Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A régiók gazdasági kohéziója Rechnitzer János MTA RKK NyuTI, Széchenyi István Egyetem, Győr Régiók félúton Pécs, 2007. szeptember 14-15.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A régiók gazdasági kohéziója Rechnitzer János MTA RKK NyuTI, Széchenyi István Egyetem, Győr Régiók félúton Pécs, 2007. szeptember 14-15."— Előadás másolata:

1 A régiók gazdasági kohéziója Rechnitzer János MTA RKK NyuTI, Széchenyi István Egyetem, Győr Régiók félúton Pécs, szeptember

2 Regionális gazdasági kohézió értelmezése karakteres gazdasági jellemzők, tevékenységek térbeli koncentrációja (agglomerációs előnyök I.: termelési dimenzió; növekvő mérethozadék) gazdasági egységek határozott intraregionális kapcsolatai (agglomerációs előnyök II.: együttműködési dimenzió; lokális/regionális externáliák) regionális versenyelőnyök jelenléte (regionális/lokális piac, oktatás-tudásipar, kultúra,magas életminőség, vonzó település/regionális környezet, fejlett közszolgáltatások, korszerű infrastruktúra)

3 A regionális kohézió ellen ható tényezők gazdasági szerkezetváltás ; rendszerváltozás, privatizáció, külföldi tőke megjelenése, korábbi ágazati struktúrák leépülése, új gazdasági tényezők, új szempontok a telepítésben (piac, munkaerő-tudás, földrajzi fekvés: logisztika - makrorégió) globalizáció, gazdaság nemzetközivé válása ; nemzetközi vállalat kapcsolati rendszere kialakult (minőségi követelmények, versenytársaktól való félelem, helyi gazdaság nem ismerete, ösztönzők hiánya, beszállító megtelepítése) új menedzsment rendszerek megjelenése (költséggazdálkodás, döntési kompetencia, egységes marketing stratégia, humánmenedzsment) gazdaságpolitika nem volt „területbarát”, csak áttételesen és nagyvonalakban volt régió párti (elmaradott térségek erőltetett támogatás, nem átlátható telepítési ösztönzők, külföldi preferencia, magas beruházási követelmények) gyenge regionális intézményrendszer : megosztott, változó jogosítványok (pl. kamarák), nem definiált szereplők, forráshiány, minimális kompetencia

4 A regionális kohéziót erősítő tényezők lokális gazdaság megerősödése: lokális piaci kereslet átalakulása, KKV szektor térnyerése, új fogyasztási igények, erős versenyhelyzet, kooperációs lehetőség a nagyokkal, külföldi vállalatokkal helyi/regionális nagyvállalkozók megjelenése : vállalkozások sokszínűsége, új piacok keresése, helyi/regionális befolyás erősödése intenzív helyi gazdaságfejlesztés (nem politika!): önkormányzati aktivizálódás, helyi foglalkoztatási feszültségek levezetése, eszközök biztosítása (föld, helyi adó), elsősorban a külföldieknek gazdasági externáliák kiépülése és hasznosítása: reagálás a keresletre, szolgáltatások sokszínűsége, egymásra épülése, helyi volt, meglévő adottságok érvényesítése (vállalati kultúra, kapcsolatok, termelési tényezők, erőforrások, helyzet)

5 Interregionális gazdasági kohézió jellemzői időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás- fejlesztés,

6 Megnevezés Főváros A leggazdagabb megyeGyőr-Moson-Sopron109Győr-Moson-Sopron122 A legszegényebb megyeNógrád60Nógrád54 A 3 leggazdagabb megye átlaga 1. Győr-Moson-Sopron 2. Vas 3. Fejér Győr-Moson-Sopron 2. Komárom 3. Vas 109 A 3 legszegényebb megye átlaga 1. Nógrád 2. Szabolcs-Szatmár 3. Pest Nógrád 2. Szabolcs-Szatmár 3. Békés 57 A 3 leggazdagabb és legszegényebb megye átlagának hányadosa 1,56 1,91 Főváros és a leggazdagabb megye hányadosa 1,64 1,77 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 3,00 3,79 A területi GDP alakulása (egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában)

7 Interregionális gazdasági kohézió jellemzői időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás- fejlesztés, regionális különbségek a leglátványosabban a jövedelemi mutatóban (GDP) növekedtek

8 Egy lakosra jutó összes beruházás (az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A legmagasabb értékkel rendelkező megye Győr-Moson- Sopron 198Komárom-Esztergom227 A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye Nógrád59Nógrád55 A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Győr-Moson- Sopron 2. Komárom-E. 3. Fejér Komárom- Esztergom 2. Fejér 3. Somogy 182 A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Nógrád 2. Bács-Kiskun 3. Jász-Nagykun-Sz Nógrád 2. Békés 3. Szabolcs-Sz.-B. 64 A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa 2,30 2,87 Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa 1,24 0,77 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 4,20 3,15 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

9 Egy lakosra jutó összes beruházás (az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A legmagasabb értékkel rendelkező megye Vas198Komárom-Esztergom227 A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye Nógrád55Nógrád55 A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Vas 2. Fejér 3. Győr-Moson- Sopron Komárom- Esztergom 2. Fejér 3. Somogy 182 A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Nógrád 2. Békés 3. Szabolcs-Sz.B Nógrád 2. Békés 3. Szabolcs-Sz.-B. 64 A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa 3,16 2,87 Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa 1,25 0,77 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 4,47 3,15 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

10 Egyéni vállalkozások száma (az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A legmagasabb értékkel rendelkező megye Győr-Moson- Sopron 234Komárom-Esztergom246 A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye Nógrád35Nógrád39 A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Pest 2. Somogy 3. Bács-Kiskun Pest 2. Borsod-A.-Z. 3. Bács-Kiskun 162 A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Nógrád 2. Vas 3. Tolna Nógrád 2. Tolna 3. Békés 56 A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa 3,08 2,9 Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa 3,07 2,12 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 20,71 13,53 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

11 Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke (jegyzett tőke; az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A legmagasabb értékkel rendelkező megye Győr-Moson-Sopron211Győr-Moson-Sopron257 A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye Szabolcs-Szatmár-B.14Tolna17 A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Győr-Moson- Sopron 2. Vas 3. Komárom-E Győr-Moson- Sopron 2. Pest 3. Fejér 176 A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Szabolcs-Sz.-B. 2. Tolna 3. Jász-Nagykun-Sz Tolna 2. Szabolcs-Sz.-B. 3. Bács-Kiskun 21 A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa 7,08 8,44 Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa 2,13 1,95 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 32,34 29,41 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

12 Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke (saját tőke; az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A legmagasabb értékkel rendelkező megye Győr-Moson- Sopron 325 Győr-Moson- Sopron 276 A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye Szabolcs-Szatmár- B. 14Tolna16 A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Győr-Moson- Sopron 2. Vas 3. Pest Győr-Moson- Sopron 2. Pest 3. Komárom-E. 223 A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Szabolcs-Sz.-B. 2. Tolna 3. Nógrád Tolna 2. Szabolcs-Sz.-B. 3. Bács-Kiskun 19 A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa 11,12 11,96 Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa 1,79 1,61 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 40,30 27,57 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

13 Interregionális gazdasági kohézió jellemzői időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés, regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek, más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése),

14 Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítások (az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A legmagasabb értékkel rendelkező megye Csongrád309Hajdú-Bihar238 A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye Nógrád3 2 A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Csongrád 2. Veszprém 3. Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar 2. Csongrád 3. Veszprém 191 A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga 1. Nógrád 2. Zala 3. Komárom-E Nógrád 2. Tolna 3. Zala 10 A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa 50,12 19,15 Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa 1,99 2,84 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 203,1 369,74 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek

15 Interregionális gazdasági kohézió jellemzői időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés, regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek, más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése), a megújítást jelentő szellemi erőforrásokban, a tudásiparban, a kutatás- fejlesztésben viszont megint jelentősen nőttek a területi különbségek (főváros még erősebb lett, egyetemi központok) a fejlődés centrumai változatlanok (főváros, észak-nyugati tengely), új területek jelennek meg (teljessé válik a tengely: Komárom), s egy villanás figyelhető meg (Somogy beruházás, vélhetően autópálya, Borsod egyéni vállalkozások) a lemaradók tartósan lemaradnak: periférikus megyék: Nógrád, Békés, Szabolcs, Tolna, Zala, minimális pozitív elmozdulás, tartósan érvényesülnek a regionális különbségek, a területi egységek kohéziója gyenge, erőtlen, a szerkezetek tartósak, időállók!

16 Az intraregionális kohézió sajátosságai a régiók különböző fejlettségű és gazdasági szerkezettel, környezettel rendelkező területi egységek (pl. észak-nyugati tengely) régión belüli nagy különbségek; Nagy a Kicsiben, az ország a régióban megismétlődik! intraregionális kohézió kutatás nincs, vagy minimális (kistérségi GDP kísérletek, kistérségi fejlettség vizsgálatok, mint állapot elemzések, összehasonlítás) klasszikus elemzések hiányoznak (input-output), de újabb közelítések már megjelentek (hálózatok) nagy hiánya a regionális tudománynak, hogy nem készülnek elemzések (regionális fejlesztési koncepciók)

17 V Beszállító 75% Ügyfél 74% Más cég 74% K+F magán 26%Egyetem 24% Innovációs Intézmény 21% K+F állami 8% Régió Ország többi része Külföld Max. 20%-os arány 21-40%-os arány 41-50%-os arány 60% fölötti arány Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl) (Forrás: Csizmadia Z )

18 A gazdaságpolitika politika törekvése a intraregionális kohézióra Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1990 alakult, megyei szinten, KKV támogatás, mikrohitel, helyi gazdaságfejlesztés; nem regionalizált, nem erősíti a területi kapcsolatokat Ipari parkok, GKM, 1997-től meghirdeti, 190 Ipari Park cím került kiadásra, új integrátor ipari park (innováció, logisztika); régiók véleménye, helyi/önkormányzati kezdeményezés, belső kapcsolatok gyengék, gazdasági infrastruktúra elem, de jó lehetőség, kedvező keret Klaszterek, azonos gazdasági tevékenységet végző szereplők együttműködése, közös fejlesztés, piaci kapcsolatok, beszállítói láncok; jó példák (Nyugat-Dunántúl: autóipar, termálturizmus, faipar), számos kezdeményezés, kampány jelleg ( ), OP-ben nem jelenik meg, regionális Op-k támogatják, időigényes (6-8 év); klaszter-zavar a pólusokban regionális fejlesztési koncepciók a sajátosságokat emelik ki, azok fejlesztését, de nem tudatos a – hálózat szervezés, – a belső együttműködések, –lokális specializációk erősítése, –innovációs bázisok kiépítése (RIS + RIÜ)

19 Megállapítások, ajánlások interregionális kohézió: a regionális különbségek nem csökkentek, a régiók egymás közötti kohéziója gyenge, mérsékelt elmozdulások, a regionális politika ebben sem sikeres, intraregionális kohézió: –nem kellően feltárt és kutatott, minimális információ –igény jelentkezik, megjelenik a programokban, eltérő hangsúllyal és értelmezésben régiókként, de szólamok és nem követendő célok –európai modellek tanulmányozása és nem másolása kampányszerűen –tapasztalható elmozdulások (klaszterek, innovációs stratégiák, hálózati kapcsolatok), régiókként nagyon eltérő, más és más a fejlesztési irány és igény –regionálisan egységes gazdaságfejlesztési intézményrendszer nélkül nem megoldható (nem lévő, de megosztott intézmények) –egyértelműen decentralizált forrásokat kell biztosítani a régiók önálló gazdaságfejlesztésére (pl. helyi adók egy részének regionalizálása, illetve regionális adó) –Európai Uniós források ezt nem segítik, illetve azok értékelésénél nem szempont (programok, pályázatok, indikátorok) –a intraregionális gazdasági kohézió és annak különböző formái jelentősen javíthatják a régiók versenyképességet!


Letölteni ppt "A régiók gazdasági kohéziója Rechnitzer János MTA RKK NyuTI, Széchenyi István Egyetem, Győr Régiók félúton Pécs, 2007. szeptember 14-15."

Hasonló előadás


Google Hirdetések