Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS. Ökológiai lábnyom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS. Ökológiai lábnyom."— Előadás másolata:

1 FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

2 Ökológiai lábnyom

3

4

5 Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

6 Népességrobbanás

7 Időszak Növekedés (millió fő) Időtartam(év) ie ie ig ie.7000-ie ig ie.4500-ie ig ie.2500-ie ig ie.2500-időszám. Kezd ig tól 1700-ig tól 1850-ig tól 1950-ig tól 1990-ig től 2085-ig

8

9 A népesség növekedése ig 1000-ben 300 millió 1500-ban 500 millió 1804-ben 1 milliárd 1927-ben 2 milliárd (304 év) 1960-ban 3 milliárd (47 év) 1974-ben 4 milliárd (14 év) 1987-ben 5 milliárd (13 év) 1999-ben 6 milliárd (12 év)

10 Erdőterület és népesség a Földön

11 Kína és India  Delhiben és Bombayban 30 millió ember lakik, a kettő együtt eléri az Egyesült Királyság lakóinak számát.  Kínában már 45 olyan város van, mely 1millió fő feletti.  Indiában 35 db 1 millió fő feletti város van, 2026-ra 70 ilyen lesz.

12

13 Az urbanizáció  1820-ban London1 millió feletti lélekszámú város  1900-ban 11,  195o-ben 75,  1975-ben 191,  1985-ben 273 város volt 1 millió felett.  Tokió 2omillió,  Mexikóváros 31millió

14 Kína fogyasztás növekedése  2005-ben Kína használta fel a világon előállított nyersacél 26 százalékát, a rizs 32 százalékát, a gyapot 37 százalékát.  Kína autóipara: Éves termelése 320 ezerről (1995) 2,6 millióra emelkedett. Kína 2015-re túlszárnyalhatja az évi 8 millió autót előállító Japánt és USA-t.  Kínában 2005-ben 350 millió mobiltelefon- előfizető volt, 1996-ban még 7 millió volt.

15  Kínában a világ édesvízkészletének 8 %-a található, míg a népesség 22 %-a, az ország északi fele kiszáradóban van.  2004-ben a vízminőség ellenőrzése a Kína nagy folyóiból vett 412 vízminta 58%-a emberi fogyasztásra alkalmatlan.  Indiában a szennyvíz 10%-át tisztítják.  Kína termőföldjeinek 30 %-a elsavasodott.  A világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában van.  Indiában 4500 ha öntözött terület vált terméketlenné a textilipar szennyvíze miatt.

16 A népességrobbanás és a „túlfogyasztás” következményei  Élelmiszerhiány (minőségi/mennyiségi éhezés)  Anyag- és energiaválság  Környezetterhelés, környezetszennyezés drasztikus megnövekedése  Háborúk

17 Élelmiszerhiány

18 Anyag és energiaválság

19 A környezetszennyezés drasztikus megnövekedése

20

21 Háborúk

22

23 Termék (1 kg) Származásihely Megtett út km Kibocsátott üvegház-hatású gáz mennyisége kg fokhagymaKína ,6 CsirkehúsBrazília ,2 Uborka Spanyol- ország ,6 KörteEcuador ,2 sárgarépaHollandia1.4000,3

24

25 GLOBÁLIS PROBLÉMÁK  Népességrobbanás  Biológiai sokféleség csökkenése  Éghajlatváltozás  Ózonréteg elvékonyodása  Víz-, levegő- és talajszennyezés  Környezetegészségügyi problémák  A környezeti problémák következtén előálló társadalmi-, gazdasági problémák

26 Hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom?

27 MIT TEGYÜNK?

28 Feladat: Ökológiai láblenyomat csökkentése a társadalom, az egyén és a család szintjén Hogyan? Önmérséklet, kevesebb fogyasztás mindenből! Eredmény: Minőségibb élet egy jobb környezetben! A MEGOLDÁS

29 TEENDŐK  Közlekedés csökkentése, tömegközlekedés  Energiatakarékosság és energiahatékonyság és ökoépítészet  Megújuló energiaforrások alkalmazása  Víztakarékosság  Hulladékképződés csökkentése, majd megszűntetése  Egészséges és környezetbarát élelmiszerek  Tudatos vásárlás! – Tudatos fogyasztás!

30 Fenntartható fejlődés  A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.  A fenntartható fejlődés a környezeti erőforrások olyan tartamos, fenntartható hasznosításán alapul, mely nem okoz irreverzibilis változásokat és úgy elégíti ki a jelen generációi szükségleteit, hogy teret hagy a következő generációk számára.

31 Herman Daly „hajója” A hajó (Föld) biztonságos közlekedéséhez két dolog szükséges, hogy ne rakjanak rá a merülési vonal által megengedettnél nagyobb terhet (eltartóképesség) és a terhet megfelelően osszák el a fedélzeten. A teher súlyával – a gazdaság és a természet méreteinek nagyságával – a makroökonómia foglalkozik, míg az elosztásával, azaz az erőforrások hatékony elosztásával, allokációjával a mikroökonómia.

32 Ökológiai közgazdaságtan A gazdaságot a természethez kell közelíteni, mint alrendszert be kell illeszteni a bioszférába.  K. Bouilding: Fogyasztói társadalom kritikája + A környezeti erőforrások reális ára.  E. Schumacher: A kicsi szép(1973).: Nincs létjogosultsága a mindenáron való gazdasági nevekedésnek. A gazdaság egész rendzserét ökológiai alapokra kell helyezni!

33 Környezetgazdaságtani irányzat A piacgazdaságon keresztül lehet a környezeti problémákat kezelni, oly módon, hogy meg kell változtatni, racionális irányba terelni a környezeti erőforrások hasznosítását. Képviselői: J. Cobb, H Daly, W. Nordhaus, J. Rowe, J. Tobin

34 Az irányzatok összegzése Mindkét irányzatban jelen van annak felismerése, hogy a gazdaság pazarlóan bánik a természeti javakkal, veszélybe sodorva ezzel a Föld eltartóképeségét. A természet nem képes semlegesíteni önmaga, a növekedésre koncentráló termelés okozta szennyeződést. A különbség a megoldási javaslatokban van.

35 Zöldülő nemzeti elszámolások A környezeti számvitel nemzetgazdasági elszámolásokat érintő ágát másképpen a természeti erőforrások számvitelének is nevezik. Az általános életszínvonal egy adott országban meglévő szintjének mérésére irányul. Abból a felismerésből indul ki, hogy a hagyományosan e célra használt GDP típusú mutatók nem alkalmasak feladatuk betöltésére. A kritika lényege abban áll, hogy a GDP nem veszi figyelembe sem a jólét nem-gazdasági dimenzióit-így például a levegő vagy általában a környezet minőségét- sem a természeti erőforráskészletekben bekövetkezett változásokat, hanem lényegében a gazdasági tevékenység szintjét mutatja. Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja.

36 GDP  Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja.  Nem tartalmazza a természet által nyújtott szolgáltatásokat, pedig ezek hatnak részben az életminőségre, részben pedig a gazdálkodás költségeire is.  A megelőző célzatú energia- és anyagtakarékos megoldások negatívan befolyásolják a mutató értékét. Ez olyan különös helyzet kialakulásához vezet, hogy a környezeti károk elhárítása, a környezetvédelemre fordított összegek növeleik a GDP-t.

37 Alternatív mutatók  NEW: Nettó gazdasági jóllét  ISEW: Fenntartható Gzdasági Jóllét indexe  GPI: Valódi Fejlődési Mutató  Ökológiai láblenyomat, ökológiai index, ökológiai deficit

38 NEW  NEW: Net Economic Welfare -Nettó Gazdasági Jóllét (W. Nordhaus, J. Tobin (1976))  GDP- hez hozzáadott tételek: szabadidő, saját munka, otthoni munka stb.  GDP- ből levont tételek: környezetszennyezés, modern urbanizáció ki nem fizetett költségei stb.  Eredmény: Az életminőség tényleges javulása elmarad és egyre inkább elszakad a gazdasági növekedéstől  Az USA-ban már 1960-től erőteljesen mérséklődik NEW növekedése, míg a GDP növekedése 1960-tól ugrásszerűen megnő.

39 ISEW  H. Daly és J. Cobb  ISEW: Index of Sustainable Economic Walfare – Fenntartható Gazdasági Jóllét Indexe  A gazdasági növekedés egy ponton túl jobban növeli a környezeti költségeket, mint a termelést, ezért ahelyett, hogy gazdagítaná elszegényíti a társadalmat.  Az USA-ban 1980, Angliában 1976 óta csökkenést mutat, míg a GDP folyamatosan növekszik. (Egyre többet termelünk és költünk azért, hogy egyre rosszabb nívón tudjunk élni.

40 A RÓMAI KLUB

41 RÓMAI KLUB  Róma -1968, Aurélio Peccei  10 országból 30 tag, max. 100 fő  Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének és világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövőképek, problémák, katasztrófák előrejelezése  Szemléletváltás elindítása (A Föld eltartóképessége nem korlátlan!)

42 Ökológiai lábnyom

43

44 Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

45 A Római Klub öt jelentése  Öt jelentés a világ helyzetéről  1,2,4 jelentés: A Föld természeti környezete, környezeti erőforrásai tartósan biztosítani tudja e a gyors ütemben növekvő népesség ellátását?  3, 5 jelentés: A világmodell etikai oldala, igazságosabban működő intézmények (3.), emberek közötti szolidaritás erősödése (5.)  4. jelentés: A tudomány és technika szerepe

46 Az első jelentés (1972)  Donella és Dennis Meadows (1972): A növekedés határai  A Föld csak egy bizonyos határig képes elnyelni a szennyezőanyagokat, megújuló képessége véges és erőforrásai kimerülnek egyszer  Számítógépes modellek alkalmazásával kimutatták, hogy a népesség és a gazdaság növekedése száz éven belül korlátokba fog ütközni.  „Vegyes” fogadtatás, a módszerek kritizálása

47 A első világmodell mutatói Vizsgált időtartam:  A világ népessége  A nyersanyag készletek  Az egy főre jutó élelmiszerkészletek  Az egy főre jutó ipari szennyezés  A környezet szennyezettségi foka Figyelembe vettek különböző változásokat (99), pl.: munkaerőlétszám, a föld átlagos használati ideje, népsűrűség, szolgáltatások, hektáronkénti terméshozam stb.

48 A első világmodell eredményei  Az közötti változások vizsgálata: A népességalakulása, az ipari termelés, a nyersanyagfogyasztás exponenciális növekedést mutat.  Az időszakra 12 modellt dolgoztak ki: 1. Normál (standard) modell 10. Stabilizált modell (népesség-1975) 12. Zéró növekedési modell

49 Standard világmodell  Az ipari termelés és az 1 főre jutó élemiszer- fogyasztás ig nő, majd a kimerülő nyersanyagok miatt rohamosan csökken  A népesség száma egy ideig még exponenciálisan nő, majd 2050 táján az éhínség, a járványok hatására erőteljesen csökken  2060 tájékán az ipari termelés gyakorlatilag megszűnik, az élelmiszerelőállítás az 1/5-re, a nyersanyagfelhasználás az 1/20-ra zuhan  A szennyezettségi fok a népességcsökkenés kezdetén jelentősen mérséklődik  között a népesség tovább csökken, a nyersanyagfelhasználás, az élelmiszertermelés minimális emelkedést mutat (fenntarthatóság ?)

50 Végkövetkeztetés Csak a „zéró növekedési modellek” adnak lehetőséget az emberiségnek a fennmaradáshoz!

51 Fogadtatás A lehető legnagyobb mértékű elutasítás!  Szocialaista országok: szcientizmus vádja: a társadalmi mozgásokat nem társadalmi, hanem természeti módon determinálták  Fejlődő országok: a modell a régiók közötti fejlődésbeli különbségek állandósítása  Fejlett országok: Műszaki haladással és politikai döntésekkel a problémák megoldhatók

52 Az első jelentés „utóélete” – Túl a határokon (1992) A modell készítői is elfogadták, hogy sok tényezőt nem vettek figyelembe. A 1992-es munkájukban az 1970-es szennyeződési szintet vették figyelembe, de már 225 változóval dolgoztak és 14 modellt készítettek. Két alternatíva kidolgozása:  Mi várható, ha minden marad a régiben?  Mi várható, ha a politikában elmozdulás történik a népességnövekedés, az erőforrások kimerítése, a környezet pusztítása ellen?

53 Mi várható, ha minden marad a régiben? A gazdaság és a népesség növekedése a történelmi modell szerint folytatódik:  A világ népessége 2040-ben 9 milliárd fő, a környezetszennyezés nő  Hatalmas beruházásokra lesz szükség, hogy növeljék a mg. termelékenységét, kompenzálják a nem megújuló erőforrások készleteinek kimerülését  Az óriási beruházások következtében megtorpan a gazdasági növekedés, csökken az élelmiszertermelés, növekszik a halálozási arány

54 Mi várható változás esetén?  1995-től 2 gyermekes családmodell  A világ népessége stabilizálódik 8 milliárd fő alatt.  Nem kell az élelmiszertermelés fokozására, a környezetszennyezés csökkentésére óriás beruházásokat megvalósítani  A pénzt környezetbarát technológiák kidolgozására lehet fordítani. 100 éven belül az egységnyi ipari termék előállításához szükséges nem megújuló energiahordozók mennyisége 80 %- al, a szennyezőanyagkibocsátás 90%-al csökken.  A világ 2100-ig képes lesz annyi 1 főre jutó fogyasztási javat előállítani, mint Ny-Európa ben.

55 A második jelentés (1974) Fordulóponton az emberiség (Mesarovic, Pestel) Az 1. jelentés fejlesztése: regionális- társadalmi különbségek, vallási különbségek, fogyasztási szokások az egyes térségekben  Regionalizált, többszintű világmodell, az eltérő sajátságú régiókkal elősegíti, meggyorsítja a válságok felismerését és kezelését  Objektív szempontok mellett a szubjektív szempontok vizsgálata (pl.: vallás)

56 A régiók 1. Észak-Amerika, 2. Nyugat-Európa, 3. japán, 4. Ausztrália, Dél-Afrika, Izrael 5. Kelet-Európa, 6. Latin Amerika, 7. Észak-Afrika, Közép-Kelet, 8. Trópusi Afrika, 9. Dél-Ázsia, 10. Kína, Észak-Korea, Mongólia, É- Vietnám Csoportok: Fejlett(1.-4.), Szocialista világ(5.,10.), Fejlődő (6-9)

57 Eredmények  Az 1. jelentés megerősítése, pontosítása  A világméretű krízisek megelőzése csak interdiszciplínális szemlélettel, együttműködve lehetséges  A krízisek elkerüléséhez minden régióban mindenkor jó gazdasági és szociális állapotokra, előrelátó tervezésen alapuló szerves fejlődésre van szükség  A differenciálatlan, „vad” növekedés a válságok bekövetkezését gyorsíthatja

58 A harmadik jelentés (1977) A nemzetközi rend átalakítása-RIO (Tinbergen)  Hogyan kell átalakítani a világ intézmény- rendszerét, hogy mérséklődjönek a regionális különbségek  „Új világrend” akcióprogram, fejlődők felzárkózásának gyorsítása (fegyverkezés csökkentése, születésszabályozás, urbanizáció mérséklése, nemzetközi valutarendszer átalakítása  Helyi és nemzetközi célok összehangolása  INTERDEPENDENCIA

59 A negyedik jelentés  A hulladékkorszak után (Gábor Dénes)  Az OECD felméréseire támaszkodva a tudomány és a technika szerepét elemezte.  Kérdés: A tudomány és a technika milyen módon segítheti a világ megnövekedett szükségleteinek kielégítését  A tudomány és a technika jövőbeni szerepe csak az lehet, hogy olyan eljárásokat gondol ki és valósít meg, melyekkel csökken az anyag- és energiafelhasználás, így kevesebb hulladék és szennyezőanyag képződik.

60 A ötödik jelentés  Célok az emberiség számára (László Ervin)  A társadalmi háttér, a szociális és politikai problémák, az egyén helye, szerepe és felelőssége a globalizált világban  A változó világban a társadalmi kapcsolatoknak is meg kell újulniuk, az innovávió elkerülhetetlen  Létszint hierarhia

61 A FENNTARTHATÓSÁG, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELVEI

62 Fenntartható fejlődés  A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.  A fenntartható fejlődés a környezeti erőforrások olyan tartamos, fenntartható hasznosításán alapul, mely nem okoz irreverzibilis változásokat és úgy elégíti ki a jelen generációi szükségleteit, hogy teret hagy a következő generációk számára.

63  a problémák rendszer jellegűek, összefonódottak  a problémák csak komplex módon oldhatók meg 1. A holisztikus megközelítés elve

64  a környezet, a gazdaság, és a társadalom minden elemének integrálása  a környezeti-, a gazdasági-, és a társadalomi érdekek integrált megjelenítése  új, integrált intézményrendszer, a szektorokra osztottság helyett 2. Az integrációs elv

65  „A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön!”  A környezeti erőforrásokkal való tartamos bánásmód, mely a jövő fejlődéséhez is forrásokat hagy, nem okoz visszafordíthatatlan változásokat, teret enged a jövő generációinak is. 3. A tartamosság elve

66  Amikor egy tevékenységet fenntarthatóként határozunk meg, ez azon alapul, amit ma tudunk róla.  Legyünk óvatosak azokkal a tevékenységekkel, amelyek befolyásolhatják a környezetet, gondosan tanulmányozzuk az ilyen tevékenységek hatásait és tanuljunk gyorsan hibáinkból 4. A megelőzés és elővigyázatosság elve

67  Az emberiség történelme során szerzett együttélési tapasztalata a természettel a fenntartható fejlődés biztosítéka.  Az ún. civilizált világ termelési és fogyasztási kultúráinak elterjedése a természeti erőforrások gyors kizsákmányolásához vezet. 5. Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve

68  A fenntartható fejlődés a természetes környezet meglévő erőforrásaira épít.  Helyben kell feltárnunk és mozgósítanunk az erőforrásokat az azokra épülő gazdaság megtervezésével. 6. A helyi erőforrások hasznosításának elve

69 Általános, hogy olyan ökológiai rendszereket akarnak alkalmassá tenni bizonyos termékszerkezet kialakítására, melyek arra nem alkalmasak. Ilyenkor a természetes környezetet alakítják át és próbálják a kívánt állapotban tartani. Ez csak állandó energiabefektetéssel lehetséges, mert a rendszer vissza akar térni a természetes állapothoz. 7. A környezetadekvát hasznosítás elve

70  A fenntarthatóság, a stabil rendszer záloga a sokféleség, melyet meg kell őriznünk, mert szükségünk van a stabilitásra. Jelenleg éppen az ellenkezője folyik, fajokban, élőhelyekben elszegényítjük környezetünket, csökkentjük a rendelkezésünkre álló területeket.  Mg.-i-, kulturális sokféleség stb. 8. A stabilitás és a sokféleség megőrzésének elve l

71  Létezésünk minőségét az anyagi és anyagiakban nem mérhető javak egyaránt meghatározzák.  A nem anyagi javak megléte előfeltétele az egyének és a társadalom anyagi gazdagságának. A természeti erőforrások biztonsága, a környezet teljesítőképes- ségének a megőrzése, az iható víz, a tiszta levegő, a szennyezésmentes környezet, a táj esztétikuma mind-mind létezésünkhöz szükséges, pénzben nem kifejezhető. 9. A nem anyagi értékek haszon elve

72 A természeti erőforrások egy időben történő használata és megőrzése a hagyományos szemléletben kibékíthetetlen ellentmondásnak tűnik. Valójában a klasszikus környezetvédelmi megoldások korában a környezeti problémák megoldására fordított pénzeszközöket a már megtermelt anyagi javakból kell elvenni. Ez a tény hátráltatja, hogy a társadalom egésze a környezeti gondok megoldása mellé álljon, hiszen ez esetben önmagát kell korlátoznia, anyagi javaiból kell elvenni. 10. A természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejűségi elve

73  „A Föld ki tudja elégíteni mindenki igényét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát!”  A bioszféra eltartóképessége egy adott tudományos-technikai színvonalon megszabja az eltartható egyedek számát. Ennek az összefüggésnek mindhárom eleme kölcsönhatásban van egymással.  A nem megfelelő egyedszám a tűrőképességet meghaladhatja, s ez esetben akár a tudományos- technikai színvonal növelése esetében is csökken az eltartóképesség. Ez kezdetben bizonyos egyedcsoportok életkörülményeinek leromlásával, majd egyedszám csökkenésével járhat. 11. Az eltartóképesség szerinti használat elve

74  A természeti rendszer egészében és alrendszereiben is érvényesül az anyagáramoltatásának ciklusossága. A termelői és lebontói folyamatok a rendszer elemeinek összekapcsoltságán keresztül, helyi és globális szintű biogeokémiai ciklusokba áramlanak.  A humán gazdaságot jobbára lineáris termelői és fogyasztói kapcsolatok jellemzik. 12. A körfolyamatokban történő összekapcsoltság elve

75  A szuszidiaritás lényege az arra még alkalmas, lehető legalacsonyabb szervezeti szinten történő döntéshozás.  A döntés szempontja a nagyobb struktúrák felé való érdekegyeztetés, a fenntarthatóság elvei, valamint a környezeti, társadalmi, és gazdasági érdekek összeegyeztetése. 13. A szubszidiaritás elve elve

76 A fenntartható fejlődéshez tartozó új struktúra lényege a monolitikus rendszer felváltása egy elemeiből szerveződő, kicsiny szervezeti és gazdasági egységekből felépülő változatos rendszerrel. 14. A koegzisztencia elve

77


Letölteni ppt "FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS. Ökológiai lábnyom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések