Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyermek spirituális fejlődése Don Ratcliff, Vangaurd University.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyermek spirituális fejlődése Don Ratcliff, Vangaurd University."— Előadás másolata:

1 A gyermek spirituális fejlődése Don Ratcliff, Vangaurd University

2 50 év múlva…  A professzorok tudományuk történetének bemutatásával kezdik a tanítást  Természetesen, mert tudományuk történetének ők is részesei!  De azért is, mert egyben saját történetüket is látniuk kell, hogy megértsék, hogy mi az amit tanulmányozniuk kell

3 A gyermek spirituális fejlődése  Hosszú a téma története – jegyzetek a Bibliában, teológusok az egyháztörténetben  Aztán a kutatások érdemi története es évben készült tanulmánnyal kezdődik  Ma pedig a modern értelemben vett spiritualitás történetének kezdete az 1980-as évek közepére tehető az Egyesült Királyságban, s 1990-re az Egyesült Államokban.

4 A gyermeki spiritualitás és vallásos fejlődés kutatásának szakaszai  1. Korai periódus ( )  2. Elmélyülés periódusa ( )  3. Kognitív periódus ( )  4. Spirituális periódus (1990- és jelen)  5. Gyermekteológiai periódus (2000 – és jelen)

5 1. Korai periódus ( )  A gyermekek vallási és spirituális megtapasztalásai, élményei felé fordulás és ezek rendszeres megfigyelése  Kezdetben e tanulmányozás képlékeny módszerei; ezeket leginkább „kvalitatív” módszernek nevezhetjük  Interjúk, kérdőívek, megfigyelések  Az első szisztematikus kutatás prototípusa a „The Theological Life of the California Child”

6 1. Korai periódus ( )  Kulcs személyiség: G. Stanley Hall, a modern pszichológiai egyik megalapítója  a pedagógia kiváló művelője  Aki elsőként kapott az Egyesült Államokban Ph.D fokozatot pszichológiából  Az Amerikai Pszichológiai Társaság megalapítója és a The American Psychologist (az első amerikai pszichológiai folyóirat) kiadója

7 1. Korai periódus ( )  1891-ben megalapította a The Theological Seminary folyóíratot, amely a gyermeklélektan művelőit és tanárait szólította meg tanárait szólította meg  A sok téma között egy vagy több  kutatási beszámoló szólt a vallásos nevelésről illetve gyülekezeti életről gyülekezeti életről  Az általános témájú cikkek utaltak a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek lelki és vallásos életére utaltak a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek lelki és vallásos életére

8 1. Korai periódus ( )  Mialatt Hall rövid ideig az Union Theológiai Szemináriumon tanulmányokat folytatott,erős hívást kapott arra, hogy evangéliumi kereszténnyé legyen  Ugyanakkor erősen védelmezte az evolúció és rekapitulációs (visszatérés) elméleteket  Ugyan nem tetszett neki William James vallásról folytatott tanulmánya (Varieties of Religious Experience), mégis a vallást tanulmányozhatónak tartotta, amikor az természetes módon megjelenik a kutatásban, és szándékosan is kutatásban, és szándékosan is tanulmányozta. tanulmányozta.

9 1. Korai periódus ( )  A tizes évek vége felé és a XX század huszas éveinek elején a vallással és egyházzal foglalkozó cikkek száma emelkedni kezdett, ahogyan ezeknek a témáknak az aránya a Pedagógiai Szeminárium általános cikkeiben is növekedett  Később csökkeni kezdett az első világháború kitörését követően a 1920-as évek közepétől (eltolódott a figyelem a német mentalisztikus kutatásokról a behaviorizmus felé). Tágult a látókör.

10 1. Korai periódus ( )  Néhány könyv született ebben a periódusban a gyermekről és vallásosságáról: –Studies of Childhood James Sully (1895) –The Child’s Religous Life Wiliam Koons (1903) –The Psychology of Religion: An Empirical Study of the Growth of Religious Consciousness Edwin Starbuck (1911) –És mások  Ezek részben lezáratlan munkák voltak, de elkezdték a leíró statisztikát is alkalmazni

11 1. Korai periódus ( )  Az egyik fontos mű: A gyermek vallásossága Pierre Bovet (1928)  1930-ban Hartshorne és May a Studies in Deceit (Tanulmányok a félrevezetés tárgyában) arra a következtetésre jutottak, hogy a direkt irányítás kevés hatással van a jellem fejlődésére, és nem volt tényleges különbség azoknak a gyerekeknek a magatartásában, akik Vasárnapi Iskolába jártak és azok magatartása között, akik ezt nem tették (kérdések merülnek fel a használt módszert és a konklúziót illetően)

12 2. Az elmélyülés periódusa ( )  A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején új érdeklődés támadt a pszichológusok részéről a téma iránt, de ez általában téma iránt, de ez általában nem terelődött a gyermekre nem terelődött a gyermekre túl nagy erővel túl nagy erővel  Ez alatt az időszak alatt a Pedagógiai Szeminárium Pedagógiai Szeminárium megváltoztatta a nevét Journal megváltoztatta a nevét Journal of Genetic Psychology-ra és a of Genetic Psychology-ra és a cikkek Piaget Genetikus Episztemologiája iránti érdeklődésről tanúskodtak cikkek Piaget Genetikus Episztemologiája iránti érdeklődésről tanúskodtak

13 3. A kognitív periódus (Piaget/Elkind)  1961 David Elkind publikálta „A gyermek vallási felekezetének „A gyermek vallási felekezetének képzete: „Zsidó gyermek vagyok” című munkáját a The Journal of Genetic Psychology folyóíratban képzete: „Zsidó gyermek vagyok” című munkáját a The Journal of Genetic Psychology folyóíratban  Ez folytatódott 1962-ben és 1963-ban a második résszel (A katolikus gyermek) és a III résszel (A protestans gyermek).  Később az ima felfogását tanulmá- nyozta( 1967) ismét Piaget nyozta( 1967) ismét Piaget elméletére építve elméletére építve

14 Elkind: Felekezet-kép  5-től a 7 éves korig: globális felfogás, a vallási identitás az emberekhez és az Istenhez való viszonyra vonatkozik  Véletlenszerűen kapcsolódtak a nemzetiségi, vallási vagy etnikai identitás témái.  7-től 9 éves korig: az identitás a különféle tevékenységekhez és a gyülekezethez kötődik. Különféle felekezetekhez lehet kötődni (a barátom katolikus), megértik az egyidejűleg többféle csoport tagságot.

15 Elkind kutatása  életévek között: már nem a külső tevékenységekre és a gyülekezetre fókuszálnak, inkább a belső meggyőződésekre. A vallásos identitás nem csupán valamely egyházhoz kapcsolódást jelenti, hanem magába foglalja gondolkodás, a választás, a tantételek/meggyőződések témaköreit is.

16 Az ima felfogása (kb. 1970)

17 Elkind: az ima felfogása  5-től a 7 éves korig: határozatlan megjegyzések, Istenhez kötve és kötött imák, az imák mágikusak – és főleg kérések, önmagukra figyelők  7-től 9 éves korig: a külső tevékenységek hangsúlyosak (kezek dobálása). Isten behatárolt – nem válaszol valakinek az imájára. Az imádkozás biztosítja Isten felé az üzenetek továbbítását  9től 12 éves korig: az ima személyes beszélgetés Istennel, Isten közvetlenül hallja az imádkozót  Kapcsolódni a belső hiedelmekhez, de nem annyira hangsúlyos ez mint a külső dolgok. Megköszönni Istennek, nem csupán követelések előterjesztése (az ima mágikus felfogásának megváltozása), fordulat „ legyen úgy ahogy én akarom” tól a „legyen meg a Te akaratod” felé.

18 3. Kognitív periodus  Bár kis figyelmet kapott Elkind munkája abban az időben, mégis megnyitotta az ajtót Piaget elmélete számára a gyermekek vallásosságának a konceptualizálása számára az időben, mégis megnyitotta az ajtót Piaget elmélete számára a gyermekek vallásosságának a konceptualizálása számára  1960 és 1970 közötti időszak alatt Elkind azzal lett ismertté, hogy a nevelők számára Piaget elméletét népszerűsített az Egyesült Állomokban  A es évek vége felé Elkind a The Hurried Child (A sürgető gyermek) –re koncentrált  Később (1980-ban) a kora gyermekkori nevelésre koncentrált nevelésre koncentrált

19 3. Kognitív periodus (Goldman)  1964 – egy évvel Elkind harmadik cikkét követően – Ronald Goldman megírta a Religious Thinking From Childhood to Adolescence  Nagy könyv (és nagyon érdekes), ami nagy ellentétek viharát keltette (dühös reakciók az újságokban)  Azt javasolta, vegyük figyelembe, hogy a vallás formális útmutatásait nem lehet a korai teenager években elkezdeni  Ennek a radikális javaslatnak nagy média nyilvánossága lett és ellentétes válaszok érkeztek a nevelők és a szülők részéről

20 3. Kognitív periodus (Piaget/Goldman)  Nem vagyok biztos hogy sok ember olvasta ezt a könyvet. Kiváló alkalmazása Piaget félig-klinikai interjú stratégiájának.  Piaget elméletére építve alapvetően odatart, hogy a gyermeki vallásos gondolkodás követi a más területen végbemenő kognitív fejlődést - a vallásos gondolkodás nem különbözik ettől  Manapság úgy mondhatjuk, a gyermek teológiát építhetjük az alapokra, de a formális teológiát fenn kell tartanunk legkorábban is a teenager korig

21 3. Kognitív periodus (Piaget/Goldman)  Valójában érvelése arról szól, hogyha hiszel a Bibliában metafórikusan (ahogyan ő egyértelműen ezt teszi) kell tenni s nem szó szerint. Erős összefüggés van „mérsékelt felszabadító” teológiája (saját megnevezése) és e nézetek között.  Kutatása érdekes és hatással volt sok következő kutatásra, melyek a vallásos gondolkodásra irányultak és próbálták nézeteit megcáfolni

22 3. Kognitív periodus  Következő munkája egy kicsit kiegyensúlyozottabb lett, címe: Readiness for Religion (1965).  Néhány évvel később, Goldman Ausztriába költözött és ott kezdett kutatásokat, és írt könyveket a gyermeki szexualitásról.  AZ Egyesült Államokban ez az időszak a gyerekek kognitív képességei kutatásának élénk időszaka lett – elsősorban, mert komoly állami támogatásokat kaptak

23 3. Kognitív periodus (Piaget/Torrance)  Az USA-ban fontos munkát végzett olyan fényesség, mint E. Paul Torrance – A déli baptista, aki kifejlesztett és kipróbált egy csodálatos tanmenetet, amit az ő gyülekezetükben végigvittek (kb 1969)  Torrance világhires lett kreativitás tesztje és UGA programja miatt  1980-ban Torrance-sal megállapodtunk hogy publikáljunk az ő tanmenetét a REP ovodásoknak szóló kézikönyvben

24 3. Kognitív periodus( Strommen)  1971 Merton Strommen kiadta a mérfölkvet jelentő programját, a Religious Education Associationt. Neve alatt: Kutatások a vallási fejlődés témakörében, több mint 900 oldal, és nagyon sok felfogást tartalmaz a gyermekek vallásos fejlődéséről.  Merton Strommen később Kutató Intézetet alapított e tárgyban

25 3. Kognitív periodus (Strommen)  A szerzők közül néhányan: Martin Marty, Andre Godin, Adrew Greeley, Robert Spilka, David Moberg, Robert Havighurst és persze David Elkind  Csodálatos teljesítmény ebben az időben, noha messze van attól hogy bestseller legyen, mégis kinyomják 1980-ban.

26 3. Kognitív periódus (Piaget/Peatling)  1973-ban John Peatling, egy episkopális lelkész 668 oldalas disszertációt ad közre, ami pilot study a gyerekek vallási fejlődésének teszteléséről  Közel a dolgozat fele a megbízhatósággal és az adatok hitelességének a bizonyításával foglalkozott  Szerencsétlenségre, a későbbi kutatás (1980- ban) során találtak egy jobb teológiai módszert (a bibliai események szószerinti szemlélete alacsonyabb pontszámokat jelentettek)

27 3. Kognitív periodus ( Piaget/Peatling)  Kidolgozott egy újságot, ami a jellem és a vallási fejlődés kapcsolatára fókuszált: Character Potential.  1975ben Peating egy kiváló összefoglalását publikálta a gyermek vallási felfogásának irodalmáról, társszerzők E.Paul Torrance, felesége Pansy Torrance, és Ronald Goldman.  Peatling és Lucie Barber, kialakitották a Jellem kutató Kiadót, és kiadtak még további fontos bibliografiákat a gyermekek Istenképzetéről (51 egyszerű referencia oldalak).

28 3. Kognitív periodus (Peatling)  Talán Peatling leginkább elhanyagolt része a munkájának a francia hatás 1981-ben, Piaget elmélete körüli megdöbbenés (Religion in a Psychological Key)  Ismerte Piaget gondolatainak jelentőségét,de 15 éven át harcolt azzal a kérdéssel, hogy „Mindezek, mit jelentenek?” Úgy érezte Goldman kutatásai csak részben válaszoltak a kérdésre.  Arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos fő témák Piaget munkásságában volt a vezérfonal, de ezek közül az egyik sincs kapcsolatban a Piaget-i állomásokkal.

29 Kulcs témák Piaget munkáiban (Peatling szerint)  Kognició/intelligencia belsővé válási esemény  A kognitív struktúra alakítja és informálja a motivációkat (energetizálódik)  Az equilibrium központi a fejlődésben  A természet/nevelés vitában az interakció a legjobb következtetés  A konstrukció egy állandó folyamat  A bölcsesség és a hiteles tudás különböző dolgok, de mindkettőre szükség van

30 3. Kognitív periodus (Piaget/Fowler)  Amint Peatling elkezdte megosztani fenntartásait a Piageti állomásokról (ahogyan más nevelők is hasonlóan tettek) James Fowler új elképzeléssel lépett fel: a vallási nézetek vizsgálata helyett, a elképzeléssel lépett fel: a vallási nézetek vizsgálata helyett, a hit fejlődését kezdte vizsgálni. hit fejlődését kezdte vizsgálni.  Először történt, hogy egy kutatás az amerikaiak figyelmét erre a az amerikaiak figyelmét erre a területre fordította területre fordította

31 3. Kognitív periodus (Fowler)  Szemléletére a hit fejlődésével kapcsolatban erőteljesen hatott rá Piaget, Kohlberg és a pszichodinamikus elmélet (1981), és nem telejsen a kognitív elmélet  Ahogyan Piaget és Kohlberg, a gondolkodási struktúrát hangsúlyozta és nem a tartalmát.  Érdekes – különösen ma – Fowler elmélete valószínűleg többet idézett elmélete valószínűleg többet idézett mint más vallásos elmélet a fejlődéslélektan szöveggyűjteményekben. mint más vallásos elmélet a fejlődéslélektan szöveggyűjteményekben.

32 3. Kognitív periodus (Piaget/Heller)  Fowler elméletének hatása fennmaradt, eközben más kutatók keltették fel a figyelmet 1981-ben a gyermek vallási felfogásával kapcsolatban: David Heller: A gyermekek Istene címmel.  Összehasonlítva korábbi munkákkal, Heller úgy jelent meg, mint kissé leegyszerűsítő, aki nagy média figyelmet kap, olyan fórumon is mint a Psychology Today

33 3. Kognitív periodus (Heller)  Valószínű Heller legerőteljesebb hozzájárulása a gyermekek vallásos felfogása kutatásához a különféle vallásokkal való foglalkozása lett – beleértve a hindu gyerekeket – előre beárnyékolva a későbbi gyermeki spiritualitást vizsgáló kutatásokat, melyek az összehasonlító vallástudományok terén jelentkeztek.

34 3. Kognitív periodus (Tamminen)  Amíg néhány ilyen tanulmány megjelent az Államokban, ezek általában mellőztek majdnem minden keresztény nevelőt.  40-től 50-es évekig az Egyesült Államokban, Európában, vagy Skandináviában a kutatók ismertek minden amerikai kutatást 1960 és 80 között.  A legelső a nem az államokbeli kutatók között Kalevi Tamminen volt, aki 20 évet töltött ilyen kutatásokkal és ismertté lett

35 A kutatások összehasonlítása Goldmann: Istenkép, Ima és gyülekezet Peatling: a Biblia felfogása Intuitiv (átme- neti) Konkrét gondolkodás (át- men eti) Absztrakt gondolkodás Konkrét ( Átmeneti ) Absztrakt

36 További összehasonlítások határozatlanKonkrét/külsőbelső Intuitiv-projektiv Mágikus-szószerinti hit Szintetikus- konvencionális Elkind: Vallásos identitás (felekezetiség) és az imafelfogása Fowler: a Hit fejlődése Heller: Istenkép Önmagára irányuló Különleges vagyok, fantázia Kétely

37 3.Kognitiv periódus  Általában, a kutatók azt találták, hogy a gyerekek egyre bonyolultabb vallási felfogásokat, mint amilyenekkel korábban bírtak, és hanyagolják és elutasítják azokat a nézeteket melyeket fiatalabb korukban képviseltek  Ez sok vitát váltott ki a tekintetben helyesebb-e vallásos fejlődésről beszélni melyek állomásokhoz köthetők vagy inkább folytonos fejlődésről beszéljünk (miközben a gyermek általánosságban fejlődik).  Kis figyelmet kapott a vallásos tapasztalat, kivéve azt amikor a gyerekektől ezek gyakoriságát kérdezték – gyakran pontosan nem volt definiálva hogy ez mi.

38 3. Kognitiv periódus (Hyde)  1990-ben a kutatások hatalmas összefoglalása jelent meg: Vallásosság gyermek és serdülőkorban Kenneth Hyde tollából, - összefoglalta a kb kutatási beszámolót több mint 500 oldalon. Bőséges munka – mintha egy gazdag disszertációs irodalomjegyzéket olvasnánk, de összegezte a a legfontosabb kutatásokat.

39 4. A Sprituális periódus  Ugyanabban az évben Robert Coles a Harvard Egyetemen a legtöbb kutatás és gondolkodás irányától melyek a gyermeki spiritualitással és vallásossággal foglalkoztak elfordult a Spiritual Life of the Child cimű művében

40 Coles előfutárai  A morva testvérek/Wesley/Pünkösdi mozgalom gyakorlati teológiája  A vallásos élmények kevésbé konzervativ teológusai: Friedrich Schleiermacher (1800); és Rudolf Otto (1900 közepe)  Pszichodinamikus elmélet (Freud és követői)  Maria Montesorri, Sofia Cavalletti, Jerome Berryman pedagógiája  AZ Egyesült Államok vallási nevelési mozgalma is a vallásos tapasztalatok irányába fordult az utóbbi években

41 Coles módszerei és hatása

42 Spiritualitás: Coles  Hellerhez hasonlóan, Coles összehasonlította spirituálisan a kultúrákat, vallásokat és bevezette a nem vallásos spiritualitás gondolatát is.  Nem szakasz centrikus vagy erősen strukturált szemléletét adta a spiritualitásnak. Feltáró, leíró, nehéz összefoglalni ( sok vonatkozásban nagyon hasonló anyag, mint a korai gyermeki vallási felfogások kutatásának)  A gyermekek spiritualitásának tanulmányozásával elismerést vívott ki

43 4. A spirituális periód  Hamarosan széles választéka lett népszerű ilyen könyveknek, melyek a spiritualitásról szóltak, némelyik a gyermekekhez kapcsolódtak  Gyakran a kutatás gyenge vagy nem-létező („éppen hogy kvalitatívnek nevezhető)  A következő fő mú: David Hay és Rebecca Nye (1988) A gyermek lelkülete  Hangsúlyozzák, hogy a felnőttek és a kortársak milyen gyakran nem bátorítják a spirituális élményeket, nagyon bizonytalanok az ilyen élményekről való beszélgetésben

44 4. Spritualitás szakasza  Uj folyóirat: International of Children’s Sprituality (sok vallás, és nem-vallásos spiritualitás)  Első nemzetközi konferencia a gyermeki spiritualitásról Chichesterben, U.K. 2000ben  Az amerikai evangelikálok csopotja megtárgyalt egy hasonló találkozót az USAban, mid az evangelikálok, mint a történelmi keresztények résvételével  Sokan e csoportból Torontoban NAPCE találkoztak és további terveket készítettek. Pénzügyi támogatási alapot hoztak létre  Az első konferencia 2003 jun – nagy sikerrel.

45 5. Gyermek teológia szakasza  Elkezdődött 2000 elején.  Viva Network – gyakorlatilag – a csoport ami az egész világon összefogja a veszélyeztetett gyerekekkel foglalkozó ügynökségeket  Sok ilyen ügynökség erősebb teológiai/biblikus alapra van szüksége a munkájához  Kb ebben az időben Marcia Bungs fő kutatási területeként elkezdett összefoglalni a legnagyobb gyermekteológusok munkáit az egyháztörténetben  Marcia Bunge kiválasztotta a specialistákat, és gyermekteológus vezetőket hogy találkozzanak Hustonban 2004 májusában egy nyitott megbeszélésre

46 5. A gyermek teológiai mozgalom  Kulcs személyek: –Marcia Bunge (teológia történész) –Jerome Barrymen (Godly Play) –Keith White ( szociológus hogyan tanítsunk teológiát) –Sunny Tan és Rosalind Lim-Tan (Malaysiai Teológiai Seminárium) –Haddon Wilmer (Oxfort center of Mission Studies) –Dan Brewster (Compasson International) –John Collier (orvos) –John Wall, David Sims

47 5. Gyermek teológia: merre tovább?  Még gyermekcipőben jár.. Bizonytalan a kimenetele  Növekedni fog-e vagy „villanás a sötétben”?  Pillantás a gyermekek spiritualitására?  A kulcs kérdés körül nagy viták: eredendő bűn.  Lényeges hatással lesz a gyermekteológia a helyi gyülekezetekre?

48 Az közeli jövő  A második konferencia – Gyermeki spiritualitás : Keresztény nézőpontok (2006, jun) Chicago  A gyermek teológia két plenáris ülésen mutatkozik be.  további részletek

49 A gyermek spirtitualitás és gyermek teológiai hosszútávú jövője?  A gyermek spiritualitás témája valószínűleg két részre osztja a Keresztényeket: a történeti kereszténységre (nemcsak evangelikálok) és a többi New Age variációkra.  Eközben a gyermekteológiai folyóirat és a keresztény gyermek spiritualitás megbeszéléseket folytat.

50 A jövő?  A Christian Education Journal és a Religious Education egyre több tanulmányt publikál ebben a témakörben, ahogyan a teológia és a pszichológiai folyóiratok is  Várható, hogy semináriumok és professzionális programok alakulnak ki, valószinűáleg Master szinttel, vélhetően a gyermek missziológia programokkal közösen.  Remélhetőleg ezek a programok kutatásokra alapozodnak majd.

51 Vissza az Első jövőbe!  Több történeti teologiára van szükség hogy láthassuk a nagy egyházak vezetői hogyan értették a gyerekeket és a kulcs doktrinákat melyek a gyerekekre vonatkoztak  Több tanulmányra van szükség a korai felekezetek gyermekekkel kapcsolatos kommentárjait illetően  Talán a tisztán vallásoso fejlődés irodalma jobban áthatja az a gondolat, hogy nagyobb egyensúlyt fektessünk (a spirituális megtapasztalások és a vallásoso megismerés között, kevesebb piagetiánus szempontot)

52 Spiritualitás és spirituális formálódás  Dialógusra van szükség azok között, akik a spirituális alakulás nézőpontjából illetve a gyermek spirituális tapasztalatai és a gyermek teológia nézőpontjából vizsgálják a kérdést  Szükség van a spirituális tapasztalatok élmények tanulmányozására. Talán az „Ordinary Theology” kutatási modell igéretes ebből a szempontból.

53 Vissza a II jövőbe!  Szükséges elkerülni azt, hogy úgy nézzünk erre a területre, mint a gyermek fejlődésének egy újabb területe – a spiritualitás, hit, és a vallás inkább arra kon- hit, és a vallás inkább arra kon- centrálva, kicsoda a gyermek. centrálva, kicsoda a gyermek. Ez a megközelítés erősen kötődik a világnézethez. Kívánatos feltárni korai spirituális alakulást és fejlődést, például  Avilai Szent Teréz vagy Krisztus magvető példázatának az alkalmazását

54 Otthon, iskola és egyház  Talán mindennél nagyobb szükség a szülői vezetés, mentorálás, és a gyermekek kéz a kézben fegyelmezése, nevelése.  Szükséges a szószékről is üzenetet megfogalmazni, wokshopok és felüdülési alkalmak, a gyermekek értékéről, és megerősiteni a gyerekeket a ssolgálatra egymás irátn és a felnőttek iránt  Gyülekezetek és keresztény tanároknak el kell mozdulniuk az egyszerű kognitív Biblia tanítástól

55 Források  A legjobb forrás a gyermekek vallásoso fejlődése kutatásában: Religion in Childhood and Adolescence by Kenneth Hyde (Religious Education Press, 1990)  Konferencia web site:  Annotált bibliográfia a gyermeki spiritualitás, vallás és gyermek teológia témakörében:  Hivatalos oldlaa a gyermekteológiai mozgalomnak: childteology.org  Jerome Berryman site:  Más források: don.ratcliff.net/childspirituality


Letölteni ppt "A gyermek spirituális fejlődése Don Ratcliff, Vangaurd University."

Hasonló előadás


Google Hirdetések