Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

© AZ ÉRTÉKELEMZÉS ESZKÖZ- ÉS MÓDSZERTANA ÉRTÉKELEMZÉS (VALUE ANALISYS) Az előadás törzsanyagát Dr. Varsányi Judit „Értékelemzés és üzleti alkalmazása”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "© AZ ÉRTÉKELEMZÉS ESZKÖZ- ÉS MÓDSZERTANA ÉRTÉKELEMZÉS (VALUE ANALISYS) Az előadás törzsanyagát Dr. Varsányi Judit „Értékelemzés és üzleti alkalmazása”"— Előadás másolata:

1 © AZ ÉRTÉKELEMZÉS ESZKÖZ- ÉS MÓDSZERTANA ÉRTÉKELEMZÉS (VALUE ANALISYS) Az előadás törzsanyagát Dr. Varsányi Judit „Értékelemzés és üzleti alkalmazása” Széchenyi István Egyetem, Győr 2003 előadás-fóliái képezik saját rendszerezésben a szerző engedélyével.

2 © A vezetői számvitel eszköztára

3 © Az értékelemzés kialakulása, alapfogalmai

4 © Az értékelemzés kialakulása A II. világháború idején a nyersanyagok árai világszerte rendkívüli módon megnövekedtek. Bizonyos nemesfémekből (titán, réz, molibdén) hiány mutatkozott. A tervezők ezért kénytelenek voltak helyettesítő anyagokra rátérni. A megrendelő, az amerikai hadsereg nem reklamálta meg az árut, azaz a módosított kivitelű és anyagú termék megfelelt az igényeiknek. Erre a „kényszerhelyzet szülte” jelenségre figyeltek fel a General Electric vezetői ben megbízták L. D. Miles-t, hogy dolgozzon ki egy olyan eljárást, mely anyagköltség csökkenést eredményez a funkció teljesítésének biztosítása mellett. Miles és munkatársai négy év alatt a más területen sikeresen alkalmazott költségcsökkentési és egyéb megoldásokra alapozva kidolgoztak egy új eljárást, melyet Miles Value Analysis-nek (értékelemzésnek), majd később Value Engineering-nek (értéktervezésnek) nevezett.

5 © Mi az értékelemzés? Az értékelemzés szemlélet, egyben döntés- előkészítő eljárás is. Célja:  a vevő szempontjából megfelelő terméket és szolgáltatást létrehozni, megkeresni,  az adott igényt (előnyöket) a legkisebb költség (áldozat) mellett kielégíteni.

6 © Az értékelemzés tárgya A gazdálkodó szervezetek kibocsátásai, avagy működésük egyes elemei adják az értékelemzés tárgyát, témáját A kiválasztott téma (a TERMÉK) lehet iparcikk, mezőgazdasági termék, termelő berendezés, technológiai folyamat, szolgáltatás, stb. A TERMÉK kielégíthet létező (reális vagy irreális), valamint lappangó, rejtett igényeket. Bármi lehet TERMÉK, aminek felhasználója van, és aminek előállítása vagy működtetése ráfordításokkal jár együtt. Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

7 © Termék - funkció - fogyasztó Az értékelemzés tárgyát terméknek nevezzük A termék igénykielégítő képességének egyes elemei a funkciók A fogyasztó az értékelemzés alap-felfogása szerint nem a terméket, hanem annak hasznos funkcióit hajlandó megfizetni, ha azok színvonala összhangban áll a termék árával A fogyasztói igény = jogos kívánalom a termék teljesítéseivel, illetőleg ezek minőségi színvonalával, megbízhatóságával, élettartamával, csereszabatosságával, esztétikai és egyéb adottságaival szemben A termék fogyasztói lehetnek egyének, embercsoportok, gazdálkodó szervezetek, társadalmi rétegek vagy ágazatok Miles,L.D.(1961):Techniques of Value Analysis and Engineering. McGraw-Hill, New York

8 © A termék elemei Ebben a gondolkodási sémában a termék egyes elemei a fogyasztó szempontjából funkcióhordozók, a gyártó (vagy működtető) szempontjából pedig költséghordozók Az igénykielégítő képességet a funkcióhordozók adott kombinációja képviseli Ezt a kombinációt funkciószínvonalnak nevezzük Az előállítás és/vagy működtetés ráfordításait a költséghordozók adott kombinációja képviseli Ezeket az elemeket funkcióköltségeknek nevezzük.

9 © A funkcióhatékonyság fogalma A˙funkciószínvonal és a funkcióköltségek logikai kapcsolatát a funkcióhatékonyság fogalom fejezi ki Ebben a logikai összefüggésben a hatékonyság tényezői a fogyasztó által igényelt funkcióteljesítések, és az ezek érdekében indokolt ráfordítások. Iványi Attila Szilárd (1980): A gyártmányok versenyképességének fokozása értékelemzéssel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Funkcióhatékonyság = Funkciószínvonal Funkcióköltség

10 © Az értékelemzés módszertana

11 © Az értékelemzés probléma közelítési és megoldási módszere Az értékelemzés olyan módszercsalád, amit sajátos gondolkodási rendszer keretei között alkalmazunk az alkotó problémafeltárás és problémamegoldás érdekében Az értékelemzés alapos témaismerettel, szakmai és szakmaközi ismeretekkel támogatott sajátos kreatív csapatmunka. Az értékelemző munkában minden olyan, ismert módszer felhasználható, ami alkotó módon hozzájárul az adott probléma megoldásához. Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, 1987.

12 © Az értékelemzés probléma megközelítési és megoldási módszere 2. Az értékelemzés gondolatmenete abból az alapfeltevésből indul ki, hogy a fogyasztó nem a terméket fizeti meg a piacon, hanem a megvásárolt termék nyújtotta előnyöket A gazdasági előnyök rendszer-szemléletű közelítése feltételezi, hogy piaci, műszaki és gazdasági oldalról is igényesen megvizsgáljuk az előnyösebb termelési, szolgáltatási struktúrák kiépítésének feltételeit A működés, kibocsátás hatékonyságát úgy képes javítani, hogy az ezekkel szembeni fogyasztói igények magas színvonalú kielégítését, és a szükségtelen ráfordítások megszüntetését célozza meg Komplex optimumra törekszik a fogyasztók elvárásainak és fizetési hajlandóságának egyidejű mérlegelésével. Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, 1987.

13 © Az értékelemző munka ismérvei Erős és következetes piacorientáció Törekvés a fogyasztói igények alapos megismerésére Funkcionális szemlélet Kötött logikai gondolatmenet Költségtudatosság Szakmaközi ismeretek alkalmazása Alkotó bírálat Kreatív problémaközelítés Hatásos problémamegoldó módszerek alkalmazása Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

14 © Az értékelemző munka ismérvei 1. Az értékelemző munkát az alkotó bírálat jellemzi Az értékelemzésen belül a rövidebb és hosszabb távú vállalati célok elérésének rendkívül hatékony eszközei a következők:  Az értékelemzés következetes gondolkodási rendszere  A módszercsalád különféle, hatásos technikái  A team szakismerete  A teamtagok kreativitása A team tagjai következetesen keresik az értékelemzés tárgyát képező termék kritikus pontjait A kritikus pontokra kollektív ötletgyűjtési technikákkal keresnek jobb megoldásokat. Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

15 © Az értékelemző munka ismérvei 2. A szakemberek alkotó kételkedése teremti meg annak lehetőségét, hogy az adott termék színvonala folyamatosan lépést tartson a piacon megjelenő funkcionális követelményekkel A műszaki fejlődés folyamatában keletkező újabb és újabb megoldások hatással vannak a termelési költségek alakulására, a korszerűbb anyagok, alkatrészek, szerkezeti elemek, szervezési megoldások átvételére A termékek funkcionális színvonalának szabályozása jobb minőségű terméket eredményez A költségek csökkentése versenyképesebb árak elérését, a kettő együtt pedig a piacképesség fokozását teszi lehetővé. Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

16 © Az értékelemzés technikái - Miles 13 tanácsa tanács a munkamódszerhez: 1.Kerüljük az általánosításokat, kérdésekkel oldjuk fel! 2.Szerezzünk meg minden hozzáférhető költségadatot! 3.Információkat csak a legjobb forrásból használjunk! 4.Bontsuk elemeire, tökéletesítsük! 5.Használjuk „meglévő” alkotóképességünket! 6.Az akadályokat tárjuk fel, győzzük le! 7.Alkalmazzunk szakértőket, tanácsadókat! Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia..... Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Körmendi Lajos-Nádasdi Ferenc(1996): Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása Info-Prod Kiadói Bt

17 © Az értékelemzés technikái - Miles 13 tanácsa tanács a megoldások kereséséhez, 13. tanács a javaslatok ellenőrzéséhez: 8.Értékeljük a főbb tűréseket pénzben! 9.Használjuk a szállítók rendelkezésre álló funkcionális termékeit! 10.Hasznosítsuk és fizessük meg a szállítók szakismereteit, tudását! 11.Alkalmazzunk speciális gyártási eljárásokat! 12.Használjuk az alkalmazható szabványokat! 13. „ Kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet? ” Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia..... Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Körmendi Lajos-Nádasdi Ferenc(1996): Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása Info-Prod Kiadói BT

18 © Az értékelemzés logikai összefüggésrendszere

19 © IGÉNYELEMZÉS FUNKCIÓ- ÉS FOLYAMATELEMZÉS FUNKCIÓTELJESÍTÉS VIZSGÁLAT ÖTLETGYŰJTÉS KIVÁLASZTÁS TERVEZÉS ÉRTÉK = FUNKCIÓ FUNKCIÓKÖLTSÉG VIZSGÁLAT SZERVEZETI KAPCS. VIZSGÁLATA AZ ÉRTÉKELEMZÉS LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE

20 © Az értékelemzés Bene-Fitt folyamatsémája Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakoralti alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest

21 © Fogyasztói igényelemzés A piaci környezet jogos elvárásait a termék a saját funkciói útján teljesíti A termékfunkciók a termék működőképességének olyan elemei, melyek (közvetlenül vagy közvetve) egy-egy fogyasztói igény kielégítésére irányulnak Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

22 © Az értékelemzés információigénye Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakoralti alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest

23 © Funkcióelemzés A funkcióelemzés során a termék funkcióit egy ige és egy főnév formájában fogalmazzuk meg A funkcióelemzés folyamatában választ keresünk arra a kérdésre, hogy mit csinál a termék a fogyasztói igények kielégítése érdekében Azt is a funkcióelemzés feladata meghatározni, hogy az igénykielégítést a termék  hogyan,  milyen mértékben,  mely tulajdonságok és paraméterek közvetítésével valósítja meg. Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest

24 © Milyen funkciói lehetnek a villamos izzólámpának?

25 © A funkciók jellemzőbb csoportjai Varsányi Judit: Funkciók csoportosítása. In: Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35.szám

26 © A funkciók jellemzőbb csoportjai Varsányi Judit: Funkciók csoportosítása. In: Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35.szám

27 © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, Funkciók fontossági súlyozása A fogyasztói értékítélet rendszerint igen eltérő fontosságot tulajdonít a különféle funkcióknak Ezt a funkciórangsor teszi érzékelhetővé, amelyet a fogyasztói igények fontosságának ismeretében a team határozza meg  A rangsor-mutatókból (rangszámokból) valamilyen elven elvégzett skálatranszformációval a funkciók fontossági súlyszámai is meghatározhatók A funkciók fontossági rangsorolása, súlyozása fontos, mert a rangosabb funkciókban elért minőségjavulást a piac lényegesen nagyobb mértékben honorálja.

28 © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, Funkciók családfája A funkciók hierarchikus rendje alkotja a funkciók családfáját, a funkciósémát A termék funkcióhordozó elemeit terméksémába rendezzük (Miles L.D., 1973; Lenkey Miklós, 1975.) A termékséma elemei közvetlen kapcsolatba hozhatók az egyes funkciók teljesítésével, s az ennek érdekében indokoltan felmerülő ráfordítás-elemekkel Ebben a sémában a termék alkotóelemei egy-egy elemi funkcióhordozót, illetőleg költséghordozót képviselnek

29 © Funkció/alkatrész mátrix a gyakorlatban Varsányi Judit: Funkciók csoportosítása. In: Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35.szám

30 © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, Funkciószínvonal és szerepe A termék minőségét, megbízhatóságát, és más igénykielégítő képességét a funkcióteljesítés színvonalának mérőszámai határozzák meg  Ezeket a mérőszámokat a funkciósémából levezethető termékparaméterekre vonatkoztatjuk. A ráfordításokat azokkal a kifejezőképes költségekkel mérjük, melyek a termék megtervezésével, előállításával, rendeltetésszerű használatával és állagának megóvásával (élettartamával) közvetlen kapcsolatba hozhatók  Ezek egy része közvetlen, más része pedig úgynevezett közvetlenné tehető ráfordítás

31 © Funkciórangsor és funkcióköltségek  A funkciók rangsorolását a fogyasztói értékítélet tükrében kell elvégezni  A funkciók preferenciasúlyait a komplex rendszerek összemérésének valamelyik bevált módszerével (pl. a KIPA módszerrel) kell meghatározni (Kindler József- Papp Ottó, 1977.)  Az értékelemzés alapvető feladata, hogy a piacképességért felelős funkciókat kapcsolatba hozzuk az előállításukhoz szükséges ráfordításokkal  E kapcsolat elemeinek következetes feltárására szolgál az úgynevezett funkció-költség mátrix (Varsányi Judit, 1979), amiben az egyes funkciók, és a teljesítésükhöz hozzájáruló egyes termékelemek kapcsolata ábrázolható Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

32 © A költségcélos értékelemzés blokksémája Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35.szám

33 © Költségsúlyozási tényezők A funkció-termékelem mátrix kapcsolati pontjaira műszaki-gazdasági számításokkal és szakértői becsléssel határozhatók meg az úgynevezett költségfelosztási (költségsúlyozási) tényezők  E tényezők a megfelelő funkciókhoz rendelik az egyes termékelemek költségeit E költségelemek összegzésével határozhatjuk meg a termék funkcióköltségeit A funkcióköltségek indokoltságát az alkotó bírálat fázisában, a fogyasztói igények fontossági megítélésének tükrében kell mérlegelni Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

34 © Kritikus pontok kiválasztása A funkcióteljesítések és funkcióköltségek indokoltságának vizsgálata segít megjelölni a termék kritikus pontjait  A terméknek minden olyan elemi egysége kritikus pontot képez, melynek észszerűbb megoldásával a funkcióhatékonyság javítható  A teamnek ezekre a pontokra kell jobb megoldásokat keresnie  A javulás jele, hogy a funkciószínvonal nő, vagy a funkcióköltségek csökkennek. Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

35 © Kritikus pontok csoportosítása A kritikus pontokat célszerű többféle szempontból csoportosítani A csoportosítás célja, hogy piaci oldalról az úgynevezett funkciókritikus pontokra, termelési oldalról a költségkritikus pontokra is kellő figyelmet szenteljünk a későbbi, ötletgyűjtő munkában. Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

36 © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, Kritikus pontok jellege Abszolút kritikus pontok  Pl. olyan funkciók, melyek a versenytársak hasonló termékeihez képest elfogadhatatlanul alacsony színvonalon teljesülnek  A terméknek egy-egy hiányzó, felesleges vagy káros funkciója Relatív kritikus pontok  Pl. a termék olyan adottságai, melyek tükrében egyes funkciók fontossága, teljesítési színvonala és költsége nem áll arányban egymással. A relatív kritikus pontok között szerepelhetnek funkciókritikus és költségkritikus pontok  Pl. alulteljesített vagy szükségtelen mértékben túlteljesített, avagy túlzottan költséges funkciók

37 © Kritikus pontok az értékelemzés gyakorlatában Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

38 © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, Kreatív ötletgyűjtés és szelekció A kritikus pontokra kreatív módszerekkel ötleteket kell keresni  Az ötletgyűjtő munkát, melynek lebonyolításában nagy létszámú szakértői csapat vesz részt, alaposan elő kell készíteni  Az ötletek összegyűjtését különféle alkotó módszerek segítik (pl. brainstorming, heurisztika, szinektika, Delphi- módszer, NCM módszer, stb.)  Optimális időkihasználással kell keresni a legfontosabb problémák megoldására irányuló lehetőségeket Az ötletek átvizsgálása, szelektálása után a legjobb ötletek alapján megoldási változatokat kell kidolgozni

39 © A funkcióhatékonyság megítélése A funkcióhatékonyság növekedhet, ha a funkciószínvonalat - költségcsökkentés mellett - az igényelt mértékűre szállítjuk le Méginkább nő a funkcióhatékonyság, ha - mérsékelt költségnövekedés mellett - a funkciószínvonalat a versenytársak hasonló termékeihez képest magasabbra emeljük  Ezzel erősíthetjük az igényesebb (és fizetőképesebb) fogyasztók vásárlási hajlandóságát A funkciószínvonal növekedését csak akkor szabad a hatékonyság növekedéseként elismerni, ha azt a fogyasztói igények indokolják Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest

40 © Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, Megoldási változatok kidolgozása A szelektált ötlethalmaz további elemzésének eszközei:  szakértői vizsgálat,  műszaki-gazdasági elemzések,  szükség esetén gyakorlati próbák A megoldási változatok kidolgozásának irányelvei:  a tényállapothoz képest magasabb funkciószínvonal elérése  a költségek jelentős csökkentése  a két értékjavítási irány optimális kombinációjaként egészében hatékonyabb termékek, technológiák, folyamatok megvalósítása  a fogyasztói értékítélethez közelebb álló termék- megoldások, értékkombinációk kialakítása.

41 © Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest Az értékelemzés haszonhatásai Értékelemzést a kezdeti időkben elsősorban az önköltség csökkentésére alkalmaztak, egyértelmű sikerrel. Később, a piaci viszonyok fontosságának növekedésével mind nagyobb hangsúlyt kap a funkciószínvonal javítása Ennek köszönhető a minőség javulásából adódó közvetlen és közvetett gazdasági eredmény. A piaci versenyben az értékelemzés a versenyképesség növelésének egyik leghatékonyabb eszköze

42 © Közvetett hatások A költségtudatos gondolkodás meghonosítása elősegíti a gazdasági tisztánlátás kialakulását, az igényes információfeldolgozás pedig további gazdasági döntések hátteréül szolgálhat. A funkcionális szemlélet térhódítása forradalmasítja a vállalatnál folyó konstrukciós és technológiai tervezést Az alkotó gondolkodás és a csapatszellem színvonal emelkedést hozhat a műszaki, gazdasági, szervező tevékenységben, a döntési folyamatban és a vállalatirányítás egész területén. Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

43 © Az értékelemzés stratégiai hasznosítása Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakorlati alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest

44 © Az értékelemzés területei

45 © Értékelemzés alkalmazási területei: 1.Meglévő termékek értékelemzése (Value analysis) 2.Új termékek értéktervezése (Value engineering) 3.Gyártási folyamatok racionalizálása(Value control) 4.Nem anyagi folyamatok értékvizsgálata(Value Administration) 5.Vezetési feladatok értékvizsgálata(Value Management) 6.Fejlesztési tevékenység értékvizsgálata(Value Innovation) Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia..... Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

46 © Értékelemzés és értéktervezés összehasonlítása Jellemzőértékelemzésértéktervezés Az elemzés tárgya:Meglévő termékek elemzéseÚj termék technológiai elemzése Célkitűzés:Minőségjavítás és önköltség- csökkentés Piacképes termék, szolgáltatás létrehozása Az elemzés szerepe a gazdálkodásban: Jobbára rövid távú, taktikai feladatokat old meg Az új projekt kivitelezése szinte mindig stratégiai feladatot jelent A team összetétele:Túlnyomórészt vállalati szakemberek Gyakran vonnak be külső szakértőket A team behatárolása:Már az elemzés kezdetén körülhatárolhatók az elvárások A téma határait célszerű tágabban értelmezni A megoldás mozgástere:A változtatási lehetőségeket a meglévő kötöttségek, másfelől a téma “ígérvénye” határolja be A megoldáskeresés lehetőségei tág határok között mozognak Az elemzés eredménye:Az elérhető megtakarítás egy része számszerűsíthető, más része közvetett módon járul hozzá az eredményhez. Közvetlen megtakarításról nem beszélhetünk, csak versenyképes új termékekről és szolgáltatásokról

47 © Termékek, technológiák értékelemzése  A különféle iparcikkek, mezőgazdasági termékek értékelemzése javíthatja azok piacképességét  Ennek közvetlen hatása az árbevétel növekedése és a piaci pozíciók erősödése  A technológiák értékelemzésével a termelési költségek csökkenthetők, nő a munka szervezettsége és a kapacitások kihasználása  Csökken a megmunkálási hibákból eredő hulladék, és a selejtveszteség  Az észszerű technológiai megoldások egyben a termékek minőségét, megbizhatóságát is javítják. Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

48 © Értékelemzéses gyártmánytervezés  Az értékelemzéses gyártmánytervezés lehetővé teszi, hogy eleve a legjobb műszaki megoldás jöjjön létre olyan költségen, amit az eladási árban - szigorú versenyfeltételek mellett is - tartósan érvényesíteni lehet.  A közvetlen gazdasági hasznosság mellett a "születése pillanatában" máris versenyképes termék a versenytársakat időben messze megelőzve terjed el a piacon  Végeredmény: tartós versenyképesség, fenntarthatóan erős piaci pozíció Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

49 © Beruházások értékelemzése  A beruházások értékelemzésével csökkenteni lehet a beruházási költségeket  Javul a folyamatok szervezettsége, csökken az átfutási idő  Az értékelemzéssel előkészített beruházások műszaki megoldásai rendszerint jobban illeszkednek a megvalósítani kívánt objektum rendeltetéséhez, és a megrendelő különleges kívánságaihoz  Az értékelemzés komoly szerepet tölt be az objektum működtetéséhez szükséges optimális létszám és egyéb termelési feltételek meghatározásában. Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

50 © Folyamatszervezés értékelemzéssel  Az értékelemzéssel támogatott folyamatszervezés segítséget nyújt az ember-gép rendszerek összehangolásához a főfolyamat egyes keresztmetszetein.  A vállalatirányítás, vállalati szervezet értékelemzése segít feltárni a szervezet működésének kritikus pontjait, a döntési lánc hatékonyságának kulcsfontosságú elemeit  Ezzel egyidőben egyes költség-elemek is csökkenthetők. Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

51 © A szervezet és működés értékelemzése  Az értékelemzéssel korszerűsített szervezetben a döntés-előkészítési, döntési folyamatok logikus sorát találjuk meg  Ennek eredménye optimális létszámú, és hatásköri szempontból észszerűen telepített ügyintézői állomány  A termelő és irányító folyamatok, szervezetek értékelemzésének legáltalánosabb haszna az alrendszerek összehangolt működése  Hasznos kísérőhatás a felesleges létszám átcsoportosítása  Mindezek eredménye az irányítás hatékonyságának növekedése. Szabados Anna és munkatársai (1983): Az értékelemzés feltételrendszerének javítása az iparban. Kutatási tanulmány az Ipari Minisztérium részére. MKKE, Budapest

52 © Értékelemzés a gyakorlatban

53 © Értékelemzés Magyarországon Az első értékelemzési munkát Temesszentandrási Guidó végezte el 1963-ban. Az értékelemzés hazai koordinációja a 70-es évektől az OMFB, később a Pénzügyminisz- térium kezében volt ben kidolgozták az értékelemző szakem- berek képzési rendszerét, majd a 80-as évek közepétől képzési programot indítottak ben megalakult a Magyar Értékelemzők klubja és 1990-ben alakult meg a mai is működő Magyar Értékelemzők Társasága.

54 © Felhasznált és a témában elmélyüléshez ajánlott irodalom Fodor Árpád-Varsányi Judit (1981): Az értékelemzés gyakorlati tapasztalatai. Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet, ÉGI Módszertani Kiadványsorozat, 35.szám Iványi Attila Szilárd (1980): A gyártmányok versenyképességének fokozása értékelemzéssel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Iványi Attila Szilárd-Varsányi Judit-Tóth Ágnes: OKKFT TS sz. tématanulmány, MTA, Körmendi Lajos-Nádasdi Ferenc(1996): Az értékelemzés elmélete és gyakorlati alkalmazása Info-Prod Kiadói Bt Lenkey Miklós (1975):˙Az értékelemzés szemlélete és gyakorlata. MKKE KTI, Budapest Miles,L.D.(1961):Techniques of Value Analysis and Engineering. McGraw-Hill, New York Törőcsik MÁria-Varsányi Judit (1998): Termékstratégia..... Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Varsányi Judit (1987): Az értékelemzés BENE-FITT modellje. Forgatókönyv és módszertani útmutató az értékelemzés gyakorlati alkalmazásához. Tanulmány. Economix, Budapest Varsányi Judit (1984): Fehér foltok az értékelemzés alkalmazásában. Egyetemi doktori értekezés. MKKE, Budapest


Letölteni ppt "© AZ ÉRTÉKELEMZÉS ESZKÖZ- ÉS MÓDSZERTANA ÉRTÉKELEMZÉS (VALUE ANALISYS) Az előadás törzsanyagát Dr. Varsányi Judit „Értékelemzés és üzleti alkalmazása”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések