Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont 1.

Az előadások a következő témára: "Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont 1."— Előadás másolata:

1 Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont 1

2 Az MSZOSZ törekvései -foglalkoztathatóság, -munkahelyek megőrzése, -dolgozók munkaerő-piaci pozíciójának javítása, 2

3 Kiemelt szempontok  a képzés jobban igazodjon a munkaerőpiac igényeihez,  erősítse a munkavállalók alkalmazkodóképességét,  biztosítsa a tanulás lehetőségét mindenki számára,  támogatja a szakképzés és szakmunka presztízsének helyreállítását. 3

4 Munkaerőpiaci-képzés jelentősége Ezen múlik: -a foglalkoztatás bővítése, -munkahelyteremtés, -a szakképzés partnere a gazdaság, -meghatározó céllá vált a keresletvezérelt szakképzés 4

5 Megtérülési ráták a felnőttoktatásban Az egyéni belső megtérülési ráták alapján úgy tűnik, hogy a legkifizetődőbb felnőttképzési befektetések csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára szakképzettséget szerezni, valamint a főiskolai végzettségű egyének számára egyetemi végzettséget szerezni. Forrás:Polónyi István tanulmány 5

6 Szakképzési reform Az MSZOSZ támogatja:  A jogi környezet,  az irányítás,  az intézményrendszer átalakítása.  A képzés tartalmának megújítása. 6

7 Hatékonyabb, a gazdaság versenyképességét szolgáló képzés megteremtésére irányuló intézkedések  A kompetencia-alapú moduláris képzésre történő áttérés - A beszámíthatóság garanciájának megteremtése - Az új típusú képzéshez igazodó vizsgáztatási rendszer kiépítése - 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet, új szakmai és vizsga követelmények  A felsőfokú szakképzés gyakorlatiasabbá tétele  A felnőttképzés szigorúbb szabályozása  Az iskolai rendszerű képzés intézményeinek bevonása a felnőttképzésbe (akkreditáció megkönnyítése, bevételek felhasználhatósága)  Munkaügyi ismeretek oktatása a középiskolákban 7

8 A gazdaság szereplőinek bevonása a képzés tartalmi meghatározásába  A MKIK kötött Együttműködési megállapodás  A kamara fokozott szerepe a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésében (új elem: a felnőttképzés területén is)  A kamara vizsgaelnöki kinevezési joga  A gazdaság szereplőinek bevonása a döntésekbe - Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok - Regionális Fejlesztési és Képzési Tanácsok – szociális partnerek kikerültek - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács - OKJ fejlesztését segítő 30 tagú testület - Gazdasági és Szociális Tanács - megszűnt, - Országos Érdekegyeztető Tanács - megszűnt - Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ? 8

9 Negatív jelenségek  a tanuláshoz való hozzáférés egyenetlenségei,  a funkcionális analfabétizmus újratermelődése,  a fizikai munka kedvezőtlen társadalmi megítélése 9

10 Előrelépések I.  irányítási szintű összekapcsolódások – a kamara kiemelt felelőssége  RFBK, régiós irányítási rendszer tapasztalatai  monitoring rendszer működésének megkezdése - pályakövetés  új OKJ rendszer kialakítása, 133/2011. (VII.18.) Korm. Rendelet 10

11 Támogatjuk:  TISZK – szakképzési intézmény- rendszerének megújítását,  hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásnak javítását szolgáló programokat (Lépésről-lépésre, ne kezdjük mindig előlről! Pl. „Út a munkához”.)  előrehozott szakmunkásképzés !? Előrelépések II. 11

12 Problémák I. A reformfolyamat még nem járt számottevő eredménnyel. Mert:  súlyos probléma az esélyek különbsége,  a fizikai munka presztízse nem javult (akut szakmunkáshiány),  a szakképzés normatív támogatása még nem megfelelően differenciál, 12

13  téves szemlélet a pályaválasztásnál,  szakmaszerkezet nehezen változtatható,  szakmaszerkezet – munkanélkülivé válás  RFKB projekt = középtávú szükségletek, nem pillanatnyi igények Problémák II. 13

14 A közoktatási rendszer kulcsszerepe  a közoktatás minőségi problémái – alapkészségek hiánya,  a szakképzés problémái nem oldhatók meg csak a közoktatás keretei között,  meghatározó a munka világával való kapcsolat  a bővülő tanulói szerződések biztonsága, ösztöndíj-kezdeményezés 14

15 A felnőttképzés Biztosítania kellene a rugalmasabb alkalmazkodást, mérsékelni a tanulási esély különbségeit, DE  kevesen kapcsolódnak be a 45-50 éves korosztályból és az alacsonyabb végzettségűekből. 15

16 16

17 Érzékelhető eredmények  nőtt a képzéstámogató cégek száma,  a nagyvállalatok törődnek saját dolgozóik képzésével, - akadályok a kisebb cégek előtt (pénzügyi helyzet, munkaszervezés)  még nem általános a KSZ-ben való képzéstámogatás rögzítése, de egyre több KSZ tartalmaz ilyen kitételt,  több ÁPB kezdeményező szerepet vállalt a szakképzésben 17

18 Elfogadhatatlan  a képzést támogató SZJA kedvezmények megszüntetése,  a visszaállításról tárgyalások sem folyhatnak. 18

19 Szakszervezetek szerepe a szakképzésben  a képviselők jelen voltak, lesznek? a szakképzési érdekegyeztetés fórumain (NSZFT, RFKB, RMT, NGTT?)  koordináció,  részvétel a kamarai, munkáltatói, munkavállalói érdekképviseleti projektekben, 19

20 Következtetések  összegezni kell a különböző reformfolyamatok hatásait,  azonosulás kell a szakképzés elérendő céljainak, feladatainak megítélésében,  a végrehajtás érdekeltségét ki kell alakítani,  a szakszervezetek továbbra is vállaljanak érdemi szerepet a szakképzés fejlesztés- irányainak, tartalmi és szerkezeti változásainak meghatározásában. 20

21 Köszönöm a figyelmet! 21