Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gondolkodás története 3. Előadás A középkor filozófiája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gondolkodás története 3. Előadás A középkor filozófiája."— Előadás másolata:

1 A gondolkodás története 3. Előadás A középkor filozófiája

2 Mi is az, a középkor? A középkornak nevezett történelmi időszak az századig - a Nyugatrómai Birodalom összeomlásától, Amerika felfedezéséig – tartott. Hagyományosan három szakaszra osztják: 1. A középkor hajnala ( ). A „sötét” középkor, a római birodalom romjain valóban barbár viszonyok uralkodta, tele kegyetlenséggel, éhezéssel és félelemmel. 2. A középkor „dele” ( ). A „klasszikus” (lovag) kor, növekvő népesség, keresztesek, lovagvárak, és az első gótikus katedrálisok, és mindenkit egybefűző hűbéri viszonyokkal. 3. A középkor alkonya ( ). Európa egyes részein megerősödik az új típusú polgári viszonyrendszer, és a társadalom sok területén megszületik az új társadalom gyökere

3 Római romjain vegetáló világ A római birodalomban virágzó városok szinte elnéptelenedtek, és pusztuló rom maradt helyükön, amelyet betemetett a föld, és befedett a bozót. Az emberek vidékre menekültek, ám a kultúra néhány évtized alatt feledésbe merült. Az állandó harcok miatt megbénult a kereskedelem, mindenki önellátásra rendezkedett be. A megdöntött és szétesett Nyugat-Római birodalom területén az 5-6 században számtalan kisebb törzsi királyság alakul ki. Eltűnt az antikvitás világi műveltsége, a germán nemesség írástudatlan társadalom élén állt. Az írás-olvasás kizárólag a papok, és a szerzetes rendek dolga. Az emberek tűzhely nélküli, ablaktalan odúkban húzták meg magukat. A tél, hosszú álom, nincs mivel világítani. Az élelem kevés, iszonyú az éhség. A krónikások mindent fölfaló, néha még embert is evő parasztokról tesznek említést

4 A kultúra pusztulása Az Alexandriai Könyvtárat i.e. 3. században hozzák létre. Feladata: összegyűjteni a könyveket, lemásolni, és kutatni. A katalógus szerint olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és olyan tekercs, amely kizárólag egy művet tartalmazott. Ezeken a könyveken (tekercseken) kívül, még további könyvet tartottak számon, az un. Serapeumban. Végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn el-Asz seregei legyőzték Alexandriát. Ekkor Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, akkor feleslegesek, ha nem azt, akkor veszélyesek, elégették a könyveket. Amr ibn el-AszAmr ibn el-Asz Justiniánus császár 529-ban, bezáratja az athéni Akadémiát és a Lükeiont (Arisztotelész iskolája). Ezzel az antik tudományos és művészi tevékenység véget ér.

5 A középkori ember világa (1) Az életkörülmények a maihoz képest elképzelhetetlenül elmaradottak Az életkörülmények a maihoz képest elképzelhetetlenül elmaradottak Alacsonyak a terméshozamok, a társadalom 90%-a a mezőgazdasággal foglalkozik Alacsonyak a terméshozamok, a társadalom 90%-a a mezőgazdasággal foglalkozik Energiaforrás az emberi és az állati erő, Energiaforrás az emberi és az állati erő, A népesség csak lassan növekszik, és gyakoriak a visszaesések, A népesség csak lassan növekszik, és gyakoriak a visszaesések, A szenvedés, a fájdalom, a halál, az élet megszokott és természetes része, A szenvedés, a fájdalom, a halál, az élet megszokott és természetes része, Általános a meggyőződés, hogy az eseményeket természetfeletti hatalmak irányítják Általános a meggyőződés, hogy az eseményeket természetfeletti hatalmak irányítják

6 A középkori ember világa (2) Az élet kontúrjai élesebbek voltak, mint napjainkban, A szenvedés és az öröm, a balsors és a szerencse között nagyobb volt a szakadék, Az emberek sokkal fiatalabban haltak meg, és sokkal több volt a fiatal, Állandó háborúk, járványok, éhínségek miatt sokan nem élték meg az öregkort, A testi szenvedés és a nyomorúság sokkal kíméletlenebbül zúdult az egyénre, Emiatt igyekeztek gyorsan és féktelenül élni, és minden közszemlére volt kitéve (innen fakad a hét főbűn!)

7 A költő képe a világáról „Asszony vagyok, szegényke, vénülőcske, Együgyű is, betűt sem ösmerek. Csak nézem templomunk falán kiföstve A mennyországot – hárfák zöngenek S a poklot – ott főnek a bűnösek. Egyik vidító, másik ijesztő. Juttasd nekem, ó, Szent Nők közt az Első, A vidítót, mert Te meghallgatod, Ha hozzád siet a bűnbe veszendő Élni-halni e hitben akarok. Villon

8 A munka az ókorban és a középkorban Az antik világban a munka nem erény, sőt nem is része az ember lényegének. Az egyén lényege = a polisz tagja (állampolgár), aki társadalmi és politikai tevékenységet folytat. Megvetik a termelő munkát (pónosz = teher, szenvedés, csapás). A szkolé (scola) szabadidő, tétlenség, és csak részben tanulás. A középkor: A munka az ember normális állapota, bár nem a teremtéstől fogva, hanem a bűnbeesés által lett kényszerré, mert szenvedéssel teli. A középkor: A munka az ember normális állapota, bár nem a teremtéstől fogva, hanem a bűnbeesés által lett kényszerré, mert szenvedéssel teli. Azóta alapelv: „aki nem dolgozik, ne is egyék”. A világban mindenkinek megvan a maga dolga, amelyet el kell végeznie, s ha ezt megteszi, ezáltal elnyeri a lelki üdvösséget. A henyélés viszont a hét főbűn egyike.

9 Pénz és gazdagság a középkorban „Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, és add el vagyonodat és oszt ki a szegényeknek” (Máté, 19.21) Alexandriai Kelemen kommentárja: nem arról van szó, hogy el kell dobni a gazdagságot. A lényeg: ”ki kell vetni a lélekből a szerzés és a birtoklás vágyát, és az áhítozást a gazdagságra.” Szt. Tamás: A gazdagság természete, hogy „szolgáljon, és ne uralkodjon”. A pénz megszerzésének művészete háttérbe szorul a pénz elköltésének művészete mögött. Aki azonban a pénzt eszközből céllá emeli, az elpusztítja az emberi lelket”.

10 Sz. Tamás: a gazdaságról, és a haszonról Az igazság = az emberek közötti viszonyok arányossága, és ekvivalenciája. Mindenki megadja a másiknak, ami azt megilleti. A pénz önmagában se nem jó, se nem rossz. Ha felhasználása szerzésvágyat szül ezzel megsérti az igazságot, és akkor rossz. Mikor engedhető meg a haszon? A kereskedelmi hasznot az igazolja ha a társadalom javát szolgálja (publicam utilitatem), ha mérsékelt, és ha a kockázat és a fáradozás ellenértékének (etipendium laboris) tekinthető. Igazolhatja még ha a kereskedelmi hasznot jótékony célra fordítják. De korán felismerik az ellentmondást: „Ha nem lesz kapzsiság, nem lesz alapja a haszonszerzésnek sem, ha pedig senkinek nem érdeke, hogy haszonra tegyen szert, semmi nem fogja arra indítani az embereket, hogy kereskedjenek.” Tertullianus

11 A hét főbűn 1. Falánkság (torkosság) 2. Hiúság (gőg) 3. Kapzsiság 4. Lustaság (restség) 5. Irigység 6. Bujaság 7. Harag

12 A középkori ember világa (3) Az ember ki van szolgáltatva a „sorsnak” életét véletlenek szabják meg, Az ember ki van szolgáltatva a „sorsnak” életét véletlenek szabják meg, Ha a túlvilági erők mindenütt jelen vannak, akkor az ember életét és gondolkodását elsősorban a vallás szabályozza, az istenek jóindulatát kell megnyerni Ha a túlvilági erők mindenütt jelen vannak, akkor az ember életét és gondolkodását elsősorban a vallás szabályozza, az istenek jóindulatát kell megnyerni A vallás eligazít az élet fontosabb, és mindennapi kérdésiben: mikor, és mit dolgozzon, mi a teendője aratás előtt és után, hány felesége lehet, hogyan imádkozzon, mikor ünnepeljen, A vallás eligazít az élet fontosabb, és mindennapi kérdésiben: mikor, és mit dolgozzon, mi a teendője aratás előtt és után, hány felesége lehet, hogyan imádkozzon, mikor ünnepeljen, A vallásos ember számára minden azért létezik, mert Isten így teremtette. A világ ezáltal válik kaotikus, és érthetetlen esemény-halmazból értelemmel és céllal rendelkező renddé. A vallásos ember számára minden azért létezik, mert Isten így teremtette. A világ ezáltal válik kaotikus, és érthetetlen esemény-halmazból értelemmel és céllal rendelkező renddé.

13 A középkori filozófia korszakai és szereplői Az átmenet -újpatónizmus: Plotínosz Plotínosz Hüpatia, 350/ Hüpatia, 350/ Patrisztika (1-8. század) Szent Ágoston Szent Ágoston Gottschalk?? - ?? Gottschalk?? - ?? Scottus Eriugena (realista) Scottus Eriugena (realista) Roscellius (nominalista) Roscellius (nominalista) P. Abelardus (konceptualista) P. Abelardus (konceptualista) Skolasztikus filozófia Canterbury-i Szent Anzelm Canterbury-i Szent Anzelm Averroes Averroes Szent Tamás Szent Tamás W. Occam W. Occam

14 A patrisztika (az egyház atyák) kora I-IX. sz. A középkori keresztény filozófia első szakasza: 3-5. század, A korabeli egyházatyák (patres) ekkor dolgozzák ki a keresztény hitelvek (dogmák) alapjait, A fő alapelv: a hit magasabb rendű a tudásnál, így a vallás felette áll a tudománynak, A filozófia legfőbb kérdése: Isten A természet és a földi világ és az ember eredendően bűnös, megváltásuk Isten kegyelmétől függ,

15 Ágoston az államról Ágoston 345-ben született, és 386-ban történt megtéréséig kicsapongó életet élt. 430-ban Hippo püspökeként halt meg. A állam - Ágoston szerint - nélkülözi a görög filozófia által annak tulajdonított erkölcsi rangot. Az ember az üdvösséget csak Isten államának polgáraként nyerheti el. Isten államának földi megtestesülése viszont az egyház. „Extra ecclesiam nulla salus” = Az egyházon kívül nincs üdvösség. A földi állam csupán viszonylagos értéket hordoz, csak annyiban, ha az egyház áthatja, és ha keresztény elvek irányítják.

16 A vallás mint identitás-központ „ Ha megkérdeztük volna a kor átlagemberét, hogy melyik országból való, feltehetően nem értett volna meg bennünket: csak azt tudta volna megmondani, melyik püspökséghez tartozik” Kenneth Clark „ Ha táján a csoport-hovatartozást firtató kérdőívet osztottak volna ki az embereknek nagyon jellegzetes válaszokat kaphattunk volna. A tipikus felelt, hogy valaki elsősorban a római Szentegyház tagja (vagy görög rítusú, vagy mohamedán) másodsorban X dominus vazallusa, vagy familiárisa, bretagne-i, vagy zalai, harmadsorban lovag, polgár vagy paraszt, negyed sorban a francia vagy a magyar korona alattvalója, híve, ötöd sorban pedig ‘francia’ vagy ‘magyar’”. Szűcs Jenő

17 Ágoston kérdései és válaszai Ágostonnál a filozófia és a teológia nem válik szét. Az értelem szerepet játszhat az Isten felé vivő úton: ennyiben foglalkoztatja az értelem, és ennyiben érdeki a filozófia is. Ágoston kettéosztotta a világmindenséget, Civitas Dei-re (Isten országa) és Civitas Diaboli-ra (Ördög országa). Az ördög országába száműztek minden olyan gondolatot, amely a testtel, a vágyakkal, a siralmas földi léttel és a természettel volt kapcsolatban. Ezzel akaratlanul lezárta a tudás útját. Az érdeklődés középpontjába a lélek halhatatlansága, a teremtés misztériuma, a test és a lélek viszonya, Isten létének bizonyítása került. Ágoston: „Mivel foglalkozott Isten, mielőtt megteremtette volna a világot? A Poklot készítette azok számára, akik ilyen kérdéseket tesznek fel”.

18 A középkor dinamikusan fejlődő szakasza Stabilizálódó államok Gazdasági növekedés Demográfiai fellendülés Kulturális fejlődés (a katedrálisok kora) Szabad – önigazgató - közösségek létrejötte: városok, egyetemek, céhek

19 A skolasztika (XI-XVI. század) A szó eredete: skola = iskola A középkorban a hivatalos oktatás és az értelmiség képzése az egyházi létesítményekben folyt. Az egyetemek az egyházi iskolák összevonásából keletkeztek Universitas (egyetem) = részben a tudományok egyetemességét, részben „a tanárok és a hallgatók együttesét” jelentette (Universitas magistrorum et scholarium) Az egyetemek tananyaga lefedte a korabeli teljes és kívánatosnak tartott műveltséget. (Ez volt a „hét szabad művészet”) Általában négy kar működött: három felsőbb: teológiai, jogi, orvosi) és egy alsóbb: filozófiai

20 A hét szabad művészet A középkori egyetemeken a tanították, amelynek latin neve „septem artes liberales”. Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.” A középkori egyetemeken a hét szabad művészetet tanították, amelynek latin neve „septem artes liberales”. Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.”középkori A hét szabad művészetet két csoportra osztották: hét I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományág Grammatica – Nyelvtan Grammatica – NyelvtanNyelvtan Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezéseRetorika Dialektica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya Dialektica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgyaDialektika II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve Astronomia – Csillagászat Astronomia – CsillagászatCsillagászat Aritmetika – Számtan Aritmetika – SzámtanSzámtan Geometria – Mértan Geometria – MértanMértan Musica – Zene Musica – ZeneZene

21 Canterbury Anselmus ( ) Igazi tudás csak a hit összefüggésében, csak a hit segítségével érhető el. Az értelem csak a hit által adottakat képes artikulálni. „Credo ut intelligam” = Hiszek, hogy érthessek. „Nem kísérlem meg, Ó, Uram, a Te mélységedet áthatolni, mert értelmemet ehhez semmiképpen nem ítélem elegendőnek, de valamelyest szeretném megérteni a Te igazságodat, melyet szívem hisz és szeret. Mert nem azért vágyom megérteni, hogy hihessek, hanem azért hiszek, hogy érthessek. Mert ezt is hiszem: ha nem hiszek, nem is érthetek.” „Credo quia absurdum est” - Tertullianus

22 Az istenérvek A filozófiai és a teológiai tevékenység megkoronázása egy középkori teológus vagy filozófus számára egy istenérv felállítása jelentette. Anzelmus ontológiai istenérve: 1. Alkossuk meg ezt a kifejezést: „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehet.” 2. Ez a kifejezés kétségtelenül értelmes, tehát megérthető, 3. Ha megértettem, akkor az elmémben jelen van: „a legnagyobb jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges.” 4. Ám ha ő a legnagyobb jó, akkor szükségképpen rendelkeznie kell a létezés attribútumával. 5. De ha rendelkezik a létezés attribútumával, akkor létezik is, azaz nemcsak az elmémben van jelen. Ez a „legnagyobb jó” az Isten.

23 A nominalizmus, a realizmus, és a konceptualizmus vitája A vita eredetileg Plató, és Arisztotelész vitájára nyúlik vissza. Boëthius kommentárjai: a nem és a faj az egyesben vannak, azonban gondolatilag önállóan is megragadhatók. Az általános nem pusztán szubjektív, de nem különálló létező. Realizmus: az általános éppen úgy – olyan formában - létezik, mint az egyes. (universalia ante rem) Realizmus: az általános éppen úgy – olyan formában - létezik, mint az egyes. (universalia ante rem) Nominalizmus: általános létezők nincsenek, a fogalmak csak megállapodásszerű kifejezések, és nem bírnak önálló léttel, (universalia post rem) Nominalizmus: általános létezők nincsenek, a fogalmak csak megállapodásszerű kifejezések, és nem bírnak önálló léttel, (universalia post rem) Konceptualizmus: tagadja az általános önálló létét, de a fogalmakat nem tekinti jelentés nélkülieknek Konceptualizmus: tagadja az általános önálló létét, de a fogalmakat nem tekinti jelentés nélkülieknek

24 A vita háttérben maradó összefüggései Természetfilozófiai elem: az igazi tudás nem egyes dolgokra, hanem az általánosra kell irányuljon, ha az általános pusztán szavakban van meg, akkor az általánosságra vonatkozó ismeret csak illúzió. Ebben az értelemben a nominalizmus tagadja, míg a realizmus elismeri a megismerhetőséget. A teológiai elem: Az eredendő bűn, Ádám bűne, hogyan származik át az utódokra? A realizmus talaján állva az mondható, hogy minden ember egyazon szubsztanciának, az általában vett embernek a mozzanata. Ádám bűnével „az ember” esett bűnbe és ez így minden ember része lett. Ideológiai elem: folyamatos viták a centralizáció és decentralizáció között. A realizmus itt a centralizálókat szolgálta (aki azt akarták, csak egy a hatalom), míg a nominalizmus a decentralizálókat, akik elfogadják hogy sokféle politikai érdek lehet.

25 A világ szerkezete Szt. Tamás szerint A világ hierarchikus szerkezetű: az általános az egyesnél magasabb rendű, mint ahogy az isteni, az embernél, és a kinyilatkoztatott hit, a kikövetkeztetett tudásnál. „Az alacsonyabb rendű teremtmények a magasabb rendűekért vannak, amint az ember alatti teremtmények az emberért léteznek. Végső soron pedig az egész világmindenség minden egyes részével Istenre, mint célra irányul” A filozófia és a teológia nem annyira tárgyukban, mint inkább módszerükben különböznek egymástól: a teológus a kinyilatkoztatott hit fényénél, a filozófus az értelem természetes világosságánál elmélkedik.

26 Mi a filozófia feladta? A filozófia hivatalos helyzete a középkori Európában: „filozófia ancilla theologia est”, „a filozófia a teológia szolgálóleánya”. Vagyis: a filozófia feladata, hogy igazolja és az ész segítségével világosan beláthatóvá tegye a teológia alaptételeit. A filozófia hivatalos helyzete a középkori Európában: „filozófia ancilla theologia est”, „a filozófia a teológia szolgálóleánya”. Vagyis: a filozófia feladata, hogy igazolja és az ész segítségével világosan beláthatóvá tegye a teológia alaptételeit. „Ha pedig a filozófusok állításai között olyat találunk, ami ellentétes a hittel, az nem a filozófia, hanem a filozófiának az ész hiányosságából fakadó hibás használata.” „Ha pedig a filozófusok állításai között olyat találunk, ami ellentétes a hittel, az nem a filozófia, hanem a filozófiának az ész hiányosságából fakadó hibás használata.” Aquinói Szent Tamás. Az értelem egységéről.

27 Az öt út, amelyen Isten létezését bizonyítani lehet 1. A mozgásból vett érv. A dolgokat valami másik dolog mozgatja. De ez a sor nem mehet a végtelenbe. Hiszen ahol nincs első mozgató, ott nincs második, stb. sem. Mozgás azonban van. Tehát kell lennie első mozgatónak. 2. A ható-okból vett érv. Az érzéki világban található dolgoknak mindig megvan a maguk ható-oka. Nem találkozunk viszont olyan dologgal, ami önmagának az oka lenne. Ahhoz, hogy egyáltalán legyen hatás az érzéki világban, kell hogy legyen egy ilyen ok is. 3. A lehetségesből és a szükségszerűségből vett érv. A világban található dolgok létezhetnek is, meg nem is. Egy végtelenként feltételezett világban azonban ennélfogva egykor kellett hogy legyen egy idő, amikor semmi nem volt. Az esetleges létezők viszont maguktól nem mehetnek át a semmiből a létezésbe. Ehhez egy szükségszerű létezőre van szükség. 4. A dolgok fokozataiból vett érv. A világban található dolgok többé vagy kevésbé tökéletesek. Ez a fokozatiság egy legjobb és legtökéletesebb létezőre utal. 5. A dolgok kormányzásából vett érv. A természeti testek célszerűen vannak megalkotva és célszerűen működnek. Mivel ez a célszerűség nem tőlük maguktól származik, kell hogy legyen egy Lény, aki ezt a célszerűséget megalkotta és működteti. Szent Tamás („Summa Theologica”, „A teológia foglalata”).

28 Szt. Tamás - az ötödik út „Azt látjuk ugyanis, hogy bizonyos tudat nélküli dolgok, tudniillik a természetes testek, valami cél szerint működnek: ami nyilvánvaló abból, hogy mindig vagy többnyire ugyanazon módon működnek, hogy azt kövessék ami a legjobb, amiből nyilvánvaló, hogy nem véletlenül, hanem szándékból adódóan érkeznek célhoz. De a tudat nélküli dolgok nem tartanak célhoz, hacsak nem irányítja őket valamely tudatos és intelligens lény, miként az íjász a nyílvesszőt. Van tehát valamiféle értelmes lény, amely minden természeti dolgot a célra irányít, s ezt Istennek mondjuk.”

29 A „kettős igazság” problémája Averroës ( ) nem tagadta a vallás tanítását, hanem - óvatosan - kettős igazsága (veritas duplex) elvét vallotta. A hitnek és a tudásnak is egyaránt igaza lehet, de nem szükségképpen fedik egymást, Ugyanazt az igazságot világosabban fejezi ki a filozófia és allegorikusan a teológia, és természetesen a filozófia dönti el, hogy a teológiai allegóriák hogyan értelmezhetők, A kettős igazság előbb a tudomány, majd a vallás számára nyújtott kényelmes fedezéket

30 A középkori politikai gondolkodás két problémája 1. Az egyik a világi és az egyházi hatalom viszonya. Az egyház a belső viták és egyenetlenségek leküzdése által egyre nagyobb és centralizáltabb hatalommá vált, amely kiterjesztette hatalmát az élet szinte minden területére. Ehhez képest a világi hatalom instabil, változó, kaotikus volt, és a nyers erőszak szférája volt. 2. A főhatalom önkényes tobzódásával szembeni ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem szabályozza a normális polgári jog. A király elismerését bizonyos etikai elvek betartásához kötötték.

31 A két hatalom értelmezése –Gelasius szerint „Két hatalom (instancia) kormányozza a világot, fenséges császár, a püspökök megszentelt autoritása, és a királyi hatalom, amelyek közül a főpapok súlya azért is többet nyom a latban, mert az emberek királyairól is számot kell adniuk Isten ítélőszéke előtt. Hisz magad is tudod, legkegyelmesebb fiam, hogy még ha méltóságban az egész emberi nem élén állsz is, az isteni dolgok intézői előtt jámborul fejet hajtasz, és tőlük kéred üdvösséged bizonyságát..” I. Gelasius pápa Anastasius kelet-római császárhoz

32 Az egyházi és a világi hatalom rivalizálása Kezdetben komoly vita volt az egyházon belül is, hogy miként foglaljanak állást a „kié a hatalom?” kérdésben. Voltak akik, tekintettel a zűrzavaros állapotokra, csak egy isteni legitimitással rendelkező hatalom képes annak korlátot szabni. Mások meg igyekeztek távol tartani az Egyházat a világi hatalomtól. Az egyházi és világi hatalom rivalizálása a invesztitúraküzdelemben csúcsosodott ki: ki nevezi ki a püspököket, a világi hatalmat gyakorló király, vagy a spirituális hatalmat gyakorló egyház. VII. Gergely pápa az egyház egyetlen legitim döntéshozójaként deklarálta magát, akinek döntés megfellebbezhetetlen. Henrik – a német püspökök támogatásával szembeszáll, de a pápa kimondja a király trónfosztását. Henrik Canossát jár, 1077-ben és elhárítja fejéről az egyházi átkot. Sok és viharos „csörte”: pápák, ellenpápák, fegyveres harcok.

33 A két megközelítés Gergely a Gelasius levélre hivatkozik, ám nála már nem szerepel, hogy a király méltóságban az emberi nem élén állana. Tehát nem ismerte el többé a királyi hatalmat egy önálló, a vallásitól független hatalmi forrásnak. Ezzel szemben egy korabeli ismeretlen szerző éppenséggel az uralkodó jogai mellett érvelt a pápai hatalommal szemben., mondván a király kettős személyiséggel rendelkezik: az egyik emberi természetükből, a másik isteni küldetésükből következik. „A király isten közvetlen szolgája, minister Dei, s mint ilyen Krisztus helytartója, vicarius Christi a földön, következésképpen az uralkodó király és papi személy, rex et sacerdos egy személyben. Végül azonban a hatalom akarásának realitása győzött. A legtöbben a pápában látták Isten földi helytartóját, és a királyi zsarnoksággal szemben érveltek.

34 John of Salisbury – a zsarnokölés joga II. Henrik, - Salisbury szeme láttára gyilkoltatta meg pártfogóját - Th. Becket-et a székesegyház oltára előtt. Ennek nyomán született műve (1159) - Policraticus. A politikának illeszkednie kell a dolgok kozmikus rendjébe. Az uralmat organizmus metaforával jellemezte. Az uralkodót nem kötik pozitív törvények de meg kell felelnie az isteni feltételeknek. Ha az uralkodó megsérti az igazságosság elvét akkor zsarnok. A zsarnokot bárki megölheti. A zsarnokölés tehát igazságos, amit azzal igazol, hogy minden hatalom, amely megsérti a természet törvényeit, törvényen kívül helyezi magát. Minden politikai autoritás feltételes, és a nép egészének joga van eldönteni, hogy milyen kormányzatot alkosson. Menekülni kényszerült Angliából, és Chartre püspökeként élte le életét.

35 William Occam ( ) Késő skolasztika kora Roger Bacon: „Tud-e Isten olyan nagy követ teremteni, amit nem tud felemelni?” Az inkvizíció ezért börtönbe zárja. Occam: Isten a világot szabadon alkotta, minden ami van másként is lehetne. Amit Istenről tudunk, azt a kinyilatkoztatás által tudjuk. Az akarat szabad – ez a morális felelősség alapja. Az akarat még a kinyilatkoztatott tudás birtokában sem szükségképpen választja Istent. De boldog csak az lehet, ha akarata Istenre irányul. „Occam borotvája”: „Szükségszerűség nélkül nem szabad szaporítani a létezőket”. Egy magyarázat annál jobb, minél egyszerűbb. Occam nominalista, és tagadja az általánosságok önálló létét. A magyarázatoknak egyszerű és megfigyelhető tényeken kell alapulniuk.


Letölteni ppt "A gondolkodás története 3. Előadás A középkor filozófiája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések