Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság 2010. október 20., Pécs Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság 2010. október 20., Pécs Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium."— Előadás másolata:

1 „Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság október 20., Pécs Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium

2 „A mi jövőnk, a mi választásunk” EU 6. Környezetvédelmi Program ( ) ?

3 „A mi jövőnk, a mi választásunk”

4 Az évezred kihívása „Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz” (Kurt Vonnegut, 2006) „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Dennis Hayes, a „Föld Napja” kezdeményezője (1970)

5 Természeti kockázatok Etna, Olaszorzság

6 Új kihívások - Szökőár 2004 december

7 Katrina Hurrikán 2005 augusztus

8 Mire van szüksége egy emberi lénynek? Tudás Túlélés Választás Alkotás Identitás Pihenés Biztonság Szeretet Álom Részvétel

9 Talaj lefedettség forrás: U.S. Department of the Interior

10 AZ EMBERISÉG EGY FŐRE ESŐ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÉS BIOKAPACITÁS, (forrás: WWF) AZ EMBERISÉG EGY FŐRE ESŐ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÉS A BIOKAPACITÁS, Globális hektár Biokapacitás Ökológiai lábnyom

11 Túlköltekeztünk: augusztus 21-én átléptük a természet idei évre biztosított „költségvetését” … azaz az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt meghaladta azt a mértéket, melyet ebben az évben a természet nyújtani képes; … azaz az év végéig hátralévő időszakban az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi és már nem annak kamataiból él, mely állapot hosszú távon is fenntartható lenne; … azaz jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szükséges a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt. (A Global Footprint Network az Ökológiai Túllövés Napja alkalmából megjelent sajtóközleménye alapján) … 2006-os adatok szerint az elérhető biológiailag produktív terület bolygónkon 1,8 ha/fő (nem számolva az egyéb vadon élő fajok területigényével!), míg az egy főre eső átlagos ökológiai lábnyom 2,6 globális ha/fő. A deficit, melyet évről-évre már nem a megújulásból, hanem a tőke felélésével biztosítunk, 0,8 ha/fő (a rendelkezésre álló újratermelt mennyiség közel 50%-a!).

12 A „túlköltekezés” jelei… … „hitelünket” a jövő generációk finanszírozzák, de már mi is érezzük a végleges degradáció vagy akár összeomlás előtt túlköltekezésünk jeleit: –Vizek mennyiségi (aszály, árvizek, belvizek…) és minőségi problémái –Elsivatagosodás, talajpusztulás –Termelékenységi hozamok csökkenése (szántóföldek, halászat stb.) –Fajok egyre gyorsuló ütemű kihalása, élőhelyek pusztulása –Globális klímaváltozás –Stb…

13 A pazarlásunk nem tartható fenn hosszú távon… … Ahol már átléptük a biztonságos zónát: – Biodiverzitás – Nitrogén körforgás – Éghajlatváltozás Forrás: A safe operating space for humanity – Planetary boundaries (Bolygónk határai) Nature folyóirat, szeptember 24-i száma 461/n7263/fig_tab/461472a_F1.ht ml#figure-title

14 Ki fizeti a révészt? … a „globális fogyasztói réteg” – a Föld lakosságának 27%-a, azaz 1,7 mrd fő – fogyasztja el a világ természeti erőforrásainak több mint 80%-át, … jólétünket a bolygó lakosságának 73%-a, 4,7 mrd ember kárára biztosítjuk: –„A Niger-delta lakosai egészségükkel és életformájuk teljes megváltoztatásával fizetnek a kőolaj-kitermelés ökológiai, szociális és politikai következményeiért. A kőolajat mások használják.” –„Tuvalu lakosságának… el kell hagyniuk otthonaikat, mert különben a növekvő tengervíz szint – a klímaváltozás következménye – elmosná őket.” Az éghajlatváltozást nem ők idézték elő. … ha minden ember ezen az átlagos szinten fogyasztana 4 Földre lenne szükség az igények kielégítéséhez… …De csak 1 Földünk van!

15 A BIOKAPACITÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (forrás: WWF) A Föld átlagos biokapacitásának több mint háromszorosát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának több mint kétszeresét használó országok A Föld átlagos biokapacitásának százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának kevesebb mint felét használó országok Nincs megfelelő adat

16 Kihívások: víz, élelem, energia A világon ma 742 millió vidéki és 137 millió városi lakos szűkölködik ivóvízben 2,5 milliárd ember nélkülözi a közegészségügyi higiénia feltételeit 2,8 milliárd ember él vízhiányos területen 1,2 milliárd él vízbőségben 2020-ra 1,4 milliárd nem jut biztonságos ivóvízhez A termőtalajok humuszvesztesége az ipari forradalom előtt: 250 millió tonna/év az elmúlt 50 évben: 760mtonna/év A Mississippi szennyezéstől élettelenné vált zónája: km 2 Kockázati tényező: népesedés, éghajlatváltozás, környezetszennyezés Forrás: IWMI

17 Létfeltételek, változó fogyasztási szokások 850 millió ember alultáplált Angliában az elhízás miatti egészségügyi ellátás költsége több mint évi 1 milliárd font 1kg gabona előállításához liter víz kell a húséhoz liter! 3320 liter víz kell 1 l bio-üzemanyaghoz

18 A biológiai sokféleség helyzete a „fejlett” Európában Európában él a világ veszélyeztetett emlőseinek 42%-a (pld. Ibériai hiúz kedvezőtlen helyzet) kedvezőtlen védelmi helyzetben van a madárvilág 43%-a az édesvízi halak 52%-a veszélyeztetett a kereskedelmi fontosságú halállományok többsége kritikus szint alá csökkent közel 600 növényfajt az IUCN kategóriái alapján kihaltnak, vagy kihalás szélére kerültnek tekinthetünk

19 Magyarország ökológiai lábnyoma (forrás: WWF) Összesített ökológiai lábnyom (globális hektár/fő): 3,5 Összesített energia lábnyom (globális hektár/fő): 2,0 CO 2 (globális hektár/fő): 1,67 Beépített terület (globális hektár/fő): 0,17 Összes biokapacitás (globális hektár/fő): 2,4 Ökológiai deficit (globális hektár/fő): 1,1 Ökológiai lábnyom százalékos változása ( ): -10% Biokapacitás százalékos változása ( ): -18% Fejlődés index: 0,84

20 Élelmiszerek és környezeti terhük …

21 Élelmiszerek környezetterhelése életciklus elemzés alapján …

22 Élelmiszerek ökológiai lábnyoma …

23 Élelmiszerek szén-lábnyoma …

24 Élelmiszerek víz-lábnyoma …

25 Természeti alapok / Területhasználat Év Mezőgazda sági terület, ezer ha Növény- termesztés Állat- tenyésztés Mezőgazda sági termék Termékek felvásárlási indexe bruttó termelésének indexe 1960 = , ,

26

27 Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek népességen belüli aránya, % (2010. január)

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37 A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólét – elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékekre is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását.

38 Miért van szükség fenntartható fejlődésre? „A fenntartható fejlődés nem állandósított harmónia, hanem inkább folyamatos változás, melynek során az erőforrások használata, a beruházások célja, a technológiai fejlődés irányzata és az intézményi változások összhangban vannak mind a jelen, mind a jövő igényeivel” (Brundtland jelentés)

39 A megoldás rajtunk is múlik… … számos technológia és megoldás - mellyel a problémák orvosolhatók - már létezik –Ökológiai szempontú adóreform – fosszilis energiahordozók támogatásának eltörlése –Életciklus alapú árszabás –Okos várostervezés –Környezetbarát és racionalizált mobilitás –Energiahatékony lakhatás –… … a legalapvetőbb azonban a hozzáállásunk –Ökologikusabb értékrend –Átgondolt fogyasztás –Igények helyett szükségletek

40 Útkeresés Észak – Dél párbeszéde Fejlett országok „történelmi felelőssége” – EU kezdeményező szerepe a problémák megoldásában Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú, átfogó gondolkodás és cselekvés felé CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése

41 Az Európai Uniós tagsággal összefüggő környezetpolitikai keretek Az EU környezetpolitika irányait meghatározó stratégiák és programok: 6. Környezetvédelmi Akcióprogram (tematikus akcióprogramok és stratégiák) Cardiff-i folyamat a környezeti szempontok horizontális integrációjáért (1998) Lisszaboni Stratégia -versenyképesség, társadalmi kohézió, környezeti szempontok (2000) Fenntartható Fejlődési Stratégia -környezeti, társadalmi gazdasági dimenzió egysége (2002)

42 EU Környezetpolitika 1972-től kezdődően ( ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia ), összesen 6 környezetvédelmi program Általános alapelvek kialakítása ( pl. megelőzés, szennyező fizet, társadalmi részvétel, szubszidiaritás Ad hoc jellegű problémamegoldástól egyre inkább a hosszú távú globális tervezésig jut el Gazdasági és szociális szempontokat is figyelembe vevő “Fenntartható Fejlődési Stratégia”

43 Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Négy nagy területre összpontosít: Éghajlatváltozás ( eszközei: Közös megvalósítás, emisszió- kereskedelem, tiszta fejlesztési mechanizmus ) Természetvédelem és biodiverzitás ( főleg élőhelyek védelme, természetvédelmi területek bővítése ) Környezet és egészség Természeti erőforrások és hulladék

44 Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram ( ) Négy nagy területre összpontosít: Éghajlatváltozás ( eszközei: Közös megvalósítás, emisszió- kereskedelem, tiszta fejlesztési mechanizmus ) Természetvédelem és biodiverzitás ( főleg élőhelyek védelme, természetvédelmi területek bővítése ) Környezet és egészség Természeti erőforrások és hulladék

45 Az Európai Unió környezeti szabályozórendszere Az EU szakpolitikái közül az egyik leginkább szabályozott terület (a klasszikus „belső piaci” jogalkotás folyó ügyeinek %-a). A környezetvédelmi acquis több mint 300 jogszabályt foglal magában (irányelvek, rendeletek, illetve határozatok)

46 Törvények – milyen hosszú? A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2003. november 21.) a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) és a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN) nevű halbetegségek közül egy vagy több tekintetében mentes övezetek és mentes halgazdaságok jegyzékének létrehozásáról szóló 2002/308/EK határozat I. és II. mellékletének módosításáról Forrás: KÖVET

47 A hazai környezetpolitika lehetőségei és válaszai … életminőségünk megvalósításához a gazdaság az eszközöket, a természet pedig az alapokat, kereteket biztosítja … a környezetpolitika életminőségünk tartós fejlődésének érdekében a természet alapjait igyekszik megőrizni, a megőrzés eszközeit biztosítani … a környezetpolitika eszköztára a globális szinttől egészen a helyi szintig terjed –Nemzetközi egyezmények –Regionális, két- és többoldalú megállapodások –Speciálisan az Európai Unió joganyaga –Hazai környezeti szabályozás –Területi szintű szabályozás

48 A Nemzeti Környezetvédelmi Program … törvényi alapja a a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény … hatévente megújítandó … az Országgyűlés fogadja el … a környezetvédelmi tervezés alapja … a környezetügy átfogó tervezési rendszere, középtávú keretprogramja … megadja a hazai környezetpolitika stratégiai keretét és célkitűzéseit … egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését

49 Az NKP helye, szerepe a hazai tervezés erőterében Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia GAZDASÁG- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA KÖRNYEZETPOLITIKA (és kapcsolódó ágazati politikák) Konvergencia program Középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia FEJLESZTÉSPOLITIKA TERÜLETPOLITIKA III. Nemzeti Környezetvédelmi Program NKP-III Tematikus Akcióprogramjai (TAP-ok ) 4. Települési környezetminőség 3. Környezet és egészség 2. Éghajlatváltozás 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése 5. A biológiai sokféleség megőr- zése, természet- és tájvédelem 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 9. Környezetbiztonság 8. Hulladékgazdálkodás 6. Fenntartható terület- és földhasználat Európai Területi Együttműködés OP-jai TÁRSADALOMPOLITIKA Magyar Információs Társadalom Stratégia Nemzeti Népegészségügyi Program (NPP) Emberi erőforrás- fejlesztés stratégiai fejlesztési koncepciója Magyarország Energiapolitikája Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Magyarország Nemzeti Energia- hatékonysági Cselekvési Terve Nemzeti Erdőprogram Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NPP része) Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Programok Nitrát Akcióprogram Országos Környezeti Kármentesítési Program Országos Ivóvízminőség-javító Program Nemzeti Aszály Stratégia Országos Hulladékgazdálkodási Terv A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája Hegy- és dombvidéki tározók építési és rekonstrukciós programja Belvíz Program Vásárhelyi Terv Továbbfejl. A VKI végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentuma Ivóvízbázis-védelmi Program Levegőtisztaság-védelmi Program KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Nemzeti Népesedési Program Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Nemzeti Biztonsági Stratégia Európa-politikai stratégia Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Magyar Közlekedéspolitika Stratégiai zajtérképre alapozott Intézkedési terv Levegőminőség stratégia Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programja (NPP része) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (és OP-k) Országos Területrendezési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája Nemzeti Parki Igazgatóságok Fejlesztési Tervei ~ Erdészeti Koncepciója A Természetvédelem Vadászati Koncepciója Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NKP-III. része) ~ Ökoturisztikai Koncepciója Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és (Erdei) Iskola Program Nemzeti Erdőtelepítési Program

50 NKP-I-II-III jellemzői NKP-I ( ) Jelentős politikai támogatottság Rendszerváltás utáni „látlelet és leltár” a problémákról és a teendőkről Környezeti elem/rendszer központú A végrehajtás nem igazán intézményesült, gyenge költségvetési kapcsolat NKP-II ( ) Folyamatosság + felkészülés az EU-csatlakozásra Tematikus akcióprogramok Hatékonyabb intézményesülés Továbbra is gyenge ráhatás a költségvetésre, nagyobb, de korlátozott befolyás a fejlesztéspolitikára NKP-III ( ) Közép- és hosszabb távú célok megfogalmazása, különös tekintettel a fenntarthatóság környezeti feltételeire Szubszidiaritás és a decentralizáció erősítése Intézkedések, feladatok, felelősök konkrétabb megfogalmazása EU-források környezet- és költséghatékony felhasználása

51 A közötti időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Program … átfogó célrendszere: –A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése –Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése –A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése … tematikus akcióprogramjai: –A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése –Éghajlatváltozás –Környezet és egészség –Települési környezetminőség –A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem –Fenntartható terület- és földhasználat –Vizeink védelme és fenntartható használata –Hulladékgazdálkodás –Környezetbiztonság

52 Települések szerepe Közigazgatási határukkal az ország egész területét lefedik Hatáskörük komplex (mindhárom pillérre van hatáskörük (ts-körny-gazd)) De: közösségek hiánya-elidegenedés, szolidaritás hiánya; önkéntes szerepvállalást a „munka világa” nehezíti; szubszidiaritás problémái Lakó, közösségi-kulturális és munkatér szétválása Azonosságok és különbözőségek településtípusonként

53 Jobb életminőség Jellegzetes városi problémák I. Európa lakosságának 80%-a városokban él. Magyarországon ez az arány 65% Szennyezett levegő – Csökkent az ólom és a kén-dioxid terhelés, de továbbra is nagy probléma: NOx, PM, felszínközeli ózon. – Európa összlakosságának 45%-a olyan városokban él, ahol a PM koncentráció meghaladja az egészségügyi határértéket; 30%-a, ahol az ózonkoncentráció magasabb, mint ami egészségügyi okból javasolható (évente napon határérték túllépés) – Az 1 milliónál nagyobb városok naponta mintegy 25,000 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki (becslés szerint a kibocsátott CO2 externális költsége EUR tonnánként) – Egészségügyi következmények: a légszennyezés Európában évente ezer lakos időelőtti halálához vezethet (fő ok: közlekedési eredetű légszennyezés). Az ózon szmog évente ember halálában játszik szerepet az EU-ban – Éves szinten a légszennyezés által okozott egészségi károk költségvonzata milliárd EUR között van. Nagy forgalom, torlódások -A forgalomba kerülő gépkocsik száma Európában évente eléri a 3 milliót (az elmúlt 30 évben 300%-os növekedés; Közép- és Kelet-Európában fajlagosan kb. fele annyi a gépkocsi, de számuk itt is dinamikusan nő ( között 61%-kal); emellett nő a gépkocsival bonyolított utak száma és a megtett távolság – különösen a szuburbanizáció következtében – között becslések szerint 40%- kal -A főként a városi területekre jellemző nagy forgalom és a torlódások okozta károk becsült költsége meghaladja az EU GDP 0.5% -át; ha ez a trend folytatódik, ez elérheti a GDP 1%-át

54 Zaj és rezgés - A városi főútvonalakon a zaj nappal elérheti a 70-80, éjjel a dB(A) szintet -A repülőterek környezetében a zajterhelés további növekedése várható -Az EU 15 tagállamában a lakosság 40%-át (160 millió fő) éri főként közlekedési eredetű, 55 dB(A) feletti zajterhelés -További 20% 65 dB(A) feletti zajterhelésnek kitett, amely már különböző megbetegedésekhez vezethet Silány esztétikai és nem megfelelő műszaki minőségű, költséges üzemeltetésű épített környezet (város – és utcakép, építmény, beltéri környezetminőség) – Az új tagállamokban a városi lakosok mintegy 40%-a nem megfelelő állapotú lakótelepeken lakik -A lakások 3/5-e fenntartási, energiahatékonysági, környezet-egészségügyi okból felújítást igényel -A városok energiafelhasználásának mintegy fele fordítódik fűtésre, hűtésre, melegvíz-előállításra és az épületek elektromos energia ellátására A városok túlzott terjeszkedése - Kevés zöldterület és – felület, biológiailag aktív felületek, természetes- és természetközeli élőhelyek és ezáltal a biológiai sokféleség csökkenése, fokozódó erőforrás igénybevétel és környezetterhelés -Az elmúlt 20 évben Európa népességének 2,5% -os növekedése mellett a beépített területek nagysága 11% -kal nőtt -Az elmúlt évtizedben éves szinten 0,6%-kal növekedett a városi területek aránya -A szuburbán területek tömegközlekedésének költsége csaknem 2,5-szerese a tömör szerkezetű városi területekéhez képest között Budapest lakossága pl fővel, egy hazai középváros népességével csökkent. Ez a létszám az agglomerációban okozott jelentős és hirtelen igénynövekedést és terhelést Jellegzetes városi problémák II.

55 Környezetbiztonság javítása (felkészülés a klímaváltozás hatásainak csökkentésére; rendkívüli időjárási helyzetek – árvíz, felhőszakadás, hőhullámok esetére; alkalmazkodási technikák) A nyarán bekövetkezett rendkívüli forróság következtében el több ember halt meg Európában mint más években, és a WHO szerint az évszázad közepére megsokszorozódhat a forróság miatti halálozások száma Sérülékeny csoportok kiemelt védelme (pl. gyermekek, idősek) Jellegzetes városi problémák III.

56 Települési tőke típusai I.

57 Települési tőke típusai II. NAGYVÁROSI TELEPÜLÉS

58 Települési tőke típusai III. FALUSI TELEPÜLÉS

59 Forrás: KSH, KvVM A légszennyezőanyag-kibocsátás és a GDP szétválása

60 Forrás: KSH Fogyasztási spirál: gépkocsi szám, villamosenergia igény és a plaza építés trendjei

61 Forrás: KSH Az áruszállítás volumene

62 Ember – természet – környezet „Tájalakítás”, területhasználat: Tolnai Sárköz

63

64 Kapcsolódó problémák és kezelésük Kapos lehetőségterv

65 A lehetőségterv keretei

66 Partnerek a stratégiához

67 Alternatív stratégiák

68 Továbblépés A problémák kiváltó okának kezelése (csővégi megoldások helyett) Kölcsönhatások figyelembe vétele (pl. társadalmi, gazdasági, környezeti problémák, intézkedések között) Kölcsönös hasznú intézkedések, szinergiák feltárása A problémamegoldás és az értékvédelem egysége A térségi, várostérségi szemlélet erősítése Programozás A tervek monitoring rendszerének kialakítása, a “folyamatos tervezés” módszereinek alkalmazása Legjobb gyakorlat széleskörű elterjesztése


Letölteni ppt "„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság 2010. október 20., Pécs Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések