2012. június 18. Beregszász A magyar nyelvű tudományos kutatómunka szellemi és infrastrukturális feltételei Kárpátalján.

Az előadások a következő témára: "2012. június 18. Beregszász A magyar nyelvű tudományos kutatómunka szellemi és infrastrukturális feltételei Kárpátalján."— Előadás másolata:

1 2012. június 18. Beregszász A magyar nyelvű tudományos kutatómunka szellemi és infrastrukturális feltételei Kárpátalján

2 Kárpátaljai magyar doktorandusz pályavizsgálat 2012 Hány kárpátaljai magyar fiatal vesz részt jelenleg a doktori képzés különböző formáiban, azaz milyen tudományos rekrutációs bázissal számolhat a kárpátaljai magyarság (tudományterületenként mindez hogyan oszlik meg)? Milyen irányú a doktoranduszok integrációs törekvése (Ukrajna vagy Magyarország tudományos hálózatához kívánnak csatlakozni)?

3 Kárpátaljai magyar doktorandusz pályavizsgálat 2012 Milyen sikerrel képesek a kárpátaljai magyar doktoranduszok beágyazódni a tudományos társadalomba (melyek a legfontosabb problémáik)? Hogyan hasznosulnak a PhD ösztöndíjak a kárpátaljai magyar fiatalok között (a támogatottak összlétszámához képes hányan jutnak el a fokozatszerzésig, illetve hol találnak munkát)?

4 Hogyan és kik kutatnak? A kutatás során kvantitatív (a doktoranduszok személyes és tanulmányi adatai) és kvalitatív adatok (továbbtanulási motivációk, a tudományos világban való integráció iránya és mértéke) gyűjtésére törekedtünk interjúkat készítve; Az interjúkat az ATLAS.TI interjúelemző szoftver segítségével dolgozzuk fel az adatközlők anonimitása mellett. A kutatás megtervezését és lebonyolítását a szervezet Társadalomtudományi Szekciójának empirikus kutatásokban jártas doktoranduszai valósították meg.

5 A projekt ütemezése Előkészítő módszertani képzés az adatgyűjtők számára (a kérdezőbiztos számára, 2011. október 21−23) Az interjúkérdések kidolgozása, próbakérdezés. Az interjús vizsgálat lebonyolítása (50 interjú, 12 kérdezőbiztossal)(2011.november –2012. január) Az interjúk legépelése, előzetes adatok összegzése (2012. február – március 31.) Kötet‐szerkesztés az kutatás eredményeiről, kötet‐bemutató konferencia (2012 július ‐ november)

6 Kiket kérdeztünk meg? 55 doktoranduszt: 29 nőt, 26 férfit; 46 Magyarországon, 9 Ukrajnában doktorizik; 17 tartózkodik tartósan Magyarországon, 38 Ukrajnában él, dolgozik; 33 ösztöndíjas, 12 nem; 27 az 1‐3 éves képzésben van még (doktorandusz), 28 már abszolutóriumot szerzett(doktor‐jelölt); 40 doktorandusz rendelkezik munkahellyel, 15 nem dolgozik.

7 Legfontosabb kihívások Eljutnak‐e a doktoranduszok a fokozat megszerzéséig? Mi motiválja őket? A doktori képzés során milyen kihívásokkal szembesülnek? Munkaerő‐piaci esélyek Kárpátalján, migrációs szándék. Milyen tudományos intézményekkel állnak kapcsolatban, miben áll ez a kapcsolat? Publikációk, konferenciák, kutatási projektek, külföldi tanulmányutak.

8 Fokozatszerzés: előnyök

9 Fokozatszerzés: kihívások A fokozatok ukrajnai honosítással járó kihívások A doktori fokozat gyakoribbá válása, értékének csökkenése A fokozattal megszerzésével járó anyagi vonzat alacsony Szakmai kihívások (témaválasztás, módszertani szempontok)

10 Munkaerő‐piaci esélyek Kárpátalján, migrációs szándék Jelen állás szerint az a szándékom, hogy itt maradok. Igazából mehettem volna bármikor el, nem voltak olyan kötöttségeim, amik itt tartottak, de valahogy úgy érzem, hogy valahogy nekem itt van feladatom. A másik pedig, amit nagyon sokan megcáfolnának, amit most fogok mondani, hogy szerintem több lehetőség van itt élni és annyira kevés a kutató, aki tényleg foglalkozik (…) a saját területemről beszélek. Én nem érzem jól magam hosszú távon külföldön. Javíthatatlan kárpátaljai vagyok. Lehet, hogy, nem tudom azt megmondani, hogy ez mindig így marad, de a jelenlegi gondolkodásomban meg a jövőképemben nincs benne az, hogy én külföldön telepednék le vagy vállalnék hosszabb idejű munkát. Jelenleg nem érzem azt, hogy ott könnyebb lenne vagy jobb lenne bármivel is (máshol). Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzettel én meg vagyok elégedve és nem tervezem Magyarországra való távozásomat a közeljövőben. Én magam nagy lokálpatrióta vagyok és mindig azt mondtam, és mindig azt mondom, hogyha mindenki elmegy, akkor ki marad itthon és itthon kellene tenni az igazság szerint azért, hogy jobb legyen a magyarság helyzete. Egyenlőre nagyon jól érzem itt magam (…) Hát hogy a jövő mit fog hozni, ezt nem tudom. Jól érzem magamat Magyarországon is, de azért itt vagyok itthon, tehát ez a szülőföldem, ez a hazám, itt vannak a barátaim, a családom és ha egy mód van rá, akkor maradok. Ha más nem, akkor ingázok folyamatosan.

11 Magyarország, mint perspektíva Kárpátalján lenne még szükség tudományos utánpótlásra, csak egyelőre kevés az az intézményi háttér, ami meg is tudná ezeket az embereket fizetni. Magyarországon meg ott nagyobb az intézményi háttér csak ott ezzel arányosan nagyobb azoknak a száma is akik hát dolgoznak a szakmában. Vissza szerettem volna menni, a PhD-m első két évében, kapcsolatba is voltam ugye, az ungváriakkal, mivel szerencsére nyílt otthon egy magyar kar, ahol a fizikát is magyarul tanították, vagy tanítják még a mai napig is, ugye. De egyszerűen nem éreztem azt a pluszt, amit itt azért megkapok, hogy igen is szükség van rád, hogy jó helyen vagy, és igen is, jó, hogy itt vagy velünk. Magyarországon lehet, hogy viszonylag jó lehetőségeim lennének, mivel orosz, ukránnal jóban vagyok, ami ott most elég felkapott és elég szükséges az oroszországi partnerek miatt. Ugye az angol mindenütt kell, hál’ Istennek viszonylag jól állok azzal is (…) Itthon valójában csak a tanári pálya az, amin el lehetne helyezkedni komolyabban. És miért választanál esetleg az áttelepülés mellett? Hát főként az itteni lehetőségek hiánya miatt, az előmenetel hiánya miatt, az anyagi, hát a fizetés összege miatt, mert ugye kevesebb, mint Magyarországon. Másrészt pedig a Magyarországon megszerzett PhD-fokozatot azt itt honosítani kell.

12 Nem magyar nyelvű munkaerőpiac, külföld Tartósan letelepednél Magyarországon? Nem. Elsősorban azért, mert nem ott születtem, ha pedig el kell hagynom az otthonomat, akkor nem Magyarország a vágyak netovábbja. Nem, én azt mondom, hogy nem. Erről már beszélgettünk a feleségemmel, hogy egy évre kimenni Hollandiába, mert vannak ismerőseink és ismeretségeink, de az, hogy hosszú távú célokat feladni rövid távú célokért, azt nem érdemes. Akkor, hogyha ezek a hosszú távú célok megszűnnek, akkor érdemes elgondolkozni ezen. Addig elvetem az ilyen ötleteket. Ugye az ember kiépít egy rendszert, azt egy év alatt tönkre lehet tenni, utána megint lesz hat év, mire újra felépíti. Talán azért egy kutatónak, különösen a mi szakmánkba nagyon fontos, hogyha bír egy-két éves, egy-két féléves nemzetközi tapasztalattal. Úgyhogy ez tervbe van, hogy talán kimennék és akkor ott is kicsit magamra vennék egy-két szakmai tapasztalatot, amit itt aztán tudok kamatoztatni. (Külföldön) jobban megbecsülik a tanárokat és a kutatókat, mint anyagilag, mint erkölcsileg.

13 Generális probléma Az az igazság, hogy a történész meg minden bölcsész ember roppant értékes csak nem a munkaerő-piacon föltétlenül, ugye. Nem vagyok benne biztos, hogy könnyebben tudnék most találni más munkahelyet, akár idehaza, akár Magyarországon, olyat, ahol a szakmámban tudnék dolgozni. Alapvetően telített a szakma.

14 További tervek A kutatás eredményeit egyrészt lektorált kötet formájában szeretnénk publikálni. Másrészt egy közös konferencián szeretnénk megvitatni az érintett felek, valamint a kárpátaljai és a magyarországi tudományos élet szereplőinek a bevonásával.

15 Hasznosulás Doktorandusz szervezetünk, a Momentum Doctorandus háttér adatbázisaként meghatározhatja a kárpátaljai doktorandusz közösség legfontosabb jellemzőit és problémáit is, amelyek megoldásában a szervezet szerepet vállalhat; A magyarországi és helyi oktatáspolitikusok számára értékes információkat kínálhat a kárpátaljai magyar tudományosság irányát, rekrutációs bázisának mértékét, minőségét tekintve.; A doktori ösztöndíjak adományozásának hatása mélyebben megismerhető.

16 TÁMOGATÓNK