Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. A gazdaság szovjetizálása Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. A gazdaság szovjetizálása Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 5. A gazdaság szovjetizálása Magyarország története 1944–1956

2 Háborús veszteségek Emberveszteségek az 1941-es területen: –80-160e katonai, 130e polgári, e zsidó áldozat –szovjet hadifogoly 600e, Ny-ra menekült: 500e fő, ebből a SzU-ban meghalt e fő, Ny-ről nem tért vissza kb. 100e fő –tartós migráció: német kitelepítés – e fő, szlovák lakosságcsere egyenlege zéró, magyar menekültek a szomszédos államokból: +240e fő Anyagi veszteségek –1938-as pengőértéken 22md. (a nemzeti vagyon 40%-a, ötévi nemzeti jöv.) –állatállomány 56%-a, az évi termés 44%-a pusztult el –az összes (!) híd, a sínek 40%-a, mozdonyok 83%-a Jóvátétel és egyéb, szovjet érdekeket szolgáló terhek –300m $ jóvátétel (200m a Szu-nak) 1938-as értéken, áruban, 6 év alatt –ez később 8 évre nő; elengedik a késedelmi kamatot, majd a hátralék felét –VH és a SZEB ellátása, szállítása a nemzeti jöv. 10%-t érte el –No-ban lévő kintlévőségeinket (280m $) a Szu vette át, de Mo. 30m $-os tart.-t is a SzU hajtotta be. A nm. tulajdon szovjet kézbe került, a nm. résztul. magyar–szovjet vegyesvállalat lett –össz. kb. 500m $ teher, ami a büdzsé 32-40%-át emésztette fel 1948-ig

3 Az MFNF és az INK gazdasági programja Földreform A magántulajdon védelme, vállalkozások előmozdítása Szerény államosítás (nem éri el a nyugat-európai mértéket sem) –cél a nyerészkedés megakadályozása –bányák, villanytelepek, biztosítók államosítása + kartellek és nagybankok ellenőrzése; a program végrehajtása 1946 jan.-tól.) –Valószínű, hogy a program az angolszász hatalmak elvárásait is figyelembe vette, ezért nem egészen volt őszinte… Újjáépítés egységes központi terv szerint Az infláció megállítása Életkörülmények javítása –közellátás állami megszervezése: jegyrendszer, beszolgáltatás, „feketézés” visszaszorítása (kezdetben a két világháború közötti táplálékátlag alig felét– 2/3-át fogyaszthatta csak el a lakosság) –valamennyi UNRRA, Joint, ill. egyéb nyugati segély is enyhített az ínségen

4 Földreform Alapvonásait ld. az 1. tételben! A föld kisajátításáért elvileg kártérítés járt (kivéve a háb. bűnösök) –a földhözjuttatottak pedig megváltást kellett volna fizetni A földet az érintettek osztották szét –községi földigénylő, majd földosztó bizottságok; elhúzódó telekkönyvezés –a Tiszántúlon kevés föld: belső áttelepítés, rendeletellenes kisajátítás… Jelentőség, következmények –a parasztság politikai megnyerése érdekében volt szükséges –átmenetileg (gépek, trágya stb. nélkül) további termeléscsökkenés, káosz, de hosszú távon is életképtelen birtokok alakultak ki –(a birtokok 56%-a 5 kh-nál kisebb, 17%-a 1 kh.-nál is kisebb) –az agrérnépesség 13%-a még mindig földnélküli! –agrárolló, beszolgáltatás, vetéskényszer, elvonások, hitelhiány –fenti terhek csak úgy voltak elfogadhatók a parasztok számára, hogy bíztak abban, hogy a föld tartósan övék lesz –ezért önkizsákmányolásra is hajlandók… –földet vissza nem adunk! – kommunista tömegmozgalmak, szalámitaktika

5 Infláció és a stabilizáció A világtörténelem legnagyobb inflációjának okai és menete –1938-tól indult, de 1944-ig mérsékelt ütemű –1945 első felében az árak 15×-re, második felében 45×-re nőttek –a nyilasok elvitték a 35t nemesfémet, 9md P-t és a bankjegynyomdát –állami kötött gazdálkodás (árak, bérek, hitelbírálat stb. állami kézben) –kereslet–kínálat megbomlása, állami túlköltekezés, + bankóprés (szovjet is!) –1946-ban teljesen elszabadult és egyre gyorsult, mil- és bilpengőt vezetnek be Következményei, első megfékezési kísérletei –primitív termékcsere indul meg (batyuzás), ill. arany- és valutaüzérkedés –1945 dec.-ben a bankjegyek felülbélyegzése lassítja, de csak két hétig –1946. jan. 1. adópengő bevezetése, adófizetési célra – ez is inflálódik, júl.-tól pénzként is használták A forint megteremtésének sikeressége –1946. aug. 1-jén vezetik be, 1 Ft = kvadrillió (4×10 29 ) pengő, vagy 200 millió adópengő. (Az összes forgalomban levő pengő 1 fillért sem ért!) –aratás utáni árukészlet, USA visszaadta a nemesfémkészletet –szigorú jegyrendszer, mesterséges pénzszűke (feketézők átváltják dollárjukat) –agrárolló kinyitása (az új árak a mg.-ot diszkriminálják) –állami kiadások szigorú korlátozása (bérek leszorítása, jóvátétel átütemezése)

6 Részleges államosítások Államosítások nyugaton és itthon: néhány különbség –Ny-on fennmaradt a piacgazdaság, a nacionalizált cégek zöme tőzsdei Rt. –Mo.-on a tervgazdálkodás előkészítését jelentette –kötött gazdákodás mindkét helyen (nyersanyagok, energia, munkaerő és hitelek elosztása állami kézben; Ny-on is több évig tart a piaci visszatérés) –Mo.: jelszó a „tőke korlátozása” – a cégek áll.-i megrend.-re, sokszor csak jóvátételre dolgoztak; az állam sokszor ár-, kamat- stb. politikával csődbe juttatta őket; a kisajátítás néha már csak formalitás Az államosítás lépései –állami tulajdon volt 1945 előtt is a Posta(takarékp.), MÁV, Mávag, Diósgyőr, Mahart, komlói szénbánya, ménesbirtokok, erdők (foglalkoztatottak 10%-a) –1945 dec. 18. (1946 jan. 1-től) a szénbányák állami kezelésbe vétele (22%) –1946 dec. 1.: villanyerőművek és a jóvátételre termelő 1000 főnél nagyobb cégek (Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, a Ganz Rt., a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., Győri Vagon- és Gépgy.) állami kezelésbe vétele (de facto ez áll.-i tul.-ba vétel volt). Kezelésük a Nehézipari Központ feladata (43,2%) –1947 nyarán a 10 nagy kereskedelmi bank is állami kezelésbe, nov.-ben pedig tul.-ba került (a bankok tulajdonában levő ker.-i vállalatok is) –1947 nov. 28. bauxit- és alumíniumipar államosítása (50%)

7 A hároméves terv A tervgazdálkodás bevezetése –a gazdasági élet komm. kézbe kerülése: Gazdasági Főtanács (1945. dec.) –cél az újjáépítés, de egyben a gazdaság „sztálinizálása” is (nehézipar!) –még többpártrendszerben fogadták el, jelentős viták között –tervek: a mg.-i termelés érje el az 1938-as szint 95%-át, az ipari a 127%-át, a nemzeti jövedelem pedig a 114%-át –ezt a 3 évre tervezett 6,6md Ft beruházás (nemz. jöv. 10%-a) alapozná meg –beruházások 30%-a mg.-ra, 26%-a a bány. és iparra, 25%-a a közl.-re menne Megvalósítás, eredmények –1947. jún. 11. létrejön az Országos Tervhivatal –1947. aug. 1. a hároméves terv kezdete –1948-ban már egypárti keretekben a tervet korábbi befejezéséről döntenek (1949. végéig), ill. módosítják (növelik a nehézipar súlyát) –tényleges beruházás több, mint 10md Ft, ebből 18% a mg.-é, 35% az iparé –eredmény: az ipari termelés 40%-kal nőtt (a nehézipari 66%-kal) (a sok beruházás, az újjápítési jelleg és a jól megválasztott bázisév miatt), –a mg.-i tervet nem sikerült teljesíteni; a közlekedés rekonstrukciója sikeres –gyökeresen átalakult a külkereskedelmünk iránya (SzU aránya 23%-ra nőtt), de a többi szomszéd ország szerepe is nőtt jan.: KGST létrejötte

8 A tervgazdálkodás elve és valósága A pénz, a piac, a piaci árak teljes kikapcsolása a cél –a tudományos tervezés felsőbbrendű a kaotikus piaci viszonyoknál, kiküszö- böli a konkurenciaharcot, megszünteti a szabadalmak/újítások titkosságát –feltétele a teljes államosítás (legalább az iparban) Preobrazsenszkij: „eredeti szocialista felhalmozás” –cél a kapitalizmusból a szocializmusba vezető út lerövidítése, felzárkózás –a szocialista vállalatok konkurenciaharcban lemaradnának a tőkésektől, ezért az állammal összefonódva gazdaságon kívüli kényszerekkel kell élniük –az állami szférán kívül eső források elvonása (főleg a mezőgazdaságból) A terv feladatait évekre, vállalatokra (és személyekre) le kell bontani –nyersanyag, energia, munkaerő, tőke; mennyiség, minőség, választék előírása –tervek gyakori átdolgozása: tervmutatók, normák átírása –» növekvő bürokrácia, gyakran nincs is érvényes terv vagy késve jelenik meg; teljes káosz A valóságban a terv inkább utólagos elszámoló-ellenőrző szerepű –a teljesítésért prémium és dicsőség jár, az elmaradásért büntetés –tervalku: a teljesítésért cserébe a vállalat engedményeket kap –» kijárók, korrupció –globális tervteljesítés lehetősége (minőség és választék helyett mennyiségi elv) –nem piacra termel, így a vállalat nem érdekelt a költségcsökkentésben, minőségben –sok a selejt vagy eladhatatlan termék, gyakori a leállás, óriási pazarlás –gyakori a statisztikai adatok „kozmetikázása”

9 Az államosítások folytatása 100 munkásnál (1946. óta bármikor) többet foglalkoztató gyárak –1948. márc. 25-én titokban előkészített rendelettel, új munkásigazgatókkal –utólag emelik törvényerőre (1948. évi XXV. tv.) –594 vállalat érintett 160ezer fővel (nov.-ig már 780 cégre terjed ki) –nehézipari dolgozók 90%-a állami, a könnyűiparban is 75% felett –feloszlik a GYOSZ és a TÉBE, bezárt a tőzsde, megszűnt a vállalatok társasági formája (Rt., Kft. helyett „Nemzeti Vállalat”) és a kétszintű bankrendszer (az MNB nemcsak jegybank, hanem kereskedelmi bank is) 10 (ténylegesen 5) főnél nagyobb cégek –az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások szinte teljes államosítása –1949. évi 20. tvr. (dec. 28.) rendeli el, 1400 ipari, 400 építőipari cég, 600 nyomda, 220 közlekedési vállalat és 80 vendéglátóipari üzlet lett állami –a lakossági szolgáltatások (kisipar, kisker.) zöme is állami kézbe ment át (1-2 fős műhelyek, kisipari tevékenységek maradnak fenn, ezek száma is negyedére csökkent 1953-ig) –elvi kártalanítás járt csak, ténylegesen nem fizetett az állam Szakszervezetek átszervezése (1948. okt.) –szakmai helyett ágazati szerveződés (a vasas, a textiles stb. szakszervezet tagja az igazgató, főmérnök, és a segédmunkás egyaránt) –termelés biztosítása, munkaverseny megszervezése, a párt szavának közv.-e

10 Tisztán gazdasági koncepciós perek Közös vonások, a perek célja –a külföldi tulajdonra az államosítás nem vonatkozott, ürügy kellett hozzá –koholt vádak, koncepciós elemek (a vádiratot Rákosi szerkeszti, a bíró, ügyész és a vádlottak előre betanult szöveget mondanak) A Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) „szabotázsa” –a SZEB és az állam (kötött gazdálkodás!) rablógazdálkodásra kényszeríti –az olajmező töntretételétől félve Papp Simon igazgató ellenáll ennek –1948. aug.-ban letartóztatták, veréssel beismerő vallomásra késztetik –szept.-ben ez történt az amerikai elnökkel, de őt ezután kiutasították –nov.–dec.: a per, Pappot halálra, majd jogerősen életfogytiglanra ítélik (1955- ben szabadult, a börtönben is dolgozik, felfedezi a nagylengyeli olajmezőt) A Standard Electric „kémkedési ügye” –túlzott techn.-i követeléseket támasztanak a céggel szemben, ill. szovjet cégekkel együttműködésre, szabadalmak átadására akarják kényszeríteni –előbb szabotázzsal (selejtes termékek jóvátételre) majd kémkedéssel vádolják Geiger Imre vezérig.-t, ill. a cég angol és amerikai tulajdonos–vezetőit; Radó Zoltán nehézipari min.-i főosztályvezetőt pedig hűtlenséggel és hivatali kötelesség megszegésével –a per febr.-ban zajlott le, a két magyart halálra ítélték és kivégezték, a külföldi vezetők 15–15 évet kaptak (de 1951-ben szabadultak)

11 A kollektivizálás kezdetei Korai szövetketési típusok (nem tsz-jellegűek) –1939 előtt is sok a hitel-, fogyasztási, beszerzési, értékesítő és tejszövetkezet –1945, földreform: földműves-szövetkezetek (fmsz.) –1946: Fmsz.-ek Orsz. Kp.ja, 1947: Magyar Orsz. Szöv. Kp. (FOK, MOSZK) –önkéntes alapú, de nem autonóm, bürokratikus jellegű A fordulat éve: (Kominform-határozat Jug. ellen) –az MKP 1948-ban három tervezetében sem említi, csak jún. után! –megalakul a SZÖVOSZ, a szöv.-ek olvadjanak be a fmsz.-ekbe –1948. aug. 20. Rákosi kecskeméti beszéde: tsz-ek szerv.-e, kulákok korl.-a –Rákosi és Nagy I. vitája a tsz-esítés üteméről, Nagy I.-t kizárják a PB-ből A termelőszövetkezeti csoportok (tszcs.) és típusai –1948. aug. 28-án korm.r. a 25 holdnál nagyobb bérletek kisajátításáról (245e holdat osztanak ki földnélkülieknek (egyéni kishaszonbérlet / közös művelés) –a közös gazdálkodás (60%) három típusa (1948. dec. 18-i korm. r. szerint) I-es típusú (táblás) tszcs. csak a szántás, vetés, trágyázás közös II-es típusú (átlagelosztású) tszcs. a cséplés is a termés is közös III-as típusú (fejlett) tszcs. állatok, eszközök, minden munka közös, munkaegység méri a tagok hozzájárulását egyik sem önálló jogi személy, a fmsz.-en belül működik; min. 10 tag és 30 hold kell legyen, kulákok nem lehettek tagok, a bevitt föld saját tulajdonban marad


Letölteni ppt "5. A gazdaság szovjetizálása Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések