Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezeti hatástanulmányok készítésének alapelvei A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A KHT előírt menete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezeti hatástanulmányok készítésének alapelvei A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A KHT előírt menete."— Előadás másolata:

1 A környezeti hatástanulmányok készítésének alapelvei A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A KHT előírt menete - lefolytatása A KHT előírt menete - lefolytatása Gyakorlati megvalósítás és esettanulmányok Gyakorlati megvalósítás és esettanulmányok Dr. Fleit Ernő Egyetemi adjunktus Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Tel:

2 Jogi keretek A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezései egybeszerkesztve a végrehajtásra vonatkozó 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelettel A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet- kiegészítve más jogszabályokból idézett fogalom meghatározásokkal A Tanács június 27-én kelt 85/337/EGK, az egyes köz- és magán beruházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló irányelvének hatályos rendelkezései, kiegészítve a Tanács március 3-i 97/11/EK irányelve rendelkezéseivel Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet. Az egyes tervek és programok környezetre való hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv (angolul)

3 Környezeti hatásvizsgálat Előzetes környezeti tanulmány A részletes környezeti hatástanulmány Előzetes környezeti tanulmány A részletes környezeti hatástanulmány A környezetvédelmi engedély tartalma Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések Az egységes környezethasználati engedély A környezetvédelmi engedély tartalma Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó rendelkezések Az egységes környezethasználati engedély Környezetvédelmi felülvizsgálat Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai Elintézési határidők Eljárás szakhatóságként Közmeghallgatás A közmeghallgatási jegyzőkönyv Végrehajtható határozatok Állampolgárok környezetvédelmi egyesülése Környezetvédelmi felülvizsgálat Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai Elintézési határidők Eljárás szakhatóságként Közmeghallgatás A közmeghallgatási jegyzőkönyv Végrehajtható határozatok Állampolgárok környezetvédelmi egyesülése

4 A környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek: a környezeti elemekre [Kt. 4. § a) pontja] (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is), a környezeti elemekre [Kt. 4. § a) pontja] (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is), a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére [Kt. 4. § b) pontja], különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére [Kt. 4. § b) pontja], különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében -különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben- várható változások vizsgálatára terjed ki. az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében -különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben- várható változások vizsgálatára terjed ki.

5 Mikor szükséges a KHT ? (2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg az alábbiak szerint: a melléklet "A" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges építményeket, létesítményeket (a továbbiakban együtt: létesítmény) sorolja fel, amelyekre környezetvédelmi engedély a c) pontban meghatározott kivételektől eltekintve, csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható [Kt. 68. § (1) bekezdés]; (2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek [Kt. 67. § (2) bekezdés a) pont] körét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg az alábbiak szerint: a melléklet "A" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges építményeket, létesítményeket (a továbbiakban együtt: létesítmény) sorolja fel, amelyekre környezetvédelmi engedély a c) pontban meghatározott kivételektől eltekintve, csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható [Kt. 68. § (1) bekezdés];

6 Mely tevékenységek engedélykötelesek? 1. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez 1. számú melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelethez A környezeti hatásvizsgálat- köteles tevékenységek listája A környezeti hatásvizsgálat- köteles tevékenységek listája "A" fejezet "A" fejezet

7 Néhány példa… Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára Feldolgozóipar Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló Villamosenergia-, gőz-, vízellátás Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől égető berendezés égető berendezés A melléklet és a rendelet:

8 Mikor szükséges a KHT ? a melléklet "B" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítményeket, továbbá az "A" és "B" fejezetben szereplő azon tevékenységek, illetve létesítmények jelentős módosítását sorolja fel, amelyeknél a területileg illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) döntésétől függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése [Kt. 70. § (2) bekezdés];

9 1. számú melléklet ( 1. számú melléklet (20/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet) "B" fejezetében feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítés következtében eléri, vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bővítés egyúttal legalább 25 %-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest, akkor a bővítés a (2) bekezdés szerint minősül. "B" fejezetében feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítés következtében eléri, vagy meghaladja a küszöbértéket, és a bővítés egyúttal legalább 25 %-os növekedést jelent a tevékenység megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest, akkor a bővítés a (2) bekezdés szerint minősül.

10 Mi a jelentős módosítás? (1) Jelentős módosításnak minősül az 1. számú melléklet "A" fejezete 34. pontjában meghatározott változtatás; az 1. számú melléklet "B" fejezete 140. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése vagy technológia- vagy termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll: ba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energia kibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy emisszióra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a, bb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25 %-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé, bc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energia kibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25 %-kal megnő, bd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25 %-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget, be) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25 %-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

11 Mi a jelentős módosítás? bf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25 %-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik, bg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25 %-kal meghaladja; az 1. számú melléklet "B" fejezete 141. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása: ca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25 %-kal meghaladja, cb) új vasúti pálya létesül, cc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv, cd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen; a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy a b) és c) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e.

12 A hatásterület meghatározásának szabályai (2. sz. melléklet a 20/2001. (II. 14.) Korm. Rend.) 1. Hatásterület típusok 1. Hatásterület típusok 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. 2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. 2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

13 Leopold-féle hatásmátrix

14 Hatás viselők (a táblázat oszlopai) 1. FÖLD 1. FÖLD 1.1. Talaj 1.1. Talaj Termőtalaj mennyiség: a termőtalaj a földkéreg azon felső szintje, amely a szárazföld növénytakaróját hordozza és termőképességgel rendelkezik. Mennyisége a természeti viszonyoktól függően kis területen belül is igen változó lehet. A mennyiségi változást előidézhetik természetes folyamatok, pl. erózió, defláció. Környezetvédelmi szempontból viszont fontosabb az emberi beavatkozások okozta mennyiség csökkenés. Szinte minden beruházásnál előforduló módja ennek a termőterület elfoglalása, illetve a termőtalaj letermelése Termőtalaj mennyiség: a termőtalaj a földkéreg azon felső szintje, amely a szárazföld növénytakaróját hordozza és termőképességgel rendelkezik. Mennyisége a természeti viszonyoktól függően kis területen belül is igen változó lehet. A mennyiségi változást előidézhetik természetes folyamatok, pl. erózió, defláció. Környezetvédelmi szempontból viszont fontosabb az emberi beavatkozások okozta mennyiség csökkenés. Szinte minden beruházásnál előforduló módja ennek a termőterület elfoglalása, illetve a termőtalaj letermelése Termőtalaj minőség: a minősége az előzőhöz hasonlóan szintén kis területen belül is igen változatos lehet. A minőséget legjobban a termőképesség (aranykorona érték) jellemzi, mely a termőtalajban lévő szerves anyagok, a kolloidok, a talajnedvesség, illetve a gázok összetételétől és tulajdonságaiktól függ. Változásán mégsem elsősorban e jellemzők értékeinek eltolódását értjük, hanem a talajszennyezésből eredő minőségromlást Termőtalaj minőség: a minősége az előzőhöz hasonlóan szintén kis területen belül is igen változatos lehet. A minőséget legjobban a termőképesség (aranykorona érték) jellemzi, mely a termőtalajban lévő szerves anyagok, a kolloidok, a talajnedvesség, illetve a gázok összetételétől és tulajdonságaiktól függ. Változásán mégsem elsősorban e jellemzők értékeinek eltolódását értjük, hanem a talajszennyezésből eredő minőségromlást Altalaj: a termőtalaj ill. a talaj művelt szintje alatti talajrétegek összessége. Lefelé az alapkőzettel határos. Változásait gyakran a létesítmények, műtárgyak alapozása vagy a talajszennyezés okozza Altalaj: a termőtalaj ill. a talaj művelt szintje alatti talajrétegek összessége. Lefelé az alapkőzettel határos. Változásait gyakran a létesítmények, műtárgyak alapozása vagy a talajszennyezés okozza.

15 A hatások viselői (2.) 1.2. Alapkőzet 1.2. Alapkőzet Védett geológiai értékek: a földfelszínén vagy az alatt található olyan képződmények, melyek földtani szempontból (is) egyedinek, ritkaságnak számítanak, ezért védetté nyilvánítottak. Ilyenek a földtani formációk típusos feltárásai vagy a barlangok Védett geológiai értékek: a földfelszínén vagy az alatt található olyan képződmények, melyek földtani szempontból (is) egyedinek, ritkaságnak számítanak, ezért védetté nyilvánítottak. Ilyenek a földtani formációk típusos feltárásai vagy a barlangok Egyéb alapkőzet: a talajképződés anyagforrása, a talajrétegek alatti, a talajképző folyamatok által nem, vagy csak kissé megváltoztatott képződmény. Vastagsága több 10 km nagyságrendű. Változtatása igen ritkán fordul elő (például a mélyalapozáskor), tulajdonságai viszont egyes tevékenység típusoknál fontosak lehetnek. E kategória felosztásában nem szerepelnek az ásványi nyersanyagok, amelyeknél a változás a kitermelés lehetőségeinek változását jelenti, és védelmük elsősorban nem környezeti, hanem gazdasági kérdés Egyéb alapkőzet: a talajképződés anyagforrása, a talajrétegek alatti, a talajképző folyamatok által nem, vagy csak kissé megváltoztatott képződmény. Vastagsága több 10 km nagyságrendű. Változtatása igen ritkán fordul elő (például a mélyalapozáskor), tulajdonságai viszont egyes tevékenység típusoknál fontosak lehetnek. E kategória felosztásában nem szerepelnek az ásványi nyersanyagok, amelyeknél a változás a kitermelés lehetőségeinek változását jelenti, és védelmük elsősorban nem környezeti, hanem gazdasági kérdés.

16 A hatások viselői (3.) 2. VIZEK 2. VIZEK 2.1. Felszíni vizek minősége 2.1. Felszíni vizek minősége Vízfolyások: a térszínre hullott csapadéknak a nehézségi erő hatására összegyülekezett hányadát szállító természetes alakulatok. Vízminőségét a vízgyűjtőről lefolyó víz szennyező anyagai, a bevezetett szennyvíz, az öntisztuló képesség és egyéb tényezők befolyásolják Vízfolyások: a térszínre hullott csapadéknak a nehézségi erő hatására összegyülekezett hányadát szállító természetes alakulatok. Vízminőségét a vízgyűjtőről lefolyó víz szennyező anyagai, a bevezetett szennyvíz, az öntisztuló képesség és egyéb tényezők befolyásolják Tavak: mélyebb, tengerrel összeköttetésben nem lévő, fenékforrásokból vagy vízfolyásokból táplált nagyobb kiterjedésű vízfelülettel rendelkező természetes állóvizek. Vízminőségét általában a vízfolyásokkal azonos tényezők befolyásolják Tavak: mélyebb, tengerrel összeköttetésben nem lévő, fenékforrásokból vagy vízfolyásokból táplált nagyobb kiterjedésű vízfelülettel rendelkező természetes állóvizek. Vízminőségét általában a vízfolyásokkal azonos tényezők befolyásolják Mesterséges felszíni vizek: emberi kéz által kialakított vízfolyások (csatorna) és tavak (tározók). Vízminőségét általában a vízfolyásokkal azonos tényezők befolyásolják Mesterséges felszíni vizek: emberi kéz által kialakított vízfolyások (csatorna) és tavak (tározók). Vízminőségét általában a vízfolyásokkal azonos tényezők befolyásolják.

17 A hatások viselői (4.) 2.2. Felszín alatti vizek minősége 2.2. Felszín alatti vizek minősége Talajvizek: a felszín alatt, az első vízzáró réteg feletti víztartó rétegben található vízkészlet. Minőségét a felszíni szennyeződések (pl. csatornázás hiánya, hulladék elhelyezés, mezőgazdasági kemikáliák), a víz szivárgási viszonyai, a talaj szennyező anyag lebontó képessége és egyéb tényezők befolyásolják Talajvizek: a felszín alatt, az első vízzáró réteg feletti víztartó rétegben található vízkészlet. Minőségét a felszíni szennyeződések (pl. csatornázás hiánya, hulladék elhelyezés, mezőgazdasági kemikáliák), a víz szivárgási viszonyai, a talaj szennyező anyag lebontó képessége és egyéb tényezők befolyásolják Parti szűrésű vizek: a vízfolyások medrét követő durvaszemű rétegből kitermelhető és a víztér felől folyamatosan pótlódó vízhozam. A víz minőségét a talajvíznél leírtakon túlmenően a felszíni víz minősége és a háttér felöli vízáramlás is lényegesen befolyásolja Parti szűrésű vizek: a vízfolyások medrét követő durvaszemű rétegből kitermelhető és a víztér felől folyamatosan pótlódó vízhozam. A víz minőségét a talajvíznél leírtakon túlmenően a felszíni víz minősége és a háttér felöli vízáramlás is lényegesen befolyásolja Rétegvizek: az első vízadó réteg alatt, általában két vízadó réteg között lévő víztartó rétegben, sok helyen egymás alatt több szintben elhelyezkedő és nyomás alatt álló vízkincs. A víz minőségét a rétegesedő szennyezésen kívül az egyes rétegek közti kapcsolat, valamint a felszínről történő esetleges szennyezések befolyásolják. Az utóbbira különösen érzékenyek a kellő védelemmel ne rendelkező felszín közeli rétegvizek Rétegvizek: az első vízadó réteg alatt, általában két vízadó réteg között lévő víztartó rétegben, sok helyen egymás alatt több szintben elhelyezkedő és nyomás alatt álló vízkincs. A víz minőségét a rétegesedő szennyezésen kívül az egyes rétegek közti kapcsolat, valamint a felszínről történő esetleges szennyezések befolyásolják. Az utóbbira különösen érzékenyek a kellő védelemmel ne rendelkező felszín közeli rétegvizek Karszt vagy hasadék vizek: a karszt, illetve a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) üregeiben, jártaiban, hasadékaiban elhelyezkedő víz. A víz minőségét a csapadékvizekkel beszivárgó szennyező anyag, a karsztvíz felszín alatti mozgása és kapcsolatai a rétegvízzel, a bányászati tevékenység, valamint egyéb tényezők befolyásolják Karszt vagy hasadék vizek: a karszt, illetve a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) üregeiben, jártaiban, hasadékaiban elhelyezkedő víz. A víz minőségét a csapadékvizekkel beszivárgó szennyező anyag, a karsztvíz felszín alatti mozgása és kapcsolatai a rétegvízzel, a bányászati tevékenység, valamint egyéb tényezők befolyásolják Hévizek és gyógyvizek: a hévíz (termálvíz) forrásként a felszínre törő, vagy fúrással feltárt 26 0C-nál melegebb felszín alatti víz. A gyógyvíz gyógyhatású természetes víz. Vízminőségüket hazánkban a karsztvizekéhez hasonló tényezők befolyásolják Hévizek és gyógyvizek: a hévíz (termálvíz) forrásként a felszínre törő, vagy fúrással feltárt 26 0C-nál melegebb felszín alatti víz. A gyógyvíz gyógyhatású természetes víz. Vízminőségüket hazánkban a karsztvizekéhez hasonló tényezők befolyásolják.

18 A hatások viselői (5.) 2.3. Vízkészletek 2.3. Vízkészletek Ivóvizbázisok: a hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető ivóvízkészlet a vízbeszerző létesítménnyel együtt. A hasznosítható vízkészletek nagyságát hidrológiai, hidrogeológiai, települési és egyéb adottságok határozzák meg. Mennyiségének csökkenése bármilyen formájú vízkivétellel megvalósulhat Ivóvizbázisok: a hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető ivóvízkészlet a vízbeszerző létesítménnyel együtt. A hasznosítható vízkészletek nagyságát hidrológiai, hidrogeológiai, települési és egyéb adottságok határozzák meg. Mennyiségének csökkenése bármilyen formájú vízkivétellel megvalósulhat Ipari- és öntözővízbázisok: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletek ipari és öntözési célú hasznosítást biztosító formái, illetve ezek vízbeszerző helyei és azok együttesei. A hasznosítható vízkészletek nagyságát hidrológiai, hidrogeológiai és egyéb adottságok határozzák meg Ipari- és öntözővízbázisok: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletek ipari és öntözési célú hasznosítást biztosító formái, illetve ezek vízbeszerző helyei és azok együttesei. A hasznosítható vízkészletek nagyságát hidrológiai, hidrogeológiai és egyéb adottságok határozzák meg Hévizek és gyógyvizek: a pontban megfogalmazott vízkincs készletei. Hasznosítható mennyiségüket elsősorban hidrogeológiai adottságok határozzák meg. A hasznosítható mennyiség változása azonban egyes tevékenységek hatására (pl. bányászati vízemelés) is jelentős mértékű lehet Hévizek és gyógyvizek: a pontban megfogalmazott vízkincs készletei. Hasznosítható mennyiségüket elsősorban hidrogeológiai adottságok határozzák meg. A hasznosítható mennyiség változása azonban egyes tevékenységek hatására (pl. bányászati vízemelés) is jelentős mértékű lehet Talajvízszint: a talajvíznek a felszínhez viszonyított mélysége (magassága). A talajvízszintet a talajvízjárást befolyásoló tényezők határozzák meg. Ilyenek lehetnek: a talajvíz hasznosítása, a vízi létesítményekből elszivárgó, vagy azokba jutó víz, a meteorológiai tényezők (csapadék, párolgás), az emberi beavatkozások Talajvízszint: a talajvíznek a felszínhez viszonyított mélysége (magassága). A talajvízszintet a talajvízjárást befolyásoló tényezők határozzák meg. Ilyenek lehetnek: a talajvíz hasznosítása, a vízi létesítményekből elszivárgó, vagy azokba jutó víz, a meteorológiai tényezők (csapadék, párolgás), az emberi beavatkozások.

19 A hatások viselői (6.) 3. LEVEGŐ 3. LEVEGŐ 3.1. Minőség 3.1. Minőség Szilárd anyagok: a levegőben lévő szilárd halmazállapotú anyagok mennyisége változik meg adott területen. Oka általában emberi tevékenység által keltett porszennyezés, koromkibocsátás, előfordulhat azonban természetes porszennyezés a defláció miatt, ami azonban lehet másodlagosan antropogén eredetű is Szilárd anyagok: a levegőben lévő szilárd halmazállapotú anyagok mennyisége változik meg adott területen. Oka általában emberi tevékenység által keltett porszennyezés, koromkibocsátás, előfordulhat azonban természetes porszennyezés a defláció miatt, ami azonban lehet másodlagosan antropogén eredetű is Gáznemű anyagok: a levegőben lévő gáz halmazállapotú anyagok mennyisége változik meg adott területen. A kibocsátás eredete lehet ipari, kommunális vagy közlekedési Gáznemű anyagok: a levegőben lévő gáz halmazállapotú anyagok mennyisége változik meg adott területen. A kibocsátás eredete lehet ipari, kommunális vagy közlekedési Szag: a levegőben olyan, többségében gáz halmazállapotú anyagok felszaporodása, melyek az orr nyálkahártyáját ingerlik kellemetlen érzetet okozva. Gyakran kisebb koncentrációkat is bűzük miatt érzékelünk, mielőtt még bármilyen egészségkárosodást okozhatnának. A bűzös anyagok leggyakrabban szerves eredetűek Szag: a levegőben olyan, többségében gáz halmazállapotú anyagok felszaporodása, melyek az orr nyálkahártyáját ingerlik kellemetlen érzetet okozva. Gyakran kisebb koncentrációkat is bűzük miatt érzékelünk, mielőtt még bármilyen egészségkárosodást okozhatnának. A bűzös anyagok leggyakrabban szerves eredetűek.

20 A hatások viselői (7.) 4. ÉLŐVILÁG 4. ÉLŐVILÁG 4.1. Növényvilág 4.1. Növényvilág Vízi- szűk tűrésű fajok: az álló- és folyóvizekben élő olyan fajok, melyek valamely ökológiai faktor (elsősorban a víz mennyisége, mélysége és az oxigén) változását nem, vagy csak igen szűk határok között tudják elviselni, alkalmazkodó képességük kicsi Vízi- szűk tűrésű fajok: az álló- és folyóvizekben élő olyan fajok, melyek valamely ökológiai faktor (elsősorban a víz mennyisége, mélysége és az oxigén) változását nem, vagy csak igen szűk határok között tudják elviselni, alkalmazkodó képességük kicsi Vízi - tág tűrésű fajok: vizekben élő, nagy alkalmazkodó képességű növények. Ide tartoznak pl. a mocsári növények egy része (nád, gyékény, sás), illetve bizonyos algafajok Vízi - tág tűrésű fajok: vizekben élő, nagy alkalmazkodó képességű növények. Ide tartoznak pl. a mocsári növények egy része (nád, gyékény, sás), illetve bizonyos algafajok Szárazföldi - szűk tűrésű fajok: szárazföldi körülmények között élő olyan fajok, melyek valamely ökológiai faktor (elsősorban a fény, a hőmérséklet, a víz mennyisége, az ásványi anyagok) változását nem, vagy csak igen szűk határok között tudják elviselni, alkalmazkodó képességük kicsi. Az egyes faktorokon belül csoportok képezhetők, pl. fény esetén szűk tűrőképességű lehet egy un. napfénynövény, de lehet egy árnyéktűrő is. Környezetvédelmiszempontból legfontosabbak a kifejezetten szennyezésérzékeny fajok. (Pl. kén-dioxidra érzékeny a hárs, a bükk, a gyertyán, a lucfenyő, a zuzmók.) Szárazföldi - szűk tűrésű fajok: szárazföldi körülmények között élő olyan fajok, melyek valamely ökológiai faktor (elsősorban a fény, a hőmérséklet, a víz mennyisége, az ásványi anyagok) változását nem, vagy csak igen szűk határok között tudják elviselni, alkalmazkodó képességük kicsi. Az egyes faktorokon belül csoportok képezhetők, pl. fény esetén szűk tűrőképességű lehet egy un. napfénynövény, de lehet egy árnyéktűrő is. Környezetvédelmiszempontból legfontosabbak a kifejezetten szennyezésérzékeny fajok. (Pl. kén-dioxidra érzékeny a hárs, a bükk, a gyertyán, a lucfenyő, a zuzmók.) Szárazföldi - tág tűrésű fajok: szárazföldi körülmények között élő, nagy alkalmazkodó képességű növények. (Szennyezésérzékenységet tekintve ide tartozik pl. a városi fák közül a bálványfa.) Szárazföldi - tág tűrésű fajok: szárazföldi körülmények között élő, nagy alkalmazkodó képességű növények. (Szennyezésérzékenységet tekintve ide tartozik pl. a városi fák közül a bálványfa.) Védett vagy veszélyeztetett fajok: Magyarországon előforduló olyan fajok, melyeket a természetvédelem országos vagy nemzetközi szinten ritkának tart és ezért védelem alá helyezett (pl. pilisi len, tornai vértő). Ide tartozhatnak olyan fajok is, melyek nem védettek ugyan, de egy adott térségben számuk megritkult, populációjuk eltűnése fenyeget Védett vagy veszélyeztetett fajok: Magyarországon előforduló olyan fajok, melyeket a természetvédelem országos vagy nemzetközi szinten ritkának tart és ezért védelem alá helyezett (pl. pilisi len, tornai vértő). Ide tartozhatnak olyan fajok is, melyek nem védettek ugyan, de egy adott térségben számuk megritkult, populációjuk eltűnése fenyeget.

21 A hatások viselői (8.) 4.2. Állatvilág 4.2. Állatvilág Szűk tűrésű gerinces fajok: olyan gerinces állatok, melyek valamely ökológiai faktor változását nem, vagy csak igen szűk határok között tudják elviselni, alkalmazkodó képességük kicsi. Viszonylag kevés ilyen faj van. A halak esetén a vizek tisztasága illetve oxigén-ellátottsága meghatározó (pisztráng szakasz, pénzespér szakasz). Kétéltűeknél elsősorban a víz, mint szaporodóhely, illetve az élőhely megléte a limitáló faktor. A madarak és az emlősök esetén szinte fajok szerint változik a limitáló tényező Szűk tűrésű gerinces fajok: olyan gerinces állatok, melyek valamely ökológiai faktor változását nem, vagy csak igen szűk határok között tudják elviselni, alkalmazkodó képességük kicsi. Viszonylag kevés ilyen faj van. A halak esetén a vizek tisztasága illetve oxigén-ellátottsága meghatározó (pisztráng szakasz, pénzespér szakasz). Kétéltűeknél elsősorban a víz, mint szaporodóhely, illetve az élőhely megléte a limitáló faktor. A madarak és az emlősök esetén szinte fajok szerint változik a limitáló tényező Tág tűrésű gerinces fajok: olyan gerinces állatfajok, melyek alkalmazkodó képessége nagy, tehát csak sok ökológiai tényező együttes változása okozza a fajok eltűnését Tág tűrésű gerinces fajok: olyan gerinces állatfajok, melyek alkalmazkodó képessége nagy, tehát csak sok ökológiai tényező együttes változása okozza a fajok eltűnését Szűk tűrésű vízi gerinctelen fajok: elsősorban a víz mennyiségére és minőségére (oxigén, hőmérséklet) érzékeny gerinctelen fajok, melyek e tényezők változásait csak kis mértékben képesek tolerálni. (Például a csigák taxonja, vagy néhány vízi fejlődésű szárazföldi gerinctelen is, például tegzesek, kérészek, álkérészek, szitakötők.) Szűk tűrésű vízi gerinctelen fajok: elsősorban a víz mennyiségére és minőségére (oxigén, hőmérséklet) érzékeny gerinctelen fajok, melyek e tényezők változásait csak kis mértékben képesek tolerálni. (Például a csigák taxonja, vagy néhány vízi fejlődésű szárazföldi gerinctelen is, például tegzesek, kérészek, álkérészek, szitakötők.) Szűk tűrésű szárazföldi gerinctelen fajok: olyan szárazföldi gerinctelen állatfajok, melyek egyedfejlődésüket tekintve (egyenesszárnyúak, csigák, bogarak egyes taxonjai) és/vagy táplálékigényüket tekintve (élőhely) érzékenyek, nehezen alkalmazkodnak a megváltozó körülményekhez Szűk tűrésű szárazföldi gerinctelen fajok: olyan szárazföldi gerinctelen állatfajok, melyek egyedfejlődésüket tekintve (egyenesszárnyúak, csigák, bogarak egyes taxonjai) és/vagy táplálékigényüket tekintve (élőhely) érzékenyek, nehezen alkalmazkodnak a megváltozó körülményekhez Tág tűrésű szárazföldi gerinctelen fajok: nem élőhely vagy táplálékspecialista szárazföldi gerinctelenek Tág tűrésű szárazföldi gerinctelen fajok: nem élőhely vagy táplálékspecialista szárazföldi gerinctelenek Védett vagy veszélyeztetett fajok: Magyarországon előforduló olyan állatfajok, melyeket a természetvédelem országos vagy nemzetközi szinten ritkának tart és ezért védelem alá helyezett (pl. túzok, réti sas, unkák). Ide tartozhatnak olyan fajok is, melyek nem védettek ugyan, de egy adott térségben számuk megritkult, populációjuk eltűnése fenyeget Védett vagy veszélyeztetett fajok: Magyarországon előforduló olyan állatfajok, melyeket a természetvédelem országos vagy nemzetközi szinten ritkának tart és ezért védelem alá helyezett (pl. túzok, réti sas, unkák). Ide tartozhatnak olyan fajok is, melyek nem védettek ugyan, de egy adott térségben számuk megritkult, populációjuk eltűnése fenyeget.

22 A hatás viselők (9.) 5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET (MŰVI ELEMEK) 5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET (MŰVI ELEMEK) 5.1. Épület 5.1. Épület Lakóépület: az ember alapvető szükségletei közé tartozó, mindenkori szűkebb életterét, családi közösségének fenntartását biztosító, mesterségesen kialakított tér, a lakókörnyezet alapegysége. Állapotváltozása lehet például légszennyezés okozta korrózió, zaj- és rezgés okozta szerkezeti igénybevétel. Az állapotváltozás állagromlásban és/vagy a vizuális megjelenés romlásában jelentkezik általában Lakóépület: az ember alapvető szükségletei közé tartozó, mindenkori szűkebb életterét, családi közösségének fenntartását biztosító, mesterségesen kialakított tér, a lakókörnyezet alapegysége. Állapotváltozása lehet például légszennyezés okozta korrózió, zaj- és rezgés okozta szerkezeti igénybevétel. Az állapotváltozás állagromlásban és/vagy a vizuális megjelenés romlásában jelentkezik általában Üdülőépület: az előzőekhez igen hasonló épített emberi élettér, mely azonban nem lakás, hanem a rekreálódás céljait szolgálja. Általában nem egész évben, csak annak bizonyos időszakaiban használják Üdülőépület: az előzőekhez igen hasonló épített emberi élettér, mely azonban nem lakás, hanem a rekreálódás céljait szolgálja. Általában nem egész évben, csak annak bizonyos időszakaiban használják Középület: (termelési, intézményi szolgáltató): a mindennapi tevékenységek (munkavégzés,egészségügyi ellátás, oktatás, kikapcsolódás, sportolás, stb.) igényeit kielégítő magasépítésű épületek. (Állapotváltozása megegyezik a lakóépületekével.) Középület: (termelési, intézményi szolgáltató): a mindennapi tevékenységek (munkavégzés,egészségügyi ellátás, oktatás, kikapcsolódás, sportolás, stb.) igényeit kielégítő magasépítésű épületek. (Állapotváltozása megegyezik a lakóépületekével.) Műemlék épület: kiemelkedő jelentősége miatt megtartásra érdemes és védetté nyilvánított épület Műemlék épület: kiemelkedő jelentősége miatt megtartásra érdemes és védetté nyilvánított épület.

23 A hatás viselők (10.) 5.2. Építmény (helyhez kötött, alapozott műtárgyak, emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nélkül) Közlekedési infrastruktúra elemek: vonalas létesítmények (az út- és vasúthálózat) és ezek műtárgyai. Állapotváltozásukat többek között környezetük szennyezése, rezgés vagy havariák okozhatják Építmény (helyhez kötött, alapozott műtárgyak, emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nélkül) Közlekedési infrastruktúra elemek: vonalas létesítmények (az út- és vasúthálózat) és ezek műtárgyai. Állapotváltozásukat többek között környezetük szennyezése, rezgés vagy havariák okozhatják Közmű infrastruktúra elemek: vonalas létesítmények (a vízi közmű hálózat, az energia közmű hálózat, a hírközlő hálózat, stb.) és ezek műtárgyai. Állapotváltozásuk, mint az 521. pontnál Közmű infrastruktúra elemek: vonalas létesítmények (a vízi közmű hálózat, az energia közmű hálózat, a hírközlő hálózat, stb.) és ezek műtárgyai. Állapotváltozásuk, mint az 521. pontnál Termelő, szolgáltató infrastruktúra elemek: pontszerű létesítmények, vízkivételi művek, szennyvíztisztító telepek, energiatermelő és -elosztó helyek, gyártástechnológiai építmények, raktározás, feldolgozás létesítményei, stb Termelő, szolgáltató infrastruktúra elemek: pontszerű létesítmények, vízkivételi művek, szennyvíztisztító telepek, energiatermelő és -elosztó helyek, gyártástechnológiai építmények, raktározás, feldolgozás létesítményei, stb Köztéri szobrok, szökőkutak, stb.: a szabad ég alatt álló, így a környezet szennyezésének közvetlenül kitett, a városkép esztétikai értékét növelő műalkotások. Állapotukat elsősorban a légszennyezés, a rezgéskibocsátás, illetve a közelükben végzett földmunkák befolyásolhatják Köztéri szobrok, szökőkutak, stb.: a szabad ég alatt álló, így a környezet szennyezésének közvetlenül kitett, a városkép esztétikai értékét növelő műalkotások. Állapotukat elsősorban a légszennyezés, a rezgéskibocsátás, illetve a közelükben végzett földmunkák befolyásolhatják Egyéb építmények: az eddig felsoroltakhoz nem tartozó, helyhez kötött, alapozott műtárgyak, melyekben emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nincs Egyéb építmények: az eddig felsoroltakhoz nem tartozó, helyhez kötött, alapozott műtárgyak, melyekben emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nincs Mobil elemek (helyhez nem kötött, nem alapozott, ember által létrehozott tárgyak) 5.3. Mobil elemek (helyhez nem kötött, nem alapozott, ember által létrehozott tárgyak) Gépek, berendezések: az 5.2. pontban felsorolt építmények működését biztosító technológiai eszközök Gépek, berendezések: az 5.2. pontban felsorolt építmények működését biztosító technológiai eszközök.

24 A hatás viselők (11.) 6. ÖKOSZISZTÉMÁK 6.1. Vízi ökoszisztémák Természetszerű rendszerek: álló- és folyóvizek életközösségei (pl. tavi ökoszisztéma) Mesterséges rendszerek: aktív emberi beavatkozással létrehozott, erősen szabályozott víziélőhelyek, melyek életközösségein is tapasztalható ez az antropogén befolyás. Folyóvizeknél ilyen pl. egy erősen szabályozott, elterelt folyóág, meder, tavak esetén ilyen pl. a Tisza-tó, valamint a halastavak, tározók Szárazföldi ökoszisztémák Természetszerű rendszerek: szárazföldi élőhelyek és ezek életközösségei, az abiotikus elemek és a növény- és állatfajok összessége, a köztük lévő kapcsolatok rendszere adott területen Mesterséges rendszerek: ember által létrehozott, kialakított, a természetszerű társulásokhoz nem hasonlító élőhely és életközösségeik, elsősorban ültetvényszerű erdők és mezőgazdasági kultúrák.

25 Hatás viselő tényezők (12.) 6.3. Egyéb területi vonatkozások 6.3. Egyéb területi vonatkozások Védett (természeti) területek: természetvédelmi oltalom alatt álló területek. (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, országos vagy helyi védelem alatt álló természetvédelmi területek, természeti emlékek) Védett (természeti) területek: természetvédelmi oltalom alatt álló területek. (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, országos vagy helyi védelem alatt álló természetvédelmi területek, természeti emlékek) Ökológiai folyosók/zöldfolyosók: olyan élővilággal rendelkező (elsősorban növényzettel fedett) területek, melyek feladata a természetes és természetszerű élőhelyeket összekötni egymással. Ilyen lehet pl. egy mezővédő erdősáv, egy vízfolyás, egy fasor Ökológiai folyosók/zöldfolyosók: olyan élővilággal rendelkező (elsősorban növényzettel fedett) területek, melyek feladata a természetes és természetszerű élőhelyeket összekötni egymással. Ilyen lehet pl. egy mezővédő erdősáv, egy vízfolyás, egy fasor Ökológiai kiegyenlítő felületek: olyan ökológiai funkciót (védelem, élettér) betöltő természetszerű mozaikok, melyek az ökológiai folyósokhoz nem sorolhatók. Például egy-egy fa, facsoport, cserjefolt tartozhat ide, mely a mezőgazdasági területek között egyetlen búvóhelye az ilyen körülmények közt is fennmaradni képes természetes fajoknak Ökológiai kiegyenlítő felületek: olyan ökológiai funkciót (védelem, élettér) betöltő természetszerű mozaikok, melyek az ökológiai folyósokhoz nem sorolhatók. Például egy-egy fa, facsoport, cserjefolt tartozhat ide, mely a mezőgazdasági területek között egyetlen búvóhelye az ilyen körülmények közt is fennmaradni képes természetes fajoknak.

26 Hatásviselők (13.) 7. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET 7.1. Beépített területek állapota Lakóterület: olyan emberi élettér, mely elsődlegesen lakás céljaira alkalmas Munkahelyi terület: olyan terület, melyen elhelyezkedő épületek túlnyomó többsége munkavégzésre alkalmas, e célokra berendezett Rekreációs, szabadidő, sport terület: olyan létesítmények területei, melyek elsődlegesen az aktív kikapcsolódást szolgálják (pl. szabadidő központ, sportcsarnok) Intézményi, kereskedelmi, szolgáltató területek: a felsorolt célok egyikének, vagy mindegyikének kielégítését szolgáló létesítmények terei (pl. bevásárló központ, piac) Üzemeltetési terület: az eddig felsorolt területtípusok kiszolgálását biztosító területek (pl. közlekedési, energiaellátó területek).

27 Hatás viselő tényezők (14.) 7.2. Zöldfelületek 7.2. Zöldfelületek Közhasználatú zöldterületek: a települések olyan növényzettel borított területei, melyeket mindenki szabadon használhat. Ilyenek például a közparkok, temetők, parkerdők Közhasználatú zöldterületek: a települések olyan növényzettel borított területei, melyeket mindenki szabadon használhat. Ilyenek például a közparkok, temetők, parkerdők Közhasználat elől elzárt zöldterületek vagy gazdasági hasznosítású zöldfelületek: olyan nagyobb összefüggő zöldfelületek, melyek közhasználati funkciót nem töltenek be. (Ide tartoznak pl. a belterületenként található véderdők, a mezőgazdasági területek.) Közhasználat elől elzárt zöldterületek vagy gazdasági hasznosítású zöldfelületek: olyan nagyobb összefüggő zöldfelületek, melyek közhasználati funkciót nem töltenek be. (Ide tartoznak pl. a belterületenként található véderdők, a mezőgazdasági területek.) 7.3. Értékek 7.3. Értékek Műemléki (jelentőségű) terület: védetté nyilvánított ingatlanok csoportja, ipari vagy közlekedési területek, amelyek a település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér és utcaképe szempontjából megtartásra érdemesek Műemléki (jelentőségű) terület: védetté nyilvánított ingatlanok csoportja, ipari vagy közlekedési területek, amelyek a település jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, összképe, a tájjal való kapcsolata, tér és utcaképe szempontjából megtartásra érdemesek Régészeti lelőhelyek Régészeti lelőhelyek Egyedi arculatot, karaktert meghatározó területek: nem védett, de a település vizuális, esztétikai megjelenését meghatározó létesítmény-együttesek területe Egyedi arculatot, karaktert meghatározó területek: nem védett, de a település vizuális, esztétikai megjelenését meghatározó létesítmény-együttesek területe.

28 Hatásviselő tényezők (15.) 8. TÁJ 8. TÁJ 8.1. Tájkép 8.1. Tájkép Esztétika: a tájképben (a látóhatárig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemekformákkal és színekkel jellemezhető együttesében) megvalósuló, az emberi értékítéletben szépnek vagy “nem szépnek” jellemezhető vizuális élmény. A minősítés függ a társadalmi kortól, rétegtől, csoporttól, egyénenként is változhat. Esztétikai változásnak minősül például egy létesítmény tájba illesztése, egy erdő tarvágása, bizonyos terek vizuális összekapcsolása vagy szétvágása Esztétika: a tájképben (a látóhatárig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemekformákkal és színekkel jellemezhető együttesében) megvalósuló, az emberi értékítéletben szépnek vagy “nem szépnek” jellemezhető vizuális élmény. A minősítés függ a társadalmi kortól, rétegtől, csoporttól, egyénenként is változhat. Esztétikai változásnak minősül például egy létesítmény tájba illesztése, egy erdő tarvágása, bizonyos terek vizuális összekapcsolása vagy szétvágása Domborzat: a föld felszíni formáinak megjelenési módja. Változásai nem szükségszerűen hordoznak esztétikai minősítést, vagy nem kizárólag csak ezt jelentik, ezért fontos külön kategóriába sorolása. Ide tartozik pl. a külszíni bányaművelésnél hegyek dombok elhordása, meddők kialakítása, vagy bányagödrök mélyítése Domborzat: a föld felszíni formáinak megjelenési módja. Változásai nem szükségszerűen hordoznak esztétikai minősítést, vagy nem kizárólag csak ezt jelentik, ezért fontos külön kategóriába sorolása. Ide tartozik pl. a külszíni bányaművelésnél hegyek dombok elhordása, meddők kialakítása, vagy bányagödrök mélyítése Változatosság: a tájalkotó elemek vagy területhasználati módok mennyiségi megjelenése. Szintén nem köthető közvetlenül esztétikai értékítélethez Változatosság: a tájalkotó elemek vagy területhasználati módok mennyiségi megjelenése. Szintén nem köthető közvetlenül esztétikai értékítélethez.

29 Hatásviselő tényezők (16.) 8.2. Tájhasználat 8.2. Tájhasználat Lakótáj: az a tájtípus, mely elsődlegesen lakófunkciókat szolgál (település), benne a művi elemek dominálnak. Változása lehet területi bővülés, szűkülés, az elsődleges funkció megváltozása vagy az elsődleges funkcióra való alkalmasság csökkenése Lakótáj: az a tájtípus, mely elsődlegesen lakófunkciókat szolgál (település), benne a művi elemek dominálnak. Változása lehet területi bővülés, szűkülés, az elsődleges funkció megváltozása vagy az elsődleges funkcióra való alkalmasság csökkenése Termelőtáj: az a tájtípus, mely elsődlegesen a termelési funkció kielégítését szolgálja. Ide sorolhatók a termesztőtájak (mezőgazdasági, kertgazdasági, erdőgazdasági táj) és az ipargazdasági táj. A változások típusai az előzővel megegyeznek Termelőtáj: az a tájtípus, mely elsődlegesen a termelési funkció kielégítését szolgálja. Ide sorolhatók a termesztőtájak (mezőgazdasági, kertgazdasági, erdőgazdasági táj) és az ipargazdasági táj. A változások típusai az előzővel megegyeznek Üdülőtáj: az a tájtípus, melynek természeti és társadalmi adottságai közül az üdülési lehetőségeket nyújtók vannak túlsúlyban. A változások típusai a lakótájéval megegyeznek Üdülőtáj: az a tájtípus, melynek természeti és társadalmi adottságai közül az üdülési lehetőségeket nyújtók vannak túlsúlyban. A változások típusai a lakótájéval megegyeznek Egyéb: olyan, nagyobb összefüggő területen lévő hasznosítási módok, melyek az előzőekben felsorolt tájtípusoknak nem szerves részei. Ide sorolhatók nagyobb külterületi intézményterületek vagy a honvédség által használt területek Egyéb: olyan, nagyobb összefüggő területen lévő hasznosítási módok, melyek az előzőekben felsorolt tájtípusoknak nem szerves részei. Ide sorolhatók nagyobb külterületi intézményterületek vagy a honvédség által használt területek.

30 Hatás viselő „tényezők” (17.) 9. EMBER 9. EMBER 9.1. Egészségi állapot 9.1. Egészségi állapot Halálozási mutató (mortalitás): a hatásterület standardizált halálozási alaphelyzetének regisztrálása, ennek összevetése területi, városi, megyei és országos adatokkal Halálozási mutató (mortalitás): a hatásterület standardizált halálozási alaphelyzetének regisztrálása, ennek összevetése területi, városi, megyei és országos adatokkal Megbetegedési mutató (morbiditás): a kibocsátás függvényében meghatározott setinel/jelzőbetegségek standardizált regisztrálása, ennek összevetése területi, városi, megyei és országos adatokkal Megbetegedési mutató (morbiditás): a kibocsátás függvényében meghatározott setinel/jelzőbetegségek standardizált regisztrálása, ennek összevetése területi, városi, megyei és országos adatokkal Biológiai markerek: a betegség kialakulását megelőző állapotra utaló alaki, működési jelek előfordulásának gyakorisága és ennek várható alakulása Biológiai markerek: a betegség kialakulását megelőző állapotra utaló alaki, működési jelek előfordulásának gyakorisága és ennek várható alakulása.

31 Hatás viselő tényezők (18.) 9.2. Társadalom állapota 9.2. Társadalom állapota Demográfiai helyzet: a hatásterületen élő lakosság száma és összetétele, a beruházás várható demográfiai hatása Demográfiai helyzet: a hatásterületen élő lakosság száma és összetétele, a beruházás várható demográfiai hatása Területhasználat: a hatásterületen meglévő területhasználatok körülményeinek változása az egyének szemszögéből. Az érintettek számára fontos használatok lehetőségeinek alakulása (létrejötte vagy megszűnte, például a megközelítés romlása, balesetveszély növekedése) Területhasználat: a hatásterületen meglévő területhasználatok körülményeinek változása az egyének szemszögéből. Az érintettek számára fontos használatok lehetőségeinek alakulása (létrejötte vagy megszűnte, például a megközelítés romlása, balesetveszély növekedése) Életmód: az egyén életformájának, életvitelének alakulása. (A szokások, magatartásformák megváltozása tartozhat ide.) Életmód: az egyén életformájának, életvitelének alakulása. (A szokások, magatartásformák megváltozása tartozhat ide.)

32 A mátrix sorai A hatásmátrix oszlopai általában nem változhatnak, hiszen a hatásviselők általános felosztását jelenítik meg. A sorok viszont a vizsgálandó tevékenység sajátosságainak felsorolására szolgálnak, ami tevékenységként, illetve az alkalmazott technológiától függően változik. A hatásmátrix oszlopai általában nem változhatnak, hiszen a hatásviselők általános felosztását jelenítik meg. A sorok viszont a vizsgálandó tevékenység sajátosságainak felsorolására szolgálnak, ami tevékenységként, illetve az alkalmazott technológiától függően változik.

33 A sorok meghatározásának szempontjai: a vizsgált tevékenység lényeges technológiai fázisai jól elkülöníthetők legyenek és ezeken keresztül a tevékenység nyomon követhető legyen; a vizsgált tevékenység lényeges technológiai fázisai jól elkülöníthetők legyenek és ezeken keresztül a tevékenység nyomon követhető legyen; különüljenek el azok a résztevékenységek, amelyek a meghatározó környezeti hatásokat okozzák. Ezeket akkor is figyelembe kell venni, ha a tevékenységi fázis a technológia egésze szempontjából nem nagy jelentőségű, vagy a bontás homogenitását zavarja. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiválasztott rész egy nagyobb tevékenységcsoport része és nincs egy szinten a bontásban szereplő többi technológiai lépéssel.) különüljenek el azok a résztevékenységek, amelyek a meghatározó környezeti hatásokat okozzák. Ezeket akkor is figyelembe kell venni, ha a tevékenységi fázis a technológia egésze szempontjából nem nagy jelentőségű, vagy a bontás homogenitását zavarja. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kiválasztott rész egy nagyobb tevékenységcsoport része és nincs egy szinten a bontásban szereplő többi technológiai lépéssel.) lényeges az is, hogy a bontás során az áttekinthetőség megmaradjon. Ezért és a közérthetőség végett a tevékenységeket nem célszerű elemnél tovább bontani. lényeges az is, hogy a bontás során az áttekinthetőség megmaradjon. Ezért és a közérthetőség végett a tevékenységeket nem célszerű elemnél tovább bontani.

34 Néhány példa KHT köteles tevékenységre…

35 International Association for Impact Assessment - IAIA Journal: Impact Assessment and Project Appraisal IAIA Journal: Impact Assessment and Project Appraisal IAIA Newsletter IAIA Newsletter IAIA Special Publications Impact Assessment in the Corporate Context (IAIA Business & Industry Series No. 1) IAIA Special Publications Impact Assessment in the Corporate Context (IAIA Business & Industry Series No. 1) Guidelines and Principles Documents (PDF files) Principles of Environmental Assessment Best Practice Guidelines and Principles Documents (PDF files) Principles of Environmental Assessment Best Practice Guidelines and Principles for Social Impact Assessment Guidelines and Principles for Social Impact Assessment Available Publications Environmental Methods Review: Retooling Impact Assessment for the New Century Available Publications Environmental Methods Review: Retooling Impact Assessment for the New Century

36 Összefoglalás és záró megjegyzések A KHT készítése többlépcsős folyamat (hatósági kötelezés, vizsgálat, dokumentáció, jóváhagyás és hatósági állásfoglalás) A KHT készítése többlépcsős folyamat (hatósági kötelezés, vizsgálat, dokumentáció, jóváhagyás és hatósági állásfoglalás) KHT-t csak arra jogosult szakemberek végezhetnek/folytathatnak KHT-t csak arra jogosult szakemberek végezhetnek/folytathatnak A KHT-k rendkívül sokfélék lehetnek a tényleges problématípus(ok)tól függően A KHT-k rendkívül sokfélék lehetnek a tényleges problématípus(ok)tól függően


Letölteni ppt "A környezeti hatástanulmányok készítésének alapelvei A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A környezeti hatásvizsgálat szabályozása A KHT előírt menete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések