlesztéseinek ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a települési adottságokhoz, készek helyt adni a kulturális és turisztikai eseményeknek (falumúzeumok bemutatói), kulturális- turisztikai létesítmények.” Megoldási javaslat ▪„HVK szinten 3-4 településen (Alsótold, Héhalom, Szirák) kerülhet sor ilyen típusú kulturális turisztikai fejlesztésre. Ezek nagyrész közfoglalkoztatók, profitérdekeltségük nem közvetlen. Ilyen létesítményekben a térségben élő roma lakosság is munkát tud vállalni. Erősödik a környezettudatosság, igényesség, a népcsoportok közötti együttműködés.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Támogatni kell új és meglevő kulturális szolgáltató helyek építészeti és eszközfejlesztését, kommunikációs képességét, kapcsolódó marketing tevékenységeket. A tájházakba húzódó hagyományos kézműves mesterségek, a palóc, a szlovák és a cigány kultúra és népszokások megőrzését elősegítő eszközök beszerzése, galériák és ajándéktárgy árusító helyek kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„Kállón, Kozárdon, Héhalomban 3 kézműves galéria, benne turisztikai információs pont, további 3 LHH (Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold) településen kisebb ajándéktárgy pavilon és turisztikai promóciós helyszín létesítése, berendezése indokolt. Egy kistérségi projekt keretében megvalósul a nógrádi palóc kulturális identitás bemutatása.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Támogatni kell új turisztikai sport és szabadidő eltőltési infrastruktúra létesítését, a szálláshely-hálózatok létrejöttét, a meglevők minőségi javítását, ezekhez kapcsolódó építészeti munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Ugyancsak támogatandók arekreációs programok feltételeinek megteremtése, a létező termálvízkincs feltárásának elősegítése, vadászturizmus ösztönzése, stb.Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése.” Megoldási javaslat ▪„10 új falusi szolgáltatóhely létesítése, 5 fogadóhely kínálatának bővítése, a foglalkoztatás növelése, 6 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.). A HVK-t alkotó 26 település környezetének turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Helyi önkormányzati és civil kezdeményezések, és ezek térségen belüli összefogása révén jelentősen fejleszthető a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra.” Megoldási javaslat ▪„A helyi lakosok életérzése javul, elvándorlásuk ennek köszönhetően csökken, megszűnik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A helyi termékek értékesítésének körülményeit támogatással segíteni indokolt, új piacterek kialakításával, meglévők fejlesztésével. A jogszabályi előírásoknak való megfeleltetés biztosítása érdekében.” Megoldási javaslat ▪„3 községben, minimum 10 termelő fogadására alkalmas piac kerül kialakításra. A Helyi lakosok ellátásának színvonala és a termelők értékesítési lehetőségei javulnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Támogatni kell új és hagyományos rendezvények, fesztiválok, szakmai programok lebonyolítását, marketing fejlesztését, térségek közötti és nemzetközi tapasztalatcserék, együttműködések szervezését, jó példák átvételét.” Megoldási javaslat ▪„10 turisztikai program lebonyolításának támogatásával növekszik a kulturális identitás tudat, a közösség összetartó ereje. Bemutatásra kerülnek a hazai és külföldi helyi termékek, szolgáltatások és hagyományok. Bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi, más régióbeli és nemzetközi fiatal tehetségek, és elérhetővé válnak a vidék lakossága számára egyes országos és nemzetközi együttműködésen nyugvó művészeti attrakciók.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Olyan térségi összehangolt sport- és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben kisebb értékű épület létesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel.” Megoldási javaslat ▪„Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 3 település (Kisbágyon, Palotás, Vanyarc) sport- szabadidő létesítményének jelentős és további 4 település sportlétesítménye felújító karbantartására kerül sor.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

88 87 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

89 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/52 Kód: ÉM-46-GF-A-11 Sorszám: 3561 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.1. A vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai k... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Cserhát és Mátra táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek. A folyók, tavak, erdők az érintetlen táj szépsége, a tiszta, egészséges levegő a turizmus kedvelt célterületei. Megvannak a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. A térségi programok, a tájjellegű ételek, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. Probléma/ lehetőség ▪Budapest közelségében a Cserhátalja fontos ökoturisztikai célponttá vált, de kevés a minőségi falusi szálláshely és a szolgáltatások szintje alacsony. A 26 település közül 12 helyen nincs turisztikai szálláshely. Új szálláshely fejlesztés és a meglevők komfortfokozatának emelése lehetséges. Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új falusi szálláshelyek létesítését, a HVK területére kiterjedő szálláshely-hálózatok létrejöttét, a meglevők minőségi javítását. Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építészet munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. ▪5 új falusi szálláshely (40 ágy) létesítése, 5 fogadóhely (30 ágy) komfortfokozatának emelése, a foglalkoztatás növelése, 8 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok) gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.). A HVK-t alkotó 26 település környezetének turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

90 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/52 Kód: ÉM-46-GF-A-11 Sorszám: 3561

91 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/52 Kód: ÉM-46-GF-A-12 Sorszám: 3564 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.1. A vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai k... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Cserhát és Mátra táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, fesztiváljai növekvő vonzerőt jelentenek. A folyók, tavak, erdők az érintetlen táj szépsége, a tiszta, egészséges levegő a turizmus kedvelt célterületei. Megvannak a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. A térségi programok, a tájjellegű ételek, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. Probléma/ lehetőség ▪Budapest közelségében a Cserhátalja fontos ökoturisztikai célponttá vált, de kevés a minőségi falusi szálláshely és a szolgáltatások szintje alacsony. A 26 település közül 12 helyen nincs turisztikai szálláshely. Új szálláshely fejlesztés és a meglevők komfortfokozatának emelése lehetséges. Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új falusi szálláshelyek létesítését, a HVK területére kiterjedő szálláshely-hálózatok létrejöttét, a meglevők minőségi javítását. Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építészet munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. ▪5 új falusi szálláshely (40 ágy) létesítése, 5 fogadóhely (30 ágy) komfortfokozatának emelése, a foglalkoztatás növelése, 8 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok) gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.). A HVK-t alkotó 26 település környezetének turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

92 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 45% 0% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/52 Kód: ÉM-46-GF-A-12 Sorszám: 3564

93 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-29 Sorszám: 3652 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.1. A vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai k... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A HVK és a jellemző Cserhátalji térség táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. Megtalálhatók a természeti értékek, a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. Budapest közelsége folytán a Cserhátalja fontos sport és szabadidő térséggé vált. Probléma/ lehetőség ▪A fejlődés ellenére még mindig kevés a szabadidő eltöltésére és sportolásra alkalmas létesítmény és a játszóterek nem felelnek meg az EU szabvány előírásainak. Kevés a turisták szórakoztatására alkalmas sportlétesítmény. A térségi sport- és szabadidő programok kínálata nem kellően ismert. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új turisztikai sport és szabadidő eltőltési infrastruktúra létesítését, a szálláshely-hálózatok létrejöttét, a meglevők minőségi javítását, ezekhez kapcsolódó építészeti munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Ugyancsak támogatandók arekreációs programok feltételeinek megteremtése, a létező termálvízkincs feltárásának elősegítése, vadászturizmus ösztönzése, stb.Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. ▪10 új falusi szolgáltatóhely létesítése, 5 fogadóhely kínálatának bővítése, a foglalkoztatás növelése, 6 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.). A HVK-t alkotó 26 település környezetének turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

94 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága42000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-29 Sorszám: 3652

95 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/52 Kód: ÉM-46-GF-A-17 Sorszám: 3584 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.1. A vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai k... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A HVK és a jellemző Cserhátalji térség táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. Megtalálhatók a természeti értékek, a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. Budapest közelsége folytán a Cserhátalja fontos sport és szabadidő térséggé vált. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki élethez és a turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás csaknem teljesen hiányzik a HVK területéről. Ennek fejlesztése lehetőséget kínál a helybenlakók és turisták életminőségének javításához. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell az egyéb szolgáltatások létrehozását, kiegészítve a jelenlegi szerény kínálatot (ajándéktárgy készítés, árusítás, lovagoltatás, helyi termékek előállítása forgalmazása, vidéki- falusi élet bemutatása, művészeti alkotótábor, stb). Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építészet munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. ▪3 új tevékenység beindítása, a foglalkoztatás növelése, 3 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok) hasznosítására.

96 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága35000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/52 Kód: ÉM-46-GF-A-17 Sorszám: 3584

97 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/52 Kód: ÉM-46-GF-A-18 Sorszám: 3586 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.1. A vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai k... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A HVK és a jellemző Cserhátalji térség táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. Megtalálhatók a természeti értékek, a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. Budapest közelsége folytán a Cserhátalja fontos sport és szabadidő térséggé vált. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki élethez és a turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás csaknem teljesen hiányzik a HVK területéről. Ennek fejlesztése lehetőséget kínál a helybenlakók és turisták életminőségének javításához. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell az egyéb szolgáltatások létrehozását, kiegészítve a jelenlegi szerény kínálatot (ajándéktárgy készítés, árusítás, lovagoltatás, helyi termékek előállítása forgalmazása, vidéki- falusi élet bemutatása, művészeti alkotótábor, stb). Támogatandók az ezekhez kapcsolódó építészet munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. ▪3 új tevékenység beindítása, a foglalkoztatás növelése, 3 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok) hasznosítására.

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 45% 0% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/52 Kód: ÉM-46-GF-A-18 Sorszám: 3586

99 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-30 Sorszám: 3713 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.1. A vidéki és a természeti turizmus feltételeinek megteremtése, innovatív turisztikai k... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A HVK és a jellemző Cserhátalji térség táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. Megtalálhatók a természeti értékek, a palóc, szlovák népi szokások, hagyományok, kulturális és gasztronómiai specialitások. Budapest közelsége folytán a Cserhátalja fontos sport és szabadidő térséggé vált. Probléma/ lehetőség ▪A fejlődés ellenére még mindig kevés a szabadidő eltöltésére és sportolásra alkalmas létesítmény és a játszóterek nem felelnek meg az EU szabvány előírásainak. Kevés a turisták szórakoztatására alkalmas sportlétesítmény. A térségi sport- és szabadidő programok kínálata nem kellően ismert. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új turisztikai sport és szabadidő eltőltési infrastruktúra létesítését, a szálláshely-hálózatok létrejöttét, a meglevők minőségi javítását, ezekhez kapcsolódó építészeti munkák, eszközbeszerzések és szervezett hálózatok, szobafoglalási és marketing rendszerek és eszközök létrehozása. Ugyancsak támogatandók arekreációs programok feltételeinek megteremtése, a létező termálvízkincs feltárásának elősegítése, vadászturizmus ösztönzése, stb.Több nyelvű helyi és térségi turistatérképek, kiadványok készítése. ▪10 új falusi szolgáltatóhely létesítése, 5 fogadóhely kínálatának bővítése, a foglalkoztatás növelése, 6 új munkahely teremtése. Lehetőség lesz a bioétkeztetés kiteljesedésére, gazdák által előállított helyi termékek gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.). A HVK-t alkotó 26 település környezetének turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 45% 0% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-30 Sorszám: 3713

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/52 Kód: ÉM-46-GF-A-13 Sorszám: 3570 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.3. Kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Cserhátalja-Nyugat-Mátra térségének táji-földrajzi adottságai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó gasztronómiai, bor hagyományok, a jellemző táj fontos üdülőturisztikai vonzerő. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. A térségi programok, a tájjellegű ételek, helyi termékek kínálata nem kellően ismert. Az elhagyott borospincék felújításával új attrakció helyszínek hozhatók létre. Jelentős a palóc és szlovák gasztronómiai hagyomány, de ezek bemutatása elenyésző. A borászati kultura kihalóban van. Megoldási javaslat ▪Társ-intézkedés keretében fel kell tárni és meg kell tervezni a bor, gasztro- és üdülőturizmus lehetőségeit. Támogatni kell új és meglevő szolgáltató helyek építészeti és eszközfejlesztését, falu környéki szőlők, borospincék és présházak összehangolt fejlesztését, bor- és gasztronómiai rendezvények feltételeinek megteremtését. Szükséges borárusító helyek kialakítása. ▪Pl. 3 LHH település (Ecseg, Héhalom, Kozárd) pincesorának felújítása, borturisztikai hellyé változtatása, további 4 turisztikai gasztronómiai fejlesztés elindítása, amelyek főként nők foglalkoztatására adnak esélyt. 3 településen (pl. Alsótold, Tar, Kozárd) bor és helyi termék árusító sarok létesítése, berendezése. A szomszédos térségekkel (Ipoly mente HVK, "8 Palóc+28" HVK kialakulnak a gasztro és termék utak (almaút, szilvaút, palóc ízek útja stb.) növelve a komplex csomagok és vendégéjszakák számát.

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/52 Kód: ÉM-46-GF-A-13 Sorszám: 3570

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/52 Kód: ÉM-46-GF-A-14 Sorszám: 3574 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.3. Kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Cserhátalja-Nyugat-Mátra térségének táji-földrajzi adottságai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó gasztronómiai, bor hagyományok, a jellemző táj fontos üdülőturisztikai vonzerő. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. A térségi programok, a tájjellegű ételek, helyi termékek kínálata nem kellően ismert. Az elhagyott borospincék felújításával új attrakció helyszínek hozhatók létre. Jelentős a palóc és szlovák gasztronómiai hagyomány, de ezek bemutatása elenyésző. A borászati kultura kihalóban van. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új és meglevő szolgáltató helyek építészeti és eszközfejlesztését, folyópartok, tavak menti területek szolgáltatásainak fejlesztését, termálvíz és hasznosításának feltárását. Pincék és présházak összehangolt fejlesztését, marketing fejlesztését. Fejlesztendő a vadász- és horgászturizmus programok szervezése, és ajándéktárgy árusító helyek kialakítása. ▪2 település pincesorának felújítása, borturisztikai hellyé változtatása, 2 településen vízparti pihenőhelyek kialakítása, 2 ajándéktárgy pavilon létesítése, berendezése. Lehetőség lesz a gazdák által előállított helyi termékek (méz, lekvár, juh- és kecskesajt, tradicionális aszalványok) gasztronómiai hasznosítására. Kialakulnak a kistérségi gasztro és termék utak (almaút, szilvaút stb.) növelve a komplex csomagok és vendégéjszakák számát.

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 45% 0% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/52 Kód: ÉM-46-GF-A-14 Sorszám: 3574

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-25 Sorszám: 3633 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.3. Kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Cserhátalja-Nyugat-Mátra térségének táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó kézműves(Alsótold, Pásztó, Tar), népművészeti és folklór hagyományok (Buják, Vanyarc, Pásztó népviselete), a jellemző táj (Kozárdi Almavölgy)fontos üdülőturisztikai vonzerő. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. A térségi programok, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. Jelentős a palóc, szlovák és roma hagyomány, de ezek bemutatása elenyésző. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új és meglevő kulturális szolgáltató helyek építészeti és eszközfejlesztését, kommunikációs képességét, kapcsolódó marketing tevékenységeket. A tájházakba húzódó hagyományos kézműves mesterségek, a palóc, a szlovák és a cigány kultúra és népszokások megőrzését elősegítő eszközök beszerzése, galériák és ajándéktárgy árusító helyek kialakítása. ▪Kállón, Kozárdon, Héhalomban 3 kézműves galéria, benne turisztikai információs pont, további 3 LHH (Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold) településen kisebb ajándéktárgy pavilon és turisztikai promóciós helyszín létesítése, berendezése indokolt. Egy kistérségi projekt keretében megvalósul a nógrádi palóc kulturális identitás bemutatása.

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-25 Sorszám: 3633

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-26 Sorszám: 3638 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.3. Kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Cserhátalja-Nyugat-Mátra térségének táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó kézműves(Alsótold, Pásztó, Tar), népművészeti és folklór hagyományok (Buják, Vanyarc, Pásztó népviselete), a jellemző táj (Kozárdi Almavölgy)fontos üdülőturisztikai vonzerő. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. A térségi programok, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. Jelentős a palóc, szlovák és roma hagyomány, de ezek bemutatása elenyésző. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új és meglevő szolgáltató helyek építészeti és eszközfejlesztését, marketing fejlesztését. A hagyományos kézműves mesterségek, a palóc, a szlovák és a cigány kultúra és népszokások megőrzését elősegítő eszközök beszerzése, galériák és ajándéktárgy árusító helyek kialakítása. ▪2 kézműves galéria és 3 ajándéktárgy pavilon létesítése, berendezése. Megvalósul a kulturális identitás bemutatása.

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 45% 0% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-26 Sorszám: 3638

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/52 Kód: ÉM-46-SzF-4-02 Sorszám: 4416 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.2. Helyi és térségi programok támogatása, összehangolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Cserhátalja-Nyugat-Mátra térségének táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó kézműves (Alsótold, Pásztó, Tar), népművészeti és folklór hagyományok (Buják, Vanyarc, Pásztó népviselete), a jellemző táj (Kozárdi Almavölgy) fontos üdülőturisztikai vonzerő. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. A térségi programok, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. Nincs elegendő tapasztalat olyan más régióbeli és nemzetközi szereplőktől, ahonnan tapasztalatokra lehet szert tenni. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új és hagyományos rendezvények, fesztiválok, szakmai programok lebonyolítását, marketing fejlesztését, térségek közötti és nemzetközi tapasztalatcserék, együttműködések szervezését, jó példák átvételét. ▪10 turisztikai program lebonyolításának támogatásával növekszik a kulturális identitás tudat, a közösség összetartó ereje. Bemutatásra kerülnek a hazai és külföldi helyi termékek, szolgáltatások és hagyományok. Bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi, más régióbeli és nemzetközi fiatal tehetségek, és elérhetővé válnak a vidék lakossága számára egyes országos és nemzetközi együttműködésen nyugvó művészeti attrakciók.

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/52 Kód: ÉM-46-SzF-4-02 Sorszám: 4416

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/52 Kód: ÉM-46-GF-2-06 Sorszám: 4438 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.2. Helyi és térségi programok támogatása, összehangolása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A HVK tagjai körében legnagyobb érdeklődésre számot tartó turisztikai fejlesztésekben az igények sokszorosan meghaladják a lehetőségeket. A térségben egyre több a hagyományőrző és turisztikai program. A települések mellett a civil szervezetek aktívak a turisztikai programok szervezésében. Probléma/ lehetőség ▪A főként önkormányzatok és civilek által szervezett és az üzleti szféra szereplőivel létrejött rendezvényeknek rendkívül hiányos a technológiai kiszolgálása, fesztiválokat kiszolgáló eszközök választéka (kevés a rendezvénysátor, a mobilszínpad, a hangosító és fénytechnika) és az ilyen rendezvényeken szolgáltatók köre. Megoldási javaslat ▪Olyan térségi összehangolt rendezvény-kiszolgáló turisztikai szolgáltató hálózat és az azt kiszolgáló technológiai infrastruktúra létrehozása szükséges, amely elősegíti az egységesebb, hatékonyabb program-lebonyolítást, a térségi, térségek közötti és nemzetközi turisztikai együttműködést. ▪A várható igénybevételt tekintve legalább kb 2-3 projekt támogatása lehetséges LEADER forrásból. Ebbe beletartoznak nagyméretű rendezvénysátrak, mobil rendszerű kiállító pavilonok, rendezvény hang- és fénytechnikai eszközök, innovatív fesztiváli közönség szórakoztató eszközök (gumiasztal, csúszda stb.).

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/52 Kód: ÉM-46-GF-2-06 Sorszám: 4438

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/52 Kód: ÉM-46-SzF-4-01 Sorszám: 4412 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.2. Helyi és térségi programok támogatása, összehangolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Cserhátalja-Nyugat-Mátra térségének táji-földrajzi adottságai, kulturális és népművészeti hagyományai, hagyományőrző fesztiváljai egyre növekvő vonzerőt jelentenek a bel- és külföldi turisták számára. A létező Palócvidék hagyományaiból táplálkozó kézműves (Alsótold, Pásztó, Tar), népművészeti és folklór hagyományok (Buják, Vanyarc, Pásztó népviselete), a jellemző táj (Kozárdi Almavölgy) fontos üdülőturisztikai vonzerő. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH településeken kevés a turisták több napos tartózkodására alkalmas komplex látogatói program. A térségi programok, helyi termékek és kulturális események kínálata nem kellően ismert. Nincs elegendő tapasztalat olyan más régióbeli és nemzetközi szereplőktől, ahonnan tapasztalatokra lehet szert tenni. Megoldási javaslat ▪Támogatni kell új és hagyományos rendezvények, fesztiválok, szakmai programok lebonyolítását, marketing fejlesztését, térségek közötti és nemzetközi tapasztalatcserék, együttműködések szervezését, jó példák átvételét. ▪6 jelentősebb turisztikai program lebonyolításának támogatásával növekszik a kulturális identitás tudat, a közösség összetartó ereje. Bemutatásra kerülnek a hazai és külföldi helyi termékek, szolgáltatások és hagyományok. Bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi, más régióbeli és nemzetközi fiatal tehetségek, és elérhetővé válnak a vidék lakossága számára egyes országos és nemzetközi együttműködésen nyugvó művészeti attrakciók.

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/52 Kód: ÉM-46-SzF-4-01 Sorszám: 4412

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/52 Kód: ÉM-46-GF-2-05 Sorszám: 4388 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 4. A helyi turizmus, vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése Intézkedés: 4.2. Helyi és térségi programok támogatása, összehangolása Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A HVK LHH településeinek körében legnagyobb érdeklődésre számot tartó turisztikai fejlesztésekben az igények sokszorosan meghaladják a lehetőségeket. A térségben pl. Bokorban, Kozárdon, Alsótoldon, Erdőtarcsán, Taron, Héhalomban egyre több a hagyományőrző és turisztikai program. A települések mellett a civil szervezetek aktívak a turisztikai programok szervezésében. Probléma/ lehetőség ▪A főként önkormányzatok és civilek által szervezett és az üzleti szféra szereplőivel létrejött térségi, térségek közötti és nemzetközi rendezvényeknek ma még hiányos az összehangolása és gyakorlatilag nem létezik az egységes térségi rendezvény-menedzsment. Hiányoznak a turisztikai információs pontok és hiányos a térségi turisztikai marketing. Megoldási javaslat ▪Olyan térségi összehangolt turisztikai marketing létrehozásának és a hagyományőrző rendezvények koordinálásának támogatása szükséges, amely elősegíti az egységes turisztikai desztináció fejlesztést és bekapcsolja az LHH települések turisztikai szolgáltatóit a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezetbe. Ezzel együtt a HVK LHH és nem LHH településcsoportjai fejlesztésének legteljesebb harmonizálása lehetséges. ▪A projekt keretében a rendezvényeket szervező, koordináló turisztikai hálózatfejlesztés mintaprojektje jön létre LEADER forrásból. Ebben a kategóriában a szervezet későbbi döntése alapján az LHH és nem LHH települések célirányos forrásainak harmonizálására is sor kerül. Ezzel megvalósul a Cserhátalja és Nyugat-Mátra térségi, térségek közötti és nemzetközi turisztikai marketingje.

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret29000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/52 Kód: ÉM-46-GF-2-05 Sorszám: 4388

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/52 Kód: ÉM-46-SzF-1-02 Sorszám: 4406 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.4. Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Rendkívül nehéz a HVK területén a sport és szabadidő létesítmények helyzete: leromlott létesítmények, szűkös infrastrukturális mozgástér, hiányzó sportolási feltételek. Nagyon szép sétaút kialakításra alkalmas területek vannak, de nincsenek rendezett sétálóutak. Ugyanakkor ez az a terület, amely hozzájárul a fiatalok kellemesebb szabadidő eltöltéséhez és a felnőt lakosság egészségesebb életmódjának formálásához. Probléma/ lehetőség ▪A települések és a sportban tevékenykedő civil szervezetek forráshiány miatt nem tudják a sport és szabadidős tevékenységek infrastruktúráját fejleszteni. Ezért hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak). Megoldási javaslat ▪Olyan térségi összehangolt sport- és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben kisebb értékű épület létesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel. ▪Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 3 település (Kisbágyon, Palotás, Vanyarc) sport-szabadidő létesítményének jelentős és további 4 település sportlétesítménye felújító karbantartására kerül sor.

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/52 Kód: ÉM-46-SzF-1-02 Sorszám: 4406

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-27 Sorszám: 3641 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.4. Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Cserhátalja HVK területén alig vannak használható játszóterek és minden korcsoport számára használható szabadidős- sport létesítmények. A meglevők minősége, kiépítettsége nagyon elmaradott. A települések többsége bővelkedik használható, fejleszthető területekben, ezeknek a többsége állapotjavításra szorul. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság szabadidős-sport igényének kielégítését szolgálja a meglevő terek szabadidős-sport létesítmények rendbehozása, valamennyi kor- és népcsoport számára hozzáférhetővé tétele elengedhetetlen feltétele az esélyegyenlőségnek. Megoldási javaslat ▪Meglevő és új szabadidős-sport projektek (non-profit jogi személyek, önkormányzatok és társulásaik), ingatlan és eszköz fejlesztéseinek támogatása, mely szolgálja a helyben lakók és ide látogatók pihenését, rekreációs lehetőségeit, a gyermekek egészséges és biztonságos időtöltését. ▪Elsősorban Alsótoldon, Bokorban, Héhalomban, Kállón, Kozárdon felmerülő fejlesztési szándék alapján kerülhet sor ilyen típusú fejlesztésre. Ezek nagyrész közfoglalkoztatók, profitérdekeltségük nem közvetlen. Ilyen létesítményeket minden korosztály tud használni. Javítja az egymás mellett élés alapjainak megteremtését, hozzájárul az egészséges életmódhoz, a népcsoportok kultúrájának kölcsönös elfogadásához.

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-27 Sorszám: 3641

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-28 Sorszám: 3648 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.4. Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Cserhátalja HVK területén alig vannak használható játszóterek és minden korcsoport számára használható szabadidős- sport létesítmények. A meglevők minősége, kiépítettsége nagyon elmaradott. A települések többsége bővelkedik használható, fejleszthető területekben, ezeknek a többsége állapotjavításra szorul. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság szabadidős-sport igényének kielégítését szolgálja a meglevő terek szabadidős-sport létesítmények rendbehozása, valamennyi kor- és népcsoport számára hozzáférhetővé tétele elengedhetetlen feltétele az esélyegyenlőségnek. Megoldási javaslat ▪Meglevő és új szabadidős-sport projektek (non-profit jogi személyek, önkormányzatok és társulásaik), ingatlan és eszköz fejlesztéseinek támogatása, mely szolgálja a helyben lakók és ide látogatók pihenését, rekreációs lehetőségeit, a gyermekek egészséges és biztonságos időtöltését. ▪5 településen kerülhet sor ilyen típusú fejlesztésre. Ezek nagyrész közfoglalkoztatók, profitérdekeltségük nem közvetlen. Ilyen létesítményeket a térségben élő roma lakosság is használni tud. Javítja az egymás mellett élés alapjainak megteremtését, egymás kultúrájának elfogadását.

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-28 Sorszám: 3648

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/52 Kód: ÉM-46-SzF-1-01 Sorszám: 4400 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.4. Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Rendkívül nehéz a HVK LHH településeinek területén a sport és szabadidő létesítmények helyzete: leromlott létesítmények, szűkös infrastrukturális mozgástér, hiányzó sportolási feltételek. Ugyanakkor ez az a terület, amely hozzájárul a fiatalok kellemesebb szabadidő eltöltéséhez és a felnőt lakosság egészségesebb életmódjának formálásához. Probléma/ lehetőség ▪A települések és a sportban tevékenykedő civil szervezetek forráshiány miatt nem tudják a sport és szabadidős tevékenységek infrastruktúráját fejleszteni. Ezért hiányoznak sporteszközök, kiegészítő létesítmények (teremsportok, labdajátékok, csoportos sportprogramok, szabadtéri sétautak). Megoldási javaslat ▪Olyan térségi összehangolt sport- és szabadidő eltöltési integrált projektek generálása szükséges, amelyekben kisebb értékű épület létesítés, átalakítás, sporteszköz beszerzés vagy éppen kiegészítő higiéniai blokk létesítése szerepel. ▪Egy integrált igényharmonizálást követően legalább 3 település (Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Héhalom) sport-szabadidő létesítményének jelentősebb és további 2-3 település sportlétesítménye felújító karbantartására kerül sor.

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/52 Kód: ÉM-46-SzF-1-01 Sorszám: 4400

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-23 Sorszám: 3629 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.4. Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A HVK területén megtalálható hagyományoknak, kultúrának és kulturális turizmusnak helyt adó közösségi terek minősége, komfortfokozata nagyon elmaradott. A települések többsége bővelkedik látnivalókban, ezeknek a többsége állapotjavításra szorul. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság kulturális igényének kielégítését szolgálja a meglevő kulturális terek (faluházak, kultúrotthonok stb.) rendbehozása. Valamennyi kor- és népcsoport számára hozzáférhetővé tétele elengedhetetlen feltétele a kulturális esélyegyenlőségnek. Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új kulturális turisztikai projektek (non-profit jogi személyek, önkormányzatok és társulásaik valamint az egyházak), ingatlan és eszközfejlesztéseinek ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a települési adottságokhoz, készek helyt adni a kulturális és turisztikai eseményeknek (falumúzeumok bemutatói), kulturális-turisztikai létesítmények. ▪HVK szinten 3-4 településen (Alsótold, Héhalom, Szirák) kerülhet sor ilyen típusú kulturális turisztikai fejlesztésre. Ezek nagyrész közfoglalkoztatók, profitérdekeltségük nem közvetlen. Ilyen létesítményekben a térségben élő roma lakosság is munkát tud vállalni. Erősödik a környezettudatosság, igényesség, a népcsoportok közötti együttműködés.

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-23 Sorszám: 3629

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-24 Sorszám: 3632 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.4. Kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartása, fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A HVK területén megtalálható hagyományoknak, kultúrának és kulturális turizmusnak helyt adó közösségi terek minősége, komfortfokozata nagyon elmaradott. A települések többsége bővelkedik látnivalókban, ezeknek a többsége állapotjavításra szorul. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság kulturális igényének kielégítését szolgálja a meglevő kulturális terek (faluházak, kultúrotthonok stb.) rendbehozása. Valamennyi kor- és népcsoport számára hozzáférhetővé tétele elengedhetetlen feltétele a kulturális esélyegyenlőségnek. Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új kulturális turisztikai projektek (non-profit jogi személyek, önkormányzatok és társulásaik valamint az egyházak), ingatlan és eszközfejlesztéseinek ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a települési adottságokhoz, készek helyt adni a kulturális és turisztikai eseményeknek (falumúzeumok bemutatói), kulturális-turisztikai létesítmények. ▪HVK szinten 5 településen kerülhet sor ilyen típusú kulturális turisztikai fejlesztésre. Ezek nagyrész közfoglalkoztatók, profitérdekeltségük nem közvetlen. Ilyen létesítményekben a térségben élő roma lakosság is munkát tud vállalni. Erősödik a környezettudatosság, igényesség.

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-24 Sorszám: 3632

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-33 Sorszám: 3732 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápo... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Cserhátalja és a Nyugat Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel- és külterületei gazdagok változatos természeti értékekben, A HVK területén található az országos jelentőségű Kelet- Cserhát tájvédelmi körzet egy része, amely természeti és geológiai jelenségekben gazdag és számos védett növény és állatfaj élőhelye. Probléma/ lehetőség ▪A települések természeti örökségei indokolatlanul elhanyagoltak, megóvásuk, indokolt. Egyes településeken a leromlott állapot miatt gyenge a turisztikai vonzerő, ami hátráltatja a meglevő turisztikai infrastruktúra kihasználását. A környezettudatosság hangsúlyozásával új megközelítést igényel a természeti értékek bemutatása, láthatóvá tétele és megóvása, valamint ökoturisztikai feltárása. Fontos teendő a szelektív h Megoldási javaslat ▪Összehangoltan támogatni kell a természeti értékek megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozát. Biztosítani kell 19 település szelektív hulladékgyüjtésének eszközfeltételeit és fenntartható működését. Támogatni kell a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrád Geopark létesítési feltételeinek kialakítását. ▪A megóvott természeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő, a látogatók száma, amely elősegíti a helyben lakók életkörülményeinek javítását. Megvalósul a HVK-t alkotó 26 település környezetének kulturális és természeti turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága92000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-33 Sorszám: 3732

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-21 Sorszám: 3619 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápo... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Cserhátalja és a Nyugat Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi építészeti kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel- és külterületei gazdagok változatos helyi védelem alatt álló épületekben (templomok, várromok, romkertek, helyi zarándokhelyek). Ilyen. pl. a Bujáki vár, a Sasbérci kilátó, a héhalmi kőhíd. A legtöbb település rendelkezik védett palóc házakkal. A HVK területén található több egyházi műemlék. Probléma/ lehetőség ▪A települések kulturális és építészeti örökségei indokolatlanul elhanyagoltak, megóvásuk, újjáépítésük indokolt. Egyes településeken a leromlott állapot miatt gyenge a turisztikai vonzerő, ami hátráltatja a meglevő turisztikai infrastruktúra kihasználását. Megoldási javaslat ▪Olyan megoldásokról van szó, amelyekben a javasolt intézkedés történelmi bázisra épül és segíti a meglevő létesítmény jobb hasznosítását. Ezért összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozát. ▪A megóvott építészeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő, a látogatók száma, amely elősegíti a helyben lakók életkörülményeinek javítását. Ilyen kiegészítő kulturális örökségmegóvó projekt létesülhet Bujákon, Bokorban, Héhalomban, Mátraszőlősőn, Ecsegen és Kozárdon. Egyúttal megvalósul a HVK-t alkotó 26 település környezetének kulturális és természeti turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-21 Sorszám: 3619

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-34 Sorszám: 3736 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápo... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Cserhátalja és a Nyugat Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel- és külterületei gazdagok változatos természeti értékekben, A HVK területén található az országos jelentőségű Kelet- Cserhát tájvédelmi körzet egy része, amely természeti és geológiai jelenségekben gazdag és számos védett növény és állatfaj élőhelye. Probléma/ lehetőség ▪A települések természeti örökségei indokolatlanul elhanyagoltak, megóvásuk, indokolt. Egyes településeken a leromlott állapot miatt gyenge a turisztikai vonzerő, ami hátráltatja a meglevő turisztikai infrastruktúra kihasználását. A környezettudatosság hangsúlyozásával új megközelítést igényel a természeti értékek bemutatása, láthatóvá tétele és megóvása, valamint ökoturisztikai feltárása. Fontos teendő a szelektív h Megoldási javaslat ▪Összehangoltan támogatni kell a természeti értékek megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozát. Biztosítani kell 19 település szelektív hulladékgyüjtésének eszközfeltételeit és fenntartható működését. Támogatni kell a Tájvédelmi Körzetben érintett településeken a Cserhát Natúrpark és a Nógrád Geopark létesítési feltételeinek kialakítását. ▪A megóvott természeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő, a látogatók száma, amely elősegíti a helyben lakók életkörülményeinek javítását. Megvalósul a HVK-t alkotó 26 település környezetének kulturális és természeti turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága78000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-34 Sorszám: 3736

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-22 Sorszám: 3625 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápo... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Cserhátalja és a Nyugat Mátra vidéke a palóc és a szlovák népi építészeti kultúra találkozási pontja, aminek kapcsán a települések bel- és külterületei gazdagok változatos helyi védelem alatt álló épületekben (templomok, várromok, romkertek, helyi zarándokhelyek). Ilyen. pl. a Bujáki vár, a Sasbérci kilátó, a héhalmi kőhíd. A legtöbb település rendelkezik védett palóc házakkal. A HVK területén található több egyházi műemlék. Probléma/ lehetőség ▪A települések kulturális és építészeti örökségei indokolatlanul elhanyagoltak, megóvásuk, újjáépítésük indokolt. Egyes településeken a leromlott állapot miatt gyenge a turisztikai vonzerő, ami hátráltatja a meglevő turisztikai infrastruktúra kihasználását. Megoldási javaslat ▪Összehangoltan támogatni kell a helyi épített és kulturális örökség megőrzését, értéknövelő felújítását, a szükséges eszközök beszerzését és ezen létesítmények környezetének rendbehozát. ▪A megóvott építészeti örökség kapcsán nő a turisztikai vonzerő, a látogatók száma, amely elősegíti a helyben lakók életkörülményeinek javítását. Megvalósul a HVK-t alkotó 26 település környezetének kulturális és természeti turisztikai pontjainak, térképeinek elkészítése.

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-22 Sorszám: 3625

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-31 Sorszám: 3718 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápo... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A vidéki környezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota nem vonzó sem az itt élők, sem az idelátogatók számára. A természeti környezet jó adotságai kedvező feltételeket biztosítanak a helyben élők és a turisztikai fejlesztések számára. Probléma/ lehetőség ▪A kevéssé vonzó környezet kedvezőtlenül befolyásolja a lakosok helybenmaradását, a szakmai, turisztikai programokra érkezők fogadását. A tágabb természeti környezet lehetőséget biztosít a környezet élhetőbbé tételére, és ehhez a helyi önkormányzatok civil szervezetek részéről mutatkozik tenniakarás. Megoldási javaslat ▪Helyi önkormányzati és civil kezdeményezések, és ezek térségen belüli összefogása révén jelentősen fejleszthető a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra. ▪A helyi lakosok életérzése javul, elvándorlásuk ennek köszönhetően csökken, megszűnik.

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-31 Sorszám: 3718

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-32 Sorszám: 3727 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzése, kézműves mesterségek ápo... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A vidéki környezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota nem vonzó sem az itt élők, sem az idelátogatók számára. A természeti környezet jó adotságai kedvező feltételeket biztosítanak a helyben élők és a turisztikai fejlesztések számára. Probléma/ lehetőség ▪A kevéssé vonzó környezet kedvezőtlenül befolyásolja a lakosok helybenmaradását, a szakmai, turisztikai programokra érkezők fogadását. A tágabb természeti környezet lehetőséget biztosít a környezet élhetőbbé tételére, és ehhez a helyi önkormányzatok civil szervezetek részéről mutatkozik tenniakarás. Megoldási javaslat ▪Helyi önkormányzati és civil kezdeményezések, és ezek térségen belüli összefogása révén jelentősen fejleszthető a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra. ▪A helyi lakosok életérzése javul, elvándorlásuk ennek köszönhetően csökken, megszűnik.

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37490 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-32 Sorszám: 3727

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-19 Sorszám: 3613 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.1. A vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások és az azokhoz val... Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A HVK területén a termelői kiskereskedelmi forgalmazás lehetősége alacsony színvonalú, néhány kisebb mikrotérségi központra koncentrálódik. A termelők ezáltal elesnek bevételektől, míg a lakosság többletterhekkel tudja elérni az egyes helyben előállított termékeket. Probléma/ lehetőség ▪A helyi értékesítés lehetősége bővíthető, megfelelő jogszabályi előírások betartásával (állategészségügyi, higiénés, stb). A helyi termékek értékesülése esetén növekszik a termelői kedv. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek értékesítésének körülményeit támogatással segíteni indokolt, új piacterek kialakításával, meglévők fejlesztésével. A jogszabályi előírásoknak való megfeleltetés biztosítása érdekében. ▪3 községben, minimum 10 termelő fogadására alkalmas piac kerül kialakításra. A Helyi lakosok ellátásának színvonala és a termelők értékesítési lehetőségei javulnak.

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-19 Sorszám: 3613

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-20 Sorszám: 3615 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.1. A vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások és az azokhoz val... Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A HVK területén a termelői kiskereskedelmi forgalmazás lehetősége alacsony színvonalú, néhány kisebb mikrotérségi központra koncentrálódik. A termelők ezáltal elesnek bevételektől, míg a lakosság többletterhekkel tudja elérni az egyes helyben előállított termékeket. Probléma/ lehetőség ▪A helyi értékesítés lehetősége bővíthető, megfelelő jogszabályi előírások betartásával (állategészségügyi, higiénés, stb). A helyi termékek értékesülése esetén növekszik a termelői kedv. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek értékesítésének körülményeit támogatással segíteni indokolt, új piacterek kialakításával, meglévők fejlesztésével. A jogszabályi előírásoknak való megfeleltetés biztosítása érdekében. ▪3 községben, minimum 10 termelő fogadására alkalmas piac kerül kialakításra. A Helyi lakosok ellátásának színvonala és a termelők értékesítési lehetőségei javulnak.

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/52 Kód: ÉM-46-SzF-A-20 Sorszám: 3615

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/52 Kód: ÉM-46-SzF-B-01 Sorszám: 4226 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 2. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése Intézkedés: 2.2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben az országos átlag feletti a szív és érrendszeri megbetegedések előfordulása. A lakosság egészségügyi állapota és egészségügyi kultúrája elhanyagolt. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság szűrésével és egészségnevelésével megelőzhető lenne a betegségek kialakulása ill. a már kialakult betegségek kezelhetők lennének Megoldási javaslat ▪Szervezett szűrés elsősorban a szív és érrendszeri betegségeket illetően valamint egyes daganatos betegségek esetén, valamint az egészséges élettel, életmóddal kapcsolatos tájékoztatás ▪A szűrés és egészégnevelés várható eredménye, hogy kevesebb ember hal meg szív és érrendszeri betegségben. A betegek időben történő adekvát kezelésével hamarabb visszanyerik munkaképességüket, teljes rehabilitáció érhető el.

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪TAMOP - 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/52 Kód: ÉM-46-SzF-B-01 Sorszám: 4226

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/52 Kód: ÉM-46-GF-A-01 Sorszám: 365 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A mező-, erdő-, vadgazdálkodás a tőkeszegénység miatt rossz, erodált talajok (6-28 Ak., átlag 13,5 Ak), termelési kultúrában erős. A növényszám korlátozott, a feldolgozás gyakorlatilag nem létezik. Erős az olajnövénytermelés ami részben helyettesíti a megszűnt a szántóföldi zöldség és cukorrépa termelést. A magvakból, gyümölcsökből, erdei gyógy- és fűszernövényekből nincs helyi termék. Probléma/ lehetőség ▪A növények száma 5-6-ra szűkült (búza, árpa, repce, napraforgó, kukorica). Korlátozott a vetésforgó. A gyepek területe nagy, de nincs rajta legeltetés. 30%-ot elérő erdő, de kevés a gyümölcs. Lehetőség az ökológiai termelés, új növények (alakor, tönköly, szeklice) meghonosítása, a gyümölcstermelés és a biomassza alapanyagú erdősítés, az őshonos állattartás, turisztikai lótenyésztés, 3000 nagyvad húsának feldolgozása Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a termőhelyi adottságokhoz, készek a biotermelés, növényi és állati termékek másodlagos feldolgozására, helyi tájjellegű termékek kialakítására. Kiemelten ámogatandók a helyben lakó pályakezdő közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek, az erdei és a helyi termék előállítással foglalkozók. ▪3 meglevő és legalább 2 új mikrovállalkozás indítása várható, amelyek ön- és alkalmazotti foglalkoztatásban 5 új munkahelyet jelentenek. Az ökogazdálkodásban kiemelt lehetőség a helyi termékek előállítására, a roma vállalkozás indítására és roma munkaerő foglalkoztatása. Szélesedik a termesztett növények skálája, a parlagterületeken legeltetéses állattartás indul meg. A vad élőhely fejlesztéssel 10,000 hektáron elindul a szakszerű apróvadtenyésztés és vadászat.

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/52 Kód: ÉM-46-GF-A-01 Sorszám: 365

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/52 Kód: ÉM-46-GF-A-02 Sorszám: 1960 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A mező-, erdő-, vadgazdálkodás a tőkeszegénység miatt rossz, erodált talajok (6-28 Ak., átlag 13,5 Ak), termelési kultúrában erős. A növényszám korlátozott, a feldolgozás gyakorlatilag nem létezik. Erős az olajnövénytermelés ami részben helyettesíti a megszűnt a szántóföldi zöldség és cukorrépa termelést. A magvakból, gyümölcsökből, erdei gyógy- és fűszernövényekből nincs helyi termék. Probléma/ lehetőség ▪A növények száma 5-6-ra szűkült (búza, árpa, repce, napraforgó, kukorica). Korlátozott a vetésforgó. A gyepek területe nagy, de nincs rajta legeltetés. 30%-ot elérő erdő, de kevés a gyümölcs. Lehetőség az ökológiai termelés, új növények (alakor, tönköly, szeklice) meghonosítása, a gyümölcstermelés és a biomassza alapanyagú erdősítés, az őshonos állattartás, turisztikai lótenyésztés, 3000 nagyvad húsának feldolgozása Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a termőhelyi adottságokhoz, készek a biotermelés, növényi és állati termékek másodlagos feldolgozására, helyi tájjellegű termékek kialakítására. Kiemelten ámogatandók a helyben lakó pályakezdő közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek, az erdei és a helyi termék előállítással foglalkozók. ▪2 meglevő és legalább 2 új mikrovállalkozás indítása várható, amelyek ön- és alkalmazotti foglalkoztatásban 4 új munkahelyet jelentenek. Az ökogazdálkodásban kiemelt lehetőség a helyi termékek előállítására, a roma vállalkozás indítására és roma munkaerő foglalkoztatása. Szélesedik a termesztett növények skálája, a parlagterületeken legeltetéses állattartás indul meg. A vad élőhely fejlesztéssel 10,000 hektáron elindul a szakszerű apróvadtenyésztés és vadászat.

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/52 Kód: ÉM-46-GF-A-02 Sorszám: 1960

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/52 Kód: ÉM-46-GF-A-15 Sorszám: 3576 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A HVK területén működő mikro- és kisvállalkozások e szektor képviselete 6%. A foglalkoztatási területen betöltött szerepkörük 7%-os. A térségben e területtel foglalkozók nagyobb része mikro és kisvállalkozó és mindössze két gazdasági társaság tevékenysége jelentős. A postai szolgáltatások elsősorban a kistelepüléseken mozgó postával megoldott, helyi információk áramlása hiányos. A helyi székhelyű személy és áruszállítás jelentősége csekély. Probléma/ lehetőség ▪Kisszámú mikrovállalkozásrendelkezik személy- és teherszállítási, raktározási tevé-kenységhez szükséges megfelelő gépjárműparkkal, raktárral.Gépparkjuk és raktározási hátterük az egyre szigorúbb törvényi elvárásokhoz illeszkedően is fejlesztésre szorul. Hiányos a helyi kommunikáció, internet és televíziózás technikai háttere. Megoldási javaslat ▪A támogatások lehetővé teszik a meglévő és induló szállítási, raktározási, kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének fejlesztését, létrehozását. Pl térségi szintű televíziózás, illetve helyi vállalkozásalapú internet és irodai szolgáltatás kialakítása. ▪Emelkedni fog a mikrovállalkozások szállítási színvonala, korszerűbb, környezetkímélőbb szállítójárművek kerülnek megvásárlásra. Növekszik a raktározási biztonság. A tervezett információáramlás erősíti a helyi identitás tudatot, a közösség együttműködési színvonalát és a vállalkozási hatékonyságot, bővíti az elérhető alapszolgáltatások körét. A munkahelyek megtartását és 4 új státusz létrehozását eredményezi.

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret75000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/52 Kód: ÉM-46-GF-A-15 Sorszám: 3576

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/52 Kód: ÉM-46-GF-A-16 Sorszám: 3580 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A HVK területén működő mikro- és kisvállalkozások e szektor képviselete 6%. A foglalkoztatási területen betöltött szerepkörük 7%-os. A térségben e területtel foglalkozók nagyobb része mikro és kisvállalkozó és mindössze két gazdasági társaság tevékenysége jelentős. A postai szolgáltatások elsősorban a kistelepüléseken mozgó postával megoldott, helyi információk áramlása hiányos. A helyi székhelyű személy és áruszállítás jelentősége csekély. Probléma/ lehetőség ▪Kisszámú mikrovállalkozásrendelkezik személy- és teherszállítási, raktározási tevé-kenységhez szükséges megfelelő gépjárműparkkal, raktárral.Gépparkjuk és raktározási hátterük az egyre szigorúbb törvényi elvárásokhoz illeszkedően is fejlesztésre szorul. Hiányos a helyi kommunikáció, internet és televíziózás technikai háttere. Megoldási javaslat ▪A támogatások lehetővé teszik a meglévő és induló szállítási, raktározási, kommunikációs vállalkozások eszköz hátterének fejlesztését, létrehozását. Pl térségi szintű televíziózás, illetve helyi vállalkozásalapú internet és irodai szolgáltatás kialakítása. ▪Emelkedni fog a mikrovállalkozások szállítási színvonala, korszerűbb, környezetkímélőbb szállítójárművek kerülnek megvásárlásra. Növekszik a raktározási biztonság. A tervezett információáramlás erősíti a helyi identitás tudatot, a közösség együttműködési színvonalát és a vállalkozási hatékonyságot, bővíti az elérhető alapszolgáltatások körét. A munkahelyek megtartását és 4 új státusz létrehozását eredményezi.

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret65000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/52 Kód: ÉM-46-GF-A-16 Sorszám: 3580

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/52 Kód: ÉM-46-GF-A-09 Sorszám: 3550 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók aránya 25%. Ennek közel 40 % Pásztóra koncentrálódik, a falvak lakossága számára nehézkesen érhető el. A térségben élők igénye elsősorban a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,-vegyi árúk beszerzésére irányul, de ezek kínálata szűkös, nem elérhetők el pl. a kiskerti gazdálkodáshoz szükséges anyagok, eszközök. Probléma/ lehetőség ▪A mikrotérségekben elsősorban a jelentősebb települések rendelkeznek jobb színvonalú kereskedelmi egységgel. Csak az egyszerűbb, kisebb befektetést igénylő javítási szogáltatások egy része található meg. A helyi lakos és az idelátogató átutazó is csak hiányos ellátáshoz jut. A szükségeszképesítéssel rendelkező humánerőforrás részben rendelkezésre áll, de nem rendelkezik kellő forrással vállalkozás indításához. Megoldási javaslat ▪Támogatni szükséges a helyi megélhetéshez és egyéb igényekhez alkalmazkodó szolgáltatások fejlesztését, a mai elvárásoknak megfelelő kereskedelmi hátteret. A hiányok csökkentésére a helyi vállalkozások kínatána fejlesztése ad megoldást, beruházási és eszköz (stb) háttér egy részének bővítését eredményezi. ▪Javul a hátrányos helyzetű térség településeinek kereskedelmi-javító szolgáltatási háttere. Stabilabbá, fenntarthatóbbá válik 3 vállalkozás, mely a meglévő munkahelyek megtartását és 3 létrehozását eredményezi. Növekszik az esélyegyenlőség, a csök-kent munkaképességű személyek és fiatalok foglalkoztatása. Javul a térség ellátása, életminősége.

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/52 Kód: ÉM-46-GF-A-09 Sorszám: 3550

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/52 Kód: ÉM-46-GF-A-10 Sorszám: 3552 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A HVK területén lévő vállalkozások közül a kereskedelemmel, javítással foglalkozók aránya 25%. Ennek közel 40 % Pásztóra koncentrálódik, a falvak lakossága számára nehézkesen érhető el. A térségben élők igénye elsősorban a napi alapvető élelmiszerek, háztartási,-vegyi árúk beszerzésére irányul, de ezek kínálata szűkös, nem elérhetők el pl. a kiskerti gazdálkodáshoz szükséges anyagok, eszközök. Probléma/ lehetőség ▪A mikrotérségekben elsősorban a jelentősebb települések rendelkeznek jobb színvonalú kereskedelmi egységgel. Csak az egyszerűbb, kisebb befektetést igénylő javítási szogáltatások egy része található meg. A helyi lakos és az idelátogató átutazó is csak hiányos ellátáshoz jut. A szükségeszképesítéssel rendelkező humánerőforrás részben rendelkezésre áll, de nem rendelkezik kellő forrással vállalkozás indításához. Megoldási javaslat ▪Támogatni szükséges a helyi megélhetéshez és egyéb igényekhez alkalmazkodó szolgáltatások fejlesztését, a mai elvárásoknak megfelelő kereskedelmi hátteret. A hiányok csökkentésére a helyi vállalkozások kínatána fejlesztése ad megoldást, beruházási és eszköz (stb) háttér egy részének bővítését eredményezi. ▪Javul a térség településeinek kereskedelmi-javító szolgáltatási háttere. Stabilabbá, fenntarthatóbbá válik 2 vállalkozás, mely a meglévő munkahelyek megtartását és 2 létrehozását eredményezi. Növekszik az esélyegyenlőség, a csökkent munkaképességű személyek és fiatalok foglalkoztatása. Javul a térség ellátása, életminősége.

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/52 Kód: ÉM-46-GF-A-10 Sorszám: 3552

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/52 Kód: ÉM-46-GF-A-07 Sorszám: 3540 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪Az HVK területén lévő vállalkozások közül az építőiparral foglalkozók aránya a megyei átlagnál nagyobb. A szektorban foglalkoztatottak száma több mint 1700 fő, ezzel a hat kistérség közül a harmadik helyen van. Ennek egyik oka Budapest és agglomerizációjának közelsége és az ott folyó építkezési munkák felszívó hatása. Másrészt egyre több vállalkozó végez kisebb-nagyobb helyi munkákat is. Probléma/ lehetőség ▪Jelentős mértékű a napi ingázás, melyet sok esetben igen alacsony műszaki állapotban lévő járművekkel oldanak meg. E mellett nagyobb részben korszerűtlen termelő eszközök állnak a vállalkozók rendelkezésére. Fejlesztési forrásaik szűkösek, napi működési gondokkal küzdenek, ezért önálló fővállalkozóként végzett munkákhoz a kistérségen belül sem jutnak. Megoldási javaslat ▪A vállalkozásokat eszközbeszerzésének, telephely és infrastrukturális fejlesztésének, valamint minőség biztosítási rendszerek bevezetésének, marketing tevékenység (stb) fejelesztése érdekében támogatni szükséges, különösen a pályakezdő közép és felsőfokú végzettségű fiatalok helyi vállalkozásindítási és fejlesztési tevékenységét. ▪A HVK területén 1 új vállakozás jön létre, fejlesztésre kerül 2 meglévő és ezzel 3új munkahely kialakítása valósul meg. Ezzel csökken az ingázók száma és a fiatalok elvándorlása. A helyi beruházások megvalósításának bekerülési értéke a külső fővállalkozó árszintjéhez képest kedvezően alakul.

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret13000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága13000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/52 Kód: ÉM-46-GF-A-07 Sorszám: 3540

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/52 Kód: ÉM-46-GF-A-08 Sorszám: 3543 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪Az HVK területén lévő vállalkozások közül az építőiparral foglalkozók aránya a megyei átlagnál nagyobb. A szektorban foglalkoztatottak száma több mint 1700 fő, ezzel a hat kistérség közül a harmadik helyen van. Ennek egyik oka Budapest és agglomerizációjának közelsége és az ott folyó építkezési munkák felszívó hatása. Másrészt egyre több vállalkozó végez kisebb-nagyobb helyi munkákat is. Probléma/ lehetőség ▪Jelentős mértékű a napi ingázás, melyet sok esetben igen alacsony műszaki állapotban lévő járművekkel oldanak meg. E mellett nagyobb részben korszerűtlen termelő eszközök állnak a vállalkozók rendelkezésére. Fejlesztési forrásaik szűkösek, napi működési gondokkal küzdenek, ezért önálló fővállalkozóként végzett munkákhoz a kistérségen belül sem jutnak. Megoldási javaslat ▪A vállalkozásokat eszközbeszerzésének, telephely és infrastrukturális fejlesztésének, valamint minőség biztosítási rendszerek bevezetésének, marketing tevékenység (stb) fejelesztése érdekében támogatni szükséges, különösen a pályakezdő közép és felsőfokú végzettségű fiatalok helyi vállalkozásindítási és fejlesztési tevékenységét. ▪A HVK területén 1 új vállakozás jön létre, fejlesztésre kerül 1 meglévő és ezzel 2 új munkahely kialakítása valósul meg. Ezzel csökken az ingázók száma és a fiatalok elvándorlása. A helyi beruházások megvalósításának bekerülési értéke a külső fővállalkozó árszintjéhez képest kedvezően alakul.

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 37/52 Kód: ÉM-46-GF-A-08 Sorszám: 3543

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/52 Kód: ÉM-46-GF-2-02 Sorszám: 4339 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.3.Az ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség feltételeinek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Miközben a talajadottságok és a klíma erre predesztinál, a bioélelmiszer-alapanyag termelés gyerekcipőben jár a térségben. A kezdeti 1-2 próbálkozásnak szervező erő és forrás híján nincs követője. Nem áll rendelkezésre a hálózatba szervezett szaktanácsadás és oktatás, amely segítené az érdeklődő termelőket a kereslethez igazodó növényféleségek kiválasztásában és a biotermelésre való hatékony átállásban. Probléma/ lehetőség ▪A HVK agrártermelői körében nem találhatók olyan működő modellek és szervezeti minták, amelyek valódi, üzemszerű biotermelést folytatnának és képesek lennének hálózatba (termelői csoport, klaszter) szerveződve bioélelmiszer alapanyagokat előállítani. Megoldási javaslat ▪A szántőföldi és kertészeti biotermelés tipikusan hálózatos, fenntartható együttműködésekben valósulhat meg a legeredményesebben. Ezt a gazdálkodást ugyanis kistermelők vagy KKV-k végzik. Ugyanakkor a biotermelés szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz, azáltal, hogy vegyszermentes terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi termékek elállításához és a vidéki turizmushoz. Technológiai gépek, célgépek támogatása lehetséges. ▪A projekt keretében mintaprojektek jönnek létre LEADER forrásból. Támogatjuk a tönkölybúza, alakor, sáfrányos szeklice és más növények bevezetését a térségi vetésforgóba. A megtermelt alapanyagokat a tari bio- vagy ökomalom veszi át és juttatja piacra, de aklaszter vagy termelői csoport önálló marketinggel is elindulhat. Speciális vetőgépek, kisméretű kombájnok, speciális növényházak támogatása ajánlott.

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 38/52 Kód: ÉM-46-GF-2-02 Sorszám: 4339

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/52 Kód: ÉM-46-GF-2-01 Sorszám: 4334 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.3.Az ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség feltételeinek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Miközben a LHH településeik határaiban a talajadottságok és a klíma erre predesztinál, a bioélelmiszer-alapanyag termelés nincs vagy nagyon kezdetleges. Néhány alkalmi termeléstőleltekintve szabályszerű szántóföldi biotermelés nem létezik. Nem áll rendelkezésre a hálózatba szervezett szaktanácsadás és oktatás, amely segítené az érdeklődő termelőket a kereslethez igazodó növényféleségek kiválasztásában és a biotermelésre való hatékony átállásban. A Biokontroll tagság nagyon drága. Probléma/ lehetőség ▪A HVK agrártermelői körében nem találhatók olyan működő modellek és szervezeti minták, amelyek valódi, üzemszerű biotermelést folytatnának és képesek lennének hálózatba (termelői csoport, klaszter) szerveződve bioélelmiszer alapanyagokat előállítani. Megoldási javaslat ▪A szántőföldi és kertészeti biotermelés tipikusan hálózatos, fenntartható együttműködésekben valósulhat meg a legeredményesebben. Ezt a gazdálkodást ugyanis kistermelők vagy KKV-k végzik. Ugyanakkor a biotermelés szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz, azáltal, hogy vegyszermentes terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi termékek elállításához és a vidéki turizmushoz. Technológiai gépek, célgépek támogatása lehetséges. ▪A projekt keretében mintaprojektek jönnek létre LEADER forrásból. Támogatjuk a tönkölybúza, alakor, sáfrányos szeklice és más növények bevezetését a térségi vetésforgóba. A megtermelt alapanyagokat a tari bio- vagy ökomalom veszi át és juttatja piacra, de a klaszter vagy termelői csoport önálló marketinggel is elindulhat

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága73000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 65% 0% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 39/52 Kód: ÉM-46-GF-2-01 Sorszám: 4334

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/52 Kód: ÉM-46-GF-2-03 Sorszám: 4349 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.3.Az ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség feltételeinek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Miközben a LHH településeik határaiban a talajadottságok és a klíma erre predesztinál, a bioélelmiszer-alapanyag termelés nincs vagy nagyon kezdetleges. Néhány alkalmi termeléstőleltekintve szabályszerű szántóföldi biotermelés nem létezik. Nem áll rendelkezésre a hálózatba szervezett szaktanácsadás és oktatás, amely segítené az érdeklődő termelőket a kereslethez igazodó növényféleségek kiválasztásában és a biotermelésre való hatékony átállásban. A Biokontroll tagság nagyon drága. Probléma/ lehetőség ▪A gabona és olajosmag termelők körében nincs kialakult rendszere a biofeldolgozásnak. Egy kivétellel nem találhatók olyan működő modellek és szervezeti minták, amelyek valódi, üzemszerű biotermelést folytatnának és képesek lennének hálózatba (termelői csoport, klaszter) szerveződve bioélelmiszer alapanyagokat előállítani. Megoldási javaslat ▪A bioélelmiszer-alapanyag feldolgozás és másodlagos biotermékek előállítása feltétele a fenntartható mezőgazdasági fejlesztésnek. A térségi kistermelők jövedelmi viszonyainak javításához hozzájávagy KKV-k végzik. Ugyanakkor a biotermelés szorosan kapcsolódik az egészséges életmódhoz, azáltal, hogy vegyszermentes terméket ad a fogyasztóknak, de szintén hozzájárul a helyi termékek elállításához és a vidéki turizmushoz. Technológiai gépek, célgépek támogatása lehetséges. ▪A projekt keretében mintaprojektek jönnek létre LEADER forrásból. Támogatjuk megtermelt bio alapanyagok (tönkölybúza, alakor, sáfrányos szeklice és más növények) termelői hálózatok szervezett feldolgozását.

168 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 40/52 Kód: ÉM-46-GF-2-03 Sorszám: 4349

169 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/52 Kód: ÉM-46-GF-2-04 Sorszám: 4431 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.3.Az ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség feltételeinek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben működő bioélelmiszer feldolgozó más térségtől vásárolja az alapanyagaikat és a termékek többségét a HVK területén kívül értékesíti. A településeik határaiban ökológiai módon termelt gabona, gyümölcs napjainkban olyan kevés, hogy a nagy feldolgozó üzem nem tud rá folyamatos termelési programot szervezni. Nem alakult ki a kistérségi kereskedelem és a feldolgozás rendszere. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH térséget érintő gabona és olajosmag termelők körében nincs kialakult rendszere az ökológiai termékek feldolgozásának. Hiányoznak a mikroméretű, manufakturális gabona, gyümölcs és más élelmiszerfeldolgozók. Megoldási javaslat ▪Az ökológiai élelmiszer-alapanyag feldolgozás és másodlagos biotermékek előállítása feltétele a fenntartható mezőgazdasági fejlesztésnek. Ma már hozzáférhetők azok a minimalmok és másmobil élelmiszerfeldolgozók, amelyek gyakorlatilag a termelők helyébe mennek és ott végzik el a feldolgozást, ahelyett, hogy az alaptermékeket drágán egy nagy feldolgozóba szállítanák. Az ilyen látványüzem.szerű feldolgozás hozzájárul a helyi termékek elállításához és a vidéki turizmushoz. Ezen intézkedés keretében technológiai gépek, célgépek támogatása lehetséges. ▪A projekt keretében az öko- és bioélelmiszer alapanyag termeléshez kapcsolódva manufaktúra miniprojektek eszközeinek, gépeinek támogatására kerül sor LEADER forrásból.

170 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 41/52 Kód: ÉM-46-GF-2-04 Sorszám: 4431

171 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/52 Kód: ÉM-46-GF-A-05 Sorszám: 3526 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.2. A biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítése és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A HVK területének mezőgazdasági és erdőgazdálkodási képessége a tőkeszegénység miatt rossz. A feldolgozóipar jelentős foglalkoztatással bír (32%), de a vállalkozások száma ehhez képest alacsony (10%). A kommunális hulladék hasznosítása nem megoldott. A megújuló energia hasznosítása és az ennek hasznosítását lehetővé tevő berendezések csak külső forrásból állnak rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪Rendelkezésre áll a gyártó és humán kapacitás, amely a faipari alapanyagok feldolgozását és termékelőállítását lehetővé teszi. Van gyártó kapacitás technológiai berendezések gyártására, és nagy mennyiségű szabad munkaerő a hulladékok vállogatására, újrahasznosításra való előkészítésre. Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, know-how megvásárlásának és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének, valamint marketing tevékenység támogatása, melyek lehetővé teszik a értéknövelő fa és hulladékfeldolgozást, a megújuló energia termelő berendezések előállítását. ▪2 vállalkozás jön létre, a helyi minőségi faalapanyag értéknövelt feldolgozásra kerül, alacsony képzettségű és szakképzett munkaerő foglalkoztatása egyaránt megvalósul (15 illetve 10 fő), csökken a hulladékterhelés, új termékek-alapanyagok jelennek meg, kedvező árfekvésű berendezések kerülnek forgalomba.

172 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret85000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága85000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 42/52 Kód: ÉM-46-GF-A-05 Sorszám: 3526

173 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/52 Kód: ÉM-46-GF-A-06 Sorszám: 3529 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.2. A biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítése és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A HVK területének mezőgazdasági és erdőgazdálkodási képessége a tőkeszegénység miatt rossz. A feldolgozóipar jelentős foglalkoztatással bír (32%), de a vállalkozások száma ehhez képest alacsony (10%). A kommunális hulladék hasznosítása nem megoldott. A megújuló energia hasznosítása és az ennek hasznosítását lehetővé tevő berendezések csak külső forrásból állnak rendelkezésre. Probléma/ lehetőség ▪Rendelkezésre áll a gyártó és humán kapacitás, amely a faipari alapanyagok feldolgozását és termékelőállítását lehetővé teszi. Van gyártó kapacitás technológiai berendezések gyártására, és nagy mennyiségű szabad munkaerő a hulladékok vállogatására, újrahasznosításra való előkészítésre. Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új mikrovállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, know-how megvásárlásának és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének, valamint marketing tevékenység támogatása, melyek lehetővé teszik a értéknövelő fa és hulladékfeldolgozást, a megújuló energia termelő berendezések előállítását. ▪2 vállalkozás jön létre, a helyi minőségi faalapanyag értéknövelt feldolgozásra kerül, alacsony képzettségű és szakképzett munkaerő foglalkoztatása egyaránt megvalósul (25 illetve 10 fő), csökken a hulladékterhelés, új termékek-alapanyagok jelennek meg, kedvező árfekvésű berendezések kerülnek forgalomba.

174 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret75000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 43/52 Kód: ÉM-46-GF-A-06 Sorszám: 3529

175 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/52 Kód: ÉM-46-GF-A-03 Sorszám: 1967 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.2. A biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítése és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A HVK területének erdő- és vadgazdálkodási képessége jó, de a termékek feldolgozása térségen kívül valósul meg. Az erodálódásra hajlamos lejtőkön új ültetvények, erdők jelennek meg. A letermelt favagyon nagy része sajnálatos módon térségen kívülre kerül, s az értékes rönköket erőművekben égetik el. A vadgazdálkodás kihasználatlan. Probléma/ lehetőség ▪Térségi lehetőség a lejtős területek gyorsan növő fafajokkal való betelepítése, amely kiválthatja az értékes rönköket a biomassza égetésben. A vadgazdálkodás fejlesztése, helyi termék előállítás párhuzamosan lehetséges. Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új vállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a kistérség favagyonának és biomassza potenciáljának hasznosítási lehetőségéhez. Előnyben részesítendők a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok és termesztett biomassza gyűjtése, feldolgozása, saját és értékesítési célra. ▪HVK szinten 2 új mikrovállalkozás indítása várható, amelyek ön- és alkalmazotti foglalkoztatásban 5 új munkahelyet jelentenek. Az erdőgazdálkodásban kiemelt lehetőség nyílik az innovatív erdőművelési módok alkalmazására. Támogatásra kerül a térségben levő roma vállalkozás indítása és roma munkaerő foglalkoztatása. Javul a környezet állapota.

176 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 44/52 Kód: ÉM-46-GF-A-03 Sorszám: 1967

177 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/52 Kód: ÉM-46-GF-A-04 Sorszám: 1968 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 1. A helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás... Intézkedés: 1.2. A biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítése és fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A HVK területének erdő- és vadgazdálkodási képessége jó, de a termékek feldolgozása térségen kívül valósul meg. Az erodálódásra hajlamos lejtőkön új ültetvények, erdők jelennek meg. A letermelt favagyon nagy része sajnálatos módon térségen kívülre kerül, s az értékes rönköket erőművekben égetik el. A vadgazdálkodás kihasználatlan. Probléma/ lehetőség ▪Térségi lehetőség a lejtős területek gyorsan növő fafajokkal való betelepítése, amely kiválthatja az értékes rönköket a biomassza égetésben. A vadgazdálkodás fejlesztése, helyi termék előállítás párhuzamosan lehetséges. Megoldási javaslat ▪Olyan meglevő és új vállalkozások eszközbeszerzésének, telephely kialakításának ösztönzése, amelyek alkalmazkodnak a kistérség favagyonának és biomassza potenciáljának hasznosítási lehetőségéhez. Előnyben részesítendők a mezőgazdasági másodlagos nyersanyagok és termesztett biomassza gyűjtése, feldolgozása, saját és értékesítési célra. ▪HVK szinten 2 új mikrovállalkozás indítása várható, amelyek ön- és alkalmazotti foglalkoztatásban 5 új munkahelyet jelentenek. Az erdőgazdálkodásban kiemelt lehetőség nyílik az innovatív erdőművelési módok alkalmazására. Támogatásra kerül a térségben levő roma vállalkozás indítása és roma munkaerő foglalkoztatása. Javul a környezet állapota.

178 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága55000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 45/52 Kód: ÉM-46-GF-A-04 Sorszám: 1968

179 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/52 Kód: ÉM-46-SzF-3-02 Sorszám: 4365 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A HVK településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó gazdasági kürülményekkel. Az álláskereső munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy meglevő képzettségükre a térségben nincs kereslet. Különösen érintettek ebben a hátrányos helyzetű és roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER közösségi tevékenység kohéziós prioritása. Probléma/ lehetőség ▪Nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS által feltárt prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell. Megoldási javaslat ▪Olyan mikrokörzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló célcsoportot. Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és a HVK-ban résztvevő képző-oktató intézményeket kell előtérbe helyezni (pl. Pásztói Gimnázium). ▪A projekt keretében legalább 6 szakterületen új, a terület KKV-i által keresett szakma oktatását végzi el az intézkedést megvalósító szervezet, s ennek keretében Több mint 100 fő vesz részt ilyen ismeretátadó képzésen.

180 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40580 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 46/52 Kód: ÉM-46-SzF-3-02 Sorszám: 4365

181 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/52 Kód: ÉM-46-SzF-3-01 Sorszám: 4361 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: 3.1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A HVK LHH településein élők sorozatosan szembesülnek a számukra kedvezőtlenül változó gazdasági és foglalkoztatási kürülményekkel. Az alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélküliek és pályakezdők észlelik, hogy meglevő képzettségükre a térségben nincs kereslet. Különösen érintettek ebben a gyakran képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma csoportok. Éppen ezért az oktatás és ismeretátadás a LEADER közösségi tevékenység kohéziós prioritása. Probléma/ lehetőség ▪Az LHH teleüléseken nincsenek célcsoportokra szabott oktatási és képzési programok. A HVS által feltárt prioritások és intézkedések összehangolását biztosítani kell. Megoldási javaslat ▪Olyan mikrokörzetekre és szakmai csoportokra kialakított képzési és ismeretátadási programok kidolgozása, amelyek hatékonyan érik el az oktatásra szoruló alacsony képzettségi szintű álláskereső munkanélkülieket és pályakezdőket, képzettség nélküli hátrányos helyzetű és roma célcsoportot. Megoldásként a térségi igényeket jól ismerő és a HVK-ban résztvevő képző-oktató intézményeket kell előtérbe helyezni (pl. Pásztói Gimnázium). ▪A projekt keretében legalább 6 szakterületen új, a terület KKV-i által keresett szakma oktatását végzi el az intézkedést megvalósító szervezet, s ennek keretében. Több mint 100 fő vesz részt ilyen ismeretátadó képzésen, Bér, Ecseg, Héhalom, Kálló, Szirák és igény esetén más LHH településen is.

182 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret31000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága31000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 47/52 Kód: ÉM-46-SzF-3-01 Sorszám: 4361

183 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/52 Kód: ÉM-46-SzF-2-07 Sorszám: 4374 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: 3.2. Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az LHH településeken fellelhető társadalmi tőke problémája, hogy jelenleg nincsenek vagy rendkívül korlátozottak a hálózatos, fenntartható együttműködések. Emiatt nehéz a koordináció és az esélyegyenlőség fenntartása, amely a szétforgácsolódott és egymást nem eléggé ismerő vállalkozókból, a rossz társadalmi megítélésből és a kedvezőtlen anyagi helyzetből táplálkozik. Probléma/ lehetőség ▪A LHH települések területén nem találhatók olyan működő modellek és szervezeti minták, amelyek a fenntartható, hálózatos együttműködéseknek mintául szolgálhatnának. Kezdetlegesek a klaszterformálások. Megoldási javaslat ▪A hálózatos, fenntartható együttműködésekben találkozik a gazdasági és társadalmi érdek. Ilyen pl. a turizmusban vagy a helyi termékek előállításában kialakítható a tematikus utak klaszterben megjelenő szervezése. Ilyen továbbá a civilszervezetek és az iskolák együttműködése. A civilszervezetek szerepvállalása megkönnyíti a folyamatos módszertani sokszínűség, megújulás biztosítását, segít elkerülni a rutinmegoldások egyhangúságának eluralkodását. ▪A projekt keretében LEADER forrásból támogatjuk a főként civil szervezetek és az üzleti szféra által reprezentált fenntartható együttműködési formák kialakulását, tematikus klaszterek létrehozását. Ilyen pl. a Kozárd-Bokor és a szomszédos HVK-t érintő Hollókő vállalkozásai, önkormányzatai és üzletei szereplői által képzett Cserháti Palóc Turisztikai Klasztert, és a Kozárd-Bokor-Palotás "Palóc Ízek" helyi termék klasztert.

184 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 48/52 Kód: ÉM-46-SzF-2-07 Sorszám: 4374

185 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/52 Kód: ÉM-46-SzF-2-08 Sorszám: 4376 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: 3.2. Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Jelenleg nincs vagy rendkívül korlátozottak a hálózatos, fenntartható együttműködések a HVK településein. Nehéz a koordináció és az esélyegyenlőség fenntartása, amely a szétforgácsolódott és egymást nem eléggé ismerő vállalkozókból, a rossz társadalmi megítélésből és a kedvezőtlen anyagi helyzetből táplálkozik. Probléma/ lehetőség ▪A HVK területén nem találhatók olyan modellek és szervezeti minták, amelyek a fenntartható, hálózatos együttműködéseknek mintául szolgálhatnának. Kezdetlegesek a klaszterformálások. Megoldási javaslat ▪A hálózatos, fenntartható együttműködésekben találkozik a gazdasági és társadalmi érdek. Ilyen pl. a turizmusban a tematikus utak klaszterben megjelenő szervezése vagy a civilszervezetek és a középiskolák együttműködése. A civilszervezetek szerepvállalása megkönnyíti a folyamatos módszertani sokszínűség, megújulás biztosítását, segít elkerülni a rutinmegoldások egyhangúságának eluralkodását. ▪A projekt keretében LEADER forrásból támogatjuk a főként civil szervezetek ésaz üzleti szféra által reprezentélt fenntartható együttműködési formák kialakulását, tematikus klaszterek létrehozását.

186 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Buják, Csécse, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Galgaguta, Jobbágyi, Kisbágyon, Palotás, Pásztó, Szurdokpüspöki, Vanyarc ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 49/52 Kód: ÉM-46-SzF-2-08 Sorszám: 4376

187 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/52 Kód: ÉM-46-SzF-B-02 Sorszám: 4238 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: 3.3. Környezettudatosság erősítése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A környezettudatos magatartás hiánya, a túlzott fogyasztás eredményeként térségünkben is egyre nagyobb nehézséget okoz a kommunális hulladék által okozott környezeti szennyezés. Probléma/ lehetőség ▪A hulladék elszállítása községekben jelenleg megoldott, de ennek ellenére sok az illegális hulladéklerakó hely. Megoldási javaslat ▪Környezettudatos neveléssel lehetséges, fogyasztást befolyásoló ismeretek terjesztésével megoldható, a szennyezés elkerülése, a hulladékok mennyiségének csökkentése. ▪Javul a térség környezeti állapota

188 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 50/52 Kód: ÉM-46-SzF-B-02 Sorszám: 4238

189 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/52 Kód: ÉM-46-SzF-B-03 Sorszám: 4218 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 3. Humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése Intézkedés: 3.4. Az esélyegyenlőség biztosítása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben nagy a hátrányos helyzetűek száma. Probléma/ lehetőség ▪Leszakadásuk, elszegényedésük növekszik Megoldási javaslat ▪TAMOP lehetőségek kihasználása. ▪Csökken a hátrányos helyzetű csoportok, személyek száma. Munkaerőpiaci integrációjuk javul,őket érintő szolgáltatások elérhetősége kedvezőbbé válik

190 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Galgaguta, Garáb, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 51/52 Kód: ÉM-46-SzF-B-03 Sorszám: 4218

191 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/52 Kód: ÉM-46-SzF-6-01 Sorszám: 6431 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: 6. Az 1-5. prioritások és intézkedések bekapcsolása a közösség tagjai-, a térségek közötti... Intézkedés: 6.1. Az 1-5. prioritások és intézkedések bekapcsolása a közösség tagjai-, a térségek közöt... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A HVK LHH településeinek többségén hiányzik a térségek közötti és nemzetközi tapasztalat. A Cserhátalja HVK elődjeként működő Dél-Cserhát LEADER+ ACS széles körű transznacionális kapcsolatok alapjait teremtette meg olasz, svéd, lengyel és finn LEADER csoportokkal, valamint szlovákiai és romániai közösségekkel. Ezeknek középpontjában a falufejlesztés, a helyi terméke előállítás és a vidéki turizmus állt. Probléma/ lehetőség ▪Kevés a térségben az idegen nyelvet beszélő vállalkozó, vidék- és falufejlesztő szakember, miközben nagyon erős a transznacionális együttműködési és tapasztalatszerzési szándék. Elsősorban falufejlesztési tervek, valamint helyi termék feldolgozó és értékesítő projektek hiányoznak.Turisztikában a vidéki turizmus európai összefogására van szükség. Megoldási javaslat ▪Támogatandók azok a projektek, amelyek európai LEADER ACS-tal hoznak létre térségközi és transznacionális együttműködéseket, hogy elősegítsék, falu-és gazdaságfejlesztési tapasztalatok átvételét, cseréjét. Ezeknek a személyi, dologi költségeit kell a projektben támogatni. ▪Olyan együttműködéseket szervező munka válik lehetővé, melynek eredményeként létrejönnek összehangolt falu-és gazdaságfejlesztési tervek, tanulmányok, és konkrét fejlesztések, melyek hasznosítják a legjobb nemzetközi gyakorlatot, tapasztalatot.

192 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret45000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret10000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Alsótold, Bér, Bokor, Cserhátszentiván, Ecseg, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kozárd, Mátraszőlős, Szarvasgede, Szirák, Tar ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 52/52 Kód: ÉM-46-SzF-6-01 Sorszám: 6431

193 192 A Cserhátalja HVK stratégiai céljai a gazdaságfejlesztésre, a lakosságmegtartására, az életminőség javítására és a környezet megóvására irányul. Az ipari, agrár- és szolgáltatás-fejlesztések, a munkahelyteremtés, a vállalkozás-ösztönzés eredményeként elvárt munkaerő-kereslet nagyobb jövedelmet eredményez, amely kiválthatja a szociális ellátások egy részét. Szinergikus kapcsolat van a stratégia elemei között, mert csak komplex fejlesztéssel érhető el a lakosság helybentartása, visszatelepülése. Mindez az oktatással és az élethosszig tartó tanulással együtt kedvezően hat a minőségi munkaerő alakulására. A turisztikai és tájmegóvó fejlesztések egyaránt szolgálják a helyi gazdaság fejlődését és a lakosok életminőségének javítását. A gazdasági felemelkedéssel együtt járó igényesebb, egészségesebb életvitel elérése közösségi cél, amelyet a fiatalok környezettudatos nevelésével érünk el. A legfőbb prioritás a helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése! Ezzel összefüggésben a jövedelmi szint emelése kapcsolódik a 1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásához, 2. A biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítéséhez és fejlesztéséhez és 3. Az ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség támogatásához. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése a Cserhátalja HVS fontos prioritása. Ez kifejezi 1. a vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztését és az azokhoz való hozzáférést, 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítását, 3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzését, a kézműves mesterségek ápolását, 4. A kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartását és fejlesztését. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése a vidéki társadalmi és gazdasági mozgásformák minden elemét átszövő prioritás. Megtestesül benne: 1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése, 2. A fenntartható együttműködési formák támogatása, 3. A környezettudatosság erősítése, valamint 4. Az esélyegyenlőség biztosítása. A helyi turizmus, a vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése a HVK településeinek, különösen az LHH csoportnak a legnagyobb érdeklődést kifejező prioritása, amely a helyzetelemzés és az adottságok-lehetőségek elemzését messzemenően figyelembe veszi. A Cserhátalja HVK stratégiai céljai a gazdaságfejlesztésre, a lakosságmegtartására, az életminőség javítására és a környezet megóvására irányul. Az ipari, agrár- és szolgáltatás-fejlesztések, a munkahelyteremtés, a vállalkozás-ösztönzés eredményeként elvárt munkaerő-kereslet nagyobb jövedelmet eredményez, amely kiválthatja a szociális ellátások egy részét. Szinergikus kapcsolat van a stratégia elemei között, mert csak komplex fejlesztéssel érhető el a lakosság helybentartása, visszatelepülése. Mindez az oktatással és az élethosszig tartó tanulással együtt kedvezően hat a minőségi munkaerő alakulására. A turisztikai és tájmegóvó fejlesztések egyaránt szolgálják a helyi gazdaság fejlődését és a lakosok életminőségének javítását. A gazdasági felemelkedéssel együtt járó igényesebb, egészségesebb életvitel elérése közösségi cél, amelyet a fiatalok környezettudatos nevelésével érünk el. A legfőbb prioritás a helyi és térségi gazdasági környezet és a vállalkozások fejlesztése, a foglalkoztatás növelése! Ezzel összefüggésben a jövedelmi szint emelése kapcsolódik a 1. Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásához, 2. A biomassza, a megújuló energiatermelés és hasznosítás elősegítéséhez és fejlesztéséhez és 3. Az ökológiai és biotermelés, a biológiai sokféleség támogatásához. A helyi életminőség javítása, a vidékhez kötődés erősítése a Cserhátalja HVS fontos prioritása. Ez kifejezi 1. a vidéki gazdaság és társadalom számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztését és az azokhoz való hozzáférést, 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítását, 3. A helyi épített, természeti és kulturális örökség megőrzését, a kézműves mesterségek ápolását, 4. A kulturális, sport és szabadidős tevékenységek fenntartását és fejlesztését. A humán erőforrás fejlesztése és a társadalmi tőke erősítése a vidéki társadalmi és gazdasági mozgásformák minden elemét átszövő prioritás. Megtestesül benne: 1. Az általános és a szakmai tudás fejlesztése, 2. A fenntartható együttműködési formák támogatása, 3. A környezettudatosság erősítése, valamint 4. Az esélyegyenlőség biztosítása. A helyi turizmus, a vendégfogadás és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztése a HVK településeinek, különösen az LHH csoportnak a legnagyobb érdeklődést kifejező prioritása, amely a helyzetelemzés és az adottságok-lehetőségek elemzését messzemenően figyelembe veszi. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

194 193 Tartalmazza 1. A vidéki és természeti turizmus feltételeinek megteremtését, az innovatív turisztikai kínálat fejlesztését, 2. A helyi és térségi programok támogatását, összehangolását, 3. A kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztését. Valamennyi prioritásban megjelenő elem az esélyegyenlőség hangsúlyozása, a roma és nem roma, a nők- férfiak, a hátrányos helyzetű és ép emberek azonos feltételeinek megteremtése. De ilyen az a további LEADER szellemű intézkedés is, amely a térségi marketing tevékenység elősegítését jelenti, különös tekintettel a térségi együttműködésre alapozott megjelenésre és az egységes arculat kialakítására. Az előzőekben megfogalmazott prioritások és intézkedések célszerű bekapcsolása a közösség tagjai és a térségek közötti, valamint a jó példákat és a helyes gyakorlatot átvevő-átadó, bemutató nemzetközi együttműködésekbe. A stratégia olyan fejlesztési célokat határoz meg, amely fenntartható fejlődést eredményez. A stratégia megvalósításának ütemezése: 2008: 20%, 2009: 30%, 2010: 30%, 2011: 20%. Az évek során fel nem használt források ban kerülnek hasznosításra. Összességében a helyi munkaerőbázis minőségének javítása hozzájárul a térség tőkevonzó képességének erősödéséhez, a képzetlenek arányának csökkentéséhez. Az idősebbek helyzetének javítása kiegészítő helyi jövedelemszerzési lehetőségek biztosításával valósul meg. Az akciócsoport területe része a Palóc tájnak, mely építészeti hagyományaival sok száz éves történelmét és életformáját turisztikai látványosságként hasznosítja. A természeti környezet gondozottabbá válik, mert megvalósul a turisták által látogatott területek és az oda vezető utak, gyalogösvények rendezett állapotban tartása. A Cserhátalja HVK településeinek jelentős részén él roma kisebbség, munkát kereső nők és fiatalok, akiknek minden eddiginél nagyobb szükségük van oktatási, kulturális és munkahelyteremtő támogatásra. Különösen igaz ez a fiatalabb roma generációra, akik lakóhelyeiken vagy annak közelében szeretnének munkához jutni, családot alapítani. A stratégia szellemében az ő szervezeteik aktív részvételére éppúgy számítunk, mint az alacsony jövedelmű fiatalokat és a nőket is tömörítő klubok bekapcsolódására. Tartalmazza 1. A vidéki és természeti turizmus feltételeinek megteremtését, az innovatív turisztikai kínálat fejlesztését, 2. A helyi és térségi programok támogatását, összehangolását, 3. A kulturális, bor, gasztronómiai és üdülőturizmus fejlesztését. Valamennyi prioritásban megjelenő elem az esélyegyenlőség hangsúlyozása, a roma és nem roma, a nők- férfiak, a hátrányos helyzetű és ép emberek azonos feltételeinek megteremtése. De ilyen az a további LEADER szellemű intézkedés is, amely a térségi marketing tevékenység elősegítését jelenti, különös tekintettel a térségi együttműködésre alapozott megjelenésre és az egységes arculat kialakítására. Az előzőekben megfogalmazott prioritások és intézkedések célszerű bekapcsolása a közösség tagjai és a térségek közötti, valamint a jó példákat és a helyes gyakorlatot átvevő-átadó, bemutató nemzetközi együttműködésekbe. A stratégia olyan fejlesztési célokat határoz meg, amely fenntartható fejlődést eredményez. A stratégia megvalósításának ütemezése: 2008: 20%, 2009: 30%, 2010: 30%, 2011: 20%. Az évek során fel nem használt források ban kerülnek hasznosításra. Összességében a helyi munkaerőbázis minőségének javítása hozzájárul a térség tőkevonzó képességének erősödéséhez, a képzetlenek arányának csökkentéséhez. Az idősebbek helyzetének javítása kiegészítő helyi jövedelemszerzési lehetőségek biztosításával valósul meg. Az akciócsoport területe része a Palóc tájnak, mely építészeti hagyományaival sok száz éves történelmét és életformáját turisztikai látványosságként hasznosítja. A természeti környezet gondozottabbá válik, mert megvalósul a turisták által látogatott területek és az oda vezető utak, gyalogösvények rendezett állapotban tartása. A Cserhátalja HVK településeinek jelentős részén él roma kisebbség, munkát kereső nők és fiatalok, akiknek minden eddiginél nagyobb szükségük van oktatási, kulturális és munkahelyteremtő támogatásra. Különösen igaz ez a fiatalabb roma generációra, akik lakóhelyeiken vagy annak közelében szeretnének munkához jutni, családot alapítani. A stratégia szellemében az ő szervezeteik aktív részvételére éppúgy számítunk, mint az alacsony jövedelmű fiatalokat és a nőket is tömörítő klubok bekapcsolódására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

195 194 A HVK területén élő polgárok és szervezetek már az EU-belépés előtt összehangolták fejlesztéseiket, hogy minél nagyobb hatékonyságot és szinergiát valósítsanak meg. Számos projekt elősegíti az egyenlő bánásmód, az antidiszkrimináció betartását, hozzájárulva a nehéz, hátrányos élethelyzetűek esélyteremtéséhez. Kiemelt figyelmet fordítunk a vidéken élő fiatalokra, nőkre és romákra. Támogatjuk a hazai és EU-s forrásokhoz való hozzáférésüket, valamint a tudás fejlesztését, amely a helyi szükségletekre alapoz. A fiatalok vállalkozó kedvének ösztönzésével, oktatásuk, illetve az őket foglalkoztató vállalkozások támogatásával javulnak a helyi megélhetési körülményeik. A helybeni jövedelemszerzés lehetőségével megszűnik az elvándorlás és a kényszerű ingázás. Az alkalmazott nők száma, a helyi igényeknek megfelelő képzések és munkahelyteremtés következtében növekszik. A fő- és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek támogatásával javul a megélhetésük. A roma lakosság foglalkoztatásának emelése komplex programokkal, és munkaerő-piaci eszközök összehangolt felhasználásával, szakmai képzésük támogatásával valósul meg. A Cserhátalja térség nem csupán fenntartható módon használja társadalmi, gazdasági és természeti adottságait, hanem minden tekintetben jobb állapotban adja át vagyonát a jövő nemzedékének. Hozzájárul a helyi és globális fenntarthatósághoz, mert adottságait környezetkímélő, természetmegőrző módon használja, megoldja a behozott termékek, anyagok és energiák mennyiségének csökkentését. Erősíti a vidék megtartó és vonzóerejét, megőrzi a természeti, a társadalmi, a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokszínűségét. Csökkenti a területi különbségeket, előmozdítja az etikus termelést, kereskedést, valamint a fenntartható fogyasztói szokások elterjedését. Segíti a biológiai sokféleséget fenntartó, javító korlátos eltartó képességű környezethasználatot. A hulladékok hasznosításának támogatásával, a kibocsátás csökkentésével a környezet állapota javul. Az okszerű növényvédelem, és ipari segédanyagok használatának kiváltását terjesztő programokkal, és a szállítás raktározás feltételeinek javításával csökkenti a mezőgazdaság kedvezőtlen környezeti hatásait. A nem élelmezési célú biomassza energetikai hasznosításával csökkenti a meg nem újuló erőforrások felhasználását, hozzájárul a feltételesen megújuló erőforrásaink állapotának megőrzéséhez, javításához. A HVK területén élő polgárok és szervezetek már az EU-belépés előtt összehangolták fejlesztéseiket, hogy minél nagyobb hatékonyságot és szinergiát valósítsanak meg. Számos projekt elősegíti az egyenlő bánásmód, az antidiszkrimináció betartását, hozzájárulva a nehéz, hátrányos élethelyzetűek esélyteremtéséhez. Kiemelt figyelmet fordítunk a vidéken élő fiatalokra, nőkre és romákra. Támogatjuk a hazai és EU-s forrásokhoz való hozzáférésüket, valamint a tudás fejlesztését, amely a helyi szükségletekre alapoz. A fiatalok vállalkozó kedvének ösztönzésével, oktatásuk, illetve az őket foglalkoztató vállalkozások támogatásával javulnak a helyi megélhetési körülményeik. A helybeni jövedelemszerzés lehetőségével megszűnik az elvándorlás és a kényszerű ingázás. Az alkalmazott nők száma, a helyi igényeknek megfelelő képzések és munkahelyteremtés következtében növekszik. A fő- és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek támogatásával javul a megélhetésük. A roma lakosság foglalkoztatásának emelése komplex programokkal, és munkaerő-piaci eszközök összehangolt felhasználásával, szakmai képzésük támogatásával valósul meg. A Cserhátalja térség nem csupán fenntartható módon használja társadalmi, gazdasági és természeti adottságait, hanem minden tekintetben jobb állapotban adja át vagyonát a jövő nemzedékének. Hozzájárul a helyi és globális fenntarthatósághoz, mert adottságait környezetkímélő, természetmegőrző módon használja, megoldja a behozott termékek, anyagok és energiák mennyiségének csökkentését. Erősíti a vidék megtartó és vonzóerejét, megőrzi a természeti, a társadalmi, a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokszínűségét. Csökkenti a területi különbségeket, előmozdítja az etikus termelést, kereskedést, valamint a fenntartható fogyasztói szokások elterjedését. Segíti a biológiai sokféleséget fenntartó, javító korlátos eltartó képességű környezethasználatot. A hulladékok hasznosításának támogatásával, a kibocsátás csökkentésével a környezet állapota javul. Az okszerű növényvédelem, és ipari segédanyagok használatának kiváltását terjesztő programokkal, és a szállítás raktározás feltételeinek javításával csökkenti a mezőgazdaság kedvezőtlen környezeti hatásait. A nem élelmezési célú biomassza energetikai hasznosításával csökkenti a meg nem újuló erőforrások felhasználását, hozzájárul a feltételesen megújuló erőforrásaink állapotának megőrzéséhez, javításához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

196 195 A helyi foglalkoztatás növelésével, az energiapolitika befolyásolásával és az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás elterjesztésével csökkenti a környezet terhelését. Megteremti a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába hat, megőrizve és bővítve a vállalkozások sokszínűségét. Szolgálja a helyi közösség érdekeit, a szegénység leküzdését. Segíti a tudáshoz és információhoz való hozzáférést, a közösségek identitástudatának erősítését, fejleszti a társadalmi kapcsolatokat, a nemzedékek egymás iránti felelősségét, valamint szélesíti a vidékfejlesztési döntésekben résztvevők körét, hatékonyságát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

197 196 A Cserhátalja HVK az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében található. Alapítói a 26 település 562 km2 területét és lakosát képviselik. A széles társadalmi együttműködésre a Cserhátalja Nonprofit Kft.- ben tagként is részt vevő 106 tag a garancia. A települések a Mátra és a Cserhát ölelésében összefüggő földrajzi és gazdasági térséget képeznek. A terület a 64/2004. Korm. rendelet alapján kedvezményezett kistérségnek minősül. A fővárosból egy óra alatt elérhető a csodálatos természeti és geológiai jelenségekben, ritka növény és állatvilágban gazdag vidék. Erőssége és fejlesztési potenciálja a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet egy részét érintő természeti környezetben, az agrártermelésében, a 30%-ot meghaladó erdősültségben, a biomassza termelésben és a vadgazdálkodásban rejlik. A fejlesztésekben előtérbe kerül a termál- és ásványvízkincs turisztikai és energetikai hasznosítása, az aktív turizmus fejlesztése. A korábbi fejlesztési ciklusokban átfogó cél volt a térségben lakók életkörülményeinek javítása, a fiatalokat letelepedésére ható tiszta, szép környezet, az igényeiket kielégítő lakások, szórakozási lehetőségek megléte. A vállalkozások fejlesztése, tevékenység- és kapacitásbővítése azonban elmaradt a várakozásoktól. A KKV-k tökeszegénysége miatt nem teljesültek az új munkahelyek létesítésére irányuló korábbi tervek. A helyi jellegzetes termékek előállításának, feldolgozásának és piacra jutásának kiteljesedését viszont a pályázati és támogatási lehetőségek és a pályázói önerő korlátozott volta akadályozta. A HVS illeszkedik a Pásztói Kistérség 2005-ben elfogadott fejlesztési programjához, főirányaként pedig hasznosítja a Kistérség 15 települését érintő Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport 2006-ban elfogadott stratégiáját és prioritásait, valamint az ACS azóta végzett fejlesztési tevékenységét, a folyamatban levő LEADER+ projektek tapasztalatait. A HVS tervezést megalapozó, folyamán megtartott térségi, tematikus és szektorális falufórumokon a 26 település helyi fejlesztési tervei, az üzleti szféra, különösen a KKVk programjai és a civil szervezetek szándékai a jelen stratégia részleteit hozták felszínre, hozzájárulva a prioritások és intézkedések meghatározásához. A Cserhátalja HVK az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében található. Alapítói a 26 település 562 km2 területét és lakosát képviselik. A széles társadalmi együttműködésre a Cserhátalja Nonprofit Kft.- ben tagként is részt vevő 106 tag a garancia. A települések a Mátra és a Cserhát ölelésében összefüggő földrajzi és gazdasági térséget képeznek. A terület a 64/2004. Korm. rendelet alapján kedvezményezett kistérségnek minősül. A fővárosból egy óra alatt elérhető a csodálatos természeti és geológiai jelenségekben, ritka növény és állatvilágban gazdag vidék. Erőssége és fejlesztési potenciálja a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet egy részét érintő természeti környezetben, az agrártermelésében, a 30%-ot meghaladó erdősültségben, a biomassza termelésben és a vadgazdálkodásban rejlik. A fejlesztésekben előtérbe kerül a termál- és ásványvízkincs turisztikai és energetikai hasznosítása, az aktív turizmus fejlesztése. A korábbi fejlesztési ciklusokban átfogó cél volt a térségben lakók életkörülményeinek javítása, a fiatalokat letelepedésére ható tiszta, szép környezet, az igényeiket kielégítő lakások, szórakozási lehetőségek megléte. A vállalkozások fejlesztése, tevékenység- és kapacitásbővítése azonban elmaradt a várakozásoktól. A KKV-k tökeszegénysége miatt nem teljesültek az új munkahelyek létesítésére irányuló korábbi tervek. A helyi jellegzetes termékek előállításának, feldolgozásának és piacra jutásának kiteljesedését viszont a pályázati és támogatási lehetőségek és a pályázói önerő korlátozott volta akadályozta. A HVS illeszkedik a Pásztói Kistérség 2005-ben elfogadott fejlesztési programjához, főirányaként pedig hasznosítja a Kistérség 15 települését érintő Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport 2006-ban elfogadott stratégiáját és prioritásait, valamint az ACS azóta végzett fejlesztési tevékenységét, a folyamatban levő LEADER+ projektek tapasztalatait. A HVS tervezést megalapozó, folyamán megtartott térségi, tematikus és szektorális falufórumokon a 26 település helyi fejlesztési tervei, az üzleti szféra, különösen a KKVk programjai és a civil szervezetek szándékai a jelen stratégia részleteit hozták felszínre, hozzájárulva a prioritások és intézkedések meghatározásához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

198 197 Kiegészítésként a HVS-ben májusában felhasználásra került az NFÜ I. pályázatainak országos vizsgálatából a Pásztói Kistérségi mintaterületről készítette NFÜ munkaanyag is. A tervezés alapján fontos területté váltak a termelő és feldolgozóipari, erdészeti, turisztikai, megújuló energia- hasznosítási fejlesztések, a természeti környezet jó állapotának megőrzése, az erőforrások, az épített környezeti értékek hatékonyabb kihasználása. Különösen az LHH településeken kiemelt fontosságot kapott a turisztika, amely térségen kívüli keresletet von be a helyi gazdaságba. A HVS-t erősíti, hogy a tag-települések nemcsak egymással, hanem Nógrád és Heves megyei sőt, több EU tagországbeli közösséggel is együtt dolgoznak LEADER és EU Interreg és Leonardo projektekben. A térség emellett 2006-ban sikeres szociális Phare programot is zárt. Kiegészítésként a HVS-ben májusában felhasználásra került az NFÜ I. pályázatainak országos vizsgálatából a Pásztói Kistérségi mintaterületről készítette NFÜ munkaanyag is. A tervezés alapján fontos területté váltak a termelő és feldolgozóipari, erdészeti, turisztikai, megújuló energia- hasznosítási fejlesztések, a természeti környezet jó állapotának megőrzése, az erőforrások, az épített környezeti értékek hatékonyabb kihasználása. Különösen az LHH településeken kiemelt fontosságot kapott a turisztika, amely térségen kívüli keresletet von be a helyi gazdaságba. A HVS-t erősíti, hogy a tag-települések nemcsak egymással, hanem Nógrád és Heves megyei sőt, több EU tagországbeli közösséggel is együtt dolgoznak LEADER és EU Interreg és Leonardo projektekben. A térség emellett 2006-ban sikeres szociális Phare programot is zárt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

199 198 A HVK által képviselt térség a magyarországi átlaghoz képest elmaradott, emiatt eddig támogatások hiányában adottságait és lehetőségeit sem tudta kellően kihasználni. A HVS egyhangú elfogadásával a tagok kifejezték közösségi fejlesztési szándékaikat. A köz-, az üzleti és a civil szféra képviselőinek harmonikus együttműködése feltételezi a közösségi felfogású LEADER-szerű működést. A prioritásokat tükrözi, hogy a közösség nonprofit kft. formát választott, amely dinamikusan tud reagálni a jövedelemtermelő, vállalkozásfejlesztő HPME-k megvalósításához. A 26 településből 15-öt érint a leghátrányosabb helyzetű státusz, itt fokozott közösségi egyetértést és összefogást igényel a fejlesztések megvalósítása. A Cserhátalja Nonprofit Kft.-t 106 tag (32 közszféra, 36 civil és 38 üzleti szféra) 12 tulajdonközösséget (4 közszféra, 4 civil szféra és 4 üzleti szféra) alkotva hozta létre. Őket a tulajdonközösségi vezetők képviselik, akik nemcsak képviseleti, hanem szakmai döntéshozóként is részt vesznek a munkában. Az ügyvezető sokéves hazai és nemzetközi (EU) agrár- és vidékfejlesztési és LEADER szervezési, képviseleti és vezetési tapasztalattal rendelkező szakember. A 12 TK-vezető közül heten LHH települést képviselnek. A nonprofit kft. és a tulajdonközösségek vezetői, valamint az öttagú felügyelő bizottság a területi elvet is jól érvényesítve a tag-települések 75%-át reprezentálják. A tisztségviselők és képviselők képzettségükből, gazdaság- és közösségfejlesztő tapasztalatukból, nyelvtudásukból eredően alkalmasak a térségek közötti és a nemzetközi együttműködésekben való eredményes részvételre. A munkaszervezet a Dél-Cserhát LEADER ACS és a Pásztói Kistérség fejlesztéseiben részt vett tapasztalt szakemberekre épül. Ők a HVS elfogadását követően hozzálátnak a HPME-k alapján a prioritásokhoz igazodó multiszektorális integrált programok és a helyi gazdasági potenciált erősítő hálózati projektek generálásához és a párhuzamos szaktanácsadási feladatok térségi szintű szervezeti rendszerének kiépítéséhez. Így valósul meg az alulról jövő kezdeményezések felkarolása. A HVK által képviselt térség a magyarországi átlaghoz képest elmaradott, emiatt eddig támogatások hiányában adottságait és lehetőségeit sem tudta kellően kihasználni. A HVS egyhangú elfogadásával a tagok kifejezték közösségi fejlesztési szándékaikat. A köz-, az üzleti és a civil szféra képviselőinek harmonikus együttműködése feltételezi a közösségi felfogású LEADER-szerű működést. A prioritásokat tükrözi, hogy a közösség nonprofit kft. formát választott, amely dinamikusan tud reagálni a jövedelemtermelő, vállalkozásfejlesztő HPME-k megvalósításához. A 26 településből 15-öt érint a leghátrányosabb helyzetű státusz, itt fokozott közösségi egyetértést és összefogást igényel a fejlesztések megvalósítása. A Cserhátalja Nonprofit Kft.-t 106 tag (32 közszféra, 36 civil és 38 üzleti szféra) 12 tulajdonközösséget (4 közszféra, 4 civil szféra és 4 üzleti szféra) alkotva hozta létre. Őket a tulajdonközösségi vezetők képviselik, akik nemcsak képviseleti, hanem szakmai döntéshozóként is részt vesznek a munkában. Az ügyvezető sokéves hazai és nemzetközi (EU) agrár- és vidékfejlesztési és LEADER szervezési, képviseleti és vezetési tapasztalattal rendelkező szakember. A 12 TK-vezető közül heten LHH települést képviselnek. A nonprofit kft. és a tulajdonközösségek vezetői, valamint az öttagú felügyelő bizottság a területi elvet is jól érvényesítve a tag-települések 75%-át reprezentálják. A tisztségviselők és képviselők képzettségükből, gazdaság- és közösségfejlesztő tapasztalatukból, nyelvtudásukból eredően alkalmasak a térségek közötti és a nemzetközi együttműködésekben való eredményes részvételre. A munkaszervezet a Dél-Cserhát LEADER ACS és a Pásztói Kistérség fejlesztéseiben részt vett tapasztalt szakemberekre épül. Ők a HVS elfogadását követően hozzálátnak a HPME-k alapján a prioritásokhoz igazodó multiszektorális integrált programok és a helyi gazdasági potenciált erősítő hálózati projektek generálásához és a párhuzamos szaktanácsadási feladatok térségi szintű szervezeti rendszerének kiépítéséhez. Így valósul meg az alulról jövő kezdeményezések felkarolása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

200 199 Ezeket a fejlesztési pontokon, jórészt települési önkormányzatoknál tevékenykedő, a későbbiekben projekt menedzserré váló szakemberek csatolják be a döntéselőkészítő folyamatba. Ők biztosítják a helyi lakosság bevonását, aktivizálását, az élő kapcsolatrendszert, a tapasztalatok közös hasznosítását is. A közösségi kommunikációban nagy szerepet kap a mindenki számára hozzáférhető és költségtakarékos elektronikus kommunikáció, amely a és annak tükrözését adó domainekhez kapcsolódó webfelületeken valósul meg. A kommunikáció további eleme a HVK területének 90%-át lefedő kábeltévé hálózat, valamint a nyomtatott sajtó. A Dél-Cserhát LEADER+ ACS működési elveire és tapasztalataira, valamint az országon belüli és európai (olasz, ír, lengyel, finn) példákat és a helyes gyakorlatot figyelembe vevő aktív LEADER együttműködésre alapozva a hálózatépítés már a HVK működésének eddigi szakaszában is alkalmazott gyakorlattá vált. Ezeket a fejlesztési pontokon, jórészt települési önkormányzatoknál tevékenykedő, a későbbiekben projekt menedzserré váló szakemberek csatolják be a döntéselőkészítő folyamatba. Ők biztosítják a helyi lakosság bevonását, aktivizálását, az élő kapcsolatrendszert, a tapasztalatok közös hasznosítását is. A közösségi kommunikációban nagy szerepet kap a mindenki számára hozzáférhető és költségtakarékos elektronikus kommunikáció, amely a és annak tükrözését adó domainekhez kapcsolódó webfelületeken valósul meg. A kommunikáció további eleme a HVK területének 90%-át lefedő kábeltévé hálózat, valamint a nyomtatott sajtó. A Dél-Cserhát LEADER+ ACS működési elveire és tapasztalataira, valamint az országon belüli és európai (olasz, ír, lengyel, finn) példákat és a helyes gyakorlatot figyelembe vevő aktív LEADER együttműködésre alapozva a hálózatépítés már a HVK működésének eddigi szakaszában is alkalmazott gyakorlattá vált. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2008 Szeptember 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Cserhátalja HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."