Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Infor ERP COM Infor ERP COM vállalatirányítási rendszer Oktatási segédlet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Infor ERP COM Infor ERP COM vállalatirányítási rendszer Oktatási segédlet."— Előadás másolata:

1 Infor ERP COM Infor ERP COM vállalatirányítási rendszer Oktatási segédlet

2 Összefoglaló Ez a prezentációs anyag az egyetemeken folyó oktatáshoz nyújt segítséget a hallgatók számára, elsősorban a tantárgy alapjainak elsajátításában. A Kitekintést követő néhány oldalon a szokásos vállalati folyamatokról és az alapfogalmakról adunk áttekintést, míg az utána lévő képernyőkivágások az alapvető eligazodást, a rendszer felületének kezelését segítik. A tantárgy oktatása gyakorlati képzésben folyik, ezért fontos az önálló, egyéni munka és próbálkozás. Ennek megfelelően a képernyőn lévő adatok nem szó szerint, hanem értelemszerűen kezelendők, nem írhatja be egy közös adatbázisba mindenki ugyanazokat a kódokat! A felmerült kérdésekre ben, vagy a helyszínen szívesen válaszolunk!

3 Kitekintés A mai vállalatok működését különböző profilú tanácsadó cégek próbálják meg javítani: vannak, akik a pénzügyi lehetőségek, a befektetések oldaláról vizsgálják a lehetőségeket, mások stratégiaalkotásban támogatják a cégeket, és vannak, akik a már kialakult értékteremtési folyamatot próbálják hatékonyabbá tenni – ez utóbbiról szól a gyakorlat. Az infor:COM egy olyan integrált vállalatirányítási rendszer, mely elsősorban az anyagok és műveletek együttes határidőzésére szolgál, így a termelő, kereskedő és kivitelező cégeknek nyújt hatékony vállalati folyamatszervezést. Ebben nem csak az anyag, pénz és információ áramlás követése, hanem ezek tervezése is beleértendő, tehát egyfajta jövőbelátást biztosít a rendszer: például előre figyelmeztet, ha a szokásos szállítási határidők, a szokásos gyártókapacitások és azok jelenlegi leterheltségének figyelembe vételével várhatóan nem fog tudni cégünk időben szállítani – így akár el sem kell vállalni a munkát, vagy előre meg kell tervezni alvállalkozók bevonását, stb. Az említett alappillérekkel kapcsolatosan külön is szeretném kiemelni, mi az, amit a mai modern rendszerek szoktak tudni, és ebből mi az, ami időkorlát miatt nem fér bele a gyakorlati oktatásba.

4 Kitekintés 1.Anyag-áramlás: Talán ezt tudjuk legrészletesebben bemutatni, hiszen ez az alapja az említett cégek vállalati folyamatainak szervezésének, ehhez kapcsolódik a legtöbb érték-elszámolási folyamat is. Az anyagáramlást vizsgálhatjuk az adott vállalkozás szempontjából – beszerzés, raktározás, gyártás során fellépő mozgások, kiszállítás – illetve a vállalatok együttműködése, az értéklánc szempontjából. Ez utóbbi nem szerepel a gyakorlatok keretében, de például a keretszerződések alapján az EDI kommunikáció, vagy a beszerzési oldalon keretszerződések generálása és szabványosított elektronikus kapcsolaton keresztüli továbbítása egyre több magyar cégnél is napi gyakorlattá kezd válni, így ezekről legalább említést teszünk az anyagban.

5 Kitekintés 2.Pénz-áramlás: Magyarországon a rendszerváltás után a számítógépes könyvelési és elszámolási rendszerek robbanásszerűen terjedtek el. Ezek többnyire nem a vállalati folyamatok alapján, nem az anyaggazdálkodás és munkaerő-felhasználás során keletkezett információkból dolgoztak – hiszen ilyen nyilvántartása, rendszere szinte egyetlen cégnek sem volt – hanem önálló adatfelvitel utáni kiértékelést, csoportosítást hajtottak végre a jogszabályokra és nem az értékteremtésre koncentrálva. A mai integrált vállalatirányítási rendszereknek a neve is mutatja, hogy az irányítás a cél. Az adatgyűjtés és a számviteli elszámolás rendkívül fontos, de inkább melléktermékként jelenik meg, mintsem önálló célként. A szokásos pénzügyi modulok (főkönyv, folyószámla, bank, pénztár, tárgyieszköz, cash-flow, számviteli utókalkuláció) részleteire nem szánunk időt, viszont a folyamatokkal való kapcsolatát igyekszünk megmutatni.

6 Kitekintés 3.Információ-áramlás: Az anyag és munkaerő időbeli összeszervezése sok esetben automatizálható, de utána hátra van még az eredmények láttatása és a beavatkozás lehetőségének biztosítása. Hogy a vállalat egyes részlegei milyen formában érjék el akár a múltbéli eseményekre, akár a tervezett (előírt, elvégzendő) feladatokra vonatkozó információkat, ez a vállalatszervezésnek és így az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésének is kulcskérdése. Ezért van az, hogy a szoftver licencdíjak és a tanácsadás, betanítás költségei körülbelül egyezőek szoktak lenni. Azt is ki lehet mutatni, hogy egy jó rendszerbevezetésnél a siker 50-50%-ban a szoftver, illetve a tanácsadás érdeme – ennek ellenére a gyakorlati oktatásnak nem része a rendszerbevezetés módszertana. Szintén érdekes témakör az egy központi adatbázis elérésének kérdése, melyre csak utalásképpen néhány szót sorolnánk fel. Alkalmazási területek:Több telephelyes rendszerek; vezetők, üzletkötők, szerviz mérnökök munkájának támogatása mobil eszközökkel; raktári és gyártási jelentések mobil eszközzel. Technológiák: Internet (VPN), GPRS, browser-es felület.

7 Kitekintés Mint minden befektetésnek, így egy vállalatirányítási rendszer bevezetésének is megtérülőnek kell lennie a vállalkozások számára. A gyakorlatok során érdemes tehát azzal a szemlélettel, háttérgondolattal dolgozni a rendszerrel, hogy vajon ezeket a célokat hogyan valósíthatjuk meg. Közvetlen anyagi megtérülést hozó előnyök: A)Jobb kapacitás-kihasználtság B)Rövidebb átfutási idő C)Készletek csökkenése Az A és B pont elvileg egymásnak ellentmond, hiszen ha szabadon állnak a gépeink, akkor tudunk rövid átfutási időt biztosítani, és viszont, ha jó előre begyűjtjük az elvégzendő feladatokat, munkákat, akkor tudunk olyan gyártási tervet készíteni, melynek során a munkahelyeken jó a kapacitás-kihasználtság. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy jó ERP-MRP rendszerrel egyszerre lehet javítani mindkét mutatót. Ennek alapja elsősorban az, hogy nem áll olyan sokat a gyártásközi anyag az üzemben, illetve nem áll le egyik munkahelyen sem a gyártás amiatt, hogy nincs ott az adott művelethez az anyag. Az infor:COM-ban cikkenként lehet megadni azokat az információkat, amikkel szabályozni lehet az arányokat A és B cél között.

8 Kitekintés Az alapanyagkészletek csökkentését egyrészt az biztosítja, hogy a rendszer automatikusan hozza létre a megrendelési javaslatokat, melyek a lehető legkésőbbi időpontra mutatnak – figyelembe véve, hogy mikor lesz szabad kapacitásunk annak feldolgozására. Másrészt, mivel a tervek alapján tudhatjuk, hogy a jövőben hogyan fog változni az adott termék készletszintje (beszerzés során beérkezik ekkor és ekkor, a gyártás részére kiadunk belőle, stb.), a beállított minimumkészlet nem a „polcon lévő” mennyiséget figyeli, hanem a jövőbeli szintet. Ez utóbbi gondolatmenet a késztermékekre is alkalmazható. A rövidebb átfutási idő szintén kedvező hatású a „készletekre”, hiszen a „gyártásközi készleteket” arányosan csökkenti. Ezzel kapcsolatosan egy további szakkifejezést érdemes megemlíteni: Befejezetlen termelés értéke: A gyártásba adott alapanyagok, félkészek és rajtuk végzett munka értéke azokra a félkész, vagy kész termékekre vonatkozóan, amit még nem vettünk raktárra.

9 Kitekintés Közvetett megtérülést hozó előnyök: A szervezettség előnyeit aligha lehetne fix pontokba szedni, de biztos, hogy az alábbiakra érdemes gondolni: D) Az osztályok, dolgozók együttműködésének javítása: A vállalatvezetés, szervezés szakemberei sokszor emlegetik egy-egy dolgozó felelősségének és jogkörének összhangját. A rendszer bevezetésekor ennek tisztázása elmaradhatatlan, meg kell egyezni, ki fogja ezt vagy azt a funkciót indítani? Másrészt, mivel csak egy adatbázis áll a rendelkezésünkre, ezért szinte lehetetlen ugyanazt az adatot kétszer felvinni, kétszer dolgozni vele. Továbbá, ha valaki nem jól indítja a folyamatot (pl. a nem veszi fel a cikk törzsadatai közé az árat vagy a főkönyvi számlaszámokat), akkor a folyamat során mögötte lévők bizony nehéz helyzetben lesznek (értékesítő, könyvelő) – tehát a rendszer kikényszeríti az együttműködést. E) Átláthatóság fokozása: Ha mérjük, akkor elemezni is tudjuk az adatokat. A vezetőségi értekezlet a tények és nem az érzések, meglátások alapján fog zajlani; a naprakész költségelemzés ismeretében könnyebben lehet egy üzleti tárgyaláson dönteni; átfogó kimutatásokat nem csak havonta, utólag, a könyvelési adatok alapján láthatnak a vezetők, hanem naprakészen, stb.

10 Kitekintés F) A rugalmasság biztosítása: A rugalmasság többféle értelmezése lehetséges. A változó rendelésállomány, a késve érkező alapanyag, a gép meghibásodása mind olyan tényezők, melyekkel együtt kell élnie a cégeknek, és ezekre gyorsan kell tudni reagálni. Amennyiben új termékcsaláddal, vagy üzletággal kezd foglalkozni a cég, a rendszer azt is le kell, hogy fedje. A jogszabályi változások követését vállalja ugyan a forgalmazó cég, de számára nagyon fontos, hogy legyen lehetősége a program módosítására, és ezt a módosítást át tudja vezetni minden ügyfelénél, függetlenül attól, hogy azok is testreszabott, az alaprendszerhez képest módosított rendszerek.

11 Bevezető A következő ábra egy termelő vállalat szokásos folyamatait mutatja. A gyakorlatok során ezek egyes részleteit van lehetőségünk megnézni. Egyszer értékesítőként fogunk dolgozni, aki a faxon, vagy telefonon érkező vevői igényeket rögzíti (vevői rendelés). Máskor termelésütemezést végzünk, vagyis - nagyon leegyszerűsítve a dolgot – futtatjuk a diszpozíciót. Ennek eredményeképpen az infor:COM beszerzési- és gyártási rendeléseket hoz létre, melyeket úgy határidőz, hogy a vevő által kért időpont még tartható legyen (ha ez lehetséges). A beszerző bőrébe bújva feldolgozzuk a rendszer által létrehozott beszerzési javaslatokat, illetve gyártásvezetőként leosztjuk a részletes feladatokat a munkásoknak. A raktáros szerepét eljátszva egyrészt bevételezzük a megrendelt anyagokat, másrészt kiadjuk azokat az értékesítésnek vagy a gyártásnak. A legyártott készterméket, vagy a beszerzett kereskedelmi árut eladjuk – ismét mint értékesítési munkatárs –, tehát szállítólevelet állítunk ki, gondoskodunk a raktári kivételezésről, végül számlázunk. A teljes folyamat pénzügyi követése és feldolgozása része ugyan az infor:COM rendszernek, de tananyagunkban nem erre, hanem a gyártó vállalatok termelési folyamatára, valamint a költségek követésére helyezzük a hangsúlyt.

12

13 Alapfogalmak - törzsadatok A szokásos, gyakran előforduló feladatok gyorsítására használjuk a törzsadatokat: Mivel egy vállalat életében szokásos, hogy egy adott vevővel vagy termékkel többször is hasonló gazdasági folyamatot bonyolít (vesz, elad, egyeztet, ajánlatot kér / ad…), ezért célszerű a megfelelő információkat egyszer letárolni, és azt később gombnyomásra elővenni. A legfontosabb törzsadatok: vevők, szállítók, cikkek, munkahelyek. Sok más adat is előre rögzíthető és adott helyen csak ki kell választani egy kombóból, mint pl. fizetési feltételek, részletes műveleti leírások, műszaktervek, stb. Minél több ilyen adatot határozhat meg maga az ügyfél, annál rugalmasabbnak nevezhetünk egy rendszert, de fontos látni, hogy ezáltal a lekérdezések megfogalmazásánál is nagyon precíznek kell lennünk. Pl. vehetek fel a rendszerben új mértékegységet, megadhatok hozzá átváltást, de minden mennyiség mellé ki kell majd íratni a mértékegységet is. De melyiket? Hiszen raklaponként rendelhetem, dobozonként van ára, darabonként használom fel. Gyártó cégeknél szorosan a cikkhez kapcsolódik a forrásjegyzék, ami az előállításához szükséges erőforrások, elsősorban anyagok és műveletek listája.

14 Alapfogalmak - rendelések A folyamatok követésére elsősorban a rendeléseket használjuk. Vevői rendelés: Szinte minden termelő vállalat abból él, hogy eladja a termékét. A vevők telefonon, faxon, vagy egyéb úton leadják rendelésüket, amit a rendszerben rögzítenünk kell. Először kiválasztjuk a vevőt, ezzel együtt annak az összes szokásos adata beíródik a rendelés „fejlécébe”. Ezután kiválasztjuk a cikktörzsből az általa kért termékeinket, melyeknek fontosabb adatai szintén ide másolódnak. Ezek az értékek – például a termék neve, vagy a vevő fizetési határideje – itt felülírhatók, és nem kell a törzsadatokhoz nyúlnunk ennek az egy kivételes esetnek a kedvéért. Beszerzési rendelés: Összesítjük (azaz helyettünk ezt megteszi a rendszer), hogy milyen alapanyagokra van szükségünk, és megrendeljük a szállítótól. A javaslatokban határidők, mennyiségek és árak is szerepelnek, de ezeket még megváltoztathatjuk, mint a vevői rendeléseknél. Fontos alapelv, hogy a raktáros csak olyan árut vegyen át, amit tényleg meg is rendelt valaki más a cégen belül! Gyártási rendelés: Egy adott kész vagy félkész termék létrehozásához szükséges anyagokat (alapanyag és félkész termék), valamint az elvégzendő műveleteket tartalmazza, határidőzve. A rendszer egy belső kódot rendel hozzá minden sorhoz, amit vonalkódként a gyártáskísérő lapon meg is jelenít. Ezzel egyszerűsíthető a visszajelentés, azaz, hogy mi van már elvégezve a kiadott feladatokból.

15 Alapfogalmak - Naplók A vállalatirányítási rendszerben a megtörtént eseményeket naplók rögzítik. Ezek tartalma visszamenőlegesen jellemzően nem változik meg, legfeljebb új sor felvételével korrigáljuk a rögzített eseményt. Raktárnapló: Mennyiségi és értékbeli elszámolást tartalmaz, bár ez utóbbi rengeteg kérdést vet föl: például amikor beérkezik az alapanyag, a raktáros mennyiségben átveszi, de értékként csak a megrendelésben kiadott ár áll rendelkezésünkre. Később, a számlaellenőrzés során még kis mértékű pontosítás előfordulhat, ami külön sorként, értékkülönbözetet hordozva jelenik meg. Számlanapló A kimenő számlákat magunk állítjuk elő, így könnyű a tételsorokat illetve az összesítést letárolni. A bejövő számla esetében vannak olyan adatok, melyeket a szállító adott meg (kiállítás dátuma, sorszám, stb.) de általában azt várjuk, hogy az általunk megrendelt termékeket szállította le, és erről állított ki számlát. Jó eséllyel tehát csak egy „Entert” kell nyomnunk: igen, ez az amit vártunk, és az adatok máris rögzültek a számlanaplóban. Objektum: A rendszerben való eligazodást segíti, ha hasonló jellegűen kezelhetjük az adatainkat, függetlenül attól, hogy rendelésről, törzsadatról, vagy naplóról beszélünk. Ezért a leírásokban ezeket összefoglaló névvel illettem: objektum.

16 Alapfogalmak - Értékesítés Lehívásos (keretszerződéses) rendelés: Éves vagy negyedéves előrejelzést kapok a vevőmtől, hogy egy adott cikkből mennyit fog várhatóan rendelni. Ezen igény alapján a gépek, dolgozók szabad kapacitásait a rendszer automatikusan foglalja. Ha érkezik konkrét lehívás, az mint tételsor jelenik meg a keretszerződésben. EDI: Electronic Data Interchange, elektronikus adatcsere. Ha a vevő nem telefonon, faxon, stb. küldi a megrendelését, hanem szabványos, elektronikus formátumban, akkor annak rögzítése lényegileg automatikusan megtörténhet. A kiszállítás bizonylatai, a rakjegyzék, szállítólevél és a számla szintén visszaküldhető elektronikus formában. Elsősorban az autóipari beszállítóknál kezd követelménnyé válni az EDI alkalmazása.

17 Alapfogalmak – Értékesítés Vevői konszignációs raktár: Marketing okok miatt nem kérem, hogy a vevőm kifizesse a készletként nála lévő termékeimet, csak havonta kell egy listát küldenie, hogy mit adott már el. Ez lesz az általam kiállított számla alapja. Az áru könyveléstechnikailag is az én (az eladó) tulajdonomat képzi, amíg kiszámlázás / kifizetés nem történik. Szállítói konszignációs raktár: Hasonló a vevői konszignációhoz, csak a szereplők változnak. Proforma számla: A vámkezelés előírja, hogy minden áruhoz kötelező számlát adni, még prospektushoz is. Ha nem kérem az árát a külföldi partnertől, akkor Proforma számlát állítok ki és ráírom: Csak vám célokra – For custom purposes only. Skontó: Speciális fizetési feltétel. Pl. 30 nap, vagy 15 nap 1%. Tehát, ha a számlámat nem 30 napra, hanem 15 napon belül fizeti ki a vevőm, akkor nem kell a teljes összeget, csak 99%-t átutalnia. Különben 15 napon túl a teljes összeg esedékes. Rész-számla, gyűjtőszámla, stornó-, helyesbítő-, jóváírószámla: Itt nem részletezzük, csak érdeklődés esetén.

18 Alapfogalmak – Készletgazdálkodás Raktár A több-raktár kezelés szokásos funkciója a vállalatirányítási rendszereknek, ám a kidolgozás mélysége erősen változik. Néhány gondolat ezzel kapcsolatosan: Lehet, hogy minden termék csak egy raktárhelyen fordulhat elő. Vagy: minden termékről előre megmondom, hogy mely raktárhelyeken, mely területeken fordulhat elő. Vagy: polcrendszerem van, A01- től Z99-ig számozva, és ahol éppen szabad helyem van, oda rakom a cikkeket (kaotikus raktárkezelés). A struktúrát finomítani is lehet: címeket lehet a raktárakhoz rendelni (több telephely esetén), valamint elkülöníthetjük a raktárhelyeket funkciók szerint, mint átvevő hely, kiadó hely, gyártó hely, tároló hely. Megadhatunk súly-, vagy térfogat korlátokat, az adott területhez anyagmozgatót, felelős raktárost rendelhetünk. Akár arra is megkérhetjük a rendszert, hogy a be- és kirakodás támogatására hozzon létre listát, amiben optimalizálja, mit hova érdemes tenni, illetve kivenni. Minimálkészlet-gazdálkodás Vonatkozhat alapanyagra, félkész termékre, vagy késztermékre. Azt várjuk el a rendszertől, hogy gyártási- vagy beszerzési rendelést hozzon létre, ha a cikk mennyisége a jövőben várhatóan a megadott szint alá fog csökkenni (lásd cikkmérleg, a termelésütemezésnél!). Több lehetőség közül választhatunk. Például mindig egy adott készletszintre kérjük feltölteni a cikket, teljes kamionnyit kérünk, vagy heti gyakorisággal lehet szállításunk.

19 Alapfogalmak – Készletgazdálkodás Raktári mozgások értékelése Fontos hangsúlyozni, hogy – kivételektől eltekintve – a raktári mozgások mindig rendelésekhez (beszerzési, értékesítési, vagy gyártási) kötődnek. A raktári mozgások rendszerünkben úgy rögzülnek a raktárnaplóban, hogy a mozgás fajtája (könyvelési kód), a cikkszám és megnevezés, a mennyiség, az ár forintban és idegen pénznemben, az aktuális árfolyam, a mozgás után kialakult új átlagár rögzül. Beállítható a rendszer úgy, hogy az átlagárba a beszerzett termékek esetében a beszerzési rendelésben megadott ár, gyártott termékek esetében viszont a kalkulált költség, vagy az általunk megadott elszámolóár kerüljön bele. A beszerzési ár utólag módosítható, akár a számlaellenőrzés miatt, akár a vám- és fuvarköltség ráosztásával. Ez akkor is lehetséges, ha pl. az alapanyagot a bevételezés után már kiadták egy gyártási rendelésre. MEO-, zárolt-, szabad készlet Egy cikkre már a cikktörzsben előírhatjuk, hogy csak minőségi ellenőrzés (idegen áru átvétel) után kerülhet be a szabad készletbe. Ilyenkor a raktáros bevételezi, és a cikk a MEO készletbe kerül. Ha a minőségellenőr megnézte, vagy szabad, vagy zárolt készletbe könyveli át. Mindez független a raktárhelytől.

20 Alapfogalmak – Költségkalkuláció Költségkalkuláció: Az infor:COM normatív elő- és utókalkulációt, valamint a főkönyvi elszámolásokon alapuló utókalkulációt (tényönköltség meghatározást) tartalmaz. A normatív kalkuláció alapja a beszerzett cikkek ára (költsége), valamint a gépekre, munkahelyekre megadható anyag-, bér-, gép-, és egyéb normatív, órára jutó költségek. A tényleges anyagfelhasználások és a tényidők teljes részletességgel gyűjthetők, tehát a kalkuláció alapját ez esetben nem a költségszétosztás, hanem a költségösszegzés adja. Az utókalkuláció egy múltbéli időszakot vizsgál. A számlák könyvelése során az előre beállított szabályok szerint több gyűjtőcsoportba is szétoszthatjuk a költségeket, tehát a hagyományos költséghely, költségviselő felbontáson kívül több, egymással párhuzamos felosztást is megvalósíthatunk automatikusan. Akár a főkönyvi, akár a gyűjtőcsoportok szerinti adatokat fel lehet használni, és a visszajelentett idők arányában fel lehet osztani a kalkulációs egységekre (jellemzően cikk, vagy cikkcsoport).

21 Alapfogalmak – Termelésütemezés Durvatervezett és finomtervezett rendelések: A rendszernek megengedjük, hogy a durvatervezett állapotban tartott gyártási, illetve beszerzési rendelési javaslatokat automatikusan áttervezze. Amit innen a termelésütemező kiemel, és áttesz a finoman tervezett rendelések közé, az már napi parancsnak számít mind az egyes műhelyvezetőknek, mind a beszerzőnek. Ezeket még manuálisan módosíthatjuk, de a rendszernek nem engedélyezzük, hogy megváltoztassa. Ha vannak olyan gyártási rendeléseink, amihez csak 1-2 hét múlva jön be az alapanyag, azt nem érdemes odaadni a műhelynek, mint feladatot, mert úgysem tud vele mit kezdeni, és az is lehet, hogy késni fog az alapanyag-beszállítás, tehát a gyártási rendelést is át kell majd határidőzni. Ugyanígy, a hosszú távú előrejelzések felvétele esetén is előfordulnak olyan gyártási rendelések, amik foglalják az egyes gépek kapacitását, de most még nem kell hozzákezdeni a termék előállításához. Ez a jelentősége a durvatervezett fázisnak. Cikkmérleg: Egy cikknek a pillanatnyi raktárkészletét, valamint a jövőbeni készletnövelő mozgásait (beszerzésből, gyártásból bevét) és készletcsökkentő mozgásait (gyártásba adás, értékesítés felé áru kiadása) tartalmazza. Mivel az infor:COM tervezi, határidőzi ezeket a mozgásokat, ezért a cikkmérleg automatikusan készül, a felhasználó csak akkor találkozik vele, ha utána szeretne valaminek nézni. Szerepelnek benne a program által létrehozott javaslatok is, éppúgy, mint az általunk manuálisan rögzített rendelések.

22 Alapfogalmak – Termelésütemezés Kapacitásmérleg: Egy adott munkahelycsoportnak a jövőbeni terheltségét mutatja heti bontásban: a kapacitások állnak szemben az elvégzendő feladatokkal. Percben mérjük a „bevételt” és a „kiadást”. A durvatervezett rendeléseket is magában foglalja, így a termelési és az értékesítési vezető hosszútávra tud előrelátni. Munkahelymérleg: Hasonló a kapacitásmérleghez, de csak a finomtervezett rendeléseket mutatja, tehát a műhelyvezető vagy a gép kezelője az egyes munkahelyeken érvényes „napi” parancsokat látja. (Vállalatszervezési kérdés, hogy itt ténylegesen 1 napra vagy akár egy egész hétre való feladat sorakozik-e.) Rendelésstruktúra Egy vevői rendelés tételsora tartalmazhat olyan cikket, amit le kell gyártani, esetleg félkész termékekből kell összeszerelni. Ennek a rendszer által határidőzött lebontását láthatjuk a rendelésstruktúrában, többszintű termékstruktúra esetén is.

23 Alapfogalmak – Termelésütemezés Műszakterv (üzemi naptár): Megmutatja, hogy az év során melyik nap hány órát dolgozunk, mikor van szünnap, vagy elrendelt hétvégi műszak. Jellemző alapeset az műszak, illetve a folyamatos műszak. Ez utóbbi esetén hétvégén sincs leállás. Könnyen lehet, hogy egy-egy üzemre, vagy akár egy konkrét gépre külön műszaktervet határozunk meg, így modellezhetjük a rendszerrel, hogy mi történik, ha az adott munkahelyen túlórát, vagy pótműszakot rendelünk el adott időszakra. (A diszpozíció újrafuttatása ugyanis figyelembe veszi ezeket a változásokat is). Gépek, személyek száma: Fontos, hogy hány lézervágónk van, hiszen kettővel kétszer annyit tudunk időegység alatt termelni. Párhuzamosan terhelhető egységek száma: Hiába van azonban két lézervágónk, ha egy nagy táblából kell sok kis darabot kivágni, nem rakhatom fel egyszerre csak egyik vagy másik gépre. Ugyanígy egy nagy gép végszereléséhez sem férnek hozzá egyszerre akárhányan. Száradási idő: A festett terméket még nem lehet csomagolni, de a festőgép szabad, és tovább dolgozhat a következő feladaton.

24 Alapfogalmak – Termelésütemezés Előrehozási idő: Lézervágó esetén érdemes összevárni az azonos vastagságú acéllemezekből kivágandó darabokat. A jobb kapacitáskihasználás érdekében tehát hosszabb átfutási idővel számolunk, így előre láthatjuk a pl. 3 héten belül esedékes munkákat. Ez hosszabb határidők vállalását jelenti, viszont nagyon drága lenne a termelés, ha egy ilyen 100MFt értékű gépből még egyet vásárolnánk a vevők azonnali kiszolgálása érdekében. Átlapolásos gyártás (átadás): A tervezés paramétereinek beállításával van lehetőség arra, hogy az egymást követő műveleteket ne átfedés nélkül tervezze a gép, tehát nem kell minden esetben az első műveletnek befejeződnie ahhoz, hogy a második elindulhasson. Például egy autóban számtalan mikrokapcsoló van, végállás-érzékelőkkel és egyéb apró elektronikai alkatrésszel. Tekintsük ezek közül valamelyik kapcsoló előállítását. Elindítjuk darab termék gyártását. A manufaktúra első lépése a tekercselés. Ha 100 darab készen van, továbbadják egy tálcán és a következő munkahelyen kezdhetik pl. a csatlakozók felszerelését (miközben az első munkahelyen folyik a maradék mennyiség előállítása). Így az átfutási idő jóval rövidebbre adódik, mintha minden lépést a teljes sorozatra végigcsinálnának, mielőtt a következő fázist kezdenék.

25 Alapfogalmak – Gyártáskövetés Anyagmozgások követése: Minden anyagmozgásnak rendeléshez kell kapcsolódnia. A gyártási rendeléshez kötődik tehát a félkész termék, vagy alapanyag raktári kivételezése (mire adtuk ki?), a kooperációs partner felé kiadott félkész termék, illetve a félkész vagy késztermék raktárra vételezése. Ezek az események a raktárnaplóban rögzülnek, de gyártási rendeléshez kötődnek, így a költségkövetéshez pontos analitika áll rendelkezésünkre. Műveletek előrehaladásának követése: Mivel a rendszer minden egyes elvégzendő művelethez egy belső sorszámot generál (ami megjeleníthető vonalkóddal is), a munkás, vagy egy adminisztrátor könnyen lejelentheti, hogy az adott művelettel hogy haladt. A következő fontosabb események jelenthetők: személy neve, érkezés, távozás, feladat kezdése, feladat részmennyisége kész, feladat megszakítva (pl. valamilyen hiba ok miatt), feladat befejezése. A két funkcionalitás kombinálható, automatizmusokat lehet a rendszerbe belevenni. Példaként a műanyag fröccsöntés szolgáljon, a műszak végén lejelentett késztermék mennyisége alapján az alapanyagokat (granulátum + adalékok) automatikusan könyvelje ki a rendszer a raktárról, esetleg a végterméket is vegye raktárra.

26 Alapfogalmak – Vezetői információk Folyamatok áttekintése: Az infor:COM a rendeléseken keresztül kiváló áttekintést nyújt a napi folyamatok előrehaladásáról. Például a gyártási rendelésben láthatjuk a terv- és ténymennyiségeket, illetve a terv- és tényidőket, a rendelés tételsorainak állapotát. Ezen kívül összesítést kaphatunk egy munkahelycsoport hosszú távú terheltségéről (kapacitásmérleg), illetve a napi feladatok által okozott terhelésről. Szűrőfeltételekkel lekérdezhetünk jellegzetes állapotú objektumokat, például melyek a visszaigazolásra váró vevői rendelések. Listák: Az adatbázisban lévő aktuális adatok tetszőleges csoportosításban összegezhetők, az így nyert információk a részletek nélkül is hasznosak lehetnek. Statisztikák: Nagyobb mennyiségű információ összegzéséhez viszonylag sok időre lehet szükség, esetleg az adatok összeszedése jelentősen terhelheti a szervert. Ennek elkerülésére az éves szintű áttekintések adatait napi rendszerességgel kigyűjthetjük egy külön adattáblába, automatizálva, éjszakánként. Ezekből a már részben összegzett adatokból gyorsan lehet bonyolult, átfogó elemzéseket készíteni, nem kell kivárni, hogy a részletekből most összegezzen a rendszer mondjuk 2 évre visszamenőleg.

27 Példa: egy cikk megnyitása A következő kép egy az adatbázisban már rögzített cikk megnyitását mutatja. Megismerkedhetünk a képmezőkkel és a megnyitási lehetőségekkel. Ezek után talán könnyebb lesz elképzelni, hogy pl. mire lesz jó új cikk felvételekor a gyűjtőkód (kulcsmező). Figyeljük meg, hogy a „Konstrukció” gomb van benyomva – ezt erősíti meg a bal alsó, függőleges elrendezésű felirat is – és ezen a menüponton belül a „Cikk” almenü körül egy halvány piros keret jelzi, hogy az adott képernyőt hogyan értük el. Ha a felső ikonsor valamelyik elemén rajta hagyjuk az egér kurzorát, megjelenik egy magyarázó felirat. Ugyanígy a megjelenő táblázatok fejlécén is megállhatunk, pl. a BC feliratnál a „beszerzett cikk” magyarázó szöveg jelenik meg. Bizonyos esetekben a táblázat sorait rendezhetjük is, vagy kereshetünk benne. Ehhez a megfelelő oszlop fejlécén jobb gombbal kattintsunk! Próbáljuk ki, hogyan tudunk különféle szempontok alapján cikket kikeresni! Ha például tudjuk, hogy a cikk neve úgy kezdődik, hogy „650”, írjuk ezt be a megnevezés rovatba, majd gördítsük le a kombót. Vagy írjuk be: 650% és nyomjuk meg a betöltés gombot! Kombináljuk ezeket a lehetőségeket „felhasználás” különböző fajtáival! Ha kell, használjuk a „mezők törlése” gombot!

28 Az Infor ERP COM kényelmes és egységes adatkezelést biztosít, legyen szó akár rendelésekről, akár törzsadatokról. A jelölt képernyő-részleten lehetőségünk van egy meglévő objektum megnyitására vagy egy új objektum azonosítójának megadására. A számtalan szűrési lehetőség tetszőleges kombinációit is alkalmazhatjuk. Ha megnyomjuk a Betöltés (Rögzítés) gombot, utána az alsó képernyőrészen folytatjuk a munkánkat, ott adunk meg további adatokat, vagy módosítjuk pl. a cikk nevét. Ezen ablak tartalmának mentése a File/mentés menüvel történik. Jelen esetben egy találati listát látunk, tehát azok a cikkek vannak felsorolva, melyeknek a kulcs-mezője „102”. Ezt a listát áttekintő nézetnek hívjuk. Kétszer kattintva pl. a 3-as számra, a kiválasztott cikk részletei nyílnak meg előttünk ().

29 Az adott objektumhoz (jelen esetben a cikkhez) tartozó információk csak több jegyzetoldalon (fülön) férnek el. Lépegethetünk a képernyőn látszó füleken vagy kiválaszthatjuk a „Nézet” menüből a kívánt jegyzetoldalt vagy …

30 A füleken bárhol a jobb egérgomb megnyomására megjelenik a menüablak

31 Példa: új vevő rögzítése A vevővel az értékesítési csoport áll kapcsolatban. Rendelés- visszaigazolás, szállítólevél, számla készül majd a vevő részére. Az ehhez szükséges adatokat, címeket, bizonylatformátumokat, a szokásos pénznemet, ÁFA kódot, fizetési feltételeket stb. adjuk most meg. AZ OKTATÁS SORÁN FIGYELJÜNK A KÓDSZÁMUNK HASZNÁLATÁRA!

32 Több címet is megadhatunk, hiszen vevőnknek több telephelye is lehet, a számlát esetleg máshova kéri, mint a rendelés- visszaigazolást. A törzsadatok bevitele során időnként mentsük el az adatokat!

33 A kapcsolattartó jegyzetoldalon álljunk rá az 1. címre, és az alatta lévő táblázatban adjunk meg kapcsolattartókat. Ha most a 2. címre állunk rá, ahhoz más kapcsolattartók tartozhatnak. Ha kétszer kattintunk mondjuk az alsó tábla 3. sorára (a 3-as számra), akkor a kapcsolattartóhoz kötődő további részletek adhatók meg. Előtte mentsük el az eddig felvitt adatokat!

34 Tetszőleges számú elérhetőséget adhatunk meg a kapcsolattartóhoz. Ha Kovács úr angol nyelven szeretne kommunikálni, ezt itt megadhatjuk. Lépjünk vissza a vevőtörzsbe a jobb felső X megnyomásával!

35 A adatbázis-struktúra tehát teljes rugalmasságot biztosít, gyakorlatilag nincsenek korlátozások. Vevők Címek Kapcsolattartók Kommunikáció

36 A pénznemet mindenképpen adjuk meg, és célszerű engedélyezni a gyűjtő-szállítólevél (több vevői rendelésből egy szállítólevél), valamint a gyűjtőszámla (több szállítólevélből egy számla) készítését. Az ÁFA meghatározása a belföldi – külföldi értékesítés szerint történik.

37 Az egyik legfontosabb oldal. Példa: a rendelés- visszaigazolás Kovács Jánosnak legyen címezve!

38 Példa: egy kereskedelmi áru rögzítése Egy vevő felvételén már túl vagyunk, ahhoz hasonlóan rögzítsünk egy szállítót is a Beszerzés / Törzsadatok / Szállítók –nál. Fontos, hogy a szokásos szállítási határidőt adjunk majd meg! Csak ezután kezdjünk a cikk rögzítéséhez (hogy legyen kitől venni és kinek eladni). A kereskedő beszerzi, majd értékesíti a cikket. A következő képek egy kereskedelmi áru rögzítésének folyamatán vezetnek végig, miközben a képernyő kezelésre is láthatunk példákat. AZ OKTATÁS SORÁN FIGYELJÜNK A KÓDSZÁMUNK HASZNÁLATÁRA!

39 Egy új objektum (jelen esetben cikk) felvételekor az oktatás során HASZNÁLJUK A SAJÁT KÓDUNKAT, tehát pl. B5 (ez a hallgatót azonosítja), C (mint cikk), 001 (futó sorszám). Meg kell határoznunk a cikk felhasználását is, jelen esetben kereskedelmi áruról van szó, tehát megveszem és eladom. A kulcsmező csak keresési célokat szolgál (az oktatás során ki-ki beírhatja a nevét), a megnevezés a bizonylatokon is meg fog jelenni. A cikk alapmértékegységén kívül további mértékegységeket is lehet használni, ehhez cikkenként meg kell adni az átváltást az ME/Méretkezelés oldalon. A „Rögzítés” gomb megnyomása után már csak az alsó képernyőrészben dolgozunk!

40 Az Infor ERP COM automatikusan fog a vevői rendelésből beszerzési javaslatot generálni. Ehhez nagyon hasznos, ha a termék szállítóját, szállítási határidejét és árait rögzítjük. Jelen esetben: mennyiségtől függő ár, ami darabra vonatkozik. Ehhez hasonlóan eladási árakat is adjunk meg, a megfelelő jegyzetoldalon. Nézzünk körül a cikktörzs egyes oldalain, próbáljuk átgondolni, mit mire fog használni a rendszer. Gondoljunk arra, hogy az integrált vállalatirányítási rendszerek éppen azzal egyszerűsítik a napi munkát, hogy a szokásos adatokat nem kell többször megadnunk, csak egyszer, a törzsadatok között. A következő jegyzetoldalon adjunk meg egy vevőt és az árat.

41 Mivel az anyagok mozgása automatikusan könyvelési tételeket fog létrehozni, ezért a törzsadatok között szerepelnek főkönyvi számlaszámok is, részben a beszerzésre ….

42 … részben az értékesítésre vonatkozóan.

43 A cikkekre előírhatjuk, hogy sorozatszámmal egyesével minden egyes cikket különböztessünk meg, vagy hogy az egyszerre elkészült/ egyszerre beérkezett cikkeket egy közös számmal, adagszámmal azonosítsuk. Ez biztosítja a visszakövethetőséget: honnan származik a hibás alkatrész, amit az autóba beépítettek, illetve kiket kell értesíteni, hogy alkatrészcserére hozzák vissza az autót. Bár ez a funkcionalitás igen fontos az iparban, az oktatás kereteit meghaladja a részletes tesztelés.

44 A költségkalkuláció során ezek az értékek összegződnek. Vajon mi legyen egy cikk anyagköltsége? Lehet az átlagár, megadhatom mint egy elszámolóárat, vagy gyártott terméknél jöhet ez a költségkalkulációból. A rendszer bevezetése során ezeket a kérdéseket el kell dönteni, és meg kell adni a rendszernek. Az oktatás során használt rendszerben a beállítás a következő: beszerzett termékek esetén raktári bevételezéskor az átlagár a szállítási árból kalkulálódik (a besz. rendelésből), majd az új átlagár beíródik az anyagköltségbe. Gyártott termékek esetén raktári bevételezéskor az átlagár az elszámolóárból kalkulálódik (ami akkor éppen a cikktörzsbe be van írva), majd az új átlagár beíródik az anyagköltségbe.

45 A mértékegységek közötti átváltás cikkenként adható meg. Előírhatjuk, hogy a raktári bevételezés előtt kötelező legyen megvizsgálni a cikket, és csak utána kerülhessen az szabad készletre. Az iparban ez igen gyakran alapkövetelmény, hiszen az alapanyag megfelelőségét is bizonylatokkal igazolja a gyártó.

46 Példa: egy gyártott cikk rögzítése A gyártó alapanyagokat szerez be, majd különböző munkahelyeken ezeket megmunkálja, félkész-, illetve készterméket állít elő belőle. Ezen információk összeállítását és annak eredményét láthatjuk a következő képeken. Először alapanyagot kell felvenni (az előzőekhez hasonlóan), majd munkahelyet. Célszerű alapanyagokból, szállítókból és munkahelyekből többet is felvenni, hogy életszerűbb legyen a gyártott termékünk forrásjegyzéke. Többszintű forrásjegyzéket úgy kapunk, ha először egy félkész terméket rögzítünk a hozzá tartozó forrásjegyzékkel, majd a késztermék forrásjegyzékében nem csak alapanyagokat, hanem a félkész terméket is kiválasztjuk. AZ OKTATÁS SORÁN FIGYELJÜNK A KÓDSZÁMUNK HASZNÁLATÁRA!

47 Az új munkahely felvételekor az csoport legyen és egyben egyedi munkahely is. Fontos továbbá, hogy a kapacitásait szeretnénk tervezni: milyen az adott munkahely műszakrendje (műszakterve), illetve hány gép vagy dolgozó érhető el egyszerre. Az F1 gomb megnyomásával a helpben további paraméterek értelmét találjuk meg.

48 A költségek megadása a gyártott cikk tervköltségét fogja meghatározni.

49 Ha van (több) alapanyag és munkahely, elkezdhetünk rögzíteni egy félkész- vagy készterméket. Példa: az általunk gyártott négyszög gyűrű nagyobb szériák esetén 5000db- onként külön gyártási rendelést hozzon létre a rendszer. Hasonlóképpen lehet minimális beszerzési vagy gyártási szérianagyságot is előírni, vagy az időben egymáshoz közeli beszerzéseket, ill. gyártásokat összevonatni a durvatervezett rendelések között a diszpozíció során. Ha felvettük a cikk alapadatait, válasszuk a fenti menüpontot a forrásjegyzék megadásához! Gyártott végtermékem: értékesített, saját gyártású cikk

50 A Négyszög gyűrű forrásjegyzéke egyszerre tartalmazza a gyártáshoz szükséges valamennyi erőforrást, a műveleteket, az egyes műveletekhez szükséges alapanyagokat, illetve félkész termékeket, stb. A sorok felvételekor nem csak alapanyagokat, hanem félkész termékeket is kiválaszthatunk. Itt a szerelt egységként beillesztett Szerelt vezeték részleteit is megjeleníthetjük, ha a sor elején lévő + gombra kattintunk. A forrásjegyzék összeállítása rendkívül gyors és egyszerű, hiszen csak ki kell választani a törzsadatok között már rögzített cikket, munkahelyet vagy előre definiált műveletet. Rendszerbevezetés során a meglévő információkat át tudjuk venni, hogy minél kevesebb manuális munkára legyen utána szükség. A legfontosabb megadandó adatok az anyag- és időnormák, azaz az anyagsorok mennyisége, a műveletsorok darabideje és előkészítési ideje.

51 A példa-forrásjegyzék rögzítése és mentése után a tervkalkulációhoz lépjünk vissza a cikktörzsbe (a jobb felső X megnyomásával), majd válasszuk a jelölt menüpontot!

52 A forrásjegyzék alapján tervkalkulációt készíthetünk. A közvetlen gyártási költségekből induló normatív kalkulációban a rendszer figyelembe veszi az előkészítési és darabidőket is. A kalkulációval tesztelhető, hogy különböző sorozatnagyságok mellett hogyan alakulnak a költségek és az ajánlati ár.

53 Az ajánlati ár kiszámításához táblázatos formában előre rögzíthetünk több különböző kalkulációs sémát (pl. termékcsoportonként). Annak adatait itt még felülírhatjuk, és láthatjuk az ajánlati árra gyakorolt hatását. A kapott adatok átadhatók Excelbe is további elemzésre, ill. elmenthetők a cikktörzsbe.

54 Példa: Egy vevői igény mozgásba hozza a gyártó céget Minden törzsadatunk elő van készítve: vevő és szállító, alapanyag (amit esetleg el is adhatnék), munkahely, késztermék (esetleg félkész termék is). A vevő által elküldött rendelést igen egyszerű rögzíteni rendszerünkben, hiszen a vevő és a cikk (cikkek) kiválasztása után kész a rendelés, minden adatot kiolvas a rendszer a törzsadatok közül, és azokról másolat készül ide, a rendelésbe. Ezek esetleg még felülírhatók, például a szokásostól eltérő fizetési feltétel adható a vevőnek erre az egy kivételes esetre. AZ OKTATÁS SORÁN FIGYELJÜNK A KÓDSZÁMUNK HASZNÁLATÁRA!

55 Rendelésszám: általában ezt a rendszer adja, mi most felülírjuk a saját kódunkkal kezdődően. Vevőszám – megnevezés: korábban felvett vevőt válasszuk ki Gyűjtőkód: lehet a saját nevünk, cégeknél ez kalkulációs célokat is szolgálhat. Megrendelés száma: amikor a vevőnk kiállította a saját megrendelését, adott neki egy sorszámot. Ez iránt fog érdeklődni, tehát érdemes feljegyeznünk. Vevő által kívánt határidő: a vevő szeretné, ha mi erre a határidőre le tudnánk gyártani neki a termékét. Még nem tudjuk, hogy pillanatnyi terheltségünket és a beszerzés idejét figyelembe véve tudjuk-e teljesíteni, de rögzítjük. Írjuk be: 28, majd nyomjunk TAB-ot!. A rovatok kitöltése után: Rögzítés

56 Megnevezés vagy cikkszám (forrás) szerint kiválasztjuk az általunk felvett cikket (a képen a kódszám nem az oktatásban elvárt terminológiának megfelelő). A mennyiség beírása után az ár (ami ugye mennyiségfüggő is lehet) automatikusan beíródik, ha azt rögzítettük a cikktörzsben. Jelen esetben a cikktörzsben ehhez a vevőhöz árengedményt is rögzítettünk, természetesen ez is megjelenik az aktuális megrendelésben.

57 Most jön a lényeg: az infor:COM ütemezője át fogja nézni a rendelési tételhez tartozó összes alapanyag cikkmérlegét, valamint a munkahelyek kapacitásmérlegeit, és beütemezi a beszerzendő alapanyagokat, valamint a szükséges munkafolyamatokat. Meghatározza, hogy mikor kellene hozzákezdeni a beszerzéshez, illetve a termék előállításához, hogy a vevő által kívánt határidőt tartsuk (legkésőbbi határidő), illetve ha már ma kezdünk a teljes folyamathoz, akkor mikor lesz kész a termék (legkorábbi határidő). Egyben létrehozza szükséges beszerzési és gyártási rendeléseket, és azokat a „durvatervezett” rendelések közé sorolja.

58 Az eredmény magáért beszél: legkorábban 2011/ 04/18/-án lesz kész, tehát ekkora célszerű visszaigazolni (ezt a dátumot tehát kitöltötte a rendszer).

59 A háttérben tehát létrejött egy hálóterv, melyet különböző irányokból nézhetünk. 1.aspesktus: Cikkmérleg Jelöljük ki a tételsort (1-re kattintani), majd válasszuk a fenti menüpontot!

60 Az adott végtermékünk jövőbeni raktárkészletnövelő és -csökkentő mozgásait látjuk. Febr. 14- re várhatóan be fog érkezni 100 db, ennek gyártása már elindult. Mivel a cikktörzsben beállítottuk, hogy a nagy sorozatokat bontsa meg 5000 darabonként, ezért szerepel három gyártási rendelési javaslat, amit a rendszer most hozott létre. A vevőnk tehát márc. 6-ig már db-ot elvihet, további 3900 db-ot pedig márc. 7-én. Fontos megjegyezni, hogy bár foglalást nem hajtottunk végre, mégis látszik, hogy melyik vevői rendelés fogja ezt a mennyiséget elvinni. Ennek az a jelentősége, hogy a rendszer ezt egy újabb diszpozíciós futtatás esetén átrendezheti, a további igények, esetleg gyorsabb alapanyag-beszerzés esetén. Válasszuk a jobb felső X-et, hogy visszatérjünk a vevői rendelésbe!

61 2. aspektus: Lépjünk vissza a vevői rendelésbe, majd válasszuk az Elágazás/ Rendelésstruktúra menüpontot. Azt látjuk, hogy áll az adott végtermék előállítása, mi az, amit már beszereztünk hozzá, mely műveleteket hajtottuk már végre. Például a 43-es sorban lévő anyagból 28 db-ra lenne szükségünk, ezért beszerzési rendelési javaslat jött létre (05423-es rendelés). Amennyiben ráállunk egy műveletet jelző sorra, belenézhetünk annak kapacitásmérlegébe (elágazás…), esetleg megváltoztathatjuk a műszaktervét, pl. egy helyett két műszakosra egy adott héten belül, majd újra futtathatjuk a diszpozíciót, hogy lássuk, mennyivel rövidül a gyártás átfutási ideje.

62 A vevői rendelésből számtalan funkció és információ elérhető. Példa: bizonylatok készítése, rendelés-visszaigazolás, nyomtatási kép. Érdemes megfigyelni, hogy minden információ bemásolódott a cikk- és vevőtörzsből ahhoz, hogy akár szállítólevelet, számlát nyomtatassunk. Az következő oldalon szereplő példában:  Mr.Quiesnek (kapcsolattartó) van címezve, tehát angolul jelenik meg.  Nem a mi általunk használt kódszámon és néven szerepel a cikk, mert a GE saját kódját, megnevezését is rögzítettük.  Bár EUR-ban számlázunk, van ÁFA, hiszen belföldi cég.  Fizetési, szállítási feltételek…

63

64 Felvett vevői rendelésünk hatása természetesen a gyártásban is megjelenik, a többi rendelés hatásával együtt. 3. Aspektus Ha egy adott munkahely kapacitásmérlegét tekintjük, láthatjuk, hogy a szükséges műveletek foglalják a szabad kapacitásainkat. Ezt a hosszú távú tervezéshez használjuk, mert azokat javasolt gyártási rendeléseket is tartalmazza, melyeket csak később (1 hét, 2 hónap, keretszerződések kezelése esetén akár 1 év múlva) kell végrehajtani.

65 4. Aspektus A gyártási rendelés úgy keletkezik, hogy a durvatervezett rendelések közül az aktuálisakat (pl. következő héten esedékeseket) a gyártásprogramozó átteszi a finomtervezettek közé. Ez az adott termék legyártásához szükséges anyagokat és műveleteket tartalmazza. A gyártási rendelések hasonlítanak a forrásjegyzékre, de rendelés-specifikusak, határidőzött, adott mennyisére vonatkozó információkat tartalmaznak, beleértve az ütemezés paramétereit is. A tételsorok állapota jól követhető, mert mind a ténymennyiségek, mind a jelentett idők megjelennek benne, tehát a terv-tény költségek összehasonlítása is lehetséges.

66 A grafikus tervezőtáblán a gyártási rendelés átfutása van most megjelenítve. Példa: a Kefetartóra létrehozott gyártási rendelés ütemezése: az első néhány műveletnél nem várjuk meg, míg minden darab elkészül, hanem hamarabb hozzá lehet kezdeni a következő szerelési fázishoz. A két szerelt vezeték gyártását ezzel párhuzamosan elindítjuk, úgy, hogy egyszerre legyenek készen az előbbi műveletsorral. Majd a végszerelés következik. Természetesen a valóságban ezek a munkahelyek lehetnek terheltek, ennek megfelelően változni fog a gyártási rendelés átfutása.

67 5. Aspektus Egy adott munkahelyen több különböző gyártási rendeléshez kell egy-egy műveletet elvégezni. Ezeket látjuk itt felsorolva, amelyek tehát „napi parancs”-ként értelmezhetők, nem tartalmazzák azokat a gyártási rendelési javaslatokat (durvatervezett rendeléseket), melyek csak 1-2 hét múlva, vagy még később lesznek esedékesek.

68 Grafikusan is megnézhetjük a munkahely terheltségét, vagy a csoport egyes munkahelyein végzendő feladatokat. Többféle ábrázolási módot láthatunk: gant-, hegy-, százalékos-, durva hozzárendelés nézet.

69 Az infor:COM hatékonyan segíti a napi folyamatok kezelését, követését. Választható, hogy a gyártás során milyen gyártáskísérő bizonylato(ka)t szeretnénk használni. Példa: a munkalapon részletező műveleti utasítások is megjelennek. A rendszer által generált, az adott műveletre vonatkozó visszajelentési szám vonalkódosan is megjelenik, ami a gyors és hibamentes adatrögzítést segíti. A pontos, esetleg dolgozóhoz is kötött visszajelentések képezik az alapját a pontos utókalkulációnak, a gyártás előrehaladásának követésének, a normák finomításának, a dolgozói teljesítmények követésének.

70 Példa: anyagutalvány is nyomtatható, ha szükséges.

71 Példa: a késztermék raktárra vételét segítő formanyomtatvány

72 A teljes gyártás folyamatát összefoglaló formanyomtatvány, anyagokat és műveleteket is tartalmaz. Gyakori, hogy a munkások pipálják a lapon, hogy mit végeztek el ebből, majd az adatrögzítő a műszak végén beviszi az adatokat. A műveletek visszajelentését vonalkód segíti.

73 Az előzőhöz hasonló lista, de a szerelt egységre vonatkozik.

74 Az Anyaglista nem csak a kivételezés raktárhelyét, hanem azt a műveletet is megmutatja, ahova ki kell készíteni az anyagot.

75 Az anyagok mozgása mindig rendelésekhez kapcsolódik, tehát beszerzési, gyártási, vagy értékesítési rendeléshez. Sokféle automatizálási lehetőség mellett a manuális kivételezés is lehetséges (pl. helyettesítő anyag, visszavételezés, pótkivételezés stb.) Példa: Anyagkiadás a GR /01-N rendelésre. Funkciók: Raktárjelentés, majd a menüből kiválasztott „részleges kivét” hatására az összes még aktuális tételsorba beíródik ez a kód (184), valamint a jelentési mennyiség. Eltérés esetén a raktáros még korrigálhat, majd a funkciók/könyvelés menüpontot választja.

76 A raktáros a kiválasztott gyártási rendelésbe új sort is felvehet, kiadhat olyan anyagot, ami a forrásjegyzékben nem szerepelt. Például másik fajta csavar van raktáron, tehát abból ad ki. Ilyenkor a kód „nem tervezett kivét” lesz, tehát 188-as.

77 Mint már a bevezetőben szó volt róla, az egyes feladatokra lehet visszajelentést rögzíteni. Ez alapja lehet a bérelszámolásnak is, nem csak az előrehaladást követése miatt fontos. Egy naplóban rögzül, hogy ki, mikor, mit csinált…

78 … Például a műszak végén részmennyiséget szeretnénk jelenteni egy már folyamatban lévő munkára: Félkész gombot választjuk. Mennyiséget, selejtet, hibaokot adhatunk meg, illetve további mezők állnak rendelkezésünkre, amit előre egyeztetett módon, de szabadon felhasználhatunk.

79 Azon cikkeknél, ahol sorozat- vagy adagszám- követést írtunk elő a cikktörzsben, ott a raktári mozgásoknál nem elegendő csak a cikket megadni, hanem a sorozatszámot, vagy adagszámot is ki kell választani. A rögzített információk alapján a következő kérdésekre kapunk választ: 1) Egy adott végtermék (MXX ), kiválasztott sorozatszámú darabjába (C ) …

80 … milyen sorozat- vagy adagszámú cikkek épültek bele, illetve kinek adtuk azt el.

81 2) Egy adott alapanyag (CMA ) kiválasztott adagja (999) …

82 … milyen sorozat- vagy adagszámú cikkekbe épült bele, és azt milyen vevői rendelésen adtuk ki.

83 Az infor:COM diszpozíciója az összes vevői és gyártási igényt figyelembe véve határidőzött beszerzési rendelési javaslatokat hoz létre automatikusan. Az így felkínált javaslatokat áttekinthetjük cikkenként vagy szállítónként, és …

84 … gombnyomásra beszerzési rendelést nyomtathatunk belőle. Ha egy cikket több helyről is beszerezhetünk, a szokásos Windows technikával (lenyomott CTRL gomb mellett egérkattintással) kiválaszthatjuk az ár és a határidő ismeretében a kívánt szállítót. A szállító kiválasztásához támogatást kapunk a beszerzési ajánlatkérések lebonyolításához is. A további lépések a rendelésben: a visszaigazolások rögzítése, a (rész)szállítások fogadása, a beszállító számlájának iktatása és ellenőrzése.

85 A beszerzési számla iktatása után … Az oktatáshoz telepített rendszerben az ügyvitel nem elérhető!

86 … összevethetjük a tényleges beérkezést és a számlát. Példánkban az iktatott számla és a rendelési érték eltérő. Az oktatáshoz telepített rendszerben az ügyvitel nem elérhető!

87 Az eltérés abból adódik, hogy a megrendelt 4 db-ból még csak 2 db került bevételezésre. Tehát a számla elfogadható.

88 A tételes összehasonlítás után a számla státusza automatikusan megváltozik, „iktatott”-ból „jóváhagyott” lesz, egy gombnyomásra pedig az előkönyvelés is végrehajtódik. Az oktatáshoz telepített rendszerben az ügyvitel nem elérhető!

89 A beérkező számlák könyvelése automatizálható azáltal, hogy például az „energia” típusú számlákhoz előírjuk, hogyan kontírozza a rendszer, példánkban az Adminisztráció és a Gyártás nevű költséghelyek között 20-80%-ban felosztja a költségeket. Az oktatáshoz telepített rendszerben az ügyvitel nem elérhető!

90 Az iktatás után az „előkönyvelést választjuk… Az oktatáshoz telepített rendszerben az ügyvitel nem elérhető!

91 .. és a költségfelosztás megtörténik. A gyűjtőkódok száma, használata és jelentése a felhasználótól függ, azok szabadon paraméterezhetők.

92 Az összegyűjtött adatok összegzéséről és strukturált bemutatásáról összesen mintegy 170 lista és statisztika gondoskodik, melyek a felhasználó által is módosíthatók, vagy újak is létrehozhatóak.

93 A statisztikák egységes struktúrával rendelkeznek, így táblázatos kezelőfelületen keresztül módosíthatók. Nyomtathatók, vagy …

94 … Excelbe átadhatók, ahol az adott kimutatáshoz kötött makró automatikusan lefuthat, és az adatokat grafikonná konvertálhatja.


Letölteni ppt "Infor ERP COM Infor ERP COM vállalatirányítási rendszer Oktatási segédlet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések