Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Duna-Tisza Csatorna jövője A csatorna ügye ma Kecskemét, 2009. december 01. Rónay István okl. építőmérnök, vízimérnöki szakértő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Duna-Tisza Csatorna jövője A csatorna ügye ma Kecskemét, 2009. december 01. Rónay István okl. építőmérnök, vízimérnöki szakértő."— Előadás másolata:

1 A Duna-Tisza Csatorna jövője A csatorna ügye ma Kecskemét, december 01. Rónay István okl. építőmérnök, vízimérnöki szakértő

2 Eredeti téma : Homokhátsági tervek és a Duna-Tisza Csatorna Az előadás témája: Mit kellene újragondolni és újrakezdeni a hátság vízgazdálkodásának sikeres jövőjéhez

3 Az elmúlt, közel negyven évben több nagy térségre kiterjedő vízpótlási terv készült a Duna-Tisza köze terü- letére. Az elmúlt, közel negyven évben több nagy térségre kiterjedő vízpótlási terv készült a Duna-Tisza köze terü- letére. A tervek egy része számolt a Duna- Tisza Csatorna esetleges megvaló- sításával. A tervek egy része számolt a Duna- Tisza Csatorna esetleges megvaló- sításával.

4  1964-ben kiadott Országos Vízgazdál-kodási Keretterv (1. sz. térkép )  évi Országos Vízgazdálkodási Keretterv (2. sz. térkép).

5

6  1990-ben Előtanulmány a Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémáinak rendezésére c. tanulmány  1992-ben A Duna-Tisza közi Hátság távlati vízellátásának koncepciója c. tanulmány –„A” változat (3. sz. térkép) –„B” változat (4. sz. térkép)

7

8  A Bácskai Többcélú Vízgazdál- kodási Rendszer [BTVR] (5. sz. térkép)  1996-ban A Duna-Tisza közi hátság víz- visszatartás és vízpótlás megoldása műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmánya ( 6. sz. térkép )

9

10 Kvassay Jenő 1880-as évek

11 Mit kellene újragondolni és újrakezdeni a hátság vízgazdálkodásának sikeres jövőjéhez

12 A víz az élet alapja, a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos tényezője. a klímaváltozás fogalma a tudomány világán kívül, már a közgondolkodásban is megjelent várható hatásait világszerte a legmagasabb fórumokon vitatják Magyarország vízkészleteinek döntő része a környező országokból érkezik Ezek az országok a vízkészletek megtartására törekedtek eddig is. Várható, hogy a klímaváltozás okozta csökkenő vízkészletek ellensúlyozására további tározási programot indítanak, amely a Tisza-völgyben komoly, a gazdaságra is kiható következményekkel járhatnak.

13  A Duna-Tisza Csatorna, abban a formában, ahogy azt a közvélemény is értelmezi országos jelentőségű – megkockáztatom, nemzetközi jelentőségű – ügy.  Nem szerencsés ezt a kérdést a csak a Duna-Tisza- közi Homokhátság ügyévé, 800 ezer ember sorskérdésévé tenni.  Az is nagyon fontos, de a Homokhátság vízhiányos gondjainak megoldására vannak sokkal szerényebb költséggel, a konkrét területi igényekhez igazodóan megvalósítható módozatai.  A Duna-Tisza Csatornával csak akkor szabad érdemben foglalkozni, ha a célok között legalább az egész Alföld ügyét, még szerencsésebb lenne, ha az egész magyar gazdaságra gyakorolt hatását lehetne megfogalmazni.

14 A Csatorna ügyének továbbvitele szempontjából elsődleges feladat a hasznosítási célok és stratégiák kidolgozása. (1)  A Duna-Tisza Csatorna létesítmény rendszere egy országrésznyi terület komplex fejlesztési tervének fontos pillére lehet.  A jelenlegi hazai ágazati orientáltságú fejlesztés rendszerben nehezen képzelhető el, hogy a megvalósítás közelébe jusson.  Már az előkészítő szakasz sikere is azon múlhat, hogy erős kormányzati akarat rá tudja-e kényszeríteni az ágazatokat, és meg tudja győzni a civil társadalmat arról, hogy az ország érdekeit összességében legjobban szolgáló fejlesztés megalapozásában konstruktívan, kompromisszum készen vegyenek részt.

15

16 A Csatorna ügyének továbbvitele szempontjából elsődleges feladat a hasznosítási célok és stratégiák kidolgozása. (2)  Ennek szükségessége akkor érthető igazán, ha a lehetséges társadalmi, gazdasági célokat végiggondoljuk  Fontos: az előkészítés fázisában nem lehetnek tabutémák. Minden ötletet és javaslatot fel kell dolgozni. Lehetnek olyan javaslatok, melyek megvalósítását jelenleg érvényes jogszabályok nem teszik lehetővé, vagy nehezítik azt.  Minden esetben vizsgálni kell, hogy mi Magyarország érdeke, és ha szükséges, akkor jogszabályt kell módosítani.

17 Lehetséges társadalmi, gazdasági célok  Ezek a teljesség igénye és fontossági sorrend nélkül a következők lehetnek: – a vizek jó állapotát biztosító vízátvezetés, – vízi-közlekedés, tömegárú szállítás – mezőgazdasági vízigények, – környezetvédelmi és természetvédelmi vízigények, – vízerő hasznosítás, – turizmus, – táji értékek növelése, – vízi-sportok, – rekreáció, – belvízvédelem, – települési környezet fejlesztése, – foglalkoztatás növelése, stb.

18  A Csatorna ügyének továbbvitele szempontjából elsődleges feladat a hasznosítási célok és stratégiák kidolgozása.  Meg kell fogalmazni, hogy a létesítmény milyen előnyökkel jár az adott célterületén, és melyek a várható hátrányok.  Ezt követően kell kidolgozni a célokat legjobban kiszolgáló műszaki változatokat.

19 Miért nem halad előre a Duna-Tisza közének ügye a helyi döntéshozók abszolút egyetértése ellenére? A kérdésre kérdésekkel lehet válaszolni:  Van-e Magyarországnak a belvízi hajózásra vonatkozó, az EU-val harmonizált, gazdasági számításokkal alátámasztott fejlesztési terve?  Van- e Magyarországnak olyan agrárkoncepciója, amely orientálni tudja a gazdálkodókat arra, hogy mit, milyen minőséget, milyen technológiával, milyen feldolgozottság szinten, milyen garantált értékesítési lehetőséggel érdemes előállítani?  Ki tudják-e gazdálkodni a gazdák a befektetéseik hitelét, az öntözővíz szolgáltatás költségeit?

20  Vannak e tájrendezési elképzeléseink? Kik, és milyen forrásból tartják fenn a tájgazdálkodást?  Van-e gyakorlatban eredményesen megvalósítható tanyaprogramunk?  Van-e idegenforgalmi fejlesztési elképzelés, netán konkrét, megvalósítható terv?  Hogy szeretnénk élhetővé tenni a tanyavilágot? Milyen fejlesztések szükségesek ehhez, és ezek mennyibe kerülnek?  Kik fogják üzemeltetni a vízpótló rendszereket, és milyen forrásból? Netán az államtól reméljük e feladat ellátását ?

21  Még lehetne sorolni a kérdéseket, de talán gondolatébresztésnek ennyi elég volt.  Arra a kérdésre, hogy miért nem megy előre az ügy több válasz is adható. Az egyik sűrűn elhangzó, amit akkor tesznek fel, amikor pénzügyi döntésről esik szó: jó-jó, de milyen konkrét haszna lesz e nagybefektetésnek? A válasz a hiányos gazdasági- társadalmi feltárás miatt nem lehet konkrét és megalapozott, és ez meg is pecsételi az eredményt.  A fő kérdés viszont az, hogy ki és mikor fogja ezt a szerteágazó, sok kimenetű, sokérdekeltségű projektet összefogni és egy projekten összeszervezni úgy, hogy abból az egyén, a kis és nagyközösségek számára is világos célt és eszköz-rendszert és a végén tisztes eredményt lehessen bemutatni.

22 A Duna-Tisza Csatorna ‑ jó előkészítés esetén ‑ szimbolikus jelentőségű mérnöki létesítmény lehet, amely megjeleníti Magyarország határozott fellépését a klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt negatív következményeinek mérséklése érdekében, és egyúttal az ország jelentős területein megalapozza a fenntartható fejlődés lehetőségét.

23  A korrekt szakmai vita az előkészítési és tervezési szakasz fontos része.  A vitákat azonban érdemben csak akkor lehet megkezdeni, amikor az egyes fejlesztési célokat műszaki, gazdasági és társadalmi szempontból megalapozó érvelésre alkalmas dokumentumok állnak rendelkezésre.  Fontos, hogy a vitázó felek szakmai érvekre szakmai észrevételeket tegyenek, és szakmai sovinizmusból senki ne ragaszkodjon mereven álláspontjához.

24  A fejlesztés csak akkor lehet igazán sikeres, ha végső megoldás alátámasztó stratégiák kemény szakmai vitákban születnek meg.  Kívánatos lenne, hogy a döntést követően, az ország érdekében mindenki a jó megvalósításért dolgozna, azaz a döntés a vita lezárását is jelentené.

25  Vagyunk néhányan, akik évek óta hangoztatják, hogy hiányzik a térségi összefogás, hiányzik az azt szimbolizáló szervezet, és ami még fontosabb hiányzik az a projekt- menedzsment, amelyik koordinálná, szervezné a Duna-Tisza közi térség fejlesztési projektjeit.

26 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "A Duna-Tisza Csatorna jövője A csatorna ügye ma Kecskemét, 2009. december 01. Rónay István okl. építőmérnök, vízimérnöki szakértő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések