Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

S zabályok és/ vagy beavatkozások : hozzászólás a „Verseny és szabályozás, 2008” kötet írásaihoz László Géza, az Igazgatóság Elnöke 2009. július 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "S zabályok és/ vagy beavatkozások : hozzászólás a „Verseny és szabályozás, 2008” kötet írásaihoz László Géza, az Igazgatóság Elnöke 2009. július 16."— Előadás másolata:

1 S zabályok és/ vagy beavatkozások : hozzászólás a „Verseny és szabályozás, 2008” kötet írásaihoz László Géza, az Igazgatóság Elnöke július 16.

2 A kötetről általában Egy szubjektív értékelés A kötet szerkezete: szabályozáselmélet – hírközlés – hálózatos szolgáltatások – szakirodalmi tájékoztató Több írás erénye a gyakran pongyolán használt fogalmak tisztázásának szándéka Többféle módszertan az egyes írásokban A telekommunikációs ágazat a középpontban Mit hiányolok a magyar szabályozási szakirodalomban? - több mérési eredmény, szabályozás értékelést (pl. Lőrincz-Nagy) - világos állásfoglalást (Nagy Csongor István írása) - public choice megközelítést (?) Szabályozás a gyakorlatban -A szabályalkotásról, a liberalizációról -A szabályozó hatóságok szerepéről -Szabályozás vagy beavatkozások

3 A magyar szabályozási gyakorlatról A magyar szabályozás általános megítélése átlagos  World Bank Regulatory Quality Index alapján OECD átlagot épp meghaladja a magyar szabályozás minősége.  WEF (World Economic Forum) listáján 54. helyen vagyunk 131 országból a jogrendszer hatékonysága szempontjából. A magyar szabályozási gyakorlat néhány ijesztő jellemzője  között a hatályos jogszabályok száma 99-ről 1010-re nőtt.  Nagyon magasak a szabályozás adminisztratív terhei az EU 25 átlag (GDP 3,5%-a) majdnem kétszerese, 6,8%.  Nem működik jól az előkészítésben a hatásvizsgálatok rendszere (bár szabály erre is van!).  A WEF listán 131-ből csak 94.-ek voltunk a törvényalkotás átláthatósága szempontjából, ez lett az egyik legrosszabb mutatónk.

4 Szabályozás Magyarországon alulnézetben Az állami szerepvállalás kulcskérdése: szabályozással vagy beavatkozással érdemes kezelni a problémákat?  Mi szabályozni szoktunk. Elképesztő mennyiségű törvénymódosítás, jogszabály született az elmúlt években.  2009 „nagy telekommunikációs ágazati ügyei” is azt mutatják, hogy az állam többnyire törvénymódosításokkal, szabályozással próbálja kezelni azokat a problémákat, ahol beavatkozásokkal is célt lehetne érni, de néha pont egy jó „törvény” hiányzik a közvetlen beavatkozás helyett. A szabályozás alapú politika előnyei általában:  Világos, kiszámítható piaci viszonyok, a szakszerűség jobban érvényesülhet a törvény előkészítésben és van lehetőség hatásvizsgálatokra, társadalmi vitára, kisebb tranzakciós költségek, a politika hitelessége hosszútávon nő A szabályozás alapú politika néhány lehetséges hátránya:  Túlszabályozás: minden nap egy törvénymódosítás, lomha hatósági mentalitás: „én szabályokat gyártok, a többit a piac majd megoldja”, válságkezelés esetén a szabályozás lehetőségei korlátozottak.

5 Új szabályok vagy beavatkozások segíthetnek? A beavatkozás alapú szabályozás veszélyei  Csökken a szabályozás kiszámíthatósága, nő a korrupció esélye, csökkenhet a szakszerűség, nőhet a politika szerepe, a beavatkozás ad hoc jellege tönkreteheti a politika hitelességét (pl. a sáveltolás esete). A beavatkozások lehetséges előnyei  Koordinációs problémák, piaci működési zavarok gyors feloldása, válsághelyzetek hatékony kezelése, képmutató és hosszú szabályfoltozás helyett néha hatékonyabb, olcsóbb az aktív közreműködés, pragmatizmus: a jó megoldás gyakran csak a második legjobb megoldás, az elméletileg és/vagy jogilag kristálytiszta változat mögött. A beavatkozások feltétele: átlátható, független hatóság,  ami a hatékony verseny biztosítására jön létre.  A hatóság, mint a szakmai racionalitás képviselője aktívan koordinál a tiszta politikai és a tiszta üzleti racionalitás zátonyai között.  EU és hazai érdekek összehangolásának kulcsszereplője.

6 A magyar szabályozási gyakorlatról Kovács András György írása segít megérteni a szabályozó hatóságok szerepét, „ a közgazdasági fogalmakra épülő absztrakt jogi normák” jelentőségét a jogelvekkel szemben A kvázi jogalkotást ex ante jogalkalmazással, az egyedi hatósági aktusok normatív jellegét, a magatartás szabályozás következményeit(végrehajtás, piacfelügyeleti jogkör,széles mértékű beavatkozás a polgári jogviszonyokba A közösségi szabályozást Jó lenne tudni, hogyan működne jól a bottom up szabályozási program („Mondjátok meg, hogy mit akartok?”), Hogyan fogja meg vagy engedje el a versenyszabályozás során a hátrányos helyzetű szereplő kezét a hatóság? Alkalmazzon-e merész versenypártinak tűnő elveket új terepen (Nagy Csongor István a JPE merész alkalmazásáról a villamos energia piacon)? Hogyan egyezkedjen a lassan tolató monopóliumokkal? A liberalizáció szerepe korábban magától értetődő volt ma – nem csak a válság miatt – egyre több értekelés, mérés firtatja ennek hasznát. (Valentiny Pál írása)

7 A magyar telekommunikációs szabályozásról Kis Károly Miklós áttekinti a telekom szabályozás alakulását az elmúlt években, Átfogó áttekintést ad, ugyanakkor nem értékeli a kialakult gyakorlatot, ehhez néhány adalék:  Egy 16 EU országot vizsgáló 2006-os tanulmány (Afonso-Scaglioni, 2006) szerint a minősége kis mértékben az átlag felett van (a szabályozói rendszer hatékonysága, a konfliktus kezelés, a termékekhez való hozzáférés és a piacra lépés feltételei alapján).Gyenge (legrosszabb 4 közé tartozunk) a fentiek közül a piacra lépés feltételeinek mutatója (ennek fontosabb elemei: az összekapcsolódás lehetősége, az infrastruktúra megnyitása, a számhordozhatóság, a diszkrimináció mentesítés, árkontroll)  Egy 2007-es szélessávú szolgáltatásokat vizsgáló Ipari, Kutatási Energiaügyi EU bizottsági anyag szintén átlagosnak találta szabályozásunk hatékonyságát, de kiemelte az alternatív szolgáltatókra nehezedő árprés problémáját (ebben majdnem a leggyengébbek voltunk az összehasonlításban már akkor is).Ugyanebben a tanulmányban a magyar hatóság (NHH) függetlenségét, reakcióidejét nagyon jónak ítélték európai összehasonlításban, miközben működése átláthatóságát a többiekhez képest gyengének.

8 2009 „nagy telekommuniációs szabályozási ügyei” és a kötet A telekommunikációs szektor nem volt a válság első frontjában  a „nagy ügyek” elsősorban a piac és az érvényes szabályozás problémáiból származtak és csak másodsorban a válság következményeiből. 1.Az új digitális platform indulásának zavarai 2.A szabad távközlési frekvenciák felhasználása 3.Az alternatív szolgáltatók és a legnagyobb inkumbens távközlési szolgáltató konfliktusának kezelése 4.Koncessziós díjak meghatározása a kereskedelmi rádiók és tv-ék piacán 5.A kereskedelmi rádiók frekvenciájával kapcsolatos törvénykezés 6.A média átfogó szabályozásának megújítása (lásd Gálik Mihály írása)


Letölteni ppt "S zabályok és/ vagy beavatkozások : hozzászólás a „Verseny és szabályozás, 2008” kötet írásaihoz László Géza, az Igazgatóság Elnöke 2009. július 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések