Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jézus, a Logosz. A Logosz cím jelentősége  Logosz = Szó = Kinyilatkoztatás Jézus a Logosz = Isten kinyilatkoztató tevékenysége Krisztusra, minden dolgok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jézus, a Logosz. A Logosz cím jelentősége  Logosz = Szó = Kinyilatkoztatás Jézus a Logosz = Isten kinyilatkoztató tevékenysége Krisztusra, minden dolgok."— Előadás másolata:

1 Jézus, a Logosz

2 A Logosz cím jelentősége  Logosz = Szó = Kinyilatkoztatás Jézus a Logosz = Isten kinyilatkoztató tevékenysége Krisztusra, minden dolgok kezdetére megy vissza Jézus a Logosz = Isten kinyilatkoztató tevékenysége Krisztusra, minden dolgok kezdetére megy vissza Ezzel állítja Jézus istenségét, de nem a természetek, hanem az üdvtörténet értelmében Ezzel állítja Jézus istenségét, de nem a természetek, hanem az üdvtörténet értelmében az Atyáról beszélhetünk a kinyilatkoztatástól függetlenül is, de a Fiúról nemaz Atyáról beszélhetünk a kinyilatkoztatástól függetlenül is, de a Fiúról nem ezért az Újszövetség nem oldja fel azt a paradoxont, hogy az Atya és a Fiú egy, mégis különbözőezért az Újszövetség nem oldja fel azt a paradoxont, hogy az Atya és a Fiú egy, mégis különböző  A Logosz csak a jánosi iratokban fordul elő a Jn prológus azt hangsúlyozza, hogy Krisztus műve nem Keresztelő Jánossal kezdődik: Ő maga a kinyilatkoztatás, amely a teremtéssel indul el. a Jn prológus azt hangsúlyozza, hogy Krisztus műve nem Keresztelő Jánossal kezdődik: Ő maga a kinyilatkoztatás, amely a teremtéssel indul el.

3 A Logosz a hellenizmusban  Elterjedt fogalom, főleg a sztoikusoknál jelentős: a Logosz világtörvény, a mindenség kormányzója, egyben jelen van az emberi értelemben is a Logosz világtörvény, a mindenség kormányzója, egyben jelen van az emberi értelemben is Tehát személytelen, panteisztikus világlélek Tehát személytelen, panteisztikus világlélek A platonizmusban ideális értelemben reális lény, de itt sem személyes A platonizmusban ideális értelemben reális lény, de itt sem személyes  A görögöktől távol áll Logosz belépése a történelembe, ugyanakkor ez vezet el a megszemélyesített Logosz fogalomhoz.

4 A megszemélyesített Logosz  Filónnál megszemélyesített középlény  A gnosztikusoknál mitikus középlény: a tudás közvetítése által megváltó a tudás közvetítése által megváltó ideiglenes emberlétre is juthat, de csak mitikus- doketista értelemben ideiglenes emberlétre is juthat, de csak mitikus- doketista értelemben Hermész és Toth: az istenmítoszok allegorikus magyarázataiHermész és Toth: az istenmítoszok allegorikus magyarázatai  Jánosnál: a fogalmat felhasználja teológiájában; a kinyilatkoztatás alá rendelte, és ezzel átalakította.

5 A Logosz a zsidóságban  Két válfaja van az ószövetségi: ez a Gen 1 alapján Isten teremtő igéjét fejleszti tovább az ószövetségi: ez a Gen 1 alapján Isten teremtő igéjét fejleszti tovább a kései: a hellenista Logosz fogalomból kialakított képzetek. a kései: a hellenista Logosz fogalomból kialakított képzetek. A kettő kölcsönösen hatott egymásra.

6 Az ószövetségi Logosz fogalom  Alapja: Isten Igéje által teremtett > egész önközlése Igéje által történik  A Logosz itt = Isten, amint a világ felé fordul  Az Ige több helyütt önálló életre kel: Elküldte szavát, hogy meggyógyítsa őket, életüket kimentette a veremből. (Ps 107,20) Elküldte szavát, hogy meggyógyítsa őket, életüket kimentette a veremből. (Ps 107,20) Ítéletet küld a földre, szava gyorsan odaér. (Ps 147,15) Ítéletet küld a földre, szava gyorsan odaér. (Ps 147,15) Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeviszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem. (Iz 55,10-11) Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeviszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem. (Iz 55,10-11) Itt már közel járunk a megszemélyesített Igéhez, de a zsidóság ide csak hellenista talajon jut el. Itt már közel járunk a megszemélyesített Igéhez, de a zsidóság ide csak hellenista talajon jut el.

7 A megszemélyesített Bölcsesség  Péld 8,22-30: a megszemélyesített Bölcsesség „Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. „Alkotó munkája elején teremtett az Úr, ősidőktől fogva, mint legelső művét. Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. (8,22-23) Az idők előtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése előtt. (8,22-23) Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. (8,30) Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe előtt. (8,30)

8 A megszemélyesített Bölcsesség  Bölcs 7,25-27: Hiszen Isten erejének lehelete és a Mindenható dicsőségének tiszta kicsordulása (> emanáció!); ezért nem érheti soha semmi folt. Hiszen Isten erejének lehelete és a Mindenható dicsőségének tiszta kicsordulása (> emanáció!); ezért nem érheti soha semmi folt. Az örök világosság kisugárzása, és az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása. Az örök világosság kisugárzása, és az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása. Bár csak egy, mindent megtehet, s jóllehet magában marad, megújítja a mindenséget. Nemzedékről nemzedékre betér a szent lelkekbe, így formálja meg Isten barátait és a prófétákat. Bár csak egy, mindent megtehet, s jóllehet magában marad, megújítja a mindenséget. Nemzedékről nemzedékre betér a szent lelkekbe, így formálja meg Isten barátait és a prófétákat.  Sirák 1,3-4: Az ég magasságát, a földnek szélességét, s a tenger mélységét ki tudná megmérni? Az ég magasságát, a földnek szélességét, s a tenger mélységét ki tudná megmérni? Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot. Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot.  Sirák 24,3-5: „Én a Fölségesnek szájából születtem, s ködként borítottam be az egész földet. „Én a Fölségesnek szájából születtem, s ködként borítottam be az egész földet. Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon állt. Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon állt. Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét… Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét…

9 Bölcsesség a zsidóságban  Rabbinikus szövegek: a bölcsesség = a Tóra (ld. Sirák 24,23kk is): Isten Lánya  Egy qumráni szövegben: az isteni gondolat minden lét eredete  Mindenütt: a kinyilatkoztatás útja  Mindenütt: elképzelhetetlen, hogy egy emberi-földi élet történeti keretei között történjen a kinyilatkoztatás

10 Logosz az Újszövetségben

11 Alkalmazása  Egységet teremt a megtestesült és a preegzisztens Jézus között  Krisztus viszonya Istennel  Krisztus viszonya Istennel  Csak a feltámadás után alkalmazzák rá akár csak a Kürioszt, de az a liturgiából ered, a Logosz viszont teológiai reflexióból akár csak a Kürioszt, de az a liturgiából ered, a Logosz viszont teológiai reflexióból Jn-nál a palesztinai szinkretista zsidóság hatása az erőteljes, bár a hellén gondolatok is szerephez jutnak Jn-nál a palesztinai szinkretista zsidóság hatása az erőteljes, bár a hellén gondolatok is szerephez jutnak

12 A Logosz teológiai mondandója  Jn-ban a logosz sokszor előfordul: Jézus hirdeti az igét, mert ő maga az Ige = Jézus kinyilatkoztatást hoz, mert ő maga a kinyilatkoztatás = Jézus kinyilatkoztatást hoz, mert ő maga a kinyilatkoztatás az igét meghallgatni = a kinyilatkoztatást elfogadni az igét meghallgatni = a kinyilatkoztatást elfogadni ld. még: Ha megmaradtok igémben, valóban tanítványaim lesztek (8,31)ld. még: Ha megmaradtok igémben, valóban tanítványaim lesztek (8,31) aki megőrzi igémet, az nem ízleli meg a halált örökre. (8,51)aki megőrzi igémet, az nem ízleli meg a halált örökre. (8,51) Aki hallja szavamat és hisz annak, aki küldött, az örökké él, nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre. (5,24)Aki hallja szavamat és hisz annak, aki küldött, az örökké él, nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre. (5,24) Jézus tanítása = Isten szava Jézus tanítása = Isten szava „átadtam nekik igédet…” (17,14)„átadtam nekik igédet…” (17,14)

13 Átmenet a Logoszba  A fenti részekben Jn az igét a kérügma értelmében használja. Az ige itt több, mint Keresztelő János szava, amely csak hang (phóné) Az ige itt több, mint Keresztelő János szava, amely csak hang (phóné)  Innen egyenes út vezet a Logoszhoz: Jézus nemcsak hirdeti az igét, de ő maga az Ige, a kinyilatkoztatás.  Ez más iratokban is megjelenik, de nem olyan hangsúlyosan: a kereszt Igéje (1Kor 1,18) a kereszt Igéje (1Kor 1,18) a bűnbocsánat igéje (2Kor 5,19) a bűnbocsánat igéje (2Kor 5,19) Zsid: különbséget tesz az Ósz-i küldöttek igéje és a Fiúban kijelentett ige között. + Fiú általi teremtés + a Fiú az isteni dicsőség visszfénye Zsid: különbséget tesz az Ósz-i küldöttek igéje és a Fiúban kijelentett ige között. + Fiú általi teremtés + a Fiú az isteni dicsőség visszfénye

14 A Logosz Jn-ban  Alapja a kinyilatkoztatás eredetéről szóló elmélkedés Jézus élete kinyilatkoztatás Jézus élete kinyilatkoztatás a világot teremtő ige is kinyilatkoztatás a világot teremtő ige is kinyilatkoztatás  a világot teremtő szó = Jézus szava / ő maga  a világot teremtő szó = Jézus szava / ő maga Ezért kezdi az evangéliumot a Gen első szavaival: ‘en arkhé’ = kezdetbenEzért kezdi az evangéliumot a Gen első szavaival: ‘en arkhé’ = kezdetben Ha ez így van: mi a kapcsolat Jézus és Isten között? Ha ez így van: mi a kapcsolat Jézus és Isten között?

15 A Logosz Jn-ban 2.  Ez a Logosz-tan a kinyilatkoztatás iránti ószövetségi érdeklődésből születik (nem filozófiai spekulációból), DE: személyes Logoszt hirdet! itt találkozik érdeklődése a hellenista Logosz spekulációkkal. itt találkozik érdeklődése a hellenista Logosz spekulációkkal. az sincs kizárva, hogy valamilyen hellenista vagy gnosztikus mintát használt a Prológushoz az sincs kizárva, hogy valamilyen hellenista vagy gnosztikus mintát használt a Prológushoz  Ám gyökeresen újat hirdet: a Logosz megtestesülését a vallástörténeti elképzelésekkel szemben tehát nem Jézust öltözteti fel a korabeli logosz elképzelésekkel, hanem a görögök logosz tanáról jelenti ki, hogy az a logosz, akiről ők beszéltek: Jézus. a vallástörténeti elképzelésekkel szemben tehát nem Jézust öltözteti fel a korabeli logosz elképzelésekkel, hanem a görögök logosz tanáról jelenti ki, hogy az a logosz, akiről ők beszéltek: Jézus.

16 A Prológus 1 Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, En arkhé en ho logosz, kai ho logosz en prosz ton theon, kai theosz en ho logosz. 2 ő volt kezdetben Istennél. 3 Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. 4 Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. 5 A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel. … 14 S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.

17 A Prológus 2.  Értelmezésében fontos az 1,14: a Logosz lényege Isten cselekvése, önközlése; a Logosznak erre tekintettel van léte, sőt léte egyenlő a cselekvésével  Mégis: az első versekben a Logosz létéről önmagában beszél Ezzel elhárítja Isten és a Logosz szétválasztását két istenre: Ezzel elhárítja Isten és a Logosz szétválasztását két istenre: az Ige Istennél van = nem teremtetett (ariánusok), nem emanálódott (Origenész); nem alárendelt, nem is mellérendelt (  nem lehet megfordítani: „Isten a Logosznál van”) az Ige Istennél van = nem teremtetett (ariánusok), nem emanálódott (Origenész); nem alárendelt, nem is mellérendelt (  nem lehet megfordítani: „Isten a Logosznál van”) azzal sem lehet elvenni a kijelentés élét, hogy a logosz „isteni” (theiosz) volt. (A szöveg nem ezt tartalmazza) azzal sem lehet elvenni a kijelentés élét, hogy a logosz „isteni” (theiosz) volt. (A szöveg nem ezt tartalmazza) azzal sem lehet gyengíteni, hogy a Logosz határozott névelő nélkül áll (a Logosz isten volt…), hiszen a Tamás hitvallás világosan magyarázza Jn felfogását. azzal sem lehet gyengíteni, hogy a Logosz határozott névelő nélkül áll (a Logosz isten volt…), hiszen a Tamás hitvallás világosan magyarázza Jn felfogását. Ugyanakkor kizárja a teljes azonosítást is: „ez volt kezdetben Istennél” Ugyanakkor kizárja a teljes azonosítást is: „ez volt kezdetben Istennél”

18 Isten és a Logosz kapcsolata  Az Újszövetség krisztológiája eddig jut el: a Logosz Isten volt és a Logosz Istennél volt. nem két lény nem két lény mégsem esnek egybe egymással mégsem esnek egybe egymással  Istent el lehet gondolni a kinyilatkoztatástól függetlenül, de a Logoszt nem.  A Logosz Isten, mert Isten kinyilatkoztatja magát.  Az Újszövetség e paradoxont nem oldja fel ld. ugyanígy: az Atya és a Fiú egy (Jn 10,30); az Atya nagyobb mint a Fiú (Jn 14,28) ld. ugyanígy: az Atya és a Fiú egy (Jn 10,30); az Atya nagyobb mint a Fiú (Jn 14,28)

19 A Biblia tárgya a kinyilatkoztatás  Istenről mindig csak annyiban beszél, amennyiben közli magát (nem spekulál Isten létéről önmagában)  A kinyilatkoztatás köti össze a teremtést a megváltással mindkettő Isten önközlése mindkettő Isten önközlése mindkettő a Fiú által megy végbe mindkettő a Fiú által megy végbe e gondolat az Újszövetségben másutt is megvan, ld. következő oldale gondolat az Újszövetségben másutt is megvan, ld. következő oldal

20 A Fiú szerepe a teremtésben  egy az Istenünk: az Atya, akitől minden származik, s akiért mi is vagyunk, egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk. (1Kor 8,6)  Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat. Mindent általa és érte teremtetett. (Kol 1,16)  A laodiceai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az Amen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete. (Jel 3,14)  ezekben a végső napokban Fiában szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett, aki által az időket is teremtette. (Zsid 1,2)

21 Jn többlete  Ő viszi végbe a teljes azonosítást: a kinyilatkoztatás = Jézus Jézus életében láthatóvá lett Isten dicsősége, mert Jézus öröktől fogva Isten kinyilatkoztatása (= önközlése) a világhoz  ő Isten, amennyiben Isten önmagát közli. Jézus életében láthatóvá lett Isten dicsősége, mert Jézus öröktől fogva Isten kinyilatkoztatása (= önközlése) a világhoz  ő Isten, amennyiben Isten önmagát közli.  Hasonló a Zsid 1,3 állítása is: dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, (= Isten, mégsem egyszerű azonosság) ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. (= Küriosz) A bűntől való megtisztítást elvégezve (= megváltó műve) helyet foglalt az isteni Fölség jobbján (felmagasztalása Küriosszá)  Jézus Pálnál is Isten képe, de itt inkább az Emberfia értelmében Az Emberfia = benne Isten képe válik láthatóvá Az Emberfia = benne Isten képe válik láthatóvá a Logosz = benne Isten dicsősége (= az, aki eddig a szentek szentjében lakozott…) válik láthatóvá a Logosz = benne Isten dicsősége (= az, aki eddig a szentek szentjében lakozott…) válik láthatóvá

22 A Logosz mindenütt kinyilatkoztatás  Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit a szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és amit a kezünkkel tapintottunk: az élet Igéjét hirdetjük nektek. Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. (1Ján 1,1-2) = az Élet logosza  Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején sok korona, ráírva a név, amelyet senki sem tud, csak ő. Vértől ázott ruha van rajta, a nevét Isten Igéjének hívják. (Jel 19,12-13) = a végső kinyilatkoztatás  A Jn azonban a kinyilatkoztatás legszéléig, az őskezdetig vezeti vissza a Logosz szerepét,  amint az 1Kor 15,28 a másik széléig, a végéig viszi el: S ha majd minden alá lesz neki vetve, maga a Fiú is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben.

23 Összefoglalás  Jézus élete a kinyilatkoztatás középpontja  Jézus műve egyenlő a személyével  Jézus maga a kinyilatkoztatás  Isten Igéje által teremt, ez az ő önközlése, tehát Jézus maga az Ige  az Ige személyes isteni valóság (= Jézus), de nem szinkretista, hanem keresztény értelemben


Letölteni ppt "Jézus, a Logosz. A Logosz cím jelentősége  Logosz = Szó = Kinyilatkoztatás Jézus a Logosz = Isten kinyilatkoztató tevékenysége Krisztusra, minden dolgok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések