I. Vatikáni Zsinat Megítélése, historiográfiája Megítélése, historiográfiája Ellentmondásos már a korban Ellentmondásos már a korban a.) egyházon belül:

Az előadások a következő témára: "I. Vatikáni Zsinat Megítélése, historiográfiája Megítélése, historiográfiája Ellentmondásos már a korban Ellentmondásos már a korban a.) egyházon belül:"— Előadás másolata:

1

2 I. Vatikáni Zsinat Megítélése, historiográfiája Megítélése, historiográfiája Ellentmondásos már a korban Ellentmondásos már a korban a.) egyházon belül: a.) egyházon belül: Jezsuiták (La Civilta Cattolica): közfelkiáltással Jezsuiták (La Civilta Cattolica): közfelkiáltással német területen (Döllinger – Janus: Der Papst und das Conzil) német területen (Döllinger – Janus: Der Papst und das Conzil) Egyházi sajtón keresztül: Egyházi sajtón keresztül: A zsinat többségi álláspontját a francia L'Univers képviselte, A zsinat többségi álláspontját a francia L'Univers képviselte, az Augsburger Allgemeine Zeitungban "Quirinus" álnéven Döllinger tanítványának, Lord John Actonnak római információi (Lord Acton a zsinati ellenzékkel állandó érintkezésben volt - Josiph Juraj Strossmayer diakovári püspök) az Augsburger Allgemeine Zeitungban "Quirinus" álnéven Döllinger tanítványának, Lord John Actonnak római információi (Lord Acton a zsinati ellenzékkel állandó érintkezésben volt - Josiph Juraj Strossmayer diakovári püspök)

3 A Zsinat historiográfiája IX. Piusz megíratta Eugenio Cecconi firenzei egyháztörténésszel a zsinat történetét, ehhez az összes zsinati dokumentációs anyagot a rendelkezésére bocsátotta. IX. Piusz megíratta Eugenio Cecconi firenzei egyháztörténésszel a zsinat történetét, ehhez az összes zsinati dokumentációs anyagot a rendelkezésére bocsátotta. Cecconi négy kötetben megírta a zsinat előzményeit (hamarosan firenzei érsekké nevezték ki, torzóban maradt) Cecconi négy kötetben megírta a zsinat előzményeit (hamarosan firenzei érsekké nevezték ki, torzóban maradt) a jezsuita Theodor Granderath 1890-ben közzétette a Collectio Lacensis kötetében a zsinat legfontosabb iratait a jezsuita Theodor Granderath 1890-ben közzétette a Collectio Lacensis kötetében a zsinat legfontosabb iratait XIII. Leó pápától megbízást kapott (a források teljesen szabad tanulmányozását is lehetővé tette) 1903-1906- ban megjelentette a zsinat történetét három kötetben. (alapos forrásközlés- és kezelés, azonban elfogult volt: a zsinati kisebbség álláspontját nem vette figyelembe) XIII. Leó pápától megbízást kapott (a források teljesen szabad tanulmányozását is lehetővé tette) 1903-1906- ban megjelentette a zsinat történetét három kötetben. (alapos forrásközlés- és kezelés, azonban elfogult volt: a zsinati kisebbség álláspontját nem vette figyelembe)

4 A Zsinat historiográfiája A II. Vatikáni zsinat meghirdetése számos speciális tanulmányt, összefoglalást eredményezett. A II. Vatikáni zsinat meghirdetése számos speciális tanulmányt, összefoglalást eredményezett. Ezek közül a legsikerültebbnek a belga egyháztörténész Roger Auber könyve nevezhető (Concilium Vaticanum I. 1977.) Ezek közül a legsikerültebbnek a belga egyháztörténész Roger Auber könyve nevezhető (Concilium Vaticanum I. 1977.) A II. Vatikáni zsinat és a mértéktelen kritika jegyében: August B. Hasler: Egy ideológia dogmatizálása és keresztülhajszolása. > kritika, a jezsuiták a Frankfurt melleti főiskolájukon (Sankt Georgen) külön intézményt hoztak létre az I. Vatikáni zsinat tudományos feldolgozására > Klaus Schatz több részletes tanulmány után 1992- 94-ben három kötetben újra megírta a zsinat történetét. Ebben már a II. Vatikáni zsinat szellemében és az időközben megjelent forrásmunkák alapján dolgozott. A II. Vatikáni zsinat és a mértéktelen kritika jegyében: August B. Hasler: Egy ideológia dogmatizálása és keresztülhajszolása. > kritika, a jezsuiták a Frankfurt melleti főiskolájukon (Sankt Georgen) külön intézményt hoztak létre az I. Vatikáni zsinat tudományos feldolgozására > Klaus Schatz több részletes tanulmány után 1992- 94-ben három kötetben újra megírta a zsinat történetét. Ebben már a II. Vatikáni zsinat szellemében és az időközben megjelent forrásmunkák alapján dolgozott.

5 Zsinat összehívásának előzményei Cél: a Zsinat a kor tévedéseivel szemben dolgozza ki világosan a katolikus hitbeli felfogást. Cél: a Zsinat a kor tévedéseivel szemben dolgozza ki világosan a katolikus hitbeli felfogást. A pápa által megkérdezett egyháziak többsége a zsinat mellett foglalt állást (Felix Dupanloup, orléans-i püspök és Scitovszky János, magyar bíboros-hercegprímás nem tartották a zsinatot időszerűnek). A pápa által megkérdezett egyháziak többsége a zsinat mellett foglalt állást (Felix Dupanloup, orléans-i püspök és Scitovszky János, magyar bíboros-hercegprímás nem tartották a zsinatot időszerűnek). IX. Piusz 1867. június 26-án, amikor Péter és Pál apostolfejedelmek 800 éves ünnepére püspökök százai érkeztek Rómába, ünnepélyesen meghirdette a zsinatot 1869. december 8-ára. IX. Piusz 1867. június 26-án, amikor Péter és Pál apostolfejedelmek 800 éves ünnepére püspökök százai érkeztek Rómába, ünnepélyesen meghirdette a zsinatot 1869. december 8-ára. 1868. szeptemberében felszólította az ortodoxokat és a protestánsokat, hogy térjenek vissza a római egyház kebelébe és vegyenek részt a zsinaton. Ezek természetesen felháborodva tiltakoztak, az ökumenikus pátriárka pedig át sem vette a pápai levelet, mondván, hogy tartalmát már a világsajtóból ismeri. 1868. szeptemberében felszólította az ortodoxokat és a protestánsokat, hogy térjenek vissza a római egyház kebelébe és vegyenek részt a zsinaton. Ezek természetesen felháborodva tiltakoztak, az ökumenikus pátriárka pedig át sem vette a pápai levelet, mondván, hogy tartalmát már a világsajtóból ismeri.

6 1869. december 8. a zsinat megnyitó ünnepsége: 1869. december 8. a zsinat megnyitó ünnepsége: Majdnem 800 résztvevő – a meghívottak kétharmada vett részt (35% olaszok, 17% franciák), az európai résztvevők domináltak, de mind az 5 földrész képviseltetve volt Majdnem 800 résztvevő – a meghívottak kétharmada vett részt (35% olaszok, 17% franciák), az európai résztvevők domináltak, de mind az 5 földrész képviseltetve volt

7 A zsinati csoportosulások A csoportosulások már kezdetben kialakultak: A csoportosulások már kezdetben kialakultak: Polarizáltság a táborokon belül is Polarizáltság a táborokon belül is A közép- és nyugat-európai püspökök többsége és támogatóik (kb. 180 fő) kerülni akartak minden konfrontációt mind az egyházon belül, mind ami a kormányokat, a különböző felekezeteket és az ortodoxiát illeti, ezért elvetette a pápai tévedhetetlenség tanának dogmatizálását A közép- és nyugat-európai püspökök többsége és támogatóik (kb. 180 fő) kerülni akartak minden konfrontációt mind az egyházon belül, mind ami a kormányokat, a különböző felekezeteket és az ortodoxiát illeti, ezért elvetette a pápai tévedhetetlenség tanának dogmatizálását a dél-európai atyák túlnyomó többsége és támogatóik (kb. 600 fő) éppen a római álláspont megerősítése mellett kardoskodtak, és a pápai tekintély megerősítését kívánta. Élükön: Henry Edward Manning, westminsteri érsek, Victor August Dechamp, brüsszel-mecheleni érsek és Konrad Martin, paderborni püspök a dél-európai atyák túlnyomó többsége és támogatóik (kb. 600 fő) éppen a római álláspont megerősítése mellett kardoskodtak, és a pápai tekintély megerősítését kívánta. Élükön: Henry Edward Manning, westminsteri érsek, Victor August Dechamp, brüsszel-mecheleni érsek és Konrad Martin, paderborni püspök

8 A zsinati csoportosulások „szélsőséges” infallibilisták csoportja (15-20 fő) „szélsőséges” infallibilisták csoportja (15-20 fő) „mérsékelt” infallibilisták (többség): az infallibilitás a hit kérdéseire terjes ki, és az egyház konszenzusával érvényesül „mérsékelt” infallibilisták (többség): az infallibilitás a hit kérdéseire terjes ki, és az egyház konszenzusával érvényesül Inoppotrunisták: elfogadták, de a körülményeket alkalmatlannak tartották (Simor) Inoppotrunisták: elfogadták, de a körülményeket alkalmatlannak tartották (Simor) Az infallibilitás megkérdőjelezői (osztrák és magyar püspökök [jozefinizmus], Haynald, Strossmayer – Ketteler) Az infallibilitás megkérdőjelezői (osztrák és magyar püspökök [jozefinizmus], Haynald, Strossmayer – Ketteler)

9 De fide catholica vitája. De fide catholica vitája. Az első dogmatikus konstitúció: Dei Filius, ebben a zsinat a katolikus hitet védte a kor tévedéseivel szemben, valamint a hitnek az észhez való viszonyát tárgyalta. Az első dogmatikus konstitúció: Dei Filius, ebben a zsinat a katolikus hitet védte a kor tévedéseivel szemben, valamint a hitnek az észhez való viszonyát tárgyalta. „Az anyaszentegyház hiszi és tanítja, hogy Isten, minden dolog kezdete és vége, a teremtett dolgokból az emberi ész természetese világosságánál biztosan megismerhető” Az ellenzék álláspontja: szükséges lenne a katolikus hit pozitív és korszerű kifejtése Supremi Pastoris (Firenzei Zsinat) Supremi Pastoris (Firenzei Zsinat) De ecclesia séma 11. fejezete: De romano pontifice előre hozatala. (Simor, mint a bizottság tagja tiltakozott ellene). Május 9-én már szét is osztották az atyák között a nevezett 11. fejezetet a pápai tévedhetetlenségről. De ecclesia séma 11. fejezete: De romano pontifice előre hozatala. (Simor, mint a bizottság tagja tiltakozott ellene). Május 9-én már szét is osztották az atyák között a nevezett 11. fejezetet a pápai tévedhetetlenségről. A 3. fejezet 3. kánonját megszigorították, amennyiben a pápa tévedhetetlen döntéseiben nem szorul az egyetemes egyház hozzájárulására (ex sese, non autem ex consensu Ecclesiae) A 3. fejezet 3. kánonját megszigorították, amennyiben a pápa tévedhetetlen döntéseiben nem szorul az egyetemes egyház hozzájárulására (ex sese, non autem ex consensu Ecclesiae)

10 A 3. fejezet 3. kánonjának megszigorítását nem vonták vissza A 3. fejezet 3. kánonjának megszigorítását nem vonták vissza Az ellenzék alig jutott szóhoz, a legtöbb esetben akkor zárták le a fejezetek tárgyalását, amikor az ellenzék vezére, például Haynald került volna sorra Az ellenzék alig jutott szóhoz, a legtöbb esetben akkor zárták le a fejezetek tárgyalását, amikor az ellenzék vezére, például Haynald került volna sorra Kompromisszum körvonalazódása – szavazás: 601/451 placet, 88 non placet, 62 placet juxta modum Kompromisszum körvonalazódása – szavazás: 601/451 placet, 88 non placet, 62 placet juxta modum Utólagos betoldás: ex sese, non autem ex consensu Ecclesiae Utólagos betoldás: ex sese, non autem ex consensu Ecclesiae Döntő szavazás előtt az ellenzék elhagyta a zsinatot: Döntő szavazás előtt az ellenzék elhagyta a zsinatot: Hátrahagyták non placet szavazatukat Hátrahagyták non placet szavazatukat Abból indultak ki, hogy az egyház legfőbb tanítóhivatala az úgynevezett Magisterium Petro-Apostolicum, és ezért egy valódi hittétel érvényes definiálásához a világ püspökeinek morális egysége szükséges > Ez az adott esetben nincs meg, hiszen az ellenálló 60-80 püspök szinte a teljes Közép- és Nyugat-Európát képviseli. Abból indultak ki, hogy az egyház legfőbb tanítóhivatala az úgynevezett Magisterium Petro-Apostolicum, és ezért egy valódi hittétel érvényes definiálásához a világ püspökeinek morális egysége szükséges > Ez az adott esetben nincs meg, hiszen az ellenálló 60-80 püspök szinte a teljes Közép- és Nyugat-Európát képviseli.

11 végleges szavazás - Pastor aeternus A végleges szavazás: Róma, augusztus 18., A végleges szavazás: Róma, augusztus 18., 535 püspök 2 ellenében a Pastor aeternus-t elfogadta. 535 püspök 2 ellenében a Pastor aeternus-t elfogadta. „Hit és erkölcs kérdéseiben” „Hit és erkölcs kérdéseiben” A konstitúció négy rövid fejezetben arról szól, hogy az Üdvözítő Péter apostolt tette meg az egyház fejének, és azt akarta, hogy hivatala ennek utódaiban folytatódjék. Ezek a római pápák, akik az egyetemes egyház és minden helyi egyház fölött teljes joghatósággal rendelkeznek, és mint legfőbb tanítók a hit és erkölcs kérdéseiben tévedhetetlenül döntenek. A konstitúció négy rövid fejezetben arról szól, hogy az Üdvözítő Péter apostolt tette meg az egyház fejének, és azt akarta, hogy hivatala ennek utódaiban folytatódjék. Ezek a római pápák, akik az egyetemes egyház és minden helyi egyház fölött teljes joghatósággal rendelkeznek, és mint legfőbb tanítók a hit és erkölcs kérdéseiben tévedhetetlenül döntenek.

12 IX. Piusz 1870. október 20-án sine die elnapolta a zsinatot - berekesztésére csak 1963-ban, a II. Vatikáni zsinattal kapcsolatban került sor. IX. Piusz 1870. október 20-án sine die elnapolta a zsinatot - berekesztésére csak 1963-ban, a II. Vatikáni zsinattal kapcsolatban került sor. Az ellenzéki püspökök a Szentszék nyomására később alávetették magukat a zsinat döntésének. Így, mint Haynald érsek írásban is rögzítette, az I. Vatikáni zsinat mindenképpen egyetemessé vált. Az ellenzéki püspökök a Szentszék nyomására később alávetették magukat a zsinat döntésének. Így, mint Haynald érsek írásban is rögzítette, az I. Vatikáni zsinat mindenképpen egyetemessé vált.

13 A 19. század problémái A személy kudarca „Nem lett boldogabb.” A személy kudarca „Nem lett boldogabb.” Politikai kudarc „Nem lett szabadabb” Politikai kudarc „Nem lett szabadabb” Társadalmi kudarc „Nem lett igazságosabb” Társadalmi kudarc „Nem lett igazságosabb” Nemzetközi kudarc „Nem lett humánusabb” Nemzetközi kudarc „Nem lett humánusabb”

14 keresztényszocializmus Előzmények: Előzmények: - Francia liberális katolicizmus Vezetője: Felicite Robert de Lamennais. Mottó (1817): „a kereszténység hirdette meg először a testvériséget és az egyenlőséget.” „Az egyházat fel kell szabadítani az állam zarnoksága alól!” Lapjuk: L’ Avenir

15 A liberális katolicizmus elvei Az állam ne fizesse a papságot. Csak egy szegény egyház lehet szolidáris. Az állam ne fizesse a papságot. Csak egy szegény egyház lehet szolidáris. Társadalmi igazságosság kell. Társadalmi igazságosság kell. Szükség van közgazdasági etikára. Szükség van közgazdasági etikára. Szeretet nélkül a szabadság szétrombolja a társadalmat. Szeretet nélkül a szabadság szétrombolja a társadalmat. Ezért társadalmi reformra van szükség a bajok orvoslására. Ezért társadalmi reformra van szükség a bajok orvoslására. - Ezzel a szociális katolicizmus elvi alapjait fektették le. - Ezzel a szociális katolicizmus elvi alapjait fektették le.

16 Német előzmények 1848. Wilhelm Emmanuel Ketteler: Adventi beszédsorozat Mainzban a munkásság helyzetéről. 1848. Wilhelm Emmanuel Ketteler: Adventi beszédsorozat Mainzban a munkásság helyzetéről. 1863. München Német katolikus gyűlés 1863. München Német katolikus gyűlés Döllinger: Egyháztörténeti kutatások szabadsága - Mechelen: I. Nemzetközi Katolikus Kongresszus. - Mechelen: I. Nemzetközi Katolikus Kongresszus. Charles Montalambert: Szabad egyház – szabad államban c. beszéd. A trón és oltár szövetsége mindig az egyház szolgaságát jelentette. 1864. Ketteler: Munkáskérdés és kereszténység c. könyv. 1864. Ketteler: Munkáskérdés és kereszténység c. könyv.

17 Munkáskérdés és kereszténység c. könyv fő pontjai gyermekmunka megszüntetése gyermekmunka megszüntetése egészségre káros munkahelyek körülményeinek javítása egészségre káros munkahelyek körülményeinek javítása női munkakörök megállapítása női munkakörök megállapítása munkaidő korlátozása munkaidő korlátozása vasárnapi munkaszünet betartása vasárnapi munkaszünet betartása szakszervezet biztosítása szakszervezet biztosítása nyugdíj biztosítása nyugdíj biztosítása állami törvények betartására állami ellenőrök felügyeljenek állami törvények betartására állami ellenőrök felügyeljenek

18 A syllabus következményei Az európai kormányok korlátozzák a helyi egyházak működését. Az európai kormányok korlátozzák a helyi egyházak működését. Ez ellen pártszerveződések. Németországban Katolikus Néppárt. (1869). 1870. Választási győzelem. Ez ellen pártszerveződések. Németországban Katolikus Néppárt. (1869). 1870. Választási győzelem. Az egyház megteremti a katolikus szubkultúrát. Az egyház megteremti a katolikus szubkultúrát. Ecclesia militans – harcos egyház képzete. Ecclesia militans – harcos egyház képzete. Az egyház a bűnös társadalomban tökéletes társaság (societas perfecta) Az egyház a bűnös társadalomban tökéletes társaság (societas perfecta) Bismarck a katolikusok ellen hirdeti meg a „Kulturkampfot” Bismarck a katolikusok ellen hirdeti meg a „Kulturkampfot” A zsinat tovább nehezíti az együttműködést. A zsinat tovább nehezíti az együttműködést.

19 XIII. Leó (1878-1903)