Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Hívatalos” és „nem hívatalos” vallás Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Hívatalos” és „nem hívatalos” vallás Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán."— Előadás másolata:

1 „Hívatalos” és „nem hívatalos” vallás Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán

2 Bevezető megfontolások A megkülönböztetés a modernizáció, az intézményi spec. következménye Korábban a vallás az élet minden területét diffúz módon átjárta Uaz a modernizációs folyamat, amely kitermelte a vallás specializálódását, paradox módon a vallás ellen is fordult Az intézményesülés jellemzői: kialakul egy jól meghatározott doktrinális tanítás a vallási szerepeket specialisták végzik létrejön egy szervezet a doktrinális tanítás, a rituális cselekedetek ellenőrzésére, és a tanítás terjesztésére

3 Albrecht Dürer ( ) A Szentháromság imádása

4 A Hivatalos vallás (HV) összetevői Doktrínák: megszilárdult és összefüggő ÉR. Dogma: amelyet kötelező hinni. (R.K vs. Júdaizmus) Etika: olyan normák és előírások összessége, amely összhangban van a vonatkoztatási rendszerrel (ÉR). Kultikus megnyilvánulások: az ÉR kifejeződése. A „hívatalos vallások” erre specialistákat alkalmaznak (pap, lelkész, kántor, zeneigazgató, kórus, etc.)

5 Intézményes szervezet jellemzői hívatásos klérus szervezett hierarchia segítő funkcionáriusok formális tagság és juriszdikcionális (jogi) szabályozás formális ügyintézési menet (polity): a tekintély gyakorlásának módja Episzkopális (piramisszerű, hierarchikus) keleti ortodox Presbiteriánus: klérusból és hívekből álló képviselői testület (KT). Helyi köz-t a klérus és KT vezeti, amely felelős egy felsőbb választott testületnek, szinódusnak, általános összejövetelnek, stb.: presbiteriánusok. Kongregácionalizmus: helyi közösség nagyfokú önállósága, melybe az is belefér, hogy elküldjék a klérus képviselőjét: baptisták, zsidó hitközségek

6 Brit Mark IV-es E-méter: 1961 elején vezették be és 1961 júniusára ez lett az egyetlen méter, amit a Szcientológia akadémiákon engedélyeztek.

7 Egyéni vallásosság a hivatalos modellben I. milyen mértékben felel meg az előírásoknak. Ez lehetővé teszi a hívő magatartásának mérését (operacionalizálás). Csak olyan esetben működik - bizonyos mértékig - ahol jól, alaposan meghatározott a HV. Azt nem mondja meg az ilyen szociológiai vizsgálódás, hogy miért vesz részt az egyén bármely megnyilvánulásban is.

8 A HV-tól való eltérés okai. Hogyan volt az egyén nevelve, oktatva. (Nem tanulta meg a crédót, v. nem is hitte el. Egy dolog „tudni”, más dolog valóban hinni is azt.) A hivatalos tanítás gyakran „beszennyeződik”: népi hiedelmek, populáris kultúra, a tanár saját téves információja (Angyalok és fülek) HV konzisztens a tanításban, az egyén nem nem. Meglehetősen kényelmesen élünk egymásnak ellentmondó hiedelmekkel. Egyéni egyet-nem-értés a hivatalos tanítással: születésszabályozás, női papság, papi cölibátus, homoszexualitás, stb. NB! ismeret hibás alkalmazása: Pl. 15 %-a az amerikaiaknak hisz a mennyországban, de nem a túlvilágban.

9 A vallásosság mérése I. Value studies: nem az egyén vallásosságának teljességét méri, csak annak elkülönített részeit. A vallást azonosítják a felekezeti hovatartozással, a vallásosságot pedig az adott ÉR-hez való tartozás mértékével. Más szóval ez csak a HV-t méri, s kizárja a nem-hivatalost. Egyváltozós mérések: felekezeti, vallási hovatartozás mennyire fontos a vallás a mindennapi életben: templombajárás gyakorisága ezek kombinációja egy indexbe Probléma: nem minden csoportnál fontos az ilyen típusú kifejezés

10 A vallásosság mérése II. Többváltozós mérések: pl. öt dimenzió mérése tapasztalati, élménybeli dimenzió: kapcsolat az istenivel, megváltás érzése, egy kinyilatkoztatás megkapása, stb. rituális dimenzió: abban való részvétel ideológiai: a tanítás tartalma intellektuális: tudásszint a tanításról következményi dimenzió: milyen hatásokkal van a vallási intézményeken kívüli magatartásra (szavazás, üzleti- családi élet, stb.) Probléma: ezek a dimenziók általában elfogultak valamilyen hivatalos vallás felé. (Kvékerek nem lennének nagyon vallásosak.) kizárja a nem hivatalos vallásosság formáit.

11 Bréviare de Belleville, XIV. szd. (Betegek átbújnak az ereklyék alatt)

12 A Nem-HV és vallásosság Azon vallásos és kvázi-vallásos hiedelmeknek az összessége, amelyek nincsenek elismerve és kontrolálva egy hivatalos vallásos szervezet, csoport által. Szervezetlen, inkonzisztens, eltérő és változó hiedelmek, szokások, Gyakran hívják népi vallásosságnak, mert a „közemberek” gyakorolják, s nem az elkülönült vallási szervezetbe tömörült specialisták hozták létre.

13 Nem-HV formái I. A HV populáris változata: ami felett a HV-nak semmi ellenőrzési hatalma sincs: Reader’s Digest, teleevangelisták – mivel üzletemberek, ezért ez a prédikációikban is megjelenik: adjatok bőkezűen, mert azokat szereti az Isten Babonaság, mágia: Biblia nyitása: hogyan értelmezzük azt, amikor azok az emberek, akik résztvesznek a hívatalos vallás rendezvényein, egyúttal azzal teljesen inkonzisztens dolgokban is hisznek. Azok, akik magukat vallásosnak mondják, hajlamosabbak a babonaságra, mágiára, de ezen belül még inkább azok, akik nem „templombajáró” vallásosak.

14 Nem-HV formái II. Paranormális: tudományosan, hagyományos észleléssel meg nem ismerhető USA kb. 25%-a vallja, hogy látott szellemet, 59%-a volt déja vu érzése, 58 %-ának volt ESP (extra sensory perception). Nem tudományos magyarázatok: asztrológia, amulettek és ráolvasások, UFO-hivők, a fehér és fekete boszorkányság.

15 Ulrich Molitor, 1489 Cologne (Boszorkányok jégesőt varázsolnak)

16 Nem-HV formái III. Okkultizmus: olyan dolgok/hiedelmek állítása, amelyek szemben állnak a hivatalos tudományos vagy vallási világnézettel. (Magában foglalhatja a paranormálist is.) Fehér mágia: csak segítés (gyógyítás). Szimbólum-rendszerének egy részét a feminista mozgalom is átvette. A fekete mágiát jóra és rosszra egyaránt használják. (Sátánista rítusok segítettek legyőzni kisebbrendűségi érzéseket is.)

17 Nem-HV formái IV. Titkos társaságok: már régóta „részét képezik” a nem HV-oknak (misztérium kultuszok, kabbalisztika, szabadkőművesség, rózsakeresztesség, stb.) Nehéz a határt meghúzni, hogy melyik a kifejezetten vallásos titkos társaság, és melyik a nem vallásos titkos társaság. Hasonlóképp, néhány új vallási entitás (Divine Light Mission) is olyan, mint egy titkos társaság, mert ezek is egy gnosis köré épülnek. A nem-HV értelmezése: Valószínű, hogy korábbi nemzedékek is ugyanúgy kombinálták a hivatalos és nem-HV-i elemeket. Az éles megkülönböztetés a HV és nem-HV közt valószínűleg újkori, nem is oly régi termék


Letölteni ppt "„Hívatalos” és „nem hívatalos” vallás Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések