Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására (tervezet)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására (tervezet)"— Előadás másolata:

1 Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására (tervezet)

2 Előzmények Nehézipari központ (a geográfiai adottságok ellenére külön-külön fejlesztett nagyvállalatok) Nagyüzemi mezőgazdaság Válság a ’90-es évektől A gazdasági szerkezet változtatásának kényszere DE! Társadalmi- és anyagi erő hiánya

3 A stratégia készítést kiváltó okok, a stratégia készítés célja A régió fejlesztési programjait már számos tanulmány kidolgozta, pl.: - a évekre vonatkozó fejlesztési terv, - a fejlesztési pólus program. Elméleti megfogalmazások, s nem kezelték megfelelő súllyal a gazdaság fejlesztését. A kamara gyakorlati szemléletű stratégiát kíván bemutatni.

4 I. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai 1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül a GDP növekedési ütem lelassult az államháztartási kiadások rendkívüli módon megemelkedtek az államadósság a GDP 80 %-át meghaladja az államháztartási hiány növekedése egyre távolabbi időpontra veti vissza az euro bevezetését

5 1.A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson /EU =100/

6 1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül

7 A vállalkozásokat terhelő költségek kimagaslóan nagyok, ez versenyképességüket erősen rontja: az adó- és járulékok a termelés inputjai (energiaárak, kemikáliák) a banki kamatok területén.

8 1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül

9 A magyar vállalkozások versenyhátránya, nem számszerűsíthető területeken: -magas adminisztratív terhek, bürokrácia -korrupció : 2001-ben a 31. helyről 2009-ben a 46. helyre került Magyarország -a közbeszerzés anomáliái -multinacionális cégek túlsúlya, hazai kkv-k kiszolgáltatottsága -az EU követelményeit, jóval meghaladó túlszabályozás -a hatóságok hozzáállása az ellenőrzésekhez -szakképzett, a gyakorlatban jól alkalmazható munkaerő hiánya -gyenge kereskedelemfejlesztési tevékenység -hitelhez jutás nehézségei -fizetési fegyelem hiány

10 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül,

11

12 Tartósan magas a munkanélküliség végén: 24,4 % 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, Tartósan magas a munkanélküliség végén: 24,4 %

13 Rendkívül alacsony az innovációs teljesítmény 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, Rendkívül alacsony az innovációs teljesítmény

14 A lacsonyak a beruházási teljesítmények 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, A lacsonyak a beruházási teljesítmények

15 Az ágazatok közül eltűnt a bányászat 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, Az ágazatok közül eltűnt a bányászat

16 3. Meghatározó különbségek a kistérségek fejlettsége között

17 3. Meghatározó különbségek a kistérségek fejlettsége között Az ipari központ, az autópálya: nagyobb esély

18 3. Meghatározó különbségek a kistérségek fejlettsége között Álláskeresők száma az elmaradott kistérségekben magas.

19 II. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságfejlesztési stratégiai céljai 1.A gazdaság versenyképességének jelentős növelése 2.A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése 3.Kistérségi különbségek csökkentése 4.A megye megtartó képességének növelése, vonzó jövőkép

20 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 1.feladat: Vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtése Kormányzati, parlamenti feladatok: - versenyképes adórendszer - versenyképes energiaárak - kedvező vállalkozói hitelfeltételek - az adminisztratív terhek csökkentése Helyi feladatok: - versenyképes helyi adók, bérleti díjak - helyi vállalkozások védelme, preferálása - egyszerűsített, gyors ügyintézés - hatóságok prevencióra irányuló magatartása

21 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 2. feladat: Innovatív iparágak fejlesztése Kormányzati, parlamenti feladatok: - nagybefektetők telepítése K+F tevékenységgel, KKV beszállítói lehetőségekkel - innovatív tevékenység adó- és járulékkedvezménye - fiatal kutatók ipari alkalmazása esetén 5 év járulékmentesség Helyi feladatok: - mechatronikai vállalati kutatóközpont létesítése - innovációs parkok létrehozása a vegyipari alapanyagok továbbfeldolgozására, a nanotechnológia alkalmazására - a tradicionális kutatóintézetek visszaállítása - innovációs ismeretek és szolgáltatások bővítése

22 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 3. feladat: Az innovatív fejlesztések humán feltételeinek biztosítása Kormányzati, parlamenti feladatok: - az általános iskolai képzés gyökeres átalakítása - a szakképzési rendszer átalakítása - gyakorlat-orientált felsőfokú képzés - a felvételi rendszer átalakítása - a tudás és az alkotás társadalmi megbecsülése Helyi feladatok: - a vállalatok és a szakképző intézmények napi kapcsolatának megteremtése - a gyakorlati oktatás kivitele vállalati területre - a beiskolázási keretszámok a gazdasági igények szerint - tehetséggondozás általános és középiskolában, egyetemen - az egyetemi képzés hiányosságainak megszüntetése

23 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 4. feladat: A fejlesztések, az innováció pénzügyi támogatása Kormányzati, parlamenti feladatok: - A kkv-k számára kiírt technológia-fejlesztési pályázatok támogatási intenzitásának növelése akár 80 %-ig - megfelelő tőkealapok létrehozása - K+F területen működő fiatal kutatók járulékkedvezménye 5-10 évig - vállalati K+F tevékenység költségeinek adóból való levonhatósága Helyi feladatok: - helyi innovációs pályázati rendszerek feltételeinek átalakítása - az innovációs pályázatok jogosultjai a vállalatok legyenek - az innovációs eredmények megvalósítása egyszerűsített pályázati rendszerrel - innovációs parkok létrehozása - kutatói ösztöndíjak (1-5 évre)

24 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 5. feladat: Helyi vállalkozások felzárkóztatása Kormányzati, parlamenti feladatok: - kkv-k számára kedvező és egyszerű pályázati feltételek - kkv-k részvételi lehetőségének javítása a közbeszerzési eljárásokban - a kereskedelemfejlesztési tevékenység a hazai kkv-kat szolgálja - vállalkozói ismeretek megalapozása (oktatás gyerekkortól) Helyi feladatok: - decentralizált gazdaságfejlesztési források normativ rendszerű működtetése - megfelelő infrastruktúrájú telephelyek biztosítása - vállalkozási ismeretek terjesztése, vállalkozók továbbképzése - nyertes pályázók kötelező, támogatott képzésen

25 2. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉRDEMI NÖVELÉSE 1.feladat: Nagyobb létszámot foglalkoztatni tudó ágazatok fejlesztése 2.feladat: Alacsonyan képzett emberek munkába állítása 3.feladat: Pályakezdő munkanélküliség csökkentése

26 3. KISTÉRSÉGI KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSE 1.feladat: Kistelepülések megközelíthetőségének és alapellátásának javítása 2.feladat: Önellátó gazdaságok megteremtése és megszilárdítása 2.feladat: Önellátó gazdaságok megteremtése és megszilárdítása 3.feladat: Speciális programok kialakítása 4.feladat: Vagyon- és életbiztonság javítása

27 4. A MEGYE MEGTARTÓKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE 1.feladat: Elvándorlás csökkentése, elvándorolt fiatalok visszacsábítása 2.feladat: Közösséghez tartozás erősítése


Letölteni ppt "Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására (tervezet)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések